gondola.hu - Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

gondola.hu -
 Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor ellen. A volt szocialista politikusra letöltendő börtönbüntetést kért a hatóság, ugyanakkor a büntető törvénykönyv korlátlan enyhítést tesz lehetővé, mivel Simon időközben megfizette több mint 120 milliós adóhátralékát. A külföldi bankszámláin talált pénz eredetét nem sikerült kideríteni.

2016. március 5. 10:44

Vádat emelt Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese és volt ország­gyűlési képviselője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A hatóság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt kezdeményezte az elszámoltatását. A bíróság halmazati büntetésként akár 8-10 évet is kiszabhatna Simon Gáborra, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hatályos szabályozás értelmében „korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a […] költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti”. Márpedig az expolitikus tavaly lerótta „tartozását” a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, így az előbb említett kitétel rá is vonatkozik.

A vádemelés tényét tegnap Keresztes Imre, a KNYF-et vezető főügyész jelentette be. A költségvetési csalásról szólva felidézte, hogy Simon Gábornak (képünkön) 2008 és 2012 között 267 millió forintnyi ismeretlen eredetű, a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltetett bevétele volt, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, s ezzel 128 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Amikor ez kiderült, Simon tagadta, hogy az övé lenne a pénz. Állítása szerint vagyonkezelőként jutott az összeghez, de részleteket nem árult el. Az egyik osztrák banknak ugyanakkor azt mondta: ingatlan- és cégeladásból, valamint megtakarításból származik a több mint százmilliós összeg.

Keresztes Imre tájékoztatásából kiderült, hogy az ügyészség egyik verzió­nak sem adott hitelt, egyebek közt a volt szocialista politikus makacs hallgatása miatt azonban a pénz forrását és célját nem sikerült feltárni. A szóbeszéd tehát, amely szerint Simon Gábor „pártpénzt” vagy kenőpénzt pihentetett a külföldi pénzintézetekben, továbbra is csak szóbeszéd marad. A főügyész elmondása alapján úgy tűnik, a volt MSZP-s potentát a legkevésbé sem volt együttműködő.

Ennek okára egy házkutatás alkalmával lefoglalt irat világíthat rá. Ez a Keresztes Imre által kommunikációs tervnek nevezett dokumentum Simonnak szóló tanácsokat tartalmaz. Olyanokat például, hogy „nem kell semmit túlmagyarázni” és „nem kell mindenre emlékezni”. De felvetődik benne a félrevezetés lehetősége is: „El kell gondolkozni azon, hogy szivárogtassunk valamit, amit jól értesült pletykafészkek terjeszthetnek, ezzel összezavarva a közvéleményt” – javasolta a tippadó.

Ismert az is, hogy a Simon-ügy egyik szála Svájcba vezet. A volt MSZP-s politikus 2012 tavaszán innen körülbelül 340 ezer eurót utalt át egy grazi pénzintézetbe. Az osztrákok, a magyar fél jogsegélykérelmére válaszul számos adatot átadtak, Svájc azonban arra hivatkozva, hogy a helyi törvények szerint az egyszerű adóelkerülés nem minősül bűncselekménynek, megtagadták a segítségnyújtást.

Ami a másik két vádpontot illeti, a hamis magánokirat felhasználása azért került bele a vádiratba, mert Simon szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítást pedig az ügyészség szerint azzal követte el, hogy hamis útlevelet rendelt magának.

– Megismerve a nyomozati iratokat, az a véleményem, hogy a vádemelés eljárásjogilag szükségszerű, azonban korai volt, mivel a tényállás felderítetlen – mondta el lapunk érdeklődésére Simon Gábor védője. Nagy István úgy érvelt: a személyi jövedelemadó utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági eljárás bírósági szakasza még nem zárult le, márpedig ezt meg kellett volna várnia a nyomozó hatóságnak. Az ügyvéd úgy fogalmazott: jogi álláspontja szerint ügyfelének a bírósági eljárás lezárultával nem kell majd börtönbe vonulnia.

Az egykori MSZP-elnökhelyettes titokzatos kapcsolata

Simon Gábort a rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamásnál tartott házkutatás után tartóztatták le, amikor a férfi házában megtaláltak egy, a politikus fényképével ellátott, Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevelet. A politikai és alvilági kapcsolatokkal is rendelkező férfit 2014. március 20-án ki akarta hallgatni a KNYF, miután Welsz egy egész mikrobuszt megtöltő dokumentumhalmot adott át a nyomozóknak. Egy rendőrautó ment érte; útközben rosszul lett, s hamarosan meghalt, a boncolás pedig azt állapította meg, hogy méreg végzett vele.

A kiváló adóhatósági kapcsolatokat is ápoló Welszről az is kiderült, hogy olyan körökkel is üzletelt, amelyek olaj- és gabonaügyletek révén milliárdos áfacsalás szereplői voltak. Ezekre a bűncselekményekre egy szlovákiai magyar vállalkozó, Dömény Zoltán jegyzetei alapján derült fény. A férfi által leírtak alapján az MSZP pártkasszájában is landolt áfacsalásból származó pénz, az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához pedig szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet.

