Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ingatlanpanama. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ingatlanpanama. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 14., szerda

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Isten és a magyar igazságszolgáltatás malmai néha lassan őrölnek. De őrölnek, és ez megnyugtató. Tudom, egyesek harsány véleménye szerint a Sukoró-ügyben a múlt héten jogerősen elítélt két valamikori MNV Zrt.-vezető ártatlan, és az ügyészek, valamint a bírák a bűnösök. Hogy mi is történt valójában, és kik voltak a résztvevői az elhíresült ügynek, az lényegében megtalálható a 2009 tavaszán, a Magyar Hírlapban közreadott emlékeztető jegyzőkönyvben, amely a Nándorfehérvári teremben készült egy tervezett turisztikai, kaszinóval is megspékelt gigaberuházásról, még 2008 májusában.
Az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Ahhoz, hogy ennek a szólásnak az igazsága mérlegelhető legyen Sukoró-ügyben is, csak vissza kell nyúlni ehhez a jegyzőkönyvhöz. Ez az emlékeztető ugyanis véleményem szerint egyértelműen megmutatja, hol is kellene keresni az igazi bűnösöket.
Az akkori kormányszóvivő azt állította, hogy „a sukorói beruházást azért indította útjára a kormány, mert a 200 milliárd forintos projekt 2300 munkahelyet teremt a Közép-Dunántúlon, és jelentős külföldi tőkét vonz az országba”. A dokumentumok azonban mást mutattak: „Az eredeti tervek szerint a projekt helyszíne Albertirsa lett volna, azonban a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint egy tervezési statisztikai régióban” egyszerre csak egy személy működtethetett koncessziós jogon játékkaszinót. Ez pedig korábban Pest megyében már elkelt. Ezt nem tudhatták az izraeli befektetők, s mivel így a projekt legfontosabb része, a kaszinó, Pest megyében működésképtelenné vált, a fontos emberekkel tisztázni kellett a problémát. Végül Fejér megyében, a Velencei-tó környékén, Sukorón találtak egy megfelelő ingatlanegyüttest.
A megbeszélés résztvevőinek – Gyurcsánynak, Bajnainak, Veresnek, Tátrainak – mindegy volt, hogy melyik régióban lesz kaszinóváros, csak legyen. Így vállalták, hogy Sukoró régiójára írják ki a koncessziós pályázatot a kaszinóra mint a gigaberuházás részére. Az emlékeztető jegyzőkönyv pedig rögzítette, hogy „a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz”. Tudni kell, hogy az egész folyamatban egyedül a szerencsejáték koncessziós kiírásához kellett minisztériumi engedély, aminek megadását tehát látatlanban, előre garantálták a befektetők részére.
Úgy gondolták, az állampolgárnak Budai Bernadett majd „eladja” a Közép-Dunántúl tudatos támogatását. Meg is kísérelte. A turisztikai nagyberuházást akkor vissza nem térítendő támogatással is lehetett ösztönözni. Egyedi kormánydöntés kellett hozzá, a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-n, az ITDH-n keresztül. A támogatásnak jogszabályban meghatározott rendje volt. A befektetőnek írásban kellett bejelentenie a támogatási igényét, majd a gazdasági miniszter – a megfelelő feltételek fennállása esetén – a kormány részére javaslatot tehetett beruházási támogatás nyújtására.
A rend azonban ezúttal is felborult. A GK 2008. december 16-i ülése felhatalmazást adott az ITDH vezérigazgatójának, hogy a tárgyalások során legfeljebb folyó áron 2635 millió forint készpénztámogatást ajánljon a beruházónak. A gazdasági kabinet egy szűkített létszámú „kis kormánynak” minősült, amelynek vezetője a pénzügyminiszter volt. Azért jött létre, hogy a kormány részére a gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezze, illetőleg a gazdaságpolitikai döntéseket előkészítse. Feladatmeghatározásában azonban nem volt joga konkrét támogatási összeg meghatározására, hiszen nem „ő” volt a kormány. Hacsak úgy nem, hogy utasítást kapott a miniszterelnöktől.
Csakhogy a miniszterelnök és a kormány nem azonos! Azt is jó tudni, hogy ez a típusú támogatás csak akkor volt adható nagyberuházásra, ha az írásban ismertetett projekt kiemelt jelentőségű volt. A minősítés megadása a kormány dolga volt. Hát gyorsan meg is tette. Mégpedig előre! Jogszabályt hozott rá a Gyurcsány- kormány az utolsó ülésén. És micsoda megérzések! A jogszabály címe: a „King’s City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.”
