Évek óta rendszeresen előkerül a sajtóban és a közbeszédben a makói gázkitermelés ügye. Az első próbafúrások óta tudható, hogy a kitermelés nagyon nagy költségekkel járna, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese szerint ez a gázkincs hozhatja el a magyar energiafüggetlenséget.
Hatalmas gázkészleteket rejt a magyar föld, bár mélyen és elaprózva - viszonylag régóta tudható mindez egy nagy kiterjedésű próbafúrás-sorozat eredményeiből. Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta, hogy bár nem klasszikus, összefüggő gázmezőkről van szó, ezeket a „nem hagyományos szénhidrogéneket” is ki lehet termelni, amire világszerte egyre több példát látni. A legnagyobb magyarországi lelőhely Makó közelében található. Nevét is innen kapta: makói palagázként vonult be a köztudatba, holott valójában "tömött gázról" van szó, mivel egy sűrű homokkőrétegben szorultak meg a parányi gázbuborékok
A technika már rendelkezésre áll
A készletek rendkívül mélyen, 5-6 kilométerrel a felszín alatt találhatók, ahol mintegy 1000 bar nyomás és 260 fokos hőség uralkodik. Ezek a körülmények tíz éve még megoldhatatlan feladat elé állították volna az olajmérnököket, de mára nincs sem elvi, sem gyakorlati akadálya a kitermelésnek. "Csupán" a különösen magas költségek képviselnek visszatartó erőt. Illetve, mivel minden kút, minden helyszín és kőzetréteg más, így a technológia finomhangolásához szükség lenne még némi kutatásra és fejlesztésre is.
A kutak kialakítása rendkívül sokba kerülne, ezért nem özönlötték még el a fúrócsapatok a csongrádi területet. Míg például egy nagyjából egy kilométer mély kút fúrása Amerikában 1,2–1,5 millió dollárba kerül (aktuális árfolyamon 330-410 millió forint), addig az 5-6 kilométeres makói kutak költsége a talaj adottságaitól függően elérné a 25-50 millió eurót, azaz a 7,5-15 milliárd forintot. Ezt az óriási különbséget valamelyes ellensúlyozná, hogy a makói kutak a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 50-60 évig is termelnének, így vissza tudnák hozni az árukat.
A készletek rendkívül mélyen, 5-6 kilométerrel a felszín alatt találhatók, ahol mintegy 1000 bar nyomás és 260 fokos hőség uralkodik. Ezek a körülmények tíz éve még megoldhatatlan feladat elé állították volna az olajmérnököket, de mára nincs sem elvi, sem gyakorlati akadálya a kitermelésnek. "Csupán" a különösen magas költségek képviselnek visszatartó erőt. Illetve, mivel minden kút, minden helyszín és kőzetréteg más, így a technológia finomhangolásához szükség lenne még némi kutatásra és fejlesztésre is.
A kutak kialakítása rendkívül sokba kerülne, ezért nem özönlötték még el a fúrócsapatok a csongrádi területet. Míg például egy nagyjából egy kilométer mély kút fúrása Amerikában 1,2–1,5 millió dollárba kerül (aktuális árfolyamon 330-410 millió forint), addig az 5-6 kilométeres makói kutak költsége a talaj adottságaitól függően elérné a 25-50 millió eurót, azaz a 7,5-15 milliárd forintot. Ezt az óriási különbséget valamelyes ellensúlyozná, hogy a makói kutak a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 50-60 évig is termelnének, így vissza tudnák hozni az árukat.
Sokat lendíthetne az ellátás biztonságán
Nyikos szerint persze nem lehet pusztán gazdaságilag mérlegelni egy ilyen ügyet, az ország energiaellátása stratégiai kérdés.
"Magyarország egyre kevesebb földgázt használ, de az éves 8,3 milliárd köbméteres fogyasztásunkból így is csak 1,7 millió köbmétert tudunk idehaza megtermelni. A makói mező jó eséllyel a régió legnagyobbika, így kitermelésével teljesen megszabadulhatnánk az importtól. Magyarország azonban kis piac, az itteni fúrásokban nem érdekeltek a nagy nyugati kőolajtársaságok, ezért a magyar állam részvételére lenne szükség ahhoz, hogy a makói mező kitermelhető legyen" – fejtette ki Nyikos Attila, aki szerint gazdaságilag nem lenne indokolt a teljes önellátás, de az ellátásbiztonság terén óriásit léphetnénk előre.
