2012. Pünkösdi tallózó az Erdély.ma honlapjáról

„A hamvaitól is félnek" – Kövér is ott volt Szélyudvarhelyen a ceremónián – VIDEÓ

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=119167&cim=a_hamvaitol_is_felnek_kover_is_ott_volt_szelyudvarhelyen_a_ceremonian_video

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke a székelyudvarhelyi Nyirő József-megemlékezésen elmondta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek.

Az Országgyűlés elnöke elmondta, sokan szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László arra biztatta a jelenlévőket, adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket. „Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni" – jelentette ki Kövér László.

Mintegy kétezer megemlékező vett részt a székelyudvarhelyi papkertben, a Nyirő József újratemetésére meghirdetett rendezvényen. Többségük már korábban értesült arról, hogy a szervezők csak ökumenikus áhitat keretében kívántak emlékezni Nyírő Józsefre, a hamvak eltemetésére nem kerül sor.

A hamvaitól is félnek>>>>>>>>    video

05.27 | 18:36 [990]

Elmaradt Nyirő József újratemetése – VIDEÓ

Nem került sor Nyirő József író újratemetésére vasárnap Szé- kelyudvarhelyen, de a Papkertben délután megtartották a meg- emlékezést. Az eseményen részt vevő Kövér László szerint a román kormány a magyar kártyát játszotta ki azzal, hogy mega- kadályozta az újratemetést. A temetés szervezői valószínűnek tartják, hogy Bunta Levente polgármester politikai megfon- tolásból állította ki hibásan a temetési engedélyt. Az erdélyi író újratemetésére meghirdetett rendezvényre mintegy kétezren gyűltek össze. >>>

Nyirő József: legalább a lelkem vigyétek haza – AUDIÓ 05.27. 13:59 [758]

Takaró Mihály irodalomtörténész szerint Nyirő munkáinak olvasása szellemi áttörést jelent, amire már évtizedek óta várni kellett, ez az o- ka, hogy ekkora hatalmas indula- tokat gerjeszt Nyirő megítélése a másik oldalon.>>>

Elmarad Nyirő József újratemetése 05.27. 12:12 [2490]

Nem tartják meg Nyirő József író újratemetését vasárnap Székely- udvarhelyen, mivel a szervezők maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi sza- bályozásoknak.>>>

Székelyudvarhely polgármesteré- nek közleménye Nyírő József új- ratemetése kapcsán 05.27. 10:48 [1798]

A polgármesteri hivataltól pénte- ken igényelt és kibocsájtott temet- kezési okmány teljes mértékben megfelel minden követelménynek, tehát a temetésnek nincs közigaz- gatási akadálya.>>>

Jobbik a Nyírő-botrányról: Magyarellenes provokáció 05.27. 09:47 [1015]

A Jobbik Nyírő József újratemeté- sével összefüggésben arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy „végre álljon a sarkára és haladéktalanul lépjen fel a nyílt magyarellenes provokációval szemben".>>>

Tempfli Imre: Nem a gazdaság, a hit, az emberi értékek vannak válságban – VIDEÓ 05.26. 20:33 [2720]

Tempfli Imre stuttgarti római kato- likus plébános, Oscar Wildot idéz- ve azt mondta, az embertől elvehe- tik, amit birtokol, de az igazi kin- cseket, amelyek benne honolnak, soha nem vehetik el.>>>

Újratemetési engedély felfüg- gesztve? – ÜRES urnát találtak Lukács Csabánál – VIDEÓ 05.26. 17:14 [4415]

Hargita megye prefektusa szerint felfüggesztették Nyirő József újra- temetési engedélyét, amelyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bocsátott ki. Augusta Cris- tina Urzica közölte: a prefektúra megtámadta az engedélyt..>>>

Mindnyájan egy akarattal 05.26. 17:13 [1245]

Pünkösdi csodára várunk. A sat- nyuló gazdasági helyzet, a válasz- tások előtt kiéleződő, helyenként elfajuló konfliktusok, a kormány- váltás utáni zűrzavar, az új buka- resti hatalom burkoltan vagy im- már nyíltan ellenünk...>>>

Feltartóztatták Korondon a Nyirő újratemetéséért felelős kommu- nikációs vezetőt 05.26. 15:56 [1761]

Újabb fordulat: román rendőrök feltartóztatták a magyar szervezőt. Lukács Csaba, aki úton volt a va- sárnapra tervezett újratemetés helyszínére, az MTI-nek csak annyit tudott mondani, hogy rendőrök fel- tartóztatták. >>>

