Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szörényilevente. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szörényilevente. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. július 15., szerda

Aki nem akar elégni a politika lángján - interjú Szörényi Leventével


Köszönet érte Anyusch-nak
Ön csaknem két hete a pilisi Lám-hegyen tartózkodik, hiszen a Holdvilágárok Alapítvány támogatásával tovább folynak a Szentendrei Múzeum itteni régészeti ásatásai. Felhallatszik-e ide, ebbe az ihlető környezetbe a külvilág zaja?
- A környezet valóban ihlető, itt írtam legutóbbi rockoperám, az Árpád népe jelentős részét. A Holdvilág-árokban mindig más hullámhosszon vagyok, mint egyebütt. Olvasok, a rádiót olykor bekapcsolom, főleg komolyzenei adóra tekerek. Nem olyan rossz állapot ez, nem az a  feladatom, hogy mindenestül elégjek a politika lángján.

- Eszébe jutott, hogy a Fonográf zenekar, amelynek az Illésből való kiválás után vezetője volt, kereken 25 éve szűnt meg?
- A Fonográf már egyre kevésbé jut eszembe. Az Illésre többet gondolok, de azt lépten-nyomon eszembe is juttatják. Ha lemegyek innen benzint venni, mindjárt megszólít valaki, hogy nem lesz-e megint valami nagy Illés-koncert. Tudják persze, hogy már csak hárman maradtunk, Szegény Pásztory Zoli és Illés Lajos távozott, de ahogy meglátnak, egy pillanatra elfelejtik....

- Korábban ön is elismerte, hogy a Fonográf magasabb zenei szinten alkotott, mint az Illés.
- A Fonográf jó zenekar volt, semmi több; nem volt arca, kifejezett célja. Az Illési is színes, eklektikus volt, de a slágereiből mégis összeállt valami markáns egész.

- A politikában most kerültek válságba vagy épp tisztulási pőályára olyan "markáns egész" képződmények, mint a Szabad Demokraták Szövetsége. Erről hallott?
- Ha létezik a közéletünkben valami megváltásszerű pillanat, akkor az szerintem az SZDSZ hangos csörömpöléssel való szétesése. Ez a lehetetlen társaság ahányszor csak lehetett, kerékbilincset tett a rendszerváltozásra, 1989 óta tudható volt, hogy ők lesznek a fő bajkeverők negyven év bolsevista járom után .

- Horn Gábor "önkritikusan" a múlt vasárnapi tisztújító kongresszus előtt nem bolsevizmust emlegetett eddigi irányvonaluk kapcsán, hanem felvilágosult abszolutizmust.
- Tehát - bár most romokban van az ország - ők jót akartak.... Csak azért nem könnyezem el magam, mert egész eddigi működésük tele volt eképesztő ravaszsággal, zsarolással, bomlasztással, indulattal, gyűlölettel. Ja, és vádaskodó gyűlöletkeltéssel.

- Az új elnök bocsánatot kért mindenért.
- Ez önmagában jó, csak sokkal előbb kellett volna. Akkor talán másként alakulnak a dolgok az MSZP-ben, de az MDF-ben is.

- Amelynek ön idén márciusban újabb -freudistán értelmezve nem épp hízelgő logót rajzolt!
- Egy jó logóba sokféle asszociáció belefér. Sok éve felháborít a párt képlékenysége. Az ős-MDF, amellyel annak első éveiben rokonszenveztem, akkora "merítés" volt, népiektől a nemzeti liberálisokig, hogy a holdudvarában még Bródy János is elfért volna. Hat éve azt nyilatkoztam, hogy amíg az MDF élén egy manöken és egy zsúrfiú áll, addig ebből a pártból nem lesz semmi - hát nem lett igazam? Ma már Bokrosnál tartanak.

-Az, hogy a tönk szélére jutott az SZDSZ és az MDF, miközben a Fidesz több mint 56 százalékot szerzett az európai parlamenti választáson, nem kelthet reményt egy konzervatív nézetű művészben?
- Ez még csak vékony reménysugár. Nem látok garanciát arra, hogy az ismét hatalomra kerülő Fidesz ezőttal majd valóban végrehajtja azt a számonkérést, amitől egy nemzete jövőjéért aggódó ember fellélegezhet. Nem szabadna, hogy felderítetlenek maradjanak a kormány közeli panamák vagy éppen az, hogy kábítószerügybe keverték a Hír TV munkatársait. Nem aludhatna el 2006 őszének ügy3e sem, a "véres Néró" ámokfutása. De az sem nyugtat meg, hogy a Fidesz azzal hárítja el magáról a Jobbik megerősödéséből rá háruló felelősséget, hogy e jelenség főleg a kiábrándult MSZP-szavazók odapártolásával jött létre. Nem volna üzenete annak, hogy épp a Jobbik tudta a maga számára leválasztani az addigi MSZP-szavazók széles rétegét, nem pedig a mérsékelt Fidesz? Ismerek vidékszerte több ilyen - változáson keresztülment - egykori szocialista szavazót; keményebb intézkedéseket várnak elm mint az átlag úgynevezett polgáriak. Ezt tekintetbe kell venni. Nem jó az a kettős retorika, hogy egyesítsük a nemzetet, de ha az nem kizárólag a Fidesz szárnya alá siető emberekből áll, hanem markánsabb irányvonalat követőkből is, az már elfogadhatatlan. Őket is egyesíteni kell, csak éppen a jobbik közbeiktatásával. A politikának vannak olyan praktikái, amelyekkel igenis lehet nemzetet egyesíteni.

