Munkahelyek tízezreit veszélyezteti a támogatások átalakítása:
'via Blog this'
A nagyobb agrárüzemek démonizálása annak tükrében érthetetlen, hogy a Kádár-rendszer utáni tervgazdálkodás romjain ezek a cégek jelentették az agrárium tőkesúlyát. Az elmúlt tíz évben a „táguló világ” új versenyhelyzeteket szült, amelyeket nem az ezernyi kicsi (ezernyi külön érdeke) vívott meg, hanem az agrárium tőkesúlyát jelentő nagy gazdaságok. Miért akkor a méltatlan támadás az ágazat Achilles-inára? Purgai Ferencet, a Mezort Zrt. vezérigazgatóját Pelyach Gergely kérdezte.
– Előre menekülnek?
– Mindenképpen. Mi annak idején letettük a voksunkat az állattenyésztés mellett – tradicionálisan állattenyésztő gazdaságokból alakult meg a Mezort csoport, – az összes fejlesztésünket ennek szellemében hajtottuk végre, illetve az összes rendelkezésre álló forrásunkat is erre összpontosítottuk.
– Csak ekkora méretben gazdaságos?
– Igen. Tudható volt, hogy a kvótát kivezetik. Ez bizonyos üzemméretet feltételez, hogy az önköltséget azonos szinten lehessen tartani. Elengedhetetlen az iparszerű tejtermelés. Furcsán hangzik, de sajnos ki kell mondani: iparivá kell tenni a mezőgazdaságnak ezt a szegmensét. (A tejkvóta rendszer 2015. április 1-jétől szűnik meg az Európai Unióban – a szerk.)| Agrárfejlesztés: „Ilyenről csak álmodoztunk” |
| Óriási érdeklődés mellett adták át a Lajta-Hanság Zrt. károlyházi tehenészeti telepének korszerű fejőházát. Az automatizált, körforgó rendszerű berendezést látva Nagy István, a mezőgazdasági tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: ilyen gépekről egyetemista korukban csak álmodoztak. A fejlesztés egy 6,1 milliárdos beruházás során valósult meg, ennek 60 százalékát a Mezort csoport biztosította. A szalagátvágáson azonban az is szóba került: veszélybe kerülhet az eddigi fejlesztések eredménye. |
– Az egyes termelők egymással versenyeznek Magyarországon belül, vagy az importtal? Versenyképesek egyáltalán?
– Versenyképes lenne… vannak azonban olyan kedvezőtlen körülmények, amelyek most jelentkeztek. Ez pedig megkérdőjelezi az eredményességet. Egyrészt az áfa elkerülés! Akár beszélünk róla, akár nem, ez egy létező jelenség, ami jelentősen lenyomja az árakat a mi felvásárlási piacainkon is. A másik új keletű történet az orosz embargó. Több milliárd kilogramm tejtermékről van szó, ami bent ragad az Unióban, és szintén leszorítja az árakat. Harmadrészt pedig a kvóta kivezetés, aminek következtében a tejtermelés 6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben Európában. Mindez olyan felesleget jelent az európai piacon, ami szintén a termelők ellen dolgozik.
– Versenyképes lenne… vannak azonban olyan kedvezőtlen körülmények, amelyek most jelentkeztek. Ez pedig megkérdőjelezi az eredményességet. Egyrészt az áfa elkerülés! Akár beszélünk róla, akár nem, ez egy létező jelenség, ami jelentősen lenyomja az árakat a mi felvásárlási piacainkon is. A másik új keletű történet az orosz embargó. Több milliárd kilogramm tejtermékről van szó, ami bent ragad az Unióban, és szintén leszorítja az árakat. Harmadrészt pedig a kvóta kivezetés, aminek következtében a tejtermelés 6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben Európában. Mindez olyan felesleget jelent az európai piacon, ami szintén a termelők ellen dolgozik.
– A kvóta rendszert tíz éve támadják. A kivezetése legalább olyan nagy baj, mint az eddigi működése?
