gondola.hu - Újabb Szögi Lajos-eset(ek)

gondola.hu - Újabb Szögi Lajos-eset(ek):

'via Blog this'

Nagy József berzéki halálára már fel sem figyelt a társadalom.

2012. május 9. 11:33

Október 15. évek óta szomorú emléknap Magyarországon. Törvénytisztelő emberek zarándokolnak Olaszliszkára, hogy koszorút helyezzenek el egy emlékművön, amely egy kiváló embert idéz fel. Még javában élhetne, nevelhetne, alkothatna, de…

A magyartanárt Magyarországon a magyarsága miatt verték agyon.

A bűncselekmény rasszista indíttatását a bíróság is megállapította, s ennek megfelelően ítélkezett. Ez azonban nem támasztja fel a halottat, és nem enyhíti annak a két lánynak a fájdalmát, akik végigszenvedték, amíg apjukat a rasszista bűnözők agyonverik.

Szögi Lajos-emléknap lett október 15.

Nemcsak Olaszliszkán, hanem az egész országban. Ez a borzalmas eset valamennyire sokkolta a társadalmat - akkor. Szörnyű jövőképet vetített azok elé, akik a rettenetes víziót nem hessegették el lelki szemeik elől. Erősítette a félelmet a konkrét látvány is: a gyilkosság elítéléséért a faluban felvonulókat a rendőrsorfal mögül a rasszisták barátai fenyegették – a képernyőn követhetően.

Az emlékművet nem is merték közvetlenül a tett helyszínén felállítani.

Úgy tűnik, újabb emléknappá szürkülhet április 8., ezen a napon Berzékre zarándokolhatnak majd a törvénytisztelő emberek, hogy koszorút helyezzenek el Nagy József leendő emlékművénél.

Halála döbbenetesen jellemzi a magyar vidék állapotait.

„A támadók közül két férfi bement a helyi kocsmába, ahol összeszólalkoztak egy szintén helyi, 46 éves férfival. Ezt követően távoztak, majd többen, botokkal visszatérve, olyan súlyosan bántalmazták a férfit, hogy áldozatuk életét vesztette” – írta a hírügynökség.

Nagy Józsefet Szögi Lajoshoz hasonlóan gyilkolták meg.

„Többen” és „botokkal” támadtak az egyedül – vélhetően – védekezni akaró áldozatra. Hogy mit élhetett át addig, amíg el nem vesztette eszméletét, abba jobb nem belegondolni. Többen és botokkal ütlegelték az egyedül és bot nélkül a menekülés reményétől is megfosztott férfit.

Még kérdés, hogy itt is rasszista indítékot állapít-e majd meg a bíróság. Az ellenben egyértelmű, hogy Magyarországon a legvérmesebb rasszizmus a hungarofóbia, amelyet 1989-ben kezdett – tudományos alapossággal – felszítani egy, azóta a parlamentből már kiesett párt.

Ide vezetett a svejcisapkázás.

Nagy József berzéki halálára már fel sem figyelt a társadalom. Mert már korábban csökkent a társadalom biztonságérzete: az állami igazságszolgáltatás olyan helyzetet alakított ki, hogy egyre számosabban saját biztonsági stratégiát próbálnak kidolgozni. Legutóbb olyan ítélet született, amely szerint egy gyilkosnak egy évtizednél is kevesebb időt kelljen börtönben töltenie. Diadalt ült – tapsolt – az alvilág.

A következmények beláthatatlanok.

Íme egy közülük: A Bajai Rendőrkapitányság súlyos testi sértés elkövetésének gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Bajai Kórház ügyeletes orvosának bejelentése alapján. Szombaton hajnali 5 órakor jelentkezett ellátásra egy 22 éves bajai lakos, akit elmondása szerint a Baja, Kölcsey utcában található Vár-Bár szórakozóhely előtt egy ismeretlen személy minden előzmény nélkül arcon ütött. A férfi a bántalmazás következtében elesett, és nyolc napon túl gyógyuló ujjsérülést szenvedett.

