2009. február 6. 00:00
Csermely Péter Nagyon sajnálom a szegény fiatalokat, drága, aranyos Albán Úr, hogy megszűnik a hajlítottbútorgyár, és aki most rendezi be a lakását, csak csupa egyenes bútort tud majd bele venni. Nekem itthon van még egy csomó görbe bútorom, szék, asztal, miegymás, nem is tudom elképzelni, hogy csupa egyenesből mit lehet kihozni, falanszter lesz az egész életük, ezeknek a boldogtalan fiataloknak. Nagyon úgy néz ki, pirospozsgás Albán Úr, hogy ez a válság csupa értelmetlen dolgokat csinál a világban. És mind közül a legértelmetlenebb a Fidesz, kedves Albán Úr, aki folyvást erősödik, míg azonban a Szocialista Párt részben folyton csak gyengül, részben pedig börtönbe kerül, különböző mondvacsinált szélsőjobboldali vádak miatt, mint például a lopás. Siralmas a helyzet, ki kell mondanom. Tessék? Nem, igenis siralmas, engem ne győzködjön, drága Albán Úr, nem én vagyok a győzködhetési célcsoport, engem nem érdekelnek a számok meg az igazság, én akkor is a szocialistákra szavazok, bármi történik, mert tudom, hogy ők is kitartanak mellettem az utolsó filléremig. Tény, hogy a kormányzásos dolog nem megy nekik, és akkor mi van? Senki nem tökéletes, én például nem tudok röplabdázni, el sem tudom képzelni, hogy mit kell ott csinálni, hogy ne essen le a labda, de ettől még rendes ember vagyok. Hát ez van. És ha ennél még sokkal ügyetlenebbek lennének, még az is sokkal jobb, mint bármelyik Orbán Viktor, aki nem engedett ellenzéki bizottmányokat alakulni a Parlamentben, és náci zászlókat osztogatott a falvakban, hogy a falusi ember is politikailag náci legyen hosszabb távon. Viszont a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak volt most egy kitűnő ötlete, komolyan mondom, szokatlan is volt, aranyos Albán Úr, de ez tényleg nagyon jó volt a közhangulat alakulását illetően. Mármint hogy a gyárakban hetente egy alkalommal, érti Albán Úr, hetente, nem három hetente, ahogy nyilván az Orbán Viktor akarná, hanem valósággal minden héten, legyenek képzések a dolgozóknak. Hát erről van szó, így lehet a kótyagos, esetleg már-már a Fidesszel kacérkodó szomorú munkást meggyőzni a baloldal helyességéről. Ledolgozzák a négy napot, amiért pénzt kapnak, és akkor az ötödik napon beülnek egy kedélyes, világos terembe, és egy szép hangú illető felolvas majd nekik a Népszava újságból, amelyből kiderülnek számukra a helyénvaló igazságok, egyfelől a Kormány áldozatos munkája, másfelől az aljas Fidesz vonatkozásában. Én emlékszem, voltak régebben ilyen rendezvények, még a boldog időkben, amikor például egy ilyen gazfickó Orbán Viktor a száját sem nyithatta ki, nemhogy népszavazást rendezzen, meg kritizálja azt, ami éppen van. És akkoriban nagyon szépen működött is a dolog, senkinek nem jutott eszébe, hogy a gondokért a Kormányt hibáztassa, hanem Amerika volt a hibás, kiderült ezeken a felolvasásokon, napnál világosabban. És tessék, ma is Amerika a hibás, ott kezdődött az egész, de erről az Orbán Viktor nem beszél, hanem felgyújtja a televízió házát, ez a disznó. Sőt egyébként, ha szabad javaslanom a Kormánynak, ma már akkora a baj, hogy meg kellene fordítani az arányt, tehát hogy a munkás egy napot dolgozzon, és négy napig hallgassa a Népszava véleményét, mert bizony szükség van a képzésre, maga tudja a legjobban, kedves kis Albán Úr.
Lejegyezte: Csermely Péter
2009. január 30. 00:00
Csermely Péter Halódik a baloldal, érctorkú Albán Úr, és mi gyászos tekintettel álljuk körbe, és várjuk, hogy mehessünk részvételt nyilvánítani. Én arra gondoltam, hogy utána beállok celebnek, mert ennyiből nem lehet. Ezek viszont mindig utazgatnak, meg vesznek mindenfélét. Itt a szomszédokat már megkértem, hogy szólítsanak Guidónak, mert a rendes nevem, amely Gyula, nem alkalmas a celebségre. Szépen horgolok, minden falvédőt én csináltam itthon, azzal fogok jelentkezni. Máshoz nem értek. Ez ugyan nem hangzik rosszul, véleményekben dúskáló Albán Úr, csakhogy igazság szerint a lelkem izzó mélyén nem nagyon hiszek ebben a celebes dologban, mert szerintem a horgolás senkit sem érdekel, engem sem, nagyon unom, hiszen már több falvédőm van, mint falam. Úgyhogy még reménykedem egy kis ideig a baloldalban, hogy hátha mégis feltámad valahogy. A kommunikációval van baj, nagyon ügyesen tetszett mondani, drága Albán Úr. Rosszul nevezünk el mindent. Például, ki kellene mondani, hogy ez, amit a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr vezet, a Kudarckormány. Tessék? Guidó, ha szabad kérnem, aranyos Albán Úr, le akarok szokni erről a Gyula névről. Pedig Kudarckormány, ezt kellene mondani, higgye el, és ne ordítson ilyen megveszekedetten. Ezt rögtön megértenék a népek, beugrana nekik, hogy a mindenit, hát tényleg, hiszen ezt is elrontották, meg azt is, amazt meg csak azért nem, mert nem jutott eszükbe belefogni. Már itt rájönnének, hogy igazat mondunk, ami önmagában nagy eredmény lenne. Nyíltan kell beszélni. Igen, kedves emberek, mi vagyunk a Kudarckormány, de a Fidesznek nincs programja, nekünk viszont van nyolc darab, és próbáltuk is megcsinálni mind a nyolcat, de menet közben kiderült, hogy igazából nem volt jó egyik sem, ezért abbahagytuk őket, és most erősen gondolkozunk az igazin, a kilencediken, bár legbelül tartunk tőle, hogy az is marhaság lesz, mert ha tudnánk rendes programot csinálni, akkor már az első jó lett volna. Ez van. Kudarckormány vagyunk, de csak miattunk köszönhető, hogy nem az Orbán Viktor kormányozik, ami sorscsapás lenne, hiszen ő uszítva ássa az árkot, amin majd leúszik a lopott pénzekkel megtömött korona. Ne legyen félreértés, mi önöket védjük, igen tisztelt választók, mert amíg mi ülünk a székben, addig nem fér bele másnak a feneke. Erre futja az erőnkből, amit pluszban tetéz a világválság és az ellenzék. Valahogy így kellene mondani, jelentős Albán Úr, nem képzelegni, hogy beindultunk meg reformok. Higgye el, a népek hajlanak az őszinte szóra, ami ráadásul egybevág a mindennapok tapasztalataival. Tudom, hogy nem túl vidám stratégia, de legalább igaz. Félek ugyanis nagyon a következő választásoktól, amelyen az Orbán Viktor a hason fekvő szocialistákra ráteríti az Árpád-sávos szőnyeget, és azon vonul be a Parlamentbe. Nem sok idő van már addig, és ha ez a mostani program, a kilencedik, nem sikerül, és miért sikerülne, nem igaz, józan kis Albán Úr?, akkor már alig marad idő, legfeljebb egy tizedik, meg talán nagyon sietve egy tizenegyedik kormányprogram fér bele az időbe, és jön vissza az Orbán Viktor, akinek ráadásul nincs is programja, ami felháborító, aranyos Albán Úr, nem is tudom, mit képzel ez a gazember.
Lejegyezte: Csermely Péter
2009. január 23. 00:00
Csermely Péter Végre a fején találta a szöget a Kormány, drága, áhítatos Albán Úr, ami, valljuk meg, nem csekélység, mert ugyanis az elmúlt években összeverték a szög körül az asztalt, a padlót, de még egymást is a kalapáccsal, csak azt a szöget nem sikerült eltalálni sehogyan sem. De most igen, keményen beverték. Bizony, a családias pótlékot azonnal meg kell fosztani az emberektől. Kérem, méznél édesebb Albán Úr, nekem például nincsen gyerekem, és ráadásul én sem vagyok gyereke senkinek. Tehát az én rovásaimra ne osztogassák azt a pénzt a sok léhűtőnek, aki kitalálja, hogy ő majd gyereket nevel, meg játszik vele, s mindezt az én költségemre. A gyerek, az egy drága passzió, és ha valaki arra vágyik, hogy legyen neki egy, vagy pláne több is, és mindenáron prüntyögni akar a kis buta, vörös arcukba, akkor tessék, nincs ennek semmi akadálya, de én ezt nem kívánom szponzorálni, mert ugyebár, ez tőlem jön el, az a pénz. Vagy esetleg, ha már szponzornak kell lennem, akkor legalább a sok családos tolvaj hordjon egyforma fehér inget, és a hátára legyen felírva, hogy Talaj. A Talaj az én nevem ugyanis, és így reklám lehetne belőle, mint a többi más szponzorból. Ez persze csak egy kitérő volt, de nem erről van szó. Hanem arról, hogy a Kormány vegye el a családos pótlékot a sok pazarló családtól, és azonnal ossza szét az egyedül élőek között, azonnali tizenharmadik havi kárpótlásként visszamenőleg. Én garantálom, hogy nem fogom elszórni a pénzt méregdrága pelenkára, amit másnap ki is lehet dobni, az eszem megáll, de tényleg!, meg játékokra, amik elvesznek, és képes könyvekre, amikben rímelő hülyeségeket olvasni. Én ugyan nem. Viszont vennék egy poharat, mert az eddigi leesett, és eltört, én meg azóta egy földbe ásott apró gödörből próbálok inni, mérsékelt sikerrel. Tehát itt már lehetne spórolni, mert az egy pohár nem olyan drága, mint a sok gyerek. És másik spórolást is tudok a Kormánynak, aranyos Albán Úr, ami ráadásul jól is jönne a baloldali eszme számára. Nagyon egyszerű, be kell zárni az ügyészséget, de gyorsan, mielőtt ki tudja, mi lesz a vége. Ez már arcátlanság, galambszelídségű Albán Úr, hogy egész szocialista frakciókat gyanúsítanak meg, az SZDSZ-es részt nem bánom, felőlem az összeset ledobhatják a Gulágról, mint a régi görögök a rossz gyereket, de hogy egy ilyen közpénzű hatóság azon töpreng naphosszat, hogy melyik baloldali embert, vagy most már egész csoportot tartóztasson le, azért ez több a soknál, tiszta rendőrállam lettünk, ezért kellene a választáson győznie a baloldalnak, hogy ne így legyen. Itt vergődünk az Orbán Viktor kegyetlen markában, és nem látom a kiutat. Valakinek el kellene mondania az Orbánnak, hogy ő tulajdonképpen veszített a választásokon, de szép éjszaka volt, bíborban született Albán Úr, ma is könny szökik a szemembe, ha reája gondolok, ahogy ácsorgott ott az Orbán Viktor lógó orral, meg maga köré csődített mindenkit, hogy hátha majd ő nem látszódik, de mi azért láttuk, ragasztottam is egy csíkot a tévére, oda, ahol állt, ma is ott van, sokszor megnézem. Csakhogy úgy viselkedik, mint aki győzött, na, ez a baj. Meg is látszik, drága Albán Úr, sorban hurcolják el a baloldalt, megint a Horthy-korszakban élünk, tessék, milyen igazunk volt, amikor évekig emiatt aggódtunk.
