Merkel mégis Junckert akarja elnöknek

Merkel mégis Junckert akarja elnöknek:

2014. május 30., péntek 16:42, frissítve: péntek 16:42 , forrás: MNO
'via Blog this'

Angela Merkel német kancellár pénteken nyilvánosan kiállt amellett, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.

Az N-tv német hírtelevízió jelentése szerint a kancellár Regensburgban, a Német Katolikus Napok nevű rendezvénysorozaton egy vitafórumon állt ki a volt luxemburgi miniszterelnök mellett. Az Európai Néppárt végzett az első helyen az európai parlamenti (EP-) választáson, „éppen ezért minden megbeszélést abban a szellemben folytatok, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke” – mondta Merkel.

Juncker nem állt ki mellettünk

Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is. Kattintson a részletekért!

Merkel: Mások is képesek rá...

A német kancellár eddig nem foglalt állást egyértelműen a néppárti csúcsjelölt mellett. A keddi uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján például azt mondta, hogy Juncker alkalmas a bizottság következő öt évre szóló programjának végrehajtására, de „sokan mások is” képesek erre. 

Merkel tartózkodó hozzáállását bírálták a kancellár vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták, akik azt akarják elérni, hogy az EP-ben az európai szocialista pártcsalád frakciójának támogatásával megválasszák Junckert bizottsági elnöknek,

 és a baloldali csúcsjelölt, Martin Schulz legyen a bizottság német tagja.

Orbán és Cameron nem támogatja

A tisztség betöltésére azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell személyi javaslatot tennie, és a javaslatról minősített többséggel kell döntenie.

A tanács több tagja, köztük David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatja Juncker jelölését.

A Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből úgy értesült, hogy a brit kormányfő Magyarország mellett Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta korábban Cameron párttársainak a hírek szerint.

A tanács kedden megbízta Herman Van Rompuy-t, a testület elnökét, hogy kezdjen konzultációkat az EP képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről. Rompuy, azonban az eszmecserére szóló meghívójában hangsúlyozta: egyelőre nem tervezik, hogy megnevezzék a jelöltet, csupán a jelöltállítás folyamatát igyekeznek felvázolni.

• Európai Parlament,
  Európai Bizottság médiatörvény Fidesz-KDNPJean-Claude JunckerViviane Reding
• Jean Asselborn
• EuróEurópai Unió,,,

Kapcsolódó hír:

Támadások hazánk ellen: Juncker nem állt ki mellettünk

Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is.

A Fidesz és az Európai Néppárt közötti problémának tekinti Jean-Claude Juncker, hogy Orbán Viktor nem támogatja, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke – így nyilatkozott a néppárt csúcsjelöltje hétfőn a Euronewsnak. „Ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv” – válaszolta Juncker.

Ismert, Viviane Reding biztos – akit Juncker kormánya delegált az Európai Bizottságba – hevesen és több fronton is támadta az elmúlt években a magyar kormányt, többször valótlanságokat állítva. Akkor az egykori luxemburgi kormányfő egyetlen szóval sem állt ki a magyar miniszterelnök és kormánya mellett, miközben a Fidesz és Juncker pártja ugyanazon frakcióban volt.

Juncker néma maradt

Reding az alkotmány „módszeres megsértését” rótta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, és éles hangon bírálta az új alaptörvény módosításait is, továbbá kritikákkal illette a kormány munkáját az adatvédelmi hivatal függetlensége és a bírák korai nyugdíjazása  (?!) ügyében is, utóbbi kapcsán pedig az egész unióra kiterjedő, minden tagállam igazságszolgáltatási rendszerét uniós felügyelet alá helyező koncepciót tett le az asztalra. Juncker ez ügyek kapcsán soha nem emelte fel a szavát, pedig Reding az agresszív támadások miatt Orbánnal közös platformjukkal, az Európai Néppárttal is konfliktusba keveredett.

Hazugságokat híreszteltek

Feltételezések szerint Juncker párttársa volt az is, aki a lejáratókampány során azt is megpróbálta elhíresztelni, hogy az Európai Néppárt ki akarja zárni soraiból a Fideszt, és a magyar szocialista politikusok is hozzá küldözgették a feljelentéseiket a kormány ellen. Reding volt az is, aki a 2013 júniusában megrendezett Bilderberg-konferencián közölte: mindent megtesz azért, hogy a 2014-es magyarországi választások eredményei legitimitását gyengítse arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat.

