Blogarchívum
2015. október 2., péntek
Nem az idegen népek befogadására int Szent István! | Válasz.hu
2013. augusztus 13., kedd
2012. január 14., szombat
IMF-törvény, avagy az alkotmányellenesség utólagos megállapítása
"Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza alapján, az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében).
A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon.
A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon.
A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban. A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon;
A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon."
AGRIA Ba-Mat Kft. "fa" tulajdonosai
PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI
ECOPREVENT Gazdasági Szolgáltató Kft.
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére
Budapest, 2011.december 29.
Tárgy: Alkotmányjogi panasz
Tisztelt Alkotmánybíróság!
A tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. tv-re is hivatkozással, az 1989. évi 32. tv. (Abtv.) 1. § d) pontja és a 37. §-a szerinti rendelkezések alapján alulírottak tisztelettel nyújtunk be
-t, a Magyar Népköztársaság által 1982. május 06. napján hazánkban kihirdetett 1982. évi 6. törvényerejű rendelet Alkotmányban és további törvényekben biztosított jogokat is sértő volta miatt.
Az Abtv. 37. §-ában rögzítettekre figyelemmel az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványunk útján javasoljuk az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet és az arra alapuló állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes megsemmisítését.
Előzmények:
Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valutalap (továbbiakban: NVA /IMF/) 1945.12.27. napján hatályba lépett - 1969.07.28-i, 1978.04.01-i hatállyal módosított - alapokmányát hirdette ki hazánkban, amely alapokmány elfogadásáról szóló okirat a tvr-ben nevesített Magyar Népköztársaság részéről az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál került letétbe helyezésére 1982. május 6-án.
Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakasza rögzíti a NVA jogállását, miszerint
"Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik,
hogy:
(i) szerződéseket köt;
(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;
(iii) bírói eljárást kezdeményez."
Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikke rögzíti továbbá a NVA mentességeit és kiváltságait. Ezek értelmében a NVA mentes
- a Bírói eljárás alól,
- az egyéb hatósági intézkedés alól,
- az Irattárak létesítése alól,
- a Vagyontárgyak korlátozásai alól,
- az Adó alól.
Az 1949. évi XX. tv. (Alkotm.) a 1982. évi 6. tvr. kihirdetésékor kimondta;
"A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek." (61. § /1/ bek.)
Az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint:
"Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a köztulajdon és a magántulajdon között.
Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, ..."
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a személyek között bármely bírósági eljárásban.
Köztudomású tény, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben 2004-et megelőzően éveken át jogharmonizációs eljárás folyt, amely keretében egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról születtek döntések, törvények.
A Polgári Törvénykönyv 76. §-ának szövegét a 2004. január 27-én hatályba lépett 2003. évi CXXV. tv. 37. §-a alapján módosították, amely eredményeként a törvény mondja ki;
"A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ..., valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése."
A Ptk. 76. §-át is módosító 2003. évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, miszerint
"Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás."
A törvény 8. §-a kimondja, miszerint
"Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt" tulajdonságai (a-t pontban felsoroltak szerint) "miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban."
A törvény 10. § (2) bekezdése kimondja, miszerint
"Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít."
A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdeti ki 1993.06.15-én. A törvénnyel kihirdetett 1950. évi Római Egyezmény 14. cikkelye rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, miszerint
"A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani."
Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakaszában rögzítettek szerint az NVA Alapokmányának hazánk általi elfogadása alapján 1982.05.06-ától biztosított az NVA részére hazánkban is szerződések kötése, ingatlan és ingó tulajdonok szerezése és az efölötti rendelkezés, továbbá a bírói eljárás kezdeményezése.
Ugyanakkor az NVA részére a támadott tvr. útján biztosított mentességek és kiváltságok szerinti mentességek - álláspontunk szerint azt eredményezik, hogy a Magyarországon kiváltságok és mentességek biztosítása mellett tevékenységet folytató NVA-val szemben sérül minden más személy Alkotmányban biztosított azon joga, hogy "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, ...". Megítélésünk szerint sérül azon Alkotmányos alapjog is, miszerint "Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."
Előzőekből következik véleményünk szerint a pontosan megjelölt NVA kiváltságaival és mentességeivel egyező jogok gyakorlásából kizárt, arra nem jogosult bármely hazánkban élő / működő személy tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése folytán a hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés tilalmának is a folyamatos megsértése.
Az Alkotmányjogi panaszunkban előadottak alapján tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Alkotmánybíróság a fent megfogalmazott indítványunknak adjon helyt.
Tisztelettel:
TEMPO Párt
Nagy Lajos
Dr.Kazinczki Tibor
Minda Zoltán
Keller István
Minda Zoltán több ezer sértett és károsult hitelező nevében a Ptk. 484. §-a alapján
Tempo Párt megbízás nélküli ügyvivő
Csatlakozási lehetőség levélben itt (név, e-mail, település, foglalkozás):
admin@nemzetihirhalo.hu
2011. szeptember 5., hétfő
Hírek - röviden
Kocsis István távozik a BKV-tól
Azonnali hatállyal távozik a BKV éléről Kocsis István, akit a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezérigazgatójaként hűtlen kezeléssel gyanúsítanak – értesült a Magyar Nemzet.
A fővárosi cégvezető, aki a rendőrségen a Gyurcsány-kormány tagjaira tett terhelő vallomást, a főpolgármesterrel kötött egyezség alapján nem kap végkielégítést.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
Kapcsolódó:
Kocsis István mégsem kérte az MVM-pénzt? | Lánchíd Rádió - FM ...
Kocsis teljesítette Hónig Péter kérését | Lánchíd Rádió - FM 100.3 ..
Lemondott a pesti börze elnöke
Lemondott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöki tisztéről Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn - értesült az MTI.
Matolcsy tárgyal a jegybankelnökkel
A kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy személyesen egyeztessen Simor András jegybankelnökkel – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt megelőzően kezdeményezett személyes egyeztetést Orbán Viktorral annak érdekében, hogy az MNB javaslatai is eljussanak a kormányhoz a hitelesek terheinek könnyítése érdekében.
Ő tudta, hogy az eurónak sírás lesz a vége
A II. világháború utáni időszak „legfelelőtlenebb politikai kezdeményezései” közé tartozott az európai valutaunió létrehozásról szóló döntés - írta hétfőn megjelent cikkében Lord Nigel Lawson.
Lázár véleményezésre megküldte az Ab-törvény tervezetét
Eljuttatta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az alkotmánybírósági törvény tervezetét a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elnökéhez és Paczolay Péterhez, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéhez – közölte a kormánypárti képviselőcsoport sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.
A Kertész levelében foglaltak elfogadhatatlanok
Elfogadhatatlannak és menthetetlennek tartja a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke Kertész Ákos írónak az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében foglaltakat. L. Simon László szerint Kertész Ákos átlépett egy határt.
Andrassew sem tiltakozik Kertész miatt
Nagyon sok mindenben nem ért egyet Kertész Ákossal, de a Magyar Nemzetnek nyilatkozva nem határolódott el tőle magyargyűlölő mondatai miatt kollégája, Andrassew Iván. Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő szerint ellentmondásos, hogy épp egy zsidó származású ember minősít kollektív bűnösnek egy népet, az LMP-s Schiffer András szégyenletesnek és igaztalannak nevezte az Amerikai Népszavában megjelenteket.
Gyurcsány „megvédi tisztességét”
Nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalómat döntésként értelmezte volna. Senki nem állítja, hogy a találkozót követően akár egyetlen alkalommal tájékoztatást kértem volna az ügyről, vagy bármilyen módon sürgettem volna a döntést, vagy bárkit kértem volna annak támogatására – olvasható Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi bizottságnak küldött levelében. Teljes nyugalommal áll vádlói elé, és nincs kétsége: meg fogja védeni igazát, tisztességét.
Nagy a csend Rohác kiadatási kérelmére
Nincs még válasz a Jozef Rohác ellen indított büntetőeljárásban az újabb kiadatási kérelemre, a szlovák hatóságok immár több mint egy hónapja tanulmányozzák a gyanúsított ügyeit vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által megküldött iratokat.
„A játékok ideje lejárt Washingtonban”
Barack Obama megismételte, hogy szeptember 8-án a kongresszusban javaslatokat terjeszt elő a gazdaság élénkítésére, a munkahelyek számának növelésére. Előrevetítve ennek részleteit rámutatott, hogy Amerika-szerte rengeteg híd és út vár újjáépítésre és hogy számos építőmunkás vár a lehetőségre.
„Meglátjuk, hogy a republikánusok is a pártjuk fölé helyezik-e az országot. A játékok ideje lejárt Washingtonban, itt az ideje a cselekvésnek, és annak hogy Washington a munkával foglalkozzon” – jelentette ki az elnök.
Romániában is folyhattak kegyetlen kihallgatások
Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű, főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozó összeurópai szervezet emberi jogi biztosa hétfőn tett közzé összegzést arról, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség milyen titkos műveleteket hajtott végre Európában 2001 végétől kezdve, attól fogva, hogy a világ különböző pontjain terrorizmussal gyanúsított személyeket ejtett foglyul. Hammarberg szerint a titokban folytatott vallatással nyert információk értéke megkérdőjelezhető, az viszont kétségtelen, hogy ez a titkos tevékenység az emberi jogok súlyos sérelmével járt.
A CIA az Egyesült Államok területén kívül legkevesebb hét helyen – ezen belül a három említett európai országban – létesített titkos börtönt, ahol „továbbfejlesztett kihallgatásnak” vetettek alá személyeket. Ez nemritkán kimerítette a kínvallatás fogalmát: a magánzárkában elkülönítve tartott foglyok alvásmegvonást, számos kegyetlenkedést, egyebek közt a látszólagos vízbe fojtás technikájának alkalmazását szenvedték el. A különböző titkos börtönöket megjárt foglyokat évek elteltével sem állították bíróság elé – ők végül rendszerint a kubai területen található guantánamói amerikai támaszpontbörtönben kötöttek ki.
Nem vettek részt, „csak” felhatalmazást adtak
Lengyelországban 2002. december 5-én kezdte meg működését a CIA titkos börtöne: ezen a napon érkezett Szymany repülőterére az a gép, amely Bangkokból hozott két „nagy értékű foglyot”. Később, 2003 folyamán újabb foglyok érkeztek Lengyelországba, köztük olyanok, akik a feltételezések szerint részt vettek a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésében. A lengyelek nem vettek részt a foglyok kihallgatásában, de nyilvánvalóan megadták a legfelsőbb szintű politikai felhatalmazást, valamint bizonyos mértékű titkosszolgálati támogatást is nyújtottak – hangsúlyozta Hammarberg.
Az ET emberi jogi biztosa szerint Bukarest közelében 2003. szeptember 23-án kezdett működni a titkos börtön – közvetlenül azután, hogy a lengyelországit bezárták. A lengyelországi fogvatartottak közül legkevesebb egyet bizonyítottan átszállítottak a romániai Baneasa repülőtérre. A CIA romániai tevékenysége két évig folytatódott. A román hatóság vajmi kevés hajlandóságot mutatott utóbb a történtek feltárására – állapította meg Thomas Hammarberg. Az emberi jogi biztos szerint a harmadik érintett európai ország, Litvánia valamivel több szándékot mutatott a tények utólagos tisztázására, bár homályban maradtak fontos kérdések a litvániai CIA-tevékenység kiterjedését illetően.
Soha többé nem ismétlődhet meg
A „terrorizmus elleni háború” csúcsidőszakában a három említett ország rendkívüli felhatalmazást adott az amerikaiaknak, teljes titoktartást biztosítva számukra – emlékeztetett Hammarberg, és úgy vélekedett: a történtekkel kapcsolatban fel kellene fedni a teljes igazságot, és garanciákat kellene nyújtani arra, hogy a titkosszolgálatok között ilyenfajta emberi jogsértő együttműködés soha többé nem ismétlődhet meg.
(MTI)
2011. augusztus 31., szerda
Bárkinek házhoz szállítják az alkotmányt
Bárki kaphat személyre szóló alaptörvényt, aki igényli azt a megfelelő – lakhelye szerinti – polgármesteri hivatalban, közjegyzőségen vagy a kormányablakoknál. A díjmentes példányokat Kövér László, az Országgyűlés elnöke személyes aláírásával látja el. Az ingyenes példányok a Magyar Közlöny különkiadásaként kapják kézhez az igénylők.
Az alaptörvény nyomdai kivitelezéséhez és postai terjesztéséhez kapcsolódó költségekre a kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetésében 50.000.000 forintot különített el.
A nyomdai anyagok előkészítését és kinyomtatását a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. végzi, hiszen a Magyar Közlöny különkiadásaként jelenik meg. A terjesztés pedig a Magyar Posta feladata lesz.
Szeptembertől a polgármesteri hivatalokban, illetve azok ügyfélszolgálati irodáiban egy adatlap kitöltésével lehet igényelni a névre szóló, Kövér László dedikálásával ellátott alkotmány egy ingyenes példányát.
A kormány ezzel az akciójával szeretné lehetővé tenni, hogy Magyarország új alaptörvénye bárki számára megismerhető, elérhető legyen.
A kormányzat tudatja, hogy a kitöltött igénylőlap aláírásával az állampolgár hozzájárul ahhoz, hogy az érintett állami intézmények kizárólag az alaptörvény kézbesítéséhez szükséges feladataik ellátásához és az ahhoz szükséges időtartamban felhasználják az állampolgár által az igénylőlapon közölt adatokat.
2011. április 25., hétfő
Jó Itt Site - MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYA
A televíziós közvetítés a Himnusz hangjaival ért véget.
2011. március 31., csütörtök
Műsorajánló: A stúdióban Tóth József Zoltán jogász, politológus, egyetemi docens...
>>ESTI KULISSZA – Csütörtök 18.30-18.55 Műsorajánló
Hagyjuk vagy változtassunk? E kérdésben mindenki a saját érdeke szerint érvel. Nincs ez másként az alaptörvény tekintetében sem. Akinek „bejött” a rendszerváltozás és döntéshozója vagy kedvezményezettje volt az állami vagyon lebontásának, ragaszkodik a '49-es Rákosi-féle alkotmány életben tartásához. A vesztesek és mindazok, akik átlátják, mekkora társadalmi ára volt a kommunista alapok megtartásának, olyan alaptörvényben gondolkodnak, amely saját történelmével köti össze a nemzetet...
http://www.lanchidradio.hu/musorajanlok/esti_kulissza_%E2%80%93_csutortok_18301855_musorajanlo_20110331
ESTI KULISSZA: 2011. március 31-én, 18.30-18.55-ig - Műsorajánló
Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita
E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu
Dr. Bene Gábor S. : Létezik-e morális legitimizációja a 2/3-nak?
A szocialisták szinte teljesen elfeledték, hogy éppen ők vitték az országot kátyúba, az LMP pedig úgy tesz, mintha nem is lenne semmi köze a liberális elődpárthoz, az szabadnak csúfolt demokrácia-tolvajokhoz! Bátran kritizálnak mindenkit, s a szavaik szerint nincs is más "tisztességes ember" ebben a hazában rajtuk kívül! Én azonban nem tudok felejteni, s eszembe jut az is, miként is szerezte meg a hatalmat a jelenlegi pártszövetség? Szerintem kifejezetten kóka és gyurcsány csapatának pénz és hatalom éhsége juttatta hatalomra a Fidesz-KDNP szövetséget, s nem a saját választási programja.
A választásokon 8 millió körüli honpolgárunk szavazhatott volna arról, hogy mire költsék el közösen a befolyt adót. Annak a 3 millió dolgos, sőt értékalkotó honfitársunk adóit, akik még nem estek ki a munka világából! No de ki tud arról, hogy milyen arányban vett részt a szavazáson a közel 1 millió funkcionális analfabéta, akik már évek óta nem tudnak munkához, csak "jövedelemhez" jutni? A választásokon egyébként nem vett részt 8 millió polgár, csupán ennek kb. a fele. De vajon mennyi köztük az önálló gondolkodásra és elemzésre képes személyiség?