Lejegyezte: Csermely Péter
2009. január 16. 00:00
Csermely Péter Mindent elborítanak bennünket a Fideszes jellemző történetek, hálatelt Albán Úr. Valamelyik nap hallgatom a rádiót, és azt hallom belőle, hogy most következik bizonyos Schubert nevű ember műve, az a címe, hogy Befejezetlen Szimfónia. Egyrészt azonnal kikapcsoltam, mert nem bírom ezeket a mai nyekergéseket meg az ugrálást a füstben. De. Utána jutott eszembe, hogy ez is mekkora egy Fideszes történet. Hogy be sem fejezi a zenét az úgynevezett Művész Úr, hanem lead valamit félkészen, aztán tartja a markát. Az ilyenek miatt jutottunk ide. Ezen az alapon, drága Albán Úr, nekem is van muzsikai művem, az a címe, hogy Belekezdetlen Szimfónia, ide kérem a pénzt, a jó sokat. Nahát. De persze én nem vagyok Fideszes, hogy ilyet cselekedjek. Az egészből tehát anynyi a végső tanulság, hogy pénzre van szükségem, de becsületes munkával szeretnék hozzájutni, legalábbis így, elvileg. Ami pénz eddig nekem jutott, az ma már nem elég a dolgokra, amelyek kellenek. Nem kell itt nagy költségekre gondolni, aranyos Albán Úr, étel, gyógyszerek meg még néhány ilyesmi, de tény, hogy már minden drágább. Viszont rengeteg pénz van odakint a világban, és közülük néhányra le fogok csapni. Elárulom magának, hórihorgas Albán Úr, hogy nyomravezető leszek. Kérem, ebben a szakmában röpködnek a milliók, néhány hónap leforgása, és teljesen új alapokra fogok kerülni. Az a lényeg, hogy történik egy bűneset, amit a rendőrség nem tud elfogni, mert éppen nácikra vadászik, és akkor azt mondják, hogy jöjjenek a civilek, és amelyik szerencsés civil megmondja, hogy mi történt, az kap ennyit meg ennyit. Ez kell nekem, mert van időm, és sokat gondolkodom is különböző dolgokon. Oda fogok menni a helyszínre, körülnézek, beszélek mindenkivel, aki ott van, aztán hazajövök, logika révén megtalálom a bűnözőt, aztán megyek a pénzért. Jó esetben egy nap alatt akár két ügyben is nyomra tudok vezetni, de először legyen csak hetente egy. Itt van például ez a szörnyű csepeli gyilkosság, amit már az elején elrontott a rendőrség, mert elfogták a tettest. Ötmillió forint volt a nyomravezetés ára, és én el akarom kérni ezt a pénzt. Mert ugyanis rossz embert fogtak el. Az ugyanis nem lehet, hogy két MSZP-s ember közül az egyik csak úgy lelöveti a másikat, valami elszámolás miatt. Ez ellentétben áll mindazzal, amit én a baloldali politikáról hiszek. Gyanús az egész történet. Valójában az történt, hogy a két szocialista politikus azt egyeztette, hogy miként lehet hatékonyan pályázni különböző öszszegekre, a csepeli kerület és az ott élők igazságos jövője érdekében, amikor valaki berontott, és mészárolni kezdett. Minden erre utal egyébként, legalábbis az én véleményem szerint. Továbbá teljesen egyértelmű, hogy honnan jött az a valaki, mert egy olyan szervezet van, aki mindent megtesz avégett, hogy semmi ne sikerüljön ebben az országban, jelen esetben Csepelen. És ez a Fidesz. Onnan jött a tettes, már csak azért is, mert ez szépen egybevág azzal, amit egyébként a Fideszről gondolni szoktam. Most nézzük azt, hogy berontott, vizsgáljuk meg. Berontott. Tehát nagy lendülettel érkezett, pedig este volt és hideg, logikus tehát, hogy végig szaladt, amíg oda nem ért. A szaladás viszont fárasztó, nem lehet sokáig bírni. Úgyhogy az a Fideszes a gyilkos, aki a legközelebb lakik a tett színhelyéhez. És kész, innentől csak meg kell nézni a címeket. Én meg vehetek végre valamit vacsorára, az ötmillióból.
Lejegyezte: Csermely Péter
2009. január 9. 20:54
Csermely Péter Úgy fordult a kocka, drága, érctorkú Albán Úr, hogy rémesen hideg lett itthon, ezért borzongok, de megmondom magának őszintén, hogy igazságosan modern öntudattal teszem én ezt a fázást. Ahogy jöttek a hírek, hogy van elég gáz a fűtési fogyasztás céljára, én azonnal kikapcsoltam mindent a lakásban, még a szekrényajtó gombját is takarékra állítottam, hogy ne fogyaszszak véletlenül többet az elváratosnál. Dehogy aggódok, tudom én, hogy évekre elég a gázból kiépített készletünk, főképpen azért, mert a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr okosan előre látta mindezt, és rengeteg gázt tett el tartalékba, egyébként ebből is látszik a különbség, harmatgyöngyházgyengéd Albán Úr, mert az Orbán Viktor nyilván örömtüzeket égetett volna a gázból, ha megbukott volna ősszel a Kormány, és akkor most aztán egy darabka sem lenne belőle, de szerencsére csalatkoznia kellett a tolvaj, gonosz disznajának. Tehát nem szükségből spórolok én, hanem ha mégis, esetleg, izé, tehát ha mégsem annyira sok pótgáz lenne, mint a Gyurcsány Ferenc Úr mondotta volt, akkor én legalább ne tetézzem a bajt. Mert ugye, lássuk be, aranyos Albán Úr, hogy előfordult már, hogy a Miniszterelnök Úr olyan szenvedélyesen harsogta az igaz beszédet, hogy közben valójában tévedett, talán a túlzásba vitt szenvedély miatt. Van gáz, meg lesz is, mert a derék oroszok nem hagynak minket cserben. Az ukrajnásokért viszont nem tenném tűzbe a kezem, igaz, most nem is tudnám, ugyebár, drága Albán Úr, valahogy én úgy vagyok huzalozva, hogy ezektől a narancssárgában politizáló népektől összerándulok, a Fidesz példája miatt persze. A sok gazember elzárta a csövet, amin az orosz küldemény száguldott felénk. Hát igen. Megnéztem a térképen, tényleg úgy áll a dolog, hogy amott vannak az oroszok, emitt meg mi, és közöttünk terjed el az Ukrajna. Régen nem így volt, de mondom is én már jó ideje, hogy az egész rendszeres változást csak az egyszerű népek bosszantására találta ki valaki, aztán most meg röhög a markába, hogy iderakta ezt az Ukrajnát a gáz útjába. Kérdés persze, hogy mit lehetne tenni. Én nem értek hozzá, de úgy gondolom, hogy úgy néz ki a helyzet, hogy jön errefelé a cső, és a tolvaj ukrán valahol odamegy, és elzárja benne a gázt, hogy törne le a keze annak a trógernek. Látszik, hogy arrafelé nincsen rendőrség, mert ez számomra amúgy bűncselekményi kategória, elakasztani a mások küldeményét. Úgyhogy azt kellene csinálni, hogy ilyen nagy markolókkal megemelni a csövet egész végig, jó magasra, és alátámasztani gerendákkal, hogy ott maradjon. És ha megy az ukrán, hogy elzárja, akkor nem fogja elérni a csapot, mert jó sokkal lesz a kézmagassága fölött. Ilyesmit kellene tenni, maradandó Albán Úr, vagy, ami egyébként még egyszerűbb, hogy teherautókkal áthozni Magyarországra a gázt, aztán a csövet otthagyni az ukrán bandának, hogy nézegessék, meg furulyázzanak benne, ha olyan a kedvük. Hát ilyen ötletekkel melegítem magamat, de lehet, hogy estére azért bekapcsolom a fűtést, hogy meglegyen a lakásban a megszokott, jó kis 32 fok, mert pillanatnyilag már annyira fázom, hogy huhukkolnom kell a körmeimet a hideg ellenében. Ezért aztán le is teszem, drága Albán Úr, kívánok magának jó sok hőmérsékletet.
Lejegyezte: Csermely Péter
2009. január 2. 10:56
Csermely Péter Drága, makrancos Albán Úr, a katolikus egyházat azonnal meg kell szüntetni, vagy pedig egy rendes baloldali szakértő elnököt kell hozzájuk kinevezni, mert ez, ami van, kérem, ez disznóság. De én sem vagyok normális, hogy ezekhez fordultam egy gyenge pillanatomban, azóta is fel vagyok háborodva. Hát el is mondom, ne türelmetlenkedjen, tükörsima Albán Úr, csak még dühöngök pár mondatot. Rendes, becsületes baloldali ember voltam világéletemben, kemény munka végestelen végig, egyetlen szenvedélyem van, szeretek álarcban táncolni a holdfényes mezőn, de ez sem viszi a pénzt, csak unalmas és értelmetlen, legalábbis én nagyon rühellem. És akkor most jött az ötlet, hogy talán hátha érdemes lenne gyónni, legalább egyszer, mert fene tudja, mi az igazság ebben a túlvilágügyben, mindenesetre rosszul nem lehet belőle kijönni. Sok bűnöm nincsen nekem, az a néhány holmi, ami szép sorban idejutott a gyárból, aztán lett belőlük mindenféle hasznos tárgy, meg ami azzal nővel volt pár éve, azt is lehet bűnnek venni éppenségel, bár azóta sem láttam. De persze ezekkel azért eléldegéltem volna nyugodtan, de ez a legutolsó, ez nagyon nyomaszt, mármint hogy a szélhámos Orbán Viktorra szavaztam a népszavazáson, ez alól mindenképpen tisztázni akarom magam. Tehát elmentem ide a templomba, hogy akkor majd ott. Megyek is be, és mondom annak az alaknak, aki ott söprögetett, hogy gyónni jöttem, hol van az a kamra. Azt mondja erre az a neveletlen tróger, hogy nincs itt a pap. Én ennek külön örültem egyébként, mert a papokra aztán végképp nem vagyok kíváncsi, megvan róluk a véleményem jó régóta, úgyhogy direkt jól jött, hogy az a pap elmászkált valamerre mételyezni a gyanútlan népeket. El is mondtam ezt a seprűs gazembernek, hogy gyorsan adja ide a kulcsát annak a szobának, mert gyónni akarok. Ez meg csak olyan furcsán nézeget, mint ponty a pórázon, és mondja megint, hogy nincs itt a pap. Én meg emelt hangon válaszoltam, hogy mit csináljon a papjával, engedjen engem gyónni, aztán le is út, fel is út, erre az meg elkezdett vihogni, amitől én még jobban kiabáltam, egészen addig, amíg odajött egy apáca, és kihajított engem a templomból. Drága, aranyos Albán Úr, hát szóval ezt merik ők szolgáltatásnak nevezni, ezért tartom én el az adómból ezt a hazug bandát, hogy aztán valósággal kidobjanak, amikor a gyónásomért megyek. Tűrhetetlen helyzet, az a legkevesebb, hogy meg kell reformálni az egészet, ahogy kinéz, és ha nem megy, mert jajgatnak az előjogaikért, akkor meg be kell zárni, mert az létezhetetlen, hogy semmit ne nyújtsanak a rengeteg állami pénzért cserébe, márpedig itt pontosan az történt. Én meg itt maradtam a bűneimmel a nyakamon, de mondjuk azt a pár gépet meg miegymást, ami hozzám került a gyárból, azt el tudom intézni magammal, mert ugyanis nem érdekel, már a gyár sincs sehol, ami meg volt azzal a nővel, hát igen, ez van, történt, ami történt, de azóta tényleg nem láttam, és ennek is már évek óta. Hanem az Orbános bűntettet nagyon bánom, hogy hordozom majd életem végéig, a modern és igazságos környezetem megvet engem, hogy ilyen földhözragadt módon intéztem el a haladó reformokat, én meg csak hallgathatom, eddig legalább azzal a nővel ugrattak, de ez az Orbános vétkem nagyon bánt, jobb lett volna meggyónni abban a kis kamrában.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. december 19. 00:00
