Bérgyilkosokat fogadott Gyurcsány bulgáriai üzlettársa:
'via Blog this'
A pápa elleni 1981-es merénylet és annak magyar vonatkozásai | Nyomtatható változat |
Az olasz szenátusi bizottság tényként állapította meg, hogy a KGB a bolgár titkosszolgálat tisztjeit bízta meg, II. János Pál likvidálásával. A jelenlegi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc feleségének édesapja, néhai Dobrev úr, bolgár állampolgár, néhai Apró Antal lányát vette feleségül. A házasságból született a jelenlegi magyar miniszterelnök 4., azaz negyedik felesége! Dobrev úrék végig a Goldberger családtól elrabolt villában éltek, mint ahogy utódaik is. 1981-ben az akkor még aktív, többszörös ügynök Dobrev úr, Vidinben / Bulgária/, a bolgár és román határon operatív találkozón vett részt, ahol a pápa elleni merénylet előkészítése volt a téma. A találkozón részt vett a török szürke farkasok képviselője, valamint Antonov úr, a bolgár titkosszolgálat diplomatának álcázott, kiemelt beosztású tisztje. No comment! PPSZ Sajtószolgálat Ki a Sátánnal szövetkezik, házában marad annak.. 2006-03-13 09:20:12 Senkinek nincs köze ahhoz, hogy ki hányszor nősül! Ahhoz sincs senkinek köze, hogy ki, kinek a családjába nősül be. Ám, ha valaki a magyarok miniszterelnöke akar lenni, annak tudnia kell, hogy önnön előélete, családja tagjainak előélete, nem esik-e majd kifogás alá, a Köz mércéje szerint! Földünk szinte minden kicsi és nagy lakójának szeretét bíró, néhai, szentéletű II. János Pál pápa meggyilkolásának kísérlete, emberiség elleni büntett volt. Az abban résztvevők és szervezők a Sátánt hívták segítségül, s örök átokként a házukban is marad! Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, kit nem a nép választott,hanem pártbeli belső puccsal szerezte meg azt a miniszterelnöki pozíciót, amelyben az elmúlt időszakban kialakított személyi kultusza már Ceausescu egykori román diktáréval vetekszik, nemcsak szégyent hozott a magyar népre, a 15 milliós magyar nemzetre, hanem magát a GYALÁZATOT! Apósa, a bolgár titkosszolgálat néhai tisztje, aktív résztvevője volt a II. János Pál ellen szervezett és végrehajtott merényletnek, ahol csak az Úr végtelen hatalma és kegye óvta meg a Szentatya életét! A Magyar Köztársaságot egy pápagyilkoságot szervező család egyik tagja vezeti, mint miniszterelnök! Most már tudjuk! És az Úr addig nem fog megbocsátani népünknek, míg Gyurcsánnyal meggyalázott nemzetünk ezt a szégyent le nem törli, Gyurcsányt és a pápagyilkosságra összeesküvő családot meg nem tagadja! Ahányszor Gyurcsány - hamis mosolyát látjátok - mindig gondoljatok a Szentatya szeretettel teli, mindannyiunkat befogadó mosolyára. Az egyik mosoly a Sátáné, a másik az Úré! Felhívjuk minden tisztes, hazaszerető, II. János Pál emlékét szívében szeretettel örző magyart, hogy viseljen gyász-szalagot mindaddig, míg a sátáni Apró-Gyurcsány-Dobrev család egyetlen polgártársunk felett is uralkodhat Isten és a Magyarok Országában, Csonka-Magyarországon! Fentieket Kozenkay Jenő a PPSZ ügyvezető elnöke, 1985-ig volt III/II-es kémelhárító tiszt, jegyzi! PPSZ Sajtószolgálat Az olasz szenátushoz fordult a PPSZ.. 2006-03-16 14:06:42 A PPSZ vezetése a mai napon felvette a kapcsolatot az olasz szenátus egyik prominens képviselőjével, annak érdekében, hogy pontosításra kerüljön a magyar miniszterelnök - Gyurcsány Ferenc - apósának, néhai Dobrev úrnak, a bolgár titkosszolgálat egyik, a II. János Pál elleni 1981-es merényletben érintett alakjának szerepe! PPSZ Sajtószolgálat A lengyelek is tudják... 2006-03-16 14:09:59 A PPSZ Sajtószolgálata a mai napon eljuttatta a lengyel hírügynökséghez Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök apósának, a bolgár állampolgárságú, néhai Dobrev úr szerepével kapcsolatos információit, amelyek a II. János Pál szentatya elleni 1981-es merénylettel kapcsolatosak. Egyúttal a Párt elnöksége felhívta a testvéri lengyel népet, tagadjanak meg a Gyurcsány vezette kormánnyal mindennemű együttműködést! PPSZ Sajtószolgálat |
http://hetivalasz.hu/uzlet/a-vallalkozas-szabadsaga-persze-mindenkit-megillet-46559
A gazdasági olajfa-koalíció máris virágzik: Bulgáriában közös bizniszbe fogott Kóka János, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Oszkó Péter – írja a holnap utcára kerülő Heti Válasz. A vállalkozás magyarországi cége 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott.
