Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sztpéter. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sztpéter. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 28., hétfő

Június 29. Péter-Pál napja


csókistvánszénagyűjtők"Péter és Pál tudjuk nyárban
Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott  szerényen
Megárulni egy gyékényen"


Péter jelentése kőszíkla. Péter apostol neve a Bibliában eredetileg az arameus Kéfa, Kéfás volt, ennek görög fordítása a Petrosz név.

Pál latin Paulus névből származik. Jelentése: kicsi, kis termetű férfi.

Péter-Pál napja ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A hiedelem szerint e napon megszakad a búza töve és kezdődhet az aratás. Az időjárást illetően azt tapasztalták, hogy Péter-Pál után az igazi nyár napjai következnek.

Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:

Elmúlott már Ézsaiás,
Vágd a búzát pőre gatyás!

(Gelencsér)

A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot. Topolyán kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.
Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.
Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.
A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.
A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.

csókistvánaratás Monostorapátiban az aratás ideje alatt a kaszások és a marokszedők minden este más családnál  vacsoráztak. Mindig egy-egy család látta vendégül az összes aratót. A vacsora után késő estig tartó nótázás volt, sőt a gyerekek táncoltak is, majd hajnalban folytatódott a munka. Általában az aratás kezdetén, Péter-Pál napján volt az aratóbál, de sokszor előfordult, hogy a munkák befejeztével is tartottak bált. Fiatal legények vitték a búzából és vadvirágokból font koszorút a bálba. Jó idő esetén a szüreti felvonuláshoz hasonló volt a menet település utcáin.