Ügyvédje szerint egyre nehezebben viseli a börtönt Budaházy György. Szikinger István bejelentette: a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
Szikinger István a terrorcselekménnyel vádolt férfi családtagjaival közösen tartott sajtótájékoztatót a Kozma utcai börtönnél. Budaházy édesanyja azt állította, hogy fiának nem adják oda a beküldött vitaminokat. A védő pedig arról beszélt, hogy az apahiány Budaházy György kislányának bizonyíthatóan pszichikai károsodást okozott.
Szikinger István bejelentette: a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, hogy érvényt szerezzen a tisztességes eljáráshoz való jognak. „Ez a letartóztatás is, – azt gondoljuk – teljesen indokolatlan. Ennek a letartóztatásnak a fenntartása is kapcsolódik az eljárás nem tisztességes voltához. Abban a tekintetben mindenféleképpen, hogy Budaházy Györgyre azt mondták, hogy fennáll nála a szökés és a bűnismétlés veszélye. Az első letartóztatási végzésben megállapították, hogy nem áll fenn a szökés veszélye” – fogalmazott a védő.
Budaházy György 2009 júniusa óta van előzetes letartóztatásban. Az ügyészség szerint ő volt az egyik vezetője a Hunnia Mozgalomnak, amely az előző ciklusban Molotov-koktélokat dobott balliberális országgyűlési képviselők otthonaira.
Csütörtökön kezdődik meg a zsidó embervadászok parancsára a koncepciós kirakatper egy magyar, hadfi, dr. Képíró Sándor ellen. Az agg embernek valószínűleg csak az "róható fel". hogy a zsidók által annyira gyűlölt szervezet, a csendőrség tagja volt.
Szemenyei-Kiss Tamás Patkányút – történelmi háttérrel (4. rész)
2011-02-18
AZ UTOLSÓ ESÉLY ÉS A NEMZETI MORÁL
"Ahhoz, hogy megértsük a dr. Képíró Sándor egykori csendőrtiszt védelmét ellátó sajátos tevékenységet űző Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat eszmei hovatartozását, úgy vélem elégséges, ha betekintünk a Szolgálat védenceinek névsorába.Dr. Zétényi Zsolt, dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Gyurta Tibor Roland, dr. Morvai Krisztina, és a jogtörténész Kádár Éva neveivel fémjelzett üzleti vállalkozást az utóbbi években a demokratikus intézményeket támadó ügyfeleik (jogi) tanácsadóiként ismerhettük meg. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat az MTV székházát megostromló radikálisokat és a nemzetiszocialista eszmeiséget nyíltan felvállaló Lelkiismeret88 Csoportot is támogatásáról biztosította, ugyanakkor a néhai csendőrnyomozó Kristóf Lászlónak, Budaházy Györgynek, a rendzavarásért eljárás alá vont Németh Csabának, az 1994-ben működését bejelentett Hungarista Mozgalom társelnökének Ekrem Kemál Györgynek, a budapesti randalírozások „hősének” Gőbl Györgynek és a Kuruc. info egyik szerkesztőjének, Novák Elődnek nyújtott jogsegélyt „hazafias küzdelmük” elősegítésére...."
"...Ha elfogadjuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségével védekező csendőrszázados állítását, mely szerint őt csak 1944. június 1.-től alkalmazták ismételten a Magyar Királyi Csendőrség kötelékében – de ez az állítása is vitatható! – akkor sem mentesült a Jaross által kiadott 9615/1944 illetve 6136/1944 számú titkos utasítások alól, melyeket minden csendőrparancsnok megkapott...."
"A Jaross-lista (esetlegesen így, dr. Képíró Sándor csendőrtiszttel összefüggésben) talán nem létezik..."
"...Arról nincs ismeretünk, hogy dr. Képíró Sándor százados csendőrparancsnokként bárhol, bármikor is megtagadta volna a népellenes parancsokat...."
"...Most békeidő van. Úgy nézett ki, hogy minden rendben lesz: a polgári szabadság Európai Uniójában dolgozhatunk. Tévedtünk. Szégyelljük magunkat, de inkább Önöktől kérünk segítséget az elemi túléléshez, mint hogy a puszta létünkért könyörögjünk a hatalomnak egy diktatúrában."
