Bérgyilkosokat fogadott Gyurcsány bulgáriai üzlettársa:
'via Blog this'
Publicisztika :: 2006-09-04. 16:48
Ezt hogymagyarázom ki... |
|
Tetemes felár és közbeiktatott off-shore cégek teszik érdekessé a Dataplex szerverhotel 2005-ös adásvételét, amelyben részt vett az akkor még Bajnai Gordon irányította Wallis is. A nyomozás folyik.
Bajnai Gordon miniszterelnöki beiktatása után egy nappal kapott szárnyra a hír: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), azaz a magyar FBI-nak is becézett szervezet gazdaságvédelmi osztályán nyomozás folyik egy immár három és fél éve lezajlott, a Dataplex Kft.-hez kötődő adásvétel kapcsán. Ebben az akkor még Bajnai által vezetett Wallis-csoporthoz köthető egyik off-shore cég és Kóka János sógorának, Lepp Gyulának az egyik érdekeltsége is szerepet kapott.
Bartha László, az NNI szóvivője lapunknak is megerősítette az ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés ügyében folyó nyomozás Magyar Nemzet által közölt hírét. Mint mondta, mivel külföldi hatóságok megkeresésére várnak a nyomozók, az eljárást felfüggesztették. Többet azonban nem árult el. A Figyelő úgy tudja, a megkeresett külföldi hatóság a ciprusi, amit az magyaráz, hogy 2005 végén három ciprusi off-shore cég vett részt a tranzakcióban. Az érintett Wallis-csoportnál lapunk kifejezett kérdésére sem kívánták kommentálni a nyomozás hírét, illetve az egykori ügyletet.
Fotó: Fotolia
FELTŰNŐ ÁRKÜLÖNBSÉG. A történet lényege, hogy a budapesti VIII. kerületben működő, első igazán nagyméretű honi számítógépes adatközpont, a bérbe adható szerverhotelt üzemeltető Dataplex Kft. néhány hónap eltéréssel végrehajtott két adásvétele során feltűnő árkülönbség mutatkozott. A 8800 négyzetméteres hipermodern központot a Merrill Lynch és a Chase Manhattan által birtokolt CityReach nemzetközi csoport alakította ki 8 létesítményből álló európai hálózatának egyetlen közép- és kelet-európai tagjaként. Már majdnem kész volt a régió legkorszerűbb infokommunikációs infrastruktúra-szolgáltató központja, amikor az elektronikus iparágban tevékenykedő cégeket jegyző Nasdaq összeomlott, s a pénzügyi befektetők menekülni kezdtek az ágazatból (Magyarosítva – Figyelő, 2003/25. szám).
A Heti Válasz említett cikke azt állította: 2005 szeptembere és decembere között kezdett érdeklődni potenciális ügyfélként a gazdasági tárca által – közvetve vagy közvetlenül – felügyelt, illetve résztulajdonolt vállalatok közül a MÁV Informatika és a rendszerirányító Mavir, de bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Posta (MP) is. Az ezzel kapcsolatban feltételezett „ráhatást” azonban Kóka a leghatározottabban cáfolta; szerinte „össze nem illő valóságelemekből felépített sejtetésekről van szó” a cikkben, illetve a jobboldal rágalomhadjáratának része az írás. Ugyanakkor nem tagadta, hogy az ügyben hozzá közelállók érintettek, illetve, hogy egykori cége, az Elender révén ismerte a Dataplex tevékenységét.
VIHARTEMPÓ. A Heti Válasz cikke nem állította, hogy az említett cégek ténylegesen be is költöztek a szerverhotelbe. A Figyelő úgy tudja, közülük csak kettő döntött így. Az egyik az MP, amely nem a gazdasági tárca felügyelete alá tartozott, a másik pedig a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt., amely mindössze 40 négyzetmétert vett ki a 8800-ból. Értesülésünk szerint beköltözött viszont a Google, amit megerősít, hogy a Dataplex 2005-ös éves beszámolójának kiegészítő mellékletében szerepel „Google bérleti díj” meghatározás. Úgy tudjuk, egyébként is nemzetközi vállalatoktól származik az árbevétel túlnyomó része, miközben az állami cégektől kevesebb mint 10 százalék. Mindenesetre a 2001 és 2005 közötti árbevétel alapján, a Deloitte által készített Technology Fast 50 rangsor Rising Star kategóriájában 4. helyre besorolt Dataplex az adásvétel után is gyorsan nőtt; 2006-ra a kihasználtság meghaladta az 50 százalékot, sőt, azóta már bővíteni is kellett a szerverhotelt – tavaly augusztusban 4,2 milliárd forintos beruházás keretében 5600 négyzetméterrel gyarapodott az immár az MT tulajdonában álló cég.