Azt persze csak mi: naiv választópolgárok gondoljuk, hogy a tisztességhez az is hozzá tartozna, hogy aki nem tesz le a nemzet asztalára semmit, az ne akarjon dönteni arról, amit mások odatettek. Ez az egyszerű erkölcsi igazság azonban, nem töri át a magyarnak csúfolt hazugságállam régi-új elvtársainak ingerküszöbét! Mindez azért ilyen, mert szinte teljesen hiányzik a nemzettudat belőlük. Ezért kellene alaposan átgondolni a feladatokat, s tenni is valamit!
Miért nem vagyunk büszkék a tradicionális közjogunkra?
Talán a közeli jövőben újra megismerjük/felismerjük nemzetünk feledésbe merült értékeit, s az őket megalkotó nemzetünk őseit és hőseit. A széthúzás és ellenségeskedés helyett felismerjük végre, hogy a magyarság összetartását a Szent Korona határozta meg mindig, s Ő is fogja meghatározni a jövőben is. A magyarok ugyanis nem széthúzók, csak személyi hatalmat nem tűrtek el maguk fölött soha. A Szent Korona főhatalmát azonban tisztelték és az uralkodójuk - aki csak első volt az egyenlők között - csupán a Szent Koronától kapott hatalom illetve szuverenitás birokosaként uralkodhatott rajtuk. Ám ezen "uralkodás" is csak joguralom volt, hiszen a Szent Korona bonyolult személyisége többek között: az igazságos jog forrása is volt. Így valójában az igazságos jog uralmáról beszélhetünk inkább, s nem a király személyes hatalmáról. Ezt a nyugati államok gondolkodói sokáig fel sem tudták fogni, mert náluk természetes volt a király személyes hatalma, hiszen ők a királyi hatalmat Istentől eredeztették, amíg a magyarok választották a királyaikat.
A spanyolok miért nem annyira megosztottak, mint mi?
A spanyolországi Castellón de la Plana város - amely Valencia tartományban található - minden évben február 23. és március 2. között ünnepeli megalapítását. Az alapítók: Jakab király és neje Violant d'Hongria, azaz Árpádházi Jolánta. Ő volt II. András királyunk gyermeke, Árpád-házi Szent Erzsébetnek és a későbbi IV. Béla királynak a húga. Jolánta 1235-ben lett I. Jakab - a máig legnagyobb formátumú spanyol király, a nagy honfoglaló -, hitvese. Emlékét spanyolhonban szobrok és róla elnevezett közterületek őrzik. Castellonban is - ahogy az EU-ban mindenütt -, létezik a kétpólusú pártpolitika, hiszen PSOE-szocialista és a PP-néppárt folyamatosan harcol egymással, de Violant d'Hongria, azaz Árpádázi Jolánta ünnepén mégis kéz a kézben ünneplik közös történelmüket, igaz náluk nem maradt büntetlenül a bolsevik vérontás. Az egész ország fejet hajt ilyenkor a kilenc gyermeket szülő, nagyszerű magyar asszonynak. A spanyolok - velünk ellentétben - a Habsburg uralkodóik közül senkit sem ünnepelnek, nem is idézgetnek tőlük nagy mondásokat, s nem is őrzik ilyen szeretettel az idegenből származó királynéik közül, kizárólag a magyar Jolánta királynét.
Vajon miért lett a magyarság kishitű?
A Jolantát tisztelő spanyolok üzenetét kellene ma végre tudatosítania minden magyarnak, mert nem csak "egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók", de a lelkünk még tisztább és erősebb, mint másoké. Csak hogy sokunknak, nincs tudomása a magyar múlt nagyszerűségéről, elhiszi a médiabutítás által belénk sulykolt kisszerű meséket a primitív ősmagyarokról, s így gyermekeink nem a magyarságukra büszkék, hanem igyekeznek hasonlítani valamely állítólagos "európai kultúrnéphez". Így merül feledésbe őseink nagyszerű hagyományai, erkölcsi és jogi gondolkodása. Pedig még Hunyadi Mátyás korában is, Európa arcát meghatározó apostoli királyság voltunk, de még a mai világnak is tudnánk jó példát mutatni, ha mi magunk nem feledkeznénk meg értékeinkről, s nem más nemzetek majmolásával, valamint az aranyborjú imádatával lennénk elfoglalva.
Merjünk végre hinni önmagunkban, merjünk szembeszállni a modernség mítosza alatt ránk erőltetett divattal és butaságokkal. Helyette tanuljunk őseinktől, akik nem ezt a mai -erkölcstelen és hagyománytagadó - Magyarországot hagyták ránk, hanem egy fejlett erkölcsű és folyamatosan fejlődő jogrendű országot, amelynek csak vissza kellene térnie például az alkotmányos hagyományaihoz és máris élhetőbb, értékelvűen gazdagabb és boldogabb hazánk lehetne. Sem az őseink, sem az utódaink nem ezt érdemlik tőlünk. Az ősök akaratát és lefektetett jogi és kulturális hagyományait nem dobhatjuk a szemétre, sem napi politikai érdekből, sem hiúságból, sem lusta tudatlanságból! De ha így teszünk, akkor az utódainkat fosztjuk meg attól az értéktől, amit az őseink halmoztak fel a számukra is. Mi - a jelenlegi generációk -, csak nemzetpolitikában gondolkozhatunk, ami egybefoglalja a jelent, jövőt és a múltat is. Mindez nem múltba révedés, de nem is tagadása a világ fejlődésének!
Az ősszerződésünk megújításával, a közjó iránti alázattal, de büszke öntudattal öleljük át a múltunkat, s nyújtsuk át a jövő nemzedékének joghelyreállító szabadságharcaink eszméit és azok megalkotóinak tudását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy minden magyar testvér és a Szent Korona alkotórésze, akárhol is él: Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben vagy bárhol.
De azt sem lenne szabad elfelejteniük a törvényhozóinknak, hogy nekik a 2/3-ad csak törvényhozásra adott felhatalmazást! Ám nagyon is szükség lenne egy nemzetvédelmi vagy alaptörvényre, amelyben mindent lehetne szabályozni, ami nem ellentétes a történelmi alkotmányunkkal, de csak Jolánta keresztényi alázatával, közjót szolgáló hűségével. Nem lenne szabad e morális legitimizációt elfeledni!
2011-02-16 Dr. Bene Gábor S.
Utóiratként:
lássunk egy hozzám érkezett levél tartalmas gondolatait!
"A technika alapvetően minden népet kiszakított a szakralitásból, a valóság hamis érzését keltette, és kelti. Ettől nem védett meg bennünket sem a vérszerződés, sem a Szent Korona, semmilyen alkotmány. Nemzetünk sem volt elég bölcs, másokhoz hasonlóan, hogy visszautasítsa a technika képére korlátozott fejlődést, miközben lelkében, szellemében és nemzeti érzelmeiben elkorcsosult. Még ma sem elég bölcs ahhoz, hogy a teljességet válassza, visszatérjen a szervességhez. Fél, hogy kimarad abból a dáridóból, már ugyan csak kicsinykéből, ami még hátra van. "
Akik ott voltak vasárnap Verőcén, egyszerüen megértik a sorok közötti üzenetet!
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Halász József: Látszólag megismétlődik a történelem
Az általam kozmopolitának nevezett, jelenlegi jogértelmezés egyre inkább elismeri az Alkotmány, mint iránymutatás és az Alaptörvény, mint ebből eredő, egy történelmi időszakra "korszerűsített" irányelv megkülönböztetését.
Ennek tudható be, hogy a FIDESZ-KDNP tervezetét nem Alkotmánynak, hanem Alaptörvénynek nevezik (bár Orbán Viktor hétfői beszédében következetesen az "Alkotmány" kifejezést használta és - ha valakinek, akkor neki - nem lehet ilyen lényeges kérdésben tévedni.)
Megismétlődik a történelem, de az ismétlődés nem Magyarország felemelkedését eredményezi, mint 1920-ban, hanem Hazánk gyarmatbirodalmi kötöttségének erősödését akarja szolgálni, mert az ismétlődés csak látszólagos.