– Úgy gondolom a kvótarendszernek Magyarországra hátrányos hatása nem volt. Mi ugyanis sosem tudtuk kimeríteni a termelési kvótánkat. Ez egyfajta piacvédelmi szerepet is ellátott. Mindenképpen átmeneti intézkedésre lenne szükség a pillanatnyi túltermelés miatt. Nyilván a piaci folyamatok majd meghatározzák, hogy ki és hol fog tejet termelni…
– Úgy gondolom a kvótarendszernek Magyarországra hátrányos hatása nem volt. Mi ugyanis sosem tudtuk kimeríteni a termelési kvótánkat. Ez egyfajta piacvédelmi szerepet is ellátott. Mindenképpen átmeneti intézkedésre lenne szükség a pillanatnyi túltermelés miatt. Nyilván a piaci folyamatok majd meghatározzák, hogy ki és hol fog tejet termelni…
– Ezt hogy érti? Magyarországon belül majd kialakul, hogy mely cégek maradnak életben, vagy Európában, hogy melyik országok termelői maradnak talpon?
– Ezt már európai szinten kell vizsgálni. Nyilván Magyarország sem tudja függetleníteni magát ettől a folyamattól, de összeurópai szinten lesz majd szelekció.
– Ezt már európai szinten kell vizsgálni. Nyilván Magyarország sem tudja függetleníteni magát ettől a folyamattól, de összeurópai szinten lesz majd szelekció.
– Magyarország milyen esélyekkel indul?
– A hozzánk hasonló modern üzemeknek – amelyek nagy mennyiségű tejet tudnak előállítani kiváló minőségben –, mindig lesz szerepük és helyük az élelmiszerpiacon. Aki kevesebbet fordított a beruházásokra, korszerűtlenebb technológiával dolgozik, esetleg a környezetvédelmi előírásoknak sem tud megfelelni, annak nehéz lesz a következő időszak.
– A hozzánk hasonló modern üzemeknek – amelyek nagy mennyiségű tejet tudnak előállítani kiváló minőségben –, mindig lesz szerepük és helyük az élelmiszerpiacon. Aki kevesebbet fordított a beruházásokra, korszerűtlenebb technológiával dolgozik, esetleg a környezetvédelmi előírásoknak sem tud megfelelni, annak nehéz lesz a következő időszak.
– Az az idő elmúlt, amikor a hátsó udvarban tehenet tartottak?
– Népszerűtlen leszek ezzel, de úgy gondolom, hogy igen.
– Népszerűtlen leszek ezzel, de úgy gondolom, hogy igen.
– Egy ilyen nagy gazdaságnak hány lábon kell állnia? Ha csak egy piacra koncentrálnak, nem teszi ez kiszolgáltatottá?
– Kizárólag állattenyésztésre alapozni nagy kockázat. A mi cégcsoportunknál a tejelő ágazat mellett van sertés tenyésztés és hizlalás, aminek szintén nagy szerepe van az árbevételben. Emellett viszont a növénytermesztés is meghatározó. Tekinthetjük úgy, hogy három lábon áll a cégünk, ami már elegendő a magyar mezőgazdaságban. Mindenképpen hátrányos helyzetben vannak, akik kis termőterülettel rendelkeznek, takarmányozási szempontból kiszolgáltatottak. Ők nehezen tudják megjósolni, hogy a következő évjáratokban kialakuló terményárak miatt milyen önköltségekkel számolhatnak. Magyarország mezőgazdaságára jellemző, hogy a növénytermesztés szerepe egyre nagyobb, mivel a jövedelmezősége is jobb. Az állatállomány mostanra elég jól lecsökkent, és emiatt a vetésforgóban is sokkal egyszerűbb módozatokat választanak a gazdák. Két, három növényre alapítják a gazdaságukat, ami a természeti környezet miatt sem kedvező…
– Kizárólag állattenyésztésre alapozni nagy kockázat. A mi cégcsoportunknál a tejelő ágazat mellett van sertés tenyésztés és hizlalás, aminek szintén nagy szerepe van az árbevételben. Emellett viszont a növénytermesztés is meghatározó. Tekinthetjük úgy, hogy három lábon áll a cégünk, ami már elegendő a magyar mezőgazdaságban. Mindenképpen hátrányos helyzetben vannak, akik kis termőterülettel rendelkeznek, takarmányozási szempontból kiszolgáltatottak. Ők nehezen tudják megjósolni, hogy a következő évjáratokban kialakuló terményárak miatt milyen önköltségekkel számolhatnak. Magyarország mezőgazdaságára jellemző, hogy a növénytermesztés szerepe egyre nagyobb, mivel a jövedelmezősége is jobb. Az állatállomány mostanra elég jól lecsökkent, és emiatt a vetésforgóban is sokkal egyszerűbb módozatokat választanak a gazdák. Két, három növényre alapítják a gazdaságukat, ami a természeti környezet miatt sem kedvező…
– De van-e piaca a többi növénynek, vagy van-e ereje az olyan intézkedéseknek, mint a mostantól kötelező zöldítési előírás?
