A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mvsz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mvsz. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. április 21., vasárnap
2011. december 4., vasárnap
Az emlékezetes december 5.-i népszavazás adalékai
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
http://olevendula.multiply.com/tag/dobszay%20k%C3%A1roly
http://olevendula.multiply.com/tag/mvsz
http://olevendula.multiply.com/journal/item/1048/1048
http://olevendula.multiply.com/journal/item/182/182
http://olevendula.multiply.com/journal/item/355/2004._dec._5-hez_III.
http://olevendula.multiply.com/journal/item/354/2004._dec._5-hez_II.
http://olevendula.multiply.com/journal/item/353/2004.december_5-hez
El a kezekkel a Magyarok Házától, az MVSZ Székházától
Figyelem felhívó tüntetésre hívunk minden magyar honfitársunkat 2011. december 7-én 18 órára a Magyarok Házához!
EL A KEZEKKEL A MAGYAROK HÁZÁTÓL,
EL A KEZEKKEL AZ MVSZ SZÉKHÁZÁTÓL!
EL A KEZEKKEL A NEMZETI OLDAL BÁSTYÁJÁTÓL!
EL A KEZEKKEL AZ MVSZ SZÉKHÁZÁTÓL!
EL A KEZEKKEL A NEMZETI OLDAL BÁSTYÁJÁTÓL!
Az elmúlt évtizedekben nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyarok Világszövetségét folyamatos politikai támadások érik és a hatalom mindent megtesz ellehetetlenítése érdekében. Az utóbbi időben a támadás fokozódott, s ím már jogformai indokokkal kívánják az MVSZ vezetését jogaiban meggyengíteni, székházától, a Magyarok Házától megfosztani, amelynek a nemzeti oldal társadalmi erőire súlyos következményei lehetnek.
Részletek itt olvashatók:
Az ítélotábla határozata nevében ide a székházat, vagy megint feljelentek!
Büdös paragrafus bomba hullott a Magyarok Házára
A Magyarok Háza MVSZ tulajdonban és kezelésben tartása társadalmi, nemzeti ügy, nem csupán az MVSZ ügye, de kormányzati irányítása, kezelésbe vétele megengedhetetlen.
A Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség szervezői, a MAREVOSZ, a Nemzeti Gárda és a Fejér Szövetség közös felhívással fordul a nemzeti szervezetekhez és tagjaikhoz:
Beszédet mondanak a szervezők képviselői és az MVSZ képviselői.
A tüntetést a Rendőrségen hivatalosan a MAREVOSZ jelentette be.
Találkozzunk Budapesten az V. kerület Semmelweis utca 1-3 előtt szerdán este 6 órakor!
Kérjük mozgósítsák ismerőseiket és megmutathatjuk, hogy sokan tudunk kiállni közös összefogással Hazánk egy fontos bástyájáért!
TAHSZ Sajtószolgálat
2011/12/04/1
*******
Rendkívül bűzös paragrafus bomba pottyant a Magyarok Házára
Most kaptuk a hírt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy - enyhe kifejezéssel élve is - átlátszó ítélettel dobott légből kapott penészbombát a Magyarok Világszövetsége elnökének és elnökhelyettesének megválasztására, s ezzel a Magyarok Világszövetsége központjára, a Magyarok Házára.
1.) Penészes csupán, de nem hatásos, mert már egy több éves rágalomhadjáratban hozott az Ítélőtábla most a Fővárosi Bíróság ítéletével ellentétes elképesztő, minden józan ítélettől mentes határozatot.2.) Légből kapott bomba, hiszen az ítélettel egy olyan választást semmisítettek meg, amelyhez fogható eredménnyel zárult választást kevés társadalmi szervezet, mi több nemzetközi szövetség képes felmutatni egyszemélyi, elnöki és elnökségi kérdésben.
3.) S rendkívül büdös is, főként annak tükrében, hogy órákkal ezelőtt kaptuk a hírt, hogy az ítéleten felbátorodva a vádakat évek óta dédelgető hajdani világszövetségi tagok ezt oly mértékű hivatalos támogatásnak vették, hogy órákig randalíroztak a Magyarok Házában azt követelve, hogy Patrubány Miklós elnök azonnal távozzék és adjon át mindent a feljelentőknek, amelyhez rendőrt is hívtak az eszementek (vagy nem az eszük ment el, azaz nem az küldte őket?).
A rendőrség - más utasítás hiányában - a rend mellé állt és őket távolította el.
Ez-e az Ítélőtábla dolga?
Ez-e az Ítélőtábla dolga?
Ez, hogy elemi számtanból sem éppen fényeskedő ítéletet hozzon egy olyan kérdésben, amely nyilvánvalóan nem az igazság, csupán a formál jogtechnika eszközének minősíthető? Amely csupán ahhoz elegendő, hogy a tiszta levegőjű Magyarok Házában mégiscsak légből kapott penészes bűz legyen?
Hol van a jogalkotói, alapszabály alkotói szándék mérlegelése abban, ha egy 95%-os eredménnyel megszavazott elnök és elnökhelyettes "legitimációját" kérdőjelezik meg az alapszabályban rögzített részenkénti arányszámok legkisebb lehetséges értékeit kiszámolni képtelenek? Hol van a szakszerűség az ítéletben? Az IGAZSÁG a jogszolgálatból hova lett?
Egyetértünk az MVSZ következtetésével. Kilátszik a lóláb. Látszik, hogy nemcsak, hogy nem az IGAZSÁG, de még a JOGOSSÁG sem, csupán a jogSZERŰSÉG az érdekes, ha azok ítélkezhetnek, akik a földtől túl magasra emelkedhettek és így a magyar valóság ítéletre váró ügyeitől oly távol állnak, hogy már csupán "politikai" (nem közéleti!) megrendelői akaratot teljesítenek!
Az MVSZ sajtóközleménye:
A Magyarok Világszövetsége múlt héten nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a 100 oldalas fehér könyvet, amellyel egyértelművé tette, hogy nincs semmilyen elfogadható érv a költségvetési támogatásától való megfosztásának. A politikum válasza gyorsan jött: ma a Fővárosi Ítélőtábla szöges ellentétben ítélkezve, megváltoztatta a Fővárosi Bíróságon született alapfokú döntést, és megsemmisítette a Magyarok Világszövetségében 2008 augusztusában tartott elnök- és elnökhelyettes választásról hozott határozatokat.
Határozatát a bíróság csupán formai hibára való hivatkozással hozta meg, mondván, hogy hiába ért el mindkét tisztségviselő a titkos szavazás során több mint 95 %-os támogatást – amit a bíróság nem vitatott –, elmulasztották megszámolni a szavazatok régiónkénti megoszlását.
Bár az Ítélőtábla mai határozatának írásos indoklására még várni kell, annyi valószínűsíthető, hogy ez a döntés a Magyarok Világszövetségét előrehozott választások megtartására kényszeríti, amelyre menetrend szerint 2012 augusztusában kerül sor.
A történtek ékesen bizonyítják, hogy a magyarországi politikai osztály mindent elkövet a Magyarok Világszövetsége ellehetetlenítésére.
MVSZ Sajtószolgálat
A Fejér Szövetség számára teljesen egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége elnöke. Az marad mindaddig, amíg a Magyarok Világszövetsége mást nem választ meg helyette.
Arra kérünk minden szövetségesünket, hogy a Magyarok Házát vegyük a védelmünkbe, míg ennek a sajnálatos és álságos ítéletnek a füstje el nem száll azok légterébe, akik ezen mesterkedtek!
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
2011/11/30/1
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
2011. november 29., kedd
MVSZ: Bírósággal az igazság ellen
Fordulóponthoz érkezett a Magyarok Világszövetsége magyarországi üldöztetése. Miután a magyarországi politikai osztály sem politikai, sem közigazgatási eszközökkel, sem a költségvetés megvonásával nem tudta térdre kényszeríteni a Magyarok Világszövetségét, most jogi ellehetetlenítésére tett kísérletet.
A Magyarok Világszövetsége múlt héten nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a 100 oldalas fehér könyvet, amellyel egyértelművé tette, hogy nincs semmilyen elfogadható érv a költségvetési támogatásától való megfosztásának. A politikum válasza gyorsan jött: ma a Fővárosi Ítélőtábla szöges ellentétben ítélkezve, megváltoztatta a Fővárosi Bíróságon született alapfokú döntést, és megsemmisítette a Magyarok Világszövetségében 2008 augusztusában tartott elnök- és elnökhelyettes választásról hozott határozatokat.
Határozatát a bíróság csupán formai hibára való hivatkozással hozta meg, mondván, hogy hiába ért el mindkét tisztségviselő a titkos szavazás során több mint 95 %-os támogatást - amit a bíróság nem vitatott -, elmulasztották megszámolni a szavazatok régiónkénti megoszlását.
Bár az Ítélőtábla mai határozatának írásos indoklására még várni kell, annyi valószínűsíthető, hogy ez a döntés a Magyarok Világszövetségét előrehozott választások megtartására kényszeríti, amelyre menetrend szerint 2012 augusztusában kerül sor.
A történtek ékesen bizonyítják, hogy a magyarországi politikai osztály mindent elkövet a Magyarok Világszövetsége ellehetetlenítésére.
MVSZ Sajtószolgálat
A Magyarok Világszövetsége múlt héten nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a 100 oldalas fehér könyvet, amellyel egyértelművé tette, hogy nincs semmilyen elfogadható érv a költségvetési támogatásától való megfosztásának. A politikum válasza gyorsan jött: ma a Fővárosi Ítélőtábla szöges ellentétben ítélkezve, megváltoztatta a Fővárosi Bíróságon született alapfokú döntést, és megsemmisítette a Magyarok Világszövetségében 2008 augusztusában tartott elnök- és elnökhelyettes választásról hozott határozatokat.
Határozatát a bíróság csupán formai hibára való hivatkozással hozta meg, mondván, hogy hiába ért el mindkét tisztségviselő a titkos szavazás során több mint 95 %-os támogatást - amit a bíróság nem vitatott -, elmulasztották megszámolni a szavazatok régiónkénti megoszlását.
Bár az Ítélőtábla mai határozatának írásos indoklására még várni kell, annyi valószínűsíthető, hogy ez a döntés a Magyarok Világszövetségét előrehozott választások megtartására kényszeríti, amelyre menetrend szerint 2012 augusztusában kerül sor.
A történtek ékesen bizonyítják, hogy a magyarországi politikai osztály mindent elkövet a Magyarok Világszövetsége ellehetetlenítésére.
MVSZ Sajtószolgálat
2011. március 30., szerda
Belharc az MVSZ-ben?
Miért nem kell Patrubány a hatalomnak?!
...és miért lett támadások célpontja a Magyarok Világszövetsége...
Patrubány Miklós előtt Csoóri Sándor volt a Magyarok Világszövetségének elnöke. 2000-ben az új elnököt mindjárt megválasztása után rengeteg rágalom érte, például olyan, hogy a román titkosszolgálat tagja, besúgó, szabotőr satöbbi, pedig csak arról volt szó, hogy a MVSZ-ből valakik (sajnos tudom, kik) egy madzagon rángatható, fejbólintó szervezetet akartak csinálni, hogy bármikor elővehessék valaminek a támogatására vagy ellenzésére, mint annak idején a Hazafias Népfrontos és hasonló pártállami gittegyleteket és a Világszövetséget is... Ám a "felülről kiküldött elnökjelölt" láttán a székelyek összefogtak, mert látták, hogy mi készül megint a magyar nemzet megrontására, és a maguk soraiból választották meg Patrubányt. Ennél jobban az akkor uralkodó pártot és vezetőit nagyobb sérelem nem is érhette volna, és ugyanúgy kezdtek viselkedni, mint elődeik, a bolsevik pribékek. Ezért jött a rágalmazás (ami azóta is tart), ügynökök beépítése a Világszövetségbe, illetve belső emberek megzsarolása vagy megvásárlása (K.K., G.GY stb.). És parlamenti döntéssel, a Fidesz javaslatára és többségben megvonták a MVSZ költségvetési támogatását. 11 év óta egy fillér magyar állami támogatást sem kapott a Magyarok Világszövetsége, de a békéscsabai szlovák szervezet milliókat, amiből azok például tavaly azért utaztak Versailles-ba június 4-én, hogy hálát adjanak ezért a bűntényért!!! (ott voltam, láttam a "hálás szlovák nép" koszorúját).
Sokan visszasírják a MVSZ állítólagos "fénykorát" 2000 előtt, amikor évente több százmilliót herdáltak el reprezentációra, dőzsölésre, drága szállodai szobákra, repülőjegyekre, fogadásokra, baráti társaságuk fércműveinek drága honoráriummal felbokrétázott kiadására, és akkor Csoóri Sándor volt az elnök, "körülvéve a léhűtőktől..." Sajnos, akárkik is voltak ott, ha később a szövetség ellen támadtak, akkor magukat gyalázták meg, bármit is tettek annak előtte, de lehet az is, hogy csak balekként elhitték azt, amit a titokminiszter vagy valami hasonló ápolásra szoruló egyén hamisított Patrubány állítólagos múltjáról. Bevallom őszintén, kezdetben engem is megtévesztettek a hitelesnek tűnő pletykák, ami annak is köszönhető, hogy nem voltam a "kondér" közelében, és engem nem is kívántak bevonni a Világszövetség munkájába, mert tudhatták, hogy undorodom az alibizmustól, a látszattevékenységtől és a közpénzek elherdálásától, s ha ilyet látok, nem hallgatom el. Nem is hívtak meg, b ár a Csemadok, a Pedagógusszövetség elnökségében is ott voltam, az Együttélés alelnökeként és prágai frakcióvezetőjeként talán legalább megkérdezhették volna, hogy miben segíthetek. Volt ott viszont ingyenélő, pénzherdáló, fejbólintó elegendő... Sajnos. Én akkor csatlakoztam, amikor látnom kellett, hogy egy aljas rágalomhadjárat folyik a Világszövetség ellen, amelyekről nekem is bizonyos, ám ellenkező adataim voltak, és akik Patrubányt rágalmazták, azokról egyszerre csak kiderül, hogy bizony ők szerepelnek az ügynöklistán, és nem Patrubány. És azt is láttam, hogy a MVSZ pénz nélkül is egy olyan tevékenységet végez a nemzet szolgálatában, ami a legfontosabbak közé tartozik, de sem a pártok, sem más szervezetek nem mertek vállalni, olyan dolgok, amilyenekre én is feltettem az életemet (Trianon újraértékelése és nemzetközi rehabilitálása, magyar állampolgárság visszaadása, magyar őstörténet, rokonnépeink Belső-Ázsiában, az államadósság elemzése, Szent Korona tan, nemzetegyesíté s, a benesi dekrétumok elítélése, a szabadkőműves nemzetvesztők leleplezése stb.). Legutóbb pedig talán az a bűnünk, hogy a MVSZ kiáll a Szent Korona tanát követő magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása mellett (Magyarságtudományi Füzetek 10. kötet), ezért jöttek a felbérelt provokátorok és ügynökök által indított újabb rágalmazó támadások...
Amit most az alábbiakban közzéteszünk, az viszont nem hamisítvány, hanem Rákosi Mátyás jóságának dicshimnusza az előző elnök tollából. Ezek után, ennek fényében tegyék mérlegre a 2000 előtti és utáni Világszövetség vezetését, ha már az előélet vizsgálata ennyire lényeges a MVSZ-ből kihullott férges gyümölcsöknek.
Mihályi Molnár László
a Felvidéki Országos Tanács alelnöke, az MVSZ Elnökségének póttagja
Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
...és miért lett támadások célpontja a Magyarok Világszövetsége...
Patrubány Miklós előtt Csoóri Sándor volt a Magyarok Világszövetségének elnöke. 2000-ben az új elnököt mindjárt megválasztása után rengeteg rágalom érte, például olyan, hogy a román titkosszolgálat tagja, besúgó, szabotőr satöbbi, pedig csak arról volt szó, hogy a MVSZ-ből valakik (sajnos tudom, kik) egy madzagon rángatható, fejbólintó szervezetet akartak csinálni, hogy bármikor elővehessék valaminek a támogatására vagy ellenzésére, mint annak idején a Hazafias Népfrontos és hasonló pártállami gittegyleteket és a Világszövetséget is... Ám a "felülről kiküldött elnökjelölt" láttán a székelyek összefogtak, mert látták, hogy mi készül megint a magyar nemzet megrontására, és a maguk soraiból választották meg Patrubányt. Ennél jobban az akkor uralkodó pártot és vezetőit nagyobb sérelem nem is érhette volna, és ugyanúgy kezdtek viselkedni, mint elődeik, a bolsevik pribékek. Ezért jött a rágalmazás (ami azóta is tart), ügynökök beépítése a Világszövetségbe, illetve belső emberek megzsarolása vagy megvásárlása (K.K., G.GY stb.). És parlamenti döntéssel, a Fidesz javaslatára és többségben megvonták a MVSZ költségvetési támogatását. 11 év óta egy fillér magyar állami támogatást sem kapott a Magyarok Világszövetsége, de a békéscsabai szlovák szervezet milliókat, amiből azok például tavaly azért utaztak Versailles-ba június 4-én, hogy hálát adjanak ezért a bűntényért!!! (ott voltam, láttam a "hálás szlovák nép" koszorúját).