Külügyminisztere diktátorozta Orbánt

Juncker kormányának külügyminisztere, Jean Asselborn szintén éles szavakkal bírálta a médiatörvényt. Közvetlenül hazánk 2011-es európai uniós elnöksége előtt azt mondta: „Nem biztos, hogy Magyarország méltó az EU vezetésére, mert az elfogadott magyar médiatörvény sérti az unió szellemét és szabályait”, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a médiatörvény ellen.

Az új alaptörvény kapcsán egy lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik”, 2012-ben pedig kevesellte a hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárásokat, és egyenesen azt javasolta, hogy vonják meg Orbántól a szavazati jogot az Európai Parlamentben, mondván, „egy diktátornak nem jár szavazati jog”. Juncker ekkor sem vette védelmébe párttársát, a magyar miniszterelnököt.

Sumákolt Juncker?

Egyébként amikor Asselborn a médiatörvény kapcsán Lukasenkához hasonlította és diktátornak nevezte Orbánt, Junckertelefonbeszélgetésben személyesen biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy külügyminisztere kijelentései nem a luxemburgi kormány álláspontját tükrözik. Ezzel szemben beosztottja teljes mértékben cáfolta Juncker állításait. Asselborn a HVG-nek adott exkluzív interjújában ugyanis úgy nyilatkozott, hogy külügyminiszterként, miniszterelnök-helyettesként a luxemburgi kormány nevében beszél, és azt is elmondta, hogy véleményében osztozik főnökével.

• Európai Parlament
 ,Európai Bizottság,médiatörvény,Fidesz-KDNP,Jean-Claude Juncker,Viviane Reding,Jean Asselborn,Európai Unió,Orbán Viktor,

Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai

Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai:

2014. május 29., csütörtök 16:04, frissítve: csütörtök 19:06 , 
'via Blog this'

Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akiket a jövő héten hallgathatnak meg az illetékes szakbizottságok.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándortbelügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé,Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabáthonvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré,Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihálytnemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezésre javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.

A kormányfő levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák.

A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László korábbi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő. Lázár János pedig eddig államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.

Kilenc minisztérium a harmadik Orbán-kormányban

Mint az MNO korábban megírta, a harmadik Orbán-kabinet kilenc tárcával végzi majd a munkát. Egy parlamenti döntésnek köszönhetően minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. A kormányzati struktúra egyébként nem változik jelentősen, ha az elmúlt éveket nézzük.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnésével az igazságügy önálló tárcát kap. Ezt a Brüsszellel vívott folyamatoscsatákkal indokolta Orbán Viktor kormányfő. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát Földművelésügyivé keresztelik – a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet –, és a külügyi tárca neve szintén változik, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.

A munkához keresik az embert, nem fordítva

„A munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát” – közölte korábban Orbán a megalakuló kormány kapcsán. Jelezte, hogy szándékai szerint az előző kabinet több tagja folytatja munkáját, de „nem mindenkinek kell pontosan ugyanazt végeznie, mint korábban”.

Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint a parlamenti választástól számított harminc napon belül, vagyis május 6-áig kellett megalakulnia, az új kormánynak pedig az ettől számított negyven napon belül kell hivatalba lépnie.

KDNP: megnyugtató a folyamatosság szempontja

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint megnyugtató, hogy a folyamatosság szempontja érvényesül az új kormányban – így értékelte Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a harmadik Orbán-kabinet csütörtökön nyilvánosságra hozott névsorát az MTI-nek. Harrach Péter kiemelte: az első és a második Orbán-kormány is „kereszténydemokrata kabinetként működött”, és reményei szerint ez lesz jellemző a harmadik Orbán-kormányra is.

Az új kereszténydemokrata miniszter, a nemzeti fejlesztési tárca élére javasolt Seszták Miklós jelenléte a kormányban ennek a reményüknek a megvalósulását jelenti – mondta a frakcióvezető. Hozzátette, hogy az igazságügyi minisztériumot a jövőben vezető Trócsányi László is KDNP-tag.

Nem lepődött meg az ellenzék

A Jobbik nem remél nagy változást a kormányzati politikában a következő négy évben – mondta Dúró Dóra, a párt szóvivője. A jobbikos politikus szerint „Orbán Viktor azt a formát hozta, amire lehetett számítani”, a kormánynévsor nem okozott meglepetést.