Csermely Péter Egyszer ki kellene már mondani, drága, kótyagos Albán Úr, hogy a legnagyobb válság, ami sújt szerencsétlen bennünket, az az Orbán Viktor. Az összes többi pénzügyi részt meg tudja oldani a Veres János Miniszter Úr, de az Orbán Viktornak még csak be sem kellett gyűrűznie, mert eleve itt van. Őt nem lehet megoldani, és meg is lehet nézni, aranyos Albán Úr, hogy mivé lett ez az ország. Azzá lett, hogy egyre nagyobb a baj mindenütt, a pénzünk meg megy el pocsékba. És mi az Orbán Viktor válasza az egyszerű emberek felé? Hogy ő nem megy el beszélgetni a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrral. A szívem szakadt meg, tőrölmetszett Albán Úr, amikor ezt büntetlenül bemondta, mármint hogy ő ugyan nem megy el. A szegény kis Gyurcsány Ferenc Úr! Hogy megnyúlhatott bánatában az a hosszú, okos arca, és biztosan csak nézett szomorúan a két szemével, mint a bevétkezett kutya, hogy ilyen szélhámos dolog is kitelik ettől a cégéres gazember Orbántól. Túlságosan jó ember a Miniszterelnök Úr, ezt mondom én, mert az Orbán Viktort egyébként bikacsökkel kell invitálni, és akkor sem találkozóra, hanem a cellájába, de nem, hanem akkor ez a szélhámos kap egy lehetőséget, hogy megjavuljon, hogy személyesen kérhessen bocsánatot a Gyurcsány Ferenc Úrtól, aki gondosan meghallgatná a sok hülyeségét, és tessék, ez sem kell neki, hanem oda sem dugja a képét. Persze, amikor még jó helyzetben volt Magyarország, akkor jó volt az Orbán Viktornak Miniszterelnöknek lenni, mert akkor nem volt nagy baj mindenhol, de most, hogy tönkrement az egész szakramentum, most bezzeg nem tetszik neki a munka, el sem megy, ahol dolgozni kell. És akkor olyanokat válaszol, már ha az efféle pimaszságokat válasznak lehet nevezni, drága Albán Úr, hogy a Fidesznek volt egy csomó javaslata a Parlamentben, abból semmit nem fogadott meg a Kormány, hát akkor minek beszélgessen ő most külön a Gyurcsány Ferenc Úrral. Kérem, Albán Úr, itt azért meg kell állni. El van tévedve ez a tróger. Csak nem gondolja komolyan, hogy a Kormány majd pont az ő marha ötleteire kíváncsi? És ha még egyik-másik terv véletlenül jó is volna, hát akkor sem szabad beleegyezni, mert a Fidesztől semmit nem szabad elfogadni, azok után, amiket a Miniszterelnök Úrra mondanak évek óta. Semmit, Albán Úr, semmit! És ez azt hiszi, hogy a Gyurcsány Ferenc azért találkozott volna vele, hogy meghallgassa. Mert az Orbán Viktornak nincs politikai érzéke, diadalittas Albán Úr, azért hiszi ezt. Mert ugyanis a kutya nem kíváncsi a zavaros elméleteire, hanem azért kellett volna odamennie, hogy az egész ország számára világos legyen, hogy a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr az ország érdekében igenis hajlandó leülni még ilyen tolvaj alakkal is, mint az Orbán, és ennek a révén kiderüljön, hogy milyen jóságos államférfi a Kormányfő. Ettől népszerűbb lenne, és pont ez a lényeg, mert az mindenkinek érdekében áll, hogy Gyurcsány Ferenc minél népszerűbb legyen, mert akkor jobb lesz a kedve, és ügyesebben dolgozik. És az Orbán Viktor erre nem volt hajlandó, hogy legalább odamenjen, mert utána már lehetett volna mindent mondani, hogy mi hangzott el, de így nem lehet, mert nincs ott, ezért mondom én azt, aranyos Albán Úr, hogy ez egy hazaáruló.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. december 12. 22:29
Csermely Péter Nézze, hórihorgas Albán Úr, a Fidesz nevű bandának egy dolog kellene, mégpedig egy hosszú séta egy rövid mólón. Ezt érdemlik. Direkt akadályozzák az igazságos baloldali állam működését, azzal a Sólyom nevű fő Fideszes alakkal az élükön, aki egyre-másra találja ki a bosszantó embereket leszavazásra. És akkor még ennek a Sólyomnak áll feljebb, és dühöng a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr Szociális Pártjára, meg kiabál, hogy nem szavaztak meg valami lehetetlen jobboldali nőszemélyt Főbírónak, és a nőnek persze Orbán a neve. Orbán. Most már mindenkinek Orbánnak kell majd lennie? Drága, bozontos Albán Úr, elment a Sólyom László esze. Persze, hogy nem szavazták meg azt a nőt, és hiába erőlködik az Állami Elnök, akkor sem fogják megszavazni, ha a helye tetejére áll. Nagyon nehéz már szó nélkül tűrni a jobboldali ordenáré disznóságokat. A Sólyom László képes hónapokig gondolkozni, és van rá ideje, aranyos Albán Úr, mert az égvilágon semmit nem csinál, csak néha előjön, szitkozódik a Miniszterelnök Úrról, aztán visszabújik a palotába, ahol lakni szok, és vihognak azzal a másik tróger Orbán Viktorral, hogy megint milyen gazemberek voltak. Ez a műve is szélhámos dolog, hogy hónapok után kitalálja, hogy majd akkor ez a rémes jobboldali nő legyen a Legfőbbik Bíró, mert ő majd megvédi a sok Fideszest a börtöntől, amire bőségesen rászolgáltak. Nem lehet véletlen, drága Albán Úr, én mondom magának, hogy nem lehet véletlen, hogy a Fidesz milyen mohón szavazott igent a nőre, ott remegett a kezük, hogy csak már nyomhassák, mert nekik megsúgta a Sólyom László, hogy majd valamennyien amnesztiát kapnak a végén hálából, és pont ezért csinálta az igenszavazást az a disznó SZDSZ is, na persze, Albán Úr, gondoljon csak bele, egyik SZDSZ-est a másik után tartóztatja le a rendőrség, azzal a váddal, hogy loptak és kiléptek a koalícióból, tehát éppen nagy szükségük lenne egy olyan Főbíróra, aki korrupt módon kiengedi a börtönből a fél pártot. És megint a Szocialistáknak kellett megakadályozni ezeket a szélsőséges manővereket, amiket a Sólyom László léptetett be a köztudatba. Meg kellene mondani ennek az úgynevezett Elnök Úrnak, hogy a Főbíró állás komoly munkahely, rendes baloldali szakembert kell oda találni, amilyenek mindenhol vannak a felelősséges állásokban, és ha a Sólyomnak csak annyi tellett a híres jogászkodó tudásából, hogy valahonnan vidékről előkerítse ezt a nőt, akkor talán többet most már ne boszszantsa a Miniszterelnök Urat, hanem szálljon magába. Majd éppen egy vidéki nő tudna Főbíró lenni, mikor még sose volt ilyen, és hát az illető jelöltről mindent elmond, hogy valamelyik másik senkiházi családtagja pont a Fidesznél dolgozik, már ha persze dolgozásnak lehet nevezni azt, hogy nagy pénzekért hazugságokat szidunk a Gyurcsány Ferenc Kormányfő Úrról, aki szegény éppen miértünk cselekszik, amikor minden nap elhárítja a válságot. És amikor majdnem megütött a guta, hát a Sólyom László azt mondja, hogy megint a nőről kell majd szavazni. Mi van, kedves Elnök Úr, talán nincs más jobboldali vidéki nő, csak ez? Ezt az egyet kitalálja, aztán szavaztat róla rogyásig, mint a bolond? Én a Gyurcsány Ferenc Úr helyében azonnal felmondanék a Sólyomnak, mert aki nem becsüli meg a baloldali értéket, és direkt így kötözködik, annak az a minimum, hogy az utcára kerüljön.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. december 5. 00:00
Csermely Péter Nézze, girhes kis Albán Úr, ennél rosszabb kormányt legfeljebb elképzelni lehet. Tessék? Én? Dehogy vagyok fasiszta! Éppen ellenkezőleg vagyok, mi több, meggyőződésből. De mégis, gondolja át! Tízezrek kerülnek az utcára, és még sokkal többen fognak. Itt állunk legatyásodva, amekkora hitelt fel kellett vennünk a túléléshez, hát, ennél nagyobbat legfeljebb az Arany Horda kért volna egy keddi napon, ha hétfőn hirtelen demokráciává alakul. Mi? Nem gyújtottam fel a tévészékházat, mit kiabál, magának elment az esze. Nem érdekel, akkor is folytatom. Semmi nem sikerül, pedig már annyi kormányprogramunk van, hogy tavaszszal fel lehetne őket halmozni a Tisza mellé, árvíz ellen gyanánt. A Zuschlag János perében meg kiderült, hogy a fél Kormány izé, mármint eddig, mert könnyen kisülhet még a másik, sőt, a harmadik feléről is, egyébként ez általában véve is igaz, mert jó hír itt még nem derült ki az utóbbi években, egyre több lopás viszont annál inkább. Mindeközben a Kormány rendőrökkel fogdossa össze a képviselőket, hogy egyszer-egyszer ide szavazzanak. Dehogy vagyok rasszista, hagyja már abba ezt a hülyeséget, aranyos Albán Úr! A válság prófétája sem vagyok, világéletemben antiklerikális voltam, és ha végre abbahagyná az üvöltést, akkor el tudnám mondani a jobbik részét is a helyzetnek. Jó, akkor ordítsa ki magát, várok. Vége? Akkor jó. Tehát. Ez van, ebből kell kiindulni. Mert mi lett mindennek a következménye? Kapaszkodjon meg, Albán Úr, maga kedves kis himpellér, hiszen maga is a homlokára fog csapni, hogy de hát tényleg, nem mondok én semmi újat, amit tudok, azt mindenki tudja, legfeljebb nem rakja össze a tényeket így, ahogy én. Nem csigázom tovább, az lett mindennek a folyománya, hogy nőtt a népszerűségünk, a Fideszé meg csökkent. Most persze hallgat, ugye? Eddig még soha nem nőtt, de most igen. És miért? Mert eddig mindig csinálni akartunk valamit. Ahhoz meg nem értünk, drága Albán Úr, legalább magunknak valljuk be, remekül politizálunk, de a valamit csinálás, hát az pont nem megy. De szerencsére jött a válság, amikor csak néztünk, hogy na, ebből mi lesz, és azóta nem is volt semmi, amit tenni tudtunk volna, ebben az országban azóta minden csak úgy történik. És lám! Többen szeretnek minket, mint amikor fújtattunk, hogy ez ilyen jó lesz, az meg olyan nagyszerű. Ugye? Alkalmazkodni kell, Albán Úr, ez a titka a sikernek. Be kell jelenteni, hogy nem fogunk csinálni semmit, és passz. Sőt, be sem megyünk, se a Parlamentbe, se a Minisztériumba, sehová, otthon leszünk, mind az egész baloldali politikusok. Ha akar valamit, csinálja az Orbán Viktor, rontsa el ő, de ki fogják nevetni, mert attól még nem lesz többsége, hogy mi nem vagyunk ott. És amikor valaki reklamál, hogy neki például rossz lett valami, akkor nyugodtan azt kell mondani, persze otthonról, a telefonba, hogy na igen, a válság. Bármibe fogadok, drága Albán Úr, hogy 2010-ben lemossuk a Fideszt. Egy dolog kell hozzá, hogy a válság is meglegyen addig, de ez is megoldható, mert ugyanis ha közben véget érne, mi utána is tudjuk mondani, hogy kérem szépen, lehet, hogy máshol véget ért a válság, de itt nem. Na, akkor most üvöltsön, Albán Úr, erre a tervre. Tessék? Ugye, ugye? Semmi baj, nem haragszom, mindenki mond néha rosszat.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. november 28. 21:21