Még sehol nem volt a koncessziós eredményhirdetés, sehol a támogatási kérelem, sehol kész, hivatalosan benyújtott projektterv, még csak egy Nándorfehérvári termi összekacsintáson és egy vélhetően bűncselekménnyel megvalósuló, az ügyészség által akkor már vizsgált földcseremutyin voltunk túl. Ennek ellenére már 2009 áprilisában biztossá vált, hogy lesz turisztikai nagyberuházás, hogy az Sukorón lesz, és King’s Citynek hívják majd. És az is biztos volt, hogy lesz vissza nem térítendő támogatás. Persze a koncesszió nyertesének is a beruházók érdekköréből illik kikerülnie. Hiszen jogszabály már volt rá. Egyébként a kormányrendeletből úgy tűnt elsőre, hogy a kormány 2009 tavaszán magától találta ki a hangzatos King’s City magyar nevet. De mi tudjuk – mert a dokumentumok bizonyítják –, hogy már 2008 elején vagy talán még korábban, 2007-ben a King’s City Mangement Kft. izraeli befektetői keresték meg a volt és a leendő miniszterelnököt javaslatukkal.
Persze a projekthez hozzátartozott a kaszinó is, de kaszinó meg nem lehetett koncessziós jog nélkül. Így a dokumentumokban szerepelt még egy kitétel: „A támogatási szerződés megkötésére mindaddig nem kerül sor, amíg a befektetők nem rendelkeznek a koncessziós joggal.” Ez első látásra majdnem megnyugtató volt. Azonban ha a sorok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a Nándorfehérvári teremben 2008 májusában Gyurcsány, Bajnai, Veres képviseletében Markó Andrea, az akkori titokminiszter, Ficsor Ádám és Tátrai, az MNV Zt. vezérigazgatója „egyöntetűen támogatták a projektet”.
Nemcsak kilógott, hanem ki is esett a lóláb. Nem lehetett kétséges, hogy a koncessziós pályázatot kinek kellene megnyernie. A jegyzőkönyv szerint: „Bajnai miniszter úr közvetlenül referál miniszterelnök úrnak.” Vagyis Bajnainak a miniszterelnöki szék átvételéig – főnöki utasítás alapján – tisztában kellett lennie minden, a projekttel kapcsolatos kérdéssel és történéssel.
De van még más érdekesség is. Akkoriban az állami tulajdonban álló ingatlanokat érintő tulajdonváltozást tartalmazó döntés joga 250 millió forint felett az MNV Zrt. erre felhatalmazott tanácsát illette meg, nem pedig az államigazgatás felső vezetőit. A nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján ugyanakkor egyértelműen úgy tűnik, hogy a később érvénytelenné nyilvánított ingatlancseréről szóló döntést a Gyurcsány–Bajnai–Markó hármas hozta meg. A koncessziós pályázat kiírásának garantálása pedig a versenysemlegesség durva megsértésének tűnik, még akkor is, ha a kormányszóvivő szerint ők nem ígérték meg a koncesszió megnyerését. De akkor hogy van az, hogy egy nappal a koncessziós pályázat első kiírása előtt jött létre – minden bizonnyal egyszerűsített cégeljárásban, egy óra alatt történő bejegyzéssel – egy KC Bidding Kft., ami a King’s City-s ajánlat rövidítésének tűnt?
A cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése és a tender kiírásának a napja azonos volt. S bár Veres technikai jellegű jogi problémára hivatkozva visszavonta a sukorói Las Vegas kaszinójának üzemeltetésére szóló kiírást, másfél hónap múlva ismét megjelenik a felhívás. Talán nem véletlen, hogy az egyetlen pályázó a KC Bidding volt. Csak a teljesen ostoba nem látja az összejátszást. S az is tény, hogy a versenysemlegesség megsértése már nem csupán szabálytalanság, hanem súrolhat bűncselekményi tényállást is.
Az elmúlt nyolc év alatt a sukorói ingatlan-csereszerződés jogerősen is érvénytelen lett, az MNV Zrt. két vezetőjét jogerősen is elítélték hűtlen kezelés kísérletéért. Az ügyletet kitalálók, az azt minden téren menedzselő és jogszabálysértések sokaságát elkövető magas beosztású támogatók – a két elítélt volt MNV Zrt.-vezetővel szemben – nem utasításra cselekedtek. Ismeretlen okoktól vezé-relve mégis érintetlenek maradtak. Most pedig börtönnel fenyegetik a büntetőperben eljáró ügyészeket és bírákat.
Úgy vélem, a jegyzőkönyv tartalma alapján minden józan eszű magyar állampolgár képes annak eldöntésére, hogy ebben az ügyben ki az ártatlan és ki a bűnös. Akár eljárás alá vonták az illetőt, akár nem. A két elítélt vezető bűnös, mert mondhattak volna nemet az utasításra, hisz annak idején a saját szememmel látott belső feljegyzések fel is hívták a vezetők figyelmét az ügy sikamlós voltára. De nem ezt tették, így nem ártatlanok. Most pedig elvitték a balhét. Hogy miért, azt csak ők tudják. Az ügy igazi bűnösei pedig, nem is kevesen, szabadlábon vannak, és mélyen hallgatnak.
A szerző jogász
CÍMKÉK: BAJNAI GORDONGYURCSÁNY FERENCKING’S CITYSUKORÓVERESS JÁNOS

