A következő címkéjű bejegyzések mutatása: trianon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: trianon. Összes bejegyzés megjelenítése
2024. október 30., szerda
2024. augusztus 9., péntek
2021. június 3., csütörtök
2020. május 30., szombat
Közös énekléssel erősítsük a magyarság nemzeti összetartozását a világban! - Szarka Tamás - Kézfogás
Közös énekléssel erősítsük a magyarság nemzeti összetartozását a világban! - Szarka Tamás - Kézfogás
Közös énekléssel erősítsük a magyarság nemzeti összetartozását a világban!
Ünnepeljük nemzeti összetartozásunk napját Szarka Tamás Kézfogás című dalának közös éneklésével!
Szarka Tamás Kézfogás című dala közös eléneklésével 2020. június 4-én ünnepeljük a magyar nemzet összetartozásának napját. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartja össze, és ez egyben megmaradásuk záloga is. A külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását.
Csatlakozz felhívásunkhoz és regisztrálj!
Teendők a regisztrációt követően:
- Tanuljátok meg a Kézfogás című dalt. (A dal szövege, zenei alapjai és a Szarka Tamás által énekelt változat itt érhető el.)
- 2020. június 4-én 11-kor énekeljétek el a Kézfogás című dalt intézményetekben vagy településetek emblematikus pontján, készítsetek videót és töltsétek fel a rendezvény hivatalos Facebook-eseményéhez a nap folyamán.
A diaszpórában élők az időeltolódás miatt természetesen a nekik megfelelő időpontban / napokban csatlakozzanak a kezdeményezésünkhöz.
Szarka Tamás Kézfogás c. dala a szerző előadásában a You Tube-on itt hallgatható meg.
Kézfogás
Boldogasszony kincse kicsi még,
Altatná nagyon,
Álmos gyermek sír a takarón,
Könnyét számolom.
Altatná nagyon,
Álmos gyermek sír a takarón,
Könnyét számolom.
Refr.:
Nézd a szemeimet, minden kiderül,
Kár mondani már,
A magyarság szívbe menekül,
Úgyis jót talál.
Nézd a szemeimet, minden kiderül,
Kár mondani már,
A magyarság szívbe menekül,
Úgyis jót talál.
Íj altatná terhes idegét,
Félre fájdalom!
Békesség az égbe kirepül,
Hull az oltalom.
Félre fájdalom!
Békesség az égbe kirepül,
Hull az oltalom.
Refr.: Nézd a …
Másik kézbe símul a kezünk,
Csepp a tengeré,
Réges régből új, ha sikerül,
Kárpát zengené.
Csepp a tengeré,
Réges régből új, ha sikerül,
Kárpát zengené.
Refr.: Nézd a …
2015. június 6., szombat
A trianoni diktátum tényeiről - A végzet hatalma – Földesi Margit
A végzet hatalma – Földesi Margit:
'via Blog this'
- Ki tudta, hogy a magyar tárgyalóküldöttség házi őrizetben volt, amíg a győztes hatalmak -kívánság szerint- felosztották Magyarországot?
- Ki emlékszik ma a diktátum aláíróinak személyére?
- Tényleg öngyilkos lett-e Teleki Pál?
- Miért kellett különösebb hivatalos vizsgálat nélkül néhány napon belül gyorsan eltemetni?
Ezekről beszélget Papp Endre Földesi Margittal, Szerencsés Károly történész társával.
http://mno.hu/videok/126547
'via Blog this'
- Ki tudta, hogy a magyar tárgyalóküldöttség házi őrizetben volt, amíg a győztes hatalmak -kívánság szerint- felosztották Magyarországot?
- Ki emlékszik ma a diktátum aláíróinak személyére?
- Tényleg öngyilkos lett-e Teleki Pál?
- Miért kellett különösebb hivatalos vizsgálat nélkül néhány napon belül gyorsan eltemetni?
Ezekről beszélget Papp Endre Földesi Margittal, Szerencsés Károly történész társával.
http://mno.hu/videok/126547
1920. június 4. A trianoni béke aláírása
1920. június 4. A trianoni béke aláírása:
'via Blog this'
'via Blog this'
Szerző: Tarján M. Tamás
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.
Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé.
A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.
A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét. 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott.
"Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6." előadása
⚡"Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6." előadása: "
'via Blog this'
Még ...-i előadást megnézni Bertalan Varga
Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6.