1920-ban a Horthy Miklós által összehívott Nemzetgyűlés első határozatában kimondta: "A Magyar Királyság alkotmánya a Szent Korona." Ezzel a Kun Béláék és Károlyi Mihályék által hozott törvényeket eltörölte, azzal a jogos indokkal, hogy az alkotmányos iránymutatással azok ellentétesek, így tiszta lapot nyitott a társadalmi együttélés magyar érdekeknek megfelelő szabályozására, vagyis a magyar érdekű jogrendszer kialakítására.
2011-ben a FIDESz-KDNP Alaptörvény-tervezete preambulumában a következők szerint fogalmaz: "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát." (Orbán Viktor nem történeti, hanem történelmi alkotmányról beszél. Ez, és az alkotmányt az alaptörvénnyel keverő pontatlanság egy későbbi értelmezésnek készítik elő a talajt.)
A preambulum ezzel a kifejezéssel szétválasztja az alkotmányt és a Szent Koronát, vagyis lényegében tér el az 1920-as megfogalmazástól.
Ez a szemlélet mutatkozik meg abban a következetességben, amivel a Szent Korona alkotmányos jogfolytonossága helyett a kormánypárti képviselők "a történelmi alkotmány folytonosságáról" beszélnek.
Míg 1920 után hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ellenerő kikezdje a magyar érdekek kizárólagos jogi érvényesülését (1926. évi XXII. tc.), addig hagyományaink látszólagos követése lehetővé teszi, hogy a FIDESZ-KDNP Alaptörvény-tervezete már önmagában is ellentmondjon a Szent Korona Értékrend iránymutatásának.
Két rejtett aknát helyeztek el így az Alaptörvény-tervezetben:
1. Az alkotmányozási folyamat és a Szent Korona szétválasztásával azt fejezték ki, hogy az Alkotmány nem iránymutató Isteni akarat kifejeződése, hanem történelmi fejlődés "vívmánya", és ez az Alaptörvény-tervezet ennek a folyamatnak a része.
2. Ez alapján szabadon értelmezhetővé tették az alkotmány iránymutatását. Ennek közvetlen eszközeként nem határozzák meg, hogy mit értenek "történeti alkotmányunk vívmányain".
Az 1920-as I. tc. alkotói is hasonló hibát követtek el, amikor nem értelmezték, hogy mit jelent a Szent Korona, mint alkotmány. Ennek lett következménye az, hogy 1926-ban a Szent Korona alkotmányosságával összeegyezhetőnek tartották az idegenek részvételét a hatalomgyakorlásban.
Most sincs olyan iránymutatás, amelyből levonhatóak lennének azok az alapelvek, amelyeknek ellentmondanak az utóbbi 66 év (1100 év) törvényei, sőt, azok az alapelvek, amelyek az alaptörvény-tervezetben szerepelnek, ezeknek a törvényeknek a szellemét követik.
Ebből ered, hogy le kell lepleznünk azt az iránymutatást, amelyből a látszat történelem-ismétlést jelentő alapelv - azaz az Alaptörvény-tervezet - fakad.
Az előzőekből egyértelmű, hogy nem Isteni eredetű iránymutatásról van szó. De akkor hogyan értelmezhető a "történeti alkotmányunk vívmányaiból" eredő iránymutatás?
A Párhuzamos Alkotmányozással bebizonyítottam, hogy a Lisszaboni Szerződés az iránymutatás a Szent Korona alkotmányisága helyett:
Szabadság Alkotmánya | Rabság Alkotmánya |
Magyarország örökké szabad. | Magyarország sohasem lesz szabad. |
A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. | A Szent Korona tagjai soha nem fognak azokkal a szabadságjogokkal rendelkezni, mint a hatalmat bitorló idegenek és helytartóik. |
Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. | A magyar föld, és ami alatta, felette van, valamint a magyar szellem, a magyarság javai és jogai örökké és elidegeníthetetlenül a megszállók tulajdonában vannak és felettük birtokjogot is csak a megszállók és helytartóik gyakorolhatnak. |
Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. | Minden magyar érték a megszállók érdekeit szolgálja. |
Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. | Azokkal a Szent Korona tagokkal szemben, akik ellentmondanak és ellenállnak a diktatúra értékrendjének, a megszállóknak és helytartóiknak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. |
A Szent Korona divattá vált. Ez maga után vonta, hogy kirakodóvásári portékává alázták. Mutatják a külsejét, ahhoz különböző magyarázatokat fűznek, vagy történelmi alappal, vagy a nélkül. A lényeg, hogy elkeljen a portéka és higgye azt a vásározó, hogy igazat kapott, nem - valódi értéke szerint - bóvlit.
Amikor csak megosztottság nélküli egységgel akadályozhatjuk meg, hogy a Liberális Diktátumot Alaptörvénynek maszkírozva életünket mérgező vásári bazáráruként ránk tukmálják, megszaporodtak az önérdeküktől vezérelt, vagy a diktátorok által megvásárolt "álhazafiak", akik ránk akarják beszélni, erőnk elvonásával, a Szent Korona meggyalázott utánzatát.
Ha engedjük, megérdemeljük.
Kelt Szegeden, 2011. Kikelet havának 30. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
2011. március 27., vasárnap
Hirado.hu - Pokol Béla: rövid időn belül gondok lehetnek az alkotmánnyal
Pokol Béla: rövid időn belül gondok lehetnek az alkotmánnyal
2011. március 26. 12:39
Több ponton is aggályosnak tartja az alkotmányozási folyamatot Pokol Béla politológus.
A politológus korábban azt nyilatkozta, hogy alkotmány csak milliók akaratából, a tömegek pecsétjével születhet. Ha egy kormány 2,5 millió ember szavazatát bírja, akkor elhanyagolható az a technikai jellegű kérdés, hogy tartanak-e népszavazást az alkotmányról - értékelte a Ma Reggelben a jelenlegi helyzetet.
Pokol Béla úgy érvelt, hogy a később ellenzékbe szorult baloldali-liberális tábor már a kampányban „figyelmeztette” az embereket, hogy a 2/3-os győzelemmel a kormányzó erők hozzá fognak nyúlni az alkotmányhoz, így ez nem volt meglepetés.
Arra a kérdésre, hogy a választópolgárok az új alkotmány szövegével is egyetértenek-e, a politológus elmondta: a modern demokráciák sajátossága, hogy az emberek a képviselőket nem felhatalmazások tömkelegével küldik az Országgyűlésbe, mint régen. Az akkori visszahívhatóság intézménye ma már nem működik.
A politológus a szakmaiságot hiányolja
Pokol Béla szerint ma Magyarországon legfeljebb húsz olyan ember van, aki valóban ért az alkotmányjoghoz. Az egyik fő problémának azt tartja, hogy ezek a szakértők nem vesznek részt az egyeztető folyamatokban. A politológus szerint ennek egyik oka, hogy ez a nagyjából húsz ember a politikai értékek mentén legalább három csoportra oszlik. Pokol ennek nyomán politikailag megérti, hogy jelenleg az alkotmányozás a „nyilvánosság háta mögött”, néhány bizalmi ember bevonásával történik.
A politológus ennek ellenére úgy véli, a nyilvánosság kizárása káros is lehet. Véleménye szerint az alkotmánytervezetben vannak olyan feszültségek, amelyek rövid időn belül komoly problémákat okozhatnak.
Alkotmány, vagy alaptörvény?
Pokol Béla szerint nem pusztán szimbolikus kérdés, hogy alkotmányról, vagy alaptörvényről beszélünk. Utóbbi ugyanis alacsonyabb rendű. A politológus szerint nem véletlen, hogy 1949-ben, Németország megosztásakor nem született német alkotmány, hanem csak egy alaptörvényt hoztak létre, ami az újraegyesítésig, majd a német alkotmány elfogadásáig volt érvényben.
A politológus további problémának tartja, hogy ellentmondás lesz a hatalmi ágak viszonyának megállapításakor is. Magyarországon eddig a hatalom egysége, vagyis az angol modell volt jellemzőbb, ezzel párhuzamosan azonban „most teszik bele” a hatalommegosztás elvét, ami így súlyos problémákhoz fog vezetni- mondta.