– Ez a zöldítés is éppen ezen folyamatok ellensúlyozására szolgál. A természet-közelibb vetésforgók visszavezetésére. A kisgazdaságok egy két növénnyel nagyon jól át lehetett évtizedeket munkálkodni, és kiszorultak a pillangós növények a vetésforgóból. (A 2015-től kötelező úgynevezett zöldítési előírás lényege, hogy a gazdálkodóknak az általuk megművelt terület 5 százalékán „ökológiai célterületet” kell létrehozniuk, amit a minisztérium által meghatározott növényekkel kell beültetni. – a szerk.)
– Ez a zöldítés is éppen ezen folyamatok ellensúlyozására szolgál. A természet-közelibb vetésforgók visszavezetésére. A kisgazdaságok egy két növénnyel nagyon jól át lehetett évtizedeket munkálkodni, és kiszorultak a pillangós növények a vetésforgóból. (A 2015-től kötelező úgynevezett zöldítési előírás lényege, hogy a gazdálkodóknak az általuk megművelt terület 5 százalékán „ökológiai célterületet” kell létrehozniuk, amit a minisztérium által meghatározott növényekkel kell beültetni. – a szerk.)
– Azt mondta az állatállomány „elég jól” lecsökkent. Ez elkerülhetetlen volt az elmúlt évtizedekben?
– Bekövetkezett. Azért beszéltem múlt időben, mert mostanra stabilizálódott, esetenként növekedett is. A tejágazatban például gyenge növekedést tapasztalhattunk már a múlt év végén, és a statisztikák szerint a hízó sertés állomány is nőtt. Ismétlem: még most is csak talán harmada a korábbi állatállománynak!
– Bekövetkezett. Azért beszéltem múlt időben, mert mostanra stabilizálódott, esetenként növekedett is. A tejágazatban például gyenge növekedést tapasztalhattunk már a múlt év végén, és a statisztikák szerint a hízó sertés állomány is nőtt. Ismétlem: még most is csak talán harmada a korábbi állatállománynak!
– Ezt a folyamatot megakaszthatja most a támogatás átalakítás?
– Mindenféleképpen! Lelassíthatja. Ha maradunk a számoknál: ez a támogatás elvonás 525 céget érint. Nevezzük őket nagyüzemeknek. Ezeknél van a tejelő tehén állomány 54 százaléka. Nem kell ecsetelni, hogy az összlétszám több mint felét tartó cégek tenyésztési kedvére milyen káros következményei lehetnek ennek. Ugyanez az arány a sertéságazatban 40 százalékos. A hízó sertések ekkora része jön a most érintett nagyvállalatoktól.
– Mindenféleképpen! Lelassíthatja. Ha maradunk a számoknál: ez a támogatás elvonás 525 céget érint. Nevezzük őket nagyüzemeknek. Ezeknél van a tejelő tehén állomány 54 százaléka. Nem kell ecsetelni, hogy az összlétszám több mint felét tartó cégek tenyésztési kedvére milyen káros következményei lehetnek ennek. Ugyanez az arány a sertéságazatban 40 százalékos. A hízó sertések ekkora része jön a most érintett nagyvállalatoktól.