Csermely Péter Hát kérem, nagyszerű Albán Úr, kár volt aggódni, ugyebár, lélekben akkor is többen vagyunk, ha számszerűen nem. Ez a baloldali szellemiség egyik lényege, a másik pedig a sátáni Orbán Viktor. Most persze nem olyan sátáni, sőt, itt vihogunk többen is azon, hogy az Orbán Viktor most milyen buta arccal álldogálhat ott az ülésteremben, és már mindenki hazament, de ő még mindig nyomogatja a nem gombot, hogy hátha összeadódik reggelre, amikor a többiek visszajönnek. Nagyszerű érzés, mármint a kacagva Orbánra gondolás, engem például egészen felpezsdít ebben a hidegben. Meg az SZDSZ! Drága Albán Úr, emlékszik? Hiszen most volt, pár hete! Bőgtem itthon a bánattól, mint a beteg jószág. Amikor tüzelték magukat, hogy Szakértői Kormány, meg ellenzékiség, meg Gyurcsánnyal soha? Ez utóbbiért külön a szájukra kellett volna verni, kár, hogy elmaradt, de azért nem tragédia, mert végül rávertek a saját szájukra ők maguk, a nagy ellenzékiek. Aranyos Albán Úr, megmondom magának vidáman, ez a legjobb ellenzék, ez a hülye SZDSZ. Szavaznak, mint a parancsolat, és még miniszterek sem akarnak lenni. Hát csak tessék, ez a Fodor Gábor remek figura, eddig mindig úgy volt, hogy az SZDSZ szavazott, de mindig el kellett viselni őket a Kormányban, sőt, néha nem is szavaztak, és mégis bent voltak. Most meg? Csépelik az igen gombot, maguktól. Hát ezt mind a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak köszönhetjük. Becsüljük meg, nincs belőle több. És ami a legjobb, hogy a sok tróger Fideszes szaladgál meg ül összevissza, mert belőlük is van, aki fogékony a baloldali értékekre. Itt ez a Császár nevű, aki Miniszterelnökségi Megbízott lett, hát üsse kő, a lényeg, hogy velünk van. És ez remek recept, élénk kis Albán Úr. Nem mindegy, hogy hány ilyen Megbízott lófrál az országban? De mindegy. Legyen mondjuk száz. Mindegyik a Fideszből. Akkor bőségesen kétharmadunk van. Fütyülnek ezek a pártjukra meg a szavazóikra, pragmatikus Albán Úr, lopni akar mindegyik. És itt jött a Gyurcsány Ferenc Úr ötlete. Hogy ne kelljen lopni. Legyetek Miniszterelnökségi Megbízottak, gyerekek! Csak persze, ide kell szavazni, ugyebár. Higgye el, mókás kis Albán Úr, a végére az Orbán Viktor egyedül marad a Fideszben, már persze ha nem áll be ő is Miniszterelnökségi Megbízottnak, de persze őt akkor is csak a sor végére szabad engedni, szigorú leckéztetés után. Fantasztikus kilátások, hálás vagyok a válságnak, nem érdekel a sok probléma, most felhőtlenül szeretnék örülni. Állítólag kutya világ lesz, de szerintem meg nem, őszintén szólva, nem lesz itt semmi sem rosszabb, csak mert Amerikában néhány banknak elfogyott a pénze. Az ő dolguk. Itthon viszont az van, hogy a végén még nyerünk is, legfeljebb a fél ország ilyen Megbízott lesz, de nem gond, elférnek. És mindez azért van, mert az Orbán Viktor elszámította magát. Hogy így az emberek, meg úgy az emberek. Hát sokra megy az embereivel a Parlamentben. Az emberek nem szavaznak, hanem a képviselők, azok igen. Az MSZP nyugodtan meg is hirdethetné, hogy a Fidesz csak emberekezzen napestig, mert az MSZP az ásványok pártja. A baloldaliak akkor is tudnák, hogy mindez csak a Fidesz ellen van, taktikai okból, és azért oda tennénk a voksot négyévente, szívből egyébként, mert itt vagyok például én, hát én szívesebben lennék ásvány, mint Fideszes, és szerintem maga is így van ezzel, drága, aranyos Albán Úr.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. november 21. 20:01
Csermely Péter Kérem, drága, higanymozgású Albán Úr, én egy súlyos fogyatékkal élő ember vagyok, és akkor még ilyenekkel bosszantanak. Tessék? Mi micsoda? A fogyaték? Hát a feleségem. Komolyan mondom, aranyos Albán Úr, ez a nő rettenetes, maga el sem tudja képzelni, hogy miket. De most nem róla van szó, nincs is itthon. Hanem arról van szó, hogy sarkos ember voltam egész világéletemben, nem szeretem a felfordulást meg az összevissza dolgokat, a múltkor Legót vettem az unokámnak, és egy óráig veszekedtem a boltban, mire összerakták. Ennyire olyan vagyok. Nem mintha lett volna értelme, mert a gyerek rögtön szétszedte, a kis majom. És akkor mit hallok tehát megint a Fidesz felől? Kedves Albán Úr, én nem törődöm azzal, hogy az Orbán Viktor mennyire szereti a labdarúgást, meg hogy játékos is, meg edző is, meg atyaúristen is, mindig és mindenhol. Focizzon, ha akar, vagy nézze a pályát napestig, bár hóbortos dolog ez egy felnőtt embertől. De az már nem járja, hogy a sok Fideszes kimegy, és porig rombolja Csehszlovákiát, egy szerdai helyen, csak mert nem tetszik nekik valami. Azért mindennek van határa. Ironikusan kérdezem, gyanútlan Albán Úr, hogy netán elfogyott itthon a tévészékház, és emiatt máshová kell menni dúlni az ellenzéknek? És nagyon csodálkoznak a fiatalurak, hogy a csehszlovák rendőrség fellépett, amikor be akarták vezetni a Horthy-fasizmust, meg nyíltan agitáltak a propaganda mellett. Jól tették pedig, az a helyzet meg a véleményem is. Én nem tudom, mi lesz ennek a vége, hogy rossz színünket keltik külföldön, aztán meg vannak lepve, hogy sehol nem szeretnek minket. És még van képük szidni a csehszlovákokat. Nézze, Albán Úr, ők jöttek ide, hogy szétrombolják, ami csak a kezük közé kerül? Nem ők jöttek. Tiszta szerencse még a bajban, hogy az Orbán Viktor csak a labdarúgást űzi kedvtelés gyanánt, mert ha teszem azt, célba lőni szeretne, már lángban állna Európa, amilyen elvadult a sok tróger Fideszes, akik a hívei. Nekem meg rezeg a gyomrom a méregtől, amikor jönnek ezek a hírek, nem tudtam enni sem, pedig főtt pizza volt aznap. Vannak nyugtató gyakorlataim, azokat szoktam tenni, amikor felbosszant az Orbán Viktor, egyszer hallottam például, már jó régen, hogy anatómiai okokból miatt az emberi lény nem tudja megnyalni a könyökét. Azóta kísérletezem, hogy hátha mégis sikerül, de nem. Arra viszont alkalmas, hogy elterelje a gondolatokat a Fideszről. De viszont a boldogtalan Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr nem tud ilyeneket csinálni, mert rendbe kell hoznia az Orbán Viktor ügyeit, és szaladgálhat a Csehszlovák Kormányhoz, hogy hát nem minden magyar ilyen, meg hogy biztos nem is úgy akarta a Fidesz, meg hogy várjunk még egy kicsit, hátha megjavulnak. Pedig nem fognak megjavulni, tudja ezt mindenki, de hátha megbocsátanak ott Prágában, ha mindent bevallunk. Azt viszont jól mondta a Gyurcsány Ferenc Úr, hogy ezeket nem szabad kiengedni az országból, sőt, szerintem a házukból sem szabad őket kiengedni, oda kell állítani a lépcsőfordulóba a rendőrséget, és akkor nem tudnak majd külföldön harcolni, a mi megítélésünk rovására.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. november 14. 21:52
Csermely Péter Drága Albán, az Úr van Teveled, jó hírt hoztam. Erős nyomozati tevékenységbe kezdtem, melynek végén a Fidesz felelőssége nem lesz megkerülhető. Megmondom őszintén, nekem olyan a Fidesz, mint egy doboz béka, nem bírom őket elviselni, baloldali alkatú felépítésemből kifolyólag. Ebben az országban három ember, ha van, aki ennyire utálja őket, mint én, és abból is kettő én vagyok. De nincs kecmec, most megvannak, már nagyon leszűkítettem a gyanúsítottak körét. Mondom is, kanadai módra belőtt Albán Úr, hallom, milyen izgatottan csattogtatja a fogát. Tehát, az ártatlanul megvádolt, de ez nem is jó kifejezés, hanem inkább a Fideszesek elé vetett szegény Zuschlag Úr panaszkodott egy hangos felvételen, hogy valami Feri, így mondta, Feri, ezt jegyezzük meg, aranyos Albán Úr, mert kulcskérdés lesz a továbbikban, tehát, hogy ez a Feri nem érti az MSZP-t, amit pénzből és erőből működő szervezet, ráadásul súlyos küldetéstudati beteg, továbbá van neki négymilliárdja, és mindent a Zuschlag Úrra akar kenni, mármint ez a Feri, ami elég disznó dolog, ugyebár. Döbbentem láttam, kedves Albán Úr, hogy a rendőrség és a börtönök a fülük botját sem mozgatják erre a hírre. Holott közvetett jelleggel kiderül, hogy akkor tehát a Zuschlag Úr nem csinált semmit, és ezt ő maga is kimondja, hanem az a tróger Feri akarja ráfogni a bűnözős cselekvést. Egy ártatlan ember forog itt kockán, szimbólum értékű Albán Úr, és akkor jönnek nekem a gazdasági válsággal, pedig a legfőbb érték az ember, legalábbis a baloldali eszme számára. Mondom már, ne szökdécseljen azzal a telefonnal! Hát elkezdtem nyomozni én, és már a nyílegyenesben vagyok. Öt gazember jöhet szóba, drága Albán Úr, öt Ferenc van, mert ez a név ad lehetőséget arra, hogy Ferinek nevezze őket a telefonba a Zuschlag Úr. Megvizsgáltam még a Ferdinándot is, de olyan nem volt. Ez az öt gazember név szerint a Kovács, az Ódor, a Schmidt, a Szalay és a Tóth. Ez mind Ferenc, mind ott ülnek a Fideszben a Parlamentben, és megjegyzem, feltűnően hallgatnak az ügyben, ami közvetett bizonyíték ellenük. Hát ezt nyomoztam én, de most már jó lenne, ha összeszedné magát a tisztelt rendőrség, és odavinnék őket valamelyik börtönbe, hogy akkor most vagy megmondják, hogy melyik volt az a bizonyos Feri, vagy ülnek mind az öten, a Zuschlag Úr helyett. Ez a helyzet, Albán Úr. Azt még hozzáteszem, hogy az elbírálás érdekében, célszerű lenne ezzel az öttagú triumvirátussal együtt bevinni az Orbán Viktort is, aki ugyan nem Ferenc, legalábbis ilyen gyorsan nem lehetett kideríteni, hogy az, de ez az egyetlen alibije ebben az ügyben, és hátha kiderül, hogy mégis benne van. Nem lepődnék meg, Albán Úr, nem lepődnék meg! Szörnyű állapot, aranyos Albán Úr, hogy ezek mindenre képesek az uszítás végett, nem csoda, hogy itt tart az ország, most mondja meg, a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Úr hogyan kormányozzon érdemileg, amikor a saját pártjában lop a Fidesz, és utána persze vádaskodnak, mert csak ehhez értenek. De legalább ezt az ötöt elintéztem egy életre, plusz lehet, hogy az Orbánt is, meg kell nézni rendesen az összes neveit.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. november 7. 20:49