Kóka – a jelek szerint – a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot |
A 2008-as koalíciós szakítás liberális főalakja, Kóka János 2011 novemberében közös szófiai vállalkozást alapított Gyurcsány Ferenccel – Cellum Bulgaria AD néven. Korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben tudatta, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté (lásd a dokumentumot).
A holnap utcára kerülő Heti Válaszból az is kiderül, hogy a bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel – egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot.
A vállalkozás szabadsága persze megilleti a korábbi kormányzati potentátokat, ám későbbi pályájuknak árthat, ha a politikusként megszerzett előnyöket, információkat – titokban – gazdasági befolyásszerzésre használják. A Bajnai-kabinet pénzügyminiszterére máris ráégni látszik a Wizz Air-történet (Oszkó Péter 2010-ig elvileg a Malévért dolgozott, tavaly azonban úgy landolt a fapados légikonkurens igazgatóságában, hogy erről hivatalosan senkit sem tájékoztatott), és a mostani Kóka–Gyurcsány-üzletelésnek is volt állami előjátéka. A mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő (jelenleg már a bankkártyaként használható maroktelefonok világával kecsegtető) Cellum-csoport ugyanis 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon – például egy saját „Szilícium-völgy” kialakítására Siófokon.
S bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült” mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát. Nem mellékesen: ugyanez a Kaderják vezeti azt az Újkorcsoport nevű ificsapatot, amely tavaly nyilatkozatban állt ki Gyurcsány politikája mellett, hangsúlyozva, az Orbán-kormánnyal szemben fellépő civileknek nem kellene „magukra erőltetni a függetlenséget”.
S hogy a kép még színesebb legyen, Oszkó Péternek is jutott szerep a Cellumot regionális multivá növesztő projektben. A volt miniszter ugyanis tavaly – nem saját jogon, hanem az OTP kockázati tőkealapját kezelő PortfoLion Zrt. vezéreként – 400 millió forintot fektetett be a cégbe, és ezzel igazgatósági tagsághoz jutott a vállalat budapesti egységében.
Oszkó Wizz Air-megbízatása, valamint a közös Gyurcsány–Kóka-biznisz apropóján lapunk felkutatta, milyen egyéb nyilvános és félnyilvános üzletekbe „menekült” a 2002-2010-es kormányelit. Listánk elérhető a holnapi Heti Válaszban, mely március 8-tól a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.Selmeczi Gabriella csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján lapunk cikke kapcsán - mely szerint Bulgáriában közös cégbe fogott Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök, Kóka János, az SZDSZ egykori elnöke, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége és Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter - úgy fogalmazott: „újra összenőtt, ami összetartozik, a politika után immár a gazdaságban is összeállt a csapat, újra együtt van a csapat: Kóka, Gyurcsány, Dobrev és Oszkó". Hozzátette: „egy olyan cégben sikerült összetalálkozniuk" - a Cellum-csoportban -, amelyet kormányzásuk alatt, 2005 és 2008 között tőkésítettek fel 720 millió forint közpénzzel.
Az ügyben a szóvivő négy kérdést intézett az érintettekhez, elsősorban azokhoz, akik közülük közszereplők. Választ vár arra, hogy el tudnak-e számolni a Cellum-csoporthoz került közpénzekkel; folyt-e közpénz a bulgáriai vállalkozásba; „van-e olyan takargatnivalójuk az ügyletben résztvevőknek", ami miatt nem Magyarországon, hanem Bulgáriában vállalkoznak; és alkalmaztak-e adóoptimalizációs, azaz offshore-technikákat a cégnél?
Selmeczi Gabriella hozzáfűzte, önmagában az, hogy volt politikusok visszatérnek a gazdasági életbe, akár még érthető is lenne, az a konstrukció viszont felvet néhány kérdést, hogy „a kormányzásuk alatt közpénzzel lett feltöltve, kistafírungozva" az említett cégcsoport.
A Heti Válaszban megjelentek szerint Gyurcsány Ferenc és Kóka János 2011 novemberében Cellum Bulgaria AD néven alapította a közös céget. Az írás szerint a vállalkozásba az Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft., vagyis az Altus Befektetési Zrt. egyik leányvállalata is bekapcsolódik. A Cellum Bulgaria AD 38 százalékban áll a Kóka János tulajdonában álló Cellum Global Zrt., 12 százalékban pedig az Altus-ConsAlt tulajdonában, felerészt pedig bolgár befektetők birtokolják.
A bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságának két magyar tagja van: Kóka János és a szófiai születésű Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége.
Az írás a Kóka-Gyurcsány-üzlet „állami előjátékaként" említi, hogy a mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő Cellum-csoport 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon - például egy saját „Szilícium-völgy" kialakítására Siófokon.
A csütörtökön utcára került Heti Válasz azt állította, Bulgáriában közös bizniszbe fogott Kóka János, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc és Oszkó Péter. A vállalkozás magyarországi cége 2005 és 2008 között 720 millió forint közpénzhez jutott. Cikkünkben azt is jeleztük: korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben ismerte el, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté.
Nagyításért kattintson a képre! |
A bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel - egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány-Dobrev családot.
A Cellum honlapján megjelent pénteki sajtóközlemény tíz pontban próbálja cáfolni lapunk állításait. A Cellum érvei után a Heti Válasz megjegyzéseit zárójelben közöljük:
1. A Cellum Bulgária sikeres szófiai megalapításában valóban szerepe volt az Altus bulgáriai leányvállalatának. Ennek okát a Heti Válasz cikke is pontosan megjelöli: a Dobrev Klára cégénél kevesebben rendelkeznek jobb bolgár piaci ismeretekkel. A cikk többi része értelmetlen politikai spekuláció. (No comment.)
2. A Cellum Bulgária nyilvánvalóan azért bolgár cég, mert a bolgár piacon dolgozik. Ilyen célra egy magyar vagy máshol bejegyzett cég nem lenne megfelelő. (No comment.)
3. Szó sincs offshore cégről. A Cellum Bulgária minden tevékenysége megfelel a bolgár (EU-s) átláthatósági szabályoknak, és minden rá vonatkozó adót megfizet. (A Heti Válasz nem állította, hogy a Cellum Bulgaria offshore cég lenne.)
4. Oszkó Péter szerepéről ő maga és a Cellum vezetése is számtalanszor nyilatkozott. Az általa vezetett PortfoLion Zrt., az OTP leányvállalata - a piaci megtérülés reményében - tőkebefektetést hajtott végre a Cellumban. (Pontosan ezt írta a Heti Válasz is.)
5. A PortfoLion által biztosított forrás fedezi a cég nemzetközi terjeszkedésének költségeit, nincs szó tehát semmiféle közpénz bevonásáról. (A PortfoLion befektetése kapcsán lapunk nem írt közpénzről.)
6. A Cellum a jövőben még számos országban hoz létre leányvállalatot, mindenütt a legjobb konzulensek közreműködésével, akiknek kiválasztásánál ezután sem politikai, hanem üzleti szempontokat mérlegelünk.(No comment.)
7. A Cellum az elmúlt 12 évben több ízben részesült európai uniós forrásokban, csakúgy mint más kutatás-fejlesztésben élen járó nemzeti vállalat. A támogatás indokoltságát - tehát a korábbi pályázat tisztaságát - bizonyítja az is, hogy a Cellum a Fidesz-kormány ideje alatt is sikerrel pályázott EU-forrásokra. A vállalatcsoport minden felhasznált pályázati forrással az előírt rendben és teljes körűen elszámolt, s ez honlapunkon is szerepel. (A Cellum honlapján a legutolsó nyertes pályázat 2008-as megjelölésű, a Fidesz-kormány azonban 2010-től vezeti az országot.)
8. A lap által ismertetett uniós pályázat idején a céggel sem Kóka Jánosnak, sem Gyurcsány Ferencnek, sem Dobrev Klárának, sem Oszkó Péternek semminemű üzleti kapcsolata nem volt. (A Heti Válasz nem állította, hogy fenti személyek többségének korábban lett volna kapcsolata a Cellummal. Azt viszont írtuk, hogy bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült" mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát.)
9. A Cellum büszke arra, hogy magyar vállalkozásként tudott olyan, nemzetközi szinten is piacvezető termékeket, amelyek Magyarországon teremtenek munkahelyeket és adóbevételt. (No comment.)
10. A Cellum a cégről közölt ténybeli valótlanságok miatt jogi eljárást kezdeményez az azokat híresztelő médiumok ellen, a politikai összeesküvésekkel azonban a jövőben sem kívánunk foglalkozni. (A Cellum közleménye egyetlen ténybeli valótlanságra sem mutatott rá. Örülünk, hogy a Cellum foglalkozott a cikkünkkel, ezzel is megerősítve, hogy nem politikai összeesküvésről volt szó.)