Tucatjával kavarognak a kérdőjelek a lengyel elnök és kíséretének meggyilkolása körül.
Eddig még nem került elő egyetlen olyan fénykép, biztonsági kamera-, film- vagy hangfelvétel sem, amin látható vagy hallható lenne, amin 2010 április 10-én a közel száztagú lengyel elnöki delegáció bármelyik tagja a varsói repülőtérre érkezik, a kormányváróban, vagy valamelyik nyilvános váróterembe
Eddig még nem került elő egyetlen olyan fénykép, biztonsági kamera-, film- vagy hangfelvétel sem, amin látható, vagy hallható lenne, amin 2010. április 10-én a közel száz tagú lengyel elnöki delegáció bármelyik tagja a varsói repülőtérre érkezik, a kormányváróban, vagy valamelyik nyilvános váróteremben gyülekezik, a delegáció tagjai közlekednek a folyosókon, étkeznek az éttermekben, vécére mennek, majd valamelyik kapunál elhagyják a terminált és beszállnak a repülőgépbe, stb. Vagyis hogy ott vannak. Ilyen kép vagy videó nincs Kaczynskiról, nincs a 95 másik emberről, nincs a gép személyzetéről és nincs a pilótákról sem.
Pedig ilyen alkalmakkor, kivétel nélkül, nem csak a magán és a kereskedelmi tévék riporterei, hanem a lengyel állami televíziós csatornák munkatársai is mindig a reptérről tudósítanak az állami vezetők külföldre indulásáról. Pláne tudósítottak volna, ha a katyni mészárlás 70. évfordulójára induló lengyel államfői delegációról van szó, és nyilván valamelyik felvételen szerepelt volna annak a gépnek a fényképe is, amelybe beszállnak az utasok.
A kormánygépen 158 és 168 közötti ülőhely volt (10 ülőhelyet szükség esetén ki tudnak venni, hogy most kivették-e, azt nem tudni). Ez azt jelenti, hogy a 96 tagú delegáció mellett kb. 72 üres szék is volt. Kaczynskit a szmolenszki útjára egy 14 tagú újságíró csoport akarta elkísérni, de őket a reptéri biztonsági szolgálat vezetője az előzetes tervekkel ellentétben nem engedte csatlakozni a delegációhoz, részükre egy másik, Jakovlev-42 típusú repülőt biztosítottak. A biztonsági vezető arra hivatkozott, hogy a Kaczynski gépen kell a hely magas rangú katonatiszteknek, akik az államfővel akarnak utazni.
Mint később kiderült, a tisztek csoportja mindössze 9 főből állt. Az újságírók és tudósítók végül a Jakovlev géppel április 10-én sértetlenül megérkeztek Szmolenszkbe és egy reptérhez közeli hotelben szállásolták el őket. Az újságírók már a szmolenszki szobáikban voltak, mikor a gép lezuhant, de a szállodát nyomban körbevették az orosz katonák, és nem engedték a lengyeleket kimenni a tragédia színhelyére.
A delegációval utazott (?) Joanna Agaczka-Indeczka, a lengyel ügyvédi kamara elnöke is. Agaczka-Indeczka rendszeres utazó volt, gyakran használta azt a varsói repteret, és ilyenkor mindig a reptéri fizetős parkolóban hagyta a kocsiját. 2010. április 10-én is elindult autójával otthonról, de a reptérre már nem érkezett meg, útközben eltűnt, nyoma veszett. Az oroszok a "szerencsétlenség" után bejelentették, hogy Agaczka-Indeczka holttestét is megtalálták a roncsok között, és Moszkvában DNS segítségével sikerült őt is azonosítani. De a kocsija nincs a varsói reptér parkolójában, sehol sem találják, a kocsi is eltűnt, a szürke Citroen C5 típusú kocsit EL 875 FV lengyel rendszámmal azóta is sikertelenül körözi az Europol.
