A Pesti Központi Kerületi Bíróság 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Budaházy Györgyöt kedden a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt. Budaházy György vádlott-társa ugyancsak félmillió forint pénzbüntetést kapott, két vádlott ügyében később dönt a bíróság. Az ítélet nem jogerős.
A vádirat szerint 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel, az MTV székházának ostromakor a vádlottak megrongálták a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az emlékművet kalapácsokkal és kövekkel ütötték, lefeszítették róla a szovjet címert és feliratokat is.
Kedden tumultuózus jelenetek után, erős rendőri biztosítás mellett, egyórás késéssel kezdődött Budaházy György büntetőpere. A símaszkos kommandósok és a rendőrök által kísért Budaházyt hangos kiáltozással köszöntötte a hallgatóság. Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: szerinte jellemző, hogy Budaházy György ahelyett, hogy kitüntetést kapna, a vádlottak padján ül. Abszurdum, hogy a szabadságról elnevezett téren ma is ott állhat a megszállók emlékműve – tette hozzá. A védő felmentést, az ügyész felfüggesztett büntetést indítványozott. Budaházy György az utolsó szó jogán védőjéhez hasonló szellemben beszélt.
Szabó Noémi büntetőtanácsa bűnösnek mondta ki Budaházy Györgyöt jelentős kárt okozó rongálásban* mint társtettest, ezért ítélte 500 ezer forint pénzbüntetésre, ami meg nem fizetés esetén 500 nap fogházra változtatandó.
Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője fellebbezett ellene.
(FH)
*************************************************
*Szóljon, aki emlékszik rá, milyen büntetést kaptak a Fasori Gimnazisták a Regnum Marianum kereszt megrongálásáért.
**************************************************************
Pert vesztett a BRFK Toroczkai ellen – nem jogerős
Pert vesztett a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Toroczkai László elleni kártérítési ügyben a Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett ítélete szerint. Az ítélet nem jogerős, annak kézbesítése után 15 napon belül fellebbezni lehet ellene.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a BRFK azért perelte be, mert a rendőrség szerint Toroczkai László felelős a 2006. szeptember 18-i, Szabadság téri demonstráció szervezőjeként az MTV székházát védő rendőrök sérülései miatti, illetve a rendőrök felszerelésében keletkezett károkért. Toroczkai László úgy látja: a demonstráció spontán módon jött létre, ráadásul nem volt jogellenes, és nem ütközött a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseibe sem.
Az elsőfokú bíróság korábban a rendőrség keresetét – amelyben 10 millió forintot követelt Toroczkaitól – elutasította, arra hivatkozva, hogy spontán tüntetés esetében nem beszélhetünk a tüntetés szervezőjéről. Csupán azért, mert Toroczkai László beszélt a Kossuth téren, és a tüntetők egy részét a Szabadság térre hívta, nem tekinthető szervezőnek, így nem felelős a tüntetés során keletkezett károkért sem. A Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot a per újratárgyalására és újabb határozat hozatalára kötelezte.
A megismételt eljárásban a bíróság részletesen meghallgatta Toroczkai Lászlót is, majd kedden kihirdetett ítéletében elutasította a BRFK keresetét. Pataki Árpád bíró az ítélet indoklásakor kiemelte: a Fővárosi Bíróság a korábbi ítélet indoklását teljes mértékben fenntartja, a bíróság álláspontja változatlanul az, hogy Toroczkai László nem volt szervezője a demonstrációnak, ezért az akkor keletkezett károkért sem felelős.
(FH)
Betörtek a Legfőbb Ügyészségre Betörtek a Legfőbb Ügyészséghez tartozó egyik épületbe keddre virradó éjjel Budapesten – tudta meg a Független Hírügynökség. A József körút 46. alatt a Legfőbb Ügyészség egy önálló csoportja működik.
A betörők körülbelül félmillió forintos kárt okoztak, de semmi olyat nem vittek el, ami hátráltatná az ügyészségi munkát.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette a Független Hírügynökség értesüléseit. Elmondta, hogy a betörés miatt megtették a feljelentést. A betörők nem iratokért mentek, körülbelül 500 ezer forintos kárt okoztak, értéktárgyakat vittek el. A betörés nem veszélyezteti az ügyészség munkáját és adatvédelmi problémákat sem okozott - tette hozzá.