Az LMP-nek nem okozott nagy meglepetést az új kormányzati névsor, és a párt úgy látja, hogy Lázár János „kis miniszterelnök lesz” – mondta Szél Bernadett csütörtökön az MTI-nek.

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője azt mondta, a névsor alapján az látszik, hogy folytatódik az ország mélyrepülése és elszigetelődése, miközben tovább burjánzik a korrupció.

Az Együtt-PM pártszövetség arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki miniszternek Lázár János és Seszták Miklóst.

Az elhallgatott bűnök súlya rombolja Magyarországot

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/hirek/az-elhallgatott-bunok-sulya-rombolja-magyarorszagot

2012. január 31. 16:55

Az országgyűlés határozati javaslatot fogadott el a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről. Párhuzamosan ezzel tudományos szimpóziumot rendezett a Konrad Adenauer Alapítvány és a KDNP „A kommunizmus bűnei” Munkacsoportja.

Magyarország nem is olyan régen még nem a szent korona, hanem az Andrássy út 60. országa volt – kezdte beszédét Réthelyi Miklós Márai Sándor gondolatainak. A kommunizmus sajátossága volt a nácizmussal szemben az, hogy bár nem vállalta fel nyíltan a terrort, de ettől még az állandó, bujtatott elnyomást és megfélemlítést tették a rendszer alapjává – szögezte le Réthelyi Miklós, hozzátéve: a kommunista diktatúra kitelepítései egyszerre voltak megelőző és megtorló intézkedések. A kommunisták célja egyértelműen az ezeréves Magyarország szövetének szétszakítása volt – húzta alá a miniszter. Úgy gondolták ugyanis – szögezte le -, hogy ha kihúzzák a tartószálakat – kitelepítik a gazdákat, szétzúzzák az arisztokráciát, ellehetetlenítik a polgárságot, megtámadják az egyházat – akkor darabjaira hullik ez a szövet.

fotó: Botár Gergely

Egy 1951-ben készült kitelepítési statisztika szerint Budapestről többek között 21 egykori minisztert, 25 államtitkárt, 812 magasrangú állami tisztségviselőt, számtalan gyárost és volt katonatisztet vittek el – tájékoztatott a miniszter felhívva arra a figyelmet, hogy az akció legfőbb célja a polgári elit lefejezése volt.

Réthelyi Miklós hangsúlyozta, hogy hiába készült számos feltáró jellegű munka, dokumentum és játékfilm az utóbbi időben a kommunista időszak bűneiről, azonban még mind a mai napig nem beszéltük ki a témát. Az elhallgatott bűnök súlya azonban ránk nehezedik – fogalmazott – és rombolja fiatal demokráciánkat. A most elfogadott országgyűlési határozat segíthet a nemzeti önismeret és a kiengesztelődés elősegítésében – zárta beszédét a nemzeti erőforrás miniszter.

Réthelyi Miklós (fotó: Botár Gergely)

A munkacsoport célja nem a tettesek büntetőjogi felelősségre vonása, az ügyészség feladata lesz ezt megtenni, s eldönteni a feltárt tények tükrében, hogy vádat emel-e, avagy sem – mondta el nyitóbeszédében Eötvös Péter, a KDNP „Kommunizmus bűnei” munkacsoportjának tagja a munkacsoport tevékenységének lényegéről. Az ő céljuk annyi – fogalmazott -, hogy bemutassák a múlt bűneit, azokat, akik elkövették őket, és azt az ideológiát, melynek nevében véghez vitték tetteiket. Rámutatott, hogy bár a tettesek többsége már nincs az élők sorában, bűneik – mivel emberiség ellen elkövetett bűnöknek minősülnek – nem évülnek el soha.

Az országgyűlési határozati javaslatról

Réthelyi Miklós és Navracsics Tibor december végén országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a kommunista diktatúrában kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítése érdekében. Az indítványuk szerint az Országgyűlés a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából hozna határozatot, kimondva, hogy szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a kommunista önkény áldozatairól, és fontosnak ítéli a totális diktatúrák kegyetlenségeire való emlékeztetést.