A baleset után YouTube-ra került amatőr videofelvételeken látható, hogy a roncsok között nincsen egyetlen holttest sem. A híressé vált, "négy lövéssel megölik a pilótákat" (a témához kapcsolódó előző cikkünkhöz mi is mellékeltük - Jack Corn) videóról a lengyel katonai nyomozó hivatal azóta megállapította, hogy valóban hiteles, nem hamisítvány.
A lengyel hozzátartozók közül 12 család visszautasította az orosz DNS vizsgálatok eredményét, és nem engedélyezték, hogy az urnákra felvéssék szeretetteik nevét. Azt állítják, hogy az emberi maradványokat manipulálták, nem tudják, hogy milyen hamut vagy port tartalmaznak. Köztük van Joanna Agaczka-Indeczka férje és családja is.
A Lengyelországban keringő vélemények szerint elképzelhető, hogy Kaczynskiéket - Joanna Agaczka-Indeczkával együtt - még a reptérre vezető útjukon összeszedték, ismeretlen helyre hurcolták, kivégezték és felismerhetetlenségig összeégették. Ez történhetett Lengyelországban, de az is lehet, hogy az áldozatokat repülőgéppel egy másik Szmolenszk környéki reptérre vitték és ott ölték meg és égették el őket.
Ez utóbbi variációt tartja valószínűbbnek Gerhard Wisnewski német újságíró, aki április 10-e óta próbál fényt deríteni a "szerencsétlenség" valódi körülményeire.(http://info.kopp-verlag.de/hintergruende/geostrategie/gerhard-wisnewski/kaczynski-falsche-leiche-im-sarkophag-.html ) Szerinte a lengyelek eredeti gépét valamilyen módon eltérítették, és egy másik szmolenszki reptérre, a Juzhny repülőtérre irányították, és ott is gyilkolták meg az utasokat. A Juzhny is katonai célokat szolgál, de jóval kisebb területű és rövidebb leszállópályával rendelkezik, mint a Severny reptér ahova Kaczynskiéket várták és ahol a "szerencsétlenség" történt. A két reptér között alig 9 km a távolság.
Wisnewski esküszik, hogy a "balesetet" az oroszok megrendezték és a roncsokat teherautókkal a helyszínre fuvarozták. Wisnewski elmélete mellett szól az a tény, hogy a roncsok kisméretűek, biztos, hogy nem egy 225 méter hosszú TU-154-es maradványai, és ráadásul sok roncsmaradvány erősen rozsdás, korrodált, és néhol a lengyel felségjelzések friss festésűnek tűnnek. Véleménye szerint az újságírókat azért nem engedték felszállni a gépre, mert nem volt szükségük olyan veszélyes tanúkra, akik beszámolhattak volna arról, hogy mit láttak.
Elképzelhető, hogy a merényletet - a lengyel államfő és kíséretének meggyilkolását - a WSI (Wojskowe Sluzby Informacyjne) a lengyel titkosszolgálat Putyinhoz hű, a mi kis gusztustalan Laborc Sanyinkhoz hasonló, nemzetellenes vérkommunistákból álló, szovjet emlőkön nevelkedett, taníttatott és kitenyésztett régi vágású, 1990 után pozíciójukat és befolyásukat vesztett oroszbarát ügynökök hajtották végre a KGB aktív segítségével. Az oroszok aztán Szmolenszk mellett megrendezték a "szerencsétlenséget."
A WSI-t a szejm 2006 októberében feloszlatta és törvényen kívül helyezte. A likviditási javaslatot a lengyel nemzetgyűlésben a most meggyilkolt Lech Kaczynski testvére, Jaroslaw Kaczynski tette, és a szavazás után Antoni Macierewicz akkori hadügyminiszter-helyettes lett megbízva a feloszlatás szakmai felügyeletével. Utána a WSI már nyíltan is összefogott az izraeli és az Izraelben tevékenykedő orosz bűnszövetkezetekkel, a fehérorosz és az ukrán maffiával, tovább erősítette jó kapcsolatait a kelet-európai szervezett alvilággal és az őket kiszolgáló politikai bűnözőkkel. A WSI vezetői főleg a Kelet-Európába és a Balkánra irányuló fegyver- és kábítószer-kereskedelemből óriási bevételekhez jutottak.
