MNO: Előzetesbe került Portik és négy társa

http://mno.hu/belfold/elozetesbe-kerult-portik-es-negy-tarsa-1092126 
2012. július 15., 19:00

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) nem jogerősen harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Portik Tamást, illetve azt a négy férfit, akiket a Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton fogott el. Portik abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást.A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) előterjesztése alapján a Fővárosi Főügyészség indítványozta a gyanúsítottak: P. Tamás, F. Ferenc, K. Tibor, H. István és L. János előzetes letartóztatását, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság július 15-én elrendelt – írta az NNI vasárnap kora este kiadott közleményében. A gyanúsítottakkal szemben az NNI kiemelt nyomozó csoportja az 1996. november 1-jén, Budapest III. kerületében, a Ladik utcában P. József sérelmére előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének gyanúját, valamint az 1998. július 2-án, a főváros V. kerületében, az Aranykéz utcában B. József Károly és további három személy sérelmére, több emberen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúját közölte – írták.

20Előzetesbe került Portik és négy társa

Nem jogerős

A Fővárosi Törvényszék honlapján vasárnap kora este közzétett közlemény szerint a kényszerintézkedést előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt indult büntetőügyben rendelte el a PKKB. „Figyelemmel a nyomozás irataiból rendelkezésre álló adatokra, a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények tárgyi súlyára és azok szervezett jellegére, megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható. Emellett az is megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén egymás vagy a büntetőeljárásban már kihallgatott vagy kihallgatandó személyek befolyásolásával a bizonyítási eljárást meghiúsítanák” – írták a vasárnap hozott végzés indoklásában. A végzés nem jogerős.

Portik Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf a Hír TV-nek a nap folyamán azt mondta, hogy két gyanúsítást közöltek védencével. Egyrészt az Aranykéz utcában megölt – Boros Tamás néven ismert – Boros József Károly meggyilkolásával kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg, és ugyanígy felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolásával kapcsolatban is. Hozzátette: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást. A Nemzeti Nyomozó Iroda emlékeztetett, hogy az NNI felkérésére a TEK szombaton öt embert fogott el, több budapesti és vidéki helyszínen összehangolt akció keretén belül intézkedett.

id="videoplayer_56418" src="http://video.mno.hu/embed/56418" style="margin: 0px; padding: 0px; border-width: 0px; font: inherit; vertical-align: baseline; width: 432px; height: 270px; ">

Portik Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy „nemrégiben (...) minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából”. A neki tulajdonított bűncselekmények ugyanis elévültek, miután a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani Portikot. A bűncselekmény az adott jogsértésért kiszabható maximális büntetés időtartamának megfelelő idő elteltével elévül. A közel hatéves nyomozás alatt nem gyűlt össze annyi bizonyíték, amennyi a gyanúsítás, Portik esetleges őrizetbe vételének megalapozásához szükséges lenne – írta annak idején a lap.

Kapcsolódó tartalmak

• Belföld Archív: Két ügyben is gyanúsítják Portikot
• Belföld Archív: Nem csak Portikot fogta el a TEK
• Belföld Archív: Elfogták az olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplőjét

Címkék

Nemzeti Nyomozó Iroda, előzetes letartóztatás, Terrorelhárítási Központ, Portik Tamás

Origo.hu: Ismét új eljárás indul a Szlávy-gyilkosság felderítésére

2011. június 28., kedd, 13:30

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla kedden a korábbi felmentő ítéletet, és újrakezdik az 1997 júliusában megölt Balaton-parti vállalkozó, Szlávy Bulcsú meggyilkolásával vádolt férfi büntetőperét. A tárgyaláson W. László az utolsó szó jogán annyit mondott, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem ő követte el.

Harmadszor is újrakezdik a Szlávy-gyilkosság eljárását, a Fővárosi Ítélőtábla ugyanis kedden hatályon kívül helyezte a Heves Megyei Bíróság felmentő ítéletét, és új eljárásra kötelezte a megyei bíróságot.

A terhemre rótt bűncselekményt nem követtem el - mindössze ennyit mondott az utolsó szó jogán W. László kedden, a Fővárosi Ítélőtáblán. A "Balaton királyaként" emlegetett Szlávy Bulcsú megölésével vádolt férfit a Pest Megyei Bíróság 2007 januárjában első fokon tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte. Az ügy másodrendű vádlottja hat, a harmadrendű pedig tizenkét év fegyházbüntetést kapott. A Fővárosi Ítélőtábla a döntést 2008 áprilisában hatályon kívül helyezte, és új eljárást írt elő az ügyben. A megismételt eljárásban a Heves Megyei Bíróság - bizonyítottság hiányában - felmentette a vádlottakat, így az addig előzetes letartóztatásban levő W. László szabadon távozhatott a bíróság épületéből.

A vád szerint W. László adott megbízást arra, hogy Szlávy Bulcsút Budaörsre csalják, és az irodájában megöljék. Az 1997. július 31-én lelőtt áldozat holttestét W. László barátnője XII. kerületi garázsának szerelőaknájába rejtették és lebetonozták. A vádhatóság szerint a gyanúsított azért ölette meg Szlávyt, mert az megerőszakolta a barátnőjét.

A vádlott még az előzetes letartóztatása idején, 2007 januárjában az MTI-nek és a Népszabadságnak adott közös interjújában úgy fogalmazott: "én nem vagyok jó ember, de nem bíztam meg senkit emberöléssel, s mással sem". Azt állította: nem akarta megöletni Szlávyt, csak meg akarta zsarolni. Közlése szerint egy- és hétmillió forint közötti összegről tárgyaltak Szlávyval, ám ő nem akart fizetni. Hozzátette: Szlávy nem üzengetett vissza, de nem fizetett, ezért a feljelentést a barátnője megtette. W. László azt állította: nem az ő irodájában ölték meg Szlávyt, ezt nem is bizonyították az eljárás során. Az ott rögzített nyomról a szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy az valóban vérnyom-e, és az nem is volt Szlávyhoz köthető.

A rendőrség 2004. január 26-án jelentette be, hogy W. László budapesti vállalkozót gyanúsítja az akkor már hét éve eltűnt, büntetett előéletű Szlávy Bulcsú meggyilkolásával. A rendőrök tetten érték a férfit, amikor épp a betonpadlót törte fel barátnője garázsában, majd az aknában, egy nejlonfóliába burkolva megtalálták Szlávy holttestét.

Szlávy Bulcsúnak a kilencvenes évek elején számos Balaton-parti szórakozóhelyen volt érdekeltsége, a törvénnyel is gyakran került összeütközésbe. Az előzetes letartóztatásból szabadult Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el. Az eljárás adatai szerint az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boross Tamás tudhatott Szlávy megöléséről, hiszen átvette érdekeltségeit, de a gyilkosság nem köthető hozzá

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/itthon/20110628-szlavygyilkossag-harmadszor-is-ujrakezdik-az-eljarast.html

KORÁBBAN

• Másodjára felmentették a Szlávy-gyilkosság vádlottjait
• Új eljárás lesz a Szlávy-gyilkosság ügyében
• 15 év börtönre ítélték a Szlávy-per fővádlottját
• 
• 
  

Kapcsolódó:
http://www.metropol.hu/itthon/budapest/cikk/748846

• Kapcsolódó anyagok
• Ma elévülhet a Farkas Helga-ügy
  http://www.metropol.hu/cikk/748240
  

Rejtélyes bűnügyek *Ophélie,Farkas Helga,Szathmáry Nikolett,Nagy Miklós,Till Tamás...

Részletek a ZÓNA.hu Ophélie és társai - a legtitokzatosabb eltűnések c. jegyzetéből

Ophélie Bretnacher nevét rövid idő alatt megtanulta az ország, a francia diáklány keresése hatalmas erőkkel zajlott, amire kevés példa akad. A zóna összegyűjtött néhány hasonló és nem kevésbé rejtélyes esetet, olyanokat is, amikor valakiről kilenc év után sem bizonyosodott be, él-e még, vagy meghalt.

Az első magyarországi emberrablás

Az egyik legismertebb eltűnési ügy Farkas Helga esete, már csak azért is, mert az volt az első emberrablás Magyarországon. Farkas Imre gazdag szegedi vállalkozó 18 éves gimnazista lányát 1991. június 27-én Orosháza és Szeged között rabolták el, és 500 ezer márka váltságdíjat követeltek érte, ami akkoriban körülbelül 25 millió forintnak felelt meg. Az emberrablók felvették a kapcsolatot a szülőkkel telefonon, ám a pénz átadása meghiúsult, s az elkövetők többé nem jelentkeztek.

A nyomozás hosszúra nyúlt, a rendőrség ezernél is több tanút hallgatott meg, közben pedig Farkas Helga apja is kutakodott az ügyben. Többen úgy próbáltak meg tőle pénzt kicsikarni, hogy azt állították, látták valahol Helgát. Egy magyar férfi egészen Párizsig vitte a szülőket, de aztán kiderült, hogy még Helga fényképét sem látta – viszont Franciaországban megölt egy embert. Ám hiába a nagy erőkkel folytatott hivatalos, illetve magánnyomozás ellenére – még Uri Geller is kereste Helgát – nem akadtak a lány nyomára.

A fordulópont az volt, amikor 1995-ben Szentes közelében megtalálták a gádorosi Juhász Benedek holttestét. A rendőrség szerint a 26 éves férfi társával, Csapó Józseffel együtt rabolta el Farkas Helgát. Csapó József valószínűleg azért ölte meg Juhászt, mert egy másik emberrablási ügy miatt attól tartott, hogy vádalkut köt a rendőrséggel, és elárulja. Az 1998-ban kezdődött perben Csapó Józsefet nem Farkas Helga elrablása, hanem bűntársa megölése miatt állították bíróság elé.

