Napi aktuális - Tarlós István (2022-10-24) - HÍR TV

Tarlós átadta a felújított Zenélőkutat és a Japánkertet

Tarlós átadta a felújított Zenélőkutat és a Japánkertet:

'via Blog this'

Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Tarlós István főpolgármester adta át szerdán a felújított Zenélő kutat és a Japánkertet a budapesti Margitszigeten.

Az ünnepélyes átadáson Tarlós István felidézte a kút történetét és felhívta a figyelmet arra is, hogy a Zenélő kút nem azonos a Margitsziget déli részén található zenélő szökőkúttal, amelyet még 2013-ban adtak át. Az 1936 óta a Margitsziget északi részén található Zenélő kút az eredetileg Marosvásárhely főterén 1820 és 1822 között felépített Bodor-kút másolata. A kút Bodor Péter székely ezermesterről kapta a nevét. A másolatot a Margitszigeten 1936-ban építették fel.

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Magyar dallam csendül fel

A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. A zenélő szerkezet 1997-ben végzett újabb rekonstrukció után lett működőképes. A régi dallamtöredékek alapján megírt, középkori magyar dallamokat felidéző 12 részes zenei anyagot Csányi Attila zeneszerző állította össze. A kupola Neptun-szobra 24 óra alatt fordul körbe és az alatta található óraszerkezettel együtt a pontos időt mutatja. A szobor forgása összhangban van a Nap mozgásával és mindig a Nap felé tekint. Minden egész órában más-más középkori ihletésű magyar dallam csendül fel, minden félkor négyharsonás szignál szól, minden háromnegyedkor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban – a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik.

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

A Margitszigeten az 1970-es években alakították ki a szikla- és japán kertet. Az utolsó rekonstrukciós tevékenység 1992-ben történt, így időszerűvé vált az értékes, lakosság által is közkedvelt kert felújítása. Az elöregedett növényállomány értékes vezérnövényeit megtartva, új fajok tematikus elhelyezésével állították vissza a kert sokszínűségét. A régi, épített elemek közül a sziklakerti domboldalról csörgedező patak, a félsziget faburkolata, valamint a kerámialámpások rekonstrukciója is megtörtént.

A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint a Zenélő kút és a Japánkert felújítását a Főkert Zrt. bonyolította le 135 millió forintból. Az összegzésben az is szerepel: a napokban dől el, megkezdődhet-e a margitszigeti futópálya felújításának munkálatai. Tarlós István közlése szerint a futópályát kiszélesítik, a futókör pesti oldali ágát pedig még ebben az évben befejezik.

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Egész évben üzemelő létesítmény

A Margitszigetet érintő további beruházásokról szólva a főpolgármester hangsúlyozta: folytatódnak a fejlesztések, komplex csatornázási program indul, lóvasutat indítanak és a szigetre érkező futók érdekében kamerarendszert, kommunális létesítményeket és értékmegőrzőket is felszerelnek. Az utakat és járdákat is felújítják, 2015-ben pedig megindulhat a Palatinus Strand funkcióbővítése, amelynek köszönhetően egész évben üzemelő létesítményként lehet majd használni – tette hozzá

Index - Belföld - Lázár jobban üti a fővárost, mint az RTL-t

Index - Belföld - Lázár jobban üti a fővárost, mint az RTL-t:

'via Blog this'

2014. 06. 12. 15:55

Információink szerint Lázár János kancelláriaminiszter keményet húzott szinte első intézkedésként: magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, és egy erőteljes tollvonással lehúzta őket a listáról. Budapest így a következő hét évben százmilliárdos forrásoktól eshet el. Nem úgy Hódmezővárhely, ami villamost kap. Tarlós bízik benne, hogy Lázár meggondolja magát.

A 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, a 4-es metró kelenföldi buszterminál és P+R parkoló – információink szerint ezek a beruházások esnek áldozatul az új fejlesztési politikának. A fenti listáról a metró és a kisföldalatti kritikus állapotban van, a következő hét évben ennek ellenére sem számíthatnak pénzre. A főváros vesztesége, ha ez így marad, több százmilliárd forint lesz, uniós pénz nélkül pedig nem tud fejleszteni. A Miniszterelnökség szerint egy felelős városvezető ilyen helyzetben nem a sűlt galabra vár, hanem Brüsszelbe megy lobbizni.

Fotó: Kovács Attila / MTI

A kormány nemrég fogadta el a 2014–2020 közötti közlekedési operatív programot (IkOP), amelyben egyetlen fővárosi projekt sem szerepel. Értesüléseink szerint emögött elsősorban Lázár János kancelláriaminisztert kell keresni, aki magához vonta a döntést a projektlistáról: 

többen már most Lázár–Tarlós-háborút emlegetnek a Fideszben.

