NIF:Rágalmazási ügyben előzetes letartóztatás? Mától ez is lehetséges! « Nemzeti InternetFigyelő

Rágalmazási ügyben előzetes letartóztatás? Mától ez is lehetséges! « Nemzeti InternetFigyelő

Posted on 2012/12/09 by Nifadmin

 

2012. december 7-én reggel egy újabb tabu dőlt le a hazai jogalkalmazás előtt. A mai napig senki nem gondolta volna, hogy lehetséges egy egyszerű rágalmazási ügy terheltjeként előzetes letartóztatásba kerülni, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája, dr. Kajtor Gergely rácáfolt a hiedelmekre.

Tudni kell, hogy a rágalmazást a magyar állam olyan csekély mértékben érzi társadalomra veszélyesnek, hogy lemond arról, hogy ezzel kapcsolatban büntetőjogi igényét hivatalból érvényesítse. Bizonyos enyhébb súlyú vétségeknél ugyanis (ilyen többek között a rágalmazás, a becsületsértés, illetve a levéltitok megsértése) eljárás kizárólag a sértett úgynevezett magánindítványára indul.

Az előzetes letartóztatás jogintézménye viszont a legsúlyosabb kényszerintézkedés, és jellemzően erőszakos cselekményeknél, vagy nagyobb súlyú gazdasági bűntetteknél szokás élni vele, ha az elkövetett bűn tárgyi súlya miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, vagy meg kell előzni, hogy a terhelt bizonyítékokat tüntessen el, tanúkat befolyásoljon.

Jól látható tehát, hogy egy rágalmazási eljárás esetében, amit magánvádlói minőségében ebben az országban bárki elindíthat bárki ellen, az előzetes letartóztatás tipikusan „ágyúval verébre” esete, annyi különbséggel, hogy esetünkben egyenesen atombomba lett dobva szerencsétlen verébre.

De hogyan fordulhatott ez elő? Állhat-e ez valakinek érdekében? Hogy megértsük a történetet, tudni kell, hogy pontosan ki került most előzetesbe rágalmazás miatt.

Az illetőt Borbély Józsefnek hívják. Eredeti szakmáját tekintve asztalos, aki később megszerezte magának azt a bútorgyárat, ahol ipari tanulóként kezdte a pályafutását. Később jogsértések árán kihúzták a lába alól a gyárat, és ő elkezdett kutakodni: vajon másokat is ehhez hasonló módon semmiznek-e ki ebben az országban.

Kutatásában mellé állt Minda Zoltán, akivel a Pesterzsébeti Papírgyár egyik leányvállalatánál játszották el ugyanezt: már egy évtizeddel korábban. Ők ketten az évek során hosszas kutatómunka, a kisemmizett áldozatok megkeresése, és kitartó pereskedés után mára feltérképezték azokat a módszereket, és illegális jogi trükköket, amikkel a felszámolók általában hatalmas vagyonokat képesek eltüntetni, vállalkozókat károsítva meg, és munkahelyek százait téve tönkre. Ezen felfedezéseiket pedig minden tőlük telhető módon igyekeztek terjeszteni.

Így történt, hogy a Kossuth Holding Zrt. nevű felszámoló cég ügyvezető igazgatójáról bizonyos eljárásai kapcsán azt találták leírni, hogy a hölgy cselekedetei szerintük kimeríti a Btk. bizonyos tényállásait.

Innentől egyszerű is lehetne a történet. Borbélyék szerint kimeríti, a vezérigazgató úrhölgy szerint pedig nem, sőt: sértőnek érezte Borbélyék szavait, ezért bírósághoz fordult. A bíróság ilyenkor meghallgatja a feleket, megvizsgálja a bizonyítékokat, majd dönt: elmarasztalás esetén jellemzően megrovást, súlyosabb esetben pénzbüntetést szab ki.

Esetünkben az ügy idén tavasszal megtartott első tárgyalása ennek megfelelően kezdődött is el: a bíró ismertette, mit sérelmez a magánvádló, a két vádlott: Minda Zoltán és Borbély József pedig benyújtotta a bizonyítékait.