Sokan visszasírják a MVSZ állítólagos "fénykorát" 2000 előtt, amikor évente több százmilliót herdáltak el reprezentációra, dőzsölésre, drága szállodai szobákra, repülőjegyekre, fogadásokra, baráti társaságuk fércműveinek drága honoráriummal felbokrétázott kiadására, és akkor Csoóri Sándor volt az elnök, "körülvéve a léhűtőktől..." Sajnos, akárkik is voltak ott, ha később a szövetség ellen támadtak, akkor magukat gyalázták meg, bármit is tettek annak előtte, de lehet az is, hogy csak balekként elhitték azt, amit a titokminiszter vagy valami hasonló ápolásra szoruló egyén hamisított Patrubány állítólagos múltjáról. Bevallom őszintén, kezdetben engem is megtévesztettek a hitelesnek tűnő pletykák, ami annak is köszönhető, hogy nem voltam a "kondér" közelében, és engem nem is kívántak bevonni a Világszövetség munkájába, mert tudhatták, hogy undorodom az alibizmustól, a látszattevékenységtől és a közpénzek elherdálásától, s ha ilyet látok, nem hallgatom el. Nem is hívtak meg, b ár a Csemadok, a Pedagógusszövetség elnökségében is ott voltam, az Együttélés alelnökeként és prágai frakcióvezetőjeként talán legalább megkérdezhették volna, hogy miben segíthetek. Volt ott viszont ingyenélő, pénzherdáló, fejbólintó elegendő... Sajnos. Én akkor csatlakoztam, amikor látnom kellett, hogy egy aljas rágalomhadjárat folyik a Világszövetség ellen, amelyekről nekem is bizonyos, ám ellenkező adataim voltak, és akik Patrubányt rágalmazták, azokról egyszerre csak kiderül, hogy bizony ők szerepelnek az ügynöklistán, és nem Patrubány. És azt is láttam, hogy a MVSZ pénz nélkül is egy olyan tevékenységet végez a nemzet szolgálatában, ami a legfontosabbak közé tartozik, de sem a pártok, sem más szervezetek nem mertek vállalni, olyan dolgok, amilyenekre én is feltettem az életemet (Trianon újraértékelése és nemzetközi rehabilitálása, magyar állampolgárság visszaadása, magyar őstörténet, rokonnépeink Belső-Ázsiában, az államadósság elemzése, Szent Korona tan, nemzetegyesíté s, a benesi dekrétumok elítélése, a szabadkőműves nemzetvesztők leleplezése stb.). Legutóbb pedig talán az a bűnünk, hogy a MVSZ kiáll a Szent Korona tanát követő magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása mellett (Magyarságtudományi Füzetek 10. kötet), ezért jöttek a felbérelt provokátorok és ügynökök által indított újabb rágalmazó támadások...
Amit most az alábbiakban közzéteszünk, az viszont nem hamisítvány, hanem Rákosi Mátyás jóságának dicshimnusza az előző elnök tollából. Ezek után, ennek fényében tegyék mérlegre a 2000 előtti és utáni Világszövetség vezetését, ha már az előélet vizsgálata ennyire lényeges a MVSZ-ből kihullott férges gyümölcsöknek.
Mihályi Molnár László
a Felvidéki Országos Tanács alelnöke, az MVSZ Elnökségének póttagja
Csoóri Sándor
Aranyos madaram
Aranyos madaram,
sárgatollú madár,
Merre szálltál eddig?
régen láttalak már.
Régen jártál erre,
Régen énekeltél,
Sugaras nyarunkról
még nem is meséltél.
Tavasz óta fekszem
Álnok betegségben
És te még csak meg se
Látogattál engem.
Gyönyörű madárkám.
Gyere szállj a fámra,
Levélejtő fámról
Szobám ablakába.
Bíztató éneket
Dalolj onnan nékem:
Feledjem a bajom,
Feledjem egészen!
És hogyha útra kelsz
Csillaggyúlás előtt
Budapestre repülj,-
Ne is tarts pihenőt!
Rákosi elvtársnak
szállj az ablakába,
S illendően, szépen
kocogtass be nála.
Mondd meg neki, mondd meg,-
de ne panaszlóan -
hogy betegen fekszem,
azért nem hall rólam.
Mondd meg neki, mondd meg,
Így, ahogy üzenem:
hogyha felépülök,
tüstént fölkeresem.
És a színe előtt
teszek hitet rája:
Én leszek a leghűbb
Ifjú katonája.
1953.
Aranyos madaram
Aranyos madaram,
sárgatollú madár,
Merre szálltál eddig?
régen láttalak már.
Régen jártál erre,
Régen énekeltél,
Sugaras nyarunkról
még nem is meséltél.
Tavasz óta fekszem
Álnok betegségben
És te még csak meg se
Látogattál engem.
Gyönyörű madárkám.
Gyere szállj a fámra,
Levélejtő fámról
Szobám ablakába.
Bíztató éneket
Dalolj onnan nékem:
Feledjem a bajom,
Feledjem egészen!
És hogyha útra kelsz
Csillaggyúlás előtt
Budapestre repülj,-
Ne is tarts pihenőt!
Rákosi elvtársnak
szállj az ablakába,
S illendően, szépen
kocogtass be nála.
Mondd meg neki, mondd meg,-
de ne panaszlóan -
hogy betegen fekszem,
azért nem hall rólam.
Mondd meg neki, mondd meg,
Így, ahogy üzenem:
hogyha felépülök,
tüstént fölkeresem.
És a színe előtt
teszek hitet rája:
Én leszek a leghűbb
Ifjú katonája.
1953.
Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
2011. március 8., kedd
Hírek - röviden
ÁNTSZ: Nem forgalmazzák Magyarországon a halált okozó csecsemőoltásokat
A sajtóban megjelentekkel ellentétben nem forgalmazzák Magyarországon a Japánban feltehetően halált okozó két csecsemőoltást, amelynek használatát a vizsgálat lezárultáig fel is függesztette a japán egészségügyi minisztérium - tudatta az ÁNTSZ kedden. A tisztiorvosi szolgálat közleménye szerint a pneumococcus elleni vakcinát, a Prevenart 2008-tól valóban itthon is használták, de 2010 tavaszától lecserélték, az agyhártyagyulladás ellen védő ActHIB-t pedig már 2006 óta nem alkalmazzák önálló oltóanyagként.
Postabotrány: még nincs vége a nyomozásnak
A Legfőbb Ügyészség két hónappal, május 5-éig meghosszabbította a postaszékház eladásával kapcsolatos nyomozást. Az, hogy pontosan milyen nyomozati cselekmények miatt kellett meghosszabbítani a határidőt, természetesen szerepel az indítványában, de ez nem publikus - mondta Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
HM-botrány: „pénzmosoda voltunk, az igazgató volt a mosónő”
„Pénzmosoda voltunk az előző miniszter idején, az igazgató volt a mosónő; nagy pénzek áramlottak keresztül rajtunk” – nyilatkozta a HM kommunikációs cégéről, a Zrínyi Média Kft.-ről Gubcsi Lajos, annak kormányváltás után kinevezett, új ügyvezetője a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában kedd reggel. A privát szektorból érkezett cégvezető kijelentette: az előző miniszter kabinetjéig felnyúló ügyekről van szó. A cég tavalyi mérlegének elkészülte alapján az is kimondható, hogy a pénzcsapok elzárása, illetve már kifizetett egyes összegek visszakérése útján tavaly kétszáznegyvenmillió forintot spóroltak meg a HM cégénél.
Vádat emeltek a VI. kerület volt polgármestere és társai ellen
A Fővárosi Főügyészség délelőtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt Verók István egykori VI. kerületi MSZP-s polgármester és tizenhárom társa ellen az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan áron aluli értékesítésével összefüggésben – értesült bírósági forrásokból a Magyar Nemzet Online.
A CET beruházója lehet a vétkes
A Fővárosi Önkormányzat szerint alaptalanok a budapesti CET komplexum beruházójának „vádaskodásai”; valójában a cég hibái miatt késik a projekt – közölte Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes kedden.Nem hagyja annyiban Laborc kijelentéseit az UD Zrt.
Összesen kétmillió forint nem vagyoni kártérítést kérnek az UD Zrt. vezetői Laborc Sándortól, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójától. A 2008-ban kirobban lehallgatási ügyet követően az UD Zrt. elleni nyomozásokat bűncselekmény hiányában megszüntették. Az UD-sek szerint Laborc Sándor ezt követően tett olyan kijelentéseket, melyekben többször is megsértette a cég jó hírnevét. A keddi tárgyaláson az UD egykori és jelenlegi vezetőjét hallgatták meg tanúként.
Újabb perek elé néz a Mal
Újabb kártérítési perek kezdődnek a vörösiszap-katasztrófa miatt csütörtökön a Fővárosi Bíróságon. A Mal Zrt. ellen indított polgári perek felperesei között van az a testvérpár is, akiknek szülei életüket vesztették a 2010. október 4-i katasztrófa idején Kolontáron.
Balsai: Megdöbbentő, ahogy Heller és a szocialisták vitatják a brutalitást (+hang)
A semmisségi törvény nem a rendőrség kollektív megbélyegzéséről szól – jelentette ki Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, a javaslat beterjesztője a Lánchíd Rádióban. A miniszterelnöki biztos szerint a jogsértéseket elkövető pár száz rendőr már távozott is azóta a szervezet kötelékéből.
Heller után az MSZP is tagadja a 2006-os brutális rendőrterrort
Kevesebbet engedhetnek meg maguknak a „termékbemutatók” szervezői?
A fogyasztóvédelmi szervezetekhez számtalan panasz érkezik a különböző termékbemutatókkal és az úgynevezett vásárlói klubokkal kapcsolatban. Ennek a két kereskedelmi-szolgáltatási formának az ügyében a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület a jogszabályok szigorítását javasolja.Tavasz végéig van idejük az egészségügy dolgozóinak
Május végéig kell jelentkezniük az egészségügyi dolgozóknak a szakmájuk szerinti kamarába - áll a hétfőn elfogadott kamarai törvényben. A jogszabály szerint június 1-től már nem dolgozhat az egészségügyben, aki nem tagja valamelyiknek - írja keddi tájékoztatójában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkársága.
Bevezetik az elektronikus „népszavazást” Mezőhegyesen
Mezőhegyesen bevezetik az elektronikus véleménynyilvánító szavazást. A Békés megyei település lakói SMS-ben foglalhatnak állást a várost érintő legfontosabb kérdésekben.
Pályázik a MOB-alelnökségre Gémesi György
Három év után visszatérne a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki tisztségébe Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Véleménye szerint a Magyar Olimpiai Bizottság komoly feladatot kap és egyre szélesebb hatáskörrel ruházzák fel.
Beperli az államot, mert buta maradt az iskolában
Beperelte az ausztrál Victoria állam kormányát egy 15 éves fiú, mivel állítása szerint analfabéta maradt és a számokat sem ismeri, noha tíz éve vesz részt a közoktatásban – erősítette meg kedden Victoria állam oktatási hatósága. A Melbourne-ben iskolába járó fiú ügyvédei azért fordultak a szövetségi bírósághoz, mert „kérdésessé vált” ügyfelük jövője, és „súlyos hátrányok” érték, miután „nem felelt meg az oktatási követelményeknek” az iskolájában.
2010. december 18., szombat
RENDEZVÉNYEK december 20 - 29. MVSZ székház, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3
RENDEZVÉNYEK
december 20 - 29.
2010. december― Álom hava
Helyszín: MVSZ székház, 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3
20. hétfő
18.00 Bartók-terem ― MVSZ SZENT LÁSZLÓ MAGYARSÁGTUDOMÁNYI AKADÉMIÁJA
KARÁCSONY DSIDA JENŐVEL DSIDA JENŐ EMLÉKEZETE
Összeállítás munkásságáról évfordulóhoz nem kötött, időtlen tiszteletére
(Kriterion Kiadó, Kolozsvár) Szerkesztő: Sas Péter
A könyvet bemutatja: Lisztóczky László irodalomtörténész,
a Dsida Jenő Baráti Kör elnöke és Sas Péter művelődéstörténész,
a könyv szerkesztője
Közreműködik: Szabó András előadóművész
Házigazda: Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ elnöke
21. kedd
16.30 Arany János-terem — MAG — Politikamentes karácsonyi készülődés
17.00 Széchenyi-terem ― Gönczi Tamás: PILISI TITKOK, PÁLOS BARÁTOK
című,
Magyarságtudományi Füzetek sorozatban megjelenő új művének bemutatója
Köszöntőt mond: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke
Vendégeink: Bakk István, a Pálos Rend kutatója,
Gönczi Tamás valláskutató és Pápai Szabó György, a sorozat szerkesztője
Az új kiadvány a helyszínen megvásárolható
18.00 Bartók-terem ― MVSZ SZENT LÁSZLÓ MAGYARSÁGTUDOMÁNYI AKADÉMIÁJA
― SZÉKELY KARÁCSONY -
Lázár Anna: LÖVÉTE KÖRÖPÖLŐ című székely helytörténeti fotóalbumát
bemutatja Küllős Imola néprajzkutató,
Lázár Anna író, a könyv szerzője és Medvigy Endre irodalomkutató
Közreműködik: Konthúr Mária énekművész
A Budapesti Székely Körrel közös rendezvény
22. szerda
18.00 Széchenyi-terem — Vesztergám Miklós tárogatós:
„HALKAN FELSÍR A TÁROGATÓ”
című új lemezének bemutató koncertje
Házigazda: Medvigy Endre irodalomkutató
A CD-k a helyszínen megvásárolhatók!
27., 28., 29. hétfő, kedd, szerda
14.00 -21.30 óráig Széchenyi terem ―
V. SZENT KORONA KONFERENCIA
„...AZ ÉG, VAGY A FÖLD SEM TŰR MEG MÁS NAPOT...” TÖRTÉNELEM és ALKOTMÁNY
Előadások:
- Dr. Andrásfalvy Bertalan,
- Dr. Bakay Kornél,
- Bakos Batu,
- Kocsis István,
- Kubinyi Tamás,
- Dr. Vass Csaba,
- Dr. Varga Tibor
- ........ /még szervezés alatt/
Vetítések: VAN KIÚT ! Aranybulla – Alkotmány Mudry Péter filmje
Alkotmányjogászok, jogtörténészek beszélgetése jelenlegi alkotmányos válságunkról és az ebből kivezető út lehetőségeiről a Történeti Alkotmányról és a Szent Korona eszméről.
- Dr. Pecze Ferenc
- Dr. Samu Mihály,
- Dr. Tóth Zoltán József,
- Dr. Varga Tibor,
- Dr. Zétényi Zsolt,
- Dr. Zlinszky János,
PORTRÉ FILM Dr. ANDRÁSFALVY BERTALANRÓL
NEMZETI ROCKNAP
- HISTÓRICA rockzenekar koncertje
- NAPVÁGÁS nemzeti rockzenekar koncertje
- TOLCSVAY BÉLA énekmondó,
- CSEPIN PÉTER és ZSOLNAI GÁBOR XVI. századi végvári vitézek
HONLAP: http://www.szentkoronaországa.hu/
E-mail: level@szentkoronaorszaga.hu
Telefon : 06-30-389-3091
A belépés mind a három napra díjtalan
2010. október 11., hétfő
Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!
És az oroszok majd eladják nekünk a mostani szibériai gázár duplájáért.
(Merthogy gyanúsan közel ehhez a mezőhöz épül az az állítólagos "európai gáztároló", melybe lehet, hogy nem is az oroszoktól jön majd a gáz - hanem alulról - de fizetünk érte még az orosznak is??? - olvasónktól)
Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!
Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.
Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.
Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt.
A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis odaajándékozta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.
Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné. Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.
Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a másé lesz. Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni, és amíg jogállami volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerződéseket meg is semmisítette. Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az ország egymással szembenálló erői.
Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század!!!
A (volt) Gyurcsány-kormány hallgatott a szerződés tartalmáról. Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között. Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását. A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni Azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető.
A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása. Talán vegyünk példát a horvátokról Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre, sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát. Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek. Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.
Küldd tovább mindenkinek! Tudjon róla minden Magyar!
Juhász Ágnes Katalin
FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.
1117 Budapest; Budafoki út. 54. Tel: +36 20 778 0350
(Merthogy gyanúsan közel ehhez a mezőhöz épül az az állítólagos "európai gáztároló", melybe lehet, hogy nem is az oroszoktól jön majd a gáz - hanem alulról - de fizetünk érte még az orosznak is??? - olvasónktól)
Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!
Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.
Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.
Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt.
A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis odaajándékozta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.
Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné. Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.
Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a másé lesz. Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni, és amíg jogállami volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerződéseket meg is semmisítette. Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az ország egymással szembenálló erői.
Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század!!!
A (volt) Gyurcsány-kormány hallgatott a szerződés tartalmáról. Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között. Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását. A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni Azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető.
A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása. Talán vegyünk példát a horvátokról Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre, sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát. Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek. Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.
Küldd tovább mindenkinek! Tudjon róla minden Magyar!
Juhász Ágnes Katalin
FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.
1117 Budapest; Budafoki út. 54. Tel: +36 20 778 0350
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Kapcsolódó: Vén István pere2010. július 24., szombat
Szávay István Semjén Zsoltnak: Támogatja-e a kormány a Magyarok Világszövetségét?
Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke 2010. július 21-én írásbeli kérdést nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez A Magyarok Világszövetségének támogatása címmel. A jobbikos országgyűlési képviselő konkrétan arra volt kíváncsi, hogy „Kívánja-e a Kormány a következő költségvetési évtől kezdve anyagilag támogatni a Magyarok Világszövetségének működését?”
Mint ismeretes, a 2000 óta állami dotáció nélkül működő MVSZ számos olyan nemzeti ügyet karolt fel, amely az elmúlt nyolc év magyarellenes MSZP-SZDSZ ámokfutásában is tartotta a lelket az anyaországi és külhoni magyarságban. 2004 nyarán ők kezdeményezték az aláírás-gyűjtést a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásához, az Európai Parlament elé vitték a Benes-dekrétumok ügyét, valamint Trianon 90. évfordulóján a párizsi békeszerződés revíziójára felszólító petíciót nyújtottak be Versailles-ba. Angol nyelvre is lefordított Magyarság lexikonjával, Magyarságtudományi tanulmányaival, valamint számos egyéb gyűjteménykötetével és konferenciájával az MVSZ az elmúlt években kimagasló teljesítményt nyújtott az egységes magyar nemzetért küzdő civil szervezetek között.
Szávay István elmondta: a mindenkori magyar államnak kötelessége és egyben saját jól felfogott érdeke is segíteni a Magyarok Világszövetségét és az ahhoz hasonló, nemzetstratégiai szempontból nélkülözhetetlen szervezeteket, és ehhez a Jobbik Magyarországért Mozgalom minden erkölcsi és politikai támogatást meg fog adni. A nemzetpolitikáért felelős jobbikos képviselő bízik abban, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kiszélesítését hangoztató kormánykoalíció – az előző kormánnyal ellentétben – nem gátolni fogja ezen szervezetek működését, hanem minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget fog nyújtani.
Semjén Zsoltnak 15 napon belül kell hivatalos választ adnia Szávay kérdésére. Amennyiben ez elutasító lesz, a Jobbik a következő évi költségvetés tárgyalásakor módosító indítvánnyal fog élni az MVSZ működésének támogatása érdekében.
(MVSZ Sajtószolgálat)
(Kuruc.info)
(Kuruc.info)
2010. június 28., hétfő
A Trianont éltető szlovákok koszorújának szalagja
"Slováci z celéko sveta v úcte ku Trianonu 4.6. 2010." (magyarul: Trianon iránti tisztelettel a világ szlovákjai: 2010. 6.4.) hirdeti annak a koszorúnak a szalagja, amelyet magyarországi szlovákok helyeztek el 2010. június 4-én a Nagy Trianon palota előtti téren, nem sokkal azután, hogy azon a helyen véget ért a trianoni békeparancs 90. évfordulóján rendezett összmagyar tiltakozó megmozdulás - írta sajtószolgálatunk 2010. június 17-én.
