Figyelem, a 6:00 perctől
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyurcsánylista. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyurcsánylista. Összes bejegyzés megjelenítése
2021. június 3., csütörtök
2019. november 24., vasárnap
Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett perelni 2006 miatt | Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett perelni 2006 miatt | Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Exkluzív interjú Völgyesi Miklóssal, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezetőjével a hazai bírói gyakorlatról
1. rész
Ismer bármilyen országot a világon, az Egyesült Államoktól Németországon és Franciaországon át Kínáig, ahol az igazságügyi rendszer, illetőleg az azon belül fogant bírói ítéletek irányultsága az ott széles körben elfogadott morális értékekkel homlokegyenest ellentétesek vagy eltérőek, és így azok folyamatosan felháborodást keltenek?
Vagyis az egyszerű emberek igazságérzetét bántják? Ilyen durva esetre csak egyetlen alkalomra emlékszem az Egyesült Államokban. Az O. J. Simpson ügyre. A büntetőügy vége az lett, hogy Simpsont a gyilkosság vádja alól felmentették azzal, hogy nem állapítható meg a bűnössége. Azonban a hozzátartozók polgári pert is indítottak és abban bizony megállapították a felelősségét. Tehát ott láttunk egy olyan esetet, amikor a büntető- és a polgári ítélkezés homlokegyenest eltért egymástól. De ez kirívó eset volt és nem futószalagon szállítottak ilyen ítéleteket. De a kérdésére tovább válaszolva említem: a magyar bíróságok ítélkezésében fordult elő, hogy a kolontári ipari katasztrófa esetében Veszprémben az elsőfokú bíróság valamennyi vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel az ellenük emelt vád alól, ám ugyanakkor a károsultak kártérítési követeléseit a polgári peres ügyben eljáró bíróságok alaposnak ítélték és a MAL Zrt.-t kártérítésekre kötelezték, a széles közvélemény igazságérzetével ezek kártérítésről szóló döntések feleltek meg.
Mind a hazai balliberális ellenzék, mind a Nyugat előszeretettel hordja le Magyarországot ilyen és olyan autokrata rendszerűnek, ahol a fékek és egyensúlyok csak a garázsban és a muzeális kamrákban találhatóak, mintha picit elfelejtené, hogy például az Egyesült Államokban az elnök a saját – tehát liberális demokrata vagy konzervatív republikánus – világnézete szerint jelölheti ki a bírókat a legfelsőbb bíróságra…
Mégpedig életfogytig tartóan. Márpedig ez a világ rendje. Amikor korábban a demokrata népség töltötte fel a legfelsőbb bírói helyeket, akkor senki nem nyafogott. Most, amikor Donald Trumpnak lehetősége van két republikánusokhoz közeli értékrendet valló bírát oda kijelölni, akkor nagy a kiabálás. De nálunk is ugyanez volt a helyzet. Ahányszor a parlament alkotmánybírót választott, abból mindig cirkusz lett. Sőt, hadd emlékeztessem arra – és ez Pokol Béla alkotmánybíró esete volt -, hogy a megüresedett több helyre sikerült egy megállapodást a parlamentben összehozni a szoclibek és a kisgazdák között, és a megállapodás arról szólt, hogy egymás jelöltjeit kölcsönösen meg fogja választani a parlament. Először a szocik jelöltjeiről tárgyaltak. Ott a kisgazda és a fideszes képviselők megegyezésük szerint voksukat adták, amikor azonban a mi jelöltjeinkre került a sor, akkor egészen egyszerűen a parlament leszavazta őket.
Elképzelhetőnek tartja, hogy akár Bush, akár Obama, akár Trump olyan bírókat nevezett vagy nevez ki, akik ellentétes módon működtek volna vagy működnének a pulpituson, mint amire számítottak volna?
Ezt kizártnak tartom.
Ezt azért kérdezem, mert a kormány – a tények fényében nézve – egy olyan hölgyet nevezett ki az Országos Bírói Hivatal élére, mégpedig Handó Tündét, aki egymás után ültet aktív Gyurcsány-hívőket parancsnoki helyekre, mint a Galamus.hu alapító Cserni Jánost vagy azt a Fazekas Sándor bírót, aki irányítása alatt 2006-ban futószalagon, justizmorddal végződő kirakatperekben ítéltek el ártatlan embereket felügyelete alatt?
Igen, Cserni János börtönbüntetésre ítélte a Demokrata főszerkesztőjét, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot elnöklő Fazekas Sándor alatt pedig tömegével helyeztek törvénytelen módon előzetes letartóztatásba embereket, vagyis azokat, akiket a rendőrök fogdostak össze majd állítottak bíróság elé, és a törvényben megkövetelten, az előzetes letartóztatás elrendelését indokoló különös feltételek megléte hiányában, ezért minden ilyen esetben törvénysértő módon 30-30 nap előzetes letartóztatásba helyezett emberek fölött ítélkező nyomozási bíráknak volt az elnöke. Ezek a bírói rendelkezések, majd a bírósági ítéletekben észlelt súlyos jogsértések indokolták később a semmisségi törvény meghozatalát.
Fazekas Sándor most a Fővárosi Törvényszék elnöke. Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke első intézkedésében határozott magas bírósági vezetői tisztségbe emeléséről.
A mi kis Andrej Visinszkijnk…
Ön mondta…
Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett perelni 2006 miatt
(II. rész)
A társadalmat az elmúlt években olyan mértékben felháborító ítéletek születnek, amelyek szinte példa nélküliek. Gondolok itt például a vörösiszap ügyre és sorolhatnám reggelig…
Sorolja ide a Biszku-ügyet, a rendőrtábornokok büntetőperét, a honvédtábornokok elleni pert, a Nokiás-pert, a másfél évtized után első fokon megszületett Kulcsár-ügyet, hogy csak néhány említsek. Húzzák őket, mint a gumit. De beszéljünk egy másik, nagyon lényeges dologról, amelyben érzésem szerint Handó Tündének szerepe kell legyen. Ez a 62 éves korhatár ötlete. Eredményeként az ennél idősebb bíróktól megváltak. Merthogy nyilván így meg úgy szocializálódtak, és a többi. Tehát nem azt nézték meg, hogy ki milyen bíró. Jó bíró, nem jó bíró, példamutató tisztességgel tette-e a dolgát vagy az évek múlásával fizikai egészségi állapot romlása, bármely okból mentális hanyatlás már a bírói életpályára alkalmasságát kétségessé teszi.
Mintegy háromezer bíró ítélkezik ebben az országban, akik döntő többsége törvényeknek alávetve ítélkezik, ezért nem lehet általános érvénnyel kijelenteni, hogy ezek mindegyike rosszul végzi a munkáját. De sajnos, az elviselhetőnél többen, jó páran léteznek, akiknek az ítélkezési tevékenysége a törvényeknek alávetettségüket sértően súlyosan kifogásolható. Ugyanakkor képzeljünk el egy 62 éves bírót, aki példás módon, kifogásolhatatlan, tisztességesen végezte a munkáját. Majd amikor brüsszeli bírósági beavatkozás nyomán ebből a tömeges elbocsájtásból a bírósági igazgatásnak retirálni kellett, és sok mindenki visszajöhetett bírói tevékenységét folytatni, ezekben az emberekben teljesen biztos, hogy a hatalom iránt ellenszenv érzések keletkezhettek. Még attól is, ha már vissza is kerülhettek hivatásuk rendjébe, akkor nem abba a pozícióba, amelyből felállították őket.
A szoc-lib hatalom 8 éven át regnált ebben az országban. Medgyessytől egészen Bajnaiig terjedő időszakról van szó. Ezen korszak alatt egyes bírói ítéletek érdemi döntéseiből egyértelműen vált érzékelhetővé a politikai motiváltság, az, hogy a bírói hivatásrend törvénye tilalma ellenére a ballib-szoclib eszmei társutasság érvényesült a döntéseikben.
Állításom kirívó esettel alátámasztásaként említem, hogy a 2006. évi tömeges jogsértések áldozatainak erkölcsi jóvátételét szolgáló „semmisségi törvényt”támadva, annak Alkotmányba, majd Alaptörvénybe ütközéséről érvelve, a Fővárosi Törvényszék 20 bírája az Alkotmánybíróságtól a törvény megsemmisítését kezdeményezte. De az AB. valamennyi jogdogmatikai érvelésüket alaptalannak ítélte. Ez az akció azonban nem jogdogmatikai, elméleti vita, hanem politikai alapon provokált támadás volt. Az indítványt aláíró, magas bírói tisztséget betöltő bírák a támadott törvény alaptörvényeinknek megfelelőségéről nem lehettek ekkora tévedésben. Nem zárnám ki, hogy a Legfelsőbb Bíróság és egyben az OBT elnöki tisztségeit együttesen betöltő Dr. Baka András úrnak e törvény alkotmányellenességéről, egyben a törvény végrehajtását blokkoló nyilatkozatai a kezdeményezést aláíró bírákat befolyásolhatták.
Ma már az is érzékelhető, hogy amikor pályázati alapon döntöttek bírói, fogalmazói pozíciókba felveendő emberekről, akkor bizony jelentősége volt a politikai elkötelezettség kitapinthatóságának. Megnézték őket alaposan. Ez persze „bírói bizonyossággal” nem igazolható, de egyértelmű volt ennek felismerése életszerűsége. Nyolc év pedig nagyon hosszú idő az igazságügyi rendszerben, ahol van természetes fluktuáció, ahol emberek meghalnak vagy életkoruk miatt, stb. távozniuk kell. Mindig pótolni kell az időközben felnőtt nemzedékkel a megüresedéses hiányokat. Amikor pedig a 62 éves kor határszabály miatt, fűnyírógépként mindenkit elküldtek, olyan emberek kerültek egyre magasabb pozícióba, akik az említett korszakban kerültek be az apparátusba.
Mindezek összességükben okszerűen kellett hassanak olyan irányba, hogy egészséges jogérzékkel motivált, gondolkodó emberekben legkevesebb kételyek ébredtek egyes bírói ítéletek pártatlanságában, tárgyilagosságában, azok igazságosságában. Átpolitizáltságával, különösen a valóságos, vagy csupán politikai haszonszerzés céljával már mindennapos, a társadalmunk minden szövetét átfogó korrumpáltságra hivatkozás közvélekedésünkben az igazságszolgáltatásba vetett magasztos garanciális elvek sérelmét gyakran valamely politikai befolyásoltságnak tulajdonítja,.. Ez pedig a törvényi dogmákba ágyazottan, ott előírtan megelőlegezett „bíróságokba vetett bizalom” hitelességét alkalmas erodálni.. Ez jogállamiságunkat komolyan veendő veszélyt jelent.
A napokban Gergényi-perben kimondott vérlázítóan enyhe ejnye-bejnye ítélet után adott egy interjút a Hírtévének, amelynek a legvégén olyat mondott, hogy a kérdező hölgy arcára a döbbenet és megrökönyödés ült ki. Talán nem csoda, hogy az archivált anyag összefoglalójából erre még utalás sincs. De a jobboldali sajtó is úgy tett, mintha nem vette volna észre. Ez pedig az volt, hogy emlékeztette a hölgyet tévéjükben annak idején lement interjúra, amelyben Kövér László házelnök elmondta, Gyurcsányt amerikai nyomásra nem lehetett felelősségre vonni.
Valahogy úgy mondta, hogy az Egyesült Államok – a clintoni adminisztráció – diplomáciai úton jelezte azt az elvárását, hogy Gyurcsánnyal szemben – és ez a nyomás nyilvánvalóan nem csak az ő személyére vonatkozott – nem lehet eljárást indítani. Annak idején gyakran lehetett hallani olyan megnyilatkozásokat, hogy az nem lenne korrekt a miniszterelnök részéről, ha politikai ellenfeleit büntetőügyekkel próbálná leszalámizni. Ez sunyi, ravasz de politikusi bűncselekmények feltárását sikerrel akadályozó hatékony külső érvelés volt.
Miki fiam hívta fel a figyelmemet arra – és tényleg igaza van -, hogy annak idején Budai Gyula, aki kormányzati főtisztviselő volt, elmondta: őt behívatták az amerikai nagykövetségre és ott utasításokat adtak neki. Amin ő felháborodott és a nyilvánosság elé tárta a kísérletet.
És ez tökéletesen egybevág azzal, amit egyrészt magam a televíziókészülék előtt ülve láttam és hallottam, egyben magyarázatot kaptam arra, hogy itt miért nincs következménye a 2006-os szörnyű eseményeknek, amelyek nem hogy a jogállamisággal összeegyeztethetetlenek, de egészen biztos, hogy azok az akkori és jelenlegi büntetőtörvénykönyvnek a lakosság megfélemlítését célzó szándék miatt terrorcselekményeket megvalósító cselekvések. Elképesztő adat: midőn 2006. október 23-án a rendvédelmi szervek ellövöldözték a teljes gumigolyó és ingerlő gázgránát készletüket, és a vasárnap, és a nemzeti ünnep ellenére a honvédségi központi anyagraktárából pótlásig a belvárosi Madách térnél a REBISZ tömegoszlatóit meg kellett állítani: ezen a délutánon1958 darab gumilövedéket és 1700 darab könnygázgránátot lőttek ki emberek csoportjaira. Az USA adatai szerint az így okozott halálos sérülések aránya elhanyagolható!
Az ekkor kivont kardokkal rendőr lovasrohamot rendelő parancs kiadójának pedig nincs gazdája.
Megáll az ember esze!
Elég a következmények nélküli bírói gyakorlatból!
(Ezt az interjút egy neve elhallgatását kérő alkotmánybíró elolvasta és azt mondta, ilyen világos érvelést, mint Völgyesi Miklósét, még nem olvasott.)
(III. befejező rész)
A 2006-os tévészékház ostrománál hány embert vettek őrizetbe?
A Gyurcsány kormány 2006. november 6-án kelt határozatával létrehozott, és az akkor kormányzati főtisztviselő Dr Gönczöl Katalin által vezetett – a szeptember-októberben a fővárosban rendfenntartó intézkedések jogszerűségének „megmagyarázására” létrehozott – munkacsoport jelentése írja: a tévészékház rendőri védelme során igazoltatásokra, őrizetbe vételre nem került sor. De az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Irattárából származó jelentésben olvastam, hogy egy elfogott személy elszállításához ide gépkocsit kértek. Azt követő három napon át tartóan azonban már a főváros belterületein, rendszeresített gyakorló ruhába öltöztetett, ám szolgálati azonosító jelvényt nem viselő 4-5 főből álló csoportok már nemzeti zászlókat, jelképeket tartó emberekre vadásztak.
Tömegesen került sor őrizetbe vételekre, majd az elfogottaknak a Budai Központi vagy a Pesti Központi Kerületi bíróságok nyomozási bírái elé állítására. Dokumentumokból ismerten legkevesebb 150 ember 30 napra előzetes letartóztatását rendelték el. A büntető eljárás alá kerülteket – volt, hogy 19, meg 21 fős – csoportokban, statáriális jellegű eljárásban vonták felelősségre úgy, hogy a személyes adataikon kívül semmi mást – így különösen konkrét jogsértő cselekményeikről – sem az ügyészi indítvány, sem pedig az eljáró nyomozási bíró határozata nem adott számot. A büntetőjogban járatlanokkal tudatni kell, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésére a személyre vonatkoztatott „alapos gyanú” nem elégséges. A törvény az elrendeléshez már „különös” előfeltételek meglétét követeli meg. Azoknak már az ügyész indítványában meg kell jelenniük, melyeket a nyomozási bírának értékelni kell.
Az előzetes letartóztatás elrendelésének különös feltételei sorában alapvető jelentősége van az alapos gyanúnak az elkövető személyére konkretizált bizonyítékai megjelölésének és legkevesebb azoknak a személyes körülményeknek a felhívása, melyek a büntetőeljárás sikere érdekében a személyes szabadság elvonását mellőzhetetlenné teszik.
A nyomozási bírák eljárásainak nagyszámú dokumentumai, majd a másodfokú eljárásokban rendre szabadlábra helyezéseket rendelő határozatok jogi indokolásai bizonyítják, hogy az ügyek és azokban eléjük állítottak sokasága és velük szemben elvárás nyomása alatt a törvényben megkövetett különös feltételek teljesüléséről szó sem esett. Ez az ügyészi indítványban sem volt meg és az ügyben hozott határozatokban sincs ezeknek semmi nyoma.
A személyi szabadság törvénysértő megvonása a legsúlyosabb jogsértések egyike. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már tevékenysége korai szakában kitüntetetten foglalkozott a csatlakozott államok ítélkezési gyakorlatával és vaskos kötetben, esettanulmányokban adott jogelvi iránymutatást.
A Budai Központi kerületi és a Pesti Központi Kerületi Bíróságok nyomozási bírái által – contra legem – hozott határozatokat a másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság tanácsai rendre megváltoztatták. Szakmai kőrökben sem ismert,hogy a súlyos jogsértésekkel született ilyen döntéseknek lett-e bármilyen személyi következménye.
Az Országgyűlés a 3/2010, Ogy. határozatában deklarálta, hogy 2006. szeptember 17- és október 24-ig tartóan a főváros közterületein bekövetkezett rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni.
Miniszterelnök úrtól Dr. Balsai István országgyűlési képviselő kapta azt a feladatot, hogy a Fidesz választási, majd kormányprogramjában vállalt azon kötelezettség teljesüljön, hogy a 2006, őszén megvalósult és jogállamban büntetendő minden illegitim erőszakos cselekmény elkövetőjét azonosítsa, hogy a bizonyítékokkal megalapozott, indokolt esetekben a büntetőjogi felelősségre vonások megkezdődhessenek.
Az országgyűlési képviselő úr által felkért személyek az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Irattárából – 30 évre titkosítás feloldását követően – végezték el a korabeli dokumentumok tényfeltáró munkáját. Magam a közösségünket irányító és kutató munkát végeztem, majd az összegző jelentés tervezete szerkesztésében tevékenykedtem. Ismereteim tehát a korszakra vonatkozó dokumentumokra alapozottak.
Az elkészült jelentést az Országgyűlés általános, majd részletes tárgyalást követően elfogadta. Azt két képviselő adta át a legfőbb ügyész úrnak – de a nyilvánosság számára nem derült ki, hogy milyen célzattal. Jelezték-e hogy a dokumentum a kormány által meghirdetett program megvalósulása első eleme? Esetleg feljelentés?
A közbeszédben ismerten Balsai jelentés a rendvédelmi szervek, azok végrehajtó állománya által megvalósított, legkevesebb kb. 15 féle közvádra üldözendő, köztörvényes bűncselekményt nevezett meg. Különösen súlyos megítélésűek a Büntető Törvény különös részében a hivatali bűncselekmények fejezetében büntetni rendelt, hivatalos személyek (rendőrök) által tanúsított és azok alá vonható cselekvések.
A hetek-hónapok eseménytelen múlásával korábban jogalkalmazó egykori büntetőjogászként ébredt fel bennem annak gyanúja, hogy a büntetőügyek indításában ellenérdekeltek 5 év teltével a büntetendőség törvényi elévülésére „játszanak”.
Bár a Balsai Jelentés jogdogmatikai lehetőségként vetette fel, de saját határozott álláspontom szerint – mert a szolgálatuk teljesítésének a rendőrség törvénye, a szolgálati szabályzat, a csapatszolgálati utasítás, és azoknál alacsonyabb szinteken is született számtalan foglalkozási parancsot rendőrök tudatosan szegtek meg – a már bűnös jogsértések összességükben a hónapok óta tüntető, de október 23-án forradalmáról emlékezve ünnepelő lakosság megfélemlítését, azoknak az alapvető emberi, politikai és szabadságjogaik gyakorlásától erőszakkal megfosztását célozta. Ez pedig a célzat okán, együttesen büntető jogunkban a terrorbűncselekmény tényállásszerű deliktumának felel meg.
A törvény parancsának is eleget téve, a Balsai jelentésre alapozva 2011. október 21-én a legfőbb ügyész úrhoz címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva Gyucsány Ferenc felelős miniszterelnök és büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszín parancsnokok és a végrehajtó állományból érintettek ellen büntető feljelentés tettem.
A törvény eme bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. okozatként elkövetője büntetendőségének elévülése kizárt.
Befogadták?
Igen. Értesítettek, hogy okirataimat a Központi Nyomozó Ügyészség Regionális Kirendeltségéhez, a Debreceni Katonai Főügyészséghez áttették. Tehát feljelentésemet alaptalannak nem találták, ezért annak 3 napon belül indokolás nélküli elutasítására nem került sor. Továbbiakban kezdeményezésem sorsáról semmiféle értesítést nem kaptam.
Mennyivel más lett volna, ha holokauszt-relativizálást követtek volna el Gyurcsány rendőrei, nem pedig szemkilövést…
Ön mondta…Kizárólag katonai bűncselekmények miatt emeltek vádat Bene László országos, Gergényi Péter budapesti főkapitányok és összesen 15 fő egykoron parancsnoki jogállású személyek ellen. Lényegében alárendeltjeikről parancsnoki gondoskodási kötelezettségeik elmulasztása volt felrótt magatartásuk. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője sajtótájékoztatójából értesültem arról, hogy a már nem katonai bűncselekmények eseteiben nem kerül sor vádemelésre. Tehát az elfogások, súlyos maradandó egészségkárosodást is okozó sérülések, a fogva tartás alatti kínzások és hivatalos személyek által elkövetett más bűncselekmények eseteiben semmilyen vádat nem emeltek.
A Balsai-jelentés foglalkozott a Magyar Rádió udvarán történt borzalmas rendőri tömeges kegyetlenkedésekkel? Amelyek áldozatai sajnos nem az olyan Bolgár György-félék voltak, akik máig büntetlenül váltig harsogják, az a rendőrség nem támadott meg ártatlanokat.
Két fiatal hölgyet például egy Szentkirály utcai ház kukatárolóból rángattak ki, mert ijedtükben oda menekültek…
De kár, hogy nem Gönczöl Katalinnak és Sándor Zsuzsának hívtak őket…
Ezt sem én mondtam!…Őket is a rádió udvarába vitték. Az egyik szép szőke lányt gumibottal úgy fejbe verte egy rendőr, hogy elrepedt a fején a bőr; fejét, ruháját elöntötte a vére. Ilyen állapotában vitték nyomozási bíró elé azzal, hogy rendőrökre támadtak és hivatalos személy ellen erőszakot követtek el. A nyomozási bírónő nem kérdezte meg tőle: mondja, maga mitől sérült meg. Az előzetes letartoztatásra ítéltek a Nagy Ignác utcai BV Intézetbe befogadáskor további megalázó gyötrelmeket éltek át. Meztelenre vetkőztetett lányokat terpeszállásban tornagyakorlatokra kényszertettek: megesett, hogy kézitáskából drága parfümöt loptak. Büntetés-végrehajtás hivatalos személyei elleni eljárások indítása szóba sem került.
Nagyon elgondolkodtató. Hogy a rádió akkor műszakban voltdolgozói a látottakról nem mertek beszélni róla, és nem is találtunk olyan személyt, aki elmondta volna, mi történt ott.
Miközben az a korábban Demszky-imádó Such György volt a magyar rádió elnöke több millió forintos havi fizetéssel, aki azzal hárította el a felelősség kérdését, hogy ő nem látott, nem hallott semmit, mert nem arra az udvarra néznek elnöki irodájának ablakai. És aki „jutalmul” most a Országház igazgatója… De ha már a büntetlenül maradókról beszélünk, térjünk vissza a túlbüntetettek legeklatánsabb és legutóbbi példájára, a 13 évre ítélt Budaházy Györgyre és társaira, akiket hirtelen most szabadon engedtek, miközben bírójuk, Kenéz Andrea bírónő lemondott.
Igen. Kenéz Andrea bírónő az augusztus táján kihirdetett ítéletét nem írta meg.
Hány nap alatt kellett volna megírnia?
Bonyolultabb ügyben a törvény hatvan napot enged.
És ilyeneknek nincs következménye?
Az ügyben eljárt egyik ügyvédtől hallottam, hogy a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma vezetőjét leváltották, mert próbálta védeni a bírónő mulasztását. 13 év börtön és nincs ítélet!
Nem az a leginkább abszurd, hogy nincs bűncselekmény?
Ítélet, indokolás nincs. Sajtótudósításokra nem alapoznák. A fellebbezéseket bejelentett védők szerint a szóban kihirdetett ítéletből a tényállást, annak megállapítása indokolását nem ismerték meg. Várták az írásba foglalt ítéletet.
Az így kialakult helyzetben a teljes elsőfokú eljárást meg kell ismételni. Miképpen más okokból az ú.n. vörösiszap, valamint több más bonyolultabb ténybeli és jogi értékelést igénylő elsőfokú ítéletek felülbírálatát akadályozták hasonló hibák, hiányosságok. Kínos.
De ha valakit olyan súlyos elkövetőnek tartanak, hogy 13 évre ítélnek, hogyan engedhetik szabadon?
Ne üljünk fordítva a lovon: ha valaki esetében nem készült el az írásba foglalt ítélet, a bíró állásáról lemondása miatt azt más nem írhatja meg . Ebben a példátlan helyzetben ítélet nélküli fegyházban tartás nincs törvényes alapja. Korrekt módon annyi vélelmezhető, hogy a házi őrizetbe helyezett Budaházi ellen emelt vád megalapozottságáról másik bírói tanács által megismételt elsőfokú eljárásban kell újabb döntést hozni.
Beszéljünk egy kicsit arról a Sándor Zsuzsáról, aki gyakran és hangosan dörzsöli a kezét a Klubrádióban, annyira örül a „természetesen” zsarnok mai kormány idején működő bírósági ítéleteknek. Mint a vörösiszapos elsőfokú felmentő ítéletnek, a Gergényi-féle enyhe dádának és a többinek. Ki ez a nő?
Ő a Legfőbb Ügyészségen volt ügyész. Azután diplomata férjével évekre külföldre távozott. Amikor visszajött nem került vissza ügyészi állásába, a Fővárosi Bíróság bírája, szóvivője lett. Széles kőrben elkötelezett, harcos baloldali személyiségként ismerik.
Miután ez címkézési hiba a viszonzatlanul szuperudvarias Fidesznél és a jobboldali újságoknál is irritál, hadd javítsam ki balliberálisra…
Elfogadom, nem vitatom.
Nem gondolja, hogyha egy ilyen Sándor Zsuzsa-félének ennyire tetszenek az „Orbán-kormány” igazságszolgáltatási rendszerén belül hozott ítéletek 90 százaléka, akkor nem Dániában bűzlik valami nagyon, hanem netán Budapest V. kerületében?
A napokban azt hallottam, hogy Sándor Zsuzsa a vörösiszap perről könyvet írt. Érdeklődéssel fogom olvasni. A másodfokú bírósági határozat indokait hallva nagyon nehéz meggyőző erővel a tulajdonosi és üzemeltetői felelősség hiányáról az olvasót meggyőzni.
De nagyon érdekes a politikai tényezővé is vált Magyar György ügyvéd fia is, aki szerint Magyarországon nincs igazságszolgáltatás. Amikor pedig Biszku Bélát elítélő és vele szemben végrehajtandó börtönt kiszabó ítéletet elképesztően súlyos, jogsértő érveléssel hatályon kívül helyezték, ennek ellenkező érvelését hallhattuk tőle. De ez kirívóan jogsértő rendelkezés volt. A legfőbb ügyész által 5 hasonló jogértelmezést felvető ügyben elvi határozat hozatalát kezdeményezte. Annak helyt adva a Kúria a Biszku ügy másodfokú határozatát is jogsértőnek minősítette: a jogalkalmazás gyakorlata számára elvi irányítást is adott. De ekkorra az ügy visszakerült első fokra, a vádlott halála miatt az eljárást meg kellett szüntetni. Ekként az 1956 utáni megtorlások egyik legszörnyűbb tömeggyilkos alakja megúszta a büntetőjogi következményeket úgy, hogy egy percet nem töltött börtönben.
Kérdésedre említem: a Biszku ügy tanulságai után már nem okozhatott meglepetést Ruzsás Sándor katonai bíró tanácselnök úr vezette Tanács másodfokú ítélete a rendőrtábornokok ügyében.
Alaptalan érvelés, hogy a Fővárosi ítélőtábla egyetlen katonai tanácsának kellett az ügyet elbírálásra adni. Lehet már két évtizede is annak, hogy a katonai ügyészségek és katonai bíróságok különállása megszűnt. Szervezeteiket integrálták a „rendes” ügyészségi és bírósági szervezetekbe. A már nyugállományú rendőrtábornokok ügyében nem volt akadálya annak, hogy nem katonai jogállású bírák tanácsa járjon el a másodfokú eljárásban.
Miután ez az interjú nem hivatalos médiumban, hanem blogon jelenik meg, hadd tegyem hozzá, milyen boldogan bérelnék ki egy szobát a Terror Házában néhány napra, hogy az interjúban elhangzó nevek tulajdonosát ott egy kis, hatvan évre visszamenő nosztalgiával kezeljem, az ott található muzeális eszközökkel. De nagyon köszönöm Önnek az idejét és szókimondását, ami ma nem egy esetben hiánycikk. Viszont még egy utolsó kérdés. Ön mit tart a bírói rendszerben a leginkább tarthatatlannak?
Azt, hogy a durván és időnként ismétlődően törvénysértő bírói aktusoknak nincs megismerhető következménye a bírói karrierre. Mélyen sértő, hogy a bírói önkény és nem a törvénynek megfelelés a norma. A bírói függetlenség eme parttalan értelmezésének az eltűrése nem segíti a közvéleményt felkavaró, hatásában a bíróságok igazság szolgáltatásába vetett hitét megtartani.
Befejezésül annak érzékeltetésére, hogy felismeréseim, okfejtéseim mennyire megalapozottak, nem kalandos parttalan gondolatok, utalok arra, hogy a múlt csütörtöki kormány sajtótájékoztatón a közvélemény igazságérzetét felkavaró, a bíróságokba vetett közbizalom rombolását alkalmas, botrányos ítéletekről Lázár János véleményét faggató újságírói kérdésre a kancellária miniszter úr válaszként kedvenc egyetemi professzora, a kormány jelenlegi igazságügyi minisztere, Trócsányi László véleményét idézte, aki szerint itt nem igazság szolgáltatás, hanem jogszolgáltatás folyik.
Ébresztő!
(Vége)
2015. november 3., kedd
Videó: Gergényiék megköszönhetik Vadainak? - Echo Tv › Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld › Frissvideók.hu - a legújabb videók egy helyen
Videó: Gergényiék megköszönhetik Vadainak? - Echo Tv ›
Hírek, hírvideók, aktuális események, politika, belföld és külföld › Frissvideók.hu - a legújabb videók egy helyenAz Echo Tv Heti mérleg című műsorának Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró volt a vendége. A legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a Fővárosi Törvényszék. A 2006 őszi eseményekkel összefüggésben az ítélethirdetéskor a bíró kijelentette, hogy nem volt meg a politikai akarat arra, hogy a felelősöket felelősségre vonják. Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró felhívta rá a figyelmet, hogy a bíró egy nevet is mondott, ez a név pedig: Vadai Ágnes. Völgyesi Miklós közlése szerint Vadai Ágnes még államtitkárként olyan jogalkotási folyamatba avatkozott be, ami ennek az ügynek a késleltetését idézte elő.
2014. július 24., csütörtök
Itt a bizonyíték a Gyurcsány-féle pártütésre | Válasz.hu
Itt a bizonyíték a Gyurcsány-féle pártütésre | Válasz.hu:
'via Blog this'
Takács István, a Demokratikus Koalíció alapítója a múlt csütörtöki Heti Válaszban azt állította: Gyurcsány Ferenc már 2010-ben előkészítette az MSZP szétszakítását, ám másfél évig még tudatosan erodálta belülről a szocialistákat. A DK cáfolt, jogi lépéseket helyezett kilátásba. Most bemutatjuk Takács bizonyítékainak egy részét.
Múlt héten terjedelmes interjút közölt a Heti Válasz Takács Istvánnal, a Demokrata Párt, vagyis a későbbi Demokratikus Koalíció alapítójával. Takács egyebek mellett azt állította: „Nem magamtól alapítottam a pártot. Csak fedősztori volt, hogy a XVII. kerületi közélet 12 szereplője saját elhatározásból új szervezetet gründolt. Noha Gyurcsány 2011 elején szinte naponta tett hűségesküt az MSZP-nek, addigra már régen az új projektjével volt elfoglalva. Úgy kezdődött, hogy 2011. február 5-én e-mailben találkozót kértem tőle, mert megrendült a családom anyagi helyzete. – „Február 8-án a parlamenti irodájában fogadott – exkormányfőként még járt neki önálló titkárság. Nem cifráztam, kértem, hogy segítsen munkát szerezni. Nem sajnálkozott, inkább lehengerelt. Azt mondta, beszélünk majd állásügyben is, de előtte ő kérne valamit: meg kellene alapítanom a Demokrata Pártot.”
Takács a pártalapítás technikai részleteiről azt mondta a Heti Válaszban: „Még ott behívta az irodába jogászát, Molnár Istvánt, és másnap vele küldette át e-mailben a pártalapításhoz szükséges dokumentumokat. Molnár mindent konyhakészen továbbított – az alapszabálytól a pártvezetői nyilatkozatokig –, Gyurcsányt pedig a bírósági bejegyzés folyamata alatt e-mailben tájékoztattam a fejleményekről (…) A jogásza által küldött pártbejegyzési dokumentumok 2010 júniusában készültek egy MSZP-s számítógépen – ez kiolvasható a fájlinformációkból. Majd közel másfél évig tudatosan erodálta az MSZP-t.”
A fenti állításokat a DK szóvivője azzal próbálta „cáfolni”, hogy Takács szerinte csak vagdalkozik, ugyanis nemrégiben megköszönték tanácsadói munkáját a pártnál. Gréczy Zsolt azt mondta: elképzelhető, hogy az interjú miatt jogi lépéseket tesznek. A jogi perpatvart megelőzendő a Válasz.hu alább közzéteszi azokat az e-maileket, amelyek igazolják Takács István állításait:
1. Takács keresi Gyurcsányt (küldve: 2011. február 5.)
Kedves Feri!
Számomra életbevágóan fontos lenne, hogy a jövő héten 20 perc erejéig találkozzunk.
Tudom, hogy összesűrűsödtek most a programjaid, nem kérném, ha nem lenne számomra életbevágóan fontos.
Üdv és köszönöm:
Takács Pista
2. Gyurcsány válasza Takácsnak (küldve: 2011. február 5.)
Kedd 10.30 Parlament XVIIes kapu, földszint 81-85
OK?
gyf
3. Takács Gyurcsánynak (küldve: 2011. február 5.)
Köszönöm, igen, ott vagyok. Pista
4. Gyurcsány jogásza (Molnár István) Takács Istvánnak (küldve: 2011. február 9.)
Szia!
megvannak az alábbiak:
jk.doc: a benyújtáshoz csatolandó alakuló ülés jegyzőkönyvének mintája. A megfelelő részek a megfelelő számokkal és nevekkel behelyettesítendők.
DP_befogadó: a székhelyhasználati hozzájárulás. Fontos, hogy az aláíró tulajdonosa legyen az ingatlannak. A szívességi használat jogcímének mindeképpen benne kell lenni, különben a bíróság visszadobja. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett össze tulajdonosnak, vagy haszonélvezőnek alá kell írnia a székhelyhasználati engedélyt. Erre a címre fog ezután a bíróság levelezni a szervezettel, tehát a postát mindenképpen figyelni kell.
DP_elfogadók: értelemszerűen két elnökségi tag, és egy elnök szükségeltetik
Forgatókönyv: ezt az alakuló ülés levezető elnökének csatolom, fontos a sorrend és a megfelelő szófordulatok használata, különben szintén visszadobja a bíróság.
jelenleti.doc fontos, hogy legalább tizenketten legyetek, magyar állampolgárok, akik választójoggal is rendelkeznek. mindegyik feltételnek meg kell hogy feleljenek, és mindegyikről kifejezetten nyilatkozniuk kell... nagyon fontos, mert a pártokra szigorúbb az alapítás kritériuma, mint egy sima egyesületnek
a processz folytán kell minimum hat jó ember: egy elnök két elnökségi tag, egy levezető elnök, egy jegyzőkönyv vezető és egy jegyzőkönyv hitelesítő. ennek mind másnak kell lennie, hogy ne legyen köztük összeférhetetlenség
az alapszabályon még faragnom kell, hamarosan küldöm azt is.
ha kérdésed van írj nyugodtan.
Ciao
Isti
jk.doc: a benyújtáshoz csatolandó alakuló ülés jegyzőkönyvének mintája. A megfelelő részek a megfelelő számokkal és nevekkel behelyettesítendők.
DP_befogadó: a székhelyhasználati hozzájárulás. Fontos, hogy az aláíró tulajdonosa legyen az ingatlannak. A szívességi használat jogcímének mindeképpen benne kell lenni, különben a bíróság visszadobja. Az ingatlannyilvántartásba bejegyzett össze tulajdonosnak, vagy haszonélvezőnek alá kell írnia a székhelyhasználati engedélyt. Erre a címre fog ezután a bíróság levelezni a szervezettel, tehát a postát mindenképpen figyelni kell.