Az átcsoportosításra egyetlen indokot lehet tudni: Budapest elég erős gazdaságilag, hogy önmaga fejlesszen, inkább vidékre kell a pénz. Az elsőrendű közlekedésfejlesztési prioritás így a Szeged–Hódmezővásárhely-villamosvonal lett. Szakértők szerint a vonal kiépítése jó törekvés, csakhogy Budapesten konkrét katasztrófát okozhat például a folyamatosan meghibásodó, füstölő, leálló 3-as metró felújításának elmaradása.

Forrásaink szerint a Tarlós–Lázár-konfliktusként megjelenő forrásvitában a kancelláriaminiszter természetesen nem egyedül alakította ki a fővárost hátrányosan érintő álláspontját.

Főként Orbán Viktor elégelte meg,

hogy a főpolgármester újra és újra jelentős összegeket kér az államtól. A korábbi pénzügyi vitákban a kormány már felvetette, hogy a támogatásokért cserébe fővárosi vagyontárgyakat kér, vagy esetleg állami tulajdonba veszi a fővárosi közlekedést. Ezeket a tárgyalásokat is Lázár János folytatta le Tarlós Istvánnal, aki akkor keményen elzárkózott az ilyen irányú megoldási javaslatoktól.

Tarlós is elsősorban a leamortizálódott és ezért balesetveszélyes metróval érvel a vitában. Mint azt Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója elmondta,

ha így van, akkor Tarlós István bízik benne, hogy Lázár belátja azt, hogy egy esetleges katasztrófáért ő viseli a felelősséget, és meggondolja magát a támogatásokkal kapcsolatban. Annál is inkább, mert Lázár korábban megígérte a támogatást, a 3-as metró ugyanis országos ügy: több utast szállít, mint a MÁV, az utasok harmada pedig vidékről érkezik.

Információink szerint a főpolgármester úgy felhúzta magát a pénzcsap elzárásán, hogy egy meglehetősen kemény hangú levelet is írt a miniszterelnöknek az ügyben.

Tarlós egy korábbi, a Vs.hu-nak adott interjújában így fogalmazott:

Ha nem történik meg ez a felújítás, akkor én bizony le fogom állítani a metrót, és nem érdekel semmilyen politikai skandalum, nem fogok egyetlen emberéletet sem kockáztatni emiatt.

Tarlós egyébként még hivatalosan nem lett a Fidesz főpolgármester-jelöltje. A fővárosi politikus az utóbbi időben megpróbálta rendezni a kapcsolatait a párt budapesti embereivel, a fő riválisának számító Rogán Antallal például sikerült is pacifikálni a korábban feszült viszonyt. Tarlós jelöltségének véglegesítését a Fidesz fővárosi, majd július 2-i országos választmánya mondhatja ki.

Lobbizni küldenék Tarlóst

A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztály az Index cikkére reagálva azt írta: " a kormány számára kiemelten fontosak a budapesti fejlesztések, ezért a kabinet élt az Európai Bizottság által felkínált lehetőséggel, hogy a fejletlen régiók rendelkezésére álló forrásokat, így példáulaHódmezővásárhelyhez hasonló vidéki városok számára elérhető uniós pénzek 3 százalékát, budapesti fejlesztésekre csoportosítsa át.

A forráselosztás tekintetében elmentünk a falig, ugyanis a brüsszeli szabályok nem teszik lehetővé több fejlesztési forrás felhasználását a fővárosban, más országokhoz hasonlóan. Szlovákia, Lengyelország és Csehország is ugyanazzal a problémával küzd, az Európai Bizottság nem tartja indokoltnak közlekedési projektek finanszírozását a fővárosokban.

A kormányzat álláspontja szerint egy felelős városvezető ebben a helyzetben egyet tehet, Brüsszelbe utazik lobbizik."

Tarlós Cohn-Bendithez hasonlította Horváth Csabát

Tarlós Cohn-Bendithez hasonlította Horváth Csabát:

'via Blog this'

Tarlós István szokásától eltérően facebookos bejegyzésben ment neki Horváth Csabának a szocialisták „fekete könyve” miatt. Szerinte az MSZP budapesti frakcióvezetője már korábban bebizonyította, hogy képtelen megoldani a főváros problémáit, eközben pedig minden felelősséget Demszky Gáborra hárít.

Bár Tarlós, ahogy maga is fogalmaz facebookos posztjában, nem szokott közvetlenül reagálni a személyét vagy munkáját érintő kritikákra, ezúttal kendőzetlenül elmondta véleményét. Az MSZP-SZDSZ-es városvezetés korábbi főpolgármester-helyettesét korlátolt fickónak nevezi, aki „több ízben feltűnően igazolta már, hogy rendszerint felejthetetlen ostobaságokat beszél, amikből aztán nem tud visszajönni”.