Réthelyi Miklós (fotó: Botár Gergely)

A javaslat egyszerre akar megemlékezni a kitelepített budapestiekről és vidékiekről, az őket befogadó családokról, valamint azokról, akiket az egykori jugoszláviai és osztrák határsávból, vidéki nagyvárosokból és kisebb településekből zárt, alföldi kényszermunkatáborokba telepítettek. A javaslat célja az, hogy felhívja a figyelmet arra: fontos megemlékeznünk a magyarság e történelmi tragédiájáról, a kommunista önkényuralom embertelenségéről, a kitelepített és meghurcolt honfitársaink tragikus sorsáról.

Történelmi háttér

Az első és talán az összes közül a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítés 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel vette kezdetét, amikor a déli határsávból elszállították a vezetés számára "osztályidegennek" számító embereket. A deportálások célpontja a hortobágyi puszta volt. Ezzel egy időben Budapesten is megindultak a tisztogatások, melyek néhány hónap alatt, 1951 nyarán zajlottak le. A fővárosból kitelepített családokat vidéken, összezsúfolva, kulákok házaiban helyezték el.

(kormany.hu)

Hoffmann Rózsa: a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat

2011. November 15.

Az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az új köznevelési törvényre vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában a parlamentben. A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Rámutatott a pedagógus életpályamodell bevezetésének a fontosságára is.

Utalva a törvény megváltozott elnevezésére úgy fogalmazott: az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés, ez az, ami átfogja a személyiség fejlesztésének egészét.

Az államtitkár a törvény céljaként a megújulást, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását, a nemzeti közép megerősítését és a pedagógusok helyzetének rendezését jelölte meg. A cél olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel - fogalmazott, további kiemelt célként jelölve meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást.

A jogszabályt ismertetve elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia.

Hozzátette: bekerült a korai iskolai fejlesztés a törvénybe az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével, ez a változtatás 2014-től lépne életbe.

Kitért arra, hogy a pedagógus életpályamodell - amely szavai szerint kiszámíthatóvá, és a magasabb követelmények mellett jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát - bevezetésének időpontjául 2013. szeptemberét jelöli meg a jogszabály-javaslat. Kiemelte: szakaszokra osztották az életpályát, és ezek között minősítésen kell átjutni a továbblépéshez. Két kötelező és egy választható minősítési szakasz lesz, ez azonban nem ugyanaz mint az ötévente kötelező külső szakmai ellenőrzés. Mindezt összekötik új képzési és továbbképzési rendszerrel és a munkaidő rendezésével - fejtette ki.

Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy az életpályamodellel több évtizedes adósságot törlesztenek.

A fenntartást állami, önkormányzati, egyházi, magán, illetve egyetemi gyakorlóiskolák körébe sorolja az indítvány, amely az oktatási rendszer szakmai egységét biztosító pedagógiai szolgáltatásokat egységes állami, szakmai irányítás alá vonja. Az állam felelősségét és irányítószerepét úgy rendeznék az előbbiek mellett, hogy garantálják a pedagógusok államilag biztosított fizetését, és bevezetik az államilag működtetett külső szakmai kontrollt. Az intézmények önállósága nem csak megmarad, hanem erősödik - mondta.

A javaslat kijelöli az új köznevelési rendszer pedagógiai alapértékeit is - tette hozzá az államtitkár, és idézte a javaslatot, amely szerint "a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelés jellemzi". Alapelvként említette a jogok és kötelességek "harmóniájának megállapítását", és a kisebbségek, nemzetiségek autonómiájának biztosítását.

Hoffmann Rózsa szerint a rendszerváltás óta eltelt 21 év a magyar iskolarendszer "frissülése, szakmai megújulása, módszertani korszerűsítése mellett" az oktatási rendszer, a fenntartás, a finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával. Egyre kevesebb hangsúly esett az állam fenntartó szerepére, ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének biztosítása - állapította meg, hozzátéve: jelentősen romlott az oktatás eredményessége is.