Nyirő-temetés: az engedély megsemmisítését kérik 05.26. 11:51 [1149]

Hargita megye prefektusi hivatala kérni fogja a Nyirő József nevére kibocsátott temetkezési engedély semmisségének megállapítását – közölte a román kormány parla- menti kapcsolatokért felelős mi- nisztere.>>>

Zarándokok ezrei vonulnak a Csíksomlyói búcsúba – VIDEÓ 05.26. 10:49 [1303]

Az ünnepi búcsús szentmise fél 1-kor kezdődik a Kis- és Nagy- somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom oltárnál. A szent- mise szónoka ft. dr. Tempfli Imre a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyhá- zközség plébánosa lesz.>>>

Kolozsváron is köszöntötték a zarándokokat 05.26. 07:33 [1126]

Tegnap délután népes kolozsvári csoport köszöntötte a Csíksomlyói Búcsúra utazó zarándokokat. Az eddigi évek mulasztására a mai kolozsvári köszöntés szép jóváté- tel, jókora tömeg gyűlt össze az állomáson.>>>

Nyirő József újratemetése: minden jogi akadály elhárult a szer- tartás megtartása elől 05.26. 07:26 [946]

Minden jogi akadály elhárult Nyirő József vasárnapi újratemetése elől – mondta Lukács Csaba pén- teken. A székelyudvarhelyi polgár- mester péntek délben, megváltoz- tatva álláspontját, kiadta az anya- könyvi bizonylatot.>>>

Csürdöngölő Néptánctalálkozó Csíkszeredában – FOTÓRIPORT 05.25. 20:03 [647]

35 Hargita megyei és 5 Temes megyei gyerek- és ifjúsági tánc- csoport mutatkozott be a pénteken megtartott Csürdöngölő Néptánc- találkozón Csíkszeredában. 1050 gyerek és fiatal mutatta be, amit egy év alatt tanult.>>>

Kigyulladt egy magyarországi zarándokokat szállító autóbusz Balavásár közelében 05.25. 14:46 [3119]

A magyar rendszámú autóbusz a csíksomlyói búcsúra szállított za- rándokokat, amikor a Maros me- gyei Balavásár (Bălăuşeri) és Ke- lementelke (Calimanesti) között kigyulladt. Az első hírek szerint a tűznek nincsenek sérültjei>>>

Óránként három hektárnyi erdő tűnik el Romániából – VIDEÓ 05.25. 13:04 [409]

A Greenpeace szerint, ha ebben az ütemben folytatódik az erdőirtás, kétszáz év múlva egyetlen fa sem marad az országban. A zöld szer- vezetek szigorú erdővédelmi stra- tégiát várnak a frissen kinevezett környezetvédelmi minisztertől.>>>

Romló diplomáciai viszony Románia és Magyarország között – VIDEÓ 05.25. 10:16 [1345]

Szakértők szerint mind a MOGyE magyar főtanszékeiről rendelkező kormányhatározat visszavonása, mind a Nyírő József hamvainak az újratemetése körüli konfliktus a két ország diplomáciai kapcsolatainak a megromlását mutatja.>>>

Kövér László köszöntő beszédet mondott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére megtartott ünnepségen, a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központban.

Link
http://multiply.com/gi/cskir48gyalogezred:journal:54


Főtisztelendő Püspök Úr!
Tisztelt Emlékező Iskolaközösség!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Fiatal Barátaim!

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindannyiukat ezen a csodálatos ünnepen, és köszönöm, hogy meghívtak maguk közé, hogy együtt emlékezzünk. A múltat jelenné tenni, ünnepelni jöttünk ma ide. Felidézni azt, amikor a hosszan elhúzódó tél után az élet végre utat tört magának. Amikor a hótakaró, a jégpáncél alatt már gyűlni kezdett az életerő, hogy az első meleg nap, az első napsütés hatására a vékony kis hajtás egyszer csak áttörje az őt látszólag reménytelenül elfojtó leplet, és kibomoljon, virágba szökkenjen.