DP_elfogadók: értelemszerűen két elnökségi tag, és egy elnök szükségeltetik
Forgatókönyv: ezt az alakuló ülés levezető elnökének csatolom, fontos a sorrend és a megfelelő szófordulatok használata, különben szintén visszadobja a bíróság.
jelenleti.doc fontos, hogy legalább tizenketten legyetek, magyar állampolgárok, akik választójoggal is rendelkeznek. mindegyik feltételnek meg kell hogy feleljenek, és mindegyikről kifejezetten nyilatkozniuk kell... nagyon fontos, mert a pártokra szigorúbb az alapítás kritériuma, mint egy sima egyesületnek
a processz folytán kell minimum hat jó ember: egy elnök két elnökségi tag, egy levezető elnök, egy jegyzőkönyv vezető és egy jegyzőkönyv hitelesítő. ennek mind másnak kell lennie, hogy ne legyen köztük összeférhetetlenség
az alapszabályon még faragnom kell, hamarosan küldöm azt is.
ha kérdésed van írj nyugodtan.
Ciao
Isti
2014. március 9., vasárnap
Halálos fenyegetést kapott Zuschlag János
Halálos fenyegetést kapott Zuschlag János:
'via Blog this'
'via Blog this'
Halálosan megfenyegették Zuschlag Jánost. Az MSZP börtönviselt országgyűlési képviselője szerint ez egyértelműen összefüggésben van azzal, hogy pénteken interjút adott a Napi Gazdaságnak, melyben azt állította, hogy 2006-ban ötvenmillió forintot kapott a szocialisták titkos széfjéből azért, hogy így megszabaduljanak tőle. A Blikk.hu közben arról ír, hogy ellopták a hétfőn megjelenő Zuschlag-könyv szerzőjének laptopját.
Zuschlag János a Hír TV-nek a fenyegetésről azt nyilatkozta: nem gondolta, hogy ilyen még történhet vele. Mint mondta: egy bevásárlóközpont ajtajában egy 40 év körüli férfi azt mondta neki: „Ezt nem felejtjük el neked, és ezért meg fogsz halni.”
Zuschlag szerint egy ellenzéki aktivista vagy az ő ideológiájukat valló egyén lehetett a fenyegető, mivel az ő érdekeiket sérti a hétfőn megjelenő könyve. Az MSZP egykori országgyűlési képviselője feljelentést tesz a rendőrségen. Mint fogalmazott: „Véletlenül sem szeretném, hogy akár a családomat, vagy akár engemet rendszeres jelleggel lehessen fenyegetni.”
Ismert, a hatéves börtönbüntetéséből tavaly szabadult volt politikus önéletrajzi könyvet írt, és ennek kapcsán többször nyilatkozott a napokban.
| Szigetvárit nem érdekli Zuschlag megfenyegetése |
Az MSZP elnöke továbbra sem akar nyilatkozni a Zuschlag-ügyben, Mesterházy Attila korábban is csak annyit reagált, hogy szerinte volt párttársa nem mond igazat.
Zuschlag János halálos fenyegetéséről a Hír TV megkérdezte Szigetvári Viktort is, aki annak idején Mesterházyval együtt a Gyurcsány-féle sportminisztériumban dolgozott. Az Együtt–PM társelnöke szerint Zuschlag azért kapott fenyegetést, mert hazugságokat állított a Napi Gazdaságban megjelent pénteki interjúban. „– Hallott arról, hogy halálosan megfenyegették Zuschlag Jánost? – Nem, de nem is érdekel… – Nem érdekli? – Nem, hát sajnálnám, ha bármi fenyegetést kapna, de nyilvánvalóan viselnie kell azon hazugságainak a következményét, amiket ő hazudik a napokban.” |
Ellopták a szerző laptopját
A Blikk.hu információi szerint ismeretlenek szombaton ellopták a Zuschlag-könyv szerzőjének, Szalai Viviennek a laptopját. Az író autóját az Andrássy úton törték fel, amelyből kiemelték a hordozható számítógépet, rajta a Zuschlag János történetét feldolgozó kötet kéziratával, illetve a teljes levelezéssel. A szerző lopás miatt tett feljelentést a rendőrségen.
Megállapodott Lendvaiékkal, hogy visszalép
Zuschlag János a Napi Gazdaságnak adott exkluzív interjúban felidézte, 2004-es botrányos távozását követően az MSZP pártvezetése azt remélte, hogy el fog tűnni, de 2006-ban megint képviselőjelöltnek választották, amitől „rosszul lett a teljes pártvezetés”. „A végén megállapodtam a Lendvai–Szekeres–Szilvásy trióval, visszaléptem, és kaptam ötvenmillió forintot egy nejlonszatyorban.”
A „legendás széfről” azt mondta: „Persze, tele volt pénzzel, volt benne vagy pár száz millió forint. Ott állt a régi székház második emeletén, rajta egy MSZMP-címerrel.” Csak az éppen aktuális pártpénztárnok engedélyével lehetett hozzáférni a széfhez, a pénz általában zűrös ügyek elintézésére, a pártelnök költségeire, kampányokra kellett.
Zuschlag a Simon Gábor által parkoltatott 240 millió forintról azt nyilatkozta, kizártnak tartja, hogy Simon, akit egyébként húsz éve ismer, „egyszemélyes buliban tudott volna megszerezni ennyi pénzt”. Szerinte egyedül elintézni effajta dolgokat úgy, hogy nem is tud róla senki, az MSZP rendszerének a jellegzetességei miatt nem lehet.
„Gyurcsányék feláldoztak”
Zuschlag beszélt Gyurcsány Ferencről is, aki sportminiszterként a pályázatok elbírálásánál mindenre rábólintott. A volt MSZP-s országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy Gyurcsány „nagyon utálta Mesterházyt”, míg Keszthelyi Andrást, Szigetvári Viktort és Szilvásy Györgyöt kedvelte. Az interjúban felidézte, hogy Gyurcsány korlátozta Mesterházy mobiltelefon-használatát.
A szombati Blikknek azt is elárulta: Gyurcsány Ferencet tartja fő árulójának. Az egykori szocialista politikus szerint a volt kormányfő a legdurvább szavakkal adta ki az útját, miután 2004 októberében a holokauszt áldozatain viccelődött. A hétfőn megjelenő könyvében így fogalmaz: „Gyurcsány és társai feláldoztak engem. Gyűlöltek, mert okos voltam, törtető, és nem féltem tőlük.” A Blikk kereste Gyurcsány Ferencet is, aki nem kívánt nyilatkozni.
Menekülnek a kérdések elől a baloldalon
Mesterházy Attila sem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az MSZP vezetője szombaton a nőnapi ünnepségre érkezve a rá várakozó újságírók kérdései elől gyorsan bemenekült inkább a pártházba. Mesterházy pénteken is csak annyit reagált, hogy egy szó sem igaz a Zuschlag-interjúból. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője viszont megjegyezte, hogy szerinte egykori párttársuk akormánypártok megrendelésére hazudik. Botka László a hétvégén egy szegedi gasztronómiai fesztiválon semmilyen kérdésre nem volt hajlandó válaszolni a Zuschlag-ügyben.
A Zuschlag-interjú megjelenése után pénteken sorra jelentették be, hogy elmaradnak a Kormányváltás politikusainak sajtótájékoztatói.
A Fidesz egyébként visszautasítja azokat a vádakat, miszerint a háttérből valójában a kormánypárt fizeti Zuschlag János vallomástételét a sajtóban. Gátlástalanul hazudik a baloldal, ha menekülni kell – így reagált Kocsis Máté a Hír Televízió P8 című műsorában arra, hogy az MSZP tagadja Zuschlag János vádjait. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint megdöbbentő, hogy újabb és újabb ügyekben kényszerülnek magyarázkodásra a szocialisták.
2014. január 16., csütörtök
Alakul a szocialista börtönválogatott
Alakul a szocialista börtönválogatott:
'via Blog this'Zuschlag János,Weiszenberger László,Kaszab Csaba,Benedek Fülöp,Szilvásy György,Galambos Lajos,Laborc Sándor,Dávid Ibolya,Herényi Károly,Tátrai Miklós,Császy Zsolt,Markó Andrea,Joav Blum,Horváthné Fekszi Márta,Székely Árpád,Hagyó Miklós,Molnár Gyula,Lakos Imre,Szabó Loránd, Wieszt János,Verók István,Fürst György,Kékesi Tibor,Hatvani Csaba,Keller László,Hunvald György,Gál György,Weinek Leonárd,Juhászné Lévai Katalin,Juhász Ferenc,Fapál László,Simon Gábor,
Kémkedés, az ország nemzetbiztonsági érdekeinek veszélyeztetése, állami földterületekkel és az önkormányzati vagyonnal való visszaélések, békés demonstrálók megveretése, korrupció – büntetőjogi szempontból így írható le a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok működése.
Az eljárás alá vont személyek is politikusokból, állami és önkormányzati vezető tisztségviselőkből verbuválódnak: a titkosszolgálat és a rendőrség irányítói, miniszterek, államtitkárok, állami cégek vezetői, polgármesterek, alpolgármesterek törvénysértő, gyanús ügyletei kötik le az igazságszolgáltatást. Az elkövetők célja néhol a politikai előnyszerzés volt, másutt az anyagi gyarapodás. Facsemetéktől kezdve százmilliós, milliárdos tételekre is utazott a Gyurcsány-kabinet adminisztrációja, a résztvevők szerint tisztességesen.