Summa

Ismeretlen forrásból származó pénzt helyeztek el 2006-ban Simon Gábor svájci, majd osztrák számláin

2008–2012 között összesen 267 millió forint gyűlt össze az MSZP egykori elnökhelyettesénél

A szocialista politikus képviselői vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a pénzt és nem fizetett adót utána

Miután büntetőeljárás indult ellene, a politikus megtérítette az adóhátralékot

A rejtélyes pénzek eredete a hosszú nyomozás ellenére feltáratlan maradt

magyaridok.hu

„Már Bajnaiéknak is van Simon-ügyük” - Sípos Péter ingatlanügye

„Már Bajnaiéknak is van Simon-ügyük”:

Menekíti százmillióit a PM-es képviselő MTI, MNO,  'via Blog this'

A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség „Simon-ügyének” tartja a Fidesz szóvivője, hogy az mno.hu írása szerint adóhivatali vizsgálat miatt szabadult meg több száz milliós vagyonától a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter.

Zsigó Róbert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – idézve lapunk információját – arról beszélt, Bajnai Gordon párttársa nem fizetett adót „gyanús ingatlanspekulációkból származó milliárdos bevételei után”, ami erősen felveti annak gyanúját, hogy a vagyona bűncselekményből származik, és „a pánikszerű vagyonmentésnek” – vagyis hogy szinte mindenét gyermekei nevére íratta – is ez lehet az oka. A Fidesz felszólítja Bajnai Gordont, ne mentegetőzzön, ne csináljon úgy, mint akinek semmi köze a saját embereinek az ügyeihez – mondta a szóvivő, aki feltette a kérdést a volt miniszterelnöknek: tudott-e arról, honnan van párttársa milliárdos vagyona. Zsigó Róbert azt is firtatta, vizsgálták-e Bajnai Gordon pártjában Sipos Péter vagyongyarapodását. Az Együtt-PM szövetség vezetőjének viselnie kell a felelősséget, és válaszolnia kell a kérdésekre – mondta.

Sipos menti a vagyonát az adóhatóság elől

Portálunk csütörtökön arról írt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata állhat a hátterében annak, hogy a Párbeszéd Magyarországért színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter pánikszerűen megszabadult több száz milliós vagyonától.

Az Index írta meg elsőként, hogy a XII. kerületi képviselő idén januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt években szinte mindenét a gyermekei nevére íratta. A korábbi bevallása szerint csaknem 200 millió forintnyi pénzkövetelése, befektetési jegye és megtakarítása volt, illetve több ingatlana. Felerészben tulajdonosa volt egy XII. kerületi 124 négyzetméteres társasházi lakásnak, haszonélvezője egy szintén a kerületben található építési teleknek, illetve egy 133 ezer négyzetméteres biatorbágyi ingatlan is volt a nevén. Ezek mára már mind eltűntek. Az 1954-es születésű Sipos a hírportálnak azt állította, azért íratta a gyermekeire minden vagyonát, mert ő már öreg.

Gyanús ingatlanügyek

A Magyar Nemzet információi szerint azonban a vagyonának szisztematikus menekítése valójában egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró vizsgálat miatt volt sürgős, Sipos ugyanis gyanús ingatlanügyletekbe bonyolódott. A lap úgy tudja, még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat érdekes módon hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette. Az eladási ár nagyságrendjét igazolhatja az a körülmény is, hogy a tulajdoni lapra az ügyletet követően 5 millió eurós (több mint 1,5 milliárd forintos) jelzálogot jegyeztek be.

A telkek eladásának időszakára vonatkozó utólagos adóvizsgálat – a lap információi szerint – jelentős személyijövedelemadó-elmaradást állapított meg. Sipos vélhetően „elfelejtette” befizetni bevételei után az adót. A mostanra már végrehajtással is fenyegető NAV-ellenőrzés pedig indokolja, hogy értékeitől, ingatlanjaitól és vagyonától is inkább szabaduljon

Az ügy azért is pikáns, mert éppen az LMP szakadárjaiból összeverbuválódott PM – Sipos is LMP-s színekben vált önkormányzati képviselővé – igyekezett az elmúlt időszakban a vagyonosodás kérdését fontos belpolitikai témává tenni.