Alább közzé tesszük a békéscsabai István Anna szlovák (?!) vezető által szervezett trianoni magyarellenes akció során hátrahagyott koszorú szalagjának fényképét. A szalag jó kezekben van. A szalag elhozói készek, hogy amennyiben feláll a parlamenti vizsgáló bizottság, akkor magát a szalagot és a járulékos információt a bizottság részére átadják.
MVSZ Sajtószolgálat
Adjon az Isten minden magyar lelkületű honfitársamnak szebb jövőt!
Mivel a rádióban és a múlt szombati újságban megszólítanak, úgy gondolom, hogy válaszomat megosztom a nyilvánossággal.
Én is részt vettem a trianoni megemlékezésen Versailles-ban, ahová a magyar megemlékezők autóbuszát vezettem, történelmi Magyarország jelképes pólómban.
Ez a pólóm volt tárgya annak a rövid incidensnek, amiben a békéscsabai szlovákok buszával utazott ismerősöm lebohócozott, sértő megjegyzéssel illetett. Ehhez az emberhez egy kérdésem volna: "Ezen a napon Ő mit keresett Versailles-ban, a magyarok 90. trianoni gyász-évfordulóján, ha a Nagy-Magyarország jelkép látványa ezt hozta ki belőle?!"
Ez a lélekromboló, önérzetet sértő eset ráadásul, a megható, szívhez szóló, emelkedett hangulatú megemlékezést rögtön követően történt.
Kijelentem, hogy a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós interjújában tett nyilatkozata, megfelel a valóságnak, és minden úgy történt, ahogy azt ő elmondta.
A továbbiakban István Annához szegezném kérdéseimet. Interjújában ugyanis kihangsúlyozta, és kikérte magának, hogy "elvégre demokratikus országban élünk!"
Ebben az esetben, milyen indíttatásból háborítja fel, a vele nem azonos politikai nézeteket vallók véleménye?
Milyen demokratikus alapja van annak, hogy a szervezetük által már előre megrendelt buszos utakat, nagy hirtelenséggel, a vállalkozónak visszamondta?
Milyen víziói vannak a demokrácia fogalmáról ott, ahol megtörténhet az, hogy világnézeti különbségek miatt ítélkezik és szankcionál?!
Az eset további pikantériája, mivel ugyanaz a vállalkozás adta mindkét autóbuszt, hogy nekem, mint más elveket valló buszsofőrnek is ezáltal csökkent a munkalehetőségem.
Utolsó kérdésem lenne, hogy kinek csípte a szemét az autóbusz ajtajára ragasztott, Nagy-Magyarországot ábrázoló öntapadó? Mivel az Önöket szállító autóbusznak úgy kellett kiállnia, hogy a Nagy- Magyarországot ábrázoló matrica nem látszódhatott, le kellett takarni.
Én, édes Magyar hazámban és külföldön sem vagyok hajlandó az autómon, a pólómon, eltakarni, levenni, az általam oly tisztelt történelmi Magyarország jelképeit.
ELVÉGRE, EGY DEMOKRATIKUS ORSZÁGBAN ÉLÜNK!
Suhajda László, a megemlékezőket szállító busz sofőrje.
Alább közzé tesszük a békéscsabai István Anna szlovák (?!) vezető által szervezett trianoni magyarellenes akció során hátrahagyott koszorú szalagjának fényképét. A szalag jó kezekben van. A szalag elhozói készek, hogy amennyiben feláll a parlamenti vizsgáló bizottság, akkor magát a szalagot és a járulékos információt a bizottság részére átadják.
MVSZ Sajtószolgálat
Adjon az Isten minden magyar lelkületű honfitársamnak szebb jövőt!
Mivel a rádióban és a múlt szombati újságban megszólítanak, úgy gondolom, hogy válaszomat megosztom a nyilvánossággal.
Én is részt vettem a trianoni megemlékezésen Versailles-ban, ahová a magyar megemlékezők autóbuszát vezettem, történelmi Magyarország jelképes pólómban.
Ez a pólóm volt tárgya annak a rövid incidensnek, amiben a békéscsabai szlovákok buszával utazott ismerősöm lebohócozott, sértő megjegyzéssel illetett. Ehhez az emberhez egy kérdésem volna: "Ezen a napon Ő mit keresett Versailles-ban, a magyarok 90. trianoni gyász-évfordulóján, ha a Nagy-Magyarország jelkép látványa ezt hozta ki belőle?!"
Ez a lélekromboló, önérzetet sértő eset ráadásul, a megható, szívhez szóló, emelkedett hangulatú megemlékezést rögtön követően történt.
Kijelentem, hogy a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós interjújában tett nyilatkozata, megfelel a valóságnak, és minden úgy történt, ahogy azt ő elmondta.
A továbbiakban István Annához szegezném kérdéseimet. Interjújában ugyanis kihangsúlyozta, és kikérte magának, hogy "elvégre demokratikus országban élünk!"
Ebben az esetben, milyen indíttatásból háborítja fel, a vele nem azonos politikai nézeteket vallók véleménye?
Milyen demokratikus alapja van annak, hogy a szervezetük által már előre megrendelt buszos utakat, nagy hirtelenséggel, a vállalkozónak visszamondta?
Milyen víziói vannak a demokrácia fogalmáról ott, ahol megtörténhet az, hogy világnézeti különbségek miatt ítélkezik és szankcionál?!
Az eset további pikantériája, mivel ugyanaz a vállalkozás adta mindkét autóbuszt, hogy nekem, mint más elveket valló buszsofőrnek is ezáltal csökkent a munkalehetőségem.
Utolsó kérdésem lenne, hogy kinek csípte a szemét az autóbusz ajtajára ragasztott, Nagy-Magyarországot ábrázoló öntapadó? Mivel az Önöket szállító autóbusznak úgy kellett kiállnia, hogy a Nagy- Magyarországot ábrázoló matrica nem látszódhatott, le kellett takarni.
Én, édes Magyar hazámban és külföldön sem vagyok hajlandó az autómon, a pólómon, eltakarni, levenni, az általam oly tisztelt történelmi Magyarország jelképeit.
ELVÉGRE, EGY DEMOKRATIKUS ORSZÁGBAN ÉLÜNK!
Suhajda László, a megemlékezőket szállító busz sofőrje.
2010. május 21., péntek
Patrubány Miklós felszólalása az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában
Köszönet érte Anyusch -nak
"Szavazati joggal járó, teljes körű állampolgárságot támogatunk és ajánlunk" - Patrubány Miklós felszólalása az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke meghívottként részt vett és felszólalt az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának tegnapi ülésén, amely a külhoni magyarok magyar állampolgárságának ügyét érintő törvénymódosítási javaslatot tárgyalta.
Patrubány Miklós figyelmeztetett: nem lenne precedens nélküli a magyar jogtörténetben, ha az Országgyűlés egyetlen tollvonással adná vissza a magyar állampolgárságot azoknak a magyaroknak, akik azt akaratuk ellenére vesztették el. Az MVSZ nem támogatja, hogy nyelvvizsgához kössék a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaszerzését, és indokoltnak tartja, hogy az teljes körű, szavazati joggal járó legyen.
Az MVSZ elnöke átadta a bizottság elnökének a június 4-ét nemzeti emléknappá nyilvánító törvénytervezetet, és a Trianon 90. évfordulójára kiadott dupla CD-t, amelyeket a Magyarok Világszövetség készített.
Alább közzétesszük az MVSZ elnöke felszólalásának teljes, szerkesztett szövegét.
Budapest, 2010. május 20.
MVSZ Sajtószolgálat
Országgyűlés
Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság
2010. május 19-én, I. em. 58. terem
Vita a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
módosításáról szóló, T/29. számú törvényjavaslatról
Dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa
BALSAI ISTVÁN, a Bizottság elnöke:
Körünkben van Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki nemcsak szemlélője akar lenni, hanem hozzá is szeretne szólni a vitához. Amennyiben a bizottság tagjai ezt jóváhagyják, kérem, szavazzák meg. (Szavazás.) Megszavaztuk.
Parancsoljon, elnök úr!
PATRUBÁNY MIKLÓS, a Magyarok Világszövetségének elnöke:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
Köszönöm a megszólalás lehetőségét. Gondolom, nem túlzás és nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, hogy a Magyarok Világszövetsége az elmúlt tizenöt év alatt a magyar állampolgárság és általában az Európában gyakorolt állampolgársági kérdések terén szerzett ismereteivel azon magyar intézmények közé tartozik, amelyek erről a kérdéskörről a legtöbbet tudják, és méltányosnak érzem, hogy ebben a vitában szólási lehetőséget biztosítanak.
Másodsorban elégtétel számunkra az a körülmény, hogy miután az ismert körülmények között eredménytelenségbe taszított népszavazás után oly sokat kellett elszenvednünk, oly sok vádat kellett magunkra vennünk, az újonnan alakuló Országgyűlés egy elsöprő jobboldali, pontosabban fideszes és KDNP-s győzelem után az első lépések közé tervezi a külhoni magyarok magyar állampolgársága kérdésének rendezését, és úgy gondoljuk, hogy ez a 2004. december 5-ei népszavazás nélkül nem következett volna be.
Tehát úgy értékeljük ennek a mostani törvénytervezetnek a benyújtását, hogy ez közvetlenül annak a kárhoztatott népszavazásnak a pici, lehet, hogy még keserű, de mindenképpen gyümölcse.
Engedtessék meg, hogy az előterjesztéshez és az itt zajló vitához érdemben hozzászóljak. Alapvetően nehéz ezt a kérdést, mármint a külhoni magyarok - értsd alatta a Kárpát-medencei elszakított területeken élő magyarok - magyar állampolgárságának a kérdését a mai magyar állampolgársági törvényen keresztül, annak az optikáján keresztül rendezni. Azért nehéz, mert voltaképpen a jelenlegi magyar állampolgársági törvény egy súlyos diszkriminációt követ el az elcsatolt területen élő magyarokkal szemben, hiszen bárhol másutt élő magyarok minden további nélkül visszaigényelhetik a magyar állampolgárságukat, különösebb nehézségek nélkül; természetesen lakhatósághoz kötve. De más ezt a kérdést amerikai vagy emigráns nyugati magyarként kezelni, és megint más az elcsatolt területen élő magyarként kezelni. Ezért tehát azt mondom, hogy az Országgyűlés akkor jár el helyesen, ha ezt a kérdést nem egy csupán technikai állampolgársági kérdésnek tekinti, hanem alapvetően egy jóvátételi kérd ésnek. Egy történelmi igazságtételnek kell tekinteni, úgy, ahogy az egész rendszerváltás, a kommunizmus leváltása a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a megalakításával és annak a munkájával gerjedt végül is - fogadjuk el talán ezt a szót - abba az állapotba, hogy megtörténhetett Magyarországon a kommunizmus utáni rendszerváltás folyamata.
S ahhoz, hogy ebben egy konkrét fogódzót is adjak a jelenlegi országgyűlési képviselőknek és a frakcióknak, engedtessék meg megemlítenem, hogy az Országgyűlés pontosan az állampolgársági kérdésben nem követne el semmiféle precedens nélkülit, még akkor sem, ha egy tollvonással adná vissza az elcsatolt területen élő magyarok magyar állampolgárságot, hiszen az egy tollvonással vétetett el, az ő megkérdezésük nélkül. S milyen precedensre utalok? A második világháború utáni évek egyik első törvényeként (...) született egy jóvátételi törvény a zsidósággal szemben, amelyik tételesen visszaadta a zsidók magyar állampolgárságát, azokét, akiket az azt megelőző öt-hat esztendőben ilyen vagy olyan hátrányos megkülönböztető törvényekkel vagy rendeletekkel megfosztottak a magyar állampolgárságuktól. Akkor tehát kérdezem: ha a magyar állam képes volt a zsidó etnikumú vagy zsidó vallású állampolgáraival szemben ennek a méltányosságnak a gyakorlására, akkor miért nem tudja ugyanezt gyakor olni a magyar etnikumú, keresztény, elszakított magyarokkal szemben? Nyilván az ok nem jogi és nem alkotmányjogi, hanem politikai természetű, és nemcsak Magyarország belügyeitől függ - gondoljuk és reméljük.
Viszont ez a létező precedens arra kell intse a ma vitázó feleket, hogy ha nem is adják meg egy tollvonással a magyar állampolgárságot az elcsatolt területeken élő magyaroknak, minthogy azt a mai nemzetközi kontextus elég nehézzé tenné, ezen túlmenően minden lehetőséget és minden könnyebbséget megadjanak a kérvényező magyaroknak. Éppen azért, mert ők kérhetnék tollvonással is, alanyi jogon is, hiszen nem mondtak le, nem távoztak, most már kilencvenedik éve megtartották magyarságukat, olyan körülmények között, amelyekről én, mint aki mai napig Kolozsváron élek, tanúskodhatom, de nem vagyok ezzel egyedül.
A második kérdés, ami itt a feleket megosztja, úgy látom, tulajdonképpen a nyelvhasználat és a nyelvismeret kérdése. Itt is egy eligazító részlettel szolgálnék. A történelmi magyar állampolgársági jog, kezdve az első állampolgársági törvénytől, amelyet 1871-ben fogadtak el - ha pontosan idézem -, ennek az állampolgársági jognak a szemlélete alapvetően vérségi elvű. Az állampolgársági jogban világszerte két szemlélet uralkodik: a területi és a vérségi elv. A magyar állampolgársági teljes hagyományában alapvetően vérségi; ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgárnak a gyermeke, az utódja automatikusan magyar állampolgár lesz, függetlenül attól, hogy hol születik, éppenséggel a magyar állam területén vagy bárhol másutt a világon. Ezért, ha valaki egy "mélyfúrást" végez a mai magyar állampolgárok halmazában, akkor ne érje meglepetés, ha arra a következtetésre jut, hogy akár százmillió magyar állampolgár is van ma - de jure - a világon, hiszen mindenkinek, aki magyar állampo lgár volt, annak minden leszármazottja - de jure - ma magyar állampolgár. Más kérdés, hogy ezt az illető tudja-e, más kérdés, hogy erről a magyar állam tudomást vesz-e. De ennek a tényállásnak konkrét következményét számtalanszor megtapasztalhattuk az elmúlt húsz esztendőben, amikor is Nyugatra szakadt magyarok, pontosan az állampolgársági jognak a mai törvényben is továbbélő természetéből adódóan, kérték és megkapták a magyar állampolgárságukat. Az az Amerikában élő második vagy harmadik generációs magyar, akinek már a nagyapja sem tudott magyarul, hiszen ezelőtt száz évvel vándoroltak ki, és már 1930-ban elfelejtettek magyarul beszélni, ő, ha kéri a magyar állampolgárságot, minden további nélkül megkapja.
Tehát megint csak azt mondom, nagyon óvatosan kell kezelni, és semmiképpen sem kell merev feltételekhez kötni a nyelvismeretet. Ha valaki azt nyilatkozza, hogy kérem, felmenőim magyarok voltak és magyar állampolgárságomra igényt tartok, alanyi jogon kaphassa azt meg. Ez a Magyarok Világszövetségének hivatalos álláspontja, annál is inkább, hogy most nem azokról beszélünk, akik önként elhagyták a hazát, hanem azokról beszélünk, akikkel szemben a magyar állam jóvátételre kötelezett, hiszen az ő felmenőik ugyanúgy vérükkel, verejtékükkel, adóforintjaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mai Magyarország még létezik, mint azokéi, akik abban a - nevezzük így - szerencsés helyzetben vannak, hogy itt születtek, ennek a maradék országnak a területén.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
A további kérdésekben készségesen állunk minden részlet tisztázására a rendelkezésükre. El kell mondanom egy felismerésünket, amely idén született meg, jóllehet, tizenöt éve szajkózzuk ezt az ügyet, hiszen érezzük, hogy ez a kérdés a leginkább foglalkoztatja a magyarokat. Felismerésünk az, hogy a magyar állampolgárság visszaadásához az út egy olyan törvényen keresztül vezet, amelyik elvileg rendezi ezt a kérdést, és amelyet egy trianoni emléknap-törvénnyel tudnék leginkább jellemezni. Ezelőtt egy héttel elküldtük a pártelnököknek és a frakcióvezetőknek azt a törvénytervezetet, amelyet a Magyarok Világszövetsége e tekintetben dolgozott ki, mindössze háromoldalas, indoklásostul három és fél. Ez a törvénytervezet pedig pontosan helyére teszi a dolgokat. Mert ha a magyar állam elismeri és törvényben rögzíti, hogy Trianon napja és ennek szellemében a párizsi béke napja voltaképpen egy tragikus következményekkel járó esemény minden magyar számára, akkor megteremti nemcsak az el vi, de az erkölcsi alapot is ahhoz, hogy elcsatolt magyarok magyar állampolgárságát is úgy kezeljük, ahogyan azt kell, tehát mint jóvátételi kérdést.
Elhoztam azt a CD-t, amelyik tegnap jelent meg, és amely az egész trianoni folyamatról szól. A trianoni béke 90. évfordulójára adtuk ki, és szeretnénk ezzel hozzájárulni a mai magyar nemzedék tisztánlátásához. Elhoztam a törvénytervezetet is, amelyet elnök úrnak ma átadok.
S az utolsó kérdés, amelyhez hozzászólok: a szavazati jog kérdése. Mert ez a kulcskérdés. Mi '95 óta hivatalos álláspontjává tettük a Magyarok Világszövetségének, hogy alanyi jogon vissza kell adni minden magyarnak a magyar állampolgárságát. Ezt a Magyarok IV. Világkongresszusa '96 tavaszán, Horn Gyula miniszterelnök jelenlétében, egyértelmű szavazatával kimondta. S akkor négy éven keresztül fáradoztunk, hogy a magyar politikummal, a parlamenti pártokkal, a kormánnyal elfogadtassuk ezt a gondolatot. Ezekből a párbeszédekből levontuk azt a következtetést, hogy a mai magyar politikum nem hajlandó elfogadni azt a gondolatot, hogy a külhoni magyarok szavazatukkal befolyásolják a magyarországi politikai térképet, és fél attól, hogy ideözönlenek a magyarok, és megnyomorítják a mai Magyarországot, annak szociális rendszerét tönkreteszik. Ezért '99-ben egy új fogalmat alkottunk, amelyet külhoni magyar állampolgárságnak neveztünk, és nemcsak eljuttattuk minden országg yűlési képviselőnek, hanem (Bécsben) az EBESZ éves felülvizsgálati konferenciáján is ismertettük, mint nemcsak magyar, hanem egyetemes európai jogi eszközt, a kisebbségbe szorult nemzeti közösségi tagok jogállása kezelésének eszközét.
A külhoni magyar állampolgárság egy kompromisszumos ajánlat volt részünkről - mármint a külhoni magyarok részéről, amelyet a Világszövetség testesített meg -, hogy nem kérünk sem szavazati jogot, nem kérünk áttelepedési jogot, csak a szimbólumot: a magyar útlevelet, és azt, hogy vallhassuk magunkat magyar állampolgárnak. Én ezzel kampányoltam, és úgy lettem a Magyarok Világszövetségének elnöke - Boross Péter volt miniszterelnök volt a fő rivális -, hogy azt ígértem, ha elnök leszek, ezen leszek, hogy ez a törvény megvalósuljon. 2000-ben, megválasztásom után három hónap alatt a törvénytervezetet Zétényi Zsolt kódolásában átadtuk (2000.) augusztus 20-án, a keresztény magyar állam ezredik évfordulóján az országgyűlési pártoknak, a kormánynak és a legfőbb közjogi méltóságoknak. Sajnos ezt a politikum elutasította.
Ezek után a 2004-es népszavazás már nem a külhoni magyar állampolgárságról szólt, hanem a teljes körű magyar állampolgárságról, mert az idő úgy hozta; ezt most nincs időm kifejteni, de ennek is ok-okozati összefüggése van, hogy miért nem a külhoni magyar állampolgárság kérdését vittük népszavazásra, hanem 2004-ben immár a teljes körű magyar állampolgárság kérdését.
Tisztelt Bizottság! Továbbgondolva: tisztelt Országgyűlés!
Az a népszavazás, minden elcsalatottsága és minden akadályoztatása, minden megtévesztettsége ellenére győztes volt, és igenekkel végződött. Tehát az Országgyűlés, ha akarta volna, azoknak az igeneknek a birtokában már rég meghozhatta volna ezt a törvényt, amelyről most folyik a vita. Ezért tehát, miután egy győztes népszavazás kimondta, hogy igenis, Magyarország politikailag aktív embereinek, állampolgárainak többsége úgy véli, hogy a külhoni magyaroknak teljes körű magyar állampolgárságot kell adni, ez csak azt jelentheti, hogy szavazati joggal járó, teljes körű állampolgárságot támogatunk és ajánlunk.
Köszönöm a figyelmet.
BALSAI ISTVÁN, a Bizottság elnöke:
Köszönöm, elnök úr. Két dologról szeretném megnyugtatni. Átvesszük, a munkatársam átveszi a CD-t és a javaslatát; gondoskodunk róla, hogy mindegyikünk megkapja. A mai napirenden van egyébként a trianoni emléktörvény; ha kívánja, hallgassa végig - az egyik napirendi pontunk lesz, amelyet ma nyújtott be képviselői indítványként néhány Fidesz-KDNP-s politikus.
"Szavazati joggal járó, teljes körű állampolgárságot támogatunk és ajánlunk" - Patrubány Miklós felszólalása az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke meghívottként részt vett és felszólalt az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának tegnapi ülésén, amely a külhoni magyarok magyar állampolgárságának ügyét érintő törvénymódosítási javaslatot tárgyalta.
Patrubány Miklós figyelmeztetett: nem lenne precedens nélküli a magyar jogtörténetben, ha az Országgyűlés egyetlen tollvonással adná vissza a magyar állampolgárságot azoknak a magyaroknak, akik azt akaratuk ellenére vesztették el. Az MVSZ nem támogatja, hogy nyelvvizsgához kössék a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaszerzését, és indokoltnak tartja, hogy az teljes körű, szavazati joggal járó legyen.
Az MVSZ elnöke átadta a bizottság elnökének a június 4-ét nemzeti emléknappá nyilvánító törvénytervezetet, és a Trianon 90. évfordulójára kiadott dupla CD-t, amelyeket a Magyarok Világszövetség készített.
Alább közzétesszük az MVSZ elnöke felszólalásának teljes, szerkesztett szövegét.
Budapest, 2010. május 20.
MVSZ Sajtószolgálat
Országgyűlés
Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság
2010. május 19-én, I. em. 58. terem
Vita a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
módosításáról szóló, T/29. számú törvényjavaslatról
Dr. Orbán Viktor (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa
BALSAI ISTVÁN, a Bizottság elnöke:
Körünkben van Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki nemcsak szemlélője akar lenni, hanem hozzá is szeretne szólni a vitához. Amennyiben a bizottság tagjai ezt jóváhagyják, kérem, szavazzák meg. (Szavazás.) Megszavaztuk.
Parancsoljon, elnök úr!
PATRUBÁNY MIKLÓS, a Magyarok Világszövetségének elnöke:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
Köszönöm a megszólalás lehetőségét. Gondolom, nem túlzás és nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, hogy a Magyarok Világszövetsége az elmúlt tizenöt év alatt a magyar állampolgárság és általában az Európában gyakorolt állampolgársági kérdések terén szerzett ismereteivel azon magyar intézmények közé tartozik, amelyek erről a kérdéskörről a legtöbbet tudják, és méltányosnak érzem, hogy ebben a vitában szólási lehetőséget biztosítanak.
Másodsorban elégtétel számunkra az a körülmény, hogy miután az ismert körülmények között eredménytelenségbe taszított népszavazás után oly sokat kellett elszenvednünk, oly sok vádat kellett magunkra vennünk, az újonnan alakuló Országgyűlés egy elsöprő jobboldali, pontosabban fideszes és KDNP-s győzelem után az első lépések közé tervezi a külhoni magyarok magyar állampolgársága kérdésének rendezését, és úgy gondoljuk, hogy ez a 2004. december 5-ei népszavazás nélkül nem következett volna be.
Tehát úgy értékeljük ennek a mostani törvénytervezetnek a benyújtását, hogy ez közvetlenül annak a kárhoztatott népszavazásnak a pici, lehet, hogy még keserű, de mindenképpen gyümölcse.
Engedtessék meg, hogy az előterjesztéshez és az itt zajló vitához érdemben hozzászóljak. Alapvetően nehéz ezt a kérdést, mármint a külhoni magyarok - értsd alatta a Kárpát-medencei elszakított területeken élő magyarok - magyar állampolgárságának a kérdését a mai magyar állampolgársági törvényen keresztül, annak az optikáján keresztül rendezni. Azért nehéz, mert voltaképpen a jelenlegi magyar állampolgársági törvény egy súlyos diszkriminációt követ el az elcsatolt területen élő magyarokkal szemben, hiszen bárhol másutt élő magyarok minden további nélkül visszaigényelhetik a magyar állampolgárságukat, különösebb nehézségek nélkül; természetesen lakhatósághoz kötve. De más ezt a kérdést amerikai vagy emigráns nyugati magyarként kezelni, és megint más az elcsatolt területen élő magyarként kezelni. Ezért tehát azt mondom, hogy az Országgyűlés akkor jár el helyesen, ha ezt a kérdést nem egy csupán technikai állampolgársági kérdésnek tekinti, hanem alapvetően egy jóvátételi kérd ésnek. Egy történelmi igazságtételnek kell tekinteni, úgy, ahogy az egész rendszerváltás, a kommunizmus leváltása a Történelmi Igazságtétel Bizottságának a megalakításával és annak a munkájával gerjedt végül is - fogadjuk el talán ezt a szót - abba az állapotba, hogy megtörténhetett Magyarországon a kommunizmus utáni rendszerváltás folyamata.
S ahhoz, hogy ebben egy konkrét fogódzót is adjak a jelenlegi országgyűlési képviselőknek és a frakcióknak, engedtessék meg megemlítenem, hogy az Országgyűlés pontosan az állampolgársági kérdésben nem követne el semmiféle precedens nélkülit, még akkor sem, ha egy tollvonással adná vissza az elcsatolt területen élő magyarok magyar állampolgárságot, hiszen az egy tollvonással vétetett el, az ő megkérdezésük nélkül. S milyen precedensre utalok? A második világháború utáni évek egyik első törvényeként (...) született egy jóvátételi törvény a zsidósággal szemben, amelyik tételesen visszaadta a zsidók magyar állampolgárságát, azokét, akiket az azt megelőző öt-hat esztendőben ilyen vagy olyan hátrányos megkülönböztető törvényekkel vagy rendeletekkel megfosztottak a magyar állampolgárságuktól. Akkor tehát kérdezem: ha a magyar állam képes volt a zsidó etnikumú vagy zsidó vallású állampolgáraival szemben ennek a méltányosságnak a gyakorlására, akkor miért nem tudja ugyanezt gyakor olni a magyar etnikumú, keresztény, elszakított magyarokkal szemben? Nyilván az ok nem jogi és nem alkotmányjogi, hanem politikai természetű, és nemcsak Magyarország belügyeitől függ - gondoljuk és reméljük.
Viszont ez a létező precedens arra kell intse a ma vitázó feleket, hogy ha nem is adják meg egy tollvonással a magyar állampolgárságot az elcsatolt területeken élő magyaroknak, minthogy azt a mai nemzetközi kontextus elég nehézzé tenné, ezen túlmenően minden lehetőséget és minden könnyebbséget megadjanak a kérvényező magyaroknak. Éppen azért, mert ők kérhetnék tollvonással is, alanyi jogon is, hiszen nem mondtak le, nem távoztak, most már kilencvenedik éve megtartották magyarságukat, olyan körülmények között, amelyekről én, mint aki mai napig Kolozsváron élek, tanúskodhatom, de nem vagyok ezzel egyedül.
A második kérdés, ami itt a feleket megosztja, úgy látom, tulajdonképpen a nyelvhasználat és a nyelvismeret kérdése. Itt is egy eligazító részlettel szolgálnék. A történelmi magyar állampolgársági jog, kezdve az első állampolgársági törvénytől, amelyet 1871-ben fogadtak el - ha pontosan idézem -, ennek az állampolgársági jognak a szemlélete alapvetően vérségi elvű. Az állampolgársági jogban világszerte két szemlélet uralkodik: a területi és a vérségi elv. A magyar állampolgársági teljes hagyományában alapvetően vérségi; ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgárnak a gyermeke, az utódja automatikusan magyar állampolgár lesz, függetlenül attól, hogy hol születik, éppenséggel a magyar állam területén vagy bárhol másutt a világon. Ezért, ha valaki egy "mélyfúrást" végez a mai magyar állampolgárok halmazában, akkor ne érje meglepetés, ha arra a következtetésre jut, hogy akár százmillió magyar állampolgár is van ma - de jure - a világon, hiszen mindenkinek, aki magyar állampo lgár volt, annak minden leszármazottja - de jure - ma magyar állampolgár. Más kérdés, hogy ezt az illető tudja-e, más kérdés, hogy erről a magyar állam tudomást vesz-e. De ennek a tényállásnak konkrét következményét számtalanszor megtapasztalhattuk az elmúlt húsz esztendőben, amikor is Nyugatra szakadt magyarok, pontosan az állampolgársági jognak a mai törvényben is továbbélő természetéből adódóan, kérték és megkapták a magyar állampolgárságukat. Az az Amerikában élő második vagy harmadik generációs magyar, akinek már a nagyapja sem tudott magyarul, hiszen ezelőtt száz évvel vándoroltak ki, és már 1930-ban elfelejtettek magyarul beszélni, ő, ha kéri a magyar állampolgárságot, minden további nélkül megkapja.
Tehát megint csak azt mondom, nagyon óvatosan kell kezelni, és semmiképpen sem kell merev feltételekhez kötni a nyelvismeretet. Ha valaki azt nyilatkozza, hogy kérem, felmenőim magyarok voltak és magyar állampolgárságomra igényt tartok, alanyi jogon kaphassa azt meg. Ez a Magyarok Világszövetségének hivatalos álláspontja, annál is inkább, hogy most nem azokról beszélünk, akik önként elhagyták a hazát, hanem azokról beszélünk, akikkel szemben a magyar állam jóvátételre kötelezett, hiszen az ő felmenőik ugyanúgy vérükkel, verejtékükkel, adóforintjaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mai Magyarország még létezik, mint azokéi, akik abban a - nevezzük így - szerencsés helyzetben vannak, hogy itt születtek, ennek a maradék országnak a területén.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
A további kérdésekben készségesen állunk minden részlet tisztázására a rendelkezésükre. El kell mondanom egy felismerésünket, amely idén született meg, jóllehet, tizenöt éve szajkózzuk ezt az ügyet, hiszen érezzük, hogy ez a kérdés a leginkább foglalkoztatja a magyarokat. Felismerésünk az, hogy a magyar állampolgárság visszaadásához az út egy olyan törvényen keresztül vezet, amelyik elvileg rendezi ezt a kérdést, és amelyet egy trianoni emléknap-törvénnyel tudnék leginkább jellemezni. Ezelőtt egy héttel elküldtük a pártelnököknek és a frakcióvezetőknek azt a törvénytervezetet, amelyet a Magyarok Világszövetsége e tekintetben dolgozott ki, mindössze háromoldalas, indoklásostul három és fél. Ez a törvénytervezet pedig pontosan helyére teszi a dolgokat. Mert ha a magyar állam elismeri és törvényben rögzíti, hogy Trianon napja és ennek szellemében a párizsi béke napja voltaképpen egy tragikus következményekkel járó esemény minden magyar számára, akkor megteremti nemcsak az el vi, de az erkölcsi alapot is ahhoz, hogy elcsatolt magyarok magyar állampolgárságát is úgy kezeljük, ahogyan azt kell, tehát mint jóvátételi kérdést.
Elhoztam azt a CD-t, amelyik tegnap jelent meg, és amely az egész trianoni folyamatról szól. A trianoni béke 90. évfordulójára adtuk ki, és szeretnénk ezzel hozzájárulni a mai magyar nemzedék tisztánlátásához. Elhoztam a törvénytervezetet is, amelyet elnök úrnak ma átadok.
S az utolsó kérdés, amelyhez hozzászólok: a szavazati jog kérdése. Mert ez a kulcskérdés. Mi '95 óta hivatalos álláspontjává tettük a Magyarok Világszövetségének, hogy alanyi jogon vissza kell adni minden magyarnak a magyar állampolgárságát. Ezt a Magyarok IV. Világkongresszusa '96 tavaszán, Horn Gyula miniszterelnök jelenlétében, egyértelmű szavazatával kimondta. S akkor négy éven keresztül fáradoztunk, hogy a magyar politikummal, a parlamenti pártokkal, a kormánnyal elfogadtassuk ezt a gondolatot. Ezekből a párbeszédekből levontuk azt a következtetést, hogy a mai magyar politikum nem hajlandó elfogadni azt a gondolatot, hogy a külhoni magyarok szavazatukkal befolyásolják a magyarországi politikai térképet, és fél attól, hogy ideözönlenek a magyarok, és megnyomorítják a mai Magyarországot, annak szociális rendszerét tönkreteszik. Ezért '99-ben egy új fogalmat alkottunk, amelyet külhoni magyar állampolgárságnak neveztünk, és nemcsak eljuttattuk minden országg yűlési képviselőnek, hanem (Bécsben) az EBESZ éves felülvizsgálati konferenciáján is ismertettük, mint nemcsak magyar, hanem egyetemes európai jogi eszközt, a kisebbségbe szorult nemzeti közösségi tagok jogállása kezelésének eszközét.
A külhoni magyar állampolgárság egy kompromisszumos ajánlat volt részünkről - mármint a külhoni magyarok részéről, amelyet a Világszövetség testesített meg -, hogy nem kérünk sem szavazati jogot, nem kérünk áttelepedési jogot, csak a szimbólumot: a magyar útlevelet, és azt, hogy vallhassuk magunkat magyar állampolgárnak. Én ezzel kampányoltam, és úgy lettem a Magyarok Világszövetségének elnöke - Boross Péter volt miniszterelnök volt a fő rivális -, hogy azt ígértem, ha elnök leszek, ezen leszek, hogy ez a törvény megvalósuljon. 2000-ben, megválasztásom után három hónap alatt a törvénytervezetet Zétényi Zsolt kódolásában átadtuk (2000.) augusztus 20-án, a keresztény magyar állam ezredik évfordulóján az országgyűlési pártoknak, a kormánynak és a legfőbb közjogi méltóságoknak. Sajnos ezt a politikum elutasította.
Ezek után a 2004-es népszavazás már nem a külhoni magyar állampolgárságról szólt, hanem a teljes körű magyar állampolgárságról, mert az idő úgy hozta; ezt most nincs időm kifejteni, de ennek is ok-okozati összefüggése van, hogy miért nem a külhoni magyar állampolgárság kérdését vittük népszavazásra, hanem 2004-ben immár a teljes körű magyar állampolgárság kérdését.
Tisztelt Bizottság! Továbbgondolva: tisztelt Országgyűlés!
Az a népszavazás, minden elcsalatottsága és minden akadályoztatása, minden megtévesztettsége ellenére győztes volt, és igenekkel végződött. Tehát az Országgyűlés, ha akarta volna, azoknak az igeneknek a birtokában már rég meghozhatta volna ezt a törvényt, amelyről most folyik a vita. Ezért tehát, miután egy győztes népszavazás kimondta, hogy igenis, Magyarország politikailag aktív embereinek, állampolgárainak többsége úgy véli, hogy a külhoni magyaroknak teljes körű magyar állampolgárságot kell adni, ez csak azt jelentheti, hogy szavazati joggal járó, teljes körű állampolgárságot támogatunk és ajánlunk.
Köszönöm a figyelmet.
BALSAI ISTVÁN, a Bizottság elnöke:
Köszönöm, elnök úr. Két dologról szeretném megnyugtatni. Átvesszük, a munkatársam átveszi a CD-t és a javaslatát; gondoskodunk róla, hogy mindegyikünk megkapja. A mai napirenden van egyébként a trianoni emléktörvény; ha kívánja, hallgassa végig - az egyik napirendi pontunk lesz, amelyet ma nyújtott be képviselői indítványként néhány Fidesz-KDNP-s politikus.
