Csendes lépés, szombat 14.05, és 2015. augusztus 22., szombat 23.05
'via Blog this'
Szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda
Ha azt hisszük, Magyarországot szinte megszállták a menekültek, érdemes kissé keletebbre tekintenünk. A tűzfészkeknek tekintett államok lakói sokszor nem is mennek a tengeren túlra – a közel-keleti országokban húzzák meg magukat. Az újkori népvándorlásnak is nevezett menekültáradat egyik okozója az Iszlám Állam terrorja.
Az ezeréves kultúrákat elpusztító szervezet ellen a szárazföldön egyedül a kurd fegyveresek harcolnak, védelmet adva Észak-Irakban keresztényeknek, jezidiknek és minden üldözöttnek. A közel-keleti menekültekről, a 21. századi keresztényüldözésről és a saját ország nélküli kurd hadseregről beszélgetünk a Csendes lépés adásában.
Számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda.
; ÉLŐ ADÁS ITT ;
Korábbi műsorok meghallgathatók a HANGTÁR - ban.
...és, ha már az ország nélkül maradt népről, a kurdokról esik szó, álljon itt néhány rájuk vonatkozó utalás:
Kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Általában tudjuk, hogy a szavak végi "d", vagy "da" locativus, vagyis helyhatározó toldalék. Pl: lovar-da, varro-da, uszo-da, óvo-da, stb. Magyarázni sem kell, hely, ahol lovagolnak, varrnak, úsznak, stb.
Helységnevekben is gyakori végződés, pl: Agárd, Várad, Segesd, Inánd, Öszöd...
A kur d ok pedig, honnan máshonnan származnának, mint a Kur folyó mentéről, ahová a mi legendás Csodaszarvasunk vezette el Hunort és Magort. (!)
Arany János: Rege a csodaszarvasról
Csodálatos történet arról, hogyan találtak őseink erre a földre egy szarvas segítségével. Hogyan űzte, hajtotta Hunor és Magyar, a két dalia a csodás állatot, aki elvezette őket őshazánkba, ahol feleséget is találtak maguknak és benépesítették egész Szittyaföldet.
Szereplők:
Hunor; Magyar; Ménrót; Belár és Dúl lányai.
Helyszín:
Kur-folyó vidéke; Don folyó melléke; Meeóti(sz)-tenger partja; túl a Don folyón; Szittya föld.
Az ezeréves kultúrákat elpusztító szervezet ellen a szárazföldön egyedül a kurd fegyveresek harcolnak, védelmet adva Észak-Irakban keresztényeknek, jezidiknek és minden üldözöttnek. A közel-keleti menekültekről, a 21. századi keresztényüldözésről és a saját ország nélküli kurd hadseregről beszélgetünk a Csendes lépés adásában.
Számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda.
; ÉLŐ ADÁS ITT ;
Korábbi műsorok meghallgathatók a HANGTÁR - ban.
...és, ha már az ország nélkül maradt népről, a kurdokról esik szó, álljon itt néhány rájuk vonatkozó utalás:
Kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Általában tudjuk, hogy a szavak végi "d", vagy "da" locativus, vagyis helyhatározó toldalék. Pl: lovar-da, varro-da, uszo-da, óvo-da, stb. Magyarázni sem kell, hely, ahol lovagolnak, varrnak, úsznak, stb.
Helységnevekben is gyakori végződés, pl: Agárd, Várad, Segesd, Inánd, Öszöd...
A kur d ok pedig, honnan máshonnan származnának, mint a Kur folyó mentéről, ahová a mi legendás Csodaszarvasunk vezette el Hunort és Magort. (!)
Arany János: Rege a csodaszarvasról
Csodálatos történet arról, hogyan találtak őseink erre a földre egy szarvas segítségével. Hogyan űzte, hajtotta Hunor és Magyar, a két dalia a csodás állatot, aki elvezette őket őshazánkba, ahol feleséget is találtak maguknak és benépesítették egész Szittyaföldet.
Szereplők:
Hunor; Magyar; Ménrót; Belár és Dúl lányai.
Helyszín:
Kur-folyó vidéke; Don folyó melléke; Meeóti(sz)-tenger partja; túl a Don folyón; Szittya föld.
A rövid tartalom
Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meeóti tengerig jutnak, túl a Don folyón.
Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/arany-janos-rege-a-csodaszarvasrol
Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meeóti tengerig jutnak, túl a Don folyón.
Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/arany-janos-rege-a-csodaszarvasrol
Kura
Folyó
A törökül Kura, grúzul მტკვარი [Mtkvari], azeriül Kür nevű folyó a Kaukázusban. Kelet-Törökországban ered, és Grúzián át Azerbajdzsánba tart, ahol a Kaszpi-tengerbe ömlik. Wikipédia
Hossz: 1 515 km
Vízhozam: 443 m³/s
Medence területe: 198 300 km²
Forrás: Lesser Caucasus
Torkolat: Kaszpi-tenger
Városok: Tbiliszi, Mcheta, Gori, Mingachevir, Rusztavi, Akhaltsikhe, Ardahan, Kars, Sabir abad, Khashuri, Neftçala
Országok: Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia
