Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyurcsány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyurcsány. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. március 20., szombat

Plebejus Polbeat: saját rendőrfőnöke buktatja le a 2006-ról össze-vissza hazudozó Gyurcsányt - PestiTV

Plebejus Polbeat: saját rendőrfőnöke buktatja le a 2006-ról össze-vissza hazudozó Gyurcsányt - PestiTV


“Kedvcsinálóként” néhány idézet a Polbeatben is többször megfordult Osváth Zsolt LMBTQ-harcos és vlogger Gyurcsány Ferenccel készített múlt heti videóinterjújából, (ami itt nézhető meg):

Osváth Zsolt (a felvételen 7.15-től): 2006. őszén nem érezted úgy, hogy le kellene mondanod?

Gyurcsány Ferenc: (értsd: az őszödi beszéd volt a) …legerősebb erkölcs! (Arról szól,..) hogy nem értitek, meg kell változtatni (..az országot…)?! Esterházy (Péter), Nádas (Péter győzködött, hogy…) Isten ments, le ne mondjál!

O.Zs.: Nem éreztél felelősséget (a felvételen 10.30-tól)?

Gy. F.: A rendőrség elég sete-sután viselkedett. Először szeptember közepén a rendőröket rakták meg rendesen a tévészékháznál, ami messze túl volt minden törvényes határon. (…) Az, amikor azt mondják, hogy a rendőrök voltak brutálisak, az egy hónappal később, október 23-án történt (sic!). Sok hibát elkövetett a rendőrség, de barikádok emelése, autók felgyújtása nem a törvényes gyülekezési jog része. Párizsban is hasonlóan járnak el. 

O.Zs: Miért lőttetek emberekre? Te adtad ki az utasítást?

Gy.F.: Ne hülyéskedj Zsolt! (Szerinted) van olyan tisztességes politikus, aki érti, hogyan kell tömeget oszlatni? (Mi) nem értünk hozzá! A miniszterelnöknek egy dolga van, hogy azt mondja a rendőrségnek: tartsátok fenn a törvényes rendet! Hogy rám tolják? Ennek az az oka, mert a gyurcsányozás társadalomlélektani funkció: nem kell este bevenni Xanaxot, két gyurcsányozás és megnyugszik az ember!

O.Zs.: Amikor hazamentél, mit mondott a feleséged? Hogy Feri, ezt tényleg elkúrtad?

Gy.F.: Klári nálam e tekintetben még keményebb, Ő sosem gondolta, hogy fel kellene adni! Meg kell küzdeni az utolsó percig! (Feri..) megküzdöd, ezt is! És igaza van! (…) Nem állítom, hogy tökéletesen tettem mindent, de azt nem vitathatják el tőlem, hogy mindezt mély szenvedéllyel és a hazámért tettem!

Plebejus Polbeat minden kedden este hét órától a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben (II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél) nyilvánosan rögzítve, ahol a nézők is beleszólhatnak az adásba! Jöjjön el személyesen vagy tegye fel a kérdéseit itt, a poszt alatt! Kérjük vendégeinket, érkezéskor fertőtlenítsék kezüket és a felvétel alatt viseljék a maszkot! Az adás visszanézhető vasárnaponként este negyed nyolctól a PestiTV műsorán, majd itt, a PestiSrácok.hu-n és a pestitv.pestisracok.hu oldalon.


2019. november 24., vasárnap

Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett perelni 2006 miatt | Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett perelni 2006 miatt | Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Exkluzív interjú Völgyesi Miklóssal, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezetőjével a hazai bírói gyakorlatról

1. rész
Ismer bármilyen országot a világon, az Egyesült Államoktól Németországon és Franciaországon át Kínáig, ahol az igazságügyi rendszer, illetőleg az azon belül fogant bírói ítéletek irányultsága az ott széles körben elfogadott morális értékekkel homlokegyenest ellentétesek vagy eltérőek, és így azok folyamatosan felháborodást keltenek?
Vagyis az egyszerű emberek igazságérzetét bántják? Ilyen durva esetre csak egyetlen alkalomra emlékszem az Egyesült Államokban. Az O. J. Simpson ügyre. A büntetőügy vége az lett, hogy Simpsont a gyilkosság vádja alól felmentették azzal, hogy nem állapítható meg a bűnössége. Azonban a hozzátartozók polgári pert is indítottak és abban bizony megállapították a felelősségét. Tehát ott láttunk egy olyan esetet, amikor a büntető- és a polgári ítélkezés homlokegyenest eltért egymástól. De ez kirívó eset volt és nem futószalagon szállítottak ilyen ítéleteket. De a kérdésére tovább válaszolva említem: a magyar bíróságok ítélkezésében fordult elő, hogy a kolontári ipari katasztrófa esetében Veszprémben az elsőfokú bíróság valamennyi vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel az ellenük emelt vád alól, ám ugyanakkor a károsultak kártérítési követeléseit a polgári peres ügyben eljáró bíróságok alaposnak ítélték és a MAL Zrt.-t kártérítésekre kötelezték, a széles közvélemény igazságérzetével ezek kártérítésről szóló döntések feleltek meg.
Mind a hazai balliberális ellenzék, mind a Nyugat előszeretettel hordja le Magyarországot ilyen és olyan autokrata rendszerűnek, ahol a fékek és egyensúlyok csak a garázsban és a muzeális kamrákban találhatóak, mintha picit elfelejtené, hogy például az Egyesült Államokban az elnök a saját – tehát liberális demokrata vagy konzervatív republikánus – világnézete szerint jelölheti ki a bírókat a legfelsőbb bíróságra…
Mégpedig életfogytig tartóan. Márpedig ez a világ rendje. Amikor korábban a demokrata népség töltötte fel a legfelsőbb bírói helyeket, akkor senki nem nyafogott. Most, amikor Donald Trumpnak lehetősége van két republikánusokhoz közeli értékrendet valló bírát oda kijelölni, akkor nagy a kiabálás. De nálunk is ugyanez volt a helyzet. Ahányszor a parlament alkotmánybírót választott, abból mindig cirkusz lett. Sőt, hadd emlékeztessem arra – és ez Pokol Béla alkotmánybíró esete volt -,  hogy a megüresedett több helyre sikerült egy megállapodást a parlamentben összehozni a szoclibek és a kisgazdák  között, és a megállapodás arról szólt, hogy egymás jelöltjeit kölcsönösen meg fogja választani a parlament. Először a szocik jelöltjeiről tárgyaltak. Ott a kisgazda és a fideszes képviselők megegyezésük szerint voksukat adták, amikor azonban a mi jelöltjeinkre került a sor, akkor egészen egyszerűen a parlament leszavazta őket.
Elképzelhetőnek tartja, hogy akár Bush, akár Obama, akár Trump olyan bírókat nevezett vagy nevez ki, akik ellentétes módon működtek volna vagy működnének a pulpituson, mint amire számítottak volna?
Ezt kizártnak tartom.
Ezt azért kérdezem, mert a kormány – a tények fényében nézve – egy olyan hölgyet nevezett ki az Országos Bírói Hivatal élére, mégpedig Handó Tündét, aki egymás után ültet aktív Gyurcsány-hívőket parancsnoki helyekre, mint a Galamus.hu alapító Cserni Jánost vagy azt a Fazekas Sándor bírót, aki irányítása alatt 2006-ban futószalagon, justizmorddal végződő kirakatperekben ítéltek el ártatlan embereket felügyelete alatt?
Igen, Cserni János börtönbüntetésre ítélte a Demokrata főszerkesztőjét, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot elnöklő Fazekas Sándor alatt pedig tömegével helyeztek törvénytelen módon előzetes letartóztatásba embereket, vagyis azokat, akiket a rendőrök fogdostak össze majd állítottak bíróság elé, és a törvényben megkövetelten, az előzetes letartóztatás elrendelését indokoló különös feltételek megléte hiányában, ezért minden ilyen esetben törvénysértő módon 30-30 nap előzetes letartóztatásba helyezett emberek fölött ítélkező nyomozási bíráknak volt az elnöke. Ezek a bírói rendelkezések, majd a bírósági ítéletekben észlelt súlyos jogsértések indokolták később a semmisségi törvény meghozatalát.
Fazekas Sándor most a Fővárosi Törvényszék elnöke. Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke első intézkedésében határozott magas bírósági vezetői tisztségbe emeléséről.
A mi kis Andrej Visinszkijnk…
Ön mondta…
Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett perelni 2006 miatt