Tarlós azon kapta fel a vizet, hogy az MSZP kiadott egy „fekete könyvet”, amelyben többek között az áll, hogy Budapest költségvetése 2010 óta csaknem a felére csökkent, a városvezetés a kormány bábja, önálló döntései pedig alig vannak. Horváth Csaba vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte: a 220 oldalas, az MSZP honlapján elérhető virtuális kiadványban 198 megszegett ígéret, 112 hazugság, 515 ostoba döntés a Tarlós-féle városvezetés elmúlt három évi mérlege.

Tarlós válaszában azt írja, Horváth maximum akkor bírálhatna ilyen agresszíven, ha „friss, kipróbálatlan arc lenne”, amilyennek egyébként lefesti magát. Mivel azonban minden korábbi fontos döntés meghozatalakor ott ült Demszky Gábor mellett helyettesként, ő is tisztában volt a helyzettel. Ennek ellenére Horváthék Tarlós szerint a teljes felelősséget megpróbálják a volt főpolgármesterre kenni. Teszik mindezt annak ellenére, hogy „az MSZP frakciója két és félszer akkora létszámú volt a fővárosban, mint az SZDSZ képviselőcsoportja”. Így Demszky szocialista támogatás híján egyetlen érdemi lépést sem tudott volna tenni Budapest ügyeiben.

Tarlós István bejegyzésében kitér rá: a mostani vezetés évek óta küszködik, hogy az szocialisták által súlyosan elrontott vagy kezeletlen, a fővárosra nézve egyértelműen kedvezőtlen döntések következményeit enyhítsék. Itt külön említi a metrószerződéseket, a BKV-t, a „CET”-et (új nevén Bálna), vagy a közmű privatizációs szerződéseket. Hozzáteszi, a 4-es metrót és a Bálnát már a legutóbbi választások előtt át kellett volna adni.

„Nem oldották meg a Rác fürdő ügyét, a 3-as metró állapotát súlyosan elhanyagolták, óriási adósságállományt halmoztak fel, és maguk mögött hagytak a városban egy szinte általános rendetlenséget” – írja Tarlós, és hozzáfűzi: „Horváth Csabának le kellene másznia a hordó tetejéről, mert nem tudni, miről is beszél. Ő Demszky helyetteseként bizonyította már, hogy gyakorlatilag semmit nem képes megoldani, csupán ordítozik, akárcsak Cohn-Bendit.”