Az önvédelemre elemi, természetes joga van minden embernek.

Valószínűleg a közösségeknek is joguk van az önvédelemre – ezt legalábbis gyakorolják a világ különböző részein, hol betonfal építésével, hol helikopterről történő géppuskázással, hol rakéták, rakéta-elhárítók telepítésével. A magyar közösség már többször alapított államot az utóbbi évezredben – részben a közösségi önvédelemért is. Ez ellen a mostani, különös kockázat ellen azonban az állam – jelenleg – nem tudja megvédeni polgárait.

Kérdés, kifejleszthető-e a jogos közösségi önvédelemnek más törvényes módozata is.

Kovács G. Tibor

Rejtélyes bűnügyek *Ophélie,Farkas Helga,Szathmáry Nikolett,Nagy Miklós,Till Tamás...

Részletek a ZÓNA.hu Ophélie és társai - a legtitokzatosabb eltűnések c. jegyzetéből

Ophélie Bretnacher nevét rövid idő alatt megtanulta az ország, a francia diáklány keresése hatalmas erőkkel zajlott, amire kevés példa akad. A zóna összegyűjtött néhány hasonló és nem kevésbé rejtélyes esetet, olyanokat is, amikor valakiről kilenc év után sem bizonyosodott be, él-e még, vagy meghalt.

Az első magyarországi emberrablás

Az egyik legismertebb eltűnési ügy Farkas Helga esete, már csak azért is, mert az volt az első emberrablás Magyarországon. Farkas Imre gazdag szegedi vállalkozó 18 éves gimnazista lányát 1991. június 27-én Orosháza és Szeged között rabolták el, és 500 ezer márka váltságdíjat követeltek érte, ami akkoriban körülbelül 25 millió forintnak felelt meg. Az emberrablók felvették a kapcsolatot a szülőkkel telefonon, ám a pénz átadása meghiúsult, s az elkövetők többé nem jelentkeztek.

A nyomozás hosszúra nyúlt, a rendőrség ezernél is több tanút hallgatott meg, közben pedig Farkas Helga apja is kutakodott az ügyben. Többen úgy próbáltak meg tőle pénzt kicsikarni, hogy azt állították, látták valahol Helgát. Egy magyar férfi egészen Párizsig vitte a szülőket, de aztán kiderült, hogy még Helga fényképét sem látta – viszont Franciaországban megölt egy embert. Ám hiába a nagy erőkkel folytatott hivatalos, illetve magánnyomozás ellenére – még Uri Geller is kereste Helgát – nem akadtak a lány nyomára.

A fordulópont az volt, amikor 1995-ben Szentes közelében megtalálták a gádorosi Juhász Benedek holttestét. A rendőrség szerint a 26 éves férfi társával, Csapó Józseffel együtt rabolta el Farkas Helgát. Csapó József valószínűleg azért ölte meg Juhászt, mert egy másik emberrablási ügy miatt attól tartott, hogy vádalkut köt a rendőrséggel, és elárulja. Az 1998-ban kezdődött perben Csapó Józsefet nem Farkas Helga elrablása, hanem bűntársa megölése miatt állították bíróság elé.

A tárgyalásokon az derült ki, hogy miután elrabolták a szegedi lányt, egy orosházi garázs szerelőaknájába zárták. Pár nappal később, vélhetően az után, hogy a szülőkkel nem tudtak megegyezni, Csapó megfojtotta a lányt, majd egy erdőbe vitték a holttestet, és elégették. Csapó Józsefet 2000-ben ítélték el, de társának meggyilkolásában nem találták bűnösnek. Mivel 1991-ben a büntető törvénykönyvben nem szerepelt még emberrablás, ezért személyi szabadság megsértéséért és zsarolásért került börtönbe, ahonnan jó magaviselete miatt hat év után szabadult.