Sipos reagált

Az Együtt-PM színeiben politizáló politikus az MTI-hez is eljuttatott közleményében közölte: 1998-ban több társával vásárolt Biatorbágyon egy 18 hektáros területet, az ingatlan egy részét 2008-ban eladták. Hangsúlyozza, hogy ezt követően a rá eső 240 millió forint adót határidőben bevallotta és megfizette. Az eladás után öt évvel, 2013-ban a NAV vizsgálni kezdte a tranzakciót és arra a megállapításra jutott, hogy nem jól értelmezte a szabályokat, ezért a szervezet az elsőfokú határozatában jelentős összegű adókülönbözet megfizetését kérte. Az esetet úgy ismertette, hogy az akkori határozatban az adóhatóság leírta, „szerintük is eleget tettem minden előírásnak, nem jövedelem eltitkolásról van szó, hanem a szabályok szerintük rossz értelmezéséről”. Hozzátette, hogy a határozat ellen fellebbeztek, most a másodfokú eljárás folyik a NAV-on belül. A képviselő kijelentette, hogy a cikkben foglalt állításokkal szemben nincs adótartozása. Egyúttal kiemelte, a NAV nem kérdőjelezte meg, hogy jóhiszeműen járt el, a jövedelmet határidőben bevallotta és az adót befizette. Szerinte a cikk azt sugalmazza, azért ajándékozta a gyerekeinek a vagyona egy részét, hogy elrejtse a NAV elől. Sipos Péter értelmetlennek tartja ezt, mert 'a hatályos szabályok szerint ajándékozással nem lehet a vagyont kivonni az adózás alól, ugyanis az adóhatóság a megajándékozottól is behajthatja az adótartozást'. A politikus megjegyezte, kíváncsi arra, hogy az mno.hu honnan szerezte információit, mert tőle a cikk megjelenése előtt nem kértek tájékoztatást, a NAV-ot pedig köti az adótitok. Szerinte „bizonyára nem véletlen, hogy ez a téves alapokon álló kiszivárogtatás az EP-választások előtti napokban történik”. Hozzátette, hogy az adótitok megsértése miatt meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket.

Hazaengedték Simon Gábort

 Hazaengedték Simon Gábort:

'via Blog this'
Kiengedték az előzetes letartóztatásból a volt szocialista Simon Gábort. A millióit külföldön rejtegető politikus luxuslakásában tölti majd házi őrizetét.

Házi őrizetbe került Simon Gábor: az MSZP bukott elnökhelyettesének előzetes letartóztatását megszüntette a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított volt szocialista politikusra nyomkövető kerül. A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint bár fennáll a bűnismétlés veszélye, Simon családi és egzisztenciális körülményei miatt nem valószínű, hogy megszökik. A szocialisták volt második embere több mint félmilliárd forintnak megfelelő devizát parkoltatott külföldi bankszámlákon, a pénzt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel. A gyanú szerint a számlák egy részét egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta.

Simon Gábor márciusban még bilincsben állt a bíróságon. Az MSZP volt elnökhelyettese két hónapja került előzetes letartóztatásba. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és okirat-hamisítással gyanúsítják, miután kiderült, hogy külföldi bankszámlákon több mint félmilliárd forintot rejtegetett. A pénzt vagyonnyilatkozataiban sem tüntette fel. Egy budapesti bankban a gyanú szerint egy hamis bissau-guineai útlevéllel nyitott számlát.

Előzetes letartóztatását áprilisban meghosszabbították, de a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék most enyhítette a kényszerintézkedést. Simont hazaengedték. „A Fővárosi Törvényszék két okból rendelte el a házi őrizetet: a szőkés-elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A másodfokú bíróság kimondta, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában továbbra is indokolt kényszerintézkedés alkalmazása, de már nem szükséges annak legszigorúbb formája és annak további fenntartása” – tájékoztatott Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

A szocialisták bukott elnökhelyettese nem sokkal a végzés után érkezett meg XII. kerületi Ágnes utcai luxuslakásához.

– Ha nem haragszanak most a gyermekemmel szeretnék foglalkozni, és csak öt hét múlva nyilatkozom bármiről is.
– Most már elmondaná azt, hogy honnan vannak a rejtegetett milliói?
– Nem járulok hozzá ahhoz, hogy a felvételt leadják, … vagy torzított hanggal bármit leadjanak rólam. A gyermekemmel szeretnék lenni. Köszönöm – fogta rövidre Simon Gábor.

„A nyomozás érdekeire figyelemmel jelenleg még nem nyilatkozunk” – közölte Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Az ügyről az ügyészség továbbra sem árul el részleteket, és egyelőre azt sem tudni, hogy a parlament mikor dönt majd arról, hogy Simon Gábornak vissza kell-e fizetnie a négy év alatt képviselőként felvett járandóságát. Ezt még márciusban kezdeményezte az Országgyűlés mentelmi bizottsága.

„Ugye, az Országgyűlésnek természetesen egy minősített többséget kell hoznia a szavazás tekintetében, ami azt jelenti, hogy ha nem születik meg ez a döntés, akkor ez a kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben pedig megszületik, akkor nyilvánvalóan fennáll, tehát ez ellen jogorvoslatnak helye nincs” – magyarázta Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke.

Szerettük volna a szocialista Józsa Istvánt is megkérdezni, hogy az MSZP megszavazza-e a javaslatot, de ő nem volt hajlandó válaszolni. Simon Gábortól 36 millió forintot követel vissza a mentelmi bizottság.

Címkék

Simon Gábor

Welsz Tamás politikai védelmet biztosított?