A tárgyalásokon az derült ki, hogy miután elrabolták a szegedi lányt, egy orosházi garázs szerelőaknájába zárták. Pár nappal később, vélhetően az után, hogy a szülőkkel nem tudtak megegyezni, Csapó megfojtotta a lányt, majd egy erdőbe vitték a holttestet, és elégették. Csapó Józsefet 2000-ben ítélték el, de társának meggyilkolásában nem találták bűnösnek. Mivel 1991-ben a büntető törvénykönyvben nem szerepelt még emberrablás, ezért személyi szabadság megsértéséért és zsarolásért került börtönbe, ahonnan jó magaviselete miatt hat év után szabadult.


Az iskolából tartott hazafelé a gyulai kislány
Szathmáry Nikolettet 1998. január 14-én látták utoljára Gyulán. A hétéves kislány fényes nappal ment haza az iskolából, de soha nem ért haza. A rendőrség ez esetben is nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, az ország más részeiből is érkeztek rendőrök a Békés megyei városba, több száz tanút meghallgattak, még Mancs, az ismert keresőkutya is nyomok után kutatott, és hárommillió forint nyomravezetői díjat ajánlottak föl, de a kutatás nem hozott eredményt.

A kislány földi maradványait eltűnése után három évvel, 2001 februárjában találták meg Gyulán, az Élővíz-csatorna melletti nádasban egy zsákban. A DNS-vizsgálat minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy Szathmáry Nikolett maradványait találták meg. A rendőrség többször újraindította a nyomozást, a feltételezések szerint Niki gyilkosa valószínűleg gyulai volt, és valahogyan magával csalta a kislányt.

Máig nem ért haza Hollandiából
Egy éve nincs hír a tavaly február 5-én eltűnt, akkor 22 éves Nagy Miklósról. A győri fiatalember a hollandiai Hágából indult vissza vonattal Magyarországra, ám nem érkezett meg, és senki sem tudja, hol van, illetve mi történt vele. Az egyik nyom, hogy iratait, bankkártyáját és pénztárcáját megtalálták egy bécsi postaládában. A rendőrség elkezdte keresni Miklóst, a család pedig magánnyomozót fogadott, felvették a kapcsolatot a német és az osztrák vasúttal, de senki sem tudott információt adni.

Több hónap eltelte után, 2008 júniusában egy román fiú jelentkezett, és azt állította, hogy márciusban kapott egy SMS-t Miklóstól, és telefonon is beszélt vele. A győri fiú azt kérte, találkozzanak a bukaresti pályaudvaron, de a találkozó elmaradt. A magyar ügyészség alapos gyanú hiányában elutasította a bűnügyi nyomozás elindítását, és ugyanez történt Hollandiában is. Noha a család külön honlapot is indított Miki megtalálására, a fiú továbbra sem került elő.

Kilenc év után ugyanúgy várja a gyerekszoba
A 11 éves Till Tamás 2000. május 20-án, éppen a gyereknapon indult lovagolni szülei bajai lakásából a négy-öt kilométerre lévő vadasparkba. Azt ígérte, néhány órán belül hazaér, de nem így történt. A rendőrök és a család a környék szinte minden négyzetcentiméterét átfésülték, de nem találtak semmilyen használható nyomot. A kerékpárjára csak néhány hónap múlva bukkantak rá a lovas tanyára vezető út közelében, egy hétvégi telken, de hiába vizsgálta meg szakértő a biciklit, a rejtélyes eltűnésben nem segített.

A gyerek eltűnése után másfél évvel, 2001 októberében aztán rendőrök kutatták át az egyik bajai szeméttelepet. Azt gyanították, hogy a Till család egyik rossz körülmények között élő, elmeorvos által többször kezelt rokonának, Sz. Jánosnak köze lehet a fiú eltűnéséhez. Az ugyanis bebizonyosodott, hogy a férfi megölte 38 éves barátnőjét, halála után közösült vele, majd egy barátjával elásta a holttestet. Sz. János eleinte tagadta, hogy bármi köze lenne Till Tamás eltűnéséhez, de később azt vallotta, hogy erőszakkal bevitte a fiút a házába, fajtalankodott vele, majd megölte, és a szeméttelepen elásta a holttestét.

A rendőrök azonban hiába forgatták át a szeméttelepet, nem akadtak a holttestre. Sz. János pedig néhány héttel később visszavonta vallomását. A holttest máig nem került elő, így Sz. János csak barátnője meggyilkolásáért került börtönbe. Sokan azt sem tartják kizártnak, hogy Tamást külföldre vitték. Kilenc év elteltével a szobája ugyanúgy várja a fiút, ahogy 2000-ben otthagyta.