A volt pécsi megyéspüspök nem vonult volna nyugdíjba januárban, ha nem indul ellene a médiában lejárató kampány. Mayer Mihály a Hír TV Célpont című műsorának adott interjújában arról beszélt: túlságosan következetesen képviselte a keresztény értékeket, ezért lehetetlenítették el „liberális ideológusok”.
Október óta a rendőrség a pécsi egyházmegye gazdálkodásával összefüggésben közel negyven ügyben folytat nyomozást, de a püspök szerint a feljelentéseknek nincs alapja. A Célpontnak a nyugalmazott főpásztor úgy fogalmazott: nincs tudomása arról, hogy beosztottjai munkájuk során bármilyen bűncselekményt elkövettek volna.
Soha nem vettem észre, hogy Wolf Gyula az egyházmegye pénzét saját célra használta volna fel, vagy eltette volna. A gazdálkodásban jelentkező esetleges problémákra a vizsgálatok során fény fog derülni – mondta a Célpontnak Mayer Mihály, a pécsi egyházmegye nyugalmazott főpásztora.
A riportból az is kiderül, ki és mikor poloskáztatta be a pécsi püspökséget. A Mayer Mihállyal készült exkluzív interjút teljes terjedelmében péntek este 21.30-tól sugározza a Hír Televízió.
Nem ismerte el bűnösségét az Új Magyar Gárda fővárosi kapitánya a pénteken kezdődött büntetőperében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A büntetlen előéletű férfit az egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják, amiért egy év szabadságvesztés büntetés is kiszabható.
Az ügyészség pénteken ismertetett vádirata szerint a vádlott a Magyar Gárda Mozgalom tagja és vezető tisztségviselője volt. Néhány nappal azután, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megszüntette a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, 2009. július 11-én megalakult az Új Magyar Gárda, amely az ügyészség álláspontja szerint a feloszlatott szervezettel azonos célokkal és felépítéssel, hasonló elvi alapokon folytatta tevékenységét, tehát gyakorlatilag az ügyészség szerint azonos a feloszlatott szervezettel.
A vádlott az Új Magyar Gárda budapesti kapitányaként 2009. november 5-én egy kőbányai sörözőben Magyar Gárda egyenruhában tagtoborzó gyűlést tartott - írja a vádirat. Amikor beszéde közben a rendőrök igazoltatták, Magyar Gárda adatfelvételi lapokat és pártoló tagsági adatfelvételi lapokat találtak nála, amelyeket lefoglaltak, őt pedig előállították. A kapitány 2009. november 20-án egy XXI. kerületi sörözőben tartott beszédet, ahonnan a rendőrök újfent előállították. 2009. november 22-én egy Magyar Gárda egyenruhát viselő csoport a budapesti gárdakapitány vezénylése alatt alakzatban vonult a budai Bartók Béla úton. Itt a vádlottat a rendőrök ismét igazoltatták és előállították. Mindezek alapján vádolja őt az ügyészség az egyesülési joggal való visszaélés vétségével.
A PKKB-n pénteken megkezdődött tárgyaláson a vádlott, aki büntetlen előéletű és közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel az Országgyűlés Hivatalának hivatalsegédje, bűnösségét, illetve felelősségét nem ismerte el. A negyvenes évei elején járó férfi az Új Magyar Gárdát baráti közösségnek nevezte és a régebbi szerveződéstől megkülönböztető külsőségeket sorolt fel, így például azt mondta: a korábban többek által kifogásolt árpádsávos pajzs helyett a nemzeti színekkel díszített pajzsot hordanak. Azt is mondta: minden baráti körben elneveznek valahogy mindenkit, őt kapitánynak hívják. Teljesen egyenrangúak vagyunk, segítjük egymást – hangoztatta, majd hozzátette, az Új Magyar Gárdában nincsenek tisztségek. Tagadta, hogy bárhol alakzatban vonultak volna, a kérdést firtató bírónőnek azt mondta, az óvodában is hasonló sorokba rendeződve mentek sétálni.
A pénteken meghallgatott tanúk között egy olyan is akadt, aki azt mondta, az Új Magyar Gárda mozgalom, amire interneten lehetett jelentkezni, de a tanúk többsége azt hangoztatta, hogy összejöveteleik csupán baráti beszélgetések voltak, és tagtoborzásról nem is hallottak.
A pert május 31-én újabb tanúk meghallgatásával folytatja Németh Leone bírónő. Június 2-án ítélet is lehetséges az ügyben.