– Van egy régi, ki nem mondott, de létező vita: miért kell támogatni a mezőgazdaságot úgy, hogy közben hasonló, mondhatni alanyi jogon járó összegekre más ágazatok nem jogosultak. Támogatás nélkül hogy nézne ki az agrárium, rentábilis lenne?
– Ebben az esetben a mezőgazdaság úgy lehetne rentábilis, ha a fogyasztói, és felvásárlási árak növekednének. Politikai érdek is, hogy az élelmiszer árakat alacsony szinten tartsuk. A támogatások rendszere nem magyar találmány! Az Európai Unió ezt már sokkal korábban alkalmazta, mint hogy Magyarország belépett volna.
– Ebben az esetben a mezőgazdaság úgy lehetne rentábilis, ha a fogyasztói, és felvásárlási árak növekednének. Politikai érdek is, hogy az élelmiszer árakat alacsony szinten tartsuk. A támogatások rendszere nem magyar találmány! Az Európai Unió ezt már sokkal korábban alkalmazta, mint hogy Magyarország belépett volna.
– Azt mondja 2007-ben alakították ki a saját fejlesztési tervüket. A mezőgazdaságban egy-két év alatt nincs nagy haszon. Sokszor évtizedek is szükségesek az eredményességhez. A saját terveiket újra kell gondolni?
– Nagyon előrehaladott állapotban vagyunk. Év végére szinte valamennyi termelő beruházásunkat át tudjuk adni. A gondot az jelenti, hogy a támogatások idáig jól tervezhető, mérhető elemei voltak a gazdálkodásnak. Ha a termelő beruházásainkat átadjuk – könyvelői szakszóval „aktiváljuk” – az olyan amortizációt jelent, ami az önköltségünket jelentősen megnöveli.
– Nagyon előrehaladott állapotban vagyunk. Év végére szinte valamennyi termelő beruházásunkat át tudjuk adni. A gondot az jelenti, hogy a támogatások idáig jól tervezhető, mérhető elemei voltak a gazdálkodásnak. Ha a termelő beruházásainkat átadjuk – könyvelői szakszóval „aktiváljuk” – az olyan amortizációt jelent, ami az önköltségünket jelentősen megnöveli.
– Ezen a gondolatsoron tovább haladva, a támogatási rendszer átalakítása a cég hétköznapjaiban hol jelentkezik?
– A költség-gazdálkodásban. Nem szeretnék senkit riogatni. Mi úgy gondoltuk, hogy ezzel hosszú távon akarunk foglalkozni. Eddig is tejelő teheneket tartottunk, ezt folytatni akarjuk. Létszámcsökkentésben nem gondolkodtunk. Az input anyagokat viszont felül kell vizsgálni. Mennyit használunk, milyen minőségben? Nyilván szükség lesz optimalizálásra. Aki viszont nem tudott ilyen szinten beruházni, nem fordított ennyi pénzt erre, és könnyebb szívvel meg tudja hozni azokat a döntéseket, ami ilyen csökkentéshez vezet, ott elképzelhető az elbocsájtás. Nem tud mást csinálni. Csökkenti az állatlétszámot, ami a munkaerő csökkentését vonzza mag után…
– A költség-gazdálkodásban. Nem szeretnék senkit riogatni. Mi úgy gondoltuk, hogy ezzel hosszú távon akarunk foglalkozni. Eddig is tejelő teheneket tartottunk, ezt folytatni akarjuk. Létszámcsökkentésben nem gondolkodtunk. Az input anyagokat viszont felül kell vizsgálni. Mennyit használunk, milyen minőségben? Nyilván szükség lesz optimalizálásra. Aki viszont nem tudott ilyen szinten beruházni, nem fordított ennyi pénzt erre, és könnyebb szívvel meg tudja hozni azokat a döntéseket, ami ilyen csökkentéshez vezet, ott elképzelhető az elbocsájtás. Nem tud mást csinálni. Csökkenti az állatlétszámot, ami a munkaerő csökkentését vonzza mag után…
| Tömeges elbocsátások jöhetnek |
| Csak a juhágazatban háromszáz munkahely szűnhet meg a hazai és az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása következtében csökkenő juhállomány miatt – írja a Napigazdaság.hu. A juhágazaton kívül azonban a tejtermelést, sőt az állattenyésztés egészét is nagyon keményen sújtja a támogatási rendszer átalakítása. |
– Divatos vita a nagy üzemek és kis gazdaságok egymásra utaltságának, egymás mellett létezésének kérdése. Nagyüzem nélkül fenntartható az agrárium?