(II. rész)
A társadalmat az elmúlt években olyan mértékben felháborító ítéletek születnek, amelyek szinte példa nélküliek. Gondolok itt például a vörösiszap ügyre és sorolhatnám reggelig…
Sorolja ide a Biszku-ügyet, a rendőrtábornokok büntetőperét, a honvédtábornokok elleni pert, a Nokiás-pert, a másfél évtized után első fokon megszületett Kulcsár-ügyet, hogy csak néhány említsek. Húzzák őket, mint a gumit. De beszéljünk egy másik, nagyon lényeges dologról, amelyben érzésem szerint Handó Tündének szerepe kell legyen. Ez a 62 éves korhatár ötlete. Eredményeként az ennél idősebb bíróktól megváltak. Merthogy nyilván így meg úgy szocializálódtak, és a többi. Tehát nem azt nézték meg, hogy ki milyen bíró. Jó bíró, nem jó bíró,  példamutató tisztességgel tette-e a dolgát vagy az évek múlásával  fizikai egészségi állapot  romlása,  bármely okból mentális hanyatlás már a bírói életpályára alkalmasságát kétségessé teszi.
Mintegy háromezer bíró ítélkezik ebben az országban, akik döntő többsége törvényeknek alávetve ítélkezik, ezért nem lehet általános érvénnyel kijelenteni, hogy ezek mindegyike rosszul végzi a munkáját. De sajnos, az elviselhetőnél többen, jó páran léteznek, akiknek az ítélkezési tevékenysége a törvényeknek alávetettségüket sértően súlyosan kifogásolható. Ugyanakkor képzeljünk el egy 62 éves bírót, aki példás módon, kifogásolhatatlan, tisztességesen végezte a munkáját. Majd amikor brüsszeli bírósági beavatkozás nyomán ebből a tömeges elbocsájtásból  a bírósági igazgatásnak retirálni kellett, és sok mindenki visszajöhetett bírói tevékenységét folytatni, ezekben az emberekben teljesen biztos, hogy a hatalom iránt ellenszenv érzések keletkezhettek. Még attól is, ha már vissza is kerülhettek hivatásuk rendjébe, akkor nem abba a pozícióba, amelyből felállították őket.
A szoc-lib hatalom 8 éven át regnált ebben az országban. Medgyessytől egészen Bajnaiig terjedő   időszakról van szó. Ezen korszak alatt egyes bírói ítéletek érdemi döntéseiből  egyértelműen vált érzékelhetővé a politikai motiváltság, az, hogy a bírói hivatásrend törvénye tilalma ellenére a ballib-szoclib eszmei társutasság érvényesült a döntéseikben.
Állításom kirívó esettel alátámasztásaként említem, hogy a 2006. évi tömeges jogsértések áldozatainak erkölcsi jóvátételét szolgáló „semmisségi törvényt”támadva, annak Alkotmányba, majd Alaptörvénybe ütközéséről érvelve, a Fővárosi Törvényszék 20 bírája az Alkotmánybíróságtól a törvény megsemmisítését kezdeményezte. De az AB. valamennyi jogdogmatikai érvelésüket alaptalannak ítélte. Ez az akció azonban nem jogdogmatikai, elméleti vita, hanem politikai alapon provokált támadás volt. Az indítványt aláíró, magas bírói tisztséget betöltő bírák a támadott törvény alaptörvényeinknek megfelelőségéről nem lehettek ekkora tévedésben. Nem zárnám ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság és egyben az OBT elnöki tisztségeit együttesen betöltő Dr. Baka András úrnak e törvény alkotmányellenességéről, egyben a törvény végrehajtását blokkoló nyilatkozatai a kezdeményezést aláíró bírákat befolyásolhatták.
Ma már az is érzékelhető, hogy amikor pályázati alapon döntöttek bírói, fogalmazói pozíciókba felveendő emberekről,  akkor bizony  jelentősége volt a politikai elkötelezettség kitapinthatóságának. Megnézték őket alaposan. Ez persze „bírói bizonyossággal”  nem igazolható, de egyértelmű volt ennek felismerése életszerűsége. Nyolc év pedig nagyon hosszú idő az igazságügyi rendszerben, ahol van természetes fluktuáció, ahol emberek meghalnak vagy életkoruk miatt, stb. távozniuk kell. Mindig  pótolni kell az időközben felnőtt nemzedékkel a  megüresedéses hiányokat. Amikor pedig a 62 éves kor határszabály miatt, fűnyírógépként mindenkit elküldtek, olyan emberek kerültek egyre magasabb pozícióba, akik az említett korszakban kerültek be az apparátusba.
Mindezek összességükben okszerűen kellett hassanak olyan irányba, hogy egészséges jogérzékkel motivált,  gondolkodó emberekben legkevesebb kételyek ébredtek egyes bírói ítéletek pártatlanságában, tárgyilagosságában, azok igazságosságában. Átpolitizáltságával, különösen a valóságos, vagy csupán politikai haszonszerzés céljával már mindennapos, a társadalmunk minden szövetét átfogó korrumpáltságra hivatkozás közvélekedésünkben az igazságszolgáltatásba vetett magasztos garanciális elvek sérelmét gyakran valamely politikai befolyásoltságnak tulajdonítja,.. Ez pedig a törvényi dogmákba ágyazottan, ott előírtan megelőlegezett „bíróságokba vetett bizalom” hitelességét alkalmas erodálni.. Ez jogállamiságunkat komolyan veendő veszélyt jelent.
A napokban Gergényi-perben kimondott vérlázítóan enyhe ejnye-bejnye ítélet után adott egy interjút a Hírtévének, amelynek a legvégén olyat mondott, hogy a kérdező hölgy arcára a döbbenet és megrökönyödés ült ki. Talán nem csoda, hogy az archivált anyag összefoglalójából erre még utalás sincs. De a jobboldali sajtó is úgy tett, mintha nem vette volna észre. Ez pedig az volt, hogy emlékeztette a hölgyet tévéjükben annak idején lement interjúra, amelyben Kövér László házelnök elmondta, Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett felelősségre vonni.
Valahogy úgy mondta, hogy az Egyesült Államok – a clintoni adminisztráció – diplomáciai úton jelezte azt az elvárását, hogy Gyurcsánnyal szemben – és ez a nyomás nyilvánvalóan nem csak az ő személyére vonatkozott – nem lehet eljárást indítani. Annak idején gyakran lehetett hallani olyan megnyilatkozásokat, hogy az nem lenne korrekt a miniszterelnök részéről, ha politikai ellenfeleit büntetőügyekkel próbálná leszalámizni.  Ez sunyi, ravasz de politikusi bűncselekmények feltárását sikerrel akadályozó hatékony külső érvelés volt.
Miki fiam hívta fel a figyelmemet arra – és tényleg igaza van -, hogy annak idején Budai Gyula, aki kormányzati főtisztviselő volt, elmondta: őt behívatták az amerikai nagykövetségre és ott utasításokat adtak neki. Amin ő felháborodott és a nyilvánosság elé tárta a kísérletet.
És ez tökéletesen egybevág azzal, amit egyrészt magam a televíziókészülék előtt ülve láttam és hallottam, egyben magyarázatot kaptam arra, hogy itt miért nincs következménye a 2006-os szörnyű eseményeknek, amelyek nem hogy a jogállamisággal összeegyeztethetetlenek, de egészen biztos, hogy azok az akkori és jelenlegi büntetőtörvénykönyvnek a lakosság megfélemlítését célzó szándék miatt  terrorcselekményeket megvalósító cselekvések. Elképesztő adat: midőn 2006. október 23-án a rendvédelmi szervek ellövöldözték a teljes gumigolyó és ingerlő gázgránát készletüket, és a vasárnap, és a nemzeti ünnep ellenére a honvédségi központi anyagraktárából pótlásig a belvárosi Madách térnél a REBISZ tömegoszlatóit meg kellett állítani: ezen a délutánon1958 darab gumilövedéket és 1700 darab könnygázgránátot lőttek ki emberek csoportjaira. Az USA adatai szerint az így okozott halálos sérülések aránya elhanyagolható!
Az ekkor kivont kardokkal rendőr lovasrohamot rendelő parancs kiadójának pedig nincs gazdája.
Megáll az ember esze!

