Az eljáró bírói tanács az öt vádlott ellen indult, több mint száz tanút felsorakoztató perben márciusban
további hét napon tart tárgyalást. Mivel kiemelt jelentőségű perről van
szó, a bíróságnak egy hónapja volt az iratanyag tanulmányozására, és
három hónapon belül ki kellett tűznie a tárgyalás időpontját –
fogalmazott Sándor Géza. A Szolnoki Törvényszéket az Országos Bírósági
Hivatal elnöke jelölte ki az ügy tárgyalására.
A vádemeléstől napjainkig
A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy
vádat emelt Tátrai
Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója,
Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója,
Markó Andrea, a
Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára,
F. Zsolt értékbecslő és
V.
Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F.
Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára
tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a
főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy
Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli
közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő
telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte
volna az államot.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008.
július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport
képviselőjével,
Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel.
A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi
ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő,
Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
Találkozott a társadalom igazságérzetével, hogy a bíróság megsemmisítette a sukorói telekcsere-szerződést –
nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bártfai Beatrix
ügyvéd, aki a perben a magyar állam jogi képviselője volt. |
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős
vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt
nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A
nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség
közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a
csereszerződésben
a sukorói területeket 734,3 millió forinttal
alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió
forinttal túl. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá,
amelynek teljesülése esetén
az államot több mint 1 milliárd 327 millió
forint vagyonvesztés érte volna.
Schiffer jelentette fel Gyurcsányt
Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009
októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali
visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City
beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése
során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására
vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az
Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá
nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)
Nem Gyurcsány az egyetlen szocialista prominens, akinek a neve felmerült az ügy kapcsán, Veres Jánost idén januárban tanúként hallgatták ki. Bajnai Gordont és miniszterét is bekérették a hatóságok. Oszkó Péter az Állami Számvevőszék szerint valótlanságot állított tanúvallomásában. |
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg
Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt
a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012.
július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást.
Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú
ítéletét helybenhagyva jogerősen
semmisnek mondta ki
a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő
telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés
érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős
ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a
Kúria azonban 2012. november 13-án
szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.