Itt azonban zavar támadt az erőben. A benyújtott okirati bizonyítékok ugyanis zárt logikai láncot alkottak, és jelen per tárgyán jócskán túlmutatva milliárdos vagyonok eltűnését mutatták be. A bíró látszólag mintha kényelmetlennek érezte volna a rá zúduló felelősséget, ezért kihasználva, hogy Minda Zoltánt az általa vitt rengeteg per miatt perkirálynak becézik Magyarországon, Borbély József pedig a Magyar Apostoli Királyság Egyesület vezetőjeként kormányzónak nevezi magát, elrendelte mindkettejük elmeorvosi szakértői vizsgálatát.

Még ebben sem lenne semmi különös: megjelennek a vizsgálaton, és ott a szakemberek megállapítják, amit szakmájuk szabályai szerint meg kell állapítaniuk. Különös módon azonban Minda Zoltán rendre múltbeli időpontokra kapott idézést. Miután ez háromszor történt meg, a bíró személyes közbenjárására a mai napon végül soron kívül fogadták őt a szakértők, ahol nyugodt körülmények között sor is került a vizsgálatára.

Borbély József esetében is ilyen egyszerű lehetett volna az eljárás. A rosszul kiküldött idézés után megjelenik a helyes időpontra kitűzött vizsgálaton, az lezajlik, és mindenki boldog.

Borbély József múlt héten pár újságíró kíséretében meg is jelent a vizsgálaton, a Béke tér 12 alatti szakértői irodában, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy az orvos, aki vizsgálni fogja őt, Dombai úr, éppen tárgyaláson van, meg kell várni. Borbély közölte, hogy neki időre kell megjelennie egy tévéstúdióban: ehhez az elmeorvosi vizsgálat időtartamát beleszámolta, de azt, hogy a pontos időpontra kapott idézés dacára hosszú ideig várni kelljen az orvosra, nem. Végül nagyjából negyedórát mégis vártak a doktor úrra, majd távoztak.

Az szakértőnél történteket a „66 másodperc” videós tudósítása foglalja össze a legtömörebben:

Mindenki megdöbbenésére az esetet a szakértői iroda munkatársai – a helyszínen készült videó –és hangfelvételek dacára – a valóságtól teljesen eltérően írták le a bíróságnak. Tájékoztatásuk szerint Borbély József viselkedése akadályozta meg, hogy bele lehessen kezdeni a vizsgálatába, majd pedig Borbély úr minden előjel nélkül, önkényesen hagyta el a helyszínt. Arról, hogy nem is volt a helyszínen az orvos, aki megvizsgálhatta volna Borbély urat, és hogy ő ennek ellenére hosszasan várt rá, nem tértek ki a jelentésben.

Ez azért nagyon különös, mert a bíróság az orvosoknak a valós történésektől eltérő jelentése miatt rendelte el Borbély József előzetes letartóztatását, mondván: ha az orvosok azt írják, hogy Borbély Józsefet nem lehet együttműködésre bírni, akkor indokolt a lecsukása, mert úgy már kénytelen lesz együttműködni.

A „66 másodperc” Borbély ma reggeli elhurcolásáról is beszámolt.

Különösen furcsává pedig az teszi az esetet, hogy éppen ez volt az a tárgyalás, ahol az ügyészség átvette a vád képviseletét a magánvádlóktól. Az eljárási szabályok erre elvileg ugyan lehetőséget adnak, de a gyakorlatban rágalmazási ügyek kapcsán nagyon ritkán élnek vele. Ez egy újabb pont, ami alapján Minda Zoltánék úgy gondolják, hogy különösen fontos dologba tenyerelhettek bele.

De ha azt gondoljuk, hogy az ő esetük egyedi, tévedünk. Bizonyos jelek szerint nagy divat gazdasági visszaélések nyomában járó, illetve részben ehhez kapcsolódva politikailag kellemetlen összefüggéseket feszegető embereket kényszergyógykezelésre küldeni.