Elég a következmények nélküli bírói gyakorlatból!

(Ezt az interjút egy neve elhallgatását kérő alkotmánybíró elolvasta és azt mondta, ilyen világos érvelést, mint Völgyesi Miklósét, még nem olvasott.)
(III. befejező rész)
A 2006-os tévészékház ostrománál hány embert vettek őrizetbe?
A Gyurcsány kormány 2006. november 6-án kelt határozatával létrehozott, és az akkor kormányzati főtisztviselő Dr Gönczöl Katalin által vezetett – a  szeptember-októberben a fővárosban rendfenntartó intézkedések jogszerűségének „megmagyarázására” létrehozott –  munkacsoport jelentése írja: a tévészékház rendőri védelme során igazoltatásokra, őrizetbe vételre nem került sor. De az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Irattárából származó jelentésben olvastam, hogy egy elfogott személy elszállításához ide gépkocsit kértek.  Azt követő három napon át tartóan azonban már a főváros belterületein, rendszeresített gyakorló ruhába öltöztetett, ám szolgálati azonosító jelvényt nem viselő 4-5 főből álló csoportok már nemzeti zászlókat, jelképeket tartó emberekre vadásztak.
Tömegesen került sor őrizetbe vételekre, majd az elfogottaknak a Budai Központi  vagy a Pesti Központi Kerületi bíróságok nyomozási bírái elé állítására. Dokumentumokból ismerten legkevesebb 150 ember 30 napra előzetes letartóztatását rendelték el. A büntető eljárás alá kerülteket  – volt, hogy 19, meg 21 fős – csoportokban, statáriális jellegű eljárásban vonták felelősségre úgy, hogy a személyes adataikon kívül semmi mást – így különösen konkrét jogsértő cselekményeikről – sem az ügyészi indítvány, sem pedig az eljáró nyomozási bíró határozata nem adott számot. A büntetőjogban járatlanokkal tudatni kell, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésére a személyre vonatkoztatott „alapos gyanú” nem elégséges. A törvény az elrendeléshez már „különös” előfeltételek meglétét követeli meg. Azoknak már az ügyész indítványában meg kell jelenniük, melyeket a nyomozási bírának értékelni kell.
Az előzetes letartóztatás elrendelésének különös feltételei sorában alapvető jelentősége van az alapos gyanúnak az elkövető személyére konkretizált bizonyítékai megjelölésének és legkevesebb azoknak a személyes körülményeknek a felhívása, melyek a büntetőeljárás sikere érdekében a személyes szabadság elvonását mellőzhetetlenné teszik.
A nyomozási bírák eljárásainak nagyszámú dokumentumai, majd a másodfokú eljárásokban  rendre szabadlábra helyezéseket rendelő határozatok jogi indokolásai bizonyítják, hogy az ügyek és azokban eléjük állítottak sokasága és velük szemben elvárás nyomása alatt a törvényben megkövetett különös feltételek teljesüléséről szó sem esett. Ez az ügyészi indítványban sem volt meg és az ügyben hozott határozatokban sincs ezeknek semmi nyoma.
A személyi szabadság törvénysértő megvonása a legsúlyosabb jogsértések egyike. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már tevékenysége korai szakában kitüntetetten foglalkozott a csatlakozott államok ítélkezési gyakorlatával és vaskos kötetben, esettanulmányokban adott jogelvi iránymutatást.
A Budai Központi kerületi és a Pesti Központi Kerületi Bíróságok nyomozási bírái által – contra legem – hozott határozatokat a másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság tanácsai rendre  megváltoztatták. Szakmai kőrökben sem ismert,hogy a súlyos jogsértésekkel született ilyen döntéseknek lett-e bármilyen személyi következménye.
Az  Országgyűlés a 3/2010, Ogy. határozatában deklarálta, hogy 2006. szeptember 17-  és október 24-ig tartóan a főváros közterületein bekövetkezett rendvédelmi eljárások során a rendőrségi,  ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni.
Miniszterelnök úrtól Dr. Balsai István országgyűlési képviselő kapta azt a feladatot, hogy a Fidesz választási, majd kormányprogramjában vállalt azon kötelezettség teljesüljön, hogy a 2006, őszén megvalósult és jogállamban büntetendő minden illegitim erőszakos cselekmény elkövetőjét azonosítsa, hogy a bizonyítékokkal megalapozott, indokolt esetekben a büntetőjogi felelősségre vonások megkezdődhessenek.
Az országgyűlési képviselő úr által felkért személyek az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Irattárából – 30 évre titkosítás feloldását követően – végezték el a korabeli dokumentumok tényfeltáró munkáját. Magam a közösségünket irányító és kutató munkát végeztem, majd az összegző jelentés tervezete szerkesztésében tevékenykedtem. Ismereteim tehát a korszakra vonatkozó dokumentumokra alapozottak.
Az elkészült jelentést az Országgyűlés általános, majd részletes tárgyalást követően elfogadta. Azt két képviselő adta át a legfőbb ügyész úrnak – de a nyilvánosság számára nem derült ki, hogy milyen célzattal.  Jelezték-e hogy a dokumentum a kormány által meghirdetett program megvalósulása első eleme? Esetleg feljelentés?
A közbeszédben ismerten Balsai jelentés a rendvédelmi szervek, azok végrehajtó állománya által   megvalósított, legkevesebb kb. 15 féle közvádra üldözendő, köztörvényes bűncselekményt nevezett meg.  Különösen súlyos megítélésűek a Büntető Törvény különös részében a hivatali bűncselekmények fejezetében büntetni rendelt, hivatalos személyek (rendőrök) által tanúsított és azok alá vonható cselekvések.