Több MSZP-s politikus ellen már jogerős ítéletet hozott a bíróság, akiket emiatt idővel ki is taszított magából a párt. Zuschlag János a szocialisták ifjúsági szervezetének csalt el költségvetési pénzeket, hat év börtönt kapott. Működésének vizsgálatakor figyeltek fel a hatóságok Weiszenberger Lászlóra, akit befolyással üzérkedés miatt két és fél év börtönre ítéltek. Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester két évet kapott korrupció miatt. A korábbi MSZP–SZDSZ-kormány agrárminisztériumi szakállamtitkárát, Benedek Fülöpöt másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. Az elítélt egy másik eljárásban is a vádlottak padjára ülhet, Szilvásy György volt titokminiszter nyaralójának parkosítását intézte állami pénzen. Gyurcsány bizalmasa emellett súlyos, államellenes bűncselekményekben is érintett. A sornak azonban itt még messze nincs vége, összeállításunkból kiderül, hogy a választók bizalmával viszszaélő baloldali elit tagjaiból egy börtönválogatottat is ki lehetne állítani.
Szilvásy György
Júliusban két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Szilvásy György volt szocialista titokminisztert és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedésért. Emellett három évre eltiltották őket a közügyektől. Szintén bűnösnek találták és egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Laborc Sándor volt NBH-főigazgatót, amiért nem tárta fel az elődje által elkövetett törvénysértéseket. Az elsőfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban nyújtott be fellebbezést, amelyben Szilvásyra és Galambosra hosszabb időtartamú, Laborcra pedig letöltendő börtönbüntetést kért.
Júliusban két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Szilvásy György volt szocialista titokminisztert és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedésért. Emellett három évre eltiltották őket a közügyektől. Szintén bűnösnek találták és egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Laborc Sándor volt NBH-főigazgatót, amiért nem tárta fel az elődje által elkövetett törvénysértéseket. Az elsőfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban nyújtott be fellebbezést, amelyben Szilvásyra és Galambosra hosszabb időtartamú, Laborcra pedig letöltendő börtönbüntetést kért.
Szilvásy György ellen hivatali visszaélés miatt folyik egy megismételt elsőfokú büntetőper is a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vád szerint a Gyurcsány-kormány titokminisztere 2008 szeptemberében a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó lehallgatási anyagát. A vád szerint Szilvásy a sértettek becsületét, társadalmi megítélését súlyosan csorbító kijelentéseket tett, például hogy a volt fideszes titokminiszterek politikai, „megfigyelési” feladatokat adtak az UD Zrt. egyik vezetőjének. Az ügyben Szilvásy vádlott-társa volt korábban Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő, akit fölmentettek, illetve a volt MDF-es Dávid Ibolya és Herényi Károly, akiknek az ügyét viszont elkülönítették.
Benedek Fülöp
A Fővárosi Ítélőtábla 2011. március végén jogerősen másfél év három esztendő próbaidőre felfüggesztett börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte az egykori agrárminisztériumi szakállamtitkárt, a szocialisták földügyekért felelős bizalmi emberét, amiért 2006-ban hivatali hatalmával visszaélve egy pákozdi természetvédelmi terület privatizálásában és építési telekké nyilvánításában segédkezett. Egy másik ügyben Benedek Fülöp ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tavaly októberben emeltek vádat, amiért valótlan tartalmú tanácsadói szerződésekkel próbálta leplezni a Szilvásy György egykori titokminiszter lesencefalui nyaralója elé szánt facsemeték beszerzését és elültetését, amit az agrártárca ilyen módon fizetett ki. A vádirat szerint Benedek – mint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) is felügyelő szakállamtitkár – rávette annak elnökét, hogy kössön fiktív tanácsadói megállapodást az alsótekeresi faiskola vezetőjével. A cég Szilvásy akkoriban épülő villájához szállította a harminc különleges szelídgesztenyefa-csemetét, amelyekért az NFA 2,8 millió forintot utalt a faiskolának.
A Fővárosi Ítélőtábla 2011. március végén jogerősen másfél év három esztendő próbaidőre felfüggesztett börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte az egykori agrárminisztériumi szakállamtitkárt, a szocialisták földügyekért felelős bizalmi emberét, amiért 2006-ban hivatali hatalmával visszaélve egy pákozdi természetvédelmi terület privatizálásában és építési telekké nyilvánításában segédkezett. Egy másik ügyben Benedek Fülöp ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tavaly októberben emeltek vádat, amiért valótlan tartalmú tanácsadói szerződésekkel próbálta leplezni a Szilvásy György egykori titokminiszter lesencefalui nyaralója elé szánt facsemeték beszerzését és elültetését, amit az agrártárca ilyen módon fizetett ki. A vádirat szerint Benedek – mint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) is felügyelő szakállamtitkár – rávette annak elnökét, hogy kössön fiktív tanácsadói megállapodást az alsótekeresi faiskola vezetőjével. A cég Szilvásy akkoriban épülő villájához szállította a harminc különleges szelídgesztenyefa-csemetét, amelyekért az NFA 2,8 millió forintot utalt a faiskolának.
Zuschlag János
Szeptember közepén szabadult a börtönből Zuschlag János volt szocialista politikus. Zuschlagot 2011-ben ítélte jogerősen hat év szabadságvesztésre a Szegedi Ítélőtábla bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett csalásért, amiért bűntársaival együtt 2003-ban civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a fővárosi önkormányzattól, az Európai Uniótól, illetve az MSZP pártalapítványától, a Táncsics Alapítványtól elnyert több tíz milliós támogatásokat. A szocialistákból álló bűnszervezet a legnagyobb kárt az akkori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak okozta, amelyet akkor Gyurcsány Ferenc vezetett, és a pályázati döntéshozatalból Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára (ma az MSZP elnöke) is kivette a részét.
Szeptember közepén szabadult a börtönből Zuschlag János volt szocialista politikus. Zuschlagot 2011-ben ítélte jogerősen hat év szabadságvesztésre a Szegedi Ítélőtábla bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett csalásért, amiért bűntársaival együtt 2003-ban civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a fővárosi önkormányzattól, az Európai Uniótól, illetve az MSZP pártalapítványától, a Táncsics Alapítványtól elnyert több tíz milliós támogatásokat. A szocialistákból álló bűnszervezet a legnagyobb kárt az akkori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak okozta, amelyet akkor Gyurcsány Ferenc vezetett, és a pályázati döntéshozatalból Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára (ma az MSZP elnöke) is kivette a részét.
Weiszenberger László
Befolyással való üzérkedés vádjában két és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Weiszenberger László volt szocialista politikust. A tettre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ügyészség elkülönítette a két nyomozást. Az eljárás adatai szerint a volt szocialista képviselő, aki 2003-ban még meglévő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi cég ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével egy vissza nem térítendő – 17 millió forintos – pályázati támogatás megszerzésében. A támogatás kifizetése után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett munkatársának kell visszajuttatnia a pályázat elfogadása fejében, valamint neki is jár valamennyi a közbenjárásért.
Befolyással való üzérkedés vádjában két és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Weiszenberger László volt szocialista politikust. A tettre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ügyészség elkülönítette a két nyomozást. Az eljárás adatai szerint a volt szocialista képviselő, aki 2003-ban még meglévő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi cég ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével egy vissza nem térítendő – 17 millió forintos – pályázati támogatás megszerzésében. A támogatás kifizetése után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett munkatársának kell visszajuttatnia a pályázat elfogadása fejében, valamint neki is jár valamennyi a közbenjárásért.
Gergényi Péter
Tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezetőt, köztük Gergényi Péter volt rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztásával és más katonai bűncselekménnyel vádol az ügyészség, amiért 2006 őszén elmulasztották felelősségre vonni beosztottaikat, eltűrték az azonosító jelvények hiányát, s nem védték meg a tévészékházat. A brutális rendőri intézkedések a szocialista kormány és annak vezetője, Gyurcsány Ferenc politikai túlélését szolgálták az őszödi beszéd miatti tüntetések idején.
Tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezetőt, köztük Gergényi Péter volt rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztásával és más katonai bűncselekménnyel vádol az ügyészség, amiért 2006 őszén elmulasztották felelősségre vonni beosztottaikat, eltűrték az azonosító jelvények hiányát, s nem védték meg a tévészékházat. A brutális rendőri intézkedések a szocialista kormány és annak vezetője, Gyurcsány Ferenc politikai túlélését szolgálták az őszödi beszéd miatti tüntetések idején.
Tátrai Miklós
Több bűnügyben is együtt szerepel Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV korábbi értékesítési igazgatója. A Sukoró-ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével vádolják Tátrait, Császyt, továbbá Markó Andreát, a pénzügyi tárca korábbi szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt, aki „szakmaiatlan, valótlan” indokok alapján alulértékelte a kaszinóberuházás helyszínének szánt sukorói állami területeket, míg felülértékelte Joav Blum izraeli befektető cserébe fölajánlott pilisi és albertirsai gyümölcsöseit. Ha az állam és Blum közti 2008-ban kötött csereszerződést időközben nem bontják fel, és tavaly a bíróság nem minősíti semmisnek, akkor a vádirat szerint 1,3 milliárdos kár érte volna az államot. A büntetőper első fokon a Szolnoki Törvényszéken folyik. Az ügyben 2011 októberében hivatali visszaéléssel gyanúsították meg Gyurcsány Ferencet, ám ellene bizonyítottság hiányában végül nem emeltek vádat. A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet törvénysértő eladása miatt májusban emelt vádat az ügyészség. Tátrai és Császy, továbbá Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt állhat bíróság elé a kereskedelmi kirendeltség áron aluli, az államnak több milliárdos kárt okozó értékesítése miatt. A Fradi-pálya eladása miatt is eljárás folyik Tátrai és Császy ellen, akik ez ügyben még „csak” gyanúsítottak. A nyomozás eddigi adatai szerint 2008 áprilisában előzetes értékbecslés nélkül, áron alul adták el a stadiont a skót tulajdonban lévő Esplanade Kft.-nek. Emellett nem kötöttek ki biztosítékot arra az esetre, ha a vevő nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, és nem újítja fel a stadiont.