Így történt ez Hajdu Attilával, aki pár éve a budavári önkormányzat parkolási cége körüli visszaélésekről rántotta le a leplet: leleplezte például, hogy bizonyos munkatársak annak ellenére vannak a fizetési listán, hogy soha senki nem találkozott velük. Miután hiába próbált meg mindent a visszaélések felderítése érdekében, tiltakozásul, politikai performansz keretében egy pengével megsebezte magát az önkormányzat épülete előtt. Pár nappal később rendőrök az otthonából hurcolták el kényszergyógykezelésre. Mint később a Kúria Pfv.II.22.089-2011-5. számú végzése megállapította: teljesen jogtalanul.

Hasonlóképpen járt dr. Monostory Attila egykori ügyvéd is, aki korábban a BAUMAG-károsultak képviselője volt. Nem sokkal azután, hogy leleplezte, hogy bizonyos körülmények alapján nem csak hűtlen kezelés, hanem esetlegesen sikkasztás is történhetett az ügyben, méghozzá milliárdos kárt okozva, egy Balogh István nevű pszichiáter olyan szakvéleményt állított ki róla, miszerint szükséges Monostory zárt pszichiátriai osztályon történő elhelyezése. Monostory úr elmondása szerint a szakértő ezen véleményét egy olyan CT-felvételre alapozta, mely alapján Monostory agyi vérellátása bizonyos helyeken csorbát szenvedett. Tette ezt annak ellenére, hogy zárt osztályra csak ön –vagy közveszélyes személyeket szokás helyezni, márpedig Monostory úr nem egy erőszakos alkat. Monostory úr szerencsére mégis sikeresen elkerülte a zárt osztályt, azonban a megalapozatlan, álláspontja szerint jogosulatlanul kiállított, és enyhén szólva furcsa szakvéleményt készítő pszichiáter ellen pert indított, ugyanis ez a téves vélemény azóta is kísérti őt: elmondása szerint ellenfelei, akik azt akarják, hogy a BAUMAG-ügyben ne derüljön ki az igazság, a mai napig erre hivatkozva próbálják lejáratni őt. Ennek az ügynek is éppen ma volt az első tárgyalása.

A „66 másodperc” ma délután erről is beszámolt:

Három ügy, három, gazdasági visszaélések nyomában járó tényfeltáró, három, indokolatlan kényszergyógykezelés. A szovjet érában a központitól eltérő politikai álláspontot képviselő embereket rakta félre a pszichiátria eszközével a hatalom: azokat, akiknek a tevékenysége túlságosan kényelmetlen volt.

Nem tudhatjuk biztosan, hogy korunkban ezen áldozatok helyét a gazdasági visszaélések és politikai összefonódások leleplezői vették-e át, és nem tudjuk azt sem, hogy a fent bemutatott történetek ennek biztos jelei-e. Ez a három történet ugyanakkor méltán ejti gondolkodtatóba az embert.

Már csak azért is, mert a 2010-ben hatályba lépett, a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény kommentárja épp a civil kurázsi erősítésére hivatkozva rendeli díjazni azokat, akik a korrupcióval kapcsolatba kerülnek, és ebben nem közreműködőként, hanem azt feltárva vesznek részt.

By SoDI - http://66masodperc.wordpress.com

Nemzeti Internetfigyelő

 

Hátha valaki tudja követni...

A Fővárosi Bíróság ideiglenes vezetése is a feltárt bírói bűncselekmények eltusslását választotta

AGRIA Ba-Mat Kft. tulajdonosai
PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI
ECOPREVENT Gazdasági Szolgáltató Kft.

Dr. Szemán Felicitász mb. elnök asszony,
Dr. Fazekas Sándor elnökjelölt úr Saját kezébe!

Fővárosi Bíróság

Budapest, 2011. március 31.

Tárgy: Hatékony jogorvoslat biztosítása iránti kérelem új tények alapján, felhívás a Pp. 121. § (4) bekezdése alapján

Tisztelt Mb. Elnök Asszony, Tisztelt Elnökjelölt Úr, Tisztelt Fővárosi Bíróság!

