Életének 93. évében Los Angeles-i otthonában elhunyt Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő. A harmincas-negyvenes évek egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar színművésze 1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett az forradalomban, ezért el kellett hagynia Magyarországot. 1957-től az Egyesült Államokban élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándor írónak és több 1956-os emigráns költőnek. Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez.
Szörényi Éva 1917. május 26-án született Budapesten. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián és még abban az évben a Nemzeti Színház tagja lett és eljátszotta élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében. Nagy sikere volt egyebek mellett a Noszty-fiú esete Tóth Marival című filmben.
A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is.
A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, olyanokban, mint a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940).
A színházi és a filmes munka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként.
A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt.
Szörényi Éva hivatását az Újvilágban is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában.
Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója. A Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagja volt 1957-ben Amerikában, majd annak munkájában aktívan részt vett. A forradalom 50. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére másokkal létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amelynek elnöke volt.
Szörényi Éva életművét számtalan kitüntetéssel díjazták. 1952-ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben érdemes művész-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1994-ben Nagy Imre-emlékplakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott.