Hét nemzedéknyi idő. Ennyi választ el bennünket a leghíresebb március 15-énktől, a sorsfordító áprilisi törvényeinktől és a császár olmützi alkotmányától.
Hét nemzedéknyi idő telt el a tavaszi hadjáratban kivívott győzelem és a Világosnál elszenvedett vereség, Buda dicsőséges visszavívása és Komárom várának reményvesztett feladása óta. És hét nemzedéknyi idő a debreceni Nagytemplom falai között kimondott függetlenség és az aradi sáncok árnyékában ránk nehezedő alávetettség óta.
A hét különleges szám nekünk, magyaroknak: nem véletlenül beszél a magyar történetírás hét törzsről és hét honfoglaló vezérről, hétmagyarról. Az sem véletlen, hogy a népmeséink alapszáma is a hét. Gondoljunk csak a hétfejű sárkányra, hétmérföldes csizmára, hetedik határra, hetedik mennyországra, hét fivérre, hét nővérre, hétpecsétes titokra vagy hetedhét országra szóló lakodalomra. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a régi magyarok hite szerint a hetedik gyermek a legtehetségesebb és a legszerencsésebb: minden hetedik évben kincset talál.

De vajon mit üzen nekünk, az 1848/49-es forradalom hetedik nemzedékének, a „hetedik gyermekeknek” a magyar szabadságharc története? Milyen kincset rejteget a számunkra? Mit láthatunk magunk mögé, a múltunkra pillantva több mint százhatvan esztendő távolából?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Diákok!

A szabadságharc a romantika kora, a heves érzelmeké, ezért 1848-49 története sem véletlenül a végletek története: győzelem és vereség, dicsőség és megaláztatás, függetlenség és rabság. És mindez öt hónap leforgása alatt. Igen, ez alatt az öt hónap alatt megjártuk a mennyet és a poklot, a húsz hét alatt részünk volt az üdvösségben és a kárhozatban, a száznegyven nap alatt felemeltettünk, hogy annál nagyobbnak érezzük az alávettetést.

Talán vannak, akik a magyar sors tragédiáját olvassák ki ezekből a számokból. Azt, hogy nekünk, magyaroknak végül semmi sem sikerült. Mert hiába küzdöttünk meg hősiesen a győzelemért, végül csak vereséget szenvedtünk. Hiába vívtuk vissza az országot magunknak, végül csak elvették tőlünk azt. Hiába szereztük vissza a szabadságunkat, végül csak rabság lett belőle. Igen, hangzik – a gondolatsor végén – a következtetés: vesztes nép vagyunk. A hiábavalóság nemzete. Mert minden tettünk, minden cselekedetünk, minden diadalunk, amire büszkék lehetnénk, hiábavaló volt.

De vajon így van-e mindez? Vajon igaza van-e azoknak, akik a történelem nagy pillanataitól is – csakúgy, mint a hétköznapok küzdelmeiben – egyedül a látványos és azonnali sikert fogadják el eredménynek? Nem csupán arról van-e szó, hogy olyasmit kérünk számon a múltunkon, ami korunk egyik jellegzetes problémája: a gyorsan megtérülő és látványos hasznot? Hiszen, ami nem hoz azonnali és kézzelfogható profitot, az ma mindenestül hiábavalónak tűnik.

Tisztelt Ünneplő Egybegyűltek!

Valljuk be, hogy a történelmünk nem szemlélhető úgy – bármennyire is szeretnék egyesek ilyennek láttatni –, mint egy gazdasági vállalkozás, amelyről világos képet ad a bevételek és a kiadások egyenlege. Gondoljunk csak bele: hol lennénk mi, magyarok, ha 1849-ben, a világosi fegyverletétel után az előttünk járó nemzedékek úgy zárták volna le a nemzeti történelmünk főkönyvét, hogy most már nem éri meg magyarnak lenni? Mi lenne velünk ma, ha azzal a tapasztalattal tértek volna haza a honvédek, hogy bizony ráfizetés ragaszkodni a magyarságunkhoz, hiszen túl nagy kockázatot vállaltunk, belebuktunk, ezért jobb mihamarabb túladni a veszteséges bolton?

Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves diákok, a történelem, 1849 története nem a számokból, adatokból kiolvasható, kiszámítható és matematikai műveletekkel kifejezhető logikára oktat. Hanem arra, hogy a történelem szabálytalan, mert az érző, álmodó, álmaiért áldozatot is vállaló, és önmagát, emberi mivoltát meghaladni is képes ember alkotása.

Arra oktat, hogy az életünkben vannak olyan kapcsolataink – és azt gondolom, ezek vannak, ezek kellenek, hogy többségben legyenek –, amelyek nem a haszonelvű mentalitáson alapulnak, ezért nem lecserélhetőek, ha ez a partnerség éppen nem nekünk kamatozik. Ilyen a hitünk, a családunk és ilyen a nemzeti hovatartozásunk.