Fenti számon március 21-én kelt, 24-én postára adott tájékoztatását köszönettel kézhez kaptuk, azonban az abban foglalt súlyos törvénysértéseket, a hivatali esküjével részrehajlás nélkül és mindenki vonatkozásában betartani vállalt hatályos Alkotmányt és törvényeket alapjaiban sértő válaszát elfogadni nem lehet az alábbi Ön által is bizonyítottan ismert de - ismeretlen okból - újfent figyelmen kívül hagyott tények okán.

Levele második bekezdésében a bírák függetlenségére, befolyásolhatatlanságára való hivatkozását kifejezetten aggályosnak tartjuk arra figyelemmel, hogy tételesen ismert Ön előtt és az Ön által irányított szervezet más vezetői és bírái előtt is az, miszerint a hatályos Alkotmányra és törvényekre esküt tett bírák jogalanyisággal, jog és cselekvőképességgel nem rendelkező személyek eljárási cselekményeit hatályosnak fogadták és fogadják el.

A Btk. 137. § (1) bekezdés e) pont hatálya alá tartozó hivatalos személyként Ön által is ismert fantomok neve alatti hatálytalan és törvénysértő eljárási cselekmények mostani levelével megtörtént védelembe vétele a tényekkel ütköző magyarázattal durván sértő, továbbá újabb jogsérelmet okozva sérti a kérelmezők / közérdekű bejelentők tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz fűződő személyiségi jogát is.
A tudottan vagy tudni kelletten a bírói esküjével Ön által is betartani vállalat törvények kógens rendelkezésével ütköző tartalmú hivatalos minőségében írt levelével jogellenesen védelembe vett súlyos bírósági / bírói törvénysértések, a feltárt jogellenes állapot fenntartása vezetett nyilvánvaló módon oda, hogy a Magyar Hírlapban 2011.03.30-án az alábbi írás () jelent meg.

Menesztenék a diktatúra bíráit

Az eddig érinthetetlen igazságszolgáltatásban is elhozhatja a rendszerváltást az új alkotmány

Valódi rendszerváltást hozna az igazságszolgáltatásban, ha az új alkotmány elfogadása után minden bírói posztot újra megpályáztatnának - mondták lapunknak kormányközeli szakemberek. Szerintük az új alkotmány megfelelő alapot nyújthat ahhoz, hogy radikális személyi változások történjenek a magyar bírói karban, amelynek ma is sok, már a diktatúrában is ítélkező tagja van. Ráadásul nemcsak a politikai elfogultság jelent problémát, hiszen elviselhetetlenül sok szakmailag felkészületlen ítélet születik, következmény nélkül. Az új szabályok az állomány felkészültségét is próbára tehetnék. Az európai demokráciákban nem példa nélküli, hogy az alkotmányozással a bírói kart is megújítják, mint ahogyan sok országban kirostálták már a diktatúrában kompromittálódott bírákat.
        Pindroch Tamás

Többlet tényállás a jelenleg Ön által vezetett Fővárosi Bíróság nevében - dr. Gatter László elnök úr OIT tag által is folytatólagosan elkövetett törvénysértések szem előtt tartásával - folytatott törvénysértő eljárása kapcsán az, hogy 2007-ben az OIT Hivatalának helyettes vezetőjeként személyesen vette át az OIT Hivatalában a bírósági főosztály vezetőjével dr. Hildebrandnével együtt Minda Zoltántól és dr. Havas Gábor ügyvéd úrtól azon 18 db A3-as tükörmásolatot, amely 1993-as másodfokú és 1994-es felülvizsgálati ítéletek vonatkozásában azt bizonyítják, hogy dr. Bodor Mária és dr. Murányi Katalin LB bírák 2007-ig bezárólag 10-nél is több alkalommal elkövetett közokirat-hamisítással változtatták meg utólagosan a saját korabeli eljárásukban hozott ítéletet, az azokban perben álló félként rögzített felperes (01-01-003449) megnevezését célirányosan azért, hogy az eljárásukra vonatkozó kötelező törvényi rendelkezések alkalmazási kényszerét megkerüljék. Ugyanakkor ezen Ön által OIT Hivatali alkalmazottként is leplezett bírói bűncselekményeket az igazságszolgáltatás másik ágához tartozó ügyészség éveken keresztül használta fel Minda Zoltán elleni büntetőeljárásban a hamis vád alapjaként, amely képtelen vádat 4 év után maga az ügyészség ejtett azzal, hogy a "vádbeli cselekmény nem bűncselekmény".