- A Jobbiknak egy bíráló szava nem volt az őt favorizáló kuruc.infóval szemben, sőt választási szórólapjaikon ezt a portált is a lakosság figyelmébe ajánlották.
- Itt azért vegyük figyelembe, hogy a jobbik a választási sikerekig nem kapott figyelmet a "mainstream" jobboldali médiában. Nem vagyok politológus, de én bízom abban, hogy a jobbikosok, akik láthatóan megelégelték a korrupciót, a nemzetellenességet, de a tehetetlenkedést is, belenőnek aa felelős parlamenti szerepbe. Nem azért, hogy politikailag korrekteknek számítsanak, habnem hogy ne nyissanak széles támadási felületet az antiszemitizmustól a cigányüldözés vádjáig.

- Nem szüremkedett be a Jobbik-jelenség a Holdvilágárok Alapítvány idei Árpádpajzs díjátadásába? Hiszen Morvai Krisztina, a Jobbik újdönsült EP-képviselője is megkapta az önök kitüntetését.
- A két ügy független egymástól: Morvai Krisztina már télen megkapta az értesítést, hogy esélyes. Sőt, már az első díjátadó évében, 2007-ben is felmerült a neve, természetesen a 2006 őszével összefüggő emberi jogvédelmi kiállása, teljesítménye miatt. De addigra már annyi név volt a listán, hogy ez nem volt kivitelezhető. A jogásznő kitüntetésének terve tavaly is napirenden maradt, de csak most sikerült megvalósítani.

- Hogy aztán egy tavalyi díjazott, Cselényi László, a Duna TV elnöke azt írhassa az idei ünnepség után: "minél egyoldalúbb világnézetileg egy díj, értéke annál bizonytalanabb"? Merthogy Cselényi ennek kíséretében jelentette be, visszaküldi az Árpád-pajzsát.
- Az elnök úr, amikor 2007-ben lobbizott az Árpád-pajzsért, a preambulumból és a megelőző év díjazottjaiból előre kikövetkeztethette, hogy milyen társaságba kerülhet.

- Ön tényleg úgy érzete, annak idején Cselényi lobbizott a saját kitüntetéséért?
- Nem úgy éreztem: pontosan tudtam. Nem tetszett a dolog, ő volt az egyetlen, aki hajtott a díjra, míg mások csak könnyes szemmel elfogadták. Eredetileg egyébként mi a Duna TV-nek mint intézménynek szerettünk volna pajzsot adni. Bevallom, kompromisszumot kötöttem, hogy biztosítsam a díjátadás televíziós nyilvánosságát. Talán hibáztam, a tévéelnök úr kakukktojásnak bizonyult.

- Az idei díjazottak között volt Lovas István, lapunk publicistája éppúgy, mint Czakó Gábor író. Utóbbi hitvalló katolikus, némely más díjazottakat pedig, köztük önt, a dijalapítót, újpogánysággal, vallási szinkretizmussal hozzák kapcsolatba a történelmi egyházak egyes személyiségei.
- Ebből is látszik, hogy az Árpád-pajzs célja egyáltalán nem az, hogy kikiáltsunk valamiféle "újpogányságot". A díjak odaítélése szoros összefüggésben van azzal, amire történelmi témájú színpadi műveim immár lezárult sorában foglalkoztam, nevezetesen: vannak Szent István-i, koppányi és idegenszívű magyarok. Az utóbbi természetesen nem faji, hanem erkölcsi kategória. A magyar történelmen vörös szálként vonul végig az árulás. Én tehát szerény eszközeimmel, a nemzeti megmaradás jegyében a Szent István-i és a koppányi magyarokat akarom "összebékíteni". Nem merem feltételezni, hogy Cselényi úr nem értette meg, hogy az Árpád-pajzs csak az idegenszívűek felé, azaz ma a bolsevik irányban zárt. Talán ezért késlekedik a kitüntetés visszaküldésével.

- Árpád sírja, Attila sírja: nem ezek valamelyikét keresik a Holdvilág-árok Nagysziklájánál?
- Mielőtt bárki is ködevőnek titulálna minket, leszögezem: az ásatást ugyan a Holdvilágárok Alapítvány finanszírozza, de az ásató a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum. A munkálatok csaknem tíz éve zajlanak. Amit biztosan tudni lehet, hogy egy itteni római kori kőbányát a hun korban valamely más, rejtélyes célra használtak, de csak rövid ideig, aztán visszatöltötték szikladarabokkal, több ezer köbméternyivel. Mivel állatáldozati csontokat találtunk a hun kori rétegben is, amely réteg mást lényegében nem tartalmazott, okkal feltételezhető, hogy ezek temetéssel összefüggő rituális szertartások részei voltak.

- Bíznak még a sikerben?
- Sőt, már látjuk magunkat a gödör mélyén, illetve fent a felszín peremén tolongókat, akik mellüket döngetve kiáltozzák: mi már a kezdet kezdetén megmondtuk....