A szociális törvény módosításával kapcsolatos aggályaimat fogalmaztam meg azért, mert a módosítások - véleményem szerint - hátrányosan érintik az ország szinte valamennyi önkormányzatát, de leginkább a kistelepülések további működését veszélyeztetik. Amennyiben a szociális törvény módosítása elfogadásra kerül, a rendszeres szociális segélyezési rendszer, az ezzel kapcsolatos foglalkoztatás gondot jelenthet a települések számára. Taktaharkány települést említve példaként, a 4100 lakosú nagyközségben kb. 340 rendszeres szociális segélyezett van. A tervezet szerint 9 hónapig tartó foglalkoztatást kellene biztosítanunk számukra. Ez egy ilyen nagyságú, vagy még kisebb településen megvalósíthatatlan.
Magyar Országgyűlés
Önkormányzati és Területfejlesztési
Bizottsága
Gy. Németh Erzsébet elnök
BUDAPEST Pf. 2.
1357
Tisztelt Elnök Asszony!
Amikor 2008. november 12-én meghívottként részt vehettem az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság ülésén, biztatást kaptam arra vonatkozóan, hogy további javaslataimat, ajánlásaimat küldjem meg a bizottság részére.
Akkor a szociális törvény módosításával kapcsolatos aggályaimat fogalmaztam meg azért, mert a módosítások - véleményem szerint - hátrányosan érintik az ország szinte valamennyi önkormányzatát, de leginkább a kistelepülések további működését veszélyeztetik.
Amennyiben a szociális törvény módosítása elfogadásra kerül, a rendszeres szociális segélyezési rendszer, az ezzel kapcsolatos foglalkoztatás gondot jelenthet a települések számára. Taktaharkány települést említve példaként, a 4100 lakosú nagyközségben kb. 340 rendszeres szociális segélyezett van. A tervezet szerint 9 hónapig tartó foglalkoztatást kellene biztosítanunk számukra. Ez egy ilyen nagyságú, vagy még kisebb településen megvalósíthatatlan.
Ezen probléma áthidalásaként, egyik lehetséges megoldásaként az alábbi javaslattal élek.
Az Országgyűlés 48/2002.(VII.19.) OGY határozatában földbirtok-politikai irányelvként szerepel a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása, illetve a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása.
A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 1.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint "Az állam ezeket a földeket mezőgazdasági és erdőgazdálkodási céllal részben vagyonkezelés, részben más jogcímen történő használatba adással hasznosítja..."
Az irányelvek és a törvény figyelembe vételével javaslom, hogy a Magyar Állam a tulajdonában álló, a Nemzeti Földalaphoz tartozó, erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésre alkalmas földterületeket vagyongazdálkodási, vagyonkezelési céllal ingyenesen adja át az önkormányzatoknak, hozzájárulva ezzel a közfoglalkoztatás színvonalának emeléséhez. Mindannyian tudjuk, hogy a közhasznú, közcélú munka nincs definiálva, ezek hatékonyságát évek óta senki nem vizsgálta. Legyen az a cél, hogy ezzel a foglalkoztatási formával értelmes, értékteremtő, valóban hasznos munkát tudjunk végeztetni a munkájukat elvesztett, de munkavégzésre hajlandó polgárokkal, de megfelelő tevékenységet tudjunk biztosítani az alulképzett, szakmával, esetleg 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkező munkaerő számára. Az 1990-es évektől egyre fogy az ország erdőállománya. A privatizáció során az erdőterületeket felvásárolták, letermelték, az újbóli szakszerű telepítés nagyon sok esetben elmaradt.
Az általam vezetett Taktaharkány nagyközségre nem ez a jellemző. Amíg nagyon sok önkormányzat az egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetben értékesíti területeit, ingatlanait, addig mi mezőgazdasági földterületeket, erdőterületeket, legelőket vásárolunk, erdőket telepítünk, így tudunk biztosítani 20-30 embernek hasznos munkát kora tavasztól késő őszig. Tapasztalataink szerint - megfelelő szakember irányításával és ellenőrzésével - jó minőségű munkát tudnak végezni az erdőművelés során.
A helyben való foglalkoztatás hozzájárul a településhez való kötődés erősítéséhez, megállítja a vidékről városba történő elévándorlást, a kistelepülések elnéptelenedését. De nemcsak az emberi oldala fontos ennek a javaslatnak. A folyamatos erdőtelepítés környezeti hatásai néhány év múlva pozitív hatást váltanak ki a levegőtisztaság javulása, a talajerózió megállítása kérdésében.