2010. május 9., vasárnap
MVSZ hír: Nagy érdeklődés kísérte Michelangelo Naddeo kolozsvári előadását
Nagy érdeklődés kísérte Michelangelo Naddeo kolozsvári előadását
Nagy érdeklődés kísérte Michelangelo Naddeo tegnapi kolozsvári előadását annak ellenére, hogy a helyi újság - Szabadság - megtagadta az erről szóló előzetes híradást. A közel háromórás előadás hallgatói között elsősorban értelmiségiek, egyetemi hallgatók és művészek voltak. Az MVSZ kolozsvári székhelyén angol nyelven megtartott és kiváló minőségű magyar tolmácsolásban közvetített előadás azokat a kulturális jegyeket és jelölőket összegezte, amelyeknek segítségével nyomon követhetők a magyarságnak, mint jegyek és jelölők hordozójának kirajzása a Kárpát-medencéből, majd elvándorlása Közép-Ázsiába, legfőképpen a Tarim-medencébe, majd kétezer év múltán a Kárpát-medencébe történt visszatelepedése.
Az olasz kutatót a kolozsvári közönségnek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mutatta be.
Michelangelo Naddeo előadása annak az előadásnak a továbbfejlesztett változata, amelyet a szerző 2008-ban, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében mutatott be először. Az előadás kulturális ismérvekkel támasztja alá azt a Science c. tudományos folyóiratban egy évtizeddel ezelőtt közzétett tanulmányt, amelyet 16 nem magyar kutató tett közzé az Európa ma élő népeinek genetikai vizsgálata nyomán, és amelyből kiderül, hogy valamennyi ma élő európai nép közül a magyarság rendelkezik kiemelkedően a legősibb - 30 ezer éves - génekkel.
A kolozsvári nagyfokú érdeklődést megerősíti az a körülmény, hogy Michelangelo Naddeo előadásával egyidejűleg még két témában zajlott nagy érdeklődésre számot tartó előadás. Mindszenty József bíboros halálának évfordulójáról emlékeztek meg, és Raffay Ernő Trianon 90. évfordulója kapcsán tartott előadást.
Michelangelo Naddeo ma, pénteken délután 18 órakor a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István termében, majd holnap, szombaton 17 órakor Csíkszeredában, ugyancsak a Polgármesteri Hivatalban folytatja erdélyi előadókörútját.
MVSZ Sajtószolgálat
MEGHÍVÓ
Nemzettudat-erősítő rendezvényünkre.
Helyszíne: Budapest, V. ker., Vértanúk Tere,
Időpontja: 2010. május 10-én, este 7 és 9 között.
Magyar Nemzeti Bizottság 2006
http://mnb2006.com/
Skype: mnb2006com
honlapajánló ahol még érdemes nézelődni:
Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB2006 hírek)
Kossuth tér 2006 Online (olvasd hetente, megjelenés csütörtök)
Nagy érdeklődés kísérte Michelangelo Naddeo tegnapi kolozsvári előadását annak ellenére, hogy a helyi újság - Szabadság - megtagadta az erről szóló előzetes híradást. A közel háromórás előadás hallgatói között elsősorban értelmiségiek, egyetemi hallgatók és művészek voltak. Az MVSZ kolozsvári székhelyén angol nyelven megtartott és kiváló minőségű magyar tolmácsolásban közvetített előadás azokat a kulturális jegyeket és jelölőket összegezte, amelyeknek segítségével nyomon követhetők a magyarságnak, mint jegyek és jelölők hordozójának kirajzása a Kárpát-medencéből, majd elvándorlása Közép-Ázsiába, legfőképpen a Tarim-medencébe, majd kétezer év múltán a Kárpát-medencébe történt visszatelepedése.
Az olasz kutatót a kolozsvári közönségnek Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mutatta be.
Michelangelo Naddeo előadása annak az előadásnak a továbbfejlesztett változata, amelyet a szerző 2008-ban, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében mutatott be először. Az előadás kulturális ismérvekkel támasztja alá azt a Science c. tudományos folyóiratban egy évtizeddel ezelőtt közzétett tanulmányt, amelyet 16 nem magyar kutató tett közzé az Európa ma élő népeinek genetikai vizsgálata nyomán, és amelyből kiderül, hogy valamennyi ma élő európai nép közül a magyarság rendelkezik kiemelkedően a legősibb - 30 ezer éves - génekkel.
A kolozsvári nagyfokú érdeklődést megerősíti az a körülmény, hogy Michelangelo Naddeo előadásával egyidejűleg még két témában zajlott nagy érdeklődésre számot tartó előadás. Mindszenty József bíboros halálának évfordulójáról emlékeztek meg, és Raffay Ernő Trianon 90. évfordulója kapcsán tartott előadást.
Michelangelo Naddeo ma, pénteken délután 18 órakor a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István termében, majd holnap, szombaton 17 órakor Csíkszeredában, ugyancsak a Polgármesteri Hivatalban folytatja erdélyi előadókörútját.
MVSZ Sajtószolgálat
MEGHÍVÓ
Nemzettudat-erősítő rendezvényünkre.
Helyszíne: Budapest, V. ker., Vértanúk Tere,
Időpontja: 2010. május 10-én, este 7 és 9 között.
Magyar Nemzeti Bizottság 2006
http://mnb2006.com/
Skype: mnb2006com
honlapajánló ahol még érdemes nézelődni:
Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (MNB2006 hírek)
Kossuth tér 2006 Online (olvasd hetente, megjelenés csütörtök)
2010. május 7., péntek
2010. május 2., vasárnap
Dr. Balogh Sándor csatlakozik az MVSZ Elnök leveléhez
2010 május 1
Orbán Viktor Párt Elnök Úrnak
FIDESZ,
Budapest
Kedves Miniszterelnök Jelölt Úr!
Csatlakozom, mint 1956-ban Amerikába kényszerült magyar állampolgár, Patrubány Miklós MVSZ Elnök Úr leveléhez illetve jókívánságához!
Bár a választások előtt a JOBBIK-nak drukkoltam, most őszintén kívánom, hogy ássák el a csatabárdot, és az Ön által vezetett FIDESZ kormány sikeresen valósítsa meg a rendszerváltást és vezesse ki a nemzetet a húsz év alatt keletkezett politikai kátyúból.
A FIDESZ történelmi sikere nem csak történelmi lehetőségeket nyit meg Önök előtt, hanem óriási történelmi felelősséget is rak az Önök vállaira.
Történelmünkben ritkán volt olyan rendszerváltási lehetőség, mint ami önök előtt nyílt meg. A hasonló lehetőségeket egy kézen meg lehet számolni.
Szent István első királyunk jól vizsgázott. Az 1867-es Kiegyezés utáni politikának már több kritikusa akad.
A Trianoni tragédia után Horthy Miklós, a nehéz körülmények ellenére, a negyvenes évekre virágzó kert-ország alapjait rakta le a feudalizmusból éppen csak kilábaló országban, míg Amerikát csak a második világháború húzta ki a 30-as évek gazdasági válságából. Ebbe a termelő zsidó nagytőke, mint a Goldbergerek, Weisz Manfrédok és Mauthner Ödönök valamint a zsidó nagykereskedelmi hálózat, is nagymértékben belesegítettek, aminek fontosságát Horthy Miklós is elismerte.
Majd jött a Rákosi féle rendszerváltás, ami másfél emberöltőre tragikus helyzetet teremtett még a zsidóság részére is. Antall Józsefnek újra rendszerváltási lehetősége volt, amit sajnos, az akkori politikum elszalasztott.
Jelenleg Önt tette a Gondviselés olyan helyzetbe, hogy a nemzet sorsa Önön és pártján múlik. Egy több ezer éves múltra visszatekintő nemzet közel és távoli jövője az Ön kezében van. Patrubány Elnök Úr, nagyon helyesen, "kegyelmi időnek" nevezte a mai helyzetet.
Kulcsár Anikó a MERA egyik számában igy jellemezte a "kegyelmi időt" "Bizonyára mindenkivel megtörtént már, hogy időnként egy-egy dolog, szinte egyik pillanatról a másikra, különösen hangsúlyossá vált. Úgy alakultak a dolgok, úgy hozta az élet, hogy muszáj volt bizonyos dolgokkal foglalkozni, bizonyos eseményeket észrevenni..." (http://www.mera.hu/kiadvany/06ant2.pdf).
Isten a kegyelmi időt időbeli ablakként szánta, amit nekünk ki kell használni. Lőcsei Gabriella szerint 1956 is kegyelmi idő volt (http://www.mno.hu/portal/314676).
2010 hasonló kegyelmi idő, amikor szinte "feltámadott a tenger" és a szavazók több, mint 50 százaléka a FIDESZ-re adta a szavazatát, ami az Országgyűlésben több, mint 2/3-os többséget jelent. Azonban a százalék elvont valami. Vegyék úgy, hogy az ország lakósai közül 2 706 292 ember, 2 706 292 magyar állampolgár bizalmát élvezik! Sőt, vegyék úgy, hogy tíz millió Magyar sorsa van a kezükben.
Ez óriási felelősség. Az 1990-es választások előtt beszélgettem Ugrin Emesével, a KDNP jogtanácsosával, aki azt mondta, nem szeretné, ha pártja győzne, mert az ország olyan lehetetlen helyzetben van, hogy legalább húsz év kell az ország rendbehozásához. Nos, húsz év után az ország még lehetetlenebb helyzetben van, és Önök győztek. Nincs pocsékolni való idő. Normális körülmények közt azt írnám, hogy "Nem várunk csodát!" De a kegyelmi idő a csodák ideje, mint 1956 is volt. A csoda azt is jelenti, hogy a kegyelmi időt politikusaink nagyon jól kihasználják!
Ezért nagyon aggaszt, hogy a választási retorika nem szűnt meg, és egyre több olyan hangot hallani, hogy a FIDESZ arra használja majd szinte korlátlan hatalmát, hogy először is leszámol a JOBBIK-al. Az Isten szerelmére, ne élesítsék a jobboldali pártok közti ellenségeskedést. Ne tekintsék az ellenzéket ellenségnek! Persze ugyanezt kérem Vona Gábortól és követőitől is. A kegyelmi idő nekik is adatott, bár az ő történelmi felelősségük jelentősen kisebb. Nem szabad, hogy a két párt ellenségeskedése tovább fejlessze a társadalmi megosztottságot.
Nincs pazarolni való pillanat! Azonnal hozzá kell látni a problémák megoldásához. Javaslom például, hogy vegyék elő az 1990 áprilisban készült Kék Szalag Bizottság programjavaslatát, és annak mintájára, az ellenzék ötleteit és javaslatait is figyelembe véve, a Bizottság még aktuális javaslataira építve, dolgozzanak ki egy átfogó munkatervet, amit minél előbb, fokozatosan megvalósítanak.
A kegyelmi idő ránk is vonatkozik. Ezért remélem, a nyugati emigráció is minden erejével támogat egy komoly, nemzetépítő programot.
Honfitársi üdvözlettel,
Dr. Balogh Sándor, politológus,
Prof. Emeritus, USA
Kapcsolódó:
Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke: "Kegyelmi idő" - az MVSZ nyílt levele Budapest, 2010. április 26-án
Orbán Viktor Párt Elnök Úrnak
FIDESZ,
Budapest
Kedves Miniszterelnök Jelölt Úr!
Csatlakozom, mint 1956-ban Amerikába kényszerült magyar állampolgár, Patrubány Miklós MVSZ Elnök Úr leveléhez illetve jókívánságához!
Bár a választások előtt a JOBBIK-nak drukkoltam, most őszintén kívánom, hogy ássák el a csatabárdot, és az Ön által vezetett FIDESZ kormány sikeresen valósítsa meg a rendszerváltást és vezesse ki a nemzetet a húsz év alatt keletkezett politikai kátyúból.
A FIDESZ történelmi sikere nem csak történelmi lehetőségeket nyit meg Önök előtt, hanem óriási történelmi felelősséget is rak az Önök vállaira.
Történelmünkben ritkán volt olyan rendszerváltási lehetőség, mint ami önök előtt nyílt meg. A hasonló lehetőségeket egy kézen meg lehet számolni.
Szent István első királyunk jól vizsgázott. Az 1867-es Kiegyezés utáni politikának már több kritikusa akad.
A Trianoni tragédia után Horthy Miklós, a nehéz körülmények ellenére, a negyvenes évekre virágzó kert-ország alapjait rakta le a feudalizmusból éppen csak kilábaló országban, míg Amerikát csak a második világháború húzta ki a 30-as évek gazdasági válságából. Ebbe a termelő zsidó nagytőke, mint a Goldbergerek, Weisz Manfrédok és Mauthner Ödönök valamint a zsidó nagykereskedelmi hálózat, is nagymértékben belesegítettek, aminek fontosságát Horthy Miklós is elismerte.
Majd jött a Rákosi féle rendszerváltás, ami másfél emberöltőre tragikus helyzetet teremtett még a zsidóság részére is. Antall Józsefnek újra rendszerváltási lehetősége volt, amit sajnos, az akkori politikum elszalasztott.
Jelenleg Önt tette a Gondviselés olyan helyzetbe, hogy a nemzet sorsa Önön és pártján múlik. Egy több ezer éves múltra visszatekintő nemzet közel és távoli jövője az Ön kezében van. Patrubány Elnök Úr, nagyon helyesen, "kegyelmi időnek" nevezte a mai helyzetet.
Kulcsár Anikó a MERA egyik számában igy jellemezte a "kegyelmi időt" "Bizonyára mindenkivel megtörtént már, hogy időnként egy-egy dolog, szinte egyik pillanatról a másikra, különösen hangsúlyossá vált. Úgy alakultak a dolgok, úgy hozta az élet, hogy muszáj volt bizonyos dolgokkal foglalkozni, bizonyos eseményeket észrevenni..." (http://www.mera.hu/kiadvany/06ant2.pdf).
Isten a kegyelmi időt időbeli ablakként szánta, amit nekünk ki kell használni. Lőcsei Gabriella szerint 1956 is kegyelmi idő volt (http://www.mno.hu/portal/314676).
2010 hasonló kegyelmi idő, amikor szinte "feltámadott a tenger" és a szavazók több, mint 50 százaléka a FIDESZ-re adta a szavazatát, ami az Országgyűlésben több, mint 2/3-os többséget jelent. Azonban a százalék elvont valami. Vegyék úgy, hogy az ország lakósai közül 2 706 292 ember, 2 706 292 magyar állampolgár bizalmát élvezik! Sőt, vegyék úgy, hogy tíz millió Magyar sorsa van a kezükben.
Ez óriási felelősség. Az 1990-es választások előtt beszélgettem Ugrin Emesével, a KDNP jogtanácsosával, aki azt mondta, nem szeretné, ha pártja győzne, mert az ország olyan lehetetlen helyzetben van, hogy legalább húsz év kell az ország rendbehozásához. Nos, húsz év után az ország még lehetetlenebb helyzetben van, és Önök győztek. Nincs pocsékolni való idő. Normális körülmények közt azt írnám, hogy "Nem várunk csodát!" De a kegyelmi idő a csodák ideje, mint 1956 is volt. A csoda azt is jelenti, hogy a kegyelmi időt politikusaink nagyon jól kihasználják!
Ezért nagyon aggaszt, hogy a választási retorika nem szűnt meg, és egyre több olyan hangot hallani, hogy a FIDESZ arra használja majd szinte korlátlan hatalmát, hogy először is leszámol a JOBBIK-al. Az Isten szerelmére, ne élesítsék a jobboldali pártok közti ellenségeskedést. Ne tekintsék az ellenzéket ellenségnek! Persze ugyanezt kérem Vona Gábortól és követőitől is. A kegyelmi idő nekik is adatott, bár az ő történelmi felelősségük jelentősen kisebb. Nem szabad, hogy a két párt ellenségeskedése tovább fejlessze a társadalmi megosztottságot.
Nincs pazarolni való pillanat! Azonnal hozzá kell látni a problémák megoldásához. Javaslom például, hogy vegyék elő az 1990 áprilisban készült Kék Szalag Bizottság programjavaslatát, és annak mintájára, az ellenzék ötleteit és javaslatait is figyelembe véve, a Bizottság még aktuális javaslataira építve, dolgozzanak ki egy átfogó munkatervet, amit minél előbb, fokozatosan megvalósítanak.
A kegyelmi idő ránk is vonatkozik. Ezért remélem, a nyugati emigráció is minden erejével támogat egy komoly, nemzetépítő programot.
Honfitársi üdvözlettel,
Dr. Balogh Sándor, politológus,
Prof. Emeritus, USA
Kapcsolódó:
Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke: "Kegyelmi idő" - az MVSZ nyílt levele Budapest, 2010. április 26-án
2009. október 25., vasárnap
Patrubány: Nem voltam szekus
Köszönet érte Anyusch-nak
Ezzel a rágalommal kapcsolatban szeretném az alábbiakat a világ magyarságának tudomására hozni:
Nyilatkozat
1. Nem vagyok azonos azzal a személlyel - "Nicolae Patrubani, fost contabil sef la ICE Dunarea" azaz "Nicolae Patrubani az ICE Dunarea cég volt főkönyvelője" - akiről egyes romániai hírportálok azt állítják, hogy a romániai diktátorhoz közel állt és a diktátor - 2009. évre számítva, mintegy 2000 milliárd forintra becsült - magánvagyonával kapcsolatba hozható volt.
2. Az illető személlyel nem vagyok rokoni viszonyban, soha nem találkoztam vele, és soha semmilyen - sem közvetlen, sem közvetített - kapcsolatban vele nem álltam.
3. Egy Nicolae Patrubani nevű, magas rangú bukaresti banktisztviselőről volt tudomásom. Édesapám, a ma 87 éves dr. Patrubány Miklós valamikor évtizedekkel ezelőtt kuriózumként mesélte, hogy Medgyesen, ahol az egyik gyár könyvelőjeként dolgozott, egyszer behívatták a bankba, mondván, hogy egy bukaresti inspektor kíván vele beszélni. Szorongva ment be, hiszen 1948-ban osztályellenséggé minősítették a kommunisták, és ennek eredményeként kényszerítő körülmények között került Medgyesre. Meglepetésére nem valamely számonkérésben volt része, hanem egyszerűen az történt, hogy a bukaresti inspektor nevét egyetlen betű különbséggel ugyanúgy írták, mint az övét, és a helybéliek össze akarták ismertetni vele. Beszélgetésük rövid volt, amelyből kiderült, hogy a két család között semmilyen rokoni kapcsolat nem létezik. Soha többé nem látta, nem hallott róla. Azt sem tudja, hogy még él-e?
4. Az az állítás, hogy tizenkilenc éves koromban beléptem volna a román kommunista pártba valótlan.
5. Az az állítás, hogy kolozsvári diákéveim során a kommunista párt állított volna a diákrádió magyar adásának élére valótlan. Elődöm Gáspár Sándor, a marosvásárhelyi magyar rádió szerkesztője választott ki erre a tisztségre. Semmilyen pártos meghallgatáshoz, netán kinevezéshez nem kötötték akkori szerepvállalásomat.