(FH)
Ezertől tizenötezerig különböző számokat lehet hallani a hazai kilakoltatásokkal és árverezésekkel kapcsolatban. Egy portál megpróbálta kideríteni, hogy hány lakást adtak el az utóbbi hónapokban, azonban egyik szervezet sem tudta ezt pontosan meghatározni.
A legkorábban talán áprilisban közölhet pontos adatokat a Magyar Nemzeti Bank. Azonban a kormány döntése értelmében éppen április közepéig egyetlen lakott ingatlant sem lehet elárverezni a bajba jutott adósok feje fölül. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezzel a lépéssel hányan menekültek meg attól, hogy utcára kerüljenek, sőt azt sem lehet pontosan tudni, tavaly hány ember lakását vitték el a bankok.
Ismert: Kiss Péter társadalompolitikai miniszter hétfőn azt mondta, hogy különböző becslések szerint 6-11 ezer lakás van veszélyben a bajba jutott adósok miatt, ez is jól jelzi a probléma társadalmi súlyát. Ám Dabasi Tamás, az Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja azt közölte a Duna Televízióban, hogy tavaly mintegy 15 ezer kilakoltatás történt Magyarországon.
"
Mi annyit tudunk, hogy 2009 első kilenc hónapjában 11 700 esetben kezdeményeztek végrehajtást a bankok, de ezek az ingatlanok persze nem kerültek mind árverésre" - mondta el Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) részéről. A végrehajtások száma az előző év átlagos havi értékéhez képest 42 százalékos növekedést mutatott - tette hozzá
Az Mfor.hu a PSZÁF után a jegybanknál próbálkozott konkrét számokat felkutatni, ők közelebb is vittek a valósághoz, de pontosan még nem tudják az árverések számát.
"Kértünk adatokat a legnagyobb árverező cégektől, ezek azonban jelenleg feldolgozás alatt vannak, várhatóan az áprilisi stabilitási jelentésben publikáljuk majd őket" - közölte a portál érdeklődésére az MNB kommunikációs osztálya.
(mfor.hu)
Az idősek biztonsága, a válság sújtotta rétegek problémái és a családpótló intézmények – ezek lesznek az állampolgári jogok országgyűlési biztosának idei kiemelt témái. Szabó Máté szerint hivatalához egyébként egyre több panasz érkezik az emberektől, idén
az első hónapban eddig már több mint 800 bejelentést kaptak.
Az idősek szociális, egészségügyi és közrendvédelmi biztonsága lesz az általános ombudsman egyik kiemelt témája idén – jelentette be Szabó Máté. A kérdéskört a beérkezett panaszok alapján fogják vizsgálni, illetve felveszik a kapcsolatot társadalmi és civil szervezetekkel, illetve állami szervekkel is, mint például az Idősügyi Tanáccsal.*
A gyerekek alapjogaival évek óta kiemelten foglalkozik az országgyűlési biztos, idén az úgynevezett családot pótló intézményeket fogják vizsgálni. Idetartozik Szabó Máté szerint a kihelyezett inkubátorok kérdése is, amelybe a gyerekükről valamilyen okból lemondó szülők tehetik a kicsit.
Az ombudsman beszélt arról is, hogy folyamatosan, egyre több panasz érkezik irodájához. Míg 2008-ban 5700 bejelentésük volt, tavaly már 6700, idén pedig az első hónapban meghaladta a 800-at a panaszok száma. Ennek kezeléséhez valamivel nagyobb apparátusra lenne szükség, ezért Szabó Máté már kezdeményezte, hogy új munkatársakat vehessen fel. Ezt viszont megnehezíti az ombudsmanokat érintő idei 100 milliós elvonás – mondta.
Az elmúlt év munkájával kapcsolatban Szabó Máté kiemelte, hogy vizsgálták a közszolgáltatási sztrájkokat és a törvény átfogó módosítását javasolták. Ahogy megfogalmazta, polgárbarát szempontokat építenének a szabályozásba, ilyen például, hogy az emberek időben tudjanak a munkabeszüntetésről, legyen szabályozott elégséges szolgáltatás és legyen kártérítés is.
(FH)
***********************************************
* Mi ez a nagy "sietség"? Ilyen "hamar" kezdik vizsgálni? :-S
*********************************************** 