Nyikos szerint persze nem lehet pusztán gazdaságilag mérlegelni egy ilyen ügyet, az ország energiaellátása stratégiai kérdés.
"Magyarország egyre kevesebb földgázt használ, de az éves 8,3 milliárd köbméteres fogyasztásunkból így is csak 1,7 millió köbmétert tudunk idehaza megtermelni. A makói mező jó eséllyel a régió legnagyobbika, így kitermelésével teljesen megszabadulhatnánk az importtól. Magyarország azonban kis piac, az itteni fúrásokban nem érdekeltek a nagy nyugati kőolajtársaságok, ezért a magyar állam részvételére lenne szükség ahhoz, hogy a makói mező kitermelhető legyen" – fejtette ki Nyikos Attila, aki szerint gazdaságilag nem lenne indokolt a teljes önellátás, de az ellátásbiztonság terén óriásit léphetnénk előre.
Alaptalan aggályok?
Sokan felvetik, hogy a megújuló energiák helyett miért a gázkitermelést kell "erőltetni". A MEKH elnökhelyettese szerint szakmai szemmel nézve nem kérdéses, hogy egyelőre szükség van a szénhidrogének kitermelésére, hogy később könnyebb legyen az átállás a zöldenergiára. A fosszilis energiahordozók közül pedig a földgáz a legtisztább.
A szakember a környezetvédők aggályait sem tartja jogosnak, mivel a kitermeléshez alkalmazható hidraulikus kőzetrepesztés módszerét már engedélyezték hazánkban, és nincs rá bizonyíték, hogy kárt okozhat az élővilágban vagy földrengéseket idézhet elő. A gázzáró réteg nagy mélysége ezúttal kapóra jön, hiszen a földgázt - így a repesztés helyszínét - több ezer méter választja el Makó környékén az ivóvizet, geotermikus vizet adó rétegektől.
Sokan felvetik, hogy a megújuló energiák helyett miért a gázkitermelést kell "erőltetni". A MEKH elnökhelyettese szerint szakmai szemmel nézve nem kérdéses, hogy egyelőre szükség van a szénhidrogének kitermelésére, hogy később könnyebb legyen az átállás a zöldenergiára. A fosszilis energiahordozók közül pedig a földgáz a legtisztább.
A szakember a környezetvédők aggályait sem tartja jogosnak, mivel a kitermeléshez alkalmazható hidraulikus kőzetrepesztés módszerét már engedélyezték hazánkban, és nincs rá bizonyíték, hogy kárt okozhat az élővilágban vagy földrengéseket idézhet elő. A gázzáró réteg nagy mélysége ezúttal kapóra jön, hiszen a földgázt - így a repesztés helyszínét - több ezer méter választja el Makó környékén az ivóvizet, geotermikus vizet adó rétegektől.
"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is"
Mindezek fényében kérdéses, hogy e téren mit hozhat a jövő. Nyikos Attila szerint a kormány már egy fontos lépést megtett, amikor a nem hagyományos szénhidrogénekre vonatkozóan 12 százalékról 2 százalékra csökkentette a bányajáradékot. A következő lépcsőfok egy állami vállalat alapítása lehetne, ami egy pilotprojekttel felmérhetné a kitermelés pontos jellemzőit, a mérnökök és közgazdászok így már valós számokkal, költségekkel és hozamokkal számolhatnának.
A szakember szerint ennek a mintaprogramnak feltétlenül meg kell előznie "a nagy döntés" meghozatalát, de a most rendelkezésre álló adatok szerint bármennyire is drága lehet a kitermelés, tényleg aranyat érhet a makói földgáz.
"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is" – summázta Nyikos Attila.
Mindezek fényében kérdéses, hogy e téren mit hozhat a jövő. Nyikos Attila szerint a kormány már egy fontos lépést megtett, amikor a nem hagyományos szénhidrogénekre vonatkozóan 12 százalékról 2 százalékra csökkentette a bányajáradékot. A következő lépcsőfok egy állami vállalat alapítása lehetne, ami egy pilotprojekttel felmérhetné a kitermelés pontos jellemzőit, a mérnökök és közgazdászok így már valós számokkal, költségekkel és hozamokkal számolhatnának.
A szakember szerint ennek a mintaprogramnak feltétlenül meg kell előznie "a nagy döntés" meghozatalát, de a most rendelkezésre álló adatok szerint bármennyire is drága lehet a kitermelés, tényleg aranyat érhet a makói földgáz.
"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is" – summázta Nyikos Attila.