6. 1976-ban, a kolozsvári műszaki egyetem elvégzése után, tanulmányi eredményeim alapján gyakornok mérnökként kerültem a bukaresti félvezető gyárba. Ebben a választásomban sem a kommunista párt, sem a román titkosszolgálat nem befolyásolt. Sem Bukarestben, sem azt megelőzően, sem azt követően, nem voltam és nem vagyok sem munkatársa, sem bedolgozója, sem ügynöke egyetlen titkos, vagy titkosan működő szervezetnek sem.
7. Székely vagyok, mert Édesanyám csíkkozmási székely volt. Édesapám erdélyi örmény-magyar. Nevem apai ágon örökölt örmény név. A Patrubány család erzsébetvárosi örmény család volt. Pongrátz Gergely bátyja Ödön, családfa vizsgálataival bizonyította a Patrubány és Pongrátz örmény családok rokonságát.
Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke
Előzmény:
Ultimátum a főparancsnoknak?
avagy felelős utalás a képtelenségre
Magyarország mai sanyarú sorsának látleletét az országos méretű félrevezetés és megtévesztés teszi teljessé.
Az ország millióinak megtévesztését leginkább tetten érhetően a közelmúltban életre hívott, magát Magyarok Szövetségének nevező szervezet esete példázza. Harcias, hagyományápoló és – választott vezetője révén – az ősök és a hősök tiszteletét napiparanccsá tevő arculatának láttán sok jóhiszemű ember válik követőjévé.
Ennek akár örvendhetnénk is.
Ám felelősségem arra kötelez, hogy figyelmeztessek. Figyelmeztetve kérdezzek. Adva van egy szervezet, a Magyarok Szövetsége, amely augusztusban, nagy nyilvánosságot kapott, hangzatos Kiáltványban szólította fel a köztársasági elnököt, a budapesti parlamentet és a kormányt, hogy legkésőbb 2009. október 23-ig kezdjen alkotmányozó munkába, a történeti magyar alkotmány visszaállítására.
És adva van ennek a szervezetnek az elnöke, Vukics Ferenc, aki nekem a Magyar Köztársaság honvéd őrnagyaként mutatkozott be.
Ami történt, az nem más, minthogy egy magyar honvédtiszt ultimátumot adott a magyar honvédség főparancsnokának, a köztársasági elnöknek, valamint annak az országgyűlésnek, amelynek törvényeire ő, mint katonatiszt felesküdött.
Idézzük a Kiáltványt:
Felszólítjuk az Államfőt, az Országgyűlést és a Kormányt, hogy október 23-ig kezdje meg az alkotmányos rend helyreállítását!
Két hónapon belül meg kell indítani az alkotmányozás folyamatát az alábbiak szerint:
(…)
Amennyiben a hatalmon lévők nem ismerik el a magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának folyamatát 2009. október 23-ig, akkor alkotmányjogi jogos védelemre, polgári engedetlenségre hívunk mindenkit!
Kérünk minden egyént és társadalmi szervezetet, aki ezzel egyetért, hogy ezen követelésünkben csatlakozzon hozzánk!
A Magyarok Szövetsége Országos Gyűlése
Kérdezem magyar testvéreimtől, hogy hány órát tölthet szabadlábon a világ bármely államában az a katonatiszt, aki a maga, vagy az általa vezetett szervezet nevében ultimátummal és engedetlenséggel fenyegeti meg azt az államot, amelynek ő maga – többek között feletteseivel szembeni engedelmességre – felesküdött katonája?
Mindezt magyar népünket féltve, figyelmeztetve kérdeztem.
A kérdésre elsőként magam válaszolok. Nem, ez képtelenség. Ez csak akkor lehetséges, ha mindezzel egyetért maga a mai magyar állam, kezdve a honvédelmi miniszterrel, folytatva a köztársasági elnökkel, a kormánnyal, a kormánypártokkal, el egészen parlamenti ellenzékig. És ha mindez az ő akaratuk szerint történik.
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének elnöke
A fenti írás a HONLEVÉL ma megjelent októberi számában olvasható részlet Patrubány Miklós tárcájából. A teljes írás ott olvasható A győzelem napja – Székelyként a megtévesztés ellen cím alatt.
2009. október 25. 17:29 HunHír.Hu
Még huszonnégy óra sem telt el azután, hogy kiadtam az Ultimátum a köztársaságnak? című közleményt, amelyben feltártam a Vukics Ferenc vezette Magyarok Szövetsége nevű szervezet és a mai magyar állam viszonyát, nemtelen támadás célpontjává váltam - írja nyilatkozatában Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke.
Október 23-án, az '56-os Magyar Forradalom és Szabadságharc kitörésének 53. évfordulóján a világ minden sarkából megostromoltak azzal, hogy különböző elektronikus levelező listákon hírbe hoztak bizonyos Nicolae Patrubani-val, akiről a Szekuritáté iratait vizsgáló bukaresti tényfeltáró bizottság megállapította volna: Ceausescu mintegy 2000 milliárd forintra becsült titkos magánvagyonának kezelője volt. A sok hazugsággal és csúsztatással fabrikált közlemény nyitva hagyja annak a lehetőségét is, hogy az illető személy magam volnék.Ezzel a rágalommal kapcsolatban szeretném az alábbiakat a világ magyarságának tudomására hozni:
Nyilatkozat
1. Nem vagyok azonos azzal a személlyel - "Nicolae Patrubani, fost contabil sef la ICE Dunarea" azaz "Nicolae Patrubani az ICE Dunarea cég volt főkönyvelője" - akiről egyes romániai hírportálok azt állítják, hogy a romániai diktátorhoz közel állt és a diktátor - 2009. évre számítva, mintegy 2000 milliárd forintra becsült - magánvagyonával kapcsolatba hozható volt.
2. Az illető személlyel nem vagyok rokoni viszonyban, soha nem találkoztam vele, és soha semmilyen - sem közvetlen, sem közvetített - kapcsolatban vele nem álltam.
3. Egy Nicolae Patrubani nevű, magas rangú bukaresti banktisztviselőről volt tudomásom. Édesapám, a ma 87 éves dr. Patrubány Miklós valamikor évtizedekkel ezelőtt kuriózumként mesélte, hogy Medgyesen, ahol az egyik gyár könyvelőjeként dolgozott, egyszer behívatták a bankba, mondván, hogy egy bukaresti inspektor kíván vele beszélni. Szorongva ment be, hiszen 1948-ban osztályellenséggé minősítették a kommunisták, és ennek eredményeként kényszerítő körülmények között került Medgyesre. Meglepetésére nem valamely számonkérésben volt része, hanem egyszerűen az történt, hogy a bukaresti inspektor nevét egyetlen betű különbséggel ugyanúgy írták, mint az övét, és a helybéliek össze akarták ismertetni vele. Beszélgetésük rövid volt, amelyből kiderült, hogy a két család között semmilyen rokoni kapcsolat nem létezik. Soha többé nem látta, nem hallott róla. Azt sem tudja, hogy még él-e?
4. Az az állítás, hogy tizenkilenc éves koromban beléptem volna a román kommunista pártba valótlan.
5. Az az állítás, hogy kolozsvári diákéveim során a kommunista párt állított volna a diákrádió magyar adásának élére valótlan. Elődöm Gáspár Sándor, a marosvásárhelyi magyar rádió szerkesztője választott ki erre a tisztségre. Semmilyen pártos meghallgatáshoz, netán kinevezéshez nem kötötték akkori szerepvállalásomat.
6. 1976-ban, a kolozsvári műszaki egyetem elvégzése után, tanulmányi eredményeim alapján gyakornok mérnökként kerültem a bukaresti félvezető gyárba. Ebben a választásomban sem a kommunista párt, sem a román titkosszolgálat nem befolyásolt. Sem Bukarestben, sem azt megelőzően, sem azt követően, nem voltam és nem vagyok sem munkatársa, sem bedolgozója, sem ügynöke egyetlen titkos, vagy titkosan működő szervezetnek sem.
7. Székely vagyok, mert Édesanyám csíkkozmási székely volt. Édesapám erdélyi örmény-magyar. Nevem apai ágon örökölt örmény név. A Patrubány család erzsébetvárosi örmény család volt. Pongrátz Gergely bátyja Ödön, családfa vizsgálataival bizonyította a Patrubány és Pongrátz örmény családok rokonságát.
Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke
Előzmény:
Ultimátum a főparancsnoknak?
avagy felelős utalás a képtelenségre
Magyarország mai sanyarú sorsának látleletét az országos méretű félrevezetés és megtévesztés teszi teljessé.
Az ország millióinak megtévesztését leginkább tetten érhetően a közelmúltban életre hívott, magát Magyarok Szövetségének nevező szervezet esete példázza. Harcias, hagyományápoló és – választott vezetője révén – az ősök és a hősök tiszteletét napiparanccsá tevő arculatának láttán sok jóhiszemű ember válik követőjévé.
Ennek akár örvendhetnénk is.
Ám felelősségem arra kötelez, hogy figyelmeztessek. Figyelmeztetve kérdezzek. Adva van egy szervezet, a Magyarok Szövetsége, amely augusztusban, nagy nyilvánosságot kapott, hangzatos Kiáltványban szólította fel a köztársasági elnököt, a budapesti parlamentet és a kormányt, hogy legkésőbb 2009. október 23-ig kezdjen alkotmányozó munkába, a történeti magyar alkotmány visszaállítására.
És adva van ennek a szervezetnek az elnöke, Vukics Ferenc, aki nekem a Magyar Köztársaság honvéd őrnagyaként mutatkozott be.
Ami történt, az nem más, minthogy egy magyar honvédtiszt ultimátumot adott a magyar honvédség főparancsnokának, a köztársasági elnöknek, valamint annak az országgyűlésnek, amelynek törvényeire ő, mint katonatiszt felesküdött.
Idézzük a Kiáltványt:
Felszólítjuk az Államfőt, az Országgyűlést és a Kormányt, hogy október 23-ig kezdje meg az alkotmányos rend helyreállítását!
Két hónapon belül meg kell indítani az alkotmányozás folyamatát az alábbiak szerint:
(…)
Amennyiben a hatalmon lévők nem ismerik el a magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának folyamatát 2009. október 23-ig, akkor alkotmányjogi jogos védelemre, polgári engedetlenségre hívunk mindenkit!
Kérünk minden egyént és társadalmi szervezetet, aki ezzel egyetért, hogy ezen követelésünkben csatlakozzon hozzánk!
A Magyarok Szövetsége Országos Gyűlése
Kérdezem magyar testvéreimtől, hogy hány órát tölthet szabadlábon a világ bármely államában az a katonatiszt, aki a maga, vagy az általa vezetett szervezet nevében ultimátummal és engedetlenséggel fenyegeti meg azt az államot, amelynek ő maga – többek között feletteseivel szembeni engedelmességre – felesküdött katonája?
Mindezt magyar népünket féltve, figyelmeztetve kérdeztem.
A kérdésre elsőként magam válaszolok. Nem, ez képtelenség. Ez csak akkor lehetséges, ha mindezzel egyetért maga a mai magyar állam, kezdve a honvédelmi miniszterrel, folytatva a köztársasági elnökkel, a kormánnyal, a kormánypártokkal, el egészen parlamenti ellenzékig. És ha mindez az ő akaratuk szerint történik.
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének elnöke
A fenti írás a HONLEVÉL ma megjelent októberi számában olvasható részlet Patrubány Miklós tárcájából. A teljes írás ott olvasható A győzelem napja – Székelyként a megtévesztés ellen cím alatt.
2009. szeptember 3., csütörtök
Versengő népszavazási indítványok
Meghívó sajtótájékoztatóra
Versengő népszavazási indítványok a külhoni magyarok
magyar állampolgársága ügyében
Versengő népszavazási indítványok a külhoni magyarok
magyar állampolgársága ügyében
Az Országos Választási Bizottság 2009. augusztus 31-én hitelesítette a Nép Oldali Párt (bejegyezve 2008-ban) aláírásgyűjtő ívét a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadása ügyében. A népszavazásra bocsátandó kérdés szó szerint megegyezik a Magyarok Világszövetsége által 2004. december 5-én népszavazásra vitt kérdéssel.
Tekintettel arra, hogy a Magyarok Világszövetsége 2007 márciusában ugyanazzal a kérdéssel egy második népszavazást kezdeményezett, amely az OVB-n történt jóváhagyása után az Alkotmánybíróságra került, ahol két és fél éve feldolgozatlanul hever, az OVB mostani döntése - egyébként törvényellenesen - egymással versengő népszavazási indítványokat eredményez.
Erről tart sajtótájékoztatót Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Hompoth Zoltán népszavazási kampányigazgató.
Időpont: 2009. szeptember 7. (hétfő) 11:30 óra
Helyszín: MVSZ székház (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.) Csontváry-terem
Szeretettel várjuk a sajtó képviselőit!
Budapest, 2009. szeptember 2.
MVSZ Sajtószolgálat
2009. június 5., péntek
Peticio - Igazságot Európának
Kedves Magyar Testvérünk!
Amikor megküldjük Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége Elnökének a Trianoni Gyásznap alkalmából az MVSZ nevében kibocsátott Petícióját, melyben a Trianoni (1920) és Párizsi (1947) békediktátumok felülvizsgálatát kéri az aláíró országok és nemzetközi szervezetektől, s ezzel kapcsolatban arra kérjük, hogy e nagy jelentőségű ügyet levelezési listáján és kapcsolatai körében szíveskedjék terjeszteni magyar honfitársaink között, s kérni minél több civil szervezet, egyház és kultúrház támogatását, s ennek kifejezésre juttatását az MVSZ felé (elnök@mvsz.hu).
Váljon e cselekménnyel a szabadságát óhajtó, egységes magyar nép magabiztos, annak jogaiért kiálló, igazságát követelő elszánt harcosává.
Azok az egyének, szervezetek, amelyek bármi okból, -- legyen az emberi gyarlóság, nagyravágyás stb. -- nem tudnak felzárkózni az MVSZ népünk érdekeit, jövőjét szolgáló kezdeményezése mögé, azokat nem mi, hanem saját magát, magukat határolták, határolják el az egységes magyar nép akaratától, és ezeket így is kell kezelnünk. Ez a szellemi tisztulásnak a beindulása.
Tisztelettel Mindenki iránt a magyar jövőbe vetett reménnyel
MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET nevében,
Dr. Pungur József és Botos László
Amikor megküldjük Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége Elnökének a Trianoni Gyásznap alkalmából az MVSZ nevében kibocsátott Petícióját, melyben a Trianoni (1920) és Párizsi (1947) békediktátumok felülvizsgálatát kéri az aláíró országok és nemzetközi szervezetektől, s ezzel kapcsolatban arra kérjük, hogy e nagy jelentőségű ügyet levelezési listáján és kapcsolatai körében szíveskedjék terjeszteni magyar honfitársaink között, s kérni minél több civil szervezet, egyház és kultúrház támogatását, s ennek kifejezésre juttatását az MVSZ felé (elnök@mvsz.hu).
Váljon e cselekménnyel a szabadságát óhajtó, egységes magyar nép magabiztos, annak jogaiért kiálló, igazságát követelő elszánt harcosává.
Azok az egyének, szervezetek, amelyek bármi okból, -- legyen az emberi gyarlóság, nagyravágyás stb. -- nem tudnak felzárkózni az MVSZ népünk érdekeit, jövőjét szolgáló kezdeményezése mögé, azokat nem mi, hanem saját magát, magukat határolták, határolják el az egységes magyar nép akaratától, és ezeket így is kell kezelnünk. Ez a szellemi tisztulásnak a beindulása.
Tisztelettel Mindenki iránt a magyar jövőbe vetett reménnyel
MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET nevében,
Dr. Pungur József és Botos László
2009. június 4., csütörtök
Az MVSZ petíciójának máris visszhangja van
A finn Prokarelia nevű civil szervezet máris - méghozzá teljes terjedelmében - megjelentette a Magyarok Világszövetségének Petícióját:
http://www.prokarelia.net/en/?x=artikkeli&article_id=1808&author=112
Ez volt azon ritka nyugati hírforrás egyike, amely azt is közölni merte, amikor a MVSZ felvételét kérte az EU Európai Uniós Menekültek és Számüzöttek Szövetségébe (European Union of Exiled and Expelled People, EUEEP):
http://www.prokarelia.net/hu/?x=artikkeli&article_id=1690&author=63
(A MVSZ azóta már fel is vették e szervezetbe. A szerk. megjegyzése)
a Jobbik finn-balti szakértője
http://www.prokarelia.net/en/?x=artikkeli&article_id=1808&author=112
Ez volt azon ritka nyugati hírforrás egyike, amely azt is közölni merte, amikor a MVSZ felvételét kérte az EU Európai Uniós Menekültek és Számüzöttek Szövetségébe (European Union of Exiled and Expelled People, EUEEP):
http://www.prokarelia.net/hu/?x=artikkeli&article_id=1690&author=63
(A MVSZ azóta már fel is vették e szervezetbe. A szerk. megjegyzése)
a Jobbik finn-balti szakértője
A Jobbik a felelősségre vonásról
A kormányváltást politikai minimumnak tartja a Jobbik, amely a közéletben a felelősök elszámoltatását tartja a legfontosabbnak.
Vona Gábor, a pártelnök úgy vélte, hogy amelyik kormány hatalomra kerülése esetén nem végzi el az elszámoltatást, az bele fog bukni. Hozzátette: érez magában és pártjában annyi erőt, hogy az elmúlt húsz évért akit lehet, felelősségre vonjanak. (MR - Polgár Info)
A kormányváltást politikai minimumnak tartja a Jobbik, amely a közéletben a felelősök elszámoltatását tartja a legfontosabbnak.
Vona Gábor, a pártelnök úgy vélte, hogy amelyik kormány hatalomra kerülése esetén nem végzi el az elszámoltatást, az bele fog bukni. Hozzátette: érez magában és pártjában annyi erőt, hogy az elmúlt húsz évért akit lehet, felelősségre vonjanak. (MR - Polgár Info)
A petíció szövege:
Az MVSZ a petíció szövegét közzéteszi a www.mvsz.hu honlapon is.
