Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők
2016. JÚLIUS 25. HÉTFŐ 05:45
A VÁLSÁG KITÖRÉSEKOR SEM FOGTÁK VISSZA A REKLÁMKÖLTÉSEKET A SZOCIALISTÁK
Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. Lapunk összegyűjtötte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél.
A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évében a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.
A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben.
A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból.
KASZÁLT AZ AXEL SPRINGER
Az Axel Springer bevételei alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok.
A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.
SZOKATLAN MEGBÍZÁSOK
Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommunikációs veszélyek összegyűjtéséről szólt.
Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.
2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez.
A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került.
Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.
ÜGYNÖKSÉGEKNEK JUTOTT ÖSSZEGEK
A különböző kommunikációs ügynökségeknek juttatott pénzekről beszélve érdemes kiemelni Bajnai Gordon két korábbi érdekeltségét. Abban az időben, amikor Bajnai felügyelte a már említett Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, többek között azt kellett kommunikálni, hogy mi lesz hárommilliárdnyi uniós közpénzzel. A médiavásárlásra kiírt, kicsivel több mint bruttó 1,6 milliárdot érő pályázatot a MindShare Médiaügynökség Kft. nyerte, de a keretből jutott a Café PR Kft.-nek is. Ez utóbbinak korábban a Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszterhez és Bajnai Gordonhoz köthető Webigen Rt. volt a tulajdonosa.
A Mediaedge:cia-vel a Miniszterelnöki Hivatal 2005-ben kötött kommunikációs feladatokra egy kétmilliárdos keretösszegű szerződést. A pénzből 720 millió forintot költött el ez a vállalkozás médiatervezésre és -vásárlásra. Szintén ez a cég nyert el egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kiírt tendert 800 millió forintért. Ezért a pénzért főleg a kormányzati reformokat kellett megismertetniük a választókkal.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nettó 611 millió forintos kommunikációs tenderét már a MindShare nyerte 2008-ban. Ez az ügynökség 2010 elején a Magyar Posta 400 milliós közbeszerzését vitte el, de dolgoztak például a Magyar Fejlesztési Banknak is 180 millióért.
Az 1996-ban alapított Noguchi Porter Novelli ügynökség saját honlapja szerint eddig minden évben nyereséges volt. Ehhez járulhatott hozzá többek között az, hogy a vállalkozás bonyolította egy ideig a BKV sajtótájékoztatóinak, sajtóbeszélgetéseinek, tévés szerepléseinek és interjúinak szervezését.
A WELL SEM MARADT KI
Nagyot szakított az állami pénzekből a Well reklámügynökség is, ami azért is érdekes, mert korábbi tulajdonosai között több ismert újságíró található, így Mester Ákos, Szilágyi János és Breuer Tamás is. De volt köze a céghez Gyurcsány Ferenc üzlettársának, Erdős Ákosnak is. Ő volt az, aki megvette a volt miniszterelnöktől a Perfekt Zrt.-t, és a Nemzeti Tankönyvkiadóban, valamint az Állami Nyomdában is tulajdonos lett.
A Well egyik 50 milliója tulajdonképpen a körúti villamosoknak köszönhető. A BKV 2006. március 1-jén szerződött a céggel a Combinókkal kapcsolatos teljes körű PR-tevékenységre; a megbízás az adott év október 15-ig szólt. Egy későbbi belső ellenőrzés arra jutott, hogy a szerződés teljesítése megkérdőjelezhető, a cég ettől függetlenül megkapta a 49,5 millió forintot és az áfát. A Well-lel kapcsolatban további három olyan szerződés is előkerült, amelyeknél valamilyen hiányosságot találtak. Ezek között volt például a bliccelés elleni kampány lebonyolítása nyomtatott újságokban.
A Well Kft. a Hagyó-perből sem maradt ki. Az egyik tárgyalási napon hangzott el, hogy a BKV 2006. január 1. és 2010. március 8. között csaknem 156 millió forintot utalt a Wellnek, több szerződés ellenértékeként. Az egyik fő érdekesség nem is ez, hanem hogy a Well 2007-ben megbízásos jogviszonyban kezdte foglalkoztatni Lelovics Ottót, aki a per ötödrendű vádlottja volt. Lelovics havi bruttó alapbére több mint egymillió forint volt.
Felmerült a cég neve egy hajléktalanokra és lecsúszott egzisztenciákra épített cégcsoport körül is. Ennek ügyfelei között volt a Wellen kívül a magyar Siemens-csoport és a 168 Órát kiadó Telegráf Kft. is.
INSOMNIA: EGYEDÜLI PÁLYÁZÓ
Százmilliókat kapott a baloldali kormányoktól az Insomnia is. Az ügynökség honlapján egyebek mellett azt írják, hogy a Közel-Keleten is vannak virágzó kapcsolataik, de „beleteszik” a kreativitásukat európai uniós és közszolgálati projektekbe is. A vállalkozás ügyfelei között volt mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet is. Ezeken kívül kapcsolatban álltak a Simor András vezette jegybankkal is, ahonnan 2010-ben 230 millió forintnyi megbízást kaptak rendezvényszervezésre és egyéb kommunikációs feladatokra.
A már említett Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézettől esett le a legnagyobb falat az Insomniának. A cég a Mindshare bevonásával 2008-ban egyedül pályázott az agrártárca uniós forrásokat népszerűsítő, nem kevesebb, mint kétmilliárdos pályázatán. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet feltételei irreálisan szigorúak voltak, ráadásul olyan referenciákat kértek, amelyeket csak alvállalkozók bevonásával lehetett teljesíteni.
Segítette az Insomnia sikerét Botka László szegedi polgármester is. A helyi önkormányzat egyik cége 2010-ben állapodott meg az ügynökséggel a város rehabilitációjával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ellátására. Az összesen csaknem 47 milliós keretösszegű szerződésben szerepelt egyebek mellett hűtőmágnesek készítése másfél millióért, sajtótájékoztatók szervezése kétmillióért, de a cselekvési terv is 800 ezer forintba került.
Hivatalos adatok szerint 2006 és 2010 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 84 milliárd forintot költöttek el állami hirdetésekre. Összeállításunk a teljesség igénye nélkül említette meg a legvaskosabb, esetenként pedig a legérdekesebb kiadásokat, a kisebb összegű megbízásokkal nem foglalkoztunk. Azt pedig akár költői kérdésnek is szánhatnánk, hogy a Fidesz-kormány 2010 és 2014 között hogyan úszhatta ezt meg hárommilliárddal kevesebből, holott elvileg a hirdetési piac árai is emelkedtek.
SZÁZMILLIÓK AZ ACG-NEK
A Gyurcsány-kormány Fair play című kampányát az ACG nevű ügynökség készítette. A feketegazdaság veszélyeire figyelmeztető spotok 295 millió forintba kerültek, és rossz nyelvek szerint a cég az egészet a Chio reklámjait is készítő társaságtól lopta. Akkoriban volt is egy kis adok-kapok a cégek ügyvédei között, de rövid időn belül mindketten kiadtak egy-egy bocsánatkérő közleményt.
http://magyaridok.hu/belfold/igy-folyt-el-gyurcsanyek-idejen-84-milliard-forint-861514/
