Lánchíd Rádió
„Nagyon is” – ez volt a válasza Bernd Posselt német (CSU) európai parlamenti képviselőnek a Lánchíd Rádió Magyarok című műsorában feltett kérdésre, hogy hisz-e a magyar kormányban.
– Ön is részt vett múlt szerdán az Európai Parlament plenáris vitáján, és fel is szólalt Magyarország védelmében a kisebbségekkel kapcsolatban.
– Valóban, három pontot vetettem fel egy rövid hozzászólásban. Egy retorikai kérdést intéztem a liberális frakció vezetőjéhez. Először azt kérdeztem Verhofstadt úrtól, hogy tisztában van-e azzal, hogy Magyarországnak van a legjobb kisebbségi törvénye Európában, míg néhány alapító tagországnak egyáltalán nincs ilyen. Másrészt megkérdeztem, hogy tudja-e, hogy az EU alapjogi chartája jogilag a magyar alkotmány része, míg például Nagy-Britannia kivonta magát alóla. Illetve érdeklődtem: tudja-e, hogy hány kötelezettségszegési eljárás folyik az Európai Unióban, hogy ez teljesen normális Németországgal, Franciaországgal, vagy más országokkal szemben. Nem csinálnak ekkora ideológiai cirkuszt belőle. Rendszeresen vannak ilyen eljárások, és ezért teljesen abszurdnak tartom, hogy ezt ilyen cirkusszal körítették.
– A magyar lakosságnak most lehetősége volt a televízióban nyomon követni a vitát, és tudja, mi sokáig sokat gondoltunk az Európai Unióról, sokat reméltünk attól a fajta demokráciától, amelyet az unióval kapcsolatban feltételeztünk. És most a plenáris ülést nézve, többen érezhették úgy, hogy biztosan van valahol a világban egy fasiszta, nacionalista ország, amelyet történetesen szintén éppen Magyarországnak hívnak, mert az biztos, hogy nem a mi hazánkról beszélnek.
– Ezt a felfogást nem szeretem, Magyarország őszinte barátjaként mondom, nem szabad azt gondolni, hogy az Európai Unió egységes egész. Tudja, Magyarország a szocialisták alatt egészen másfajta politikát folytatott, mint most, és az EU-ban, illetve az európai intézményekben is különböző vélemények léteznek, nincsen olyan, hogy az EU, hanem vannak a baloldaliak, illetve jobboldali csoportosulások, és ezeknek különbözik a felfogásuk. Nem szabad ezeket egy kalap alá venni. Az Európai Unió ugyanolyan politikai színtér, mint bármelyik másik, ott van a község, aztán a régió, majd az állam, és végül az európai szint. Teljesen normális, parlamentáris, hogy valaki kifejti a véleményét, más pedig ellentmond. Ugye Verhofstadt úr elmondhatta a saját véleményét, ami egyébként teljesen abszurd, de én válaszoltam neki, és sokan mások is, tehát a politikai táborok szerint különbséget kell tenni az EU-ban.
– Ugye valójában három kötelezettségszegési eljárásról kellett volna szólnia a vitának?
– Na ez az, amit külön kell választani, és nagyon nem helyes, hogy így összemosták egy ideológiai cirkusszal, amiről beszéltem. Tudja, Németországnak és Franciaországnak minden évben vannak kötelezettségszegési eljárásai, más országoknak is, talán erről nem tudnak a magyarok. Teljesen normális, hogy a tagországok törvényeinek kompatibilitását az európai törvényekkel megvizsgálják. Ez egy teljesen normális eljárás, és ha valami nem kompatibilis, akkor egyszerűen megváltoztatják, és ezt Orbán Viktor az ülésen kristálytisztán megfogalmazta. Azt mondta: itt három konkrét ügyről van szó, na de erre jött a nagyon jellemző baloldali reakció Verhofstadt úrtól és Svoboda úrtól. Mindketten azt kezdték replikálni, hogy nem a paragrafusokon van a hangsúly, hanem a szellemen, mely mögötte van. Na, ezt hívom én ideológiai cirkusznak.
– Ideológiai háború dúl az európai parlamenten belül, és most Magyarország felett vívták meg a csatát?