A médiában szinte naponta halljuk, hogy szabálysértések, bűncselekmények következtében folyamatosan fogyatkozik az ország erdőállománya. Mint ahogyan azt mindannyian tudjuk, a lakosság jelentős része fát használ fűtésre, nem kifejezetten a földgáz árának drasztikus emelkedése miatt. Ha a településeken olyan munkát biztosítunk az emberek részére, mellyel értéket teremtenek, saját munkavégzésük során tapasztalják meg ezen munkák nehézségét, megtanulják becsülni a munkával létrehozott "terméket", esetleg közreműködnek annak megóvásában is.
A nemzeti vagyonkezelő Ügynökség folyamatosan értékesíti az állami földeket. Az árveréseken a kisgazdálkodók, a családi gazdaságok, az értékesíteni kívánt földterület szomszédságában lakó egyszerű gazdák sok esetben vásárlóként számításba sem jöhetnek, hiszen a tőkeerős spekulánsok, nagybirtokosok vannak jelen az értékesítés folyamatában. Olyan emberek juthatnak hozzá értékes földterületekhez, akiknek semmilyen kötődésük nincs a településekhez, anyagi haszonszerzés céljából a földet továbbértékesítik, nem teremtenek munkahelyet. 2011-től megnyílik a földpiac a külföldiek előtt is, mely ismét jelentősen megnehezítik a magyar kisgazdák, termelők földhöz való jutását, de jelentheti ez azt is, hogy néhány éven belül többszörösére emelkedik a termőföld értéke. Ebből adódóan azok járnak majd jól, akik nem termelési, hanem befektetési céllal vásárolnak földeket, erdőket, legelőket, így Európa egyik legjobb minőségű termőföldje kereskedelmi árucikk lesz csupán.
Tisztában vagyok azzal, hogy - ha ez a javaslat pozitív véleményt vált is ki a jogszabályalkotókban - megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. Meg kell teremteni a jogszabályi hátteret, de fel is kell erre készülnie mind az önkormányzatoknak, mind a Magyar Államnak, mint a földterületek tulajdonosának. Javaslom ezért, hogy a szerencsi kistérség, mint az ország 33 leghátrányosabb kistérségeinek egyike legyen első ennek a projektnek a megvalósításában, szolgáljon mintául a további gyakorlat kialakítása során. Az országos adatok bizonyítják, hogy vidékünkön a legmagasabb arányú a munkanélküliség, ezen belül is a képzetlen munkaerő aránya a legmagasabb.
Sajnos a térség, a Taktaköz, a Harangod-vidéke, hagyományosan mezőgazdasági jellegét lassan elveszíti, egyre több a parlagon hagyott földterület, jellemző az elszegényedés. Megjelent a munkaerőpiacon a Szerencsi Cukorgyár bezárása miatt "felszabaduló" munkaerő, új munkahelyek nem létesülnek, ezek az emberek bekerülnek a munkanélküli ellátásba, ahonnan, mint tudjuk újra kikerülni nagyon nehéz. Ezzel a lehetőséggel évekre tudnánk munkát biztosítani az itt élő emberek jelentős hányadának. A kísérleti projekt tapasztalatai alapján ki lehet majd dolgozni az egész országra vonatkozó megvalósítási tervet.
Természetesen ezt a feladatot csak megfelelő szakértelemmel, tapasztalatokkal rendelkező szakemberek irányításával lehet megvalósítani, az erdőgazdálkodás során a jó gazda gondosságával kell eljárni. A javaslat esetleges támogatása esetén szívesen állok rendelkezésre, hiszen hosszú évek erdőművelési tapasztalata áll mögöttünk.
Kérem Elnök Asszonyt és a bizottság tagjait, gondolják át és vitassák meg ezt a lehetőséget. Megvalósulása esetén közvetett módon a Magyar Állam lehetne az egyik legnagyobb foglalkoztató, összefogásban a településekkel.
Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy egyidejűleg megküldöm javaslatomat Szűcs Erika miniszter asszonynak, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság valamennyi tagjának.
További munkájukhoz kívánok sok sikert!
Taktaharkány, 2008. november 19. Tisztelettel:
Varga László
polgármester
http://olevendula.multiply.com/calendar/item/10235