Kérdések az Alkotmánybírósággal kapcsolatban
Pokol Béla szerint fontos tisztázni, hogy mi alapján gyakorolhatja jogkörét az Alkotmánybíróság. A politológus úgy fogalmaz: az alkotmány mindig az, amit az Alkotmánybíróság kihoz belőle. A legnagyobb probléma azzal van, hogy a testület húsz éve működik a régi alkotmányon, és ez alatt az idő alatt mintegy 30 ezer oldalas döntésgyűjtemény halmozódott fel.
Ezzel kapcsolatban Sólyom Lászlóban már 1994-ben felmerült, hogy ha új alkotmány lesz, akkor az Alkotmánybíróság ne az új alkotmány alapján járjon el az egyes ügyekben, hanem korábbi döntéseit vegye alapul.
A legsúlyosabb ellentmondás akkor keletkezik, ha az új alaptörvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a korábbi, ideiglenes alkotmány alapján hozott Alkotmánybírósági döntések hatályvesztettnek tekinthetők.
Ennek hiányában a régi döntéseket alapul véve az Alkotmánybíróság lenullázhatja az új alkotmányt, mivel a sarkalatos törvényeket is a testület fogja értelmezni.
Nagy hiba, hogy ez az értelmezési lehetőség nyitva marad az Alkotmánybíróság számára - mondta Pokol Béla az MTV Ma Reggel című műsorában.
hirado.hu
Forrás: MTV - Ma Reggel
2011. március 6., vasárnap
Szájer: az új alkotmány XXI. századi alkotmány lesz
Hozzátette: lesznek benne olyan garanciák, melyek arra szolgálnak, hogy a mindenkori kormányok ne élhessék fel a jövő nemzedékek forrásait és lehetőségeit, valamint korlátok lesznek benne az államadóssággal kapcsolatban. Kérdésre válaszolva közölte: az alkotmánytervezet a köztársasági elnöki jogkörnek az alapvető formáját és kereteit megtartja.
Schmitt Pál köztársasági elnök az alkotmányozás folyamatáról először február 11-én és 14-én a parlamenti pártok képviselőivel egyeztetett, majd február 23-án a miniszterelnökkel is tárgyalásokat folytatott a témában.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján beszámolt arról: március 7-ére, hétfőre hívta össze azt a frakcióülést, amelyen a kormánypárti képviselők első olvasatban megtárgyalják a szövegtervezetet. A Fidesz-KDNP közös alkotmányjavaslatát március 15-ig terjeszti az Országgyűlés elé. Számos kérdésben kell még döntést hozni - tette hozzá.
(MTI)
Kapcsolódó:
Több mint százezren küldték vissza eddig a kérdőíveket az alkotmányozás ügyében
2011. március 4. 15:45
A választópolgárok eddig több mint 115 ezer alkotmányozással kapcsolatos kérdőívet küldtek vissza a kormánynak.
>>Tovább
2011. február 16., szerda
Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései
Rating: | ★★★★★ |
Category: | Other |
Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései
Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései
1. Mit jelentett a magyar történelemben az alkotmányozás?
Legtöbbször éppen a méltó választ jelentette a nagy fenyegetésekre... A biztonságos jövendő felé vezető út megépítését jelentette.
Kemény, hosszú, de sikeres közjogi küzdelmeket kellene itt bemutatnunk, de ehhez nincs terünk. Elégedjünk ezért meg az újkor legnagyobb magyar királya, Mátyás törvényhozó szerepének a felidézésével.
1. Mátyás király példája
Az 1486. évi országgyűlésen Mátyás király kezdeményezésére olyan törvényeket fogadnak el, amelyeket méltán nevezhetünk rejtélyeseknek. Hisz e törvényekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy Mátyás, mint király felfoghatatlan céltudatossággal küzdött a királyi hatalom gyöngítéséért... Igen, döbbenetes, már-már felfoghatatlan, hogy mire készteti Mátyás ekkor az országgyűlést, milyen törvények megalkotására!
Nagy jelentősége volt bizony már annak is, hogy Mátyás hagyta, hogy elvegyék tőle a nádor kinevezésének jogát: hogy sugalmazta a törvénycikket, mely szerint a nádor többé nem kinevezendő, hanem választandó, mégpedig az országgyűlés által. De "eltűrte" azt is, hogy a rendek által választott nádor kezében rendkívül nagy hatalom összpontosuljon. Nem marad el jelentőségben mindezek mögött az országgyűlés és a vármegyei közgyűlés hatáskörének a bővítése. Az 1486. évi dekrétum 60. törvénycikkének pedig felmérhetetlen a jelentősége. E törvénycikkben a vármegyei ispánok, illetve alispánok kinevezéséről és beiktatásáról van szó, azazhogy sokkal többről. Törvényerőre emelkedett, hogy a főispán többé nem választhat ki bárkit alispánnak, hanem csak az illető vármegyéből valamely jeles férfiút, de aki nem a király előtt tesz esküt, mint a főispán, hanem a vármegye közgyűlése előtt. És ezzel megszületik a vármegyei önkormányzat!
A Mátyás király korában visszafordíthatatlanná vált az a folyamat is, amely során a Szentkorona-eszme kötelező erejű közjogi tanná alakult át. Mintha Mátyás számára nagyon fontos lett volna, hogy méltatlan utódai vagy bárki a jövendő méltatlan tisztségviselői közül ne tudjanak visszaélni a hatalmukkal: ezért a Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illesse, tagjainak egyike sem - se a király, se nemzet, és senki se a nemzet képviseletében -, bizony egyikük se törhessen a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra.
A legfontosabb és legnyilvánvalóbb: Mátyás kezdeményezésére az országgyűlés olyan törvényeket fogad el, amelyek a súlyos drámai helyzetbe jutó magyar nemzet fennmaradásának közjogi garanciái.
Mire tanít tehát minket Mátyás király? Arra, hogy az alkotmányozóknak elsősorban a jövendő gondjain kell tartaniuk a tekintetüket.
Mi lehet tehát a legfőbb célja a mai alkotmányozásnak?
Ha a jövendőben súlyos drámai helyzetbe jut a magyar nemzet, akkor fennmaradásának, megtörhetetlenségének, megerősödésének legyenek meg a közjogi garanciái.
Más megközelítést vállalva így kell feltennünk a kérdést:
Mit kell tenniük a mai alkotmányozóknak annak érdekében, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt?
2. Forduljunk tanulságért ismét a magyar történelemhez:
Nem tudhatjuk, mi történt volna, ha a mohácsi katasztrófa nem következik be, s ha Mohács után a magyar rendek nem választják meg Habsburg Ferdinándot (is) királynak. Lehet, hogy akkor valamelyik Budán székelő magyar király az ország határait biztonságban tudván, elszánta volna magát a közjogi küzdelmek eredményeinek eltörlésére, s abszolút monarchiává alakította volna át az országot?
I. Ferdinánd az ország fővárosát képtelen megtartani, s később (bár sikerül az ellenkirállyal, Szapolyai Jánossal kedvező feltételekkel kiegyeznie) mint a Német-római Birodalom császára nem is akar magyar királyi székhelyén lakni: fontosabb számára a német-római birodalom, mint a magyar királyság; annak érdekeit nem is rendeli alá a magyar királyság felszabadítása nagy feladatának, a magyar rendi alkotmányt viszont szívesen felszámolná...
Nem véletlen, hogy a magyar rendeknek a Szentkorona-tan védelmében, annak misztériumában megvalósuló egységét a Habsburg-korszak évszázadaiban az a rémálom szilárdítja meg, hogy a magyar király ellenségévé válhat a magyar államnak.
Ekkor, a XVI. század harmadik évtizedében különös dolog történik: mind a fő-, mind a köznemesség abbahagyja a vezető szerepért folyó harcot, s egy igen erős hatalomnak adja át a vezetést. Ez az erős hatalom a magyar közjog. A közjogi tanná vált Szentkorona-eszmével, a Szentkorona-tannal legyőzhetetlenné erősített közjog. Történelmünkben ezután is meghatározóak a gazdasági és katonai erőviszonyok, de legmeghatározóbb a közjog. A magyar történelem ettől kezdve tulajdonképpen a XX. századig a közjog története, illetve a Szentkorona-tan története. A közjogi küzdelmek története. S ha nem így lett volna, a magyar állam valószínűleg már a XVI. században megszűnik létezni.