A hetek-hónapok eseménytelen múlásával korábban jogalkalmazó egykori büntetőjogászként ébredt fel bennem annak gyanúja, hogy a büntetőügyek indításában ellenérdekeltek 5 év teltével a büntetendőség törvényi elévülésére „játszanak”.
Bár a Balsai Jelentés jogdogmatikai lehetőségként vetette fel, de saját határozott álláspontom szerint – mert a szolgálatuk teljesítésének a rendőrség törvénye, a szolgálati szabályzat, a csapatszolgálati utasítás, és azoknál alacsonyabb szinteken is született számtalan foglalkozási parancsot rendőrök  tudatosan szegtek meg – a már bűnös jogsértések összességükben a  hónapok óta tüntető, de október 23-án  forradalmáról emlékezve ünnepelő lakosság megfélemlítését, azoknak az alapvető emberi, politikai és szabadságjogaik gyakorlásától erőszakkal megfosztását célozta. Ez pedig a célzat okán, együttesen büntető jogunkban a terrorbűncselekmény tényállásszerű deliktumának felel meg.
A törvény parancsának is eleget téve, a Balsai jelentésre alapozva 2011. október 21-én a legfőbb ügyész úrhoz címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva  Gyucsány Ferenc felelős miniszterelnök és büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszín parancsnokok és a végrehajtó állományból érintettek ellen büntető feljelentés tettem.
A törvény eme bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. okozatként elkövetője büntetendőségének elévülése kizárt.
Befogadták?
Igen.  Értesítettek, hogy okirataimat a Központi Nyomozó Ügyészség Regionális Kirendeltségéhez, a Debreceni Katonai Főügyészséghez áttették. Tehát feljelentésemet alaptalannak nem találták, ezért annak 3 napon belül indokolás nélküli elutasítására nem került sor. Továbbiakban kezdeményezésem sorsáról semmiféle értesítést nem kaptam.
Mennyivel más lett volna, ha holokauszt-relativizálást követtek volna el Gyurcsány rendőrei, nem pedig szemkilövést…
Ön mondta…Kizárólag katonai bűncselekmények miatt emeltek vádat Bene László országos, Gergényi Péter budapesti főkapitányok és összesen 15 fő egykoron parancsnoki jogállású személyek ellen. Lényegében alárendeltjeikről parancsnoki gondoskodási kötelezettségeik elmulasztása volt felrótt magatartásuk.  A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője sajtótájékoztatójából értesültem arról, hogy a már nem katonai bűncselekmények eseteiben nem kerül sor vádemelésre. Tehát az  elfogások, súlyos maradandó egészségkárosodást is okozó sérülések, a fogva tartás alatti kínzások és  hivatalos személyek által elkövetett más bűncselekmények eseteiben semmilyen vádat nem emeltek.
A Balsai-jelentés foglalkozott a Magyar Rádió udvarán történt borzalmas rendőri tömeges kegyetlenkedésekkel? Amelyek áldozatai sajnos nem az olyan Bolgár György-félék voltak, akik máig büntetlenül váltig harsogják, az a rendőrség nem támadott meg ártatlanokat.
Két fiatal hölgyet például egy Szentkirály utcai ház kukatárolóból rángattak ki, mert ijedtükben oda menekültek…
De kár, hogy nem  Gönczöl Katalinnak és Sándor Zsuzsának hívtak őket…
Ezt sem én mondtam!…Őket is a rádió udvarába vitték. Az egyik szép szőke lányt gumibottal úgy fejbe verte egy rendőr, hogy elrepedt a fején a bőr; fejét, ruháját elöntötte a vére. Ilyen állapotában vitték nyomozási bíró elé azzal, hogy rendőrökre támadtak és hivatalos személy ellen erőszakot követtek el. A nyomozási bírónő nem kérdezte meg tőle: mondja, maga mitől sérült meg. Az előzetes letartoztatásra ítéltek a Nagy Ignác utcai BV Intézetbe befogadáskor további megalázó gyötrelmeket éltek át.  Meztelenre vetkőztetett lányokat terpeszállásban tornagyakorlatokra  kényszertettek: megesett, hogy kézitáskából drága parfümöt loptak. Büntetés-végrehajtás hivatalos személyei elleni eljárások indítása szóba sem került.
Nagyon elgondolkodtató. Hogy a rádió akkor műszakban voltdolgozói a látottakról nem mertek beszélni róla, és nem is találtunk olyan személyt, aki elmondta volna, mi történt ott.
Miközben az a korábban Demszky-imádó Such György volt a magyar rádió elnöke több millió forintos havi fizetéssel, aki azzal hárította el a felelősség kérdését, hogy ő nem látott, nem  hallott semmit, mert nem arra az udvarra néznek elnöki irodájának ablakai. És aki „jutalmul” most a Országház igazgatója… De ha már a büntetlenül maradókról beszélünk, térjünk vissza a túlbüntetettek legeklatánsabb és legutóbbi példájára, a 13 évre ítélt Budaházy Györgyre és társaira, akiket hirtelen most szabadon engedtek, miközben bírójuk, Kenéz Andrea bírónő lemondott.
Igen. Kenéz Andrea bírónő az augusztus táján kihirdetett ítéletét nem írta meg.
Hány nap alatt kellett volna megírnia?
Bonyolultabb ügyben a törvény hatvan napot enged.
És ilyeneknek nincs következménye?
Az ügyben eljárt egyik ügyvédtől hallottam, hogy a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma vezetőjét leváltották, mert próbálta védeni a bírónő mulasztását. 13 év börtön és nincs ítélet!
Nem az a leginkább abszurd, hogy nincs bűncselekmény?
