Március 15-ét először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünnepé.
1848.március 15. előzményei :
A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.
A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.
Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait.Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette.
Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális ifjúság volt.
Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. Írók ,akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalom történet.
Márciusi ifjak.
 |  |
Vasvári Pál (1826–1849)
Barabás Miklós
litográfiája, 1848 | Degré Alajos
(1819–1896) B. M., 1854 |
Petőfi,Vasvári Pál, Irinyi József,Jókai,Degré Alajos, Pálfi Albert, Lisznyai Kálmán az ismertebbek közöl, de ennél jóval többen voltak. Ők azoknak a nemzedéknek a tagjai amelyik radikális változásokat követelt.Nem volt fegyverük, erős orgánumunk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők csinálták a forradalmat. Március 19-én már az olvasók kezében volt a Marczius Tizenötödike első száma. Miközben az Életképek -jellemző módon felcserélve a francia forradalom jelszavainak sorrendjét-címlapjára írta az Egyenlőség, szabadság, testvériség szavakat.
Első csoportjuk a Tízek Társasága.
A forradalom főbb helyszínei
Jókaiék lakása ( Petőfi és Jókai által bérelt közös lakás):
Itt írta meg Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, és itt gyűltek össze a radikális ifjak 15-én kora reggel, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, és Bunyovszky Gyula, hogy megbeszéljék az aznapi teendőket.
A Pilvax:
Jókaiék lakásából a Pilvax kávéházba ment át a kis csoport ahol már többen vártak rájuk.Miután Jókai felolvasta a kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt, a lelkes forradalmárok elindultak, hogy maguk mellé állítsák az egyetemi ifjúságot.
A Landerer nyomda :
Az egyetemisták nagy lelkesedéssel csatlakoztak Petőfiékhez, így a több százas tömeg együtt indult a Landerer nyomda felé. Petőfiék a két kéziratot akarták kinyomtatni de cenzori engedély nélkül ezt nem lehetett. A nyomda tulajdonosa a nyomtatást nem engedélyezte, de javasolta , hogy foglalják le az egyik nyomda gépet.
Míg a nyomda gép dolgozott Jókai és Vasvári közben lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, majd délután 3-ra népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé.
Nemzeti Múzeum :
A gyűlés végeztével a forradalom vezérei a tömeggel együtt a Városháza elé vonultak, hogy a városi tanáccsal aláírassák a 12 pontot .
( Ma a helyén az ELTE épülete áll.)
Nemzeti dal
zenei hanganyag
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
Helytartótanács :
A már húszezres nagyságra nőtt tömeg a dunán átkelve felment a várba,a Helytartótanácshoz. A tanácsterembe ahol épp gyűlést tartottak , egy 14 tagú küldöttség lépet be élén Petőfivel és Jókaíval. A korabeli beszámolók szerint a tanácsbeli urak annyira megrémültek a tömeg láttán, hogy azonnal teljesítették a küldöttség kéréseit : a sajtó felszabadítását, a cenzúra eltörlését és Táncsics szabadon bocsájtását. A katonaságot utasították, hogy semmi esetre se lépjenek fel a tömeggel szemben.
Táncsics börtöne :
Hivatalos iratokkal a kezükben az ifjak a József kaszárnya felé vették az irányt, ahol Táncsics Mihály raboskodott. A forradalmárok börtönéből kiszabadított Táncsicsot egy lovaskocsira ültették, és a lovakat kifogva a kocsit az ifjúság vontatta át Pestre.
Nemzeti színház :
A színház aznap estére Katona József Bánk Bánját tűzte műsorra, az örömittas tömeg azonban Táncsicsot követelte így az előadás félbeszakadt. A kedélyek lecsillapítására Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig beszédet mondott.
Bánk Bán-Simándi József
Az 1848-49-es magyar szabadságharc
-A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V.Ferdinánddal jóváhagyassa.A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra.
- Batthyány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elsejére megalapította a kormányt. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki . Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelődés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett.
Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt, a mozgalmakban a parasztok még is nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. A nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthyány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.
-Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel, az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek.
-Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba.
-Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást.
-Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtást.
-Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát.
- A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta.
-A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke : Kossuth.
-Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett, Pest azonban készülődött, a város határaiban erődítési munkálatok folytak. Az udvar által tejhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.
-Október 4-én V:Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt. Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon visszaverték a magyar erőket.
- 1848.december 2-án V.Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá.
-Windischgratz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgey Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főparancsnok elfoglalta Kolozsvárt.
Görgey Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Percel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgratz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt.
A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta.
Görgey Vác felé indult, majd nyugatra Windischgratz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.
- A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés átköltözik Debrecenbe.
Batthyány és Deák Bicskén felkeresi Windischgratzet, ő azonban Batthyányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.
-Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchner vereséget szenvedett tőle.
-1849.február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón.
Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Percel kiverte Windischgratz elővédjét Szolnokról.
-Kossuth Dembinszky Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé.
Dembinszky 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt síker elmaradt. Görgey az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkynek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgey mellett áll, a Dembinszkyt alkalmatlannak találják a sereg vezetésre. Kossuth ekkor Görgeyre bízta a fősereget.
-1849.március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált,kényszerített),melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.
-1849.április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgratzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet.
Az Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgratzet, de a helyébe került Welden sem jár több sikerrel.
-Április 23-án Pest felszabadul.
-1849.április 14-én Kossuth Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.
-Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít.
Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt.
-1849.júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkyt nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkyt leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgey serege volt az egyetlen harcképes.
-Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeynek.
Görgey a világosi-síkon augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.
-A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án.
- Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.
Lőpor és golyó általi halált halt
-Lázár Vilmos főtiszt
-Gróf Dessewffy Arisztid tábornok
-Kiss Ernő tábornok
-Schweidel József tábornok
Kötél általi halállal halt
- Lovag Poeltenberg Ernő tábornok
- Török Ignác tábornok
- Lahner György tábornok
- Knezic Károly tábornok
- Nagysándor József tábornok
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok
- Aulich Lajos tábornok
- Damjanich János tábornok
- Gróf Vécsey Károly tábornok
Barabás Miklós: A 13 aradi vértanú - litográfia
Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyő Ervin.
Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 105. kép.
Fotó: Gyarmathy László
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok, Budapest
- Pesten agyonlőték Batthyányt.
A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat.
Akikre még emlékezünk :
Gábor Áron
Gábor Áron műhelyében készült ágyú .
457. A kézdivásárhelyi ágyúöntöde. Előtérben áll Gábor Áron
- Petőfi Sándor -
MAGYAR VAGYOK
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.
Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.
Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
Ha vert az óra odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
(Pest, 1847. február.)
Forrás: (magyae-irodalom elte.hu)
Összeállította : Kovácsné Révész Zsuzsanna