2016. március 2., szerda

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Százmilliárdok, ingatlanok százai tűntek el a rendszerváltás zűrzavarában, az MSZ(M)P-t akkor és azóta sem kérte számon senki. A nagy játékosoknak meglett a jutalmuk: az MSZ(M)P-vagyon kijátszásában kulcsszerepet játszó Hován Gábor a kétezres években a Főtáv vezérigazgató-helyetteseként tündökölt, s végül az összes kétes ügy felmentéssel zárult. S bár a hírhedt Next2000-botrány miatt 1989-ben nem tudták kiszervezni a balatoni üdülőkomplexumokat, a Gyurcsány-kormány alatt sikerült elkótyavetyélni a híres balatonaligai ingatlanegyüttest. Megvizsgáljuk a szocialista evolúciót: avagy hogyan váltak profivá az amatőrök… 
MEZŐ GÁBOR – Hamvas Intézet
Sorozatunk előző részében felelevenítettük, hogyan próbálta az MSZ(M)P részvénytársaságokba kiszervezni a vagyonát. Többek között 2641 (!) ingatlanát. A párt 1989-es „újjáalakuló” kongresszusán (ekkor vedlett át MSZP-vé) egyértelműen fogalmaztak. „Ez évben – egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok formájában – különböző vállalkozásokba fogtunk, ami a vagyon üzleti célú hasznosítását jelenti a vállalkozásokra létrehozott gazdasági szervezetnél (pl. a Next 2000 KFT – amely afigyelem középpontjába került – létrehozásának módját a 7. sz. melléklet tartalmazza). A cél az volt, hogy pótlólagos anyagi forrást biztosítsunk a párt működési feltételeihez. Eznem jelent tulajdoni, illetve kezelő jogi változást!” – írták a Hamvas Intézet által felkutatott iratban. Nagy fájdalmukra azonban az egyik legfontosabb vállalkozásuk, a hírhedtté vált Next 2000 még abban az évben elbukott.

RÉGI IDŐK: AZ SZDSZ LEPLEZTE LE AZ MSZ(M)P-T

Nézzük az MSZMP finom megfogalmazása szerint „a figyelem középpontjába került” kft. sorsát. Akkora botrány tört ki a céggel kapcsolatban, amely az MSZMP vagyonmentését is megnehezítette. Az MSZMP ’89 közepén bukott le: az ekkor még valóban szabad madárnak tetsző SZDSZ – hol volt még a 1994-es „árulás”, majd azt követő agónia – augusztus 26-án gyűlést szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen hangoztatták, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát, Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza. Az SZDSZ – a jó ügy érdekében – valószínűleg kihasználta már akkor is erős sajtókapcsolatait, szinte az összes komoly napilap foglalkozott az MSZMP trükkjével(itt megtekinthető az összeállítás). A „modellváltásra” készülő pártnak védekeznie kellett.

SZÓ SINCS MAGÁNTULAJDONRÓL, KÉREM SZÉPEN!

Next Kft. ügyvezető igazgatója, Járni János (aki az MSZMP Borsod megyei Bizottsága pártgazdasági szervezetének vezetője volt – tehát pártszinten egy „senki”, egy stróman, ennek megfelelően semmit sem lehet találni róla a világhálón) persze próbálta cáfolni a vádakat. „Szó sincs arról, hogy az MSZMP KB magántulajdonba akarja adni a közvagyont – magyaráztaPárttársa, Hován Gábor(az MSZMP gazdálkodási osztályának helyettes vezetője) sajtótájékoztatón (itt meg lehet nézni a felvételt) utasította vissza, hogy bármilyen vagyonátmentésről lenne szó. Elmondása szerint nem is értette a felháborodást, mivelcsupán „a fenti vagyon használati jogának átengedéséről” volt szó, hiszen a párt „vagyontárgyai” állami tulajdonban vannak 1977 óta”. (Lábjegyzet helyett jegyezzük meg, hogy a közvélemény jelentős része csak Hován nyilatkozatából értesülhetett az MSZMP ’77-es lépéséről. A párt már akkor átíratta vagyonát az államra – ezzel azért megtartva saját magának –, valószínűleg azért, hogy kezelésének költségeit az államra hárítsák).

Ügyes trükk '77-ből / Forrás: Hamvas Intézet
Ügyes trükk ’77-ből / Forrás: Hamvas Intézet

HOVÁN DIADALÚTJA: A NEXTTŐL A FŐTÁVIG

Hován komolyabb figura volt a sakktáblán Járninál, ennek megfelelően később sem engedték el a kezét. A kétezres években például a Főtáv vezérigazgató-helyettese voltMSZP-kormány alatt. (Ezen a felvételen az MSZP Mérnök-utcai székházában tart előadást a gázról). Felettese, Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgató jóval többet szerepelt ahírekben: 2010-ben – már a kormányváltás után –egyenesen a cégházból vitték el a rendőrök. Kovácsot száznyolcvan milliós hűtlen kezeléssel gyanúsították, s bár tavaly a bíróság minden vád alól felmentette (ez történetünkben visszatérő momentum), az ügyészség fellebbezett.

Felmentve /Fotó: Nava.hu
Felmentve /Fotó: Nava.hu

OTROMBA TRÜKK: NÉGYSZÁZSZOROS TŐKEEMELÉS

Visszatérve a Nexthez és 1989-hez. A társaságot 2,9 millió forintos alaptőkével hozta létre az MSZMP, de ezt az összeget néhány nappal később ennek négyszázszorosára, egészen pontosan 1 milliárd 165 millió 270 ezer forintraakarták emelni. Miért volt erre szükség? A társasági törvény előírása szerint a kft.-ék alapításakor a törzstőke jelentős részét készpénzben kellett befizetni, de mivel a milliárdos ingatlanvagyonhoz képest nem volt elég készpénze a pártnak (vagy nem akarták bevallani, kockáztatni), ezért kellett ehhez a trükkhöz nyúlnia. Sikertelenül.

MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet
MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet

NEM TUDTÁK KIJÁTSZANI AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNYT

A Next 2000 megalapításának időzítésével egyébként aföldtörvény tervezett módosítását akarták kijátszani, megelőzni. A vállalatot 1989. június 23-án hozták létre, majd június 28-án nyújtották be a tőkeemelési kérelmet. Éppen két nappal később, június harmincadikán hagyta jóváaz Országgyűlés a földtörvény módosítását, amely többek között kimondta, hogy társadalmi szervezet (például az MSZMP) nem ruházhatta át másra a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát. Végül az új törvénynek megfelelően – némileg mégis meglepő módon: jogszerűen– a budapesti cégbíróság július 14-én elutasította a Next tőkeemelési kérelmét a módosított földtörvényre hivatkozva.

RIADALOM AZ MSZMP-BEN, CSAK PEREKET NE!

Bár az MSZMP vezetői nyilván nem örültek a bukásnak, attól még jobban féltek, ha a Next 2000 ügye polgári peres eljárásban a bíróságra jut, az precedenst jelenthet, és akár még az is megtörténhet – azokban a “zűrzavaros időkben” – hogy a többi vállalatnak, társaságnak (azaz a vagyon jelentős részének) is búcsút mondhatnak. Erről egészennyíltan fogalmaztak az MSZMP elnökségének írt tájékoztatóban („a Next 2000 Kft. ellen indított polgári per esetleges következményeiről”): „Fentiek alapján pontosan körvonalazható, hogy az Ellenzék egyes csoportjai és a FJF(Független Jogász Fórum – a szerk.) meglehetősen demagóg módon próbálják a jelenlegi tények alapjántámadni az MSZMP vagyonát, ugyanis, ha fent kifejetett álláspontjuk jogerős bírói ítéletben nyerne megfogalmazást, az azt jelentené, hogy – függetlenül a NEXT 2000 kft-től – valamennyi MSZMP vállalkozás, társaság jogellenes… ez esetben természetes jogkövetkezmény még, hogy a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet vissza kell állítani. Tehát túl sokat buknának az elvtársak. Éppen ezért gondoltak a jövőre is: ugyanebben az iratban már saját jogászcsoport felállítását tervezik, hogy azzal hatékonyan védekezzenek a támadások ellen. Kiváló jogászoknak azóta sincsenek híján

Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet
Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet

A JÓ „KOMMUNISTÁK” NEM TUDTAK SEMMIRŐL SEM

A történet ismeretében nem meglepő, hogy a frissen megalakult – szeplőtlen fogant – MSZP elnöksége 1989. november huszonharmadikán úgy döntött, hogymegszünteti a Next 2000 Kft. működését, átadja az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet. Ezzel veszítettek kevesebbet. Novák Zoltán az interneten is elolvasható művének (Az MSZMP Budapesti Reformköre)hatodik részéből az is kiderül, hogyan próbálták magukatmosdatni az MSZMP reformerei, mondván: nem is tudtak erről az egészről, és amúgy sem kérték ki a véleményüket. Az iratok alapján Pozsgay Imréék persze többször ellentmondásba kerültek önmagukkal. (Ez sem ment meg minket attól, hogy az elmúlt években végignézzük aPozsgay, Szűrös Mátyás-féle társaság rehabilitálását. A konzervatív sajtó egy részének tálalásában ők lettek a „jó kommunisták”. Vagy ahogyan az utcán fogalmaznak keresetlen, ám találóbb kifejezéssel: díszkomcsik.)

HOVÁN: MIT NEKÜNK NEXT, VAN MÁSIK!

Novák könyvében Hován neve is felbukkan, az MSZMP egyik főgazdálkodója a Next 2000 bukása kapcsándicsekszik a többi vállalattal. „A Népszabadság az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakról megkérdezte Hován Gábornak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének a véleményét. Hován nemcsak a Next 2000 Kft. tevékenysége szervezésének a leállítását utasította el, hanem dicsekedve elmondta, hogy az első ilyen kft. nem Budapesten, hanemVeszprémben jött létre (az előző cikkünkben már bemutatott Cimbriana kft. épp veszprémi… – a szerk.) az ottani pártbizottság kezdeményezésére, és azt is jelezte, hogy ezek szervezése más megyékben is megtörtént, illetve több helyütt folyamatban van. Külön kiemelte, hogy az MSZMP balatonföldvári és tihanyi üdülőit már két éve fizetővendégekkel töltik meg”.
Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS
Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS
Hován magabiztossága bántó, ugyanakkor érthető. Bár aNext 2000 elbukott, a többi céget már nem sikerült elgáncsolni. Továbbra sem tudni pontosan, mi történt a több mint kétezer ingatlannal. Az Állami Számvevőszéknevetséges vizsgálatát már említettük, azóta sem történtsemmilyen lépés a számonkérés felé.