Az államtitkár szerint tarthatatlanná vált, hogy a fiatalok mintegy 20 százaléka funkcionálisan írástudatlanként kerül ki az iskolarendszerből, és jóformán nincs esélye arra, hogy az életben boldogulni tudjon. Tarthatatlan, hogy az iskolai élet lassan megszokott kísérő jelenségévé válik a normaszegés, a fegyelmezetlenség, a tanulási, a tanítási kötelességek nem teljesítése, alulteljesítése. A diákok ismeretanyaga, műveltsége nagyon sokat romlott, megszűnőben van a mindenki számára hozzáférhető egységes alapműveltség. Tarthatatlan állapot, hogy a pedagógusok jövedelmi viszonyai súlyos tekintélyvesztést eredményeztek, és kétharmaduknak a megélhetésért másodállást kell vállalniuk, így a rendszer maga akadályozza, hogy nagyobb részt vállaljanak a klasszikus nevelési feladatokból - sorolta.

Szólt arról is, hogy azok a szakmai és politikai csoportok, akik úgy vélik, nincs szükség új törvényre, nyilván másként látják ezeket a rossz eredményeket, de akiknek az ország többséget adott a tavalyi választásokon, szerinte egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy változtatni kell, és ezt csak új köznevelési törvénnyel lehet megtenni.

Hoffmann Rózsa ismertette, hogy az elmúlt egy évben több mint 6 ezer oldalnyi javaslatot dolgoztak fel, a 104 oldalas törvényt támogatta az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács nyolc oldala közül hat, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság is.

kdnp.hu
Forrás: MTI, hetivalasz.hu

Kapcsolódó bejegyzések

• Jóváhagyta a kormány a köznevelési törvény tervezetét

Továbbra is vitában a fővárosi KDNP és Pokorni Zoltán

Az oktatási koncepciókkal kapcsolatos „aknamunka” befejezésére szólította fel Pokorni Zoltánt a fővárosi KDNP választmánya. Szalma Botond budapesti elnök közleményében azt írta, Hoffmann Rózsa munkája nem sötét, titkos szobákban, hanem széles körű, nyilvános szakmai konzultáció mellett folyik, az ötletek használható elemeit az államtitkárság folyamatosan beépítette a koncepcióba. A KDNP fővárosi választmánya felszólította Pokorni Zoltánt és az oktatás megújításán fáradozó államtitkárság erőfeszítéseit kritizáló politikusokat, tegyenek le egy fajsúlyos szakmai anyagot, vagy hagyják abba lejárató kampányukat. Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke és a fővárosi XII. kerület polgármestere reagálásában megjegyezte, hogy a fővárosi KDNP-elnökség két tagja az ő kerületében dolgozott éppen az oktatás területén. „Szalma Botond saját elnökségében érdeklődjön, ha baja van oktatáspolitikusi tevékenységemmel, kollégái részletesen be tudnak számolni róla, hiszen ők is alakítói voltak” – üzente az Indexen keresztül. (MH)

Közös célokért dolgoznak, önálló stílusban

A strukturális reformok elindítását, az adórendszer megváltoztatását és a nemzetpolitika terén végrehajtott fordulatot emelte ki a Magyarország számára meghatározó elmúlt egy év kormányzati lépései közül Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus szerint az új alkotmányban a kisebbik kormánypárt minden törekvését érvényesíteni tudta, és semmi olyan nem került az alaptörvénybe, amit nem tartottak odavalónak.

Elmondta, a KDNP felelősségi körébe tartozó törvények közül hamarosan elkészül a családok védelméről szóló jogszabály koncepciója, az egyházügyi változtatásról pedig előzetesen annyit mondott, bezárják a kiskaput azok előtt, akik gazdasági vállalkozásnak tekintik az egyházalapítást. Harrach szerint a jelenlegi 250-300-ról ötven alá kell vinni az egyházként bejegyzett felekezetek számát. „Ha lesz klasszikus történelmi felekezet kategória, akkor abba azok tartozhatnak, amelyek legalább száz éve jelen vannak Magyarországon. Ilyen értelemben ezek közé nem sorolható a Hit Gyülekezete, amely ismereteim szerint nem is kíván ebbe a körbe tartozni” – mondta Harrach. Az oktatási törvényekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, az irány jó, szakpolitikai és társadalmi szempontból egyaránt. „Vannak, akik jobban tudnak taktikázni és lobbizni” – jegyezte meg, hozzátéve, szó sincs arról, a kormányfőnek ne lenne bizalma Hoffmann Rózsa államtitkár iránt, a problémát a politikai ellenfelek, a riválisok és a média gerjeszti. Nyomatékosította, a Fidesszel közös célt megfogalmazva, de önálló stílusban, önálló hangsúlyokat képviselve dolgozott és dolgozik a KDNP a jövőben is.