Ítélet, indokolás nincs. Sajtótudósításokra nem alapoznák. A fellebbezéseket bejelentett védők szerint a szóban kihirdetett ítéletből a tényállást, annak megállapítása indokolását nem ismerték meg. Várták az írásba foglalt ítéletet.
Az így kialakult helyzetben a teljes elsőfokú eljárást meg kell ismételni. Miképpen más okokból az ú.n. vörösiszap, valamint több más bonyolultabb ténybeli és jogi értékelést  igénylő elsőfokú ítéletek felülbírálatát akadályozták hasonló hibák, hiányosságok. Kínos.
De ha valakit olyan súlyos elkövetőnek tartanak, hogy 13 évre ítélnek, hogyan engedhetik szabadon?
Ne üljünk fordítva a lovon: ha valaki esetében nem készült el az írásba foglalt ítélet, a bíró állásáról lemondása miatt azt más nem írhatja meg . Ebben a példátlan helyzetben ítélet nélküli fegyházban tartás nincs törvényes alapja. Korrekt módon annyi vélelmezhető, hogy a házi őrizetbe helyezett Budaházi ellen emelt vád megalapozottságáról  másik bírói tanács által megismételt elsőfokú eljárásban kell újabb döntést hozni.
Beszéljünk egy kicsit arról a Sándor Zsuzsáról, aki gyakran és hangosan dörzsöli a kezét a Klubrádióban, annyira örül a „természetesen” zsarnok mai kormány idején működő bírósági ítéleteknek. Mint a vörösiszapos elsőfokú felmentő ítéletnek, a Gergényi-féle enyhe dádának és a többinek. Ki ez a nő?
Ő a Legfőbb Ügyészségen volt ügyész. Azután diplomata férjével  évekre külföldre távozott.  Amikor visszajött nem került vissza ügyészi állásába, a Fővárosi Bíróság bírája, szóvivője lett. Széles kőrben elkötelezett, harcos baloldali személyiségként ismerik.
Miután ez címkézési hiba a viszonzatlanul szuperudvarias Fidesznél és a jobboldali újságoknál is irritál, hadd javítsam ki balliberálisra…
Elfogadom, nem vitatom.
Nem gondolja, hogyha egy ilyen Sándor Zsuzsa-félének ennyire tetszenek az „Orbán-kormány” igazságszolgáltatási rendszerén belül hozott ítéletek 90 százaléka, akkor nem Dániában bűzlik valami nagyon, hanem netán Budapest V. kerületében?
A napokban azt hallottam, hogy Sándor Zsuzsa a vörösiszap perről könyvet írt. Érdeklődéssel fogom olvasni.  A másodfokú bírósági határozat indokait hallva nagyon nehéz meggyőző erővel a tulajdonosi és üzemeltetői felelősség hiányáról az olvasót meggyőzni.
De nagyon érdekes a politikai tényezővé is vált Magyar György ügyvéd fia is, aki szerint Magyarországon nincs igazságszolgáltatás. Amikor pedig Biszku Bélát elítélő és vele szemben végrehajtandó börtönt kiszabó ítéletet elképesztően súlyos, jogsértő érveléssel hatályon kívül helyezték, ennek ellenkező érvelését hallhattuk tőle. De ez kirívóan  jogsértő rendelkezés volt. A legfőbb ügyész által 5 hasonló jogértelmezést felvető ügyben elvi határozat hozatalát kezdeményezte. Annak helyt adva a Kúria a Biszku ügy másodfokú határozatát is jogsértőnek minősítette: a jogalkalmazás gyakorlata számára elvi irányítást is adott. De ekkorra az ügy visszakerült első fokra, a vádlott halála miatt az eljárást meg kellett szüntetni. Ekként az 1956 utáni megtorlások egyik legszörnyűbb tömeggyilkos alakja megúszta a büntetőjogi következményeket úgy, hogy egy percet nem töltött börtönben.
Kérdésedre említem: a Biszku ügy tanulságai után már nem okozhatott meglepetést Ruzsás Sándor katonai bíró tanácselnök úr vezette Tanács másodfokú ítélete a rendőrtábornokok ügyében.
Alaptalan érvelés, hogy a Fővárosi ítélőtábla egyetlen katonai tanácsának kellett az ügyet elbírálásra adni. Lehet már két évtizede is annak, hogy a katonai ügyészségek és katonai bíróságok különállása megszűnt. Szervezeteiket integrálták a „rendes” ügyészségi és bírósági szervezetekbe. A már nyugállományú rendőrtábornokok ügyében nem volt akadálya annak, hogy nem katonai jogállású bírák tanácsa járjon el a másodfokú eljárásban.
Miután ez az interjú  nem hivatalos médiumban, hanem blogon jelenik meg, hadd tegyem hozzá, milyen boldogan bérelnék ki egy szobát a Terror Házában néhány napra, hogy az interjúban elhangzó nevek tulajdonosát ott egy kis, hatvan évre visszamenő nosztalgiával kezeljem, az ott található muzeális eszközökkel. De nagyon köszönöm Önnek az idejét és szókimondását, ami ma nem egy esetben hiánycikk. Viszont még egy utolsó kérdés. Ön mit tart a bírói rendszerben a leginkább tarthatatlannak?
Azt, hogy a durván és időnként ismétlődően törvénysértő bírói aktusoknak nincs megismerhető következménye a bírói karrierre. Mélyen sértő, hogy a bírói önkény és nem a törvénynek megfelelés a norma. A bírói függetlenség eme parttalan értelmezésének az eltűrése nem segíti a közvéleményt felkavaró,  hatásában a bíróságok igazság szolgáltatásába vetett hitét megtartani.
Befejezésül annak érzékeltetésére, hogy felismeréseim, okfejtéseim mennyire megalapozottak, nem kalandos parttalan gondolatok, utalok arra, hogy a múlt csütörtöki kormány sajtótájékoztatón a közvélemény igazságérzetét felkavaró, a bíróságokba vetett közbizalom rombolását alkalmas, botrányos ítéletekről Lázár János véleményét faggató újságírói kérdésre a kancellária miniszter úr válaszként kedvenc egyetemi professzora, a kormány jelenlegi igazságügyi minisztere, Trócsányi László véleményét idézte, aki szerint itt nem igazság szolgáltatás, hanem jogszolgáltatás folyik.
Ébresztő!
(Vége)