Welsz Tamás politikai védelmet biztosított?:

'via Blog this'

Egy rejtélyes módon eltűnt szlovákiai vállalkozónak politikai védelmet biztosíthatott Welsz Tamás, akinek márciusban bekövetkezett halála összefügghet az MSZP korábbi elnökhelyettese, Simon Gábor ellen indult büntetőeljárással – derül ki az Index tegnapi cikkéből.

Welsz Tamás két – azóta eltűnt, illetve elhunyt – szlovákiai vállalkozóval együtt érintett lehetett Magyarországról irányított áfacsalási ügyekben is – írta az internetes lap. A portál szerint a két férfi a Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes bizalmi embereként ismert Welsz szlovákiai kapcsolata volt, és 2012-ben legalább háromszor találkoztak egy dunaszerdahelyi borozóban.

Egyikük, Dömény Zoltán a szlovákiai székhelyű Feed Trade cég tulajdonosa február 5-én – egy nappal az után, hogy a Magyar Nemzet beszámolt Simon Ausztriában parkoltatott 240 millió forint értékű vagyonáról – rejtélyes körülmények között eltűnt. A férfi három nappal később a szlovákiai Izsán bukkant fel, és egy szemtanú szerint azt mondta, a Dunába ugrik. Holttestét azonban nem találták meg, és a nyomozók azzal is számolnak, hogy Dömény az öngyilkosság látszatát keltve szívódott fel. A másik vállalkozót, a cukorbizniszben érdekelt B. Gyulát március 17-én fogta el a szlovák rendőrség egy 1,6 millió eurós áfacsalási ügy nyomozásakor, majd a vizsgálati fogságba helyezett gyanúsított néhány nappal később elhunyt.

Az Index szerint a Döményhez köthető ügyletekben Welsz feladata az volt, hogy politikai védelmet biztosítson. – Könnyen lehet, hogy amikor tavaly novemberben az addig sérthetetlennek hitt Welsz ellen az Interpol körözést adott ki, majd a Simon-ügy kirobbant, több üzleti partnere is aggódni kezdett, hogy bajba kerülhet – írta az Index.

Ismert: Welsz Tamás korábban maga jelentkezett a rendőrségnél, hogy terhelő dokumentumokat akar átadni, majd március 19-én a rendőrautóban utazva rosszul lett, és az Alkotás utcai mentőállomáson elhunyt. A férfit tavaly novemberben rövid időre őrizetbe vette a rendőrség, ugyanis barátnőjével együtt az Interpol offshore-csalás miatt körözte. Welsz lakásán olyan iratokat is lefoglaltak, amelyekkel igazolni lehetett volna azt a fedősztorit, miszerint Simonnál – mint azt a volt politikus gyanúsítotti kihallgatása során állította – csak „vagyonkezelésében” volt az a pénz, amelyet osztrák számláján tartott. Welsz házában Simon Gábornak külön széfje volt, amelyből előkerült az a Gabriel Derdak névre kiállított, Simon fényképét és adatait tartalmazó bissau-guineai útlevél is, amellyel a volt MSZP-s politikus kérésére egy ismerőse bankszámlát nyitott, majd 75 millió forint értékű valutát helyezett el a fővárosi MagNet Bankban. Mesterházy Attila  egykori helyettesét költségvetési csalással, valamint okirat-hamisítással gyanúsítják.

Tegnap megírtuk, a kiváló politikai, titkosszolgálati kapcsolatokkal is rendelkező Welsz halála előtt a nevével fémjelzett Charity March nevű segélyszervezet hazai ügyfeleiről is adatokat szolgáltatott, és illegális tevékenységének szinte a teljes dokumentációját átadta a rendőrségnek. Az ügyletek számos részlete egyezik azokkal a megoldásokkal, amelyeket az időnként titkosszolgálati fedéssel működő Egymásért Egy-Másért Alapítvány a pénzszerző ügyletei során alkalmazott.

***************************

Hozzászólások

Egyelőre sem közvetlen, sem közvetett bizonyíték nem utal konkrét elkövetőre

http://www.parameter.sk/rovat/regio/2014/04/21/gyilkossag-egyelore-sem-kozvetlen-sem-kozvetett-bizonyitek-nem-utal-konkret

Lelőtte és elásta áldozatát, majd autóbalesetben meghalt

http://www.atv.hu/szines/20130306_lelotte_majd_elasta_aldozatat_majd_autobalesetben_meghalt

1999. március 25-én a dunaszerdahelyi Fontána bárban tíz alvilági figurát gyilkolt le három fegyveres – a rendőrség három évi nyomozás után zárta le az ügyet

Ma kezdődik a Pápay-klán gyilkosainak pere

http://ujszo.com/cimkek/fokuszban-a-papay-per-kezdete/2003/09/16/ma-kezdodik-a-papay-klan-gyilkosainak-pere