És arra oktat, hogy – szemben az üzlet világával, ahol egy csődbe ment vállalkozás nyomtalanul képes eltűnni és örök feledésbe merülni – a történelemben még a legkeserűbb bukásnak is következménye van, a legreménytelenebb időszakok hasztalannak tűnő kitartása is egyszer eredményt, gyakran fényes győzelmet hozhat.

Ha nem így lenne, akkor nem kényszerült volna az udvar alig két évtizeddel a bukás után kiegyezésre. Ha nem így lenne, akkor 1956. november 4-ét, a forradalom eltiprását nem követte volna 1990. áprilisa, az első szabad választások. És ha nem így lenne, akkor a mostani erőfeszítéseink is hiábavalóak lennének.

Bármilyen furcsán hangzik, éppen az 1848-49-es szabadságharc katonai sikereiben láthatjuk igazán, hogy mi mindent köszönhetünk a hideg számítást, megfontolást nélkülöző emberi tulajdonságoknak: az első pillantásra ésszerűtlennek tűnő bátorságnak, a lehetetlenséget célzó vállalkozó szellemnek, a tétovázást nem ismerő önfeláldozásnak.

A Guyon Richárdoknak, akik a kiúttalan helyzetből is megtalálták a kivezető ösvényt: mi lett volna a honvédsereggel branyiszkói-áttörés nélkül?

Az olyan névtelen hősöknek, mint a szolnoki diadal egyik dobosa, aki visszakiáltott a támadást leállítani szándékozó parancsnoknak: „én nem retirálom, én verem a sturmot.” Így, ennek a makacs, engedetlen dobosnak köszönhetően rohanta meg szemből és foglalta el az ágyúkat a zászlóalj.

A Leiningen-Westerburg Károlyoknak, akik a halál közelségében is elég bátrak voltak ahhoz, hogy ne féljenek. „Sohasem éreztem oly mélyen, hogy sorsunk Isten kezében van – írja a magyar szabadság aradi vértanúja a győztes tápióbicskei csatáról: „ezen a napon nem törődtem a golyók süvöltésével és zúgásával, úgy éreztem, hogy nem történhet semmi bajom.”

Ezt üzeni nekünk a múltunk, erre tanít bennünket 1848-49 története. Ahogy kiváló költőnk, Illyés Gyula fogalmaz:

„A magyarság magatartása ésszel föl nem fogható, kívül esik a józan, az érdekeket, a következményeket latolgató gondolkodáson. Létét vakmerő harcainak köszönheti.”

Majd így folytatja: „A higgadtságáról, szemléletéről híres nemzet látja, hogy nekiugrása csak kudarccal végződhet, s mégis újra és újra nekiugrik Góliátnak. Történelmünk nem logikára oktat. Arra oktat, s ez benne a vigasztaló és magasztos, hogy nemzetek életében olyan fogalmaknak is van értelme, mint bátorság, merészség, ideákhoz való ragaszkodás.”

Tisztelt Ünneplők!

De vajon a bátorság, a merészség és az ideákhoz való ragaszkodás önmagában véve elegendő lenne-e ahhoz, hogy idővel a vereséget győzelembe, a bukást diadalba, az elnyomást szabadságba fordítsuk?

Aligha. Kell, hogy legyen a Góliátnak eső bátorságon, a következményeket figyelmen kívül hagyó vakmerőségen túl még egy titok, ami miatt annyi vitázó történelem-boncolás mellett ezt az ünnepünket olyan nagy egyetértéssel szeretjük, amiért vele ilyen szoros kapcsolatot ápolunk, amiért hozzá ennyi érzelem, ennyi történet kötődik, és végül – de nem utolsó sorban – amiért ma is minden pontját, célkitűzését vállaljuk.

„Velünk van Isten és az igazság!” – írta Kossuth a Jellasicsot üldözőbe vevő magyar katonáknak szóló, buzdító kiáltványában. És hét nemzedék óta mindenki így is érzi: nálunk volt az igazság. Igen, kedves diákok, velünk volt Isten és nálunk az igazság, mert a mi forradalmunk nem felfordulást, rombolást, nem tömeggyilkosságokat jelentett, mint a francia jakobinusok terrorja, akik úgy hitték, csak a társadalom és intézményeinek teljes lerombolásával, emberek ezreinek kiirtásával lehet új világot teremteni.

