Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Markó Andrea. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Markó Andrea. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 14., szerda

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Isten és a magyar igazságszolgáltatás malmai néha lassan őrölnek. De őrölnek, és ez megnyugtató. Tudom, egyesek harsány véleménye szerint a Sukoró-ügyben a múlt héten jogerősen elítélt két valamikori MNV Zrt.-vezető ártatlan, és az ügyészek, valamint a bírák a bűnösök. Hogy mi is történt valójában, és kik voltak a résztvevői az elhíresült ügynek, az lényegében megtalálható a 2009 tavaszán, a Magyar Hírlapban közreadott emlékeztető jegyzőkönyvben, amely a Nándorfehérvári teremben készült egy tervezett turisztikai, kaszinóval is megspékelt gigaberuházásról, még 2008 májusában.
Az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Ahhoz, hogy ennek a szólásnak az igazsága mérlegelhető legyen Sukoró-ügyben is, csak vissza kell nyúlni ehhez a jegyzőkönyvhöz. Ez az emlékeztető ugyanis véleményem szerint egyértelműen megmutatja, hol is kellene keresni az igazi bűnösöket.
Az akkori kormányszóvivő azt állította, hogy „a sukorói beruházást azért indította útjára a kormány, mert a 200 milliárd forintos projekt 2300 munkahelyet teremt a Közép-Dunántúlon, és jelentős külföldi tőkét vonz az országba”. A dokumentumok azonban mást mutattak: „Az eredeti tervek szerint a projekt helyszíne Albertirsa lett volna, azonban a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint egy tervezési statisztikai régióban” egyszerre csak egy személy működtethetett koncessziós jogon játékkaszinót. Ez pedig korábban Pest megyében már elkelt. Ezt nem tudhatták az izraeli befektetők, s mivel így a projekt legfontosabb része, a kaszinó, Pest megyében működésképtelenné vált, a fontos emberekkel tisztázni kellett a problémát. Végül Fejér megyében, a Velencei-tó környékén, Sukorón találtak egy megfelelő ingatlanegyüttest.
A megbeszélés résztvevőinek – Gyurcsánynak, Bajnainak, Veresnek, Tátrainak – mindegy volt, hogy melyik régióban lesz kaszinóváros, csak legyen. Így vállalták, hogy Sukoró régiójára írják ki a koncessziós pályázatot a kaszinóra mint a gigaberuházás részére. Az emlékeztető jegyzőkönyv pedig rögzítette, hogy „a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz”. Tudni kell, hogy az egész folyamatban egyedül a szerencsejáték koncessziós kiírásához kellett minisztériumi engedély, aminek megadását tehát látatlanban, előre garantálták a befektetők részére.
Úgy gondolták, az állampolgárnak Budai Bernadett majd „eladja” a Közép-Dunántúl tudatos támogatását. Meg is kísérelte. A turisztikai nagyberuházást akkor vissza nem térítendő támogatással is lehetett ösztönözni. Egyedi kormánydöntés kellett hozzá, a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-n, az ITDH-n keresztül. A támogatásnak jogszabályban meghatározott rendje volt. A befektetőnek írásban kellett bejelentenie a támogatási igényét, majd a gazdasági miniszter – a megfelelő feltételek fennállása esetén – a kormány részére javaslatot tehetett beruházási támogatás nyújtására.
A rend azonban ezúttal is felborult. A GK 2008. december 16-i ülése felhatalmazást adott az ITDH vezérigazgatójának, hogy a tárgyalások során legfeljebb folyó áron 2635 millió forint készpénztámogatást ajánljon a beruházónak. A gazdasági kabinet egy szűkített létszámú „kis kormánynak” minősült, amelynek vezetője a pénzügyminiszter volt. Azért jött létre, hogy a kormány részére a gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezze, illetőleg a gazdaságpolitikai döntéseket előkészítse. Feladatmeghatározásában azonban nem volt joga konkrét támogatási összeg meghatározására, hiszen nem „ő” volt a kormány. Hacsak úgy nem, hogy utasítást kapott a miniszterelnöktől.
Csakhogy a miniszterelnök és a kormány nem azonos! Azt is jó tudni, hogy ez a típusú támogatás csak akkor volt adható nagyberuházásra, ha az írásban ismertetett projekt kiemelt jelentőségű volt. A minősítés megadása a kormány dolga volt. Hát gyorsan meg is tette. Mégpedig előre! Jogszabályt hozott rá a Gyurcsány- kormány az utolsó ülésén. És micsoda megérzések! A jogszabály címe: a „King’s City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.”