"Radnai “pentito” Laci Bácsiék nem csak Portik miatt akarták likvidálni Turi Tibort és csapatát. Bár az is igaz, a régi sok száz milliós tartozás, amit a rossz nyelvek Portik és Radnai történelmi ellentétének tartanak, kellő indok lehetett Portik köre ellen intézett támadáshoz...."

http://hungarianvirus.wordpress.com/2012/10/18/3-resz-az-ingatlanszovetkezetek-polipja-maffiaper-a-szovetkezeti-milliardok-miatt-kecskemeten-allamtitkok-dokumentumai/

Belföld: Welsz kipakolt a halála előtt - NOL.hu

Belföld: Welsz kipakolt a halála előtt - NOL.hu:

'via Blog this',

Fekete Gy. Attila

2014. március 2A törvényi tilalomra hivatkozva hagyja legyilkosozni munkatársait a rendőrség. Közben az sem biztos, hogy elsősorban a szocialistáknak lenne okuk aggódni amiatt, hogy Welsz „borított".

HIRDETÉS

„Egyre valószínűbb Welsz öngyilkossága, s erről az őt szállító rendőrök is tudtak". „Maffiaállam lettünk. Nemsokára jönnek majd politikusok hirtelen halálai". „Vagy agyonverték az úton, nehogy kihallgathassa az ügyész. Rafkósak ezek a komcsik". „Név szerint tudta: kinek van bissau-guineai útlevele, a nyomozó-ügyészek – felsőbb utasításra – elhallgattatták".

Alighogy megjelent Welsz Tamás halálhíre, ilyen és ehhez hasonló hozzászólások jelentek meg a világhálón. Welsz mint a Sólyom Airways „majdnem megmentője" vált közismertté, majd neve a Simon-ügy kapcsán került ismét a hírekbe. Ő szállította ugyanis az ausztriai bankszámlája miatt a pártjából kilépő és parlamenti mandátumáról lemondó volt MSZP-elnökhelyettes, Simon Gábor Bissau-guineai útlevelét. Persze a hozzászólásokon semmi csodálkozni való nincs. Egy ilyen ügy kulcsfigurájának – információ hiányában – semmivel sem magyarázható hirtelen halála egy rendőrautóban, tökéletes táptalaj az összeesküvés-elméletekhez.

Welsz Tamás, mint megírtuk, csütörtök délután halt meg. A Népszabadságnak sikerült pontosítani a tragédiát megelőző órák eseményeit – értelemszerűen a korábbi tudósításunkban foglaltakat is. Több forrásból megerősített értesüléseink szerint Welsz maga ajánlotta fel együttműködését a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYFÜ). A Központi Nyomozó Főügyészség jelölte ki a Welsz által felajánlott bizonyítékok begyűjtésére a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI). Eszerint tehát Welsz nem az NNI-nél jelentkezett, az NNI emberei csupán a KNYFÜ utasításait hajtották végre. (Az NNI nem nyilatkozik, korábbi közlésük szerint nálunk nincs folyamatban semmiféle eljárás Welsz Tamással szemben.)

HIRDETÉS

Welsz az I. kerületi Logodi utcában lévő irodájában várta a nyomozókat, ahol különféle adathordozókat és iratokat adott át nekik. Majd közölte, hogy vannak még bizonyítékai az érdi házában is. A nyomozók autóba ültették, kivitték Érdre, ahol további iratokat és adathordozókat foglaltak le tőle, majd elindultak Budapestre, ahol a KNYFÜ kihallgatta volna Welsz Tamást. Nem bilincselték meg. Nem volt őrizetben sem.

Még az M1-M7 közös szakaszán autóztak, amikor a rendőrök észrevették, hogy Welsz egyre rosszabbul van. Az tűnt a leggyorsabb segítségnek, ha egyenesen a legközelebbi, a MOM Parknál lévő mentőállomásra viszik. Ezt tették. Az ott szolgálatot teljesítő orvosok a beérkezéstől számított 40 percig küzdöttek még az életéért, de már nem tudták a szívműködését újraindítani. Welsz lényegében már a rendőrautóban meghalt.

Több internetes portál úgy tudja, Welsz maga hívta ki a rendőröket azzal, hogy útleveleket akar átadni a részükre, s amikor a nyomozók megérkeztek a Logodi utcába, azzal fogadta őket, hogy „uraim, bevettem valamit, önök már nem tehetnek semmit". Ha így történt volna, kizárt, hogy a rendőrök nem hívnak azonnal mentőt, vagy nem ültetik (fektetik) be saját autójukba, és nem viszik azonnal kórházba, ahol kimoshatták volna a gyomrát. Mert ha nem teszik, akkor közvetlen felelősség terhelné őket a haláláért.

HIRDETÉS

Welsz egyik ismerőse ugyanakkor a Hvg.hu-nak nyilatkozva kizárta, hogy a férfi öngyilkosságot követett volna el. Az öngyilkosság-teóriát cáfolja az a tény is, hogy Welsz maga ajánlotta fel szolgálatait a nyomozó hatóságoknak, nyilván abban a reményben, hogy részletes feltáró-beismerő vallomása fejében az általa elkövetett bűncselekményekért majd enyhébb büntetést kap.