2017. június 14., szerda

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Isten és a magyar igazságszolgáltatás malmai néha lassan őrölnek. De őrölnek, és ez megnyugtató. Tudom, egyesek harsány véleménye szerint a Sukoró-ügyben a múlt héten jogerősen elítélt két valamikori MNV Zrt.-vezető ártatlan, és az ügyészek, valamint a bírák a bűnösök. Hogy mi is történt valójában, és kik voltak a résztvevői az elhíresült ügynek, az lényegében megtalálható a 2009 tavaszán, a Magyar Hírlapban közreadott emlékeztető jegyzőkönyvben, amely a Nándorfehérvári teremben készült egy tervezett turisztikai, kaszinóval is megspékelt gigaberuházásról, még 2008 májusában.
Az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Ahhoz, hogy ennek a szólásnak az igazsága mérlegelhető legyen Sukoró-ügyben is, csak vissza kell nyúlni ehhez a jegyzőkönyvhöz. Ez az emlékeztető ugyanis véleményem szerint egyértelműen megmutatja, hol is kellene keresni az igazi bűnösöket.
Az akkori kormányszóvivő azt állította, hogy „a sukorói beruházást azért indította útjára a kormány, mert a 200 milliárd forintos projekt 2300 munkahelyet teremt a Közép-Dunántúlon, és jelentős külföldi tőkét vonz az országba”. A dokumentumok azonban mást mutattak: „Az eredeti tervek szerint a projekt helyszíne Albertirsa lett volna, azonban a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint egy tervezési statisztikai régióban” egyszerre csak egy személy működtethetett koncessziós jogon játékkaszinót. Ez pedig korábban Pest megyében már elkelt. Ezt nem tudhatták az izraeli befektetők, s mivel így a projekt legfontosabb része, a kaszinó, Pest megyében működésképtelenné vált, a fontos emberekkel tisztázni kellett a problémát. Végül Fejér megyében, a Velencei-tó környékén, Sukorón találtak egy megfelelő ingatlanegyüttest.
A megbeszélés résztvevőinek – Gyurcsánynak, Bajnainak, Veresnek, Tátrainak – mindegy volt, hogy melyik régióban lesz kaszinóváros, csak legyen. Így vállalták, hogy Sukoró régiójára írják ki a koncessziós pályázatot a kaszinóra mint a gigaberuházás részére. Az emlékeztető jegyzőkönyv pedig rögzítette, hogy „a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz”. Tudni kell, hogy az egész folyamatban egyedül a szerencsejáték koncessziós kiírásához kellett minisztériumi engedély, aminek megadását tehát látatlanban, előre garantálták a befektetők részére.
Úgy gondolták, az állampolgárnak Budai Bernadett majd „eladja” a Közép-Dunántúl tudatos támogatását. Meg is kísérelte. A turisztikai nagyberuházást akkor vissza nem térítendő támogatással is lehetett ösztönözni. Egyedi kormánydöntés kellett hozzá, a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-n, az ITDH-n keresztül. A támogatásnak jogszabályban meghatározott rendje volt. A befektetőnek írásban kellett bejelentenie a támogatási igényét, majd a gazdasági miniszter – a megfelelő feltételek fennállása esetén – a kormány részére javaslatot tehetett beruházási támogatás nyújtására.
A rend azonban ezúttal is felborult. A GK 2008. december 16-i ülése felhatalmazást adott az ITDH vezérigazgatójának, hogy a tárgyalások során legfeljebb folyó áron 2635 millió forint készpénztámogatást ajánljon a beruházónak. A gazdasági kabinet egy szűkített létszámú „kis kormánynak” minősült, amelynek vezetője a pénzügyminiszter volt. Azért jött létre, hogy a kormány részére a gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezze, illetőleg a gazdaságpolitikai döntéseket előkészítse. Feladatmeghatározásában azonban nem volt joga konkrét támogatási összeg meghatározására, hiszen nem „ő” volt a kormány. Hacsak úgy nem, hogy utasítást kapott a miniszterelnöktől.
Csakhogy a miniszterelnök és a kormány nem azonos! Azt is jó tudni, hogy ez a típusú támogatás csak akkor volt adható nagyberuházásra, ha az írásban ismertetett projekt kiemelt jelentőségű volt. A minősítés megadása a kormány dolga volt. Hát gyorsan meg is tette. Mégpedig előre! Jogszabályt hozott rá a Gyurcsány- kormány az utolsó ülésén. És micsoda megérzések! A jogszabály címe: a „King’s City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.”
Még sehol nem volt a koncessziós eredményhirdetés, sehol a támogatási kérelem, sehol kész, hivatalosan benyújtott projektterv, még csak egy Nándorfehérvári termi összekacsintáson és egy vélhetően bűncselekménnyel megvalósuló, az ügyészség által akkor már vizsgált földcseremutyin voltunk túl. Ennek ellenére már 2009 áprilisában biztossá vált, hogy lesz turisztikai nagyberuházás, hogy az Sukorón lesz, és King’s Citynek hívják majd. És az is biztos volt, hogy lesz vissza nem térítendő támogatás. Persze a koncesszió nyertesének is a beruházók érdekköréből illik kikerülnie. Hiszen jogszabály már volt rá. Egyébként a kormányrendeletből úgy tűnt elsőre, hogy a kormány 2009 tavaszán magától találta ki a hangzatos King’s City magyar nevet. De mi tudjuk – mert a dokumentumok bizonyítják –, hogy már 2008 elején vagy talán még korábban, 2007-ben a King’s City Mangement Kft. izraeli befektetői keresték meg a volt és a leendő miniszterelnököt javaslatukkal.
Persze a projekthez hozzátartozott a kaszinó is, de kaszinó meg nem lehetett koncessziós jog nélkül. Így a dokumentumokban szerepelt még egy kitétel: „A támogatási szerződés megkötésére mindaddig nem kerül sor, amíg a befektetők nem rendelkeznek a koncessziós joggal.” Ez első látásra majdnem megnyugtató volt. Azonban ha a sorok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a Nándorfehérvári teremben 2008 májusában Gyurcsány, Bajnai, Veres képviseletében Markó Andrea, az akkori titokminiszter, Ficsor Ádám és Tátrai, az MNV Zt. vezérigazgatója „egyöntetűen támogatták a projektet”.
Nemcsak kilógott, hanem ki is esett a lóláb. Nem lehetett kétséges, hogy a koncessziós pályázatot kinek kellene megnyernie. A jegyzőkönyv szerint: „Bajnai miniszter úr közvetlenül referál miniszterelnök úrnak.” Vagyis Bajnainak a miniszterelnöki szék átvételéig – főnöki utasítás alapján – tisztában kellett lennie minden, a projekttel kapcsolatos kérdéssel és történéssel.
De van még más érdekesség is. Akkoriban az állami tulajdonban álló ingatlanokat érintő tulajdonváltozást tartalmazó döntés joga 250 millió forint felett az MNV Zrt. erre felhatalmazott tanácsát illette meg, nem pedig az államigazgatás felső vezetőit. A nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján ugyanakkor egyértelműen úgy tűnik, hogy a később érvénytelenné nyilvánított ingatlancseréről szóló döntést a Gyurcsány–Bajnai–Markó hármas hozta meg. A koncessziós pályázat kiírásának garantálása pedig a versenysemlegesség durva megsértésének tűnik, még akkor is, ha a kormányszóvivő szerint ők nem ígérték meg a koncesszió megnyerését. De akkor hogy van az, hogy egy nappal a koncessziós pályázat első kiírása előtt jött létre – minden bizonnyal egyszerűsített cégeljárásban, egy óra alatt történő bejegyzéssel – egy KC Bidding Kft., ami a King’s City-s ajánlat rövidítésének tűnt?
A cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése és a tender kiírásának a napja azonos volt. S bár Veres technikai jellegű jogi problémára hivatkozva visszavonta a sukorói Las Vegas kaszinójának üzemeltetésére szóló kiírást, másfél hónap múlva ismét megjelenik a felhívás. Talán nem véletlen, hogy az egyetlen pályázó a KC Bidding volt. Csak a teljesen ostoba nem látja az összejátszást. S az is tény, hogy a versenysemlegesség megsértése már nem csupán szabálytalanság, hanem súrolhat bűncselekményi tényállást is.
Az elmúlt nyolc év alatt a sukorói ingatlan-csereszerződés jogerősen is érvénytelen lett, az MNV Zrt. két vezetőjét jogerősen is elítélték hűtlen kezelés kísérletéért. Az ügyletet kitalálók, az azt minden téren menedzselő és jogszabálysértések sokaságát elkövető magas beosztású támogatók – a két elítélt volt MNV Zrt.-vezetővel szemben – nem utasításra cselekedtek. Ismeretlen okoktól vezé-relve mégis érintetlenek maradtak. Most pedig börtönnel fenyegetik a büntetőperben eljáró ügyészeket és bírákat.
Úgy vélem, a jegyzőkönyv tartalma alapján minden józan eszű magyar állampolgár képes annak eldöntésére, hogy ebben az ügyben ki az ártatlan és ki a bűnös. Akár eljárás alá vonták az illetőt, akár nem. A két elítélt vezető bűnös, mert mondhattak volna nemet az utasításra, hisz annak idején a saját szememmel látott belső feljegyzések fel is hívták a vezetők figyelmét az ügy sikamlós voltára. De nem ezt tették, így nem ártatlanok. Most pedig elvitték a balhét. Hogy miért, azt csak ők tudják. Az ügy igazi bűnösei pedig, nem is kevesen, szabadlábon vannak, és mélyen hallgatnak.
A szerző jogász
CÍMKÉK: BAJNAI GORDONGYURCSÁNY FERENCKING’S CITYSUKORÓVERESS JÁNOS