Az Ön által hivatalos személyként 2007-ben Minda Zoltántól átvett közokiratokból a nevezett bírók által elkövetett súlyos bűncselekményekről fennállt és fennálló tudomása ellenére sem a 10/1999 OIT Szabályzat, sem pedig a Be. 171. § (2) bekezdésének vonatkozó rendelkezése szerinti kötelezettségnek nem tett eleget Hildebrandnéval együtt, segédkeztek a közokiratokkal feltárt hivatali bűncselekmények eltussolásában, a jogellenes állapot fenntartásában, most éppen a Fővárosi Bíróság megbízott elnöki tisztségében.

Az OIT Hivatalának vagyonosodási vizsgálatán - ismereteink szerint - aggályosnak talált dr. Kiss Gábor kollégiumvezető úrtól kapott válaszok és a bűncselekményeket elkövetett beosztott bírák ellen nála megtett feljelentések és az azokban feltárt Csőrtv., Pp., Gt. és Ctv. szabályokkal ütköző törvénysértő eljárások eltussolásában a Kollégiumvezető Úr éppen a feltárt bíró törvénysértések és bűncselekmények eltussolásában vett tevékenyen részt, így ezen évülési időn belüli bűnpártolást és hivatali visszaélést megvalósító Fővárosi Bíróság nevében eljárt szervezeti egység vezető kollégájának a Ptk. 4. § (4) bekezdésébe ütköző magatartására Ön sem alapíthat jogot, az arra való jogalapítása és az azzal továbbra is eltussolt törvénysértésekkel fenntartott jogellenes állapot viszont a tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogaink megsértését is eredményezi.

Az eddig 550 konkrétan megjelölt hazai cég nevesített fantom felszámoló szervek neve alatti törvénysértő felszámolási eljárások kapcsán feltárt bírósági / bírói törvénysértések, hamis, törvénysértő tartalmú cégjegyzék problémakör megoldásaként hivatkozta fel Ön a Pécsi Ítélőtábla IV-es tanácsának az Fpkf.IV.30.356/2010/2. számú eseti döntését.

Túl azon, hogy az ítélőtábla eseti döntése nem jogforrás, a döntés azért sem alkalmazható a Kossuthos, Novumos fantom cégek felszámolásainak eseteire, mivel a Ctv. vonatkozó rendelkezése értelmében - feltételezve, de meg nem engedve, hogy a más cégjegyzékszámmal és más adószámmal cégjogi jogutódként 2002-ben és 2010-ben létrejött új jogalanyok bírósági kijelölés nélkül jogosultak lehettek volna a jogelőd társaságra bíróság által kiszignált felszámolások folytatására - a törvényes képviselet az adós társaságok esetében is kizárólag a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jöhetett volna létre. Az is kizárólag a fantommá vált cégek neve alatt törvénysértően eljárt jogutód cégek (01-10-044789, 01-10-046575) által benyújtani elmulasztott (Lásd: MKI Építő Kft., Békésfact Kft., Magnes /Crumax/ Rt., stb.) változásbejegyzési kérelmekbe rögzített adatok alapján, de ilyen nem történt.

Nem ártott volna az sem, ha a válasza megadása előtt tanulmányozza az Ön által hivatkozott - nem jogforrás - Pécsi Ítélőtábla azonos tanácsának Fpkf.IV.30.013/2011/4. számú eseti döntését is, mivel ezen döntés alapján egyértelmű, hogy hivatalos személyként az érdemi és törvényes, hatékony jogorvoslatot is nyújtó intézkedés helyett továbbra is csak a maszatolás, a bírósági, bírói törvénysértésekkel megsemmisített közhiteles cégnyilvántartás miatt fennálló jogellenes állapot fenntartása, a felelősség és következményeinek az eltussolási kísérlete folyt és folyik.