Azonban sem a rendőrség, sem a Központi Nyomozó Főügyészség nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mondott-e ilyet Welsz a rendőröknek vagy sem. Ha igaz, amit több forrásunk is állít, jelesül az, hogy a Logodi utcai házkutatás után a rendőrök még elvitték Welszt Érdre, ahol további dokumentumokat adott át a nyomozóknak, aligha mondhatott ilyet az irodájában. Akkor biztosan nem Érdre indultak volna vele.

„Sajtóhíreket nem kommentálunk". Kovács Viktória, az ORFK szóvivője ennyit válaszolt érdeklődésünkre. A Központi Nyomozó Főügyészség Welsz halála ügyében nem tartja magát illetékesnek, amiből következtetésként az máris levonható, hogy a Welsz halála miatt indult közigazgatási eljárás eddig nem tárt fel bűncselekményre utaló körülményeket, amelyek felderítésében a Központi Nyomozó Főügyészség berkeiben működő katonai ügyészségnek dolga lenne. Arról, hogy mikor várható a halál okának megállapítása, a BRFK szóvivője nem tudott felvilágosítást adni. (A rendkívüli haláleseteket vizsgáló egység a BRFK V. kerületi kapitányságán belül működik.) A szóvivő sejtetni engedte, hogy akkor sem lesznek majd túl bőbeszédűek, ha már tudják, mi okozta Welsz halálát. A Közigazgatási eljárásról szóló törvény ugyanis tiltja az efféle információk közzétételét, és – mint azt egy másik rendőrségi forrásunk elmondta – senki nem akar a sajtó tájékoztatásáért börtönbe menni még azon az áron sem, hogy a világhálón már legyilkosozták a Welszt szállító rendőröket (is).

Információink szerint Welsz halála után újra megjelentek a nyomozók a Logodi utcai irodában, és akkor már magukkal vitték az ott lévő számítógépeket és mobiltelefonokat is.

Minden jel szerint Welsz a halála előtt „borított". Hogy mennyire, azaz hány évre visszamenően adta ki azoknak az adatait, akik tőle bissau-guineai útlevelet vásároltak, ma még nem tudni. Politikai körökben mindenesetre aggodalmat váltott ki annak a lehetősége, hogy az ügyészség esetleg alkut köt (vagy kötött) Welsszel. Sokak szerint elsősorban a szocialisták aggódtak, akik Simon érintettsége okán már belekeveredtek az ügybe. A Hvg.hu azonban úgy tudja, Welsz nem a szocikról akart borítani. Ismerői szerint anyagi gondjai nem voltak, amit egyebek között épp annak köszönhetett, hogy sem politikai, sem vallási, sem más alapon nem válogatott az ügyfelei között.

„A Simon-ügy állítólagos koronatanújának váratlan, tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halála egy gyanús ügy újabb gyanús fejleménye. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy bizonyos kérdésekre választ kapjon, az igazságszolgáltatás és bűnüldözés különböző szerveinek pedig kötelessége azokra válaszolni!" – írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Gulyás József, az Együtt-PM szakpolitikusa, aki a Nemzetbiztonsági Bizottság soron kívüli összehívását sürgette.

HIRDETÉS

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerint azonban nyitott kapukat dönget. Az ukrajnai helyzet miatt hetente ülésező testület soron következő ülésén szándéka szerint téma lesz a Simon-ügy nemzetbiztonsági aspektusa. Az például, hogy miképpen értékesíthetett ismerői szerint közel félezer bissau-guineai útlevelet Magyarországon Welsz a titkosszolgálatok orra előtt? Vagy az történt, ami sok más esetben is kiderült, hogy a titkosszolgálatok mindenről tudtak, sőt együtt is működtek Welsszel, csak éppen más hatóságoknak nem szóltak a törvénytelen ügyletekről? Molnár reményét fejezte ki, hogy a Fidesz nem akadályozza meg az ügy esetleges titkosszolgálati vonatkozásainak a feltárását.

Nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvosszakértők jelenlétében elvégzett boncolása során; a férfi együttműködött a rendőrökkel, és nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem vele szemben – hangzott el az ORFK péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján, megerősítve értesüléseinket.

Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: az elhunyt maga jelentkezett a rendőrségnél annak érdekében, hogy önként átadjon birtokában lévő dolgokat. Erről azonban a rendőrség nem ad részletesebb tájékoztatást – fűzte hozzá.

A szóvivő hangsúlyozta: a rendőri eljárás során a férfi végig együttműködő magatartást tanúsított, az eljárásban részt vevő rendőrök pedig nem észlelték, hogy a később elhunyt férfi bármilyen idegen anyagot, élelmiszert, gyógyszert vett volna magához.