Mindez azonban utólag sem ad magyarázatot a 2005-ös két tranzakció kirívó árkülönbözetére. Az ügylet azért is érdekes, mert azt off-shore cégek közbeiktatásával bonyolította le az SZDSZ jelenlegi frakcióvezetőjének, korábbi gazdasági miniszternek a sógora, és a szocialista párthoz közel állónak tartott Wallis (például korábban a csoport jogásza volt Gál Zoltánné, az 1990-es kormányváltás idején megbízott belügyminiszter, későbbi parlamenti elnök Gál Zoltán felesége), amelynek vezérigazgatója abban az időben a jelenlegi miniszterelnök, Bajnai Gordon volt. A vásárlási döntés hátteréről az MT kommunikációs igazgatósága szűkszavúan nyilatkozott: a „más intézményekre és vállalatokra vonatkozó értesüléseket” nem kívánták kommentálni. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen értékelés alapján fizettek ekkora összeget a Dataplexért, csak a korabeli sajtóközleményüket küldték el válasz gyanánt. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy „az akvizíciónak köszönhetően a Magyar Telekom Csoport jelentős piaci növekedést és szolgáltatásportfólió-bővítést érhet el a vezetékes szegmensben”.
|
Címkék: bajnai béres corbeil dataplex euroweb fleminghouse kóka magyar telekom csoport szdsz szerver wallis
Oszd meg a barátaiddal, másholhttp://hetivalasz.hu/uzlet/a-vallalkozas-szabadsaga-persze-mindenkit-megillet-46559
A gazdasági olajfa-koalíció máris virágzik: Bulgáriában közös bizniszbe fogott Kóka János, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Oszkó Péter – írja a holnap utcára kerülő Heti Válasz. A vállalkozás magyarországi cége 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott.
Kóka – a jelek szerint – a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot |
A 2008-as koalíciós szakítás liberális főalakja, Kóka János 2011 novemberében közös szófiai vállalkozást alapított Gyurcsány Ferenccel – Cellum Bulgaria AD néven. Korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben tudatta, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté (lásd a dokumentumot).
A holnap utcára kerülő Heti Válaszból az is kiderül, hogy a bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel – egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot.
A vállalkozás szabadsága persze megilleti a korábbi kormányzati potentátokat, ám későbbi pályájuknak árthat, ha a politikusként megszerzett előnyöket, információkat – titokban – gazdasági befolyásszerzésre használják. A Bajnai-kabinet pénzügyminiszterére máris ráégni látszik a Wizz Air-történet (Oszkó Péter 2010-ig elvileg a Malévért dolgozott, tavaly azonban úgy landolt a fapados légikonkurens igazgatóságában, hogy erről hivatalosan senkit sem tájékoztatott), és a mostani Kóka–Gyurcsány-üzletelésnek is volt állami előjátéka. A mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő (jelenleg már a bankkártyaként használható maroktelefonok világával kecsegtető) Cellum-csoport ugyanis 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon – például egy saját „Szilícium-völgy” kialakítására Siófokon.
S bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült” mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát. Nem mellékesen: ugyanez a Kaderják vezeti azt az Újkorcsoport nevű ificsapatot, amely tavaly nyilatkozatban állt ki Gyurcsány politikája mellett, hangsúlyozva, az Orbán-kormánnyal szemben fellépő civileknek nem kellene „magukra erőltetni a függetlenséget”.
S hogy a kép még színesebb legyen, Oszkó Péternek is jutott szerep a Cellumot regionális multivá növesztő projektben. A volt miniszter ugyanis tavaly – nem saját jogon, hanem az OTP kockázati tőkealapját kezelő PortfoLion Zrt. vezéreként – 400 millió forintot fektetett be a cégbe, és ezzel igazgatósági tagsághoz jutott a vállalat budapesti egységében.
Oszkó Wizz Air-megbízatása, valamint a közös Gyurcsány–Kóka-biznisz apropóján lapunk felkutatta, milyen egyéb nyilvános és félnyilvános üzletekbe „menekült” a 2002-2010-es kormányelit. Listánk elérhető a holnapi Heti Válaszban, mely március 8-tól a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.Selmeczi Gabriella csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján lapunk cikke kapcsán - mely szerint Bulgáriában közös cégbe fogott Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, Kóka János, az SZDSZ egykori elnöke, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége és Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter - úgy fogalmazott: „újra összenőtt, ami összetartozik, a politika után immár a gazdaságban is összeállt a csapat, újra együtt van a csapat: Kóka, Gyurcsány, Dobrev és Oszkó". Hozzátette: „egy olyan cégben sikerült összetalálkozniuk" - a Cellum-csoportban -, amelyet kormányzásuk alatt, 2005 és 2008 között tőkésítettek fel 720 millió forint közpénzzel.
Az ügyben a szóvivő négy kérdést intézett az érintettekhez, elsősorban azokhoz, akik közülük közszereplők. Választ vár arra, hogy el tudnak-e számolni a Cellum-csoporthoz került közpénzekkel; folyt-e közpénz a bulgáriai vállalkozásba; „van-e olyan takargatnivalójuk az ügyletben résztvevőknek", ami miatt nem Magyarországon, hanem Bulgáriában vállalkoznak; és alkalmaztak-e adóoptimalizációs, azaz offshore-technikákat a cégnél?
Selmeczi Gabriella hozzáfűzte, önmagában az, hogy volt politikusok visszatérnek a gazdasági életbe, akár még érthető is lenne, az a konstrukció viszont felvet néhány kérdést, hogy „a kormányzásuk alatt közpénzzel lett feltöltve, kistafírungozva" az említett cégcsoport.