1848 márciusa nem rombolt porig semmit, változást követelő indulataival, sebészi pontossággal csak addig ment el, amíg bevégezte küldetését, s máris hozzáfogott az építkezéshez, az új élet kialakításához.

1848. március 17-én az egyik pesti újság publicistája azt találta írni, hogy a két nappal korábbi Magyarországot valójában egy teljes évszázad választja el új énjétől. A változás valóban elsöprő volt és szinte azonnal végbement. Hiszen nem egészen egy hónappal a márciusi események után már szentesítve készen álltak az alkotmánnyal is felérő áprilisi törvények, amelyek évszázados zsibbasztó kötelektől szabadították fel az országot. Modernizálták és függetlenítették annak jogrendjét és államszervezetét, a feudális, rendi világból nagyot léptek egy korszerű, polgári világ felé.

Kedves Ünneplők!

Jól tudjuk: a nagy teljesítményekhez a legtöbbször rendkívüli képesség, különleges tudás és főképp tehetség kell. Feltalálni valamit, sportsikert elérni, egy jó regényt megírni csak tehetséggel lehet. Az igazság az, hogy a forradalmakhoz nincs szükség különösebb tehetségre. Nem kell rendkívülinek lenni, természetfeletti erővel bírni. A forradalomhoz pusztán elszánás kell. A kormányzás viszont teljesen más. A forradalmakat dühös emberek robbantják ki, egy ország irányításához azonban higgadt államférfiak vezénylete kell. Ezt már nem lehet dühből intézni. Ahhoz nem elég a harag, nem elegendőek a hangzatos szavak, és bizony nem elég a szebb jövőbe vetett hit sem. Oda szaktudás, és a tudásban tehetség és tapasztalat kell, mely a lelkesedés élére áll.

1848 áprilisában – a Gondviselésnek hála – nem hőzöngő, gyűlölködő, bosszúért lihegő, hanem felelős, dolgozni, építeni akaró, és változtatni képes emberek álltak az ország élére. Férfiak, akik tudták, hogy nincsen előre elkészített út, csak olyan, amelynek köveit személyesen rakják le. Vezetők, akik nem mindössze a nyugati minta másolásába fogtak, hanem az ország saját pályáját keresték. Nem válságot kezeltek. Nem a régi kabátot foltozgatták, hanem új ruhát szabtak. Nem hivatkoztak a nehézségekre, nem keresték a kifogást, nem menekültek a munka elől. Azonnal cselekedtek. Jót s jól.

Magyarország a 48-as tavasz forradalmi eseményei után egyetlen nyár alatt erős, jó törvényekkel megalapozott, korszerű állam alapjait rakta le. Ilyen rövid időn belül sikerült gyökeresen új és minden korábbinál jobb irányba kormányozni az ország szekerét!

Még a háborúskodás sem fojthatta el a kibontakozást, az új rend születését. Ugyanezen rövid idő állt rendelkezésre, hogy az ország ütőképes hadsereget állítson ki. És ez is sikerült. A magyar hadsereg minden nehézség és ármány ellenére sokáig sikerrel védte a szabadságot. Nagy tudású, erős lelkű tisztikarral, s a honvédek és nemzetőrök áldozatával. Minden esélye megvolt a győzelemre. Legyűréséhez az egyik nagyhatalomnak segítségül kellett hívnia a másikat.

Kedves Fiatal Barátaim!

Az emlékezőket gyakran éri az a vád, hogy bűnös módon „aktualizálnak”. Már miért ne tennék? Az ünnepek mégiscsak kikristályosítanak egy erényt, egy lenyűgöző pillanatot, s amióta világ a világ, az emlékezők e kitűntetett pontokhoz mérik a jelent.

Lássuk, hogyan állunk ma 1848 eszményeihez képest? Nos, tagadhatatlan: ma az áldozatvállalást bizony sokan megmosolyogják. Pedig az 1848-ról őrzött emlékeink mind arról mesélnek: mennyien és hányféle körülményben tekintették „rongynak” saját életüket a „haza becsületéhez” képest. A nemzetőrök nemzedékeket lelkesítő honvéd-erényeit ma nehéz megtalálni; de legalábbis nagyon kell keresni. Ma a közhangulat nem az „itt élned, halnod kell” jegyében bátorít, hanem a „ne maradj itthon, fuss el messzire” jegyében fojtogat. Ma csak azt halljuk, hogy sokfélék vagyunk, de hogy mire lelkesülhetnénk együtt, arról csak keveset. Pedig a közös hitet nem zártuk múzeumi tárlókba.