Több bűnügyben is együtt szerepel Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV korábbi értékesítési igazgatója. A Sukoró-ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével vádolják Tátrait, Császyt, továbbá Markó Andreát, a pénzügyi tárca korábbi szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt, aki „szakmaiatlan, valótlan” indokok alapján alulértékelte a kaszinóberuházás helyszínének szánt sukorói állami területeket, míg felülértékelte Joav Blum izraeli befektető cserébe fölajánlott pilisi és albertirsai gyümölcsöseit. Ha az állam és Blum közti 2008-ban kötött csereszerződést időközben nem bontják fel, és tavaly a bíróság nem minősíti semmisnek, akkor a vádirat szerint 1,3 milliárdos kár érte volna az államot. A büntetőper első fokon a Szolnoki Törvényszéken folyik. Az ügyben 2011 októberében hivatali visszaéléssel gyanúsították meg Gyurcsány Ferencet, ám ellene bizonyítottság hiányában végül nem emeltek vádat. A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet törvénysértő eladása miatt májusban emelt vádat az ügyészség. Tátrai és Császy, továbbá Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt állhat bíróság elé a kereskedelmi kirendeltség áron aluli, az államnak több milliárdos kárt okozó értékesítése miatt. A Fradi-pálya eladása miatt is eljárás folyik Tátrai és Császy ellen, akik ez ügyben még „csak” gyanúsítottak. A nyomozás eddigi adatai szerint 2008 áprilisában előzetes értékbecslés nélkül, áron alul adták el a stadiont a skót tulajdonban lévő Esplanade Kft.-nek. Emellett nem kötöttek ki biztosítékot arra az esetre, ha a vevő nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, és nem újítja fel a stadiont.
Hagyó Miklós
A BKV-ügyben Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és társait bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, zsarolással, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel, másfél milliárdos károkozással vádolják. A Kecskeméti Törvényszéken tavaly júniusban kezdődött büntetőperben tanúk meghallgatása folyik, így egyelőre nem tudni, mikor születhet elsőfokú ítélet.
A BKV-ügyben Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és társait bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, zsarolással, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel, másfél milliárdos károkozással vádolják. A Kecskeméti Törvényszéken tavaly júniusban kezdődött büntetőperben tanúk meghallgatása folyik, így egyelőre nem tudni, mikor születhet elsőfokú ítélet.
Molnár Gyula
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban hivatali visszaélésért nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte másodfokon Molnár Gyula szocialista politikust, volt XI. kerületi polgármestert, míg Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármester hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Mindkettejüket többmilliós pénzbüntetéssel is sújtotta a tábla, ráadásul Molnár Gyulát két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ennek pikantériája, hogy szeptember végén derült ki, hogy a szocialisták újfent Molnár Gyulát indítanák jövőre a kerület országgyűlési képviselői tisztségéért. Azért ítélték el őket, mert 2006-ban a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak átjátszani egy 38 hektáros önkormányzati telket egy magáncégnek. Az ítélet nem jogerős, és várhatóan harmadfokon a Kúrián folytatódik.
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban hivatali visszaélésért nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte másodfokon Molnár Gyula szocialista politikust, volt XI. kerületi polgármestert, míg Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármester hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Mindkettejüket többmilliós pénzbüntetéssel is sújtotta a tábla, ráadásul Molnár Gyulát két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ennek pikantériája, hogy szeptember végén derült ki, hogy a szocialisták újfent Molnár Gyulát indítanák jövőre a kerület országgyűlési képviselői tisztségéért. Azért ítélték el őket, mert 2006-ban a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak átjátszani egy 38 hektáros önkormányzati telket egy magáncégnek. Az ítélet nem jogerős, és várhatóan harmadfokon a Kúrián folytatódik.
Kaszab Csaba
A Fővárosi Ítélőtábla 2011-ben jogerősen két év börtönbüntetésre és öt év közügyektől való eltiltásra ítélte Kőbánya egykori szocialista alpolgármesterét társtettesként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalásért. Az ítélet szerint 2000 végén Kaszab Csaba – aki a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke, illetve a kőbányai önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának a vezetője is volt – egy építési munkákat kérő ismerősével megállapodott: ha az ismerőse megkapja az önkormányzat által is finanszírozott társasházi felújítási munkákat, akkor az azok után járó díjak felét visszautalja Kaszabnak. Végül a vagyonkezelő összesen több mint 32 millió forintot fizetett ki a Kaszab ismerőse által vezetett társaságnak öt kőbányai társasház felújítása után. Az igazságügyi építésügyi szakértő azonban megállapította: mind az öt házat jelentős túlszámlázással újították fel. A kifizetett összegből az akkori szocialista alpolgármester 17 millió forintot kapott vissza az ismerősétől.
A Fővárosi Ítélőtábla 2011-ben jogerősen két év börtönbüntetésre és öt év közügyektől való eltiltásra ítélte Kőbánya egykori szocialista alpolgármesterét társtettesként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalásért. Az ítélet szerint 2000 végén Kaszab Csaba – aki a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke, illetve a kőbányai önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának a vezetője is volt – egy építési munkákat kérő ismerősével megállapodott: ha az ismerőse megkapja az önkormányzat által is finanszírozott társasházi felújítási munkákat, akkor az azok után járó díjak felét visszautalja Kaszabnak. Végül a vagyonkezelő összesen több mint 32 millió forintot fizetett ki a Kaszab ismerőse által vezetett társaságnak öt kőbányai társasház felújítása után. Az igazságügyi építésügyi szakértő azonban megállapította: mind az öt házat jelentős túlszámlázással újították fel. A kifizetett összegből az akkori szocialista alpolgármester 17 millió forintot kapott vissza az ismerősétől.
Szabó Loránd
Dombóvár független, korábban MSZP-s polgármesterét a Kúria tavaly januárban jogerősen kétéves, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli, részben folytatólagosan, felbujtóként elkövetett sikkasztás, valamint hivatali visszaélés miatt. Az ítélet szerint Szabó Loránd azzal követte el a sikkasztásra való felbujtást, hogy 2003-ban és 2004-ben képviselő-testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására. Hivatali visszaélésben pedig azért mondták ki bűnösnek, mert 2009-ben egy fideszes önkormányzati képviselőnek tanácsnoki állást és pénzt ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől.
Dombóvár független, korábban MSZP-s polgármesterét a Kúria tavaly januárban jogerősen kétéves, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli, részben folytatólagosan, felbujtóként elkövetett sikkasztás, valamint hivatali visszaélés miatt. Az ítélet szerint Szabó Loránd azzal követte el a sikkasztásra való felbujtást, hogy 2003-ban és 2004-ben képviselő-testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására. Hivatali visszaélésben pedig azért mondták ki bűnösnek, mert 2009-ben egy fideszes önkormányzati képviselőnek tanácsnoki állást és pénzt ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől.
Wieszt János
A főváros XI. kerületének volt szocialista vagyongazdálkodási bizottsági elnökét rejtett kamerás felvétel buktatta le 2007-ben, amint több mint kétmillió forintnyi kenőpénzt vett át egy üzlethelyiség eladásáért. Emiatt Wieszt Jánost vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolják. Október végén az ügyész vádbeszédében hét évet meghaladó letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte az egykori MSZP-s politikusra.
A főváros XI. kerületének volt szocialista vagyongazdálkodási bizottsági elnökét rejtett kamerás felvétel buktatta le 2007-ben, amint több mint kétmillió forintnyi kenőpénzt vett át egy üzlethelyiség eladásáért. Emiatt Wieszt Jánost vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolják. Október végén az ügyész vádbeszédében hét évet meghaladó letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte az egykori MSZP-s politikusra.
Kékesi Tibor
Az Andrássy út 47. szám alatti önkormányzati műemlék épület 2004-es áron aluli eladása miatt a terézvárosi képviselő-testület akkori MSZP–SZDSZ-es képviselőit hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Verók István volt szocialista polgármester halála óta már „csak” tizenketten ülnek a vádlottak padján, közöttük Fürst György volt alpolgármester, Kékesi Tibor korábbi országgyűlési képviselő és Hatvani Csaba korábbi MSZP-s alpolgármester. Ők a vádirat szerint 127 millió forintos kárt okoztak az önkormányzatnak az adásvétel képviselő-testületi megszavazásával. A bíróság által kirendelt szakértő szerint akár 700 millióra is rúghat a vádlottak által okozott kár. Emellett az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti paloták eladása, illetve elcserélése miatt is büntetőeljárás folyik, amelyekben több MSZP– SZDSZ-es politikust is gyanúsítottként hallgattak ki hűtlen kezelés miatt. Az okozott kár itt meghaladja a 2,3 milliárd forintot.