– Minden gazdálkodási formának meg van a szerepe. Említettem a nagyüzemek jelentőségét az állatállomány fenntartásában. A foglalkoztatási oldalt is meg kell említeni: 33 ezer munkavállaló dolgozik a támogatás elvonással sújtott nagy cégeknél. Ezek a vállalatok a mezőgazdaság kibocsájtásának közel 20 százalékát adják. Tehát ha átmenetileg visszafognák a működésüket, az a GDP-ben is közvetlenül jelentkezne. Nem biztos, hogy ezt a mértéket egyből vissza tudnák építeni a kisgazdálkodók. Nem lépnének ugyanis be abba a szegmensbe, amivel a nagyüzemek felhagynának.
– Minden gazdálkodási formának meg van a szerepe. Említettem a nagyüzemek jelentőségét az állatállomány fenntartásában. A foglalkoztatási oldalt is meg kell említeni: 33 ezer munkavállaló dolgozik a támogatás elvonással sújtott nagy cégeknél. Ezek a vállalatok a mezőgazdaság kibocsájtásának közel 20 százalékát adják. Tehát ha átmenetileg visszafognák a működésüket, az a GDP-ben is közvetlenül jelentkezne. Nem biztos, hogy ezt a mértéket egyből vissza tudnák építeni a kisgazdálkodók. Nem lépnének ugyanis be abba a szegmensbe, amivel a nagyüzemek felhagynának.
– Nincsenek rá felkészülve?
– Nincsenek. A tejelő tehenészet például igen nagy beruházás igényű ágazat. A beruházás után pedig nagyon sokára térül meg. Emellett nem látom azt a kockázatvállalást sem a kis termelőknél, ami egy ilyen feladat felvállalásával járna.
– Nincsenek. A tejelő tehenészet például igen nagy beruházás igényű ágazat. A beruházás után pedig nagyon sokára térül meg. Emellett nem látom azt a kockázatvállalást sem a kis termelőknél, ami egy ilyen feladat felvállalásával járna.
– Kisebb lesz a közvetlen támogatás, az Uniós keret is, a nemzeti társfinanszírozás rendszere átalakul, az agrár-környezetgazdálkodási támogatást felfüggesztették, a tervek szerint 2016-ig. Van ennyi sebkötöző a magyar mezőgazdaságban?