Még sehol nem volt a koncessziós eredményhirdetés, sehol a támogatási kérelem, sehol kész, hivatalosan benyújtott projektterv, még csak egy Nándorfehérvári termi összekacsintáson és egy vélhetően bűncselekménnyel megvalósuló, az ügyészség által akkor már vizsgált földcseremutyin voltunk túl. Ennek ellenére már 2009 áprilisában biztossá vált, hogy lesz turisztikai nagyberuházás, hogy az Sukorón lesz, és King’s Citynek hívják majd. És az is biztos volt, hogy lesz vissza nem térítendő támogatás. Persze a koncesszió nyertesének is a beruházók érdekköréből illik kikerülnie. Hiszen jogszabály már volt rá. Egyébként a kormányrendeletből úgy tűnt elsőre, hogy a kormány 2009 tavaszán magától találta ki a hangzatos King’s City magyar nevet. De mi tudjuk – mert a dokumentumok bizonyítják –, hogy már 2008 elején vagy talán még korábban, 2007-ben a King’s City Mangement Kft. izraeli befektetői keresték meg a volt és a leendő miniszterelnököt javaslatukkal.
Persze a projekthez hozzátartozott a kaszinó is, de kaszinó meg nem lehetett koncessziós jog nélkül. Így a dokumentumokban szerepelt még egy kitétel: „A támogatási szerződés megkötésére mindaddig nem kerül sor, amíg a befektetők nem rendelkeznek a koncessziós joggal.” Ez első látásra majdnem megnyugtató volt. Azonban ha a sorok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a Nándorfehérvári teremben 2008 májusában Gyurcsány, Bajnai, Veres képviseletében Markó Andrea, az akkori titokminiszter, Ficsor Ádám és Tátrai, az MNV Zt. vezérigazgatója „egyöntetűen támogatták a projektet”.
Nemcsak kilógott, hanem ki is esett a lóláb. Nem lehetett kétséges, hogy a koncessziós pályázatot kinek kellene megnyernie. A jegyzőkönyv szerint: „Bajnai miniszter úr közvetlenül referál miniszterelnök úrnak.” Vagyis Bajnainak a miniszterelnöki szék átvételéig – főnöki utasítás alapján – tisztában kellett lennie minden, a projekttel kapcsolatos kérdéssel és történéssel.
De van még más érdekesség is. Akkoriban az állami tulajdonban álló ingatlanokat érintő tulajdonváltozást tartalmazó döntés joga 250 millió forint felett az MNV Zrt. erre felhatalmazott tanácsát illette meg, nem pedig az államigazgatás felső vezetőit. A nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján ugyanakkor egyértelműen úgy tűnik, hogy a később érvénytelenné nyilvánított ingatlancseréről szóló döntést a Gyurcsány–Bajnai–Markó hármas hozta meg. A koncessziós pályázat kiírásának garantálása pedig a versenysemlegesség durva megsértésének tűnik, még akkor is, ha a kormányszóvivő szerint ők nem ígérték meg a koncesszió megnyerését. De akkor hogy van az, hogy egy nappal a koncessziós pályázat első kiírása előtt jött létre – minden bizonnyal egyszerűsített cégeljárásban, egy óra alatt történő bejegyzéssel – egy KC Bidding Kft., ami a King’s City-s ajánlat rövidítésének tűnt?
A cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése és a tender kiírásának a napja azonos volt. S bár Veres technikai jellegű jogi problémára hivatkozva visszavonta a sukorói Las Vegas kaszinójának üzemeltetésére szóló kiírást, másfél hónap múlva ismét megjelenik a felhívás. Talán nem véletlen, hogy az egyetlen pályázó a KC Bidding volt. Csak a teljesen ostoba nem látja az összejátszást. S az is tény, hogy a versenysemlegesség megsértése már nem csupán szabálytalanság, hanem súrolhat bűncselekményi tényállást is.
Az elmúlt nyolc év alatt a sukorói ingatlan-csereszerződés jogerősen is érvénytelen lett, az MNV Zrt. két vezetőjét jogerősen is elítélték hűtlen kezelés kísérletéért. Az ügyletet kitalálók, az azt minden téren menedzselő és jogszabálysértések sokaságát elkövető magas beosztású támogatók – a két elítélt volt MNV Zrt.-vezetővel szemben – nem utasításra cselekedtek. Ismeretlen okoktól vezé-relve mégis érintetlenek maradtak. Most pedig börtönnel fenyegetik a büntetőperben eljáró ügyészeket és bírákat.
Úgy vélem, a jegyzőkönyv tartalma alapján minden józan eszű magyar állampolgár képes annak eldöntésére, hogy ebben az ügyben ki az ártatlan és ki a bűnös. Akár eljárás alá vonták az illetőt, akár nem. A két elítélt vezető bűnös, mert mondhattak volna nemet az utasításra, hisz annak idején a saját szememmel látott belső feljegyzések fel is hívták a vezetők figyelmét az ügy sikamlós voltára. De nem ezt tették, így nem ártatlanok. Most pedig elvitték a balhét. Hogy miért, azt csak ők tudják. Az ügy igazi bűnösei pedig, nem is kevesen, szabadlábon vannak, és mélyen hallgatnak.
A szerző jogász
CÍMKÉK: BAJNAI GORDONGYURCSÁNY FERENCKING’S CITYSUKORÓVERESS JÁNOS