A GYURCSÁNY-VILLA ÉS BREZSNYEVÉK NYARA

Nézzük egyetlen ingatlan példáját, az egyik legismertebbesetet. Bár Gyurcsány Ferenc megúszta a balatonőszödi telepből kihasított „Gyurcsány-villa” ügyét (bővebben itt) is, az ex-miniszterelnök neve egy másik botrányos körülmények között értékesített üdülőkomplexum, abalatonaligai kapcsán is felmerültSzimbolikus ingatlanegyüttesről van szó, hiszen a kommunizmus éveiben Balatonaligán gyűlt össze a szocialista-kommunista világválogatott (Brezsnyev, Castro és természetesen Rákosiék, Biszkuék, Kádárék is szívesen nyaraltak itt).
Télen is népszerű... /Fotó: Fortepan.hu
Télen is népszerű… /Fotó: Fortepan.hu

EVOLÚCIÓ: AZ MSZMP-NEK NEM, GYURCSÁNYNAK SIKERÜLT

A közel ötven hektáros vízparti ingatlan-komplexumot a Next 2000 Kft. 1989-ben 244 millióért vette át – áron alul – majd – mivel kötelezték rá – visszaadta az államnak. Ezután többször is sikertelenül próbálták eladni, ez végül aGyurcsány-kormány alatt sikerült. 2007-ben vette meg az izraeli érdekeltségű Pro-Mot Hungária Ingatlanhasznosító Kft., írd és mond: mindössze 4,5 milliárd (más források szerint ötmilliárd) forintért. A Nemzeti Nyomozó Iroda a sokakat felháborító ügyben (hosszabb cikk ittrövidebb itt) 2010-ben hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot. A gyanú szerint a kincstári vagyonkezelő szervezet részben áron alul, részben engedély nélkül adta el az üdülőkomplexumot.

MINDENKI FELMENTVE, NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ

Az ügy lezárása nem meglepő: 2011-ben a rendőrségmegszüntette a Club Aliga privatizációja ügyében a nyomozást. A beszerzett szakértői vélemények alapján megállapították, hogy a mintegy ötmilliárd forintos vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár. S bár kiderült az is, hogy a Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda atermészet védelméről szóló törvényt megkerülve, azilletékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel, a rendőrség szerint ez csupán fegyelmi vétség. Nem az ő hatáskörük. Talán odaküldhették volna még azÁllami Számvevőszéket is. Írhattak volna egy újabb felettébb hasznos, százoldalas jelentést...
hamvas

2015. szeptember 14., hétfő

Sukoro: Letöltendő börtönbüntetést kért perbeszédében az ügyész

Letöltendő börtönbüntetést kért perbeszédében az ügyész:

'via Blog this'
Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész perbeszédében az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottra a Sukoró-ügyként ismert per hétfői tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken, míg az ötödrendű vádlottra pénzbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak.


A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.
Az ügyész háromórás vádbeszédében szólt arról, hogy a bírósági eljárás valamennyi lényegi kérdést érintette, és a lehetőségekhez képest teljes körűen igyekezett feltárni a vád szempontjából releváns, illetve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is.

Súlyosbító körülmény: vagyoni hátrány okozása

Az ügyészség súlyosbító körülményként értékelte valamennyi vádlott esetében, hogy cselekményük jelentős vagyoni hátrány okozására volt alkalmas, Markó Andrea harmadrendű és V. Bálint ötödrendű vádlott esetében pedig azt is, hogy képzettségüket, szakmai felkészültségüket bűncselekmény elkövetésére használták fel.
Enyhítő körülményként értékelte az ügyészség az elkövetés óta eltelt hosszabb időt, továbbá azt, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, a másod- és negyedrendű vádlott esetében pedig azt, hogy bűnsegédként követte el a vádbeli cselekményt, továbbá hogy kiskorú gyermekről gondoskodik.
Az ügyészség indokoltnak tartotta az első- és harmadrendű vádlott esetében a határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetés kiszabásakor a középmértéket meghaladó, míg a másod- és negyedrendű vádlott esetében a középmérték körüli időtartam megállapítását, illetve a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapítását is. Az ügyész a börtönbüntetés mellett indokoltnak tartotta a közügyektől eltiltást is, továbbá kérte a bíróságot, hogy Tátrai Miklóst a cégvezetői tevékenység gyakorlásától, F. Zsoltot pedig az értékbecslői tevékenység gyakorlásától is tiltsa el.

A jogszabályok kreatív értelmezése

Az ügyész vádbeszédében egyebek mellett azt mondta: az első- és harmadrendű vádlott 2008. május végétől mindent megtett annak érdekében, hogy a jogszabályi és egyéb rendelkezések ellenére – a befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva – kimutassa, hogy a csereszerződés megkötése jogszerű és gazdaságos. A vádlottak mindezt annak ellenére tették, hogy ismereteik alapján tudták, törekvésük jogellenes, ennek érdekében az alkalmazandó jogszabályokat „kreatív módon értelmezték”.
Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

2015. szeptember 10., csütörtök

Húsz budapesti szellemház, amit azonnal meg kéne menteni | 24.hu

Húsz budapesti szellemház, amit azonnal meg kéne menteni | 24.hu:

'via Blog this'

3 kép a blogból:

"A téglával borított épület egészen 2008-ig a Magyar Posta székházaként funkcionált, majd 4,02 milliárd forintért eladásra került a Wing Zrt. részére. A páternoszterrel is rendelkező épület azóta üres, belső épületdíszei – a faburkolatok, valamint az igazgatói dolgozószoba kandallója – közepes állapotúak, a homlokzatokon viszont megjelentek a falfirkák, és idén januárban már vakolatdarabok is hullottak az egyik oldalon."