Még a 2010. április 10-ei "szerencsétlenség" előtt Macierewicz, a WSI esküdt ellensége Varsóban újságíróknak kijelentette, hogy: "a WSI nem szűnt meg, Dukaczewski és társai a mai napig folytatják törvényellenes bűncselekményeiket Lengyelországban és külföldön egyaránt." (Marek Dukaczewski a WSI markáns vezetője volt, hivatalosan már nem az, de még mindig nagy befolyással rendelkezik a szervezeten belül - Jack Corn)
Emlékezetes, hogy 2008. január 23-án a lengyel légierő egyik spanyol gyártmányú CASA C-295 típusú gépe máig ismeretlen körülmények között lezuhant és a gépen tartózkodó Andrzej Andrzejewski tábornok, (Lech Kaczynski elnök nemzeti politikájának feltétlen támogatója) 15 magasrangú lengyel katonatiszt és a 4 tagú személyzet életét vesztette.
A korabeli újságokat fellapozva a szerencsétlenség magyarázatai között ismerős okokat találunk: a Miroslawiec-i katonai repteret este 7 után megközelítő lengyel "pilóták nagyot hibáztak", sötét, esős, rossz idő volt, és - minő véletlen - valakik ott is kikapcsolták a leszállást segítő lámpasorokat és a gépet a reptér melletti erdőbe vezették. A C-295-ök a lengyel légierő legmegbízhatóbb gépei közé tartoznak, előtte, utána soha nem volt velük semmi baj, a lengyelek a mai napig használják Irakban és Afganisztánban, a polgári változatából is problémamentesen repülnek velük az egész világon.
2008 januárjában valakik sikeresen megszabadultak Andrzejewski tábornoktól, Kaczynski elnök egyik fontos tanácsadójától, a Lengyelországba telepítendő amerikai rakétapajzs lelkes támogatójától, a légierő egyik leghazafibb érzelmű tábornokától 15 másik főtiszttel együtt, akik nagy része szintén Andrzejewski hívének számított. 27 hónap múlva befejezték a munkát, eltűnt a lengyel útról maga az elnök, a másik nagy EU és euro hitetlenkedővel, az önálló lengyel monetáris politika újrateremtőjével, a zloty, a lengyel nemzeti valuta örökös védelmezőjével, Slawomir Skrzypek bankelnökkel és a lengyel tisztikar egy fontos és tapasztalt részével együtt. A lengyel hadsereg maradék tisztikara és teljes állománya a megfélemlítettek erőtlen állapotába került.
Lech Kaczynski halála előtt többször kijelentette, hogy idén nyáron nyilvánosságra hoz egy listát, amin a feloszlatott WSI 60 legfontosabb, a mai napig Lengyelországban tevékenykedő tagja és támogatója szerepel. Fültanúk szerint az elnök név szerint is említette Donald Tusk miniszterelnököt, Bronislaw Komorowski jelenlegi ideiglenes elnököt és Radoslaw Sikorski volt hadügyminisztert.
Mind a két "szerencsétlenség" időpontjában Donald Tusk volt a miniszterelnök és Bogdan Klich a hadügyminiszter, és a "szerencsétlenségek" kivizsgálására alakult bizottságok akkor is és most is mindkét politikust hevesen bírálták a tutyi-mutyi, csak látszólag segítőkész magatartásuk miatt. Legutóbb Gromoslaw Czempinski tábornok illette a tévében haragos hangon politikailag korrekt jelzőkkel Tuskot. A porondon egyeduralkodóként maradt Donald Tusk és Bogdan Klich egyaránt a nemzeti érzelmű Kaczynski ikrek politikai ellenfelének számítottak.