Én azt mondom, kedves fiatalok, nézzünk bele a hősök, nézzünk Batthyány, Petőfi, Széchenyi, Kossuth, Vécsey vagy Damjanich tekintetébe, és merjünk tisztán látni! A szkeptikusok, az örök kétkedők, a kicsinyhitűek azt mondják: ők egy letűnt kor lázas arcai. Mi azonban tudjuk, hogy ezek mi vagyunk. Mi vagyunk, amikor épp a helyes úton, a magunk útján jártunk.

Egy francia főnemes intette egyszer a gyermekét azzal: fiam, „ne dicsekedj a famíliáddal, mert a családunk olyan, mint a krumpli – ami jó benne az a föld alatt van!” Én hiszem, hogy ez Magyarországra nem igaz, mi, mai magyarok sem vagyunk kevesebbek a régieknél.

Magyarországnak ma egyetlen ellensége van: saját kishitűsége.

Jó, ha tudjuk a beletörődésről és a reménytelenségről, hogy az nem a magyarok szívében termett! Ez egy ocsmány fertőzés, ami eltorzította az életünket, s amit a nemzet ezennel kivet a testéből! Ettől látjuk fásultnak, meggyötörtnek, becstelennek és javíthatatlannak a világot, ami körülvesz. De ez nem mi vagyunk!

A mi hazánk egy tehetséges ország. A magyaroknak tehetsége van. Nem elsősorban a nagy, világrengető újításokhoz, a zenéhez, vagy a sorsfordító találmányokhoz, mert ahhoz közöttünk is csak keveseknek van. A magyaroknak a legnagyobb tehetsége az élethez van!

Ne az ügyeskedőket, a kiskaput keresőket, a tülekedőket lássuk! Nézzük csak meg, hogyan ünnepel, hogyan szurkol, hogyan arat és szüretel, hogyan dolgozik, hogyan leleményes a magyar! Magyarországnak tehetsége van az értelmes, szép és becsületes munkához. Tehetsége van a sikerhez.

Ne tévesszen meg minket, ha a mögöttünk hagyott évtizedekben nem ilyennek láttuk. Mert nem a saját útját járta. A zsákutca ködös fény- és közviszonyai, az ismeretlenben való kapkodás, a tanácstalanság zavara torzíthatta el. Zsákutcában jártunk, ahová a magyarhoz méltatlan, tehetségtelen kormányzás vitt miket.

Azonban minden tévútról vissza lehet fordulni! Változni csak akkor tudunk, ha nem félünk az alattunk tátongó, elnyelni kész mélységtől, hanem visszakapaszkodunk a lejtőről. Már meg is vetettük a lábunkat, az elöl állóknak pedig húzni kell a többieket, mert egész Magyarország ebbe a kötélbe kapaszkodik! Vinni kell a beletörődötteket, a kesergőket, a bizalmatlanokat, a reményteleneket is, mert belőlük lesznek a ráébredők, a megerősödők, a megnyílók, s az erőnk velük is megsokszorozódik! S nem csak belőlük, hanem a ma még csak készülődő generációk tagjaiból – belőletek is, kedves fiatal barátaim!

Legyetek büszkék hazátokra, múltunkra, őseinkre, szüleitekre, nagyszüleitekre, akik megtartották ezt az országot. Legyetek jó emberek és jó magyarok!

És akkor Magyarország – Kossuth szavaival – ismét olyan lesz, hogy „a pokol kapui erőt nem vesznek azon”.

Szép ünnepet kívánunk mundannyiunknak!
 
 
2012. márc. 14.

Nem kizárt, hogy ez egy óriási bunda

Link
http://bendeguz1.multiply.com/journal/item/2421

MŰSORAJÁNLÓ,Este 7 órakor és 11 után - Hírek röviden

Lánchíd Rádió:
http://www.lanchidradio.hu/kezdolap

KETTESBEN – Hétfő 19.05-19.55 Műsorajánló

Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés elnökével beszélget KETTESBEN Gajdics Ottó...

Link

Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés elnökével beszélget KETTESBEN Gajdics Ottó...

KETTESBEN: 2011. szeptember 12-én 19.05-19.55 - Műsorajánló

Ismétlés: 23 óra után!

Szerkesztő-műsorvezető: Gajdics Ottó

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

Melyek azok a halaszthatatlan feladatok, amelyek a képviselőkre várnak a parlament őszi ülésszakán? Milyen törvényjavaslat segíti a bajbajutott devizahiteleseket? Mit tartalmaz a Fidesz-frakció által elfogadott választási törvény tervezete? Hogyan segít a köznevelési törvény koncepciója a hátrányos helyzetű települések iskoláin? Minderről Kettesben beszélget Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés elnökével Gajdics Ottó.