Útlevél schengeni pecsét nélkül

Fáy Zsolt, a Magnet Bank igazgatósági elnöke a HírTv Magyarország élőben című műsorában csütörtök este azt mondta: a bank a törvényeknek és a belső szabályainak megfelelően járt el, amikor 2013 novembere és 2014 februárja között összesen kilenc számlát nyitott magukat bissau-guineai útlevéllel igazoló ügyfeleknek. Ezek közül később csak egyetlenegyen volt kétmillió forint feletti pénzmozgás.

Fáy szerint a pénzmosás elleni törvény előírásait maximálisan betartották. Azt, hogy a kérdéses számla a Simon Gábornak kiállított bissau-guineai okmánnyal nyitott számlán történt-e, a banktitokra hivatkozva nem árulta el. (Ugyancsak titoktartási kötelezettségére hivatkozva a NAV sem erősítette meg, hogy a bank tett pénzmosásgyanús tranzakcióra vonatkozó bejelentést.)

Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a bank nem fogadhatta volna el Simon afrikai útlevelét, mivel abban nem volt (nem lehetett) schengeni beléptető bélyegző, sem Magyarország (vagy más uniós állam) vízuma. (A bissau-guineai polgároknak csak igen nehezen, többszöri ellenőrzés után adnak beutazási engedélyt az EU-ba.) Vízum és beléptető pecsét nélkül viszont az okmány olyan, mintha nem is lenne (Európában), aki ilyen okmányt mutat fel, az legfeljebb illegális bevándorlónak tekinthető.

További Simonok után kutat a Jobbik

További Simonok után kutat a Jobbik:

'via Blog this'
Újabb MSZP-s politikus vagyonosodását vizsgálná a Jobbik.
A szocialista Kőhegyi István 2010-ben volt országgyűlési képviselő. Akkori vagyonbevallása szerint 50 milliós tartozással és kétmilliós megtakarítással rendelkezett. A politikusnak azonban egy internetre felkerülő – de egyelőre meg nem erősített eredetű – bankszámlakivonat szerint egy évvel később már 65 millió forintja volt számláján értékpapírokban, devizában és forintban. A radikális párt ezért vagyonosodási eljárást kezdeményez Kőhegyi ellen.

– Hogy elősegítsem ezt az ügyet, a mai napon vagyonosodási vizsgálatot fogok kezdeményezni a volt APEH-nél, most NAV-nál, hogy ők is segítsenek felderíteni ezt a kérdést. Ugye a Jobbik nagyon sokszor elmondta, hogy ilyen gazdasági jellegű bűncselekmények esetén a büntető törvénykönyvet szigorítaná, ha politikusokról van szó, akkor pedig dupla büntetéssel sújtaná – mondta Németh Zsolt jobbikos képviselő.

További Simonok után kutat a Jobbik

• facebook
• twitter
• link
• embed

Kőhegyi István közleményt adott ki, ebben nem tagadta a vagyonosodás tényét. Mint írta, az nem bűn, ha valaki magyarországi bankszámlán megtakarítást tart, amellyel el tud számolni.

Címkék

Jobbik, vagyonosodási vizsgálat, Simon-ügy

Afrikai kolónia: nem Simon volt az egyetlen

Afrikai kolónia: nem Simon volt az egyetlen:

'via Blog this'
Afrikai kolónia Simon Gábor bankjában. Az Index úgy tudja, hogy az MSZP volt elnökhelyettesén kívül nyolc másik magyar állampolgárnak nyitottak bissau-guineai útlevéllel számlát az egyik magyarországi bankban. Egyikük Fürst György, a VI. kerület korábbi alpolgármestere.

Simon Gábornak egy bissau-guineai útlevéllel nyitottak számlát a Magnet Bankban a gyanú szerint. A Magyar Nemzet azt írta, hogy állítólag más szocialista országgyűlési képviselőknek is van afrikai úti okmányuk. A Fidesz a névsort várja az MSZP elnökétől.

„Most már nem csak arra várjuk Mesterházy Attilától a választ, hogy vajon kinek a pénzét őrizgette Simon Gábor, és hogy összejátszott-e az akkori nemzetbiztonsági szolgálatokkal. Mesterházy Attilát most már felszólítjuk arra, hogy ne titkolózzon, hanem valljon színt, mit tud arról, hogy hány szocialista politikus rendelkezik hamis útlevéllel és titkos bankszámlával” – fogalmazott Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője.

Afrikai kolónia: nem Simon volt az egyetlen

• facebook
• twitter
• link
• embed

Mesterházy Attila nem kérdezősködik a pártban, és belső vizsgálat sem tart szükségesnek. A pártelnök azt mondja, ugyanezen a logika szerint, minden más pártban is érdemes lenne egy ilyen intézkedést foganatosítani.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje Vadai Ágnesért korteskedett ma, aki az MSZP-ből ült a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióba. Őt hiába kérdeztük a témában, becsapta beugrott a kocsiba és elviharzott. 