"
Még ...-i előadást megnézni Bertalan Varga
'via Blog this'
2014. június 4., szerda
2013. december 6., péntek
Államférfiak a trianoni béke-parancsról:
LEGFŐBB IDEJE, HOGY KIKÖSZÖRÜLJÉK A RAJTUNK ESETT CSORBÁT!
Államférfiak a trianoni béke-parancsról:
Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt
vezetõje 1925. június 4-én a következõket mondta:
Vladimir Iljics Lenin:
André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix címû könyvében:
Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia elsõ elnöke:
Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és fõszerkesztõje,
1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt -
Hungary s Place in the Sun) címû cikkében a következõket írta:
Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:
Herbert Henry Asguit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:
Artur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök:
Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:
Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:
Államférfiak a trianoni béke-parancsról:
Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt
vezetõje 1925. június 4-én a következõket mondta:
"Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer
esztendõs magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh
uralom hat éve alatt."
Vladimir Iljics Lenin:
"Rájuk erõszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és
mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek
olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a
védtelen áldozatoknak."
André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix címû könyvében:
"Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást
tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság
ellenszavazata következtében."
Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia elsõ elnöke:
"Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése
vagy a népszavazás között."
Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és fõszerkesztõje,
1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt -
Hungary s Place in the Sun) címû cikkében a következõket írta:
"Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket
és nem azért, hogy e dicsõ nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak.
Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád
és ostoba trianoni szerzõdést."
Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében:
"Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint
Magyarországot. De ezt az országot lélekben erõs emberek lakják, akik
nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába.
Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja
érte a felelõsséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla,
mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való
hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a
gyõzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná
hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra
kényszerítettek.."
Herbert Henry Asguit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben:
"Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes
tévedések eredménye."
Artur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök:
"A trianoni szerzõdés eredménye Európában nem béke, hanem az új
háborútól való félelem."
Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:
"Európa békéje a trianoni békeszerzõdés napján szûnt meg."
Lloyd George, angol miniszterelnök, 1929. október 7-én mondott beszédében:
"Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson
rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt."
2013. február 22., péntek
InVictus / Szeptember 2011
Urmánczi Nándor díjat kapott Kövér László
III. évfolyam 1. szám
Február 22.-én a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület egy budapesti meghívásnak tesz eleget, mely keretén belülrészt vesznek a Magyar Országházban tartandó eseményeken.
III. évfolyam 1. szám
MAROSHÉVÍZI HÍRLAP
Februári előzetes
Február 1.-én „Maroshévíz” Kupa alpesi síverseny a Magyarosi sípályánFebruár 4.-én és 5.-én Kelemen Kupa a maroshévízi és borszéki sípályákonFebruár 15.-én lesz megtartva a 2. Urmánczy Kupa alpesi síverseny, a Magyarosi sípályán.Február 22.-én a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület egy budapesti meghívásnak tesz eleget, mely keretén belülrészt vesznek a Magyar Országházban tartandó eseményeken.
InVictus / Szeptember 2011 - Urmánczy Nándor
Az ember, akit nem győztek le
InVictus / Szeptember 2011 by m69022012. február 7., kedd
Trianon 80. évfordulóján nagyszabású tiltakozó nagygyűlést tartott a MIÉP a budapesti Hősök terén.
http://youtu.be/K7KeX_IV9H0
1. rész:
- Igazságot Magyarországnak! - előadja: Nagy Feró
- Havas István, piarista szerzetes tanár
- ifj. Hegedűs Lóránt, református lelkész, országgyűlési képviselő
- Boldogasszony Anyánk - előadja: Balogh Márton, Kunkapitány
- Popély Gyula - pozsonyi tanár
- Reményik Sándor: A három szín - előadja: Gaál Annamária
- Erdélyi induló - előadja: Nagy Feró és Dörner György
Trianon 80. évfordulóján nagyszabású tiltakozó nagygyűlést tartott a MIÉP a budapesti Hősök terén. 3. rész:
http://www.youtube.com/watch?hl=hu&v=bZpfAd1rT04
- Reményik Sándor: Szól a cenzor - előadja: Dörner György
- Csurka István beszéde
Trianon 80. évfordulóján nagyszabású tiltakozó nagygyűlést tartott a MIÉP a budapesti Hősök terén. 4. rész:
- Csurka István beszéde
- Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország - előadja: Hegedűs Zsuzsanna
Havas István: A négy szobor (A Szabadság téri szobrok)
A vers az 1921-ben felállított, majd 1945-ben ledöntött szobrokról szól, melyek az elszakított területeket szimbolizálták, és a Szabadság téren álltak.
zene: Vesztergám Mklós (tárogatóművész)
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)