Csermely Péter Csakhogy végre, drága, marcona Albán Úr, hát lassan minden kezd jobbra fordulni, már nem úgy értem, hogy politikailag, még csak az kéne, dehogyis, hanem az itteni mindennaponta életben. Mert bizony, a múlt héten még minden riasztó volt, hogy befagynak a pénzek meg a nyugdíjak, meg hogy ezt elveszik, amazt meg nem adják, de akkor jött a kedves kis IMF, hogy tessék, szolgáljátok ki magatokat, itt a pénz. Nagyon kellett, hogy meglegyen ez a pénz a baloldalnak. És ezzel én is így vagyok, ugyanis nekem is nagyon kell. És akkor a gazember Fidesz azzal fenyegetőzik, hogy kinek, meg mikor, meg mennyit kell majd visszafizetnie. Hát ez engem egyáltalán nem érdekel, aranyos Albán Úr, eddig is visszafizette valaki a sok hitelt, nyilván ezután is így lesz. A rosseb nézi, hogy majd ki adja vissza, pláne, hogy én biztos nem. Remélem, majd a sok Fideszes, mert azok semmit nem csináltak ezért a hitelért, csak várták a sült galambot, hogy repüljön. Rájuk is fér, legalább tesznek valamit az országért, ha már idejuttatták a tönk szélére, a háromhetente ülésező Parlamenttel. Tönk. Ez is mi lehet?, milyen furcsa szó ez. Biztosan veszélyes a széle. De mindegy, mert az a lényeg, kedves Albán Úr, hogy jó irányba haladunk, és a végén a szegény Zuschlag János Urat is felmenti a bíróság, mert minden hazugság, amit rávádolt a Fidesz. Igaz, hogy fiatalkorában antiszemita háborús rémbűntettet követett el a kamerában, de az már régen volt, és megbánta. A baloldali magyar ember meg olyan, hogy ha egy kis pénzt lát maga körül, rögtön visszatér, mármint a szavazók, és megakadályozzák, hogy az Orbán Viktor megint uszítson. Kérem, a Fidesz még a Kánaánt is tönkretenné, onnan is ellopná a tejet meg a mézet. Megint a tönk. Hogy tönkretenné. Akkor annak a teteje is rossz hely, nemcsak a széle. Tudja meg, bőséges Albán Úr, hogy nekem olyan a Fidesz, mint a bikának a vörös prosztó. Nem bírom őket hallani sem. A sok gonoszul hazug beszédtől már mindnek olyan alakú a szája, mint a kifordított farzseb. Tehát folytatom, hogy mielőbb a végére ne jussak. Örömmel értesültem róla, hogy hatszázmilliárd forintot kapnak a bankok abból a pénzből, amit a Nemzetközi Valutázók hoztak ide. Nagyszerű hír ez, mert az emberek azért kissé megijedtek, hogy most mi lesz, hogy mindenkinek csökken a bére meg a nyugdíja. Hát ez a megoldás, adni a bankoknak. Számoljunk együtt, őztekintetű Albán Úr. Ha, mondjuk, az IMF már jövő hétfőn elküldi ide a pénzt a Kormánynak. Lehet, hogy messzi külföldről jön, tehát legyen három nap, amíg ideér a Parlamentbe. Akkor az csütörtökön itt van. Abból a pénzből a Kormány még aznap hatszázmilliárd forintot odaad a bankoknak. Ők meg azonnal ráteszik a folyószámlákra. Tehát jövő pénteken már mindenki felveheti a neki jutó nemzetközi pénzt, mégpedig aszerint, hogy milyen mértékben támogatja a reformokat és a Kormányt. Én elég sokat fogok kapni. Bizony, megérte tehát, hogy nem ültem fel a Fideszes propagandának, miszerint válság van és baj, mert a Gyurcsány Ferenc Úr elrontotta. Nem rontott el semmit, illetve egyvalamit igen, az Orbán Viktor jókedvét, de azt meg mindenki örömmel fogadja, mármint a nép soraiban.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. október 31. 00:00
Csermely Péter Rengeteg pénzt kaptunk kölcsön a nemzetközi alapozóktól, malaszttal teljes Albán Úr, úgyhogy nagy baj már nem lehet, mármint az ország tekintetében, mert amúgy persze egyre gyűlik. Ez a csattanós válasz a Fidesz vádjaira, hogy a csőd szélére került Magyarország. Hát ez nem igaz, de persze miért is lenne igaz, lucskos kis Albán Úr, amikor a Fidesz mondja, aki igazat soha, semmikor, még véletlenül se. Komolyan mondom, hogy jókor jött a sok pénz. Szegény Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr már éppen kezdte mondani, hogy a nyugdíjakról is tárgyalni kell, meg hogy a közös alkalmazottak bére is maradjon annyi, amennyi éppen, mert ilyen ellenzékkel képtelenség egy bőséges gazdaságot csinálni, növekedésről nem is szólva, tehát itt lebegett a fejünk fölött a megszorítások Szophoklész-kardja, amikor mégis befutott ez a hatalmas summa. Őszintén szólva, kedves, világot jelentő Albán Úr, különös helyzet állt volna elő, hogy két év megszorítások után még pluszban csődbe is megyünk, amit csak egy harmadik évi megszorítással lehetett volna elkerülni, de viszont nem állt elő ez a különös helyzet, mert a fél világ ide küldte a pénzét segítségül. Nagyon jó ez így, valaki majd visszafizeti, aki még itt lesz akkor, nekem mindenesetre nem kell már aggódni a pénzem miatt, ebből a hitelből vígan futja. Ellenben több dologra kell vigyázni, higanymozgású Albán Úr. Az első, hogy nagyon világosan fel kell tárni a felelősség helyzetét. Igen, az Orbán Viktorra gondolok, nagyon helyesen dünnyögte, ravaszdi Albán Úr. Rá bizony. Mert az nem úgy van, hogy úsztatom a koronát a Dunán, sok millió pénzekért, aztán amikor ebbe végül belerokkan a gazdaság, akkor meg másra mutogatok. Erről szó sem lehet, vádat kell emelni. A második. Nem szabad engedni, hogy a Fidesz ezt a rengeteg pénzt is ellopja. Itt is főként az Orbán Viktor jön számításba. Kérem, aranyos Albán Úr, amikor még csak kevés szavak voltak használva a világon, és sorra találták ki őket, hogy például rámutattak az asztalra, hogy tessék, akkor ez legyen az asztal, na szóval, ezekben az időkben a tolvaj és gazember szókat úgy találták ki, hogy az Orbán Viktort nézték közben. Ennyire jellemző mindez erre az emberre. A harmadik pedig a legfontosabb, hogy azonnal ki kell osztani a hitelösszeget a baloldali nyugdíjasok köreiben, mert az a helyzet, iszonyatos Albán Úr, hogy már alig van itthon pénz, mind elviszi a fasizmus elleni harc, ami dúl az utcán. Nem panaszkodom, Albán Úr, ne értsen félre, örömmel adom, elvégre valami miatt soha nem jutott elég, egész életemben, tudom, tudom, majd pár év múlva, ezt is hallottam már valahol, szóval, nem panaszkodom, de azért izé. Most jó lenne egy kisebb összeg. Ki kell számolni a részemet, és küldjék ide valakivel. Szerintem ez méltányos kérés, drága Albán Úr, de mondom, vigyázzanak a pénzre, nagyon aggódom, hogy megint jön az a Zuschlag nevű Fideszes tróger, és ezt is elkölti. Mi? Dehogy volt szocialista, csak ráfogták. Micsoda? Téved, könnyelmű Albán Úr, nézzen utána, a Zuschlag antiszemita bűntett miatt ment ki a Parlamentből, előtte meg lopott, mind a kettő tipikus Fideszes tulajdonság, elég szomorú, hogy maga is a jobboldal hazugságait szajkózza, dehogy volt MSZP-s.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. október 24. 21:18
Csermely Péter Megmondom én azt előre, botcsinálta Albán Úr, hogy nem szeretem a munkaszüneti napokat. Kérem, engem félelemmel tölt el, hogy egy egész napig senki nem dolgozik, mert ennek a nyugdíjam láthatja kárát. Ráadásul ilyen marhaságok miatt, szégyelljék magukat ezek az úgynevezett ünnepek. Ünnep. Mint ez a mostani, ugye? Ez milyen ünnep, aranyos Albán Úr? Hogy a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Úr egyedül tekereg a vasrácsok között, mert a tisztelt társadalom lusta odatolni a képét, hogy a Gyurcsány Úr intő szózatait figyelembe vegye. Hiszen nem volt egy lélek ezen az ünnepen, amikor párat elvittek meg hazaküldtek, kiderült, hogy nem is maradt senki, hogy méltósággal emlékezzen a hősökre, akik. Szóval, ezt az ünnepet be kell zárni, már csak humánus okokból is, szegény Dobrev Klárának milyen kínos lehet végigcsinálni az egész cirkuszt ott a kordon-közben, hiszen a nagypapa jelentős szerepet vállalt az egyik oldalon, ugyebár, és pluszban még a kutya sem megy ki, hogy a mártírokra tisztelettel valamint közösen. Bezzeg a munkaszüneti napot azt elfogadják a nagy magyarkodók, senki nem megy oda, hogy kérem, én nem ünnepelek ezzel a Gyurcsánnyal, adják ide a kalapácsot, majd dolgozok helyette serényen. Nem, inkább lófrálnak, meg az ellenzéki provokációkra mennek oda hallgatni, vagy egyszerűen otthon maradnak. De akkor mondja meg, kellemes kis Albán Úr, hogy mire fel van az egész? Hát a magyarkodásra. Amit én nem szeretek, emiatt vagyok afféle műkedvelő történészeti kutató. Tavaly például bebizonyítottam, hogy a régebbi magyarok nem is tudtak a lovon hátrafelé nyilazni. Egy felsőbbségi legendával kevesebb, drága Albán Úr, igen, egy felsőbbségi legendával kevesebb, legalább nem nézzük le a többi, csak úgy simán előre nyilazó népet, mert nincs is rá okunk, amint én azt bebizonyítottam, tehát legalább ezen a területen vége a magyarkodásnak. Tavaly ugyanis próbaképpen hátrafelé meszeltem pár tempót a kettes létrán, és hatalmasat estem, aranyos Albán Úr, és nyilazni meg még sokkal nehezebb lenne, ez az egyik pillér, amin érvelek. A másik pillér meg, hogy hát ki az a marha, aki hátrafelé nyilaz, hiszen ott nincs semmi, ugyanis éppen ő jön onnan, a nyilazós. Ez mondhatni, halálos döfés, logikai szemszögből értve, nem igaz, dermedt kis Albán Úr? Hát el fogok én bánni ezzel az októberi dologgal is, mert semmi ünnepi nincs benne, semmi összefogás, amivel el lehetne morzsolni egy könnycseppet, miközben megrendülten a szabadságharcosokra, akik az életüket adták, azért, hogy. Pont ez nincs benne, hanem jön az ellenzék, hogy így meg úgy, a forint árfolyama meg zuhan, mintha munkás hétköznap lenne. Felesleges dolog az egész, kérem, drága Albán Úr, jó hosszú ideig nem volt ez a tegnapi munkaszüneti nap, és?, zavart valakit?, dehogy zavart, csak jönnek be ezek a bolond divatok, hogy mindent meg kell ünnepelni, meg szidni szegény Kádár Urat, hogy behívta az oroszokat, ugyan már, kérem, mindenki hívott mindenkit, az egyik ezt, a másik azt, hát az oroszok hallották meg előbb, ők jöttek, és akkor mi van? Semmi nincs, de megint rá lehet fogni valamit a baloldalra, kicsit unalmas, hogy mindenért a baloldal a hibás, az ország meg éppen tönkremegy, talán az Orbán Viktor dolgozzon egy kicsit, ne csuklyában ugráljon az utcán a rendőrök ellen, na, ez meg a másik, amiért nem kell ez az ünnep.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. október 17. 00:00
Csermely Péter Drága, középutas Albán Úr, most már senki nem dughatja a homokba a fejét, mindenkinek szembe kell tekintenie azzal, hogy mivé lett ez az ország. A Fidesz idején egy darabig három hetente ülésezett a Parlament, kétéves volt a költségvetés, a Hídember filmre elment minden közpénzünk, és tessék, itt az eredménye. Egyre gyengébb a forint, a tőzsdén zuhannak a kérvények, a csőd szélén állunk, pénzgazdasági válságvilág van mindenfelé, amerre nézünk. Ez van akkor, aranyos Albán Úr, amikor az Orbán Viktor kerül hatalomra, hiába volt az régebben, most jön ki a válsági hatása a hiánynak, amit elloptak. Minden nap újabb aggodalomra van ok. Nem mintha én félnék, sportos kis Albán Úr, nem szoktam félni, csak az Orbán Viktortól, hogy majd visszatér, és éles ellentétet szít. Kicsit túl van lihegve ez a válság, mármint a meglátásom szerint, amit kialakítottam. Hogy, ugye, az van, hogy gyengül a forint, és már egyre több kell belőle, hogy eurót lehessen venni. Hát egy frászt, már engedelmet a durva szóért, hogy kimondtam, pirulós Albán Úr. Akkor nem veszünk. Ezt kell megállni. Tessék gondolkozni az áron, aztán visszajönni. Ha egy magyar sem vesz eurót, majd lejjebb viszik az árát, és egy életre megtanulják, hogy ilyen zsarolós módszerekkel nálunk nem mennek semmire. Nézze, örömkönnyekben úszó Albán Úr, nekem soha életemben nem volt euróm, de egy darab sem, és ez nem valamiféle kitalált történet. Nem volt, egy sem. Sőt egyébként, pár napja még azt sem tudtam, hogy mi az. És? Azért nem lett semmi bajom, soha nem hiányzott. Én azt mondom, hogy direkt jól jön ez a pénzpiacos felfordulás, legalább mindenki rájön, hogy nem kell felesleges bolondságokra szórni a drága pénzt. És aki még mindig szorong, az nyugodtan bízzon a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrban, aki évek óta próbálja rendbe hozni a helyzetet, de mit helyzetet?, kimondom én bátran, azt a disznóólat, ami a gyalázatos Orbán Viktor után maradt. Mert ez a vége, a válságos összeomlás, diadalittas Albán Úr, hogy a Fidesz nem engedte az ellenzéki vizsgabizottmányokat megalakulni, ez a vége, tessék, most láthatja a sok eszetlen jobboldali, hogy mit művelt a drágalátos vezetőjük. A Gyurcsány Ferenc Úr mégis meghívta őt is a Nemzeti Csúcs Beszélgetésre, szerintem ugyan hiába, mert ennek nem használ semmi szép szó, csak a magáét hajtogatja. Pedig igaza van a Kormányfő Úrnak, mert össze kell fognunk, ha már ilyen nagy bajt csinált az Orbán Viktor, félre kell tenni mindent, belekapaszkodni egymás kezébe, és közösen segíteni ezt a kis országot, hogy ne legyen nagyobb baj, de persze ezt a disznó Fideszt kár volt odahívni, hogy még ezek mondják el a véleményüket, nem sül ki a szemük, csak a hazugság és a lopás, és még elvárnák, hogy meghallgassák őket. Majd az ügyészek, Albán Úr, majd az ügyészek meghallgatják őket, amikor lesz egy kis nyugalom, hogy akkor melyiknek, hány év várfogság! Na mindegy, megyek, megnézem a híreket, nevetni szoktam a sok kövér bankáron, hogy milyen rosszul járnak éppen.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. október 10. 00:00
Csermely Péter Maga az, Albán? Helyes. Akkor figyeljen ide. Tessék? Csend legyen! Semmi drága, semmi aranyos! Nem, nem mondom, ne is hízelegjen. Albán, ennyi. Nem olyan becézgetős időket élünk. Annak vége. Elapadt az én lelkemben minden kedvesség. De bizony. Mondom, hogy elapadt! És megköszönném, ha nem kételkedne a szavaimban, mert magának nem az a dolga. Magának az a dolga, hogy állandóan nyerjünk a társalgása révén, most viszont nem fogunk. Hát akkor legalább csendesebben vigadjon, ez a legkevesebb. Változtassa meg éltét, ahogy Rilke Mária tanácsolja. Szikár lettem érzelmileg, hallja-e, Albán, mert egész éjjel zokogtam, olyan vörös a szemem, mintha két poharat nyomtak volna köré. Sírni láttam a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Urat, sírni láttam, én, aki cserbenhagyta Őt. Valami vonatról beszélt, nem figyeltem, nyilván megint hazudott, de közben rám nézett, és nekem megállt a kezemben a szalonna. Rám nézett a tévéből, Albán, fel tudja ezt fogni maga? Dehogy tudja, hallom, ahogy firkálgat. De mindegy. Nézett, és hullámzott a válla, könnyezett az okos kis szeme, rángatózott a szegény szája, és az egész megrendült, drága arca megnyúlt, mint valami régi bakancs. Valami vonatról hazudott, meg hogy micsoda bánat, de nem, én tudom, hogy nekem beszélt, nekem, aki elárultam Őt, valamint pluszban a baloldali eszméket is, de az nem olyan fontos, mert mindig változnak, én már nem is követem. Hát én is bőgtem, igen, Albán, nem restellem bevallani, úgy zokogtam, mint a megkötözött barom, és mindezt hajnalig. Hogy kicsoda alak vagyok én, megríkattam a Gyurcsány Ferenc Miniszteri Elnök Urat. Esküszöm magának, Albán, hogy tudta! Tudta, ahogy nézett rám, tudta, hogy három igennel szavaztam a népszavazáson, meg hogy bizonytalan lettem, és nyilvános helyeken halkan szidom is Őt, mert hát szeretnék épségben hazajutni. Más kérdés azonban, de most már ne szólaljon meg, Albán, ha eddig nem figyelt, hogy nem tudom, mit képzel ez az alak, hogy itt bőg nekem. Mit csinálna, ha kitörne a háború? Sírva hazudna párat, hogy majd azzal győzünk? Vagy itt van ez a válság, a gazdasági, hogy minden megy tönkre. Majd zokog egy jót, hogy meglegyen a pénz? Kérem, itt a tél, fűteni kell, bármi áron. Majd a Gyurcsány könnyekben tör ki, hogy ne legyen annyira hideg? Nincs ez így jól, Albán, szerintem az lenne a legjobb, ha valaki szépen megfogná a Gyurcsány vállát, elkísérné egy csendes helyre, és otthagyná, hátha nem talál vissza. Nézze, Albán, rólam mindenki tudja itt a környéken, hogy ha meglátom az Orbán Viktort, akkor napokig szoktam köpködni. De erre a Gyurcsányra akkor sem szavaznék még egyszer, ha rezesbanda élén táncolna át a lakásomon, egy csoport mazsorett kíséretében, és együtt énekelnék, teli tüdőből, hogy szavazzak rá. Na nem, azt nem, még egyszer nem. És még én érezzem magam kellemetlenül, ahogy szemrehányóan sír a tévében? Komolyan mondom, fel vagyok háborodva. Mi lenne, ha egyszer én sírnék neki? Persze, engem nem engednek oda. Pedig lenne mit, Albán, lenne mit. Tessék? Na jó, ezzel úgyis elszállt a haragom, hát akkor legyen, drága, aranyos Albán Úr, maga nem tehet róla, tudom, hogy maga is áldozat, meg a legszívesebben hagyná már a fenébe az egészet, de ne!, ne sírjon, felindult kis Albán Úr, mert kilépek itt az ablakon.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. október 3. 20:36
Csermely Péter Szenzációs, amely eredményeket Szilvásy György Titokban Tartott Miniszter Úr elért mostanában, viharvert Albán Úr! Szenzációs! Először is, növekszik a független képviselők száma, márpedig, drága Albán Úr, valahogy úgy tűnik, mintha a független képviselő fogékonyabb lenne a baloldali értékek iránt, magyarán, megszavaz olyasmiket, amiket különben nem szavazna meg. Hohó, messze van még a december közepe, amikor eljön a költségvetés iránti voksolás, amely miatt izzadt forgolódást teszek álmatlan éjszakánként, hogy ugyanis ott jöhet vissza az Orbán Viktor. De ha a Szilvásy György Rejtélyes Miniszter Úr ilyen ütemben cselekszik, decemberre már lesz vagy harminc független képviselő, akik élénk érdeklődést tudnak majd tanúsítani a kedves kis költségvetés tekintetében. Ezzel tehát nem lehet baj. Egyébként Albán Úr, elmondom Önnek, igen, Önnek, aki érték és mérték egyszerre, hogy ihletet kaptam ettől a jelenségtől, mármint hogy a független képviselők olyannyira vonzódnak a különböző törvények megszavazásához, és erősen dolgozom egy javaslaton, amely szerint a Parlamentben mindig annyi független képviselő kell legyen, ahányra a Gyurcsány Ferenc Miniszter Úr Elnöknek éppen szüksége van a többséghez, ez egyszerű számolással megállapítható, és akkor a Házelnök kijelöli a pont elég létszámos függetlent. De ezt csak úgy mondom, mert a javaslat még nincs készen, többet majd akkor. De legyen a másik téma, borvirágos Albán Úr, a pénzügyi válság a világon szerte. Tudom, tudom, hogy ide nem fog begyűrűzni, ne kiabáljon velem, Albán Úr, maga kis méregzsák. Nem fog. Régóta elhiszem én ezt Önnek, mikor a hetvenes meg a nyolcvanas években mondta, akkor is elhittem. Mondjuk, akkor sajnos begyűrűzött, az igaz. De most nem fog, mindketten tudjuk, nyugodjon meg. Mert a Veres János Pénzügyi Miniszter Úr nem engedi, azért nem fog begyűrűzni, és a Gyurcsány Ferenc Úr sem engedi, na, hát ezért meg pláne nem fog begyűrűzni, nem is merne. És akkor kit támad az a sátánfi Orbán Viktor az egész gyülevész Fidesz élén? Éppen ezt a két politikust. Tehát akkor a napnál világosabb, drága Albán Úr, hogy mit akar a Fidesz. Válságot, szegénységet, káoszt, gyújtogatást és persze lopni. Ezeket akarják. De nem sikerül nekik, aranyos Albán Úr, részben azért, mert hazudnak és tolvajok, részben pedig azért, mert már plakátokon is kiderül, hogy a Bölcs Baloldalnak van igaza, és beindultunk, és szépen lassan minden javulni fog majd, és vidáman szárnyalunk és énekelünk, mint a plakáti hattyú a dalát. Én azt mondom Önnek, egzotikus Albán Úr, hogy megéri ez a pár nehezebb év, hogy aztán majd jobb legyen, és nem igaz, amit a Gyurcsány Ferenc Úr szenvedélyesen bevallott a beszédében, hogy nem csináltak semmit, mert például ez a Kormány törölte el a vizitdíjat, amit nagyon hálásan fogadott a népesség szegényebb rétegei legtöbb része. Nem kell félni, bátran ki kell állni, és elmondani ezeket, és meg fogja látni, marcona Albán Úr, hogy az eredmény nem maradhat el. Legfeljebb még kell pár független képviselő, de az nem nagy ügy a Szilvásy Úrnak.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. szeptember 26. 00:00
Csermely Péter Évek óta harcolok a Fidesz ellen, könyörületes Albán Úr, és meg kell mondanom, hogy jelentős eredményeket értem el ezen a téren, mert például egyszer sem szavaztam rájuk, és másokat is rendszeresen óva intek ettől. Akkor utáltam meg őket, amikor jött a hír, hogy pofátlanul megalakultak, még ma is felháborodok, ha eszembe jut, drága, gyengéd Albán Úr, hogy mire nem képesek ezek az alakok, főleg az Orbán Viktor. Azóta a sarkukban vagyok. Művészi alkotásokat szoktam létrehozni az Orbán Viktor rovására. Ha engem kérdez, kortárs alternatív művész vagyok, de csak ha engem kérdez, mert ha mást, azt én nem hallom. Azért kortárs, drága Albán Úr, mert még élek, ugyebár, és azért művész, mert művészi tárgyakat cselekszem. Az alternatívság azért van benne, mert igazi művész nem tudok lenni, mert ugyanis semmi érzékem a rajzoláshoz, festéshez, és kövek meg fák formára kaszabolásához, meg hát egyáltalán nem érdekel a dolognak ez a része. Igazság szerint nem is értem az igazi művészeket. Vegyünk egy szobrászt, aki, mondjuk, csinál egy szobrot egy rókáról. De minek?, kérdem én hangosan. Az erdők tele vannak sok ezer igazi rókával, miért kell még egy pluszban, ráadásul kőből? Na, mindegy. Szóval, mint mondám, csak alternatív alkotó lehettem, azt nem olyan nehéz csinálni, meg az is benne van, hogy aki nem érti a művet, akkor ő a hibás, nem én. Művésznevem is van, mégpedig Sándor. Valójában Gábor vagyok, tehát ez benne a csavar. Ahogy múlik az idő, már rájöttem, hogy nem igazán húzóerős művésznév, de más nem jutott az eszembe, amikor kitaláltam, most meg már késő. Tehát a Fidesz. Nem bírom őket, aranyos Albán Úr, mit mondjak még? Nem vagyok a szavak embere, ezért inkább csináltam egy erőteljes kompozíciót a múlt héten. Bepaníroztam a liftet. Az volt a mű üzenete, hogy az érzéketlen társadalom a felelős, kiváltképp az Orbán Viktor nevezetű része. Sajnos utolért a minden jelentős művészek sorsa, nagyon mérgesek voltak rám a házbani lakók, mert a prézli beleesett a hajukba. Egyedül a földszinten élnek jóérzésű emberek, ők nem törődtek vele. Sok ilyen alkotásra lenne szükség, szellős kis Albán Úr, mert nincs mit tenni, előbb-utóbb választás lesz. Mindennek erről kellene harsognia, a művészet erejével is rombolni lehet a Fideszt, amely tolvaj disznók gyűjteménye, amint azt valamennyien tudjuk, nem kevesen éppen Öntől, csodálatos Albán Úr. Hát, én megteszem a magamét. Most is dolgozom egy szép művön, az lesz a mondanivalója, hogy fel kell lépni a Fidesz megosztó törekvései ellen. Egy pingpongasztalt másoltam le, azzal az eltéréssel, hogy körben egy centivel nagyobb az asztal, tehát ha valakik játszanak rajta, akkor az egy centivel nagyobb széle miatt nem lehet csusza a partiban, ami amúgy bosszantó tud lenni. Sokan el fognak majd gondolkozni ezen, drága, fennkölt Albán Úr, és eközben hat rájuk az alkotás üzenete is, mert hát ezért készült, hogy kifejezze a Fidesz gonosz lényét.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. szeptember 19. 20:55
Csermely Péter Ha valamikor, hát most nagy szükségem van magára, vitaminokban gazdag Albán Úr, hiszen rettegéses borzongással próbálom megérteni a baljós jelet, miszerint a kedves kis Dávid Ibolya Örökké Elnök Asszonyt figyelték valakik, amikor elment bevásárolni. Szörnyű cselekmény ez, aranyos Albán Úr, illetve nem is biztos, hogy annyira szörnyű, de viszont mindjárt kiderül a megítélés. Leírtam ide sorba, amik lehetnek. Hogy például nem is igaz, hanem ő találta ki. Vagy a másik MDF-es akart elnök lenni azzal a programmal, hogy ő tudja, merre járt Dávid Ibolya, amikor azt mondta, hogy nem ott volt. Vagy talán a Szilvásy György Titokban Lévő Miniszter Úr figyelte védelmi aggódásból, hogy nehogy baja essék, mielőtt felelős módon megszavazza a költségvetést. Vagy a Csányi Bankár Úr volt kíváncsi, hogy elmegy-e a postára, befizetni a részleteket. Esetleg pedig a Fidesz is lehetett, hogy ártson neki, hiszen nekik ez a legfontosabb, mármint az ártás maga. Ezeket írtam le, sorsdöntő Albán Úr. És akkor most szomorú előérzettel várakozva kérdezem magát: mi az én véleményem erről? Tessék? A Fidesz? Na igen. Tudhattam volna. Nahát, ez a Fidesz! Hát persze! Egyébként én is erre gondoltam először, csak mégis, vizsgálódni kellett. Meg vagyok rendülve. Ezzel el is dőlt, szörnyű tett ez, drága Albán Úr, ármányos merénylet ifjonti Köztársaságunk virágzása ellen. És nem az egyetlen. Szerintem ugyanis engem is figyel az Orbán Viktor. Képzelje, időnként beleszólnak a telefonomba. Igaz, eddig főként az szólt bele, akit felhívtam, de előre félek, hogy egyszer majd a Kövér László fog felbődülni a vonalban, miszerint menjek csak ki a kamrába szögért és kötélért. Nem is tartok itthon ilyeneket, pont ezért. Néha hiányzik a szög, de akkor inkább ragasztok, az nem bír el engem. Meg mintha követnének is a Fideszesek, legalábbis többször előfordult, hogy amikor sétáltam a járdán, mások is jöttek abba az irányba. Veszélyes hely lett ez az ország, különös kis Albán Úr, mióta az Orbán Viktor világra jött, semmi nem olyan, mint kellene lenni. Képzelem, milyen gépeik lehetnek otthon a Fidesznek, hogy a befolyásos Csányi Urat ki tudják hallgatni. Szerintem ebből van a pénzük a hazudásos kampányokra a Gyurcsány Ferenc Elnökminiszter Úr ellen. Mert a Csányi Úr bizonyára sok olyat mond a telefonba, hogy akkor most ezt kell megvenni, vagy amazt kell eladni, közben a megfigyelő Fidesz nyilván jegyzetel, és utána maga is vesz és elad. Nincs ezekben semmi gátlás, drága Albán Úr, le kellene csukni mindet, plusz a Fodor Gábort, aki egykutya. Bár én hallgatnám a Csányi Urat! Csak nekem nincs ilyen gépem, legfeljebb fülelhetek a vonalba, hogy hátha összekapcsolnak a Csányi Úrral véletlenül. Jó lenne megtudni, hogy mikor adjak el valamit a tőzsdén. Van itt egy régi teáskanna, lehet, hogy az néha sokat ér. Általában ugyan nem, mert dísznek tartom, meg még zoknik is vannak benne, hogy valami hasznát azért vegyem. Na mindegy. Azért még elmondom, hogy hálátlan egy nő ez a Dávid Ibolya. A Kormány megvédte őt a Fideszes pribékektől, ő meg még szavaz egyet a Gyurcsány Ferenc Úr feloszlatására. Hát mit képzel? Haszontalan teremtés. Persze, a nők mind egyformák, régebben én is ismertem egyet, az is pont ilyen volt. De mégis azért, ez már szemtelenség. Majd a Szilvásy Úr legközelebb ne is mentse meg a figyeléstől, jut eszembe, meg sem köszönte, pedig milyen jól jött neki.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. szeptember 12. 00:00
Csermely Péter Ne haragudjon, izzó tekintetű Albán Úr, de az nem megy, amit ott maguk művelnek. Az előbb lemértem. Másfél percig egy árva szó nem esett arról, hogy az Orbán Viktor egy utolsó gazember. Másfél perc, feledékeny Albán Úr! És ha egy bizonytalan ember éppen ezt a részt hallotta, akkor mi van? Akkor az van, hogy az a bizonytalan ember még most is azt hiszi, hogy minden rendben van az Orbán Viktorral. Drága Albán Úr, a pokolba vezető út ilyen másfél percekkel van kikövezve, és én nem akarok a maga zsebében turkálni, de ha van magában egy szemernyi becsület, akkor kiszámolja, és az előző másfél percért nem kér fizetést! Ne hozza a nyakamra a Fideszt, csak azért, mert nem figyel kellőképpen! De nem, ne csinálja ezt, nem most kell ijedten mekegni, hanem legközelebb mérje maga is, azért van az óra. No, de nem szidom tovább magát, riadt kis Albán Úr, mert van mondanivalóm. Először is miheztartás végett rögtön fejezzük ki, hogy az Orbán Viktor egy utolsó gazember. Remélem, ezt éppen hallották a bizonytalanabbik emberek. Másfelől az SZDSZ. Hát kérem, tűzzék a fülük mögé a Szakértői Kormányukat. A Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök, Amihez Még Jön A Pártelnökség Is Úrnak azonnal meg kell kontráznia az SZDSZ aljas tervét. Meg kell hirdetni, hogy Szakértői Kormány?, rendben van, SZDSZ, te áruló disznó. De nem ám csak úgy önmagában! Hanem akkor legyen Szakértői Parlament! Ha harc, akkor legyen kard ki kard. És márpedig a Szakértői Parlament onnan ismerszik meg, hogy abból a teremőrök rögtön kivezetik az SZDSZ-t meg a Fideszt meg az egész ellenzéki csürhét, mert a szakértők között ezek ugyan nem fognak okoskodni meg kritizálni, és pláne nem fognak a Kormány leváltásán mesterkedni. Na, kifelé szépen, ez a Szocialista Szakértők helye, most dolgokról fogunk beszélni, utána pedig a cselekvési rész jön. Hát ezt kell mondani a Fodor Gábornak. Választhat, vagy szépen visszamegy szőke miniszternek, vagy elmegy dolgozni egy munkahelyre. Maga is tudja, démoni kacajú Albán Úr, hogy mit fog választani az a tolvaj kis Fideszes. Na, most gyorsan, mert repül az idő: az Orbán Viktor egy bitang ember. Igen. És akkor a harmadik, amit én kigondoltam. Meg kell nézni rendesen a törvényeket, ebben a szorult helyzetben. Bennük van, hogy a Parlamenti Küszöb öt százalék. Rendben van. De szerintem ezt jogilag lehet úgy is forgatni, hogy az nem kerül be, aki öt százalék fölött van! Micsoda gondolat, drága Albán Úr, ugye, hallom, ahogy csöndben ünnepel! Mégpedig úgy, hogy annál kevésbé kerül be valaki Párt a Parlamentbe, minél inkább fölötte van az öt százaléknak. Ehhez kellenek a szakértők, hogy ezt finomítsák, a Fidesz érdekével ellentétesen. És az Orbán Viktornak, aki, nem mellesleg, egy tolvaj, mert megint eltelt egy perc, ugyebár, szóval, az Orbán Viktornak ezzel vége is van, meg a drágalátos Fidesznek is. Viszont, erősen javulnának a szocialista esélyek, mert ahogy kinéz a dolog, pár hónap, és ott vagyunk a küszöbön. Szégyen, aranyos Albán Úr, hogy így kell töprengeni az esélyeken, de létfontosságú, hogy mindig az MSZP kormányozzon, különben nem beszélhetünk demokráciáról, ami számunkra a legfontosabb, már a Tanácsköztársaság óta.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. szeptember 5. 00:00
Csermely Péter Lélekben felkészültem, drága, pelyhes Albán Úr, lélekben felkészültem a legrosszabbra, ami eljöhet, mármint az Orbán Viktor. Nem tudom, esett-e már szó erről az aggasztó emberről, remélem igen, mert szóvá kell tenni, hogy sötét jelleggel gyülekezik a baloldal fogyatkozó egén, az összes gazember cimborájával együtt, közpénzre tátott zsebekkel. De legyen, én egész tegnap erre acéloztam magam, hogy majd bőgés nélkül lássam a pillanatot, amint ez a rövid himpellér nyerítve örül a választási pódiumon, hogy lophat megint tőlem, miközben a másik adón a Gyurcsány Ferenc Urat vezetik el a nyugodt szakemberek. Viszont addig még van valamennyi idő, torzonborz Albán Úr, amit ki kell használni, elvégre hol van az megírva, hogy nem lehet előre bosszút állni?, sehol nincs megírva! Először is az SZDSZ. Azokat ki kell rúgni a Parlamentből. Nem lehet itt arra várni, hogy majd a választók nem juttatják be őket, ma már a választókban egyáltalán nem lehet megbízni, nézze meg, majdnem mindegyik Fideszes, azoktól meg bárki kitelik. A képviselők munkahelye az Országgyűlés, annak az elnöke meg a Szili Katalin, hát tessék, fel kell nekik mondani, menjenek vissza kombinálni meg elmélkedni meg filozófkodni a Szamizdatba, ahonnan kizúdultak csürhe módjára. Én nem akarom már a lelkükre beszélni, aranyos Albán Úr, kisírtam a két szemem, amiket ez a Fodor Gábor művel a szegény kis baloldallal, ami pedig úgy szerette őket, legalábbis a nyilvánosság előtt, mert amit itt aztán egymás között beszéltünk róluk, hát, ki se mondom, kétségbeesett Albán Úr, mert egyből itt teremnek a jogvédők. De ők ezt nem hallották, csak annyit tudnak, hogy szeretjük őket, és erre kilépnek és megbuktatnak minket, miközben nekik áll feljebb, hogy nem sül ki a szemük, tolvaj, elméleti népség. Aztán meg, drága Albán Úr, valahogy el kellene menni az Orbán Viktorhoz, kegyelemért fohászkodni. Talán! Talán van valami érzés még a durva külső mögött, hát meg kellene kérni, hogy hát mégis, itt van ez a program, a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr utolsó nagy alkotása, ezt még hadd csináljuk meg, de a végén legyen amnesztia, de olyan tágas körű, hogy a Veres János Miniszter Úr is megtarthassa a fémeket. Hátha beleegyezik az Orbán Viktor, nem olyan rossz ember az, csak kicsit sokat szidtuk, és lehet, hogy emiatt mérges. Higgye el, szőrmók kis Albán Úr, hogy én a nemes baloldali eszméket féltem, és a sok szomorú szocialista képviselőt, akiknek majd dolgozniuk kell, amit kimondani is borzalom, és nem csinálhatnak több tervet az érdekünkben, amitől megint minden drágább lenne egy kicsivel. Őket féltem én, nem magamat. Engem illetően viszonylag derűlátó vagyok, mert a választások után alighanem Fideszes leszek. Ez a helyzet, Albánkám, széllel szemben lehet, csak minek. Már gyűjtöm itthon a bizonyítékokat, hogy egész életemben Fideszes voltam, hát mi tagadás, kevés van, de majd írok hozzájuk. Ne üvöltözzön, édes, bús Albán Úr, most még nem vagyok az, nem igaz, hogy nem érti. Nálam szélesebb híve nincsen a Gyurcsány Ferenc Úrnak, kerek e világon, és ha minden igaz, ez ma már így is marad. Holnap? Hát azt majd meglátjuk, ugyebár.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. augusztus 29. 00:00