A Heti Válaszban megjelentek szerint Gyurcsány Ferenc és Kóka János 2011 novemberében Cellum Bulgaria AD néven alapította a közös céget. Az írás szerint a vállalkozásba az Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft., vagyis az Altus Befektetési Zrt. egyik leányvállalata is bekapcsolódik. A Cellum Bulgaria AD 38 százalékban áll a Kóka János tulajdonában álló Cellum Global Zrt., 12 százalékban pedig az Altus-ConsAlt tulajdonában, felerészt pedig bolgár befektetők birtokolják.
A bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságának két magyar tagja van: Kóka János és a szófiai születésű Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége.
Az írás a Kóka-Gyurcsány-üzlet „állami előjátékaként" említi, hogy a mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő Cellum-csoport 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon - például egy saját „Szilícium-völgy" kialakítására Siófokon.
A csütörtökön utcára került Heti Válasz azt állította, Bulgáriában közös bizniszbe fogott Kóka János, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Oszkó Péter. A vállalkozás magyarországi cége 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott. Cikkünkben azt is jeleztük: korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben ismerte el, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté.
Nagyításért kattintson a képre! |
A bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel - egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány-Dobrev családot.
A Cellum honlapján megjelent pénteki sajtóközlemény tíz pontban próbálja cáfolni lapunk állításait. A Cellum érvei után a Heti Válasz megjegyzéseit zárójelben közöljük:
1. A Cellum Bulgária sikeres szófiai megalapításában valóban szerepe volt az Altus bulgáriai leányvállalatának. Ennek okát a Heti Válasz cikke is pontosan megjelöli: a Dobrev Klára cégénél kevesebben rendelkeznek jobb bolgár piaci ismeretekkel. A cikk többi része értelmetlen politikai spekuláció. (No comment.)
2. A Cellum Bulgária nyilvánvalóan azért bolgár cég, mert a bolgár piacon dolgozik. Ilyen célra egy magyar vagy máshol bejegyzett cég nem lenne megfelelő. (No comment.)
3. Szó sincs offshore cégről. A Cellum Bulgária minden tevékenysége megfelel a bolgár (EU-s) átláthatósági szabályoknak, és minden rá vonatkozó adót megfizet. (A Heti Válasz nem állította, hogy a Cellum Bulgaria offshore cég lenne.)
4. Oszkó Péter szerepéről ő maga és a Cellum vezetése is számtalanszor nyilatkozott. Az általa vezetett PortfoLion Zrt., az OTP leányvállalata - a piaci megtérülés reményében - tőkebefektetést hajtott végre a Cellumban. (Pontosan ezt írta a Heti Válasz is.)
5. A PortfoLion által biztosított forrás fedezi a cég nemzetközi terjeszkedésének költségeit, nincs szó tehát semmiféle közpénz bevonásáról. (A PortfoLion befektetése kapcsán lapunk nem írt közpénzről.)
6. A Cellum a jövőben még számos országban hoz létre leányvállalatot, mindenütt a legjobb konzulensek közreműködésével, akiknek kiválasztásánál ezután sem politikai, hanem üzleti szempontokat mérlegelünk.(No comment.)
7. A Cellum az elmúlt 12 évben több ízben részesült európai uniós forrásokban, csakúgy mint más kutatás-fejlesztésben élen járó nemzeti vállalat. A támogatás indokoltságát - tehát a korábbi pályázat tisztaságát - bizonyítja az is, hogy a Cellum a Fidesz-kormány ideje alatt is sikerrel pályázott EU-forrásokra. A vállalatcsoport minden felhasznált pályázati forrással az előírt rendben és teljes körűen elszámolt, s ez honlapunkon is szerepel. (A Cellum honlapján a legutolsó nyertes pályázat 2008-as megjelölésű, a Fidesz-kormány azonban 2010-től vezeti az országot.)
8. A lap által ismertetett uniós pályázat idején a céggel sem Kóka Jánosnak, sem Gyurcsány Ferencnek, sem Dobrev Klárának, sem Oszkó Péternek semminemű üzleti kapcsolata nem volt. (A Heti Válasz nem állította, hogy fenti személyek többségének korábban lett volna kapcsolata a Cellummal. Azt viszont írtuk, hogy bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült" mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát.)
9. A Cellum büszke arra, hogy magyar vállalkozásként tudott olyan, nemzetközi szinten is piacvezető termékeket, amelyek Magyarországon teremtenek munkahelyeket és adóbevételt. (No comment.)
10. A Cellum a cégről közölt ténybeli valótlanságok miatt jogi eljárást kezdeményez az azokat híresztelő médiumok ellen, a politikai összeesküvésekkel azonban a jövőben sem kívánunk foglalkozni. (A Cellum közleménye egyetlen ténybeli valótlanságra sem mutatott rá. Örülünk, hogy a Cellum foglalkozott a cikkünkkel, ezzel is megerősítve, hogy nem politikai összeesküvésről volt szó.)