2016. július 25., hétfő

Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők

Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők

2016. JÚLIUS 25. HÉTFŐ 05:45

A VÁLSÁG KITÖRÉSEKOR SEM FOGTÁK VISSZA A REKLÁMKÖLTÉSEKET A SZOCIALISTÁK


Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. Lapunk összegyűjtötte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél.


A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évé­ben a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.

A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben.

A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból.


KASZÁLT AZ AXEL SPRINGER


Az Axel Springer bevételei alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok.
A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.


SZOKATLAN MEGBÍZÁSOK


Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommuniká­ciós veszélyek összegyűjtéséről szólt.

Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.

2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez.

A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került.

Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.


ÜGYNÖKSÉGEKNEK JUTOTT ÖSSZEGEK


A különböző kommunikációs ügynökségeknek juttatott pénzekről beszélve érdemes kiemelni Bajnai Gordon két korábbi érdekeltségét. Abban az időben, amikor Bajnai felügyelte a már említett Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, többek között azt kellett kommunikálni, hogy mi lesz hárommilliárdnyi uniós közpénzzel. A médiavásárlásra kiírt, kicsivel több mint bruttó 1,6 milliárdot érő pályázatot a MindShare Médiaügynökség Kft. nyerte, de a keretből jutott a Café PR Kft.-nek is. Ez utóbbinak korábban a Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszterhez és Bajnai Gordonhoz köthető Webigen Rt. volt a tulajdonosa.

A Mediaedge:cia-vel a Miniszterelnöki Hivatal 2005-ben kötött kommunikációs feladatokra egy kétmilliárdos keretösszegű szerződést. A pénzből 720 millió forintot költött el ez a vállalkozás médiatervezésre és -vásárlásra. Szintén ez a cég nyert el egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kiírt tendert 800 millió forintért. Ezért a pénzért főleg a kormányzati reformokat kellett megismertetniük a választókkal.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nettó 611 millió forintos kommunikációs tenderét már a MindShare nyerte 2008-ban. Ez az ügynökség 2010 elején a Magyar Posta 400 milliós közbeszerzését vitte el, de dolgoztak például a Magyar Fejlesztési Banknak is 180 millióért.

Az 1996-ban alapított Noguchi Porter Novelli ügynökség saját honlapja szerint eddig minden évben nyereséges volt. Ehhez járulhatott hozzá többek között az, hogy a vállalkozás bonyolította egy ideig a BKV sajtótájékoztatóinak, sajtóbeszélgetései­nek, tévés szerepléseinek és interjúinak szervezését.

A WELL SEM MARADT KI


Nagyot szakított az állami pénzekből a Well reklámügynökség is, ami azért is érdekes, mert korábbi tulajdonosai között több ismert újságíró található, így Mester Ákos, Szilágyi János és Breuer Tamás is. De volt köze a céghez Gyurcsány Ferenc üzlettársának, Erdős Ákosnak is. Ő volt az, aki megvette a volt miniszterelnöktől a Perfekt Zrt.-t, és a Nemzeti Tankönyvkiadóban, valamint az Állami Nyomdában is tulajdonos lett.

A Well egyik 50 milliója tulajdonképpen a körúti villamosoknak köszönhető. A BKV 2006. március 1-jén szerződött a céggel a Combinókkal kapcsolatos teljes körű PR-tevékenységre; a megbízás az adott év október 15-ig szólt. Egy későbbi belső ellenőrzés arra jutott, hogy a szerződés teljesítése megkérdőjelezhető, a cég ettől függetlenül megkapta a 49,5 millió forintot és az áfát. A Well-lel kapcsolatban további három olyan szerződés is előkerült, amelyeknél valamilyen hiányosságot találtak. Ezek között volt pél­dául a bliccelés elleni kampány lebonyolítása nyomtatott újságokban.

A Well Kft. a Hagyó-perből sem maradt ki. Az egyik tárgyalási napon hangzott el, hogy a BKV 2006. ja­­nuár 1. és 2010. március 8. között csaknem 156 millió forintot utalt a Wellnek, több szerződés ellenértékeként. Az egyik fő érdekesség nem is ez, hanem hogy a Well 2007-ben megbízásos jogviszonyban kezdte foglalkoztatni Lelovics Ottót, aki a per ötödrendű vádlottja volt. Lelovics havi bruttó alapbére több mint egymillió forint volt.