Tovább itt:

2015. február 12., csütörtök

Jogerősen felmentették Hunvaldékat

Jogerősen felmentették Hunvaldékat:
2015. február 12., csütörtö
'via Blog this'
Jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármestert, Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármestert és hat társukat a Fővárosi Törvényszék csütörtökön.
Minden vádlottat felmentett a Fővárosi Törvényszék csütörtökön abban az ügyben, amelyben mintegy 50 millió forintos, megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt emeltek vádat Hunvald György, Weinek Leonárd és hat társuk ellen – számolt be a Hunvald-ügy című blog. A bíróság ezzel helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013 októberében meghozott elsőfokú ítéletét.

A vád: hűtlen kezelés

Az információt Sebes Péter, Hunvald György védője megerősítette az Origónak. Az ügyvéd a portálnak azt mondta, hogy szóbeli indoklásában a bíró kiemelte „a magas színvonalú elsőfokú ítéletet”, szemben a Központi Nyomozó Főügyészség tizenöt oldalas fellebbezésével, amelynek a bíróság egyik pontját sem tartotta megalapozottnak.
A vád szerint 2007–2008-ban szükségtelen, jobbára nem is teljesített szerződések nyomán havi három-négyszázezer forint körüli tanácsadói díjakat fizettettek egymásnak egyes vádlottak: Erzsébetváros három zuglói képviselőnek mint a zuglói polgármester tanácsadójának összesen mintegy 20 millió forintot, Zugló pedig az erzsébetvárosi polgármesternek adott tanácsokért szintén három embernek összesen mintegy 28 milliót fizetett.
A vádlottak az eljárásban mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, és azt állították, hogy szabályosan jártak el.

Az elsőrendű vádlott nyolc és fél év börtönt kapott

Tavaly júliusban a Kúria jogerősen egy év börtönre ítélte Hunvald Györgyöt kétrendbeli hivatali visszaélés miatt a Gál György volt szabad demokrata önkormányzati politikus és társai ellen indult, erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült büntetőperben. Hunvald György korábban mintegy két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban. Az ügy elsőrendű vádlottját, Gál Györgyöt nyolc és fél év börtönre ítélték.

2014. október 8., szerda

Itt a Gyurcsány-gépezet egyik legbüdösebb pere

Itt a Gyurcsány-gépezet egyik legbüdösebb pere:

2014. október 8., szerda
'via Blog this'

Biztos, hogy bűzlik valami: olyan olcsón adott túl Gyurcsány Ferenc kormányzása idején a magyar állam a moszkvai kereskedelmi kirendeltségen, hogy egy évvel későbbi, hétszeres áron történt továbbadásánál borzasztóan kilógott a lóláb a magyar és az orosz bűnüldöző szerveknél. Kezdődik a per szerdán.
Szerdán indul a Magyar Nemzet által ismertetett botrány „főhőseként” szerepelt moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása miatt indított büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ügylettel a Hír TV Célpont című műsora is behatóan foglalkozott.
A Kreml közelében fekvő épülettel kapcsolatos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárásnak nem kevesebb, mint 7 vádlottja van: közöttük Székely Árpád volt moszkvai nagykövetként, Horváthné Fekszi Márta korábbi külügyminisztériumi államtitkárként, Tátrai Miklós egykori Magyar Nemzeti Vagyonkezelő-vezérként, Császy Zsolt MNV-privatizátorként, Morvai Attila (szintén MNV, jogi és vagyonhasznosítási igazgató), Bodnár Terézia (MNV, ingatlanvagyonért felelős igazgatóhelyettes) és Solymosi Ilona volt MNV-jogmenedzser.
Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc kormányfősége alatt történtek miatt indult büntetőpert májusban felfüggesztették, a törvényszék szerint azért, mert olyan fontos bizonyítékokra volt még szükség, amelyek nélkül nem lehetett volna megalapozott döntést hozni.

A döntést a Gyurcsány-kormány hozta – de honnan jött az utasítás?

A vád szerint az ingatlan eladását Székely Árpád hozta tető alá, a mélyen áron aluli eladás miatti vagyoni hátrány mértékéről több becslés is rendelkezésre áll; a magyar államot akár 18 milliárd forintnyi kár is érhette a tranzakcióval. Azt egyelőre nem tudni, Székelyt ki utasította, de magáról az eladásról 2005-ben döntött az akkori, Gyurcsány Ferenc vezette kabinet, mondván, a kirendeltség épületének fenntartása drága és indokolatlan volt. Az eladást végül 2008-ra hozták tető alá, a vevő egy luxemburgi hátterű, orosz érdekeltségbe tartozó cég volt; a kirendeltség épületét azonban csakhamar óriási haszonnal adták tovább, ami viszont nem kerülhette el az orosz bűnüldözési szervek figyelmét. A továbbadási ár a vételinek mintegy hétszerese volt, a vásárló pedig egy orosz minisztérium.