***

Otthonvédelmi akciótervet jelentett be a kormányfő (+videó)

Az ország megújítása önmagában is nagy feladat, de az euróválság csak tovább szaporítja a teendőket – mondta el napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor hétfőn a parlamentben.

Orbán: Amikor egy MSZP-s komcsizik...

Olyan adórendszerre van szükség, amely minél több pénzt hagy az embereknél – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti pártok frakcióvezetőinek felszólalására reagálva hétfőn. Úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy sikert hoz a fogyasztás felpörgetése.

„Ha nem, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”

Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s „amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra” - fogalmazott Halász János államtitkár hétfőn az Országgyűlésben egy interpellációra adott válaszában.

A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író Kossuth-díjának megvonását.

Görögországnak hetei vannak hátra?

A görög kormánynak nagyjából október közepéig van elegendő pénze ahhoz, hogy kifizesse kötelezettségeit, egyebek mellett az állami alkalmazottak bérét, és a nyugdíjakat - mondta egy televíziós interjúban a görög pénzügyminiszter-helyettes....

Kulcsmomentum Obama újraválasztása szempontjából

A kongresszusnak haladéktalanul el kell fogadnia azt a munkahelyteremtő csomagot, amely országszerte ismét állást teremt az amerikaiak számára - mondta hétfőn a Fehér Ház Rózsakertjében Barack Obama elnök, aki egyúttal bejelentette, hogy a dokumentumot átküldte a szövetségi törvényhozásnak.

Az elnök szerint a honatyáknak politikai játékok és késlekedés nélkül kell elfogadniuk a programot, és felszólította a választókat, hogy ennek reményében gyakoroljanak nyomást képviselőikre és szenátoraikra. Az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta jelenleg 9,1 százalék, ami komoly kockázatot jelent Obama újraválasztásának szempontjából.

Pert nyert a pásztor az „ökoszörny” ellen

Egy ösvényért vívott bírósági harcot egymással egy idős pásztor és egy ötcsillagos szálloda Szardínia szigetének legszebb tengerpartján; „Dávid és Góliát harcából” a pásztor került ki győztesen.

Dédapám, nagyapám, apám és én is ugyanezen az ösvényen tereltem az állatokat. Az ösvény a helyén marad, nem mondok le róla – válaszolta a 82 éves Ovidio Marras a birtoka mellett emelt luxusszálloda követelésére, hogy vezessék másfele a keskeny földutat.

Szardínia déli csücskében, Tuerredda gyönyörű tengerpartján húzódik a vitatott ösvény, amely közös tulajdonként választja el egymástól a pásztor paradicsommal beültetett veteményeskertjét és az ötcsillagos wellnesshotelt.

Marras nemet mondott, az ösvényt a szálloda mégis beépítette, másfele terelve az eredeti földutat. A pásztor erre bírósághoz fordult; az első fokú bíróság tavasszal, a másodfokú most mondta ki ugyanazt: a szállodának az ösvényre épített részét le kell bontani, a gyalogút a helyén marad. Az útvonal megváltoztatásához mindkét tulajdonos beleegyezése szükséges.

Az olasz sajtó Dávid és Goliát harcaként számolt be a tanulatlan, hat bárányával remeteéletet élő Marras győzelméről. A legnagyobb itáliai befektetőkön sikerült felülkerekednie, a szállodát építő Sitas tagjai között van a Benetton csoport és a Caltagirone építészeti vállalkozás is.

A csak szardíniai nyelvjárásban beszélő pásztor a La Nuova Sardegna napilapnak tömören úgy nyilatkozott, ami az övé, arról nem mond le; majd ha meghalt, azt csinálnak, amit akarnak.

A luxuszálló elleni harc azonban nem ért véget, a természeti oázisban épített hétszáz hektáros komplexum ellen a környezetvédők is bírósághoz fordultak az általuk „ökoszörnynek” nevezett hotel teljes lebontásáért.