Új tény és körülmény a 100%-os állami tulajdonú 1992.12.31-ig létezett 01-01-002320 cgjsz-ú ÁFI-ra, annak 1996.02.29-ig létezett és jogutód társaság nélkül 1996.02.29-én megszűntetett 01-10-042136 cgjsz-ú ÁFI Rt-re bíróság által kiszignált felszámolások törvénysértő - és az Ön válaszában rögzített hivatkozását is teljességgel megsemmisítő - folytatása a harmadik személynek minősülő és csak 1995-ben létrehozott 01-10-042854 cgjsz-ú Felszámoló és Vagyonkezelő Rt. útján, ugyanis a csak 2006.06.30-ától ÁFI Zrt-ként nevezett társaság nem volt és nem jogutódja az 1992-ben, illetve 1996-ban megszüntetett és a Pénzügyminisztérium egyszemélyes tulajdonában állt felszámolásokat folytatott állami cégnek.

Nincs magyarázat arra, hogy az Ön által vezetett Fővárosi Bíróság miként jelölhette ki az 1995.11.18-án indult felszámolási eljárásban az 1992.12.31-én megszűnt fantom ÁFI-t a 01-06-017365 cgjsz-ú társasághoz felszámoló szervnek, aki aztán el is járt 1996.05.28-ig, miközben az 1995-ben jogellenesen kirendelt fantom felszámolónak még a jogutódja is megszűnt 1996.02.29-én jogutód nélkül.

A Babodplast Kft-nél is aggálytalanul rendelte ki a bíróság az 1996.12.30-án indult felszámolásban az 1992.12.31-én megszűnt fantom ÁFI-t, miközben az 1996 végén szintén jogellenesen kirendelt fantom felszámolónak még a jogutódja is megszűnt 1996.02.29-én jogutód nélkül.

Még durvább a 15-09-060920 cgjsz-ú Hústrans Kft. esete, ahol az 1994-ben kirendelt nyíregyházi felszámoló szervet a HEXTRA Kft-t (dr. Helmeczy László) a bíróság által kezdeményezett törlési eljárás eredményeként törölték a PM által vezetett felszámolói névjegyzékből, amely cégjegyzékből 1999.09.13-án törölt felszámoló helyett 1999-ben az 1992.12.31-én megszűnt fantom ÁFI-t jelölték ki, miközben az 1999-ben szintén jogellenesen kirendelt fantom felszámolónak még a jogutódja is megszűnt 1996.02.29-én jogutód nélkül.

A hivatalból közhiteles cégnyilvántartás adatai alapján összeállított csatolt két táblázatos kimutatás azt bizonyítja, hogy 207 ügyből 164 olyan eset fordult elő, ahol a fantom állami felszámoló szerv nevében járt el cégjogi jogutódnak nem minősülő harmadik személy törvénysértő módon, illetve a fantom állami cég volt üzletrész tulajdonos, részvényes nemzetközi nagycégekben, amely esetek előfordulása Magyarországot és állampolgárait járatja le teljes egészében az egész világ előtt. Ehhez a hivatalos minőségükben elkövetett törvénysértésekhez, bűncselekményekhez továbbiakban semmilyen módon nem asszisztálunk, ezért tisztelettel felhívjuk a Pp. 121. § (4) bekezdésére történő figyelmeztetéssel, hogy a hivatali esküvel betartani vállalat törvényi kötelezettségeinek a feltárt bírósági, bírói törvénysértések kapcsán is tegyenek haladéktalanul eleget, ennek megtörténtéről szíveskedjen részünkre tájékoztatást adni.

Az új tényekre figyelemmel kérjük a személyes megbeszélés folytatását, arról történő értesítésünket.

Tisztelettel:
TEMPO Párt
Nagy Lajos ügyvezető
Borbély József ügyvezető
Minda Zoltán

Keller István
Minda Zoltán, Minda Bálint kegyeleti joga alapján is

Borbély József TEMPO Párt elnöke :,Szent István fiaihoz intézett intelmeiből

Viselkedjetek méltóként ahhoz, hogy egyszer majd magyar lesz a Világ Királya! Ez az intelem mindenkor aktuális, mivel ugyan az itthon élő magyarok közül sokan nem tudják, de a világot közvetve vagy közvetlenül mindenütt jelenleg is magyarok közreműködésével irányítják.