MVSZ Sajtószolgálat
Az egyetemes magyar népet megtestesítő Magyarok Világkongresszusa által, annak VII. ülésén, 2008 augusztusában elfogadott határozatokat végrehajtva, mint a Magyarok Világkongresszusának állandó, ügyvivő testülete, a Magyarok Világszövetsége ezennel
terjeszt elő, amelyben kéri az I. világháborút lezáró trianoni (1920. június 4.), valamint a II. világháborút lezáró párizsi (1947. február 10.) béke fölülvizsgálatát, a magyar nép további hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését és igazság szolgáltatását a magyar nép számára. Ez a jelen körülmények között - tekintettel jelentőségére és kihatására - egyet jelent az Igazságot Európának! felhívással.
A kérelem alátámasztására az eddigieken túlmenően a következő Indoklást terjesztjük elő.
Elfogadta a Magyarok Világszövetségének legfőbb döntéshozó testülete,
a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése
2009. május 1-2-án, Budapesten
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke
Az MVSZ a petíció szövegét közzéteszi a www.mvsz.hu honlapon is.
MVSZ Sajtószolgálat
Ha Franciaország tudta volna - tizenhat évvel ezelőtt -,
hogy azok az államférfiak,
akik 1919-ben képviselték a nemzetet,
milyen hátsó gondolatokkal és milyen célzattal
kötötték meg "a jog és az igazság békéjét" -
ha tudta volna akkor, s ha tudná ma,
hogy ezek az urak milyen érdekek,
milyen igyekezetek szolgálatában keverték gyanúba
a haza becsületét, és veszélyeztették jövendő biztonságunkat:
Franciaország és vele együtt Európa
most nem ott tartana, ahol ma tart...
Franciaországnak 1914 júliusában egyetlen ellensége volt: a hazugság!
HENRI POZZI, 1935
Az egyetemes magyar népet megtestesítő Magyarok Világkongresszusa által, annak VII. ülésén, 2008 augusztusában elfogadott határozatokat végrehajtva, mint a Magyarok Világkongresszusának állandó, ügyvivő testülete, a Magyarok Világszövetsége ezennel
P E T Í C I Ó T
terjeszt elő, amelyben kéri az I. világháborút lezáró trianoni (1920. június 4.), valamint a II. világháborút lezáró párizsi (1947. február 10.) béke fölülvizsgálatát, a magyar nép további hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését és igazság szolgáltatását a magyar nép számára. Ez a jelen körülmények között - tekintettel jelentőségére és kihatására - egyet jelent az Igazságot Európának! felhívással.
A kérelem alátámasztására az eddigieken túlmenően a következő Indoklást terjesztjük elő.
1. Az I. világháborút lezáró versailles-i béke során a nemzeti elvre való hivatkozással, Magyarország területe kétharmadának elcsatolásával korábban soha nem volt államokat hoztak létre, például Csehszlovákiát és Jugoszláviát, vagy bővítettek soha nem volt méretűvé, mint Romániát. Csehszlovákiát még a történelmi elv alkalmazásával is megjutalmazták, ekként lehetővé téve számára 3 millió német lakosának bekebelezését. Valamennyi új állam létrejöttét az önrendelkezési elvvel indokolták meg.
Ugyanakkor Magyarországgal szemben a nemzetközi jog valamennyi elvét semmibe véve jártak el, megtagadva tőle mind a történelmi, mind a nemzeti, mind az önrendelkezési elvet. Ekképp jutottak színmagyar területek és közösségek a fent nevezett utódállamok uralma alá.
Nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétes kettős mérce fenntartásáról van szó, amely hátrányosan különbözteti meg a magyar anyanyelvű embereket. A hátrányos megkülönböztetés a rasszizmus egyik tipikus és elítélendő módszere.
Több, mint 90 évvel a háború befejezése után a Kárpát-medencében élő magyarok ma sem kapnak választ életük sorsformáló kérdéseire. Ha például legitim egy államból azon a jogcímen kiszakadnia egy nyelvi közösségnek, hogy szlovák nyelven beszél, akkor ugyanezen elv alapján miért nem legitim a ma is magyar többségű területek kiválása a mesterségesen létrehozott államokból, és a magyar nyelvet beszélők Magyarországhoz való visszatérése?
2. Az 1920. június 4-én ránk rótt büntetés elfogadhatatlanul igazságtalan volt. Tényként kell kezelni, hogy Magyarország nem tehető felelőssé az I. világháború kirobbantásáért. Az I. világháború kitörésekor Magyarország nem önálló államként, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként kényszerült hadba lépni, hiszen 1867 óta a bécsi hadügyminisztérium döntött Magyarország katonapolitikai ügyeiről, ahogyan a birodalom kül- és pénzügyeit is Bécsből irányították. 1914. július 7-én gróf Tisza István magyar miniszterelnök a Koronatanácsban egyedül szavazott a háború ellen, sőt másnap levélben is kérte Ferenc József császárt, hogy a Monarchia ne indítson háborút. Még a vétója következtében meghiúsult háború-indítás újratárgyalásakor, 1914. július 14-én is csak azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő nyomásnak, ha jegyzék születik a nagyhatalmak és az érintett országok felé arról, hogy Magyarországnak egy győztes háború esetén sem lesznek területi igényei a megtámadni terveze tt Szerb Királysággal szemben.
E tényállással szemben a szövetséges hatalmak sajtója telekürtölte a világot azzal a gyalázatos hazugsággal, hogy gróf Tisza István szervezte volna meg az I. világháború kirobbantásának ürügyéül használt szarajevói gyilkosságot, amelynek áldozatául esett Ferenc Ferdinánd trónörökös.
Ezzel szemben a politikum akkor is tudta, és később cáfolhatatlanul igazolást nyert, hogy a szerb titkosszolgálat által kitervelt és levezényelt akcióról volt szó.
Amikor a Magyarország ellen koncepciózusan felépített háborúindítási vádat cáfolni lehetett volna, 1918. október 31-én otthonában, szerettei szeme láttára, gyalázatos módon meggyilkolják a háborút vétójogával is megakadályozni próbáló magyar miniszterelnököt, gróf Tisza Istvánt.
3. Magyarország feldarabolását - bizonyítható módon - jóval az I. világháború kitörését megelőzően eltervezték. E szándék és annak megvalósítása nem a háború kimenetelének függvénye volt, ezért nem kellett volna a háborút lezáró béke tárgyát képeznie. Ezt az állítást az alábbi tények támasztják alá:
Az 1914. június 23-án, tehát a szarajevói gyilkos merényletet megelőzően az Oroszország, Szerbia és Románia között létrejött katonai egyezmény Szerbiának ígért olyan magyar területeket, amelyeken szerbek sohasem éltek. Ezt az ígéretet az 1918. november 13-i belgrádi szerződéssel az antant hatalmak teljesítették is annak ellenére, hogy ekkor Oroszország már nem is létezett, a területén létrejövő Szovjetunió pedig nem volt tagja az antantnak.
Az 1918. november 3-án Páduában teljes felhatalmazással aláírt és az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szövetségesek között mindennemű fegyveres konfliktusnak véget vető fegyverszüneti egyezmény érintetlenül hagyta Magyarország területét.
Ennek ellenére - vagy éppenséggel ezért - tíz nap múltán, a hatalmat 1918. október 31-én, gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának napján magához ragadó hazaáruló gróf Károlyi Mihály kormánya Belgrádban katonai egyezményt köthetett a francia hadsereg képviselőjével, amely megengedi az ellenséges erőknek, hogy mélyen Magyarország belsejében húzódó, akkor csapataik által még el nem ért demarkációs vonalakra fejlődjenek fel. Mindezekre anélkül került sor, hogy időközben Magyarország bármely fegyveres konfliktusba keveredett volna
Károlyi Mihály hazaáruló voltát cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy öt hónap múlva, amikor a hatalomról lemondani kényszerült, Magyarország legádázabb ellenségéhez, Edvard Beneshez menekült, tőle kapott útlevelet, amellyel világgá ment, költségeit pedig egy Panast nevű londoni cseh bankár fedezte.
Az 1918. november 3-i páduai fegyverszüneti egyezmény aláírása után döbbentek rá az antant hatalmak, hogy elvi akadályba ütközik a korábban titkos szerződéssel Romániának ígért Erdély átadása. Románia ugyanis az I. világháború alatt többször cserélt szövetségest, 1916-ban alkalmasint hátba is támadva szövetségesét. 1918. május 8-án a németekkel aláírt békeszerződéssel végképp kizárta magát az antant hatalmak közül. A politikai lehetetlenséget katonai eszközökkel oldották fel: öt nappal a páduai fegyverszüneti egyezmény megkötése után, 1918. november 8-án a francia hadvezetés kettéosztja a Szerbia területén lévő csapatait, és egyik felét Berthelot tábornok vezetésével Bukarestbe irányítja, ahol megdöntik a németekkel szerződött, regnáló román kormányt, helyébe újat ültetnek, amely immár alkalmas arra, hogy Romániát a győztesek oldalára állítsa, és jutalmul megajándékozza Erdéllyel. (Lásd Románia új miniszterelnökének, Bratianunak Clemenceau francia miniszterelnökhöz írt 19 18. november 8-ai köszönőlevelét.)
Bár a páduai fegyverszünet mindenféle harci cselekmény beszüntetését kimondta, az antant-hatalom Franciaország, saját fegyverszünetüket felrúgva hadüzenet nélküli háborút indított Magyarország ellen. Ez tény, akár az Osztrák-Magyar Monarchia részének tekintették, akár Clemenceau utasítása szerint az antant által el nem ismertnek, azaz politikai értelemben nemlétezőnek(!) tekintették Magyarországot.
Ezt a hadüzenet nélküli háborút - a szerbeket kivéve - olyan etnikumokból toborzott alakulatok bevonásával folytatták, amelyekkel Magyarország a fegyverszünet előtt sem állt hadiállapotban (csehek), vagy amelyekkel érvényes békeszerződésben rendezte az antant-hatalmak felbujtására őt hátba támadó, áruló szövetséges által létrehozott háborús viszonyt (románok). Illetve olyan fantom nemzetállamokkal, melyeknek se állampolgárai, se határai, se történelmük, de legfőképpen államalkotó nemzetük sem volt, amelyek tehát csak az antant-vezérkarokat mozgató háttérerők és az őket kiszolgáló, hazájukban ismeretlen vagy tábor nélküli maroknyi emigráns politikus vágyaiban "léteztek", mint Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság/majdani Jugoszlávia.
Károlyi Mihály tettestársa, a másik hazaáruló, Lindner Béla hadügyminiszter, aki már a belgrádi katonai szerződés nyomán indított kisantant hadművelet előtt feloszlatta a magyar hadsereget, Jugoszláviába menekült és haláláig ott élt, majd szobrot állítottak emlékére.
4. A versailles-i békében a Magyarországra vonatkozó határozatokat durva hazugságokkal félrevezetett döntéshozók hozták. Lloyd George brit miniszterelnök később elismerte, téves adatok alapján döntöttek: "Voltak egyes szövetségeseink, akiknek minden bizonyítéka hazug és meghamisított volt. Hamis alapokon döntöttünk." (Lloyd George, Queen's Hall-i beszédek, Attachment 62)
5. A trianoni béke igazságtalanságát legkeményebben bizonyító tétel az, hogy Magyarország területéből még annak az Ausztriának is juttat 4026 négyzetkilométert, amelyet sokkal inkább terhelt a felelősség a háború indításáért, mint Magyarországot. Tehát az az Ausztria is kapott területeket Magyarországtól, amellyel Magyarország a háború ideje alatt mindvégig egyazon államot alkotott!
6. A Kárpátaljával történtek megközelítik az ausztriai eset méltánytalanságát. Trianonban még Csehszlovákiának ítélték, hogy az ott többségben élő ruszinokkal gyarapítsák az új állam szláv népességének arányát. Ám Benes elnök minden jogalap nélkül egyszerűen átengedte a területet a Szovjetuniónak. Ekképp lett Kárpátalja a Szovjetunió szétesését követően annak az államnak, Ukrajnának a része, amelyhez történelme során soha nem tartozott. A területén ezer év óta élő ruszinoknak és magyaroknak még a népszavazás, azaz az önrendelkezés jogát sem biztosították.
7. A trianoni béke kihirdetését követő években a történelem ékes bizonyítékot szolgáltatott arra, mennyire hamis volt a háborús készülődést szító antant országokbeli propaganda, mely szerint Magyarország a népek és a nemzetiségek börtöne lett volna. Az Ausztriához csatolt területek falvainak lakosai nem nyugodtak bele az elcsatolás tényébe, és az önrendelkezési joguk megtagadását követően fegyveres küzdelmet folytattak annak érdekében, hogy visszacsatolják őket Magyarországhoz. Tíz falunak sikerült ezt 1923-ban elérnie. Magyarország befogadó, az idegeneket államalapító királyunk óta tisztelő magatartásának ékes bizonyítéka abban állt, hogy e falvak népessége döntő mértékben nem magyar, hanem német és horvát nemzetiségű volt! Tehát a német többségű falvak el akartak szakadni a német ajkú Ausztriától, és visszatértek hazájukhoz, a Szent Korona országához, Magyarországhoz.
A tisztelet jeleként álljon itt a tíz visszatérő falu neve: Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Nagynarda, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa.
8. Az utódállamok szinte semmiben nem váltották be szerződéses kötelezettségeiket, amelyek szerint azt vállalták, hogy az uralmuk alá kerülő magyaroknak biztosítják emberi és nemzeti jogaikat.
Éppen ellenkezőleg, a Magyarországtól elkobzott területeket birtokló országok - Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia - egyeztetett politikával igyekeztek Magyarországot gazdaságilag és politikailag elszigetelni, a területükhöz csatolt magyar nemzetrészeket felszámolni, beolvasztani vagy felbomlasztani. Vagyis etnikai tisztogatást folytattak! Vagyonelkobzás földreform címén, oktatási és kulturális elnyomás, hűségnyilatkozatok kikényszerítése, kolonizáció, idegenek betelepítése, a népszámlálási adatok meghamisítása, a magyarok hátrányos megkülönböztetése, történelmi és kulturális emlékek lerombolása, megsemmisítése stb.
Összességében megállapítható, hogy az utódállamok területén a magyar nemzetrész egészében és arányaiban több mint 50%-kal csökkent, így fennmaradási esélyei rohamosan romlanak, ezért a trianoni béke fölülvizsgálata nem tűr további halasztást.
9. A II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt párizsi béke Magyarország számára egy újabb diktátum, egy második Trianon volt, amely túltett az elsőn. Magyarországtól újabb területeket csatoltak el. A háború idején arányaiban legnagyobb emberveszteséget - összlélekszámának 15%-át - elszenvedő ország népét a háború befejezése után tovább gyilkolták. Kárpátalján, Szolyván, a Magyar Auschwitzban 18.000-en nyugszanak egy közös sírban. Szerbiában pedig 40.000 magyar polgári lakost mészároltak le 1944 őszén. A párizsi béketárgyalások során nem esett szó róluk. A párizsi béke Magyarországot és a magyarságot sújtó adatait a 3. melléklet tartalmazza ("Mint kígyó sziszegett az egész mezőny").
Az I. és a II. világháború győztesei még a nemzet- és országcsonkításon is túltevő eszközt, a magyarságnak háborús bűnös nemzetként való kollektív megbélyegzését alkalmazták. (Gyulafehérvári határozat, Trianoni Diktátum és Millerand francia államelnök kísérő levele, Molotov 1943-as elutasító levele az angol diplomácia Magyarország szerepének a többi csatlós államénál pozitívabb megítélésére tett javaslatára, a "nemzetek rabtartója" és az "utolsó csatlós" címke stb.)
Ekként a világháborús béke előzményei, mint maguk a "békeművek" felvetik a magyargyűlölet 20. századi felkorbácsolásának nagyhatalmi felelősségét is.
A kisantant-államokban ma rendszeresen fellobbanó és bozóttűzként terjedő magyargyűlölettel, a magyarellenes gyűlöletbeszéddel szemben éppen ezért joggal kérjük a felelős nagyhatalmak, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége formális tilalmát és hatékony nemzetközi védelmét.
10. A magyar nép lélekben soha sem fogadta el a két világháború után rákényszerített békét.
A trianoni béke ellen a korabeli magyar állam hatásos és elvszerű diplomáciát folytatott, amely meghozta a maga gyümölcsét: nemzetközi döntőbíróságok visszaadták Magyarországnak a meghatározó módon magyar etnikumú területeket. Ám a második világháborút követő béke ezt újból fölülírta.
A párizsi békét követően a kommunista berendezkedésű magyar állam "megfeledkezett" elcsatolt nemzettársairól, akikkel szemben alkotmányos kötelezettségei voltak. Ekkor az elcsatolt területeken, elsősorban Erdélyben folytatódott a magyarságot ért igazságtalanság elleni harc. A román állam azonban kegyetlenül megtorolta a legjobb szándékú, békés ellenvetéseket is. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt megkínozták, halálra ítélték és kivégezték. Az aradi római katolikus papot, Szoboszlay Aladárt és kilenc társát halálra ítélték és kivégezték, mindmáig megtagadva a családok tájékoztatását földi maradványaik nyughelyéről. Márton Áron római katolikus püspököt súlyos börtönévekre ítélték, amiért egy beadvánnyal megpróbálta a párizsi béketárgyalást egy, a magyarság számára elfogadhatóbb megoldásra késztetni. Dobai István nemzetközi jogászt életfogytiglani börtönre ítélték azért, mert egy alapos és alázatos elaborátumban a román-magyar viszony tartós rendezését és ezen bel ül a legnehezebbet, a lakosságcserét is vállaló javaslattal az ENSZ-hez kívánt fordulni. Jelen beadványunk 4. melléklete az erdélyi ENSZ-perre okot adó, 1957. február 8-án véglegesített, "Boldogok a békességre igyekvők" című elaborátumot tartalmazza.
A párizsi béke fölülvizsgálatára irányuló, többi erdélyi kísérletet Tófalvi Zoltán másfél évtizedes kutatásai alapján az 5. mellékletben foglaljuk össze.
11. A trianoni és párizsi béketárgyalások igazságtalan, a magyarságot máig tartóan sújtó voltát és példátlan arányait egyetlen adattal érzékeltetjük: egyedül a magyar haditengerészet elrabolt hajói és infrastruktúrája 974.685 kg azaz közel egymillió kg színarany értékével ér fel.