Az ugyancsak KDNP-s Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára elmondta: 124 törvényjavaslatot terjesztett elő a kabinet, mintegy száz volt a képviselői indítvány, és 38 beadványt jegyzett pártjuk. „A kormányzat egy időzített szociális bombát kapott, amikor hivatalba lépett” – emlékeztetett Rétvári, s a meghozott intézkedések közül kiemelve a közműdíjak befagyasztását és a kilakoltatási moratóriumot. Kitért arra, hogy az egyes lépések fedezetét nem újabb megszorításokkal teremtették meg, hanem a bankadó és a válságadó kivetésével. Rétvári megemlítette még többek között a határon túli magyarság érdekében elfogadott intézkedéseket, különösen az egyszerűsített honosításról hozott jogszabályt, a Határtalanul osztálykirándulási programot és a Magyar Állandó Értekezlet összehívását.

Készek tüntetni is a diákok...

Készek tüntetni is a diákok, a tárca újabb egyeztetést ígér

Demonstrációra készülnek március 16-án a felsőoktatási hallgatók, mert azt mondják, az új törvényben nem látják biztonságban a hallgatói jogokat. Még az idén nyílt levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben azt kérik, védje meg az elmúlt húsz évben kiharcolt hallgatói jogokat.
(MR1)
Hallgassa meg!

Tüntetnek a hallgatók, ha február 1-jéig nem kapnak megnyugtató híreket arról, hogy jogaik biztonságban vannak. Már a demonstráció időpontját is kitűzték: március 16-án Budapesten tartják az országos tüntetést - jelentette be Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke

A HÖOK még az idén nyílt levélben fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az elmúlt húsz évben kiharcolt hallgatói jogokat védje meg. Körösparti Péter azt mondta: továbbra sem értenek egyet a vizsgák számának maximalizálásával és a hallgatói képviselet arányának csökkentésével az egyetemi szenátusokban.

Az elnök elismerte, hogy a tervezetről korábban egyezetett az oktatási államtitkárral, de szerinte Hoffmann Rózsa nem érti vagy nem akarja érteni a kritikákat. Így a felsőoktatási szakmai szervezetekkel közösen készített javaslataikat nem hozzá, hanem az Országgyűlés oktatási bizottságához juttatják el.

Az elnök elárulta: informálisan már egyeztetett a bizottság elnökével, Pokorni Zoltánnal, és bízik abban, hogy a bizottság figyelembe veszi a javaslataikat. Ott azért józan gondolkodású emberek ülnek, akiket nem három-négy professzor barátjuk befolyásol arra vonatkozóan, mi kerüljön a felsőoktatási törvénybe - fogalmazott Körösparti.

A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár újabb egyeztetést ígért az egyetemi és főiskolai diákoknak. Dux László az MR1-Kossuth Rádió érdeklődésére elmondta, hogy a hallgatók által kifogásolt kérdések nagyon fontosak, de a készülő törvény többi része is van olyan súlyú, hogy ezeknek haladniuk kell előre. Dux néhány nappal ezelőtt azt mondta: az álláspontok még közeledhetnek, mert azzal mindenki egyetért, hogy a teljesítményt és a színvonalat növelni kell.

Kapcsolódó linkek>>

• Pokorni több ponton érthetetlennek tartja a felsőoktatási koncepciót

• Hoffmann: a vitairat nem szól a vizsgaalkalmak számáról

• Semjén Zsolt: a szövetség erős

"...olyan szövetség nincs, ahol száz százalékban csak az egyik fél álláspontja valósul meg - tette hozzá Semjén Zsolt. Az oktatás területéről szólva cáfolta, hogy komoly konfliktus lenne a két kormánypárt között. Hoffmann Rózsa személyében ugyan az oktatáspolitikát a kereszténydemokraták viszik, és az is tény, hogy a bolognai folyamattal szemben kritikusabbak, mint például Pokorni Zoltán, de nincs szó másról, mint arról, hogy ezen a hatalmas szövetségen belül mindenki igyekszik az érdekeit érvényesíteni, a feladat pedig ezeket az ellentéteket harmóniába hozni...."

Egy provokatív kérdés: Annyi jogot a diáknak, amennyi kötelessége van a tanárnak?