Felmerült a cég neve egy hajléktalanokra és lecsúszott egzisztenciák­ra épített cégcsoport körül is. Ennek ügyfelei között volt a Wellen kívül a magyar Siemens-csoport és a 168 Órát kiadó Telegráf Kft. is.

INSOMNIA: EGYEDÜLI PÁLYÁZÓ


Százmilliókat kapott a baloldali kormányoktól az Insomnia is. Az ügynökség honlapján egyebek mellett azt írják, hogy a Közel-Keleten is vannak virágzó kapcsolataik, de „beleteszik” a kreativitásukat európai uniós és közszolgálati projektekbe is. A vállalkozás ügyfelei között volt mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet is. Ezeken kívül kapcsolatban álltak a Simor András vezette jegybankkal is, ahonnan 2010-ben 230 millió forintnyi megbízást kaptak rendezvényszervezésre és egyéb kommunikációs feladatokra.

A már említett Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézettől esett le a legnagyobb falat az Insomniának. A cég a Mindshare bevonásával 2008-ban egyedül pályázott az agrártárca uniós forrásokat népszerűsítő, nem kevesebb, mint kétmilliárdos pályázatán. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet feltételei irreálisan szigo­rúak voltak, ráadásul olyan referenciákat kértek, amelyeket csak alvállalkozók bevonásával lehetett teljesíteni.

Segítette az Insomnia sikerét Botka László szegedi polgármester is. A helyi önkormányzat egyik cége 2010-ben állapodott meg az ügynökséggel a város rehabilitációjával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ellátására. Az összesen csaknem 47 milliós keretösszegű szerződésben szerepelt egyebek mellett hűtőmágnesek készítése másfél millióért, sajtótájékoztatók szervezése kétmillióért, de a cselekvési terv is 800 ezer forintba került.

Hivatalos adatok szerint 2006 és 2010 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 84 milliárd forintot költöttek el állami hirdetésekre. Összeállításunk a teljesség igénye nélkül említette meg a legvaskosabb, esetenként pedig a legérdekesebb kiadásokat, a kisebb összegű megbízásokkal nem foglalkoztunk. Azt pedig akár költői kérdésnek is szánhatnánk, hogy a Fidesz-kormány 2010 és 2014 között hogyan úszhatta ezt meg hárommilliárddal kevesebből, holott elvileg a hirdetési piac árai is emelkedtek.

SZÁZMILLIÓK AZ ACG-NEK


A Gyurcsány-kormány Fair play című kampányát az ACG nevű ügynökség készítette. A feketegazdaság veszélyeire figyelmeztető spotok 295 millió forintba kerültek, és rossz nyelvek szerint a cég az egészet a Chio reklámjait is készítő társaságtól lopta. Akkoriban volt is egy kis adok-kapok a cégek ügyvédei között, de rövid időn belül mindketten kiadtak egy-egy bocsánatkérő közleményt.

http://magyaridok.hu/belfold/igy-folyt-el-gyurcsanyek-idejen-84-milliard-forint-861514/


2016. május 25., szerda

Beindult a Gyurcsány-lobbi Brüsszelben | Magyar Idők

Beindult a Gyurcsány-lobbi Brüsszelben | Magyar Idők

2016. MÁJUS 25., SZERDA, ORBÁN NAPJA
A DK ELNÖKE AZ UNIÓS BIZOTTSÁGI VEZETŐK ÉS NAGYKÖVETEK MELLETT AZ AMERIKAIAKKAL IS TÁRGYAL

Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Niedermüller Péter, a DK alelnöke és EP-képviselője, amikor a Facebookon közölte, azért dolgozik Brüsszelben, hogy az unió szigorú szankciókkal sújtsa Magyarországot, amiért a kormány nem akar bevándorlókat befogadni az országba. A párt sajtóosztálya ugyanis kedden arról tájékoztatott: Gyurcsány Ferenc pártelnök, Molnár Csaba ügyvezető alelnök, EP-képviselő és Niedermüller kíséretében tesz látogatást Brüsszelben.
A Gyurcsány-féle lobbitevékenység tehát elkezdődhetett, a DK-s delegáció legalábbis számos uniós biztossal és bizottsági vezetővel, továbbá Yang Yanyival, az EU mellé delegált kínai nagykövettel, David Walzerrel, az EU mellé delegált izraeli nagykövettel, Selim Yenellel, az EU mellé rendelt török nagykövettel, Susan Dangerrel, az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) európai vezetőjével is találkozik.

A DK szóvivőjétől kedden estig nem kaptunk választ arra, hogy Gyurcsány folytat-e olyan tárgyalást is, amely cége, az Altus Zrt. megbízásairól szól. Orbán Viktor miniszterelnök sajtóirodája ugyanakkor megerősítette a Bors értesülését, hogy Orbán Viktor fellebbez abban a perben, amelyet Gyurcsány Ferenc cége, az Altus indított ellene és amelyben első fokon bocsánatkérésre kötelezték a kormányfőt.
Emlékezetes, Orbán Viktor tavaly májusban Strasbourgban, egy újságírói kérdésre válaszolva skandalumnak nevezte a DK elnökéhez köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását.
Szankciókat akar hazánk ellen a Gyurcsány-párt
Forrás: Bach Máté
Szankciókat akar hazánk ellen a Gyurcsány-párt
Azt mondta: üzleti megbízatásnak álcázott formában uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat.

Kapcsolódó:

BOLDOG SZÜLINAPOT, ŐSZÖDI BESZÉD!

Örömünk most már határtalan, a mi Fletónk újra régi formájában idézi meg régi formáját. Azt az időszakot, amikor beborozott plébánosra hajazó prédikációival haknizott országszerte, és úgy osztotta a politikai dizájnerdrogot, mint Bajnai az EU-s támogatást a szoci kisvállalkozóknak.

ŐSZÖDI BAGATELL

„Őszödről tíz évvel később” – mottóval, naponta új részekkel jelentkező videósorozatba kezdett Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc. Jópofáskodva, várhatóan sajátos végkövetkeztetést levonva tálalja a rendszerváltás óta az eddigi legsúlyosabb belpolitikai válsághoz, a 2006. őszi utcai zavargásokhoz vezető, nem utolsósorban pedig a baloldalt romba döntő őszödi beszédét. „Mi volt tíz éve? Ajjaj” – mondja sejtelmesen, grimaszolva az első, hétfőn este közzétett videóban Gyurcsány. „Bánom-e, hogy csúnyán beszéltem? Hát, legfeljebb azt.” – közli a DK elnöke a második videóban. Mint ismert, holnap lesz tíz éve, hogy Balatonőszödön elhangzott a súlyos következményekkel járó beszéd.