Alig négy évvel az I. világháború kitörése előtt, 1910. április 2-án a magyar parlamentben tartott beszédében Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, történész így szólt: "Itt az alkalom, hogy a magyar nemzetnek kifejezzem köszönetemet azért a hősiességért, amellyel közel 1000 éven keresztül, karddal a kezében, az európai civilizációt védte. Ennek a nemzetnek nem volt más sorsa a múltban, minthogy minden keleti, civilizáció-ellenes megmozdulással és támadással szemben védje nemcsak önmagát, de a Nyugatot s nemcsak az európai Nyugatot, hanem annak méhében Amerikát is. Én ezt azért mondom, mert ismerem történelmüket, és nem tartanám magam művelt embernek, ha nem ismerném a magyar népet. Köszönetet mondok újólag. A képviselő urakat arra kérem, hogy Magyarország minden választókerületében mondják el, hogy Amerika hálás a magyar nemzetnek."
A trianoni béke igazságtalanságát 1991-ben elismerte Francois Mitterrand, Franciaország államelnöke is.
Máig tisztázatlan, hogy a magyar nemzet mivel érdemelte ki a példátlan büntetést.
A fenti indoklás jól érzékelteti, hogy a magyar nép számára nyújtandó igazságszolgáltatás halasztást nem tűr, miként azt is, hogy a magyar kérdés nem csupán Magyarország és szomszédainak kérdése.
Ma, amikor az Európai Közösség (Európai Unió) "a szabadság, a jog, a biztonság" térségévé kíván válni, nem lehet a kettős mérce alkalmazását többé egyetlen néppel szemben sem fenntartani.
Ezért, amikor közel száz évvel az I. világháború után azt mondjuk: Igazságot Magyarországnak! - az tulajdonképpen ezt jelenti: Igazságot Európának!
Ugyanakkor Magyarországgal szemben a nemzetközi jog valamennyi elvét semmibe véve jártak el, megtagadva tőle mind a történelmi, mind a nemzeti, mind az önrendelkezési elvet. Ekképp jutottak színmagyar területek és közösségek a fent nevezett utódállamok uralma alá.
Nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétes kettős mérce fenntartásáról van szó, amely hátrányosan különbözteti meg a magyar anyanyelvű embereket. A hátrányos megkülönböztetés a rasszizmus egyik tipikus és elítélendő módszere.
Több, mint 90 évvel a háború befejezése után a Kárpát-medencében élő magyarok ma sem kapnak választ életük sorsformáló kérdéseire. Ha például legitim egy államból azon a jogcímen kiszakadnia egy nyelvi közösségnek, hogy szlovák nyelven beszél, akkor ugyanezen elv alapján miért nem legitim a ma is magyar többségű területek kiválása a mesterségesen létrehozott államokból, és a magyar nyelvet beszélők Magyarországhoz való visszatérése?
2. Az 1920. június 4-én ránk rótt büntetés elfogadhatatlanul igazságtalan volt. Tényként kell kezelni, hogy Magyarország nem tehető felelőssé az I. világháború kirobbantásáért. Az I. világháború kitörésekor Magyarország nem önálló államként, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként kényszerült hadba lépni, hiszen 1867 óta a bécsi hadügyminisztérium döntött Magyarország katonapolitikai ügyeiről, ahogyan a birodalom kül- és pénzügyeit is Bécsből irányították. 1914. július 7-én gróf Tisza István magyar miniszterelnök a Koronatanácsban egyedül szavazott a háború ellen, sőt másnap levélben is kérte Ferenc József császárt, hogy a Monarchia ne indítson háborút. Még a vétója következtében meghiúsult háború-indítás újratárgyalásakor, 1914. július 14-én is csak azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő nyomásnak, ha jegyzék születik a nagyhatalmak és az érintett országok felé arról, hogy Magyarországnak egy győztes háború esetén sem lesznek területi igényei a megtámadni terveze tt Szerb Királysággal szemben.
E tényállással szemben a szövetséges hatalmak sajtója telekürtölte a világot azzal a gyalázatos hazugsággal, hogy gróf Tisza István szervezte volna meg az I. világháború kirobbantásának ürügyéül használt szarajevói gyilkosságot, amelynek áldozatául esett Ferenc Ferdinánd trónörökös.
Ezzel szemben a politikum akkor is tudta, és később cáfolhatatlanul igazolást nyert, hogy a szerb titkosszolgálat által kitervelt és levezényelt akcióról volt szó.
Amikor a Magyarország ellen koncepciózusan felépített háborúindítási vádat cáfolni lehetett volna, 1918. október 31-én otthonában, szerettei szeme láttára, gyalázatos módon meggyilkolják a háborút vétójogával is megakadályozni próbáló magyar miniszterelnököt, gróf Tisza Istvánt.
3. Magyarország feldarabolását - bizonyítható módon - jóval az I. világháború kitörését megelőzően eltervezték. E szándék és annak megvalósítása nem a háború kimenetelének függvénye volt, ezért nem kellett volna a háborút lezáró béke tárgyát képeznie. Ezt az állítást az alábbi tények támasztják alá:
Az 1914. június 23-án, tehát a szarajevói gyilkos merényletet megelőzően az Oroszország, Szerbia és Románia között létrejött katonai egyezmény Szerbiának ígért olyan magyar területeket, amelyeken szerbek sohasem éltek. Ezt az ígéretet az 1918. november 13-i belgrádi szerződéssel az antant hatalmak teljesítették is annak ellenére, hogy ekkor Oroszország már nem is létezett, a területén létrejövő Szovjetunió pedig nem volt tagja az antantnak.
Az 1918. november 3-án Páduában teljes felhatalmazással aláírt és az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szövetségesek között mindennemű fegyveres konfliktusnak véget vető fegyverszüneti egyezmény érintetlenül hagyta Magyarország területét.
Ennek ellenére - vagy éppenséggel ezért - tíz nap múltán, a hatalmat 1918. október 31-én, gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának napján magához ragadó hazaáruló gróf Károlyi Mihály kormánya Belgrádban katonai egyezményt köthetett a francia hadsereg képviselőjével, amely megengedi az ellenséges erőknek, hogy mélyen Magyarország belsejében húzódó, akkor csapataik által még el nem ért demarkációs vonalakra fejlődjenek fel. Mindezekre anélkül került sor, hogy időközben Magyarország bármely fegyveres konfliktusba keveredett volna
Károlyi Mihály hazaáruló voltát cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy öt hónap múlva, amikor a hatalomról lemondani kényszerült, Magyarország legádázabb ellenségéhez, Edvard Beneshez menekült, tőle kapott útlevelet, amellyel világgá ment, költségeit pedig egy Panast nevű londoni cseh bankár fedezte.
Az 1918. november 3-i páduai fegyverszüneti egyezmény aláírása után döbbentek rá az antant hatalmak, hogy elvi akadályba ütközik a korábban titkos szerződéssel Romániának ígért Erdély átadása. Románia ugyanis az I. világháború alatt többször cserélt szövetségest, 1916-ban alkalmasint hátba is támadva szövetségesét. 1918. május 8-án a németekkel aláírt békeszerződéssel végképp kizárta magát az antant hatalmak közül. A politikai lehetetlenséget katonai eszközökkel oldották fel: öt nappal a páduai fegyverszüneti egyezmény megkötése után, 1918. november 8-án a francia hadvezetés kettéosztja a Szerbia területén lévő csapatait, és egyik felét Berthelot tábornok vezetésével Bukarestbe irányítja, ahol megdöntik a németekkel szerződött, regnáló román kormányt, helyébe újat ültetnek, amely immár alkalmas arra, hogy Romániát a győztesek oldalára állítsa, és jutalmul megajándékozza Erdéllyel. (Lásd Románia új miniszterelnökének, Bratianunak Clemenceau francia miniszterelnökhöz írt 19 18. november 8-ai köszönőlevelét.)
Bár a páduai fegyverszünet mindenféle harci cselekmény beszüntetését kimondta, az antant-hatalom Franciaország, saját fegyverszünetüket felrúgva hadüzenet nélküli háborút indított Magyarország ellen. Ez tény, akár az Osztrák-Magyar Monarchia részének tekintették, akár Clemenceau utasítása szerint az antant által el nem ismertnek, azaz politikai értelemben nemlétezőnek(!) tekintették Magyarországot.
Ezt a hadüzenet nélküli háborút - a szerbeket kivéve - olyan etnikumokból toborzott alakulatok bevonásával folytatták, amelyekkel Magyarország a fegyverszünet előtt sem állt hadiállapotban (csehek), vagy amelyekkel érvényes békeszerződésben rendezte az antant-hatalmak felbujtására őt hátba támadó, áruló szövetséges által létrehozott háborús viszonyt (románok). Illetve olyan fantom nemzetállamokkal, melyeknek se állampolgárai, se határai, se történelmük, de legfőképpen államalkotó nemzetük sem volt, amelyek tehát csak az antant-vezérkarokat mozgató háttérerők és az őket kiszolgáló, hazájukban ismeretlen vagy tábor nélküli maroknyi emigráns politikus vágyaiban "léteztek", mint Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság/majdani Jugoszlávia.
Károlyi Mihály tettestársa, a másik hazaáruló, Lindner Béla hadügyminiszter, aki már a belgrádi katonai szerződés nyomán indított kisantant hadművelet előtt feloszlatta a magyar hadsereget, Jugoszláviába menekült és haláláig ott élt, majd szobrot állítottak emlékére.
4. A versailles-i békében a Magyarországra vonatkozó határozatokat durva hazugságokkal félrevezetett döntéshozók hozták. Lloyd George brit miniszterelnök később elismerte, téves adatok alapján döntöttek: "Voltak egyes szövetségeseink, akiknek minden bizonyítéka hazug és meghamisított volt. Hamis alapokon döntöttünk." (Lloyd George, Queen's Hall-i beszédek, Attachment 62)
5. A trianoni béke igazságtalanságát legkeményebben bizonyító tétel az, hogy Magyarország területéből még annak az Ausztriának is juttat 4026 négyzetkilométert, amelyet sokkal inkább terhelt a felelősség a háború indításáért, mint Magyarországot. Tehát az az Ausztria is kapott területeket Magyarországtól, amellyel Magyarország a háború ideje alatt mindvégig egyazon államot alkotott!
6. A Kárpátaljával történtek megközelítik az ausztriai eset méltánytalanságát. Trianonban még Csehszlovákiának ítélték, hogy az ott többségben élő ruszinokkal gyarapítsák az új állam szláv népességének arányát. Ám Benes elnök minden jogalap nélkül egyszerűen átengedte a területet a Szovjetuniónak. Ekképp lett Kárpátalja a Szovjetunió szétesését követően annak az államnak, Ukrajnának a része, amelyhez történelme során soha nem tartozott. A területén ezer év óta élő ruszinoknak és magyaroknak még a népszavazás, azaz az önrendelkezés jogát sem biztosították.
7. A trianoni béke kihirdetését követő években a történelem ékes bizonyítékot szolgáltatott arra, mennyire hamis volt a háborús készülődést szító antant országokbeli propaganda, mely szerint Magyarország a népek és a nemzetiségek börtöne lett volna. Az Ausztriához csatolt területek falvainak lakosai nem nyugodtak bele az elcsatolás tényébe, és az önrendelkezési joguk megtagadását követően fegyveres küzdelmet folytattak annak érdekében, hogy visszacsatolják őket Magyarországhoz. Tíz falunak sikerült ezt 1923-ban elérnie. Magyarország befogadó, az idegeneket államalapító királyunk óta tisztelő magatartásának ékes bizonyítéka abban állt, hogy e falvak népessége döntő mértékben nem magyar, hanem német és horvát nemzetiségű volt! Tehát a német többségű falvak el akartak szakadni a német ajkú Ausztriától, és visszatértek hazájukhoz, a Szent Korona országához, Magyarországhoz.
A tisztelet jeleként álljon itt a tíz visszatérő falu neve: Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Nagynarda, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa.
8. Az utódállamok szinte semmiben nem váltották be szerződéses kötelezettségeiket, amelyek szerint azt vállalták, hogy az uralmuk alá kerülő magyaroknak biztosítják emberi és nemzeti jogaikat.
Éppen ellenkezőleg, a Magyarországtól elkobzott területeket birtokló országok - Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia - egyeztetett politikával igyekeztek Magyarországot gazdaságilag és politikailag elszigetelni, a területükhöz csatolt magyar nemzetrészeket felszámolni, beolvasztani vagy felbomlasztani. Vagyis etnikai tisztogatást folytattak! Vagyonelkobzás földreform címén, oktatási és kulturális elnyomás, hűségnyilatkozatok kikényszerítése, kolonizáció, idegenek betelepítése, a népszámlálási adatok meghamisítása, a magyarok hátrányos megkülönböztetése, történelmi és kulturális emlékek lerombolása, megsemmisítése stb.
Összességében megállapítható, hogy az utódállamok területén a magyar nemzetrész egészében és arányaiban több mint 50%-kal csökkent, így fennmaradási esélyei rohamosan romlanak, ezért a trianoni béke fölülvizsgálata nem tűr további halasztást.
9. A II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt párizsi béke Magyarország számára egy újabb diktátum, egy második Trianon volt, amely túltett az elsőn. Magyarországtól újabb területeket csatoltak el. A háború idején arányaiban legnagyobb emberveszteséget - összlélekszámának 15%-át - elszenvedő ország népét a háború befejezése után tovább gyilkolták. Kárpátalján, Szolyván, a Magyar Auschwitzban 18.000-en nyugszanak egy közös sírban. Szerbiában pedig 40.000 magyar polgári lakost mészároltak le 1944 őszén. A párizsi béketárgyalások során nem esett szó róluk. A párizsi béke Magyarországot és a magyarságot sújtó adatait a 3. melléklet tartalmazza ("Mint kígyó sziszegett az egész mezőny").
Az I. és a II. világháború győztesei még a nemzet- és országcsonkításon is túltevő eszközt, a magyarságnak háborús bűnös nemzetként való kollektív megbélyegzését alkalmazták. (Gyulafehérvári határozat, Trianoni Diktátum és Millerand francia államelnök kísérő levele, Molotov 1943-as elutasító levele az angol diplomácia Magyarország szerepének a többi csatlós államénál pozitívabb megítélésére tett javaslatára, a "nemzetek rabtartója" és az "utolsó csatlós" címke stb.)
Ekként a világháborús béke előzményei, mint maguk a "békeművek" felvetik a magyargyűlölet 20. századi felkorbácsolásának nagyhatalmi felelősségét is.
A kisantant-államokban ma rendszeresen fellobbanó és bozóttűzként terjedő magyargyűlölettel, a magyarellenes gyűlöletbeszéddel szemben éppen ezért joggal kérjük a felelős nagyhatalmak, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége formális tilalmát és hatékony nemzetközi védelmét.
10. A magyar nép lélekben soha sem fogadta el a két világháború után rákényszerített békét.
A trianoni béke ellen a korabeli magyar állam hatásos és elvszerű diplomáciát folytatott, amely meghozta a maga gyümölcsét: nemzetközi döntőbíróságok visszaadták Magyarországnak a meghatározó módon magyar etnikumú területeket. Ám a második világháborút követő béke ezt újból fölülírta.
A párizsi békét követően a kommunista berendezkedésű magyar állam "megfeledkezett" elcsatolt nemzettársairól, akikkel szemben alkotmányos kötelezettségei voltak. Ekkor az elcsatolt területeken, elsősorban Erdélyben folytatódott a magyarságot ért igazságtalanság elleni harc. A román állam azonban kegyetlenül megtorolta a legjobb szándékú, békés ellenvetéseket is. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt megkínozták, halálra ítélték és kivégezték. Az aradi római katolikus papot, Szoboszlay Aladárt és kilenc társát halálra ítélték és kivégezték, mindmáig megtagadva a családok tájékoztatását földi maradványaik nyughelyéről. Márton Áron római katolikus püspököt súlyos börtönévekre ítélték, amiért egy beadvánnyal megpróbálta a párizsi béketárgyalást egy, a magyarság számára elfogadhatóbb megoldásra késztetni. Dobai István nemzetközi jogászt életfogytiglani börtönre ítélték azért, mert egy alapos és alázatos elaborátumban a román-magyar viszony tartós rendezését és ezen bel ül a legnehezebbet, a lakosságcserét is vállaló javaslattal az ENSZ-hez kívánt fordulni. Jelen beadványunk 4. melléklete az erdélyi ENSZ-perre okot adó, 1957. február 8-án véglegesített, "Boldogok a békességre igyekvők" című elaborátumot tartalmazza.
A párizsi béke fölülvizsgálatára irányuló, többi erdélyi kísérletet Tófalvi Zoltán másfél évtizedes kutatásai alapján az 5. mellékletben foglaljuk össze.
11. A trianoni és párizsi béketárgyalások igazságtalan, a magyarságot máig tartóan sújtó voltát és példátlan arányait egyetlen adattal érzékeltetjük: egyedül a magyar haditengerészet elrabolt hajói és infrastruktúrája 974.685 kg azaz közel egymillió kg színarany értékével ér fel.
Alig négy évvel az I. világháború kitörése előtt, 1910. április 2-án a magyar parlamentben tartott beszédében Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, történész így szólt: "Itt az alkalom, hogy a magyar nemzetnek kifejezzem köszönetemet azért a hősiességért, amellyel közel 1000 éven keresztül, karddal a kezében, az európai civilizációt védte. Ennek a nemzetnek nem volt más sorsa a múltban, minthogy minden keleti, civilizáció-ellenes megmozdulással és támadással szemben védje nemcsak önmagát, de a Nyugatot s nemcsak az európai Nyugatot, hanem annak méhében Amerikát is. Én ezt azért mondom, mert ismerem történelmüket, és nem tartanám magam művelt embernek, ha nem ismerném a magyar népet. Köszönetet mondok újólag. A képviselő urakat arra kérem, hogy Magyarország minden választókerületében mondják el, hogy Amerika hálás a magyar nemzetnek."
A trianoni béke igazságtalanságát 1991-ben elismerte Francois Mitterrand, Franciaország államelnöke is.
Máig tisztázatlan, hogy a magyar nemzet mivel érdemelte ki a példátlan büntetést.
A fenti indoklás jól érzékelteti, hogy a magyar nép számára nyújtandó igazságszolgáltatás halasztást nem tűr, miként azt is, hogy a magyar kérdés nem csupán Magyarország és szomszédainak kérdése.
Ma, amikor az Európai Közösség (Európai Unió) "a szabadság, a jog, a biztonság" térségévé kíván válni, nem lehet a kettős mérce alkalmazását többé egyetlen néppel szemben sem fenntartani.
Ezért, amikor közel száz évvel az I. világháború után azt mondjuk: Igazságot Magyarországnak! - az tulajdonképpen ezt jelenti: Igazságot Európának!
Elfogadta a Magyarok Világszövetségének legfőbb döntéshozó testülete,
a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése
2009. május 1-2-án, Budapesten
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)