Méhes Ákos - Kisalföld napilap
http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/
1956_otvennegy_evig_a_fiok_melyen_orzott_dramai_fotok/2186103/
Eddig nem látott felvételek Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseiről, amiket a kórház egyik akkori orvosa készített.
Ötvennégy évig porosodtak valahol azok a máig rejtegetett fotók, amik Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseiről tanúskodnak. Ez idáig ismeretlen képes töredék 1956. október 26-ról: a múzeum előtt vonuló tömegről, majd néhány órával később a kórház udvarán fekvő halottakról.
Az idő múlásával egyre kerülnek elő újabb és újabb megdöbbentő, eddig lappangó felvételek a ma ötvennégy éve történt iszonyatos mosonmagyaróvári sortűzről. Néhány éve a Kisalföld mutatta be Simon József kanonok addig nem publikált felvételeit a békésen vonuló tömegről, majd a sortűz áldozatainak temetése megrendítő pillanatairól. Az atya akkor – elmondása szerint – három tekercs filmet készített, amit azonnal maga hívott elő, majd ötven évig rejtegetett. A tekercsek közül sajnos egy azóta sem került elő. Azon láthatóak lennének a kórházfolyosón és az épületen kívül kiterített halottak.
A Hansági Múzeumnak adta át az inkognitóját őrző orvos. A most előkerült képek viszont ezekről a döbbenetes pillanatokról is tanúskodnak. A fotókat a kórház egyik akkori orvosa készítette, majd őrizte egészen mostanáig. A képek a közelmúltban kerültek a Hansági Múzeum gyűjteményébe. A doktor azonban kilétét még ötvennégy év elteltével sem szerette volna felfedni, Thullner István helytörténésznek azonban mesélt a gyászos nap történéseiről és a felvételek keletkezéséről. Az orvosok beszámolóit a Karolina Kórház 150 éves történetét bemutató kiadvány ’56-os fejezetébe gyűjtötte össze a helytörténész.
A sokáig titkolt fotókon megelevenedik a múlt, az ötvennégy évvel ezelőtti Mosonmagyaróvár. Az orvos amatőr fotósként szinte mindenhová magával vitte fényképezőgépét. Így 1956. október 26-án is vele volt a masina a kórházban.
Mindenki, mindenütt operált. Az első filmkockákon a kórház előtt vonuló, a múzeumnál gyülekező tömeg látszik. Arcok nem láthatók, a fotós csak a kórház elé ment le, innen fényképezte az embereket. Az akkori doktorok elbeszélése szerint ugyanis a vonuló tömeg láttán a kórházban megtiltották, hogy a dolgozók is kimenjenek közéjük. Nem sokkal később, a lövések és robbanások hangjára rossz előérzetük támadt, ezért már elő is készültek a legrosszabbra.
A sortűz sebesültjeivel délelőtt fél 11 tájban jöttek az első járművek. Lovas kocsikon, személyautókon és a határőrség teherautóin hozták a lőtt sebekkel, többnyire súlyosan sérülteket és tették le őket a kórház udvarán. Ezekről a pillanatokról nem készültek felvételek, nem volt ugyanis idő már a fotózásra. A kórház orvosgárdája az első rémület után dr. Zsibóy István igazgató főorvos vezetésével azonnal munkához látott. Elkülönítették a beszállítás alatt meghaltakat, a láthatóan súlyos és a kevésbé súlyos sérülteket. A kórház folyosóján fekvőket homlokukon megjelölték, hogy milyen sürgősségi sorrendben kerüljenek a műtőbe. A főorvos asszisztensei sietve láttak hozzá az ellátásukhoz. Rövidesen csatlakozott a sebészcsoporthoz dr. Székelyhidy László katonaorvos is, aki a műszaki laktanya mentőkocsijával vitt be két sebesült akadémistát. A nagyműtőben két orvos folyamatosan operált, még a kórház belgyógyásza és nőgyógyásza is segédkezett az ellátásban. Nemcsak a nagyműtőben operáltak, hanem az előkészítőben is. Még a súlyosan beteg dr. Modrovich Emil korábbi tüdőgyógyász főorvos is aktívan bekapcsolódott a sebesültek ellátásába, a kórház valamennyi orvosával és ápolójával együtt.
A lőtt sebeknél megállapították, hogy azok robbanó lövedékektől származnak, ezért ellátásukhoz úgynevezett gázödémaszérumra volt szükségük. Ezt az osztrák egészségügyi szervek juttatták el a határra több más gyógyszerrel együtt. Időközben Győrből is érkezett egy sebészorvos és a legsúlyosabb eseteket rögtönzött ellátás után Győrbe szállították. A kórházban maradtak teljes ellátása csak késő estére fejeződött be. A doktornak ekkor jutott ismét ideje arra, hogy elővegye fényképezőgépét és megörökítse a kórház udvarán fekvő áldozatokat.
A kórház 1956-os iratanyaga eltűnt. A beszámolók szerint a kórház területén meghalt sebesültekről az akkori gondnok pontos névsort is készített, ez azonban más kórházi iratokkal együtt eltűnt. A kórház 1956-os teljes iratanyagát 1957 őszén a győri katonai elhárítás tisztjei teherautóval elvitték. E dokumentumokról semmit sem tudni, de talán ezek is egy komód vagy íróasztal fiókja mélyén várják, hogy több mint fél évszázad elteltével – a doktor fotóihoz hasonlóan – nyilvánosságra kerüljenek, és talán vannak még eddig titkolt felvételek Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseiről.
Az első filmkockákon a kórház előtt vonuló, a múzeumnál gyülekező tömeg látszik, az utolsókon a kórház udvarán fekvő áldozatok.
A beszámolók szerint a kórház területén meghalt sebesültekről az akkori gondnok pontos névsort is készített, ez azonban más kórházi iratokkal együtt eltűnt.
HOZZÁSZÓLÁSÖtvenhat elhullajtott levelei Mosonmagyaróváronamivarosunk 2010.10.29. 11:36
Ezek az archív képek már megtekinthetők a Városi Kollégium,Gorkij u. 3. sz.alatti épületében
nyílt Mosonmagyaróvár,1956. című emlékkiállításon.
A képeken kívül további korabeli relikviák ( újságcikkek,levelek,zászlók,stb..) , festmények, tematikus fotógyűjtemények és egy emlékérem gyűjtemény is megtalálható.
A kollégium folyosóján kihelyezett asztalokon végig olvasható A mosonmagyaróvári 1956.október 26-ai sortűz áldozatainak sírjai a mosoni temetőben c. tanulmány is.
A kiállítás a Városi Kollégium.a Hansági Múzeum, az Akadémia, a helyi levéltár, a Mosonmagyaróvári ´56-os Egyesület és magánszemélyek felajánlásaiból került összeállításra.
A kiállítás 2010.november 30-ig,hétköznaponként 8.00 és 20.00 óra között tart nyitva.( 2010.11.01.zárva)
2010.11.02. és 2010.11.05. között, 8.00 és 12.00 óra között látogatható.
További érdelődésre ajánlva a: www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu című weboldal és a
www.youtube.com videomegosztó,ahol varosikollegium feltöltő név alatt letölthetők a kollégium prezentációi.