Miért mondhatjuk, hogy a régebbi magyar történelemben áldásos szerepe volt a közjognak? Elsősorban azért, mert a törvénysértés jogot nem alapít elve alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, ami annyit jelentett, hogy az abszolutizmus megszűnése után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzetgyűlésen meg nem történtté nyilvánítottak mindent, ami az abszolutizmus idején a látszat-törvényhozás terén történt. Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszázadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani.
Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), 1867-ben, 1920-ban. A jogfolytonosság a magyar közjog múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb kérdése.
A jogfolytonosság-helyreállítás pedig legaktuálisabb kérdése volt mindig, így a Trianon utáni években is a közjogi küzdelmeknek.
1918-ban, Károlyi Mihályék hatalomátvételekor megszakadt Magyarországon a jogfolytonosság. De az 1920-1926 közötti nemzetgyűlések a jogfolytonosságot helyreállították a magyar nemzet nevében.
Az 1920-1926 közötti jogfolytonosság-helyreállító nemzetgyűlések jelentősége
Milyen törvényes alapon hívták össze 1920-ban a jogfolytonosság-helyreállító nemzetgyűlést?
"Alkotmányunk alapelveinek megfelelően az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy a nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést.
A nemzetgyűlési képviselőválasztások ennek folytán az ország mindazon részeiben megtartatván, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott nemzetgyűlési képviselők az 1920. évi február hó 16. napján Budapesten az országgyűlés képviselőházának helyiségeiben egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak."
A nemzetgyűlés az 1920: I. tc.-ben a magyar állami szuverenitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, olyannak, amely a magyar történelmi alkotmány értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni.
A törvényhozó hatalmat fenti törvénycikk szerint a nemzetgyűlés gyakorolja, de csak ideiglenes törvényeket hozhat. Azok a törvények, amelyeket az 1920: I. tc. alapján (mint szükségjog alapján) alkot a "csonka" törvényhozás (nemzetgyűlés), addig maradnak hatályban, amíg az erősebb jog, a régi jog (mindaz, ami korszerű a történelmi alkotmányból) nem tud érvényesülni.
A magyar nemzet jogfolytonosság-helyreállító képviselői leglényegesebbnek a következőket tartották:
Ha a népszuverenitás elvével visszaélve bárki személy vagy csoportosulás, akármilyen szövetség vagy párt ügyes manipulációval rávehetné a magyar nemzet többségét még a Szentkorona-tan hatálytalanítására is, akkor nemcsak a jogfolytonosság nem lenne többé helyreállítható, de minden törvény, a legszentebbnek és legsérthetetlenebbnek nevezettek is, szánalmassá, megcsúfolhatóvá, megtagadhatóvá: nevetség tárgyává válnának.
A jogfolytonosság helyreállítói szerint legsúlyosabban azok vétkeznek a magyar nemzet érdekei ellen, akik a történelmi magyar alkotmányt, valamint a magyar jogfejlődés alapelveit semmibe véve, idegen jogra, illetve jogelvekre hivatkoznak.
Az államfőkérdésről az 1920: I. tc. még csak a következőket mondja ki: "12. §. A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét ténylegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ."
A nemzetgyűlés később, az 1921: XLVII. törvénycikkben kimondja a Habsburg-ház trónfosztását, de azt is, hogy Magyarország államformája a királyság marad.
A jogfolytonosság helyreállításának köszönhető, hogy Magyarországon nem juthat uralomra a fasizmus az ország német megszállásáig. Nem véletlenül nevezi John Flournoy Montgomery korabeli amerikai nagykövet Magyarországot oázisnak Hitler sivatagában.
Montgomery egyébként külföldiként is felismeri a Szentkorona-tan jelentőségét, és összefüggést lát a Szent Korona tana és az általa Magyarországon tapasztalt "korszerűtlen" tolerancia között.
Amit még fontosnak tartunk hangsúlyozni:
A Trianon utáni kényszerpályáján a magyar politika a jogfolytonosság helyreállításával, a Szentkorona-tan megbecsülésével nemcsak a magyar trianoni pszichózis legyőzésének teremtette meg a feltételeit, hanem a magyar állam megerősödésének, valamint Trianon revíziójának is. A magyar külpolitika ki tudta harcolni, hogy az első világháború után deklarált és elfogadott elvei a világpolitikának a magyar nemzetre is vonatkozzanak. 1938 és 1940 között így szerezhette vissza a Trianonban elvett területek egy részét. Az etnikai határt húzták meg a magyar nemzet számára. Mindegy, kik döntőbíráskodtak. Akik döntőbíráskodtak, a Nemzetek Szövetsége helyett cselekedtek: úgy foglaltak állást, ahogy a Nemzetek Szövetségének kellett volna állást foglalnia, ha mer ragaszkodni az alapításakor meghirdetett elvekhez. (Azért is mindegy, kik döntőbírá skodtak, mert az etnikai elvet és az önrendelkezési jogot minden korabeli nagyhatalom elismerte.)
3. A jogfolytonosság helyreállításának kérdése 1990 után
1944 márciusában külföldi hatalom - a német harmadik birodalom - erőszakkal vonta ki Magyarországot a Szent Korona védőboltozata alól, de az 1945. évi nemzetgyűlés bizonyára mindent megtett volna, hogy ugyanúgy határozhassa meg a jövendő Magyarországa politikai életét, mint az 1920. évi nemzetgyűlés. De 1945-től 1990-ig a Szovjetunió hadseregének a fenyegető jelenléte tette lehetetlenné Magyarországon a törvényes jogalkotást. (1946-ban az államforma-változást elrendelő törvénycikket már Sztálin parancsára terjesztik elő.)
Az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot ezért 1990-ben lehetett volna helyreállítani. Ám a rendszerváltoztatás hangadói a jogfolytonosság jelentőségét nem tudták felfogni: nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogadták azt a kényelmesnek tűnő megoldást, hogy a történelmi magyar alkotmányjog helyét továbbra is a szinte ötletszerűen kölcsönzött és ötletszerűen - és persze gyakran - változtatott idegen jog foglalja el.
1990-ben jogszerűen semmi mást nem lehetett volna tenni, mint helyreállítani a jogfolytonosságot. Miért nem állították helyre? Mi történt a rendszerváltoztatás éveiben? Van-e magyarázat arra, hogy semmibe lehetett venni mindazt, aminek a magyar nemzet a fennmaradását köszönheti?
(Nehezíti a történetíró munkáját, hogy a rendszerváltoztatás hiteles forrásai - miképpen a Szovjetunió szétesésének hiteles forrásai is - egyelőre hozzáférhetetlenek. És az is nehezíti, hogy a nyilvánosság előtt nem azok szerepeltek, akik a "fordulat" stratégiáját és taktikáját kidolgoztatták, illetve kidolgozták.)
A jogfolytonossághoz való ragaszkodásról egyébként senki sem állíthatta volna még csak azt sem, hogy magyar sajátosság. Van angol jogfolytonosság, van spanyol jogfolytonosság stb. A XX. század végi rendszerváltozások során helyreállították a jogfolytonosságot Romániában is, sőt Oroszországban is. És ma sem neheztel a világ sem az angolokra, sem a spanyolokra, sem az oroszokra, sem a románokra, mert nem mondanak le a régi közjogukkal való folytonosságról.
A jogfolytonosság tagadása, a szerves jogfejlődés eredményeinek semmibevétele nagy károkat okozhat. Egy hasonlat talán rávilágít a kérdés súlyosságára: a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkotmány helyett az idegenből kölcsönzött ún. chartális alkotmány választása olyan, mint az emberi szervezet esetében az eredeti szerv önkényes és önkéntes kicserélése műszervre...
Nagyon sok kérdéssel összefügg a jogfolytonosság helyreállításának az elmaradása.