A Magnet Bank ügyfelei között kisebb afrikai kolónia alakult ki – írja az Index. Az internetes portál úgy tudja, hogy Simon Gáboron kívül nyolc magyar állampolgárnak nyitottak számlát bissau-guineai útlevéllel a pénzintézetben. Köztük van Simon segítője, Welsz Tamás és Fürst György, a VI. kerület korábbi szocialista alpolgármestere is, az Index értesülése szerint.

Simon-ügy: kié ez a pénz?

Simon-ügy: kié ez a pénz?:

'via Blog this'

A Fidesz szerint Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes bissau-guineai útlevelének ügye rávilágít arra a gátlástalanságra, amellyel „a még mindig tisztázatlan forrású pénzek” eltüntetésében próbált közreműködni a szocialista politikus.

Gulyás Gergely, a kormánypárt országgyűlési képviselője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Simon-ügy „példátlan bűncselekmény-sorozatában” a bissau-guineai útlevél olyan új szál, amely önmagában is többrendbeli bűncselekmény gyanúját veti fel.

Az ügyészség tájékoztatása szerint Simon egy afrikai ország hamis útlevelével nyittatott számlát egy magyar banknál.

A Fidesz képviselője felidézte, pártja korábban arra kérte a mentelmi bizottságot, vizsgálja meg, milyen jogi lehetőség van arra, hogy Simon Gábornak vissza kelljen fizetnie az Országgyűlésnek az összeférhetetlenség időtartama alatt felvett jövedelemét, több mint 36 millió forintot. Ha a testület nem talál ilyen megoldást, a Fidesz az új Országgyűlés alakulóülése után jogszabály-módosítást kezdeményez, hogy a jövőben az ehhez hasonló esetekben akkor is visszakövetelhető legyen a jövedelem, ha nem a parlament állapítja meg az összeférhetetlenséget, hanem a képviselő lemond.

„Legfeljebb zsebpénzt kaphatott”

Gulyás azt is kifogásolta, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök nem jelent meg a mentelmi bizottság ülésén, holott – mint mondta – érdemi nyilatkozatot kellene tennie, sőt nemcsak neki, hanem Gyurcsány Ferenc korábbi MSZP-pártelnöknek, miniszterelnöknek és Bajnai Gordon volt kormányfőnek is, hiszen Simon az ő idejükben kulcspozícióban volt a szocialista pártban.

„Egyre kevesebb az arra utaló adat, hogy magányos bűnelkövetővel állunk szemben” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Hozzátette: az a sajtóhír, hogy Simon – a vallomása szerint – csupán vagyonkezelő volt, azt valószínűsíti, „idegen vagyonról van szó”. Ha ez igaz, akkor kérdés, kié ez a vagyon – jegyezte meg.

Még egy megválaszolatlan kérdés

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon... Ahonnan meg vándorolt, azt megjobb, ha nem tudjuk” – ezt mondta Gyurcsány Ferenc a Magyar Újságírók Országos Szövetsége belpolitikai szakosztályának pódiumbeszélgetésén 2013 októberében, de a korábbi szocialista pártfinanszírozásról többet nem árult el.

Gulyás komolytalannak nevezte Mesterházy Attila korábbi magyarázkodását, amely szerint Simon az osztrák számlán lévő pénzre még a politikai életét megelőzően tett szert. A KISZ-ben és baloldali ifjúsági szervezetekben aktív Simon Gábor politikai szerepvállalása előtt „legfeljebb zsebpénzt kaphatott” – fogalmazott a fideszes képviselő.

A Simon-ügy

Február 4-én a Magyar Nemzet írt elsőként arról, hogy Mesterházy egykori helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, csaknem 250 millió forintnyi devizát parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján, amelyet nem tüntetett fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.

Mint arról a Hír Televízió beszámolt, ezenfelül 75 millió forint értékű valutát helyeztetett el egy fővárosi bankfiókban. A nyomozó hatóság közlése szerint Simon egy régebbi ismerősét kérte meg arra, hogy a más nevére szóló, de a politikus saját személyi adatait tartalmazó hamis útlevél felhasználásával nyisson neki számlát. Az útlevelet Simon Gábor fényképével állították ki egy bizonyos Gábriel D. bissau-guineai állampolgár részére. Az MNO úgy tudja: a Gábriel D. a Gábriel Derdák rövidítése, Simon Gábor a hamis útlevélben édesanyja, Derdák Erzsébet vezetéknevét használta. Az Index korábban azt írta: a hamis okmány Welsz Tamás páncélszekrényéből került elő házkutatás során.

Az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják. A bíróság úgy véli, alapos a gyanú, hogy a vádlott megszökhet, meghiúsíthatja a bizonyítási eljárást, és fennáll a bűnismétlés veszélye, ezért 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte.

„Simon Gábort a Központi Nyomozó Főügyészség összesen hat bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Indítványunk szerint az előzetes letartóztatás különös okai nem egy-egy bűncselekmény tekintetében, hanem összességében állnak fenn” – nyilatkozta a Híradónak szerdán Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.

• MSZP
 
• Gulyás Gergely
 
• Simon Gábor
 
• Bissau-Guinea
 
• Mesterházy Attila