2014. július 16., szerda

Index - Belföld - A macskáim maradtak az életemből

Index - Belföld - A macskáim maradtak az életemből:

2014. 07. 15. 20:28
'via Blog this'

„Inferno volt“ – idézte fel a pusztító lángokat Lovasi Eszter, aki valószínűleg elvesztette a lakását a Kodály köröndön álló épület tüzében. Neki sincs kétsége afelől, hogy a lángok nem terjedhettek volna ilyen gyorsan, ha nem távolítják el a tűzgátló falakat. Három munkást látott a tetőn, akik a szigetelésen dolgoztak a tragédia előtt.


„Fél négykor arra eszméltem, hogy pattog a tető. Szóltam a tűzoltóknak, de először nem tűnt veszélyesnek. Még meg is kérdeztem a tűzoltót, hogy kimenjek-e a lakásból. Ha tud, akkor igen, azt válaszolták” – mesélte Lovasi Eszter, aki a harmadik emeleten az egyetlen lakó az önkormányzati tulajdonú lakásban. Az emelet többi részén már nincsen közfal sem, azt az önkormányzat által még 2000-ben megbízott beruházó – egyben az emelet résztulajdonosa – már rég kivetette. Ahogyan a tetőtéri, tűzgátló falakat is. Az önkormányzat ezzel tisztában volt, de ahogy a lakók közül többen mondták, a felújítás hosszú és meddő története szövevényes ügy, „nem tudni, ki kivel mutyizott”, a lényeg, hogy a ház felújított tető nélkül maradt, az önkormányzat által megbízott – három éve felszámolás alatt álló, szövevényes tulajdonosi hátterű – Andrássy út 83-85. Kft. viszont fokozatosan az épület résztulajdonosa lett.
„Összepakoltam a macskáimat egy sporttáskába, de mire kiértem, már a liftig nem lehetett eljutni, a hátsó lépcsőn rohantam le. A tető papírcsákóként égett, az emeletet is falta a tűz.”
Lovasi elmondta, hogy délben még látott három embert dolgozni a tetőtérben, úgy tudja, a tetőszigeteléssel foglalatoskodtak. Valamit hevítettek is, talán a szigeteléshez kellett olvasztani.
A tűz már távozásuk után éledt fel.
„A macskáim maradtak meg az életemből, mindenem odaégett, legalábbis gondolom, mert lentről láttam, hogy a lakásból is kicsaptak a lángok” – mondta a Lovasi.

Leégtek a Pesti Srácok is

Az épületben volt a Pestisrácok.hu szerkesztősége is. Ők azt írják, volt olyan lakó, aki a vécén ülve csak akkor vette észre a tűzvészt, amikor lezuhant mellé egy égő gerenda. A munkatársak szerint egy gázrobbanás nyomán csaptak fel a lángok az „elmutyizott palotában – amiről az Átlátszó.hu is írt tavalyi cikkében.
Kapcsolódó videó:

2014. július 15., kedd

Index - Belföld - Leégett az Andrássy úti palota teteje

Index - Belföld - Leégett az Andrássy úti palota teteje:

2014. 07. 15. 16:32
'via Blog this'
Világörökségi épület gyulladt ki a Kodály köröndön, kedd délután. A katasztrófavédelem negyed öt körül kiadott közleménye szerint az Andrássy út 83-85. szám alatti palota tetőtere 100 négyzetméteren lángolt, ám tűz gyorsan terjedt, végül az egész tetőszerkezet megsemmisült. A tűzoltók feladata most az, hogy megakadályozzák a tűz átterjedését a szomszédos lakóépületekre. A tűz a létező legerősebb, ötös besorolású veszélyességi fokozatát kapta.

Két embert őrizetbe vettek

 A rendőrség előállított két férfit, akit közveszély okozás bűntettével gyanúsítanak az Andrássy út -

Szív utca sarkán keletkezett épülettűz kapcsán. A 37 éves É. Attilát és a 36 éves N. Jánost őrizetbe vették – közölte a Police.hu
Több száz embert evakuáltak, akik a közelben lévő Derkovits Gyula Általános Iskolában és a kerület művelődési házában kaptak menedéket – tudatta Hassay Zsófia. A kerület polgármestere nem tudta megmondani, hogy a szomszédos házból kimenekítettek visszamehetnek-e otthonaikba éjszakára. A menedéket nyújtó két épületben az önkormányzat éjszakai szállást és ételt is biztosít szükség esetén – közölte a polgármester.
A tetőtérből egy gázpalackot lehoztak a tűzoltók, akik nagy erőkkel vonultak a helyszínre, az oltást egy emelőkosaras jármű is segíti. A terézvárosi önkormányzatnálelmodnták, hogy az Andrássy út 83-85. alatti – az UNESCO által az Világörökség részének nyilvánított – épület tetőtere felújítás alatt áll. (A nehéz sorsú palota anyagi gondjairól itt olvashatja korábbi cikkünket.)
„Egy munkás dolgozott a tetőn, ő rohant le, azzal, hogy baj van, lángol a tető.” – mondta Hassay.

