KURULTAJ PROGRAM 2010. AUG. 6-7-8. BUGAC

Forrás: 

• http://www.magyar-turan.hu/kurultajdownload/KURULTAJ_2010_PROGRAM.pdf
• http://kurultaj.com/

  A vancouveri zenészek stílusából >> ITT <<    és  >> ITT <<  találsz ízelítőt. 

Nyilzápor kezdőlap

http://www.nyilzapor.hu/
Nyílzápor 2010
IV. Íjásztalálkozó

Idén -immár hagyományosan- Árpád vezérre és a vezetésével megvívott dicsőséges pozsonyi csatára emlékezünk magyar testvéreinkkel Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban 2010. június 26-án és 27-én.

Az eseményen képviseltetik magukat a Turán Szövetség tagjai is (A Kurultaj szervezői!). Íjászok, hagyományőrzők, valamint a tudományos munkához csatlakozott szakemberek. Közülük a rendezvényen előadást tart:

- 11.00 Dr Obrusánszky Borbála (Kelet-kutató) A vérszerződés keleti gyökerei
- 17.00 Medgyesi Pál (régész) Honfoglalás-kori magyar viselet
- 18.00 Bíró András Zsolt (antropológus) Genetikai kapcsolatok a Kárpát-medence és Közép-Ázsia között...

A rendezvény hivatalos honlapja:
http://www.nyilzapor.hu/
http://www.opusztaszer.hu/index.php/page/ijasztalalkozo_2010/hu.html
Fénykép album a tavalyi rendezvényről: http://album.nyilzapor2009.fotoalbum.hu/

Székelyföldön a Kurultaj főszervezője

A Kurultaj Székelyföldön

[2010 márc. 7 | Nincs hozzászólás | ]

Székelyföldön a Kurultaj főszervezője
Bíró András Zsolt humánbiológus, antropológus tart előadást Csíkszeredán, a Szakszervezetek Művelődési Háza tükörtermében 2010. március 12-én, pénteken, 18.00 órai kezdettel. Az előadás témája: A magyarok nyomai Közép-Ázsiában, Expedíció a kazakisztáni Madjarok földjén. A Kurultaj eredete.

A teljes cikk »

A kazahsztáni madjar törzs és a magyarok közötti genetikai kapcsolat

Rating:	★★★★★
Category:	Other

http://gyopar.blog.hu/2008/07/14/dr_biro_andras_zsolt_es_a_kurultaj
1szathmary wrote today at 1:30 AM
A kazahsztáni madjar törzs és a magyarok közötti genetikai kapcsolat<

Bíró András antropológus

Helyszín: Mom Művelődési ház, Csörsz utca 18, I. emelet, Szalon terem

Időpont: Szeptember 12, délután 5h-7h

Kazahsztánban a Szarikópa tó környékén él egy magát madjarnak nevező törzs. A madjar törzs létezéséről az 1960-as években értesült a magyar tudományos élet, de a téma részletes feldolgozása a kor politikai viszonyai között nem volt lehetséges. Bíró András a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója, tudományos és emberi kötelességének érezte, hogy megvizsgálja valóban fennáll-e bármilyen vérségi kapcsolat a két populáció között vagy csupán véletlen egybeesés a két nép hasonló önelnevezése. Ezért 2006-ban - egy kalandos elemektől sem mentes - 3 hetes tudományos expedíciót vezetett a térségbe.

A Bíró András által használt genetikai módszer –az Y kromoszóma markereinek vizsgálata – számos esetben hozott meglepő és átütő eredményt a távoli múlt embercsoportjainak mozgásáról, és kialakulásáról. Ezen genetikai módszer alapján állítják a tudósok, hogy az ember Közép-Afrikában alakult ki 150-200 ezer évvel ezelőtt, kilenc 35-40 ezer évvel ezelőtt élt ősapára vezethetőek vissza az európai emberek 80%-a, és, hogy a kutyát Távol-Keleten háziasították először.

Bíró András nem titkolt célja, hogy új impulzust adjon a magyar őstörténeti kutatásoknak. A magyar őstörténetet számos a mai napig megoldatlan rejtély övezi. Mindezek között az első az, hogy rendkívül szegényesek a magyarokról szóló írott és régészeti források a honfoglalás előtti időkből. Ez azért meglepő, mert a honfoglalás után a kalandozó magyarok közel 70 évig folyamatos fenyegetettséget jelentettek Bizánctól, Itálián és Hispánián keresztül a német fejedelemségekig. Majd a kalandozások után nem sokkal István király megalapította a keresztény magyar államot, amely közel 500 évig, a török megszállásig Közép-Európa vezető hatalma volt. Aligha valószínű, hogy egy ilyen jelentős katonai haderőt és államigazgatási tapasztalatot felmutatni képes népesség nem hagyott nyomot ott, ahol korábban élt.

A genetikai alapú kutatások viszonylag frissek, ezért még időre van szükség az eredmények leülepedéséhez. Bíró András hitelességét jelzi az a tény, hogy a magyar populáción az ő mintavétele messze a legreprezentatívabb, és, hogy eredményeit a szakma legrangosabb folyóiratában az American Journal of Phisycal Antopolgy-ban publikálta szerzőtársaival.