Ötvenezer magyar professzor él határainkon kívül, ebből ötezer csúcsprofesszor a világ országaiban elszóródva az élet minden területén. Példaként említhetjük a legnagyobbakat: Nobel - díjas tudósainkat vagy a magyar származású francia államfőt, Nicolas Sarközy-t, de a frissen megválasztott USA elnökének, Barack Obamának kormányában tevékenykedő Ország Pétert is. Az, hogy most a világ mégsem jó annak tudható be, hogy Magyarország sem jó, mert nem a jó magyarok irányítják, ezért most Magyarország nem szolgálhat példaként a világ nemzetei előtt. Hogyan is szolgálhatna, mikor történelmi alkotmányunkat a Szent Korona Tan közjogi védelmét nélkülözni volt kénytelen a nemzet. A világnak is erre lenne szüksége, mert amikor majd a világ egyetlen Szent Koronájának Tanát minden nemzet számára elérhetővé tesszük, azzal többet adunk majd az emberiségnek, mint találmányainkkal, természeti kincseinkkel, az egészséges táplálkozást szolgáló állati - és növényi génállományunkkal, az ivóvize t és a gyógyítást biztosító vízkészletünkkel és minden más többlet javainkkal együtt adtunk, adunk. A Szent Korona Tanban is vannak adókra vonatkozó törvények a tized, de csak egyszer és nincsen ÁFA, tánya meg ványa stb.

Miről is van itt szó? Mindenütt a világon közjogi védelem hiánya korrupciót és ez által bankcsődöket és válságot okoz. A Sörösök vagy ahogy mostanában hívják őket a Sorosok a közjogi védelem hiányát kihasználva ellopják a nyugdíjalapunkat és a gyermekeink jövőjét is. Az úgy nevezett magyarországi 89-es rendszerváltás környékén Balázs István fuvarozta Mécs Imrét a repülőtérre mert Amerikába utazott a Soros meghívására. Mikor megjött , István ment az Imréért a repülőtérre. Visszafele betértek  István Gyömrői úti autó szerelő műhelyébe, ahol Mécs Imre megállapította, hogy István neked különb irodád van mint a Sorosnak Amerikába. Majd mondta Istvánnak, hogy gyere lépjél be az SZDSZ - be, de Balázs Úr nem lépett be, jó magyar maradt. A Sorosnak meg lett szép irodája a Mécs Imre pedig mint egy jó orrú patkány
hagyta el a süllyedő hajót és igazolt át az SZDSZ-ből az MSZP- be. Jól is mutattak tegnap együtt  Szekeressel meg  Borossal de erről most többet nem mert Temetésen voltunk, ahol a Boros nagyon nagy ívű szép búcsú beszédet mondott Béla bácsi emlékére. Csak egyszer akadt el a szava az elején amikor meglátta >>  Vén Istvánt és Balázs Istvánt együtt a gyászolók között, majd öreg barátaimmal meglátogattuk a régi sírokat a 301-es parcellában a Balázs Ferencét, Iván Kovács Lászlóét és a többi ártatlanét. Séta közben Vén Pista bácsi megállított és azt mondta, hogy jó, hogy kijöttél mert egyszer mindenkinek ki kell jönni és akkor megértetek belőle egy kicsit, de mindenki másképp élte meg az 56-ot és nem volt harag a hangjában ahogyan mondta, mint ahogy a Balázs Pisti arcán sem látszott ahogy támaszkodott az általuk állított székely kapunak mely a kopja fák előtt áll.

Kecskemét, 2009-07-24
Borbély József
TEMPO Párt elnöke

A JOG-AR, A MAGYAR APOSTOLI KIRÁLYSÁG KEZÉBEN

http://www.youtube.com/watch?v=ETsM6faaBfY

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Vizsgálóbizottsági eljárás kezdeményezése, közérdekű bejelentés

?