– Nincs. Az említett agrár-környezetgazdálkodási program éppen az egyik fájó pontunk. A mostani bejelentések szerint 2016 januárjától indítják újra. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az tudja, hogy januártól nem lehet beindítani egy programot. Gazdálkodási évhez kötődött eddig is ez a támogatás, ami viszont októberben indul. Ha tehát a januárt vesszük alapul, akkor csak a következő októberben lehet újraindulni, ami két év kiesést jelent. Ha agrár-környezetgazdálkodási tevékenységet végzünk – csak a szántóföldi részét például 8 éve csináljuk, de voltak olyan élőhely-fejlesztés és élőhely-védelmi intézkedések is, ami a támogatástól függetlenül 20 éve fut – ha két évet kihagyunk, akkor hogyan tudjuk azt tovább folytatni? Idáig megtartóztattuk magunkat, hogy nagy mennyiségű tápanyagot juttassunk ki, hogy tiltott növényvédő szert használjunk, hogy a költőhelyeket ne háborgassuk – ha most kihagyunk két évet ebben a folyamatban, akkor mi lesz utána? Ennek a 8 vagy 20 évnek az eredményeit egyszerűen megsemmisítjük. Ennek értelmét nem látom…
– Nincs. Az említett agrár-környezetgazdálkodási program éppen az egyik fájó pontunk. A mostani bejelentések szerint 2016 januárjától indítják újra. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az tudja, hogy januártól nem lehet beindítani egy programot. Gazdálkodási évhez kötődött eddig is ez a támogatás, ami viszont októberben indul. Ha tehát a januárt vesszük alapul, akkor csak a következő októberben lehet újraindulni, ami két év kiesést jelent. Ha agrár-környezetgazdálkodási tevékenységet végzünk – csak a szántóföldi részét például 8 éve csináljuk, de voltak olyan élőhely-fejlesztés és élőhely-védelmi intézkedések is, ami a támogatástól függetlenül 20 éve fut – ha két évet kihagyunk, akkor hogyan tudjuk azt tovább folytatni? Idáig megtartóztattuk magunkat, hogy nagy mennyiségű tápanyagot juttassunk ki, hogy tiltott növényvédő szert használjunk, hogy a költőhelyeket ne háborgassuk – ha most kihagyunk két évet ebben a folyamatban, akkor mi lesz utána? Ennek a 8 vagy 20 évnek az eredményeit egyszerűen megsemmisítjük. Ennek értelmét nem látom…
– Az indokát sem?
– Szerintem szabályozási problémák miatt történhetett így. Nem tudtuk megalkotni azokat a rendeleteket, illetve szabályozási környezetet, ami folyamatossá tehette volna ezt a programot.
– Szerintem szabályozási problémák miatt történhetett így. Nem tudtuk megalkotni azokat a rendeleteket, illetve szabályozási környezetet, ami folyamatossá tehette volna ezt a programot.
– Hol van a mezőgazdaság érdekképviselete?
– Lassan oda jutunk, hogy minden termelőnek magáért kell kiállni. Elvileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának lenne ebben szerepe. A Kamara viszont egyelőre az átalakulása, illetve újra-alakulása körüli tevékenységgel van elfoglalva. Nekik is nehéz szerepük van ebben a játszmában, mert úgy érzem, hogy a kisgazdálkodók védelmének szerepét szánták maguknak. A nagyüzemeknek ki kell állni a nyilvánosság elé, és megmutatni miért fontos a mezőgazdaság, az ország, a gazdaság számára, hogy működni tudjanak…
– Lassan oda jutunk, hogy minden termelőnek magáért kell kiállni. Elvileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának lenne ebben szerepe. A Kamara viszont egyelőre az átalakulása, illetve újra-alakulása körüli tevékenységgel van elfoglalva. Nekik is nehéz szerepük van ebben a játszmában, mert úgy érzem, hogy a kisgazdálkodók védelmének szerepét szánták maguknak. A nagyüzemeknek ki kell állni a nyilvánosság elé, és megmutatni miért fontos a mezőgazdaság, az ország, a gazdaság számára, hogy működni tudjanak…
– Ez egyelőre hiánycikk.
– Úgy gondoltuk, a mi feladatunk a termelés, és hogy jó minőséggel lássuk el az országot. Nem voltunk felkészülve erre a helyzetre.
– Úgy gondoltuk, a mi feladatunk a termelés, és hogy jó minőséggel lássuk el az országot. Nem voltunk felkészülve erre a helyzetre.
– Itt van az orosz embargó, illetve a Brüsszelben kidolgozott kompenzációs keret. Ezt első körben az exportjuktól megfosztott termelők kaphatnák. A magyarok mégis kimaradtak. Senki nem segítette őket. Ez mutatja, hogy enne szerepe a közös érdekképviseletnek. Információ híján a cégek nem tudják, hogyan pályázzanak.
– Ezt jól látja…
– Ezt jól látja…
– Önöket nem érinti, nagyban?
– Minden, a mezőgazdaságban zajló folyamat, hiányosság érint minket is…
– Minden, a mezőgazdaságban zajló folyamat, hiányosság érint minket is…
Címkék