Az Andrássy út 47. szám alatti önkormányzati műemlék épület 2004-es áron aluli eladása miatt a terézvárosi képviselő-testület akkori MSZP–SZDSZ-es képviselőit hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Verók István volt szocialista polgármester halála óta már „csak” tizenketten ülnek a vádlottak padján, közöttük Fürst György volt alpolgármester, Kékesi Tibor korábbi országgyűlési képviselő és Hatvani Csaba korábbi MSZP-s alpolgármester. Ők a vádirat szerint 127 millió forintos kárt okoztak az önkormányzatnak az adásvétel képviselő-testületi megszavazásával. A bíróság által kirendelt szakértő szerint akár 700 millióra is rúghat a vádlottak által okozott kár. Emellett az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti paloták eladása, illetve elcserélése miatt is büntetőeljárás folyik, amelyekben több MSZP– SZDSZ-es politikust is gyanúsítottként hallgattak ki hűtlen kezelés miatt. Az okozott kár itt meghaladja a 2,3 milliárd forintot.
Hatvani Csaba
A terézvárosi ingatlanpanama mellett Hatvani Csaba a terézvárosi kerékbilincsügyben is a vádlottak padjára került. Őt hivatali visszaélés miatt első fokon százezer forintos pénzbüntetésre ítélte tavaly a Fővárosi Törvényszék. A nem jogerős végzés szerint Hatvani akkori alpolgármesterként 2009 tavaszán a következőket mondta a telefonba Farkas Kálmánnak, a helyi közterület-felügyelet volt vezetőjének: „Lebilincseltek, nem kellett volna.” A bíróság szerint ezzel burkolt utasítást adott a kerékbilincs levételére, ami azután meg is történt.
A terézvárosi ingatlanpanama mellett Hatvani Csaba a terézvárosi kerékbilincsügyben is a vádlottak padjára került. Őt hivatali visszaélés miatt első fokon százezer forintos pénzbüntetésre ítélte tavaly a Fővárosi Törvényszék. A nem jogerős végzés szerint Hatvani akkori alpolgármesterként 2009 tavaszán a következőket mondta a telefonba Farkas Kálmánnak, a helyi közterület-felügyelet volt vezetőjének: „Lebilincseltek, nem kellett volna.” A bíróság szerint ezzel burkolt utasítást adott a kerékbilincs levételére, ami azután meg is történt.
Keller László
Az egykori MSZP-s közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség két évvel ezelőtt, amiért 2004-ben jogellenesen gyűjtött adatokat Somogy megyei vadászatokról. A vád szerint Keller hivatali helyzetével visszaélve, „jogszerű hatósági eljárás látszatát keltve” kért be vadászati naplókat és trófeabírálati jegyzőkönyveket állami szervezetektől. Azt akarta megtudni, Somogy megyében kik, mikor és hol vadásztak, és ebből egyes közéleti szereplők gazdasági-politikai kapcsolatrendszerét próbálta feltérképezni.
Az egykori MSZP-s közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség két évvel ezelőtt, amiért 2004-ben jogellenesen gyűjtött adatokat Somogy megyei vadászatokról. A vád szerint Keller hivatali helyzetével visszaélve, „jogszerű hatósági eljárás látszatát keltve” kért be vadászati naplókat és trófeabírálati jegyzőkönyveket állami szervezetektől. Azt akarta megtudni, Somogy megyében kik, mikor és hol vadásztak, és ebből egyes közéleti szereplők gazdasági-politikai kapcsolatrendszerét próbálta feltérképezni.
Hunvald György
Másfél év szabadságvesztésre ítélte másodfokon a Szegedi Ítélőtábla október közepén Erzsébetváros korábbi szocialista polgármesterét, Hunvald Györgyöt, míg Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét nyolc és fél évre. A nem jogerős ítélet szerint Hunvald, Gál és a többi vádlott részt vett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd ismerősöknek való értékesítésében. Eközben első fokon fölmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hunvaldot, Gált, illetve Weinek Leonárd volt SZDSZ-es zuglói polgármestert egy megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelési ügyben. Az ügyészség szerint a 2007-től megkötött szükségtelen megbízások miatt ötvenmilliós kárt okoztak az elkövetők.
Másfél év szabadságvesztésre ítélte másodfokon a Szegedi Ítélőtábla október közepén Erzsébetváros korábbi szocialista polgármesterét, Hunvald Györgyöt, míg Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét nyolc és fél évre. A nem jogerős ítélet szerint Hunvald, Gál és a többi vádlott részt vett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd ismerősöknek való értékesítésében. Eközben első fokon fölmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hunvaldot, Gált, illetve Weinek Leonárd volt SZDSZ-es zuglói polgármestert egy megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelési ügyben. Az ügyészség szerint a 2007-től megkötött szükségtelen megbízások miatt ötvenmilliós kárt okoztak az elkövetők.
Juhászné Lévai Katalin
Megrovásban részesítette a bíróság áprilisban első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés korábbi szocialista elnökét, volt országgyűlési képviselőt. Az ítélet szerint Juhászné Lévai Katalin 2004-ben valótlan tartalmú iratokat írt alá a cégbíróságon a felügyelete alá tartozó megyei fejlesztési ügynökség könyvvizsgálójával kapcsolatban. A megyei közgyűlés korábbi alelnökét, az ugyancsak szocialista Tóth Józsefet 2010-ben hallgatta ki gyanúsítottként az ügyészség az M3-as Kht. gazdálkodásában föltárt visszaélések miatt. A gyanú szerint a szocialista politikus nem jelentette a hatóságoknak a 2005-ben tudomására jutott szabálytalanságokat.
Megrovásban részesítette a bíróság áprilisban első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés korábbi szocialista elnökét, volt országgyűlési képviselőt. Az ítélet szerint Juhászné Lévai Katalin 2004-ben valótlan tartalmú iratokat írt alá a cégbíróságon a felügyelete alá tartozó megyei fejlesztési ügynökség könyvvizsgálójával kapcsolatban. A megyei közgyűlés korábbi alelnökét, az ugyancsak szocialista Tóth Józsefet 2010-ben hallgatta ki gyanúsítottként az ügyészség az M3-as Kht. gazdálkodásában föltárt visszaélések miatt. A gyanú szerint a szocialista politikus nem jelentette a hatóságoknak a 2005-ben tudomására jutott szabálytalanságokat.
Juhász Ferenc
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly júliusban emelt vádat Juhász Ferenc (MSZP) volt honvédelmi miniszter és Fapál László, a tárca egykori közigazgatási államtitkára ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A vád szerint Fapál határozatlan időre bérbe vett, majd 2006 nyarán Juhász döntése alapján 22 millió forintért jogellenesen megvásárolt egy 65 milliót érő, 147 négyzetméteres lakást, amivel 43 milliós forintos vagyoni hátrányt okoztak a minisztériumnak. Fapál ellen két másik eljárás is folyik. Ő a másodrendű vádlottja az úgynevezett tábornokpernek, amelyben három hónapon belül másodfokú határozatot hozhat a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. Ebben az eljárásban bűnszövetségben elkövetett vesztegetés a vád, de első fokon a bíróság fölmentette a vádlottakat. Emellett nagy értékre elkövetett csalás miatt is folyik egy büntetőeljárás, amiért Fapál a nyomozó hatóság gyanúja szerint törvénytelenül juttatta lakáshoz egy beosztottját.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly júliusban emelt vádat Juhász Ferenc (MSZP) volt honvédelmi miniszter és Fapál László, a tárca egykori közigazgatási államtitkára ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A vád szerint Fapál határozatlan időre bérbe vett, majd 2006 nyarán Juhász döntése alapján 22 millió forintért jogellenesen megvásárolt egy 65 milliót érő, 147 négyzetméteres lakást, amivel 43 milliós forintos vagyoni hátrányt okoztak a minisztériumnak. Fapál ellen két másik eljárás is folyik. Ő a másodrendű vádlottja az úgynevezett tábornokpernek, amelyben három hónapon belül másodfokú határozatot hozhat a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. Ebben az eljárásban bűnszövetségben elkövetett vesztegetés a vád, de első fokon a bíróság fölmentette a vádlottakat. Emellett nagy értékre elkövetett csalás miatt is folyik egy büntetőeljárás, amiért Fapál a nyomozó hatóság gyanúja szerint törvénytelenül juttatta lakáshoz egy beosztottját.
Simon Gábor
A szocialista politikus mentelmi jogát idén március végén függesztette fel az Országgyűlés, miután a legfőbb ügyész bűnsegédként megvalósított csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt kérte ezt. Az ügyészség szerint ugyanis Simon Gábor az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkáraként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal – többek között – „személyes hatékonyság növelésére”, amiért napi 50-60 ezer forint volt a díjazása. Több olyan napot is feltüntettek azonban a számlákon, amikor Simon nem is volt Magyarországon, hanem hivatalos külföldi úton vett részt.
A szocialista politikus mentelmi jogát idén március végén függesztette fel az Országgyűlés, miután a legfőbb ügyész bűnsegédként megvalósított csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt kérte ezt. Az ügyészség szerint ugyanis Simon Gábor az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkáraként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal – többek között – „személyes hatékonyság növelésére”, amiért napi 50-60 ezer forint volt a díjazása. Több olyan napot is feltüntettek azonban a számlákon, amikor Simon nem is volt Magyarországon, hanem hivatalos külföldi úton vett részt.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)