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt FIDESZ!

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, miniszter úr és dr. Répássy Róbert államtitkár úr csatolt 2010. júliusi részünkre írt levele alapján került sor 2010.08.04. napján a Navracsics miniszter úr által vezetett hivatalban képviselőink személyes meghallgatására. A szóban is megtett közérdekű bejelentésről a csatolt CD-n lévő - és a meghallgatást tartott Főosztályvezetőnek is benyújtott - hangjegyzőkönyv készült.  ( http://www.radioszerver.hu:8060/listen.pls )

A Főosztályvezető Asszony kérésének megfelelően a meghallgatáson általunk feltárt, a hazai közhiteles cégnyilvántartás törvénysértő és valótlan tartalmát is eredményező rendkívül súlyos - és az arra épülő hatósági eljárások okán is beláthatatlan következményű - igazságszolgáltatási tévedések, törvénysértések kezelésére vonatozó javaslatunkat benyújtottuk, amely az önakaratunkon kívüli közel két évtizedes bírósági gyakorlatból származó napi bírói és közigazgatási gyakorlat érdemi ismeretén nyugszik.

A hangjegyzőkönyvet megismert szakemberekkel történt konzultáció alapján - és az egybehangzó javaslatoknak is megfelelőn - döntöttünk úgy, hogy az igazságügyi tárca hivatalos helyiségében hézagmentesen dokumentált módon bemutatott, esetenként közvádra hivatalból üldözendő súlyos törvénysértések miatt előállt, és azok tendenciát mutató jogon kívüli kezelése miatt fennálló jogellenes állapot olyan mértékben sérttette meg és sérti a Magyar Köztársaság hatályos jogrendjét, hogy a köztudottan nagyon súlyos gondokkal küszködő hazai gazdaság teljes egészét, és a kibontakozás mikénti alakulását érintő láncolatosan egymásra épülő folyó törvénysértés-sorozat kapcsán nem mellőzhető a megfelelő vizsgálóbizottság(ok) létrehozása a törvényhozás részéről, a korrupcióért felelős kormánybiztos úr bevonása mellett, továbbá a tényfeltárás után a szükséges intézkedések hivatalból is történő foganatosítása.

A vizsgálóbizottság(ok) létrehozása, az átfogó vizsgálatok időkésedelem nélküli megindítása azért sem tűr halasztást, mivel dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész úrnak személyes kérése nyomán 2010. júniusban, majd pedig kabinetfőnöke dr. Dávid Tamás úrnak 2010. szeptemberben benyújtott súlyos törvénysértéseket feltáró hivatalos intézkedést involváló és indítványozó csatolt közérdekű bejelentéseinkből a címzett hivatalos személyek (Btk. 137. § /1/ bek. e/) bizonyított tudomásra jutott törvénysértések kapcsán véglegesnek tekinthető módon tértek ki a Magyar Köztársaság Országgyűlése által alkotott 1972. évi V. tv. (Ütv.) alapján az Ügyész Urakra és a szervezetükre háruló hivatali kötelezettség teljesítése elől.

Álláspontunk szerint fenti tény és körülmény elfogadható módon az érintett hivatalos személyek részéről semmivel nem magyarázható, hivatali magatartásuk elfogadhatatlan, törvénysértő.

A feltárt és hatásában fennálló évülési időn belüli alapvető törvénysértések a közhitelesség törvényi és hétköznapi fogalmát is teljeséggel megsemmisítik, így erre is hangsúlyos figyelemmel a

személyes megbeszélés / meghallgatás

-t elengedhetetlennek tartjuk, ezért tisztelettel kérjük a többi parlamenti párt és a korrupcióellenes kormánybiztos bevonásával annak megtartását, az időpontról való tájékoztatást.

   Tisztelettel:
   Borbély József elnök

kapja:
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök
Dr. Kövér László házelnök
Vona Gábor pártelnök, frakcióvezető
Dr. Schiffer András frakcióvezető
Mesterházy Attila pártelnök

*** www.nemzetihirhalo.hu ***