– Igen, azt hiszem, igen. Viták mindig is voltak, és valószínűleg lesznek a jövőben is. Nagyon tetszett, hogy Orbán Viktor milyen nyugodtan és tárgyilagosan magyarázta el, hogy ez az én véleményem, és a mi véleményünk is egy európai vélemény. Lehet, hogy jelenleg kisebbségben vagyunk, bár ez sem biztos, de akkor is egy legitim európai vélemény. Ez a lényeg! Tudja, én megértem, hogy néhányan dühösek a jogtalan támadásokért, de nem szabad általánosítani. Nem az EU, hanem az európai baloldal, mely pillanatnyilag csekély többséget élvez, amely ideológiai támadásokat folytat.
– Nagyon csodálkoztam, hogy európai parlamenti képviselők, komoly emberek bátran felállnak, és véleményt mondanak egy kormány tevékenységéről, alkotmányáról, az országban zajló folyamatokról úgy, hogy nem jártak itt, nem olvasták az alkotmányt. Nem beszélgettek magyar emberekkel, esetleg találkoztak olyan újságírókkal, akiknek kormányellenes véleménye van, és ilyen félinformációk, egyoldalú vélemények alapján vontak le hangosan következtetéseket.
– Látja, ezt teszik mindig az ideológusok. Az egyik legeklatánsabb példa, hogy az egyik legnagyobb német napilap megírta, hogy kihúzták a köztársaság szót az alkotmányból. Tényleg, nem az első mondatban szerepel, csak a másodikban, vagyis manipulálnak. Ez visszataszító.
– Orbán Viktor egyértelműen kimondta, hogy mindhárom vitatott kérdésben kész a kompromisszumra, ha kell, hajlandó változtatni. Mit tehetne még a kormány?
– Azt gondolom, nagyon helyesen viselkedik. Nem hagyhatjuk, hogy három különböző dolgot összekeverjenek. Itt van ugye a kötelezettségszegési eljárás, amilyen, mint már említettem, más tagországok esetében is gyakran előfordul, vagyis a komisszió majd megvizsgálja, hogy az adott törvény egyezik-e az európai joggal, és ebben a kérdésben Orbán úr ugye abszolút kompromisszumkész. Másfelől politikai kritikát fogalmaztak meg a magyar kormánnyal szemben, amiről megint azt kell mondanom, hogy szintén legitim. Nem várom el senkitől, hogy lelkesedjen azért, amit Orbán úr mond. Én például szintén nem voltam elragadtatva attól, amit a spanyol szocialista miniszterelnök, Zapatero a családról mondott, hanem inkább megrökönyödtem, szerencsére már leváltották, de ez attól még egy legitim politikai nézet. Az embernek lehet ilyen, vagy olyan véleménye, ez így van rendjén. A harmadik, amit én következetesen ideológiai cirkusznak nevezek, az, hogy annak érdekében, hogy egy bizonyos ideológiát megszilárdítsanak, célzottan hazugságokat terjesztenek. Na ez az, ami abszolút elfogadhatatlan, és rettenetesen zavar.
Természetesen a gazdasági válság gondjait is rendbe kell tenni, és ott is érthető, ha a különböző államok véleménye nem egyezik. Például Merkel asszony és Monti úr jó barátok, Németország és Olaszország jó kapcsolatban vannak, de amit Monti követelt, vagyis hogy kétszerezze meg a hozzájárulását Németország a védőhálóban, ezt elutasítja a német kormány. Ez is érthető nézetkülönbség. Nálunk úgy mondják, a templomot a faluban kell hagyni, és ami nekem tetszik az Európai Néppártban, és mégiscsak mi vagyunk a legerősebb frakció az Európa Parlamentben, nincs abszolút többségünk, de miénk a relatív többség, szóval hogy igen egységesek vagyunk Magyarország támogatásában. Szeretném kiemelni a frakció vezetőjének szerepét, a francia Joseph Daul nagyon bátran támogatja a magyar kormányt, hogy tegye a dolgát a parlamentben. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kritikák, de azt hiszem, nagyon tisztességes a támogatás.
– Ha jól értem, akkor Ön hisz a magyar kormányban.
– Nagyon is. Én elolvastam az alkotmányt, írtam is róla. A magyar alkotmány az egyik legjobb és legmodernebb alkotmány Európában az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, a bioetikát illetően. Ugye azzal támadják, hogy a családról alkotott kép nem tetszik egyeseknek, na de egyértelműen benne van az EU alapjogi chartájában, hogy a házasság és család definícióját maguk az egyes tagországok határozzák meg. Vagyis Magyarország nem tett mást, mint hogy alkalmazott egy érvényben lévő európai jogszabályt, és akik ez ügyben Magyarországot támadják, na éppen azok követnek el jogsértést.
Horváth Ágnes