2015. szeptember 14., hétfő

Sukoro: Letöltendő börtönbüntetést kért perbeszédében az ügyész

Letöltendő börtönbüntetést kért perbeszédében az ügyész:

'via Blog this'
Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész perbeszédében az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottra a Sukoró-ügyként ismert per hétfői tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken, míg az ötödrendű vádlottra pénzbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak.


A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.
Az ügyész háromórás vádbeszédében szólt arról, hogy a bírósági eljárás valamennyi lényegi kérdést érintette, és a lehetőségekhez képest teljes körűen igyekezett feltárni a vád szempontjából releváns, illetve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is.

Súlyosbító körülmény: vagyoni hátrány okozása

Az ügyészség súlyosbító körülményként értékelte valamennyi vádlott esetében, hogy cselekményük jelentős vagyoni hátrány okozására volt alkalmas, Markó Andrea harmadrendű és V. Bálint ötödrendű vádlott esetében pedig azt is, hogy képzettségüket, szakmai felkészültségüket bűncselekmény elkövetésére használták fel.
Enyhítő körülményként értékelte az ügyészség az elkövetés óta eltelt hosszabb időt, továbbá azt, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, a másod- és negyedrendű vádlott esetében pedig azt, hogy bűnsegédként követte el a vádbeli cselekményt, továbbá hogy kiskorú gyermekről gondoskodik.
Az ügyészség indokoltnak tartotta az első- és harmadrendű vádlott esetében a határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetés kiszabásakor a középmértéket meghaladó, míg a másod- és negyedrendű vádlott esetében a középmérték körüli időtartam megállapítását, illetve a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapítását is. Az ügyész a börtönbüntetés mellett indokoltnak tartotta a közügyektől eltiltást is, továbbá kérte a bíróságot, hogy Tátrai Miklóst a cégvezetői tevékenység gyakorlásától, F. Zsoltot pedig az értékbecslői tevékenység gyakorlásától is tiltsa el.

A jogszabályok kreatív értelmezése

Az ügyész vádbeszédében egyebek mellett azt mondta: az első- és harmadrendű vádlott 2008. május végétől mindent megtett annak érdekében, hogy a jogszabályi és egyéb rendelkezések ellenére – a befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva – kimutassa, hogy a csereszerződés megkötése jogszerű és gazdaságos. A vádlottak mindezt annak ellenére tették, hogy ismereteik alapján tudták, törekvésük jogellenes, ennek érdekében az alkalmazandó jogszabályokat „kreatív módon értelmezték”.
Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

2013. január 4., péntek

Sukorói mutyi: lássuk a medvét

Sukorói mutyi: lássuk a medvét

 Az eljáró bírói tanács az öt vádlott ellen indult, több mint száz tanút felsorakoztató perben márciusban további hét napon tart tárgyalást. Mivel kiemelt jelentőségű perről van szó, a bíróságnak egy hónapja volt az iratanyag tanulmányozására, és három hónapon belül ki kellett tűznie a tárgyalás időpontját – fogalmazott Sándor Géza. A Szolnoki Törvényszéket az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölte ki az ügy tárgyalására.

A vádemeléstől napjainkig

A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
Találkozott a társadalom igazságérzetével, hogy a bíróság megsemmisítette a sukorói telekcsere-szerződést – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bártfai Beatrix ügyvéd, aki a perben a magyar állam jogi képviselője volt.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túl. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.

Schiffer jelentette fel Gyurcsányt

Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)

Nem Gyurcsány az egyetlen szocialista prominens, akinek a neve felmerült az ügy kapcsán, Veres Jánost idén januárban tanúként hallgatták ki. Bajnai Gordont és miniszterét is bekérették a hatóságok. Oszkó Péter az Állami Számvevőszék szerint valótlanságot állított tanúvallomásában.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.