Az egyik legsúlyosabb ezek közül: a magyar nemzet elsősorban a magyar hagyományokat legjobban őrző földműves réteg - a megalázott, kifosztott falusi magyarság - megerősödése által valódi győztesként kerülhetett volna ki a rendszerváltoztatás küzdelmeiből, ha nem marad el a jogfolytonosság helyreállítása, hisz a történelmi magyar alkotmány megakadályozta volna az élelmiszeripar privatizációját (külföldi versenytársaknak való átjátszását), valamint a spekulánsoknak kedvező kárpótlási törvényt. Elsősorban e kettőnek a következménye, hogy a magyar földnek és a magyar földműves munkájának nincs értéke.
A magyar élet minőségében a nagy változás a második világháború után kezdődött. Megkezdődött a magyar nemzeti öntudat silányosodása, és ez az 1990. évi rendszerváltoztatás után tovább folytatódott. Miért? Mert a magyar nemzet nem hallgatott önvédelmi ösztönére, és elmulasztotta helyreállítani a jogfolytonosságot a történelmi magyar állammal.
Bizony, a magyar nemzetnek 1990-ben a Szentkorona-tan szellemében, annak tantételei tiszteletben tartásával hozzá kellett volna kezdenie a jogfolytonosság helyreállításához...
Vegyük itt figyelembe a Szent Korona tana bonyolult kérdésköreiből, hogy a valódi hatalommegosztást, a valódi alkotmányosságot, a magyar földtulajdon és a stratégiai fontosságú iparágak védelmét, valamint a mellérendelés elvének az érvényesülését miképpen teszi kötelezővé a Szent Korona tana...
Rövid kitérő a Szent Korona tanának vonatkozó kérdésköreiről
A Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya. Ő a legfőbb személyiség a magyar közjog bonyolult világában. A Szent Koronában mint az államhatalom alanyában egyesülnek a végérvényesen megosztott törvényhozó és végrehajtó hatalom részesei: a mindenkori király és a mindenkori politikai nemzet. A Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illeti, sem a király, sem a politikai nemzet nem törhet a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. Ezért legfőbb garanciája a Szent Korona a hatalommegosztás véglegességének, az alkotmányosság megtartásának. Senki és semmi nem egyenrangú vele: a király a maga korlátozott hatalmát csak addig tarthatja meg, amíg nem fordul szembe a főhatalom alanyával, a Szent Koronával. A királyt esküje és hitlevele és a hatalommegosztást kimondó törvények kötelezik arra, hogy ne törjön abba a magasságba, ahol a Szent Korona mint közjogi absztrakció áll.
A királynak (vagy a köztársasági elnöknek mint a király jogutódjának) és a politikai magyar nemzetnek a lehetőségeit következésképpen az határozza meg - és nemcsak akkor, ha a hatalom akarásáról, hanem akkor is, ha például alkotmányozásról van szó! -, hogy a Szent Korona-tanban az is benne van, hogy miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát. Azt jelenti-e ez, hogy a Szent Korona tana nemcsak a király, hanem a nemzet hatalmát is korlátozza? Igen, azt jelenti. És a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzetnek nem áll jogában olyan hibákat elkövetnie, amelyek létében veszélyeztetnék. Például nem áll jogában idegen érdekeket a nemzeti érdekek fölé helyezni. Nem áll jogában szerves jogfejlődés eredményeképpen létrejött történelmi alkotmányát idegenből kölcsönzött alaptörvény-gyűjteménnyel felcserélni...
De a Szent Korona nemcsak közjogi absztrakció, hanem élő organizmus. Test, melynek részei, tagjai vannak. Tagjai mindazok, akik részesei a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak: a király és a politikai magyar nemzet: 1848-ig a nemesség - nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül -, 1848, illetve 1867 után - származásra, felekezeti hovatartozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül - az ország minden szavazópolgára. És természetesen mindegyiknek családtagjai, nemre való tekintet nélkül. Így is fogalmazhatunk: 1848-ban, illetve 1867-ben - az 1849-ben megszakadt jogfolytonosság helyreállítása után - mindazon országlakosok a Szent Korona tagjaivá váltak, akik megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyek feltételei voltak a választójog gyakorlásának. Ma tagjai mindazok, akik leszármazottai a Szent Korona egykori tagjainak.
A Szentkorona-tagság miképpen határozza meg a magyar nép lelki életét, magatartását?
Emlékeztetünk most arra, hogy a régi korokban azért volt sok a törvénytisztelő ember a Szent Korona országaiban, mert a Szentkorona-tan nem az alattvalói tudatot, hanem a Szentkorona-tagság közjogi fogalma meghatározta felelősségérzetet, valamint az egyenrangúság és a méltóságteljes magatartás kultuszát erősítette: mert az országlakosi magatartásban a mellérendelés és nem az alárendelés elvének az érvényesülését segítette elő.
A Szentkorona-tagság fogalma összefüggésben van a Szent Korona tulajdonjogával, melynek alapelve: minden birtokjog gyökere a Szent Koronában van, következésképp a birtok a Szent Koronára száll vissza.
A Szent Korona tulajdonjogának köszönhető, hogy Magyarország területén csak a Szent Korona tagjai (mai szóhasználattal: csak magyar állampolgárok) birtokolhattak földet.
Látszólag ellentmond ennek az a tény, hogy a király külhonosnak is adományozhatott földbirtokot. Sok példát fel tudunk hozni erre. Az ellentmondást annak ismeretében oldhatjuk fel, hogy a külhonos megadományozása csak akkor vált érvényessé, ha őt a magyar országgyűlés honfiúsította: a megadományozott tehát csak mint a Szent Korona tagja (mint magyar állampolgár) válhatott Magyarországon földbirtokossá.
Hozzá kell tennünk - ha már felvetettük ezt a fontos kérdést -, hogy a rendi társadalom megszűnése után a Magyarország területén lakó idegen állampolgárok is birtokolhattak földet, ha birtokjoguk nem sértette a Szent Korona tulajdonjogát...
Annyian kérdezik mostanában, hogy a magyar termőföld a Szent Korona tulajdona-e, hogy még elmondjuk, miképpen védték meg a Szent Korona tulajdonjogát a magyar nemzetgyűlésnek a földbirtoklás kérdésével foglalkozó tagjai 1920-ban. Az 1920. évi XXXVI. tc.-re utalunk, amely a földbirtok megoszlását szabályozó rendelkezéseket tartalmazza, s amelynek ha ma is lehetne megfelelője, akkor úgy nevezhetnék el, hogy "törvénycikk annak megakadályozására, hogy a magyar termőföld - és a magyar gazdatársadalom - a tőke szabad áramlásának áldozatává váljon". A leglényegesebb: külföldi spekuláns vagy - akármilyen befolyással és akármilyen vagyonnal bíró - pénzarisztokrata nem juthatott Magyarországon földbirtokhoz.
Mindeddig tulajdonképpen csak a földtulajdonjog kérdésével foglalkoztunk. Tegyük ezért nyomban hozzá a fentiekhez, hogy nemcsak a földtulajdon a Szent Koronáé, hanem a stratégiai fontosságú iparágak (régen pl. a bányaipar, ma pl. az élelmiszeripar vagy az energiagazdálkodás és a honvédelem megfelelő színvonalát biztosító iparágak) vagyona is. Jegyezzünk itt meg még annyit, hogy mennyivel gazdagabb lenne a mai magyar nemzet is, ha a rendszerváltoztatás utáni ún. privatizáció során, az illetékesek tekintetbe vették volna, hogy a Szent Korona tulajdonjoga szent és sérthetetlen.
A történelmi magyar alkotmány megsemmisítésének hívei figyelmét először is a következőkre hívhatjuk fel: fejlett közjoggal, alkotmánnyal, közjogi intézményrendszerrel bíró államokban (így az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban) a népszuverenitás nem teljes, hanem korlátozott, hiszen az alkotmányt (legyen az írott, mint az Amerikai Egyesült Államoké, vagy történelmi, mint Angliáé) ezen országokban nem lehet megsemmisíteni (hatálytalanítani, kicserélni stb.) a népfelség elvére hivatkozva - és semmiféle népszavazás eredményére és semmiféle nemzetgyűlés vagy országgyűlés határozatára hivatkozva. Hasonlóképpen a II. világháború utáni Magyarországon sem lehetett volna a történelmi magyar alkotmányt megsemmisíteni.