(Forrás: MTI)

Orbán családja után is szaglásztak a kivégzett újságíró lehallgatói

Köszönet a cikkért: "Jó Itt Anyusch"-nak 

Ovi és Bajusz: az Orbán-családig ér a megfigyelési botrány

B. A. - hetivalasz.hu Utolsó módosítás: 2011.08.31. - 20:42 Létrehozás: 2011.08.31. - 15:03


Legalább négy olyan ügyben nyomoz a katonai ügyészség, amely a Gyurcsány-korszak titkosszolgálati elitjét érinti. A kémsztori és az Egymásért-botrány mellett további két megfigyelési eset miatt is eljárás folyik. Az egyik Orbán Viktorig, illetve szűk családjáig ér - derül ki a holnap utcára kerülő Heti Válaszból.
 
A nemzetbiztonsági bizottság volt tagjait - köztük a jelenlegi elnök Vadai Ágnest - érintő minapi tanúmeghallgatások után tévesen terjedt el a sajtóban, hogy az UD Zrt. ügye miatt faggatták a képviselőket. Úgy tudjuk, az eljárás egy olyan, ismeretlen tettes elleni feljelentés folyamodványa, amely a Bajnai Gordon által kinevezett - és az Alkotmányvédelmi Hivatallá átkeresztelt NBH-t azóta irányító - Balajti Lászlótól származik. Az ok, hogy a szervezet számítógépein több olyan telefonbeszélgetés-, híváslista- és cellainformáció-elemzés maradt vissza, amely parlamenti politikusokat érint. Úgy tudjuk, az egyik volt NBH-s felsővezető „Ovi" és „Bajusz" nevű mappákba mentette a vélhetően Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorokat - és arra is utalnak jelek, hogy az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgását követő fideszes egyeztetésekről szintén keletkezett „nyom" a szolgálatoknál.

Ez persze nem ab ovo botrány, hiszen ha olyasvalakitől került el a hanganyag az akkori ellenzék valamely potentátjához, akit eleve figyelt a nemzetbiztonság, legálisan is keletkezhettek „mellékes" feljegyzések egy-egy fideszesről. Márpedig létezett olyan NBH-célszemély, akit összefüggésbe hoztak az Őszöd-terjesztéssel: a három évvel később egy bolíviai kommandós akcióban kivégzett magyar újságíró, Rózsa-Flores Eduardó. Az viszont már értesüléseink szerint a mostani nyomozás tárgya, hogy kik és milyen célból tették fel a Rózsa-Flores megfigyeléséhez, ellenőrzéséhez szükséges telefonlistára a Fidesz egyik központi számát, illetve Orbán Viktor egyik családtagjának mobilelérhetőségét.

A katonai ügyészség előtt lévő következő téma az UD Zrt. sorsát megpecsételő úgynevezett hackerügy. Laborc Sándort már egy éve meggyanúsította a katonai ügyészség a vagyonvédelmi cég lerohanása miatt. Ehhez az eljáráshoz tavaly azt a feljelentést is csatolták, amit a szolgálatokat ért hackertámadások miatt tett a fideszes Demeter Ervin. A történet azzal kezdődött, hogy az Információs Hivatal (tehát nem az NBH, hanem a külföldi hírszerzés) egyik műveleti tisztjének gépén kémszoftvert találtak. Miután azonosították a betörőt, „viszontkémlelték" az ő informatikai eszközeit, és az ott tárolt adatok arról árulkodtak, hogy a hacker más állami nyilvántartórendszerekhez is hozzáfért. Laborcék ezt a támadássorozatot aztán az UD Zrt. nyakába akarták varrni - ám kiderült, hogy a tettes az NBH fizetett munkatársa, akit ráadásul Szilvásy György ajánlott be a hivatalnak. A Szilvásy-Laborc kettős azért tudta ideig-óráig az UD Zrt.-re terelni a gyanút, mert Koax főnöke is ehhez a céghez szerződött el az NBH-tól - és reálisnak tűnhetett az a mese, hogy a betörő még mindig az ő utasításait követi.

A harmadik ügy, amelyben ma a katonai ügyészség jár el, az Egymásért-csempészalapítvány csalássorozata, a negyedik pedig a lapunk által másfél hónapja feltárt kémbotrány. A holnap megjelenő Heti Válasz ennek kapcsán egyértelművé teszi: az NBH személyi állományának átvilágításával megbízott Zömök Kft. messze nem sufnituningban végezte a poligráfos munkát. Erre a feladatra orosz ajkú szakembergárda érkezett hazánkba - részben különgéppel, részben vonattal -, és a teljes technikát ők telepítették Budapestre.
 Hogy a fenti ügyekben miként jelenik meg újra és újra az orosz érdek, egyebek mellett ez is kiderül a Heti Válasz szeptember 1-jei számából.