A buzaui
bíróság honlapján pénteken olvasható első fokú ítélet szerint hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a per három vádlottját: Markó Attila államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját, valamint Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját.A magyar politikai szervezetek szerint a Mikó-per veszélyes precedenst teremthet az egyházi ingatlanok esetleges visszaállamosítása szempontjából.A bírói ítélet teljes egészében érvénytelennek nyilvánította a visszaszolgáltatási iratot, és elrendelte, hogy töröljék az Erdélyi Református Egyházkerületet, mint tulajdonost a telekkönyvből.
A három vádlott tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely 2002-ben a református egyháznak szolgáltatta vissza az erdélyi város leghíresebb iskolájának otthont adó épületet.
Amint arról korábban beszámoltunk, a korrupcióellenes ügyészségnél két sepsiszentgyörgyi család jelentette fel a visszaszolgáltató bizottság tagjait. A két család a kommunizmusban bérelte, majd a rendszerváltás után megvásárolta a kollégiumhoz tartozó, államosított tanári lakásokat. Amikor kiderült, hogy a házukra igényt tart a református egyház, bűnvádi feljelentést tettek, arra hivatkozva, hogy még az iskolaépület sem lehet az egyházé, mert szerintük az ingatlanok közadakozásból épültek. Ha felmentő ítéletet hoz a bíróság, az egyház folytathatja a tanári lakásokért indított polgári pert, melyet éppen a bűnvádi eljárás miatt állítottak le.
A korrupcióellenes ügyészség nagy értékre elkövetett hivatali visszaélés címén emelt vádat. A vádirat szerint a restitúciós bizottság tagjai érvénytelen dokumentumok alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak, s 1,3 millió lej kárt okoztak az államnak.
A bírósági ítélet megállapítja, hogy a vádlottak a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt károsították meg, holott a per folyamán a hivatal jelezte: ők nem tartanak igényt az épületre, mert az a református egyházé volt. Antal Árpád polgármester május elején olyan dokumentumot mutatott be a sajtónak, amely szerinte alátámasztja, hogy az iskola az egyházé volt.
Benedek Levente, a vádiratban megjelölt egyik feljelentő szerint a református egyház a Székely Mikó Kollégium megépítésére csak a szükséges összeg töredékét adta, a többi közadakozásból gyűlt össze, így az ő értelmezése szerint az ingatlan a nép, vagyis az állam tulajdona, s nem az egyházé.
Markó Attila álláspontja szerint semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Mint korábban hangsúlyozta, a DNA vádjai alaptalanok, mivel a visszaszolgáltatási döntés a 199/83-as sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése révén történt, a jogszabály ugyanis név szerint felsorolja a visszaszolgáltatásra kerülő ingatlanokat, köztük a Székely Mikó Kollégiumot is.
A három vádlottat védelmébe vette a református egyház és az RMDSZ is. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Viviane Reding EU-biztos figyelmét is felhívta korábban a Mikó-kollégium kapcsán kialakult helyzetre. Tőkés szerint a Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet.
Az ügy felkeltette az amerikai törvényhozás figyelmét is. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére Jean Schmidt Ohio állambeli republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kövesse figyelemmel a pert.