Az iskolából tartott hazafelé a gyulai kislány
Szathmáry Nikolettet 1998. január 14-én látták utoljára Gyulán. A hétéves kislány fényes nappal ment haza az iskolából, de soha nem ért haza. A rendőrség ez esetben is nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, az ország más részeiből is érkeztek rendőrök a Békés megyei városba, több száz tanút meghallgattak, még Mancs, az ismert keresőkutya is nyomok után kutatott, és hárommillió forint nyomravezetői díjat ajánlottak föl, de a kutatás nem hozott eredményt.

A kislány földi maradványait eltűnése után három évvel, 2001 februárjában találták meg Gyulán, az Élővíz-csatorna melletti nádasban egy zsákban. A DNS-vizsgálat minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy Szathmáry Nikolett maradványait találták meg. A rendőrség többször újraindította a nyomozást, a feltételezések szerint Niki gyilkosa valószínűleg gyulai volt, és valahogyan magával csalta a kislányt.

Máig nem ért haza Hollandiából
Egy éve nincs hír a tavaly február 5-én eltűnt, akkor 22 éves Nagy Miklósról. A győri fiatalember a hollandiai Hágából indult vissza vonattal Magyarországra, ám nem érkezett meg, és senki sem tudja, hol van, illetve mi történt vele. Az egyik nyom, hogy iratait, bankkártyáját és pénztárcáját megtalálták egy bécsi postaládában. A rendőrség elkezdte keresni Miklóst, a család pedig magánnyomozót fogadott, felvették a kapcsolatot a német és az osztrák vasúttal, de senki sem tudott információt adni.

Több hónap eltelte után, 2008 júniusában egy román fiú jelentkezett, és azt állította, hogy márciusban kapott egy SMS-t Miklóstól, és telefonon is beszélt vele. A győri fiú azt kérte, találkozzanak a bukaresti pályaudvaron, de a találkozó elmaradt. A magyar ügyészség alapos gyanú hiányában elutasította a bűnügyi nyomozás elindítását, és ugyanez történt Hollandiában is. Noha a család külön honlapot is indított Miki megtalálására, a fiú továbbra sem került elő.

Kilenc év után ugyanúgy várja a gyerekszoba
A 11 éves Till Tamás 2000. május 20-án, éppen a gyereknapon indult lovagolni szülei bajai lakásából a négy-öt kilométerre lévő vadasparkba. Azt ígérte, néhány órán belül hazaér, de nem így történt. A rendőrök és a család a környék szinte minden négyzetcentiméterét átfésülték, de nem találtak semmilyen használható nyomot. A kerékpárjára csak néhány hónap múlva bukkantak rá a lovas tanyára vezető út közelében, egy hétvégi telken, de hiába vizsgálta meg szakértő a biciklit, a rejtélyes eltűnésben nem segített.

A gyerek eltűnése után másfél évvel, 2001 októberében aztán rendőrök kutatták át az egyik bajai szeméttelepet. Azt gyanították, hogy a Till család egyik rossz körülmények között élő, elmeorvos által többször kezelt rokonának, Sz. Jánosnak köze lehet a fiú eltűnéséhez. Az ugyanis bebizonyosodott, hogy a férfi megölte 38 éves barátnőjét, halála után közösült vele, majd egy barátjával elásta a holttestet. Sz. János eleinte tagadta, hogy bármi köze lenne Till Tamás eltűnéséhez, de később azt vallotta, hogy erőszakkal bevitte a fiút a házába, fajtalankodott vele, majd megölte, és a szeméttelepen elásta a holttestét.

A rendőrök azonban hiába forgatták át a szeméttelepet, nem akadtak a holttestre. Sz. János pedig néhány héttel később visszavonta vallomását. A holttest máig nem került elő, így Sz. János csak barátnője meggyilkolásáért került börtönbe. Sokan azt sem tartják kizártnak, hogy Tamást külföldre vitték. Kilenc év elteltével a szobája ugyanúgy várja a fiút, ahogy 2000-ben otthagyta.