Csermely Péter Nehéz kenyér, ami a Gyurcsány Ferenc Főminiszterelnök Úrnak jutott, drága Albán Úr, én képeslapokat sem tudnék havonta újat írni, nemhogy országos programokat. Már ebből is látszik, hogy micsoda esze van, zokognak a könnyeim, amikor meglátom a fejét, amivel kigondolja a sok okos reformot. Itt van, Albán Úr? Megszakadt, ez is a Fidesz műve lehet… másrészt viszont fel kell hozni az Orbán Viktor személyes felelősségét, amivel a Magyar Gárdát létrehozta a Baloldal ellen, mert a Köztársaság létére tör, a weimari Németország példája révén. Aranyos Albán Úr, én naponta már többször is képes vagyok aggódni emiatt, pedig pár hónapja még csak akkor aggódtam, amikor erre külön felhívták a figyelmemet. Halló!? A fene van ezzel a vonallal… na végre, hogy visszajött közém, kedves, illatos Albán Úr, mert rengeteg, amit még mondanék a programról. A Gyurcsány Ferenc Úrban az a legcsodálatosabb, ahogy adót csökkent. Ezt ő nagyon tudja. Ezt már csak úgy lehetne fokozni, ha jégen csinálná, és az Edvin Marton Úr hegedülne hozzá, miközben együtt siklanak. Az Orbán Viktor, a Tolvaj, ahogy mi itt röviden emlegetni szokjuk, életében nem írt ennyi programot, mint a Gyurcsány Ferenc Úr pár év alatt. És ezekben annyiszor csökkentette az adót, hogy nem lennék meglepve, ha már nem is lenne adó egyáltalán. Nem tudom, mert én elvből nem fizetek ilyeneket, de jobb érzés azt olvasni, hogy megint csökken. Olyan furcsán hallgat, Albán Úr, pedig lelkendezni szokott, amikor ilyeneket mondunk. Itt van?… nem lehet tovább hallgatni, hogy Turul alakú szobrok lepik el az országot, szép, szigorú Albán Úr, mert el leszünk vive. Minden demokratának oda kell menni a gyűlésre, és hitet tenni, hogy az Orbán Viktor egy gazember, mert uszít és tör, ráadásul ez utóbbit a hatalomra teszi. Ilyenkor hol van a Sólyom László? Az is pont ilyen, mint a gyújtogatók, csak ő nem meri lengetni utcán a fasizmus zászlót, mert még gyáva is hozzá. Hall engem, drága Albán Úr? Csak mert egy ideje nem göcög olyan egyetértően. Süket ez a vonal, ez is a nácik miatt van!… Én vagyok! Igen, megint! Csak még pár szót az adókról! Nagyon meg fog gazdagodni az állami költségpénztár, a Gyurcsány Ferenc Úrnak köszönhetően, ugyanis tehát a Miniszterelnök Úr képes úgy csökkenteni az adókat, hogy voltaképpen megemeli őket. Hát kérem, tiszta kis Albán Úr, ez a nagypolitika. Erre csak a legnagyobb Baloldali Politikusok képesek, és köztük is inkább csak Gyurcsány Ferenc. Én szívem szerint kimondanám, hogy fizessen emelt díjú adót minden csirkefogó Fideszes, minekünk meg ne kelljen, csak hát tudom, hogy ezt a legvégére tartogatja a Párt, fő kampányi fegyvernek. De jó úton haladunk, na, szóljon már valamit, drága Albán Úr! Megint elment, de erről most már feljelentést fogok írni!… én már odáig jutottam, hogy ugrásra kész bőrönddel állok az ajtó mögött, hogy amikor berontanak ide a Fideszes Hordák, azonnal elszaladjak. De ez nem állapot, hogy nem lehet békésen élni a Baloldali Kormány védelme alatt, mert az Orbán Viktor mindent tönkretesz, amihez csak hozzányúl a ragadós mancsával. És még választást akar, minél előbb! Hát majd akkor lesz választás, amikor megint a Haladó Erők nyernek, előbb nem! Tudom, hogy ez nem mostanában lesz, ezért is kell kijelentenünk, hogy addig viszont ne tovább! Itt van még, Albán Úr? Egyáltalán, figyel rám valaki?!
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. augusztus 22. 21:34
Csermely Péter Tényleg nem tudom, hogy most miért van ez, drága, szokatlan Albán Úr, de kellően elegem van magából is. Igen, igen! Hiába kiabál. Ott ül, és nincs semmi. Nincs aranyérem az olimpián, a tévét már ki sem nyitom, csak ülök az ablak mellett. Maga egész nap csak beszél, és mi a haszna? Az Orbán Viktor meg közben hadat üzent az oroszoknak. Mintha mi itt sem lennénk, az a tróger intézkedik, levelet ír, meg elítélő véleményt mond. Kérem, engem nem érdekelnek a grúzok. Amúgy sem érdekelnek, azt sem tudom, merre vannak, de most, hogy idegállapotba kerültem az olimpia miatt, még kevésbé, sőt, az igazat megmondva, egyáltalán nem. Olyan, hogy oszét, meg nincs is, ilyeneket az újságírók találnak ki, amikor nincs érdekes esemény. Oszétnak nem hívnak embereket, nagyon különös lenne, ha ilyesmi előfordulhatna. Azok arrafelé mind oroszok, benne voltak a Szovjetunióban, úgyhogy most ne reklamáljanak. Az eredeti oroszoknak meg nyilván igazuk van, elvégre onnan jön az energia, amihez ráadásul adnak olajat meg gázt is. Nagyon nem kellene ugrálnia az Orbán Viktornak, de egyébként, ha akar, akkor ugráljon meg hőbörögjön, de előtte adja meg a címét a Putyin Úrnak, és mondja meg neki, hogy hát rendben van, kedves Putyin Úr, maga egy háborús disznó, és akkor erre a címre nem kell többet gázt küldenie, majd én megveszem máshol, a magáé ingyen sem kell. Csinálja ezt, és akkor rendben van. Az én nevemben azonban ne lármázzon, mikor például szerintem kifejezetten minden jó úgy, ahogy történt, majd máskor meggondolja mindenki, hogy kivel háborúzik, a magyar aranyérmek helyett. Az Orbán Viktor még kettőt szól, és ide is bejönnek, mint a múltkor. Nem mintha azzal gond lett volna, engem soha nem zavartak, és legalább nem engedték, hogy legyen jobboldal, úgyhogy már megérte az egész. Ez persze nem változtat azon, hogy kezd elegem lenni magából, drága, aranyos Albán Úr. Ne mondja, ne mondja, tudom, hogy ha van kedve, kibeszéli a csikót a lóból. Tessék, meghallgattam. És? Történt valami? Nem történt. Nem lett aranyérem az olimpián, sőt, a magyar öttusázó tisztára olyan, mintha kormányzati reformok érték volna, amennyiben rendes öttusázás helyett leesik a lóról. Kimegy az adómból a távoli külföldre, nyilatkozik, reményt kelt, és aztán leesik. Állapotomra jellemző, aranyos Albán Úr, hogy nem néztem a tűzijátékot sem. Nem érdekel az ilyesmi, soha többé. Várom a választást, mindegy, mikor lesz. Soha ilyen nagy szükség nem volt még egy szép baloldali győzelemre, az emberek ki vannak éhezve a sikerre, és nem akarják, hogy az oroszokkal vitatkozzon az Orbán Viktor, valamint igazi, rendes olimpiára van elvárás, hogy könnyes szemmel lehessen berúgni a magyar aranyak örömére. Tiszta depresszió az egész ország, maga meg kezd nevetséges lenni a buzdításával, próbáljon meg az én nyugdíjamból buzdulni, hát kíváncsi vagyok, hogy mire jut. Ne próbáljon vigasztalni, elkésett ezzel, drága Albán Úr, én már végleg elkeseredtem, ma sem fogok csinálni semmit, habár ez eddig is így volt, az igaz.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. augusztus 15. 00:00
Csermely Péter Itthon heverek, szilaj kis Albán Úr, és rosszul érzem magam, már-már mintha másnapos lennék, holott arról nem lehet szó, mert bírom én az italt, nagyon megtanultam ezt a mesterséget még annak idején a munkahelyemen. Miután ezt kizártam, elkezdtem tudományos szempontból vizsgálni az egészségemi állapotomat, és arra jutottam, ahogy nézem itt a sok poharat, palackot és sörösdobozt, hogy ez lehet a baj, az alakjuk, szóval alighanem hengeribeteg vagyok. De hogy miért, ez a lényeg, drága Albán Úr, és ha megkérhetem, ne vihogjon, amikor egy ország sorsa forog kockán! Milyen ország? Hát ez itt, amiben fekszem én is. Azért fekszem ilyen ernyedten, mert elégedetlen vagyok az olimpiával. Ezt a sok naplopó magyar sportolót azonnal haza kell zavarni, és tessék menni dolgozni. Hát milyen pofátlanság ez, hogy sorra esnek ki mindenhonnan? Ezek direkt csinálják, hogy a sorsdöntő pillanatban nem gondolnak a Miniszterelnök Úrra meg a reformpárti haladó baloldalra, hanem ki tudja, mi jár a fejükben, aztán persze veszít is mindegyik. Na, csak jöjjenek vissza, már megy is hozzájuk az APEH, legalábbis ezt remélem én, így fekve. És akkor jönnek ezekkel a nevetséges szövegekkel, hogy de csak tíz centi volt a különbség, meg ilyenek. Hát éppen ez az, aranyos Albán Úr, hogy pont az a tíz centi a lényeg! Nem olyan nehéz ezt belátni. Ha például Jézus Krisztust nem a keresztre szögezik fel, hanem tíz centivel arrébb, akkor soha nem lesz belőle Isten, mert ugyanis akkor leesik és elszalad. Vannak fontos centik, viharként tomboló Albán Úr, amelyek nem olyanok, mint a többi, közönséges centi. Én ugyan nem vagyok részrehajlás ember, de amit a Schmitt Pál csinál, az nehezen tűrhetetlen tovább. Ez az ember szerintem titokban győzköd mindenkit, hogy ne nyerjen. És mivel nem szeretem az összeesküvő elméleteket, azt is kimondom nyíltan, hogy teszi mindezt az Orbán Viktor megbízásából, mégpedig a romló közhangulat végett. Az Egerszegi Krisztina, az bezzeg tudott nyerni, mert ott állt az Orbán mellett az emelvényen. Csak baloldali szemlélet nincsen, kedves Albán Úr, hát számon kell majd kérni tehát, amikor a sok tróger hazatér. Vége lesz az aranyéletnek! Ebben fekve is tudok bízni. A szegény Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak kellett személyesen kimennie, mert a szép szó nem használ, hogy szóljon nekik, hogy tessék már rendesen csinálni, ha már ki lettek utaztatva a sikerek érdekében. Viszont azonban, hiteles Albán Úr, talán mégis sikerül valami jót kihozni ebből az egészből. Az én ötletemre gondolok. Mindenki látja, hogy itt ez az új találmány, a cáparuha, amiben a nyertes úszók úsznak. Rengeteg előnyt jelent, minden győztes ilyet visel. És itt jön a szikra, amit pedig betegen találtam ki. Kellene egy ilyen cáparuhát varratni a Miniszterelnök Úrnak, hogy abban tudjon politizálni. Meg még pluszban egy nyakkendőt, ami az úszóknak nem kell, de neki igen, a politika során. Úgy néz ki, hogy egy ilyen ruhában még tudna nyerni. Erre nem szabad sajnálni a pénzt, drága Albán Úr, minden esélyt meg kell ragadni, és nagyon úgy néz ki a dolog, hogy ez az utolsó.
Lejegyezte: Csermely Péter