Lezárták az Andrássyt, kiürítik a környéket

Fél öt után pár perccel a katasztrófavédelem már azt közölte, hogy 55 tűzoltó oltja az Andrássy úti házat, további egységek tartanak a helyszínre, és teljes szélességében lezárták az Andrássy utat a Kodály köröndnél.
Az épületet és a környékét kiürítik, a közlemény szerint két tűzoltóraj járja a lakásokat és kíséri ki a lakókat, a szomszédos házat a rendőrség üríti ki.
Öt óra előtt néhány perccel a BRFK is közleményt adott ki a tűzről, azt írják, hogy a Kodály körönd és a Rózsa utca közti szakaszt zárták le, a forgalmat rendőrök irányítják.

Tűz nélkül is bedőlne

A Kodály körön meghatározó épülete hiába az egyik legszebb az Andrássy úton, lakóinak régóta fejfájást okoz, hogy az állapota évről évre rosszabbodott. A palota lakói két éve már tüntetést is szerveztek, követelve a VI. kerületi önkormányzattól, hogy hárítsa el az életveszélyt, amelybe az előző képviselő testület sodorta őket.
2000-ben ugyanis az önkormányzat, amely akkor a palota 100 százalékos tulajdonosa volt megbízta az Andrássy 83-85. kft-t a tetőszerkezet felújításával. A cég azonban már évek óta felszámolás alatt áll, nagyjából hat éve félbe is hagyta a munkálatokat.

„Mindenki, aki feljön a tetőre, szörnyülködik” – mondta a ház által létrehozott tetőtéri bizottságának egyik tagja. „Eltávolították a tűzhatároló falakat, amelyek meggátolták volna a tűz továbbterjedését, nyitva hagyták a födémet” – adott helyzetképet Makszim Norbert. Az önkormányzat csupán annyit tett, hogy felbontotta a szerződést a kft-vel, ám a munkák befejezéséről nem gondoskodott.

„A szerződést tavaly bontottuk fel, mert a cég nem csinált semmit” – mondta a VI. kerület főpolgármestere.Hassay Zsófia úgy tudja, hogy az egész épület egy külföldi cég tulajdona, és az épületben nincs lakó.
Makszim Norbert szerint azonban nem így van: „A ház első és második emeletén lévő lakásokat eladta a lakóknak az önkormányzat – ott negyven lakás van –, a harmadik emeleten öt lakás az önkormányzaté, 21 pedig a felszámolás alatt lévő kft-é” – mondta a ház tetőtéri bizottságának tagja. A tetőtér pedig a társasház – így a lakók – valamint az önkormányzat és a kft közös tulajdona.
Kapcsolódó téma:

A cél, hogy ne szakadjon ránk a ház


"... A leromlott állaptú ház felújítására 2000-ben kötötték meg a szerződést a Király utca 20. - Alfa 1. Kft.-vel, aminek ügyvezetője Arnon Epschtein volt. A megállapodásban a projektcég vállalta a harmadik emeletén lévő 23 lakás kiürítésének költségeit, az ingatlan zárófödém- és fedélszékcseréjét, a tetőzet rekonstrukcióját, a díszudvar felőli függőfolyosó aládúcolt részének rekonstrukcióját. Cserébe az önkormányzat nekik adta az egész harmadik emeletet és a tetőteret...."

"...Pár év szünet után megjelent a színen az akkori alpolgármester, Fürst György baráti körébe tartozó Arie Yom Tov és annak cége, ami 2005 júniusában alakult meg ..."

"...Az alapszerződést még 2000-ben kötötte az akkori, fideszes polgármester, Farkas György, de a lakók szerint egy későbbi szerződésmódosítás miatt vannak most bajban, amit a szocialista Verók István jegyez...."

"...2009-ben  még Andrássy Palace fantázinéven ebben az épületben hirdették Budapest legdrágább lakásait, volt olyan, amit 449 millióért árultak, ezekben most maximum galambok laknak...."

"... Az alpolgármester szerint  ugyanennek a beruházói körnek még öt másik ingatlanügyével van gondjuk. 
Az épületkárokon kívül a befektetők, akik másfél éve eltűntek, már 10 millió forint közös költséggel tartoznak a háznak, a lakók saját zsebből állják a különbözetet, hullik a vakolat, leszakadnak a födémek, beázik az épület...."

"...Az Andrássy út 83-85. lakói hasonló helyzetbe kerültek, mint az Andrássy út és a környék számos másik épülete, amikről már korábban beszámoltunk. Tavaly az Andrássy út 1. alatti Stein palotát nyilvánították életveszélyessé, amit az ügy jogi kuszasága miatt az önkormányzat szintén nem tudott megoldani, és még sorolhatnánk a kísértetiesen hasonló helyzetű házakat...."
01
Állapotok az udvarban(Fotó: Huszti István)01
Állapotok az udvarban(Fotó: Huszti István)
01