Szmolenszkben - sok más mellett - az egyik, mostanában hangsúlyt kapott fő kérdés az, hogy ha a gép pár méteres famagasságról zuhant le, akkor hogy lehet, hogy találtak roncsokat 2 kilométerrel arrébb a tragédia színhelyétől?
A lengyel nyomozók vizsgálják az a hangfelvételt is, amin állítólag a szmolenszki reptérre leszállni készülő pilóták utolsó szavai hallhatók: "tolko posadka... aunas czietyrje czielovieka." Magyarul: "leszálláshoz készülünk... és itt [a gépen] csak négyen vagyunk." (Videó a cikk alján megtekinthető)
Ha a felvételről és a rajta hallható szövegről a lengyel katonai nyomozó hivatalnak sikerül megállapítania, hogy a négylövéses videóhoz hasonlóan hiteles, akkor ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a szándékosan a sűrű erdőbe vezetett gépen nem tartózkodtak utasok és a túlélő pilótákat azonnal agyonlőtték. A "szerencsétlenül" járt gép orr része egyben és jó állapotban maradt, a pilótafülkét magába foglaló orr részen, hasonlóan a törzs többi részéhez, tűznek, füstnek nincsen nyoma még az orosz felvételeken sem, így aztán nehéz elhinni az oroszok állítását, hogy "a pilóták olyan súlyos égési sérüléseket szenvedtek, hogy a személyazonosságuk megállapítása nehézségekbe ütközött."
A rejtélyes körülmények között megtörtént "szerencsétlenség" után most már semmi állhat a lengyel történelem legnagyobb volumenű kereskedelmi szerződésének útjába. Tusk és Putyin már megegyezett, a két ország szakértői még dolgoznak a részleteken - és akik ellenezték, azok már nincsenek az élők sorában.
A 100 milliárd dollár (!) értékű előszerződés értelmében az oroszok 2037 végéig (ami kölcsönös megelégedés esetén 2045-ig meghosszabbítható) évi 8-11 milliárd köbméter gázt exportálnak Lengyelországba. Lengyelország jelenleg 14 milliárd köbméter gázt használ évente, aminek 70 százaléka az oroszoktól érkezik, a többi saját kitermelés.
A dolog érdekessége, hogy a szmolenszki "szerencsétlenség" előtt jelentette be Lech Kaczynski államfő, hogy újabb, gazdag hazai földgázlelőhelyet találtak Lengyelországban. Az új gázmező kb. 3 trillió köbméter kiaknázatlan gázt tartalmaz, ami a sikeres felszínre hozatal esetén akár az elkövetkező 200 évre is kiválthatja az ország gázigényeit, sőt az új gázmező üzembe állása után Lengyelország akár gázexportálóvá- és a Gazprom vetélytársává - is válhatott volna.
Az orosz Gazprommal történő gigászi szerződés megkötését a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kaczynski államfő és Skrzypek bankelnök nagyon ellenezte. De nem csak ellenezték, hanem a szerződésen dolgozó lengyel szakértőket és az oroszokkal tárgyaló küldöttséget vissza is hívták, és a tárgyalásokat félbeszakították. Lech Kaczynski többek között az új gázmezőre és arra hivatkozott, hogy nekik már van az oroszokkal 2022-ig szerződésük, és nem akarták az országukat egy értelmetlen gyorsasággal megkötött újabb szerződéssel további évtizedekig az orosz gázszekérhez kötni.
A földgázkészletünket nekünk is a föld alatt kell hagynunk... Érdekes egybeesés, csak nálunk nem tiltakozik senki!
Az évszázad pere című erre vonatkozó írást a www.sokkaljobb.hu Tudástárában (a második lapon értem utol...) megtaláljátok, ha esetleg még nem olvastátok volna.
nemzetihirhalo.hu
Link