Hozzáfűzhetjük még ehhez: a rendszerváltoztatás mámorában a magyar nemzet észre sem vette, hogy az alkotmánymódosítások előterjesztői tulajdonképpen semmit sem vettek figyelembe abból a gazdag alkotmányjogi hagyományból, amely a magyar alkotmányos életet évszázadokon át eredményessé tette, valamint megbecsültté itthon és irigyeltté a nagyvilágban. Gondoljunk itt elsősorban a Szent Korona közjogi szerepének az "elfelejtésére". Azoknak, akik az idegen közjogi intézményeket oly alázatossággal csempészték mindazon közjogi intézmények helyébe, amelyek szerves jogfejlődés eredményeképpen váltak részévé a magyar történelmi alkotmánynak, még az sem jutott eszükbe, hogy évszázadokon át a Szent Korona közjogi tana volt a magyar alkotmányosság legfőbb biztosítéka.
A mai alkotmányozás legkényesebbnek tekintett kérdése
Térjünk rá a ma, 2011-ben alkotmányozók gondjaihoz...
Alkotmányozóink ha fel is fogják, hogy a jogfolytonosság helyreállításával teremthetik meg a feltételeit annak, hogy a magyar nemzet ne kerüljön vészesen kiszolgáltatott helyzetbe, azaz a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, nem szívesen beszélnek a jogfolytonosság helyreállításáról, azaz a méltán nagy hírű magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérésről, mégpedig azért nem, hogy ne kelljen szembenézniük azzal a kérdéssel, hogy a magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel való szakítást jelenti...
A magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés: a jogfolytonosság-helyreállítása valóban azt jelentené, hogy a miniszterelnöki rendszert olyan elnöki rendszer váltaná fel, amelyben az államfő jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen - mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! - megosztotta a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, és ez az államfő, a köztársasági elnök a hatalommal annak ellenére nem élhetne vissza, hogy birtokolná a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%-át...
(Mindebből, gondoljuk, nyilvánvalóvá vált az is, hogy amikor olyan köztársasági elnökről beszélünk, aki a király jogutódja, nem foglalunk állást a királyságnak mint államformának a visszaállítása kérdésében... Sem mellette, sem ellene. Ha a jogfolytonosság-helyreállítás folyamatában sor kerül királyválasztásra vagy elnökválasztásra, akkor az a fő kérdés, hogy akár királynak, akár kormányzónak, akár elnöknek hívják, az államfő betölthesse azt a szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak.)
A jogfolytonosság-helyreállítással a kétharmados többséggel bíró országgyűlés tehát valóban elérhetné, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, de az alkotmányozó országgyűlés szerepét nehezíti, hogy akit alkalmasnak tart arra az államfői szerepre, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak, a mai miniszterelnöki rendszerben miniszterelnöki szerepet tölt be... Mindazonáltal csak látszatra drámai a helyzet, hiszen nincs komoly, elháríthatatlan akadálya annak, hogy a kétharmados többséggel bíró országgyűlési párt legtekintélyesebb politikusa vállalja azt a régi-új szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak...
De a kétharmados többséggel bíró országgyűlés történelmi jelentőségű hibát is elkövethet, ha nem mer szembefordulni azzal a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel, mely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben - olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel.
A miniszterelnöki rendszerről egyébként könnyű szívvel lemondhatunk.
Bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet képtelen méltóképpen élni saját alkotmánya, a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkotmány nélkül.
Az idegenből kölcsönzött kancellári rendszer okozta károk ma már felbecsülhetetlenek: a nemzet többségének elszegényedéséhez, illetve kiszolgáltatottságához vezetett, megteremtvén a feltételeket a magyar nemzetet kisemmiző privatizáció és a felelőtlen politizálás számára.
(A miniszterelnöki rendszer egyébként akármelyik nemzet önvédelmét lehetetlenné teszi. A legerősebbét is. A nemzetállamok könnyűszerrel való megsemmisítése céljából találták ki?
Ahol bevezetik, süllyed az alkotmányosság hajója még akkor is, ha az alkotmány épnek és sérthetetlennek látszik. Mint Nagy-Britanniában... Ünnepelte Nagy-Britannia népe, hogy ügyes csellel átjátszották a király hatalmát - hatalmának és hatáskörének 90%-át - a miniszterelnöknek, s diadalmámorában a nép észre se vette, hogy rejtélyes módon a 90% átalakult legalább 150%-ká? Melyik az a rejtély, amellyel egyetlen nép sem számol, amikor elfogadtatják vele a kancellári rendszert? E rejtély: a kancellári - miniszterelnöki - rendszer azért kevésbé demokratikus minden más rendszernél, mert a kancellár eleve és feltétel nélkül birtokolja a parlamenti szavazatok többségét. A 90% így alakul át legalább 150%-ká.)
A magyar nemzetnek nem szabad éppen azt a megoldást választania, amelyik együtt jár mindannak a tagadásával, ami múltjában értékes. Ragaszkodnia kell a sajátosan magyar közjoghoz, a történelmi magyar alkotmányhoz, a Szent Korona tanához - semmi másra, mint önvédelmi ösztönére hallgatván, s kijelentvén, hogy ami történelme során a legveszélyesebb helyzetekben mindig megmentette, az nem megsemmisítendő, nem kicserélendő.
Nem könnyű felfogni, hogy a jogfolytonosság helyreállításának a kérdése miért nem vált a rendszerváltoztatás központi kérdésévé. Annak ellenére nem, hogy a jogfolytonosság helyreállítása, tudjuk, nem oldható meg egykönnyen, de még a helyreállításnak a tervezete sem vethető papírra egyik napról a másikra. (Mely időponthoz köthetik a magyarság képviselői a jogfolytonosság helyreállítását? A jogfolytonosság megszakításának napja előtti naphoz, azaz 1944. március 18-hoz.) Ami bizonyos: egyetlen percre, de csak egyetlen percre mindent érvényesnek kellett volna tekinteni, ami a jogfolytonosság megszakadása órájában érvényes volt. De a következő percben már el kellett volna kezdeni a hatalmas munkát, melynek során megítélhették volna a magyar nemzet ezzel megbízott tagjai - az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjai - , hogy a történelmi magyar alkotmányból mi vált korszerűtlenné, illetve mivel ke ll feltétlenül kiegészíteni.
Ami bizonyosan nem vált korszerűtlenné:
- olyan elnöki rendszer, amelyben az államfő (mindegy, hogyan nevezzük, köztársasági elnöknek, kormányzónak vagy másnak) jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen - mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! - megosztja a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, s aki a hatalommal annak ellenére nem élhet vissza, hogy birtokolja a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%-át...
- erős országgyűlés, amely azáltal erős, hogy nem támogatja mindig és feltétel nélkül a köztársasági elnököt, de ha méltatlanná, illetve alkalmatlanná válik küldetése betöltésére, akkor éppen a köztársasági elnök az, aki a kényszerítő körülményekre hivatkozva feloszlathatja...
- méltó felsőház,
- valódi vármegyei önkormányzat...
(A felsorolást folytathatnánk - több oldalon.)
Értelemszerűen következik mindabból, amit fontosnak tartottunk elmondani, hogy ha a mai alkotmányozóink nem tagadják meg azt az alapelvet, amely évszázadokon át meghatározta a magyar jogfejlődést, azt az alapelvet, mely szerint törvénysértés jogot nem alapít, akkor nem tehetnek mást: szembe kell fordulniuk az idegen jogból kölcsönzött miniszterelnöki rendszerrel.
A kétharmados többséggel bíró országgyűlés - megismételjük - történelmi jelentőségű hibát követne el, ha ezt az alapelvet mégis megtagadná, nem mervén szembefordulni azzal a miniszterelnöki rendszerrel, amely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben - olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel.
Budapest, 2011. január 31.