Csurka István nyilatkozata

2011.12.15. Függetlenség Tarlós István főpolgármester 2011. december 14-én felszólította Dörner György barátomat, az Új Színház általa korábban kinevezett igazgatóját, hogy elhatárolódva tőlem vonja vissza intendánsi kinevezésem a február elsejétől az igazgatása alá kerülő színházban. Ellenkező esetre nézve kilátásba helyezte még az igazgatói kinevezés visszavonását is. Körülbelül egyidejűleg tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy minderre azért kerül sor, mert én saját hetilapomban az európai értékrendtől eltérő írásokat teszek közzé. Tekintettel arra, hogy a közönség ebből a nyilatkozat és utasítás özönből semmit sem ért, kötelességemnek érzem megvilágítani a hátteret. Lapom két előző számában, a december elsejeiben és a december nyolcadikaiban is Soros György tevékenységével foglalkoztam, különös tekintettel a Magyarországra, a forint árfolyamára és a korábban titkosszolgálati eszközökkel is felderíteni ígért spekulációs tevékenységekre. A múlt heti számban feltártam Soros Györgynek az OTP bedöntésére tett sikertelen kísérletét, amelyért 500 millió forintra büntette a PSZÁF. Írtam a fontsterling elleni hasonló akciójáról, amely miatt Angliában nem szívesen látott személy és természetesen származásáról, amelyet ő maga is minden alkalommal hangsúlyoz. Ezeknek és más tényeknek alapján megállapítottam Soros György magyarországi tevékenységnek kétségtelen idegen célúságát. A magyarság semmi jót nem várhat Sorostól, annak ellenére, hogy évtizedekig fenntartott itt egy jótékony célú alapítványt és sok pénz elköltött. Leszűrtem, hogy Soros György az izraeli és az amerikai zsidóság nagyhatalmú képviselője, spekuláns és mai nehézségeink mögött, a forint árfolyam súlyos ingadozásai mögött is az ő kezét kell keresnünk. Miután ez a múlt heti írás most érkezett el hatóanyagként a Soros központokba megjelentek Tarlós előtt Soros emberei - esetleg maga is személyesen vagy telefonon és megfenyegették a főpolgármestert. Ez világosan kitűnik abból az ellentétből, amely az előző napokban tett Tarlós nyilatkozat feltétlen kiállása Dörner és az egész jövendő felállás iránt és a között kapkodóan, kényszeredetten fogalmazó nyilatkozat között, amelyet a Soros támadás után adott ki. Ez csak zavar és kapkodás, a kényszerített ember bevallhatatlan idegessége. Nem tudom, mivel és hogyan fenyegette meg Soros Tarlós Istvánt, de hogy súlyosan megfenyegette és kötelezte legfőbb magyarországi ellenfele, leleplezője, csekélységem elleni síkraszállásra, abban, mint a tárgykör avatott ismerője bizonyos vagyok. Soros György még mindig nagyhatalom Magyarországon. Fenyeget, terrorizál, spekulál és dönt sorsok és identitások, sajtószabadság és cenzúra kérdéseiben. Tarlós István tehát a Soros körök fenyegetéseinek nyomása alatt kérte Dörnertől intendánsi kinevezésem visszavonását, ami egyébként önmagában véve is képtelenség. Első perctől kezdve világossá tettem, hogy az irányításban nem akarok részt venni, intendánsi megnevezésem csak jelképes, csak tapasztalataimmal, gondolataimmal, mintegy a "vizek fölött lebegve" kívánok jelen lenni a színházban. Kinevezésem nincs, ennél fogva vissza sem lehet vonni. Attól eltiltani pedig, hogy ne járjak be az általam kezdeményezett színházba, csak úgy lehet, ha előzőleg elrendelik házi őrizetemet. Ezen felül a Magyar Fórumról is ejtenem kell néhány szót, mivel Tarlós István nyilatkozatában ez is szóba kerül. Tarlós elégedetlen a Magyar Fórumban közölt írásaimmal. De csak most, amikor Soros megfenyegette. Előzőleg, amikor az ő főpolgármesteri kampányát és őt magát támogattam, amikor a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatokat bekeretezve eljuttattam az azt kérő szegény önkormányzatoknak, amikor a Fidesz politikáját és kétharmados győzelmét azzal segítettem, hogy lelepleztem a Jobbik Morvai Krisztinás talmiságát és a lap sok százezer ingyen példányával sikerült ezt a pártot három-négy százalékkal lejjebb csavarni és ezzel a kétharmadot elérni, akkor nem volt elégedetlen. Pedig akkor is "zsidóztam", már amennyiben azokat a tényszerű leleplezéseket, amelyek a Soros-Konrád-Demszky-Kertész Ákos és manapság Ascher Cafés köröket illeti, annak lehet nevezni. Sosem támadtam senkit csak a származása miatt, tisztelem a vallásukat, fajukat, megvalló magyar zsidókat, de továbbra i s le fogom leplezni a magukat a megnevezhetetlenségbe burkoló magyarelleneseket. Akik a legutóbbi cikkemben lévő becslésem szerint mindössze hatszázan vannak, de Soros révén mérhetetlen hatalom, befolyás birtokosai. Csodálkozom Tarlós Istvánon, hogy bele mer szólni egy író 1989. óta folyó következetes küzdelmébe, amelyet hetilapjában és havi folyóiratában folytat. De ugyanakkor meg is értem őt, mert a Soros fenyegetéseket nehéz elviselni és mint főpolgármesternek figyelembe kell vennie, hogy egy bizonytalan, megnevezhetetlen mennyiségű és a hatszázak által mindenkor mozgósítható orosz, ukrán, grúz, ír satöbbi címletű zsidó lakosságú város főpolgármestere, akiknek célja minél nagyobb életteret kisajátítani elsősorban a fővárosból. Csak ez a kényszer indíthatja őt megszabni, hogyan s mit írjak saját lapomban. Aminek egyébként semmi köze nincs színházi tevékenységemhez, tekintettel arra, hogy publicisztikákat még Loyd Webber zenével sem lehet eljátszani. Mi hárman, akik az új Új Színházat működtetni akarjuk, kétségtelenül meg vagyunk torpedózva. Még nem süllyedtünk el, de elsüllyedhetünk. Ha ez bekövetkezik, abból nekem lesz a legkevesebb bajom, tekintettel koromra. Én addig is tudtam, hol élek, kik és milyen bírósági ítéletek alapján viszik el mindössze százezer forintnyi nyugdíjam felét. (Torgyán egykori jobbkeze, Boros Béla, maga Torgyán, Demszky, Bolgár György) Egy álommal több vagy kevesebb, ebben a korban már nem sokat tesz. Ha sehol nem fogják bemutatni Hatodik Koporsó című drámámat, amelyért ezt az egész színházat kezdeményeztem, hát nem fogják. Odaírom a többihez és a lelkem nyugodt marad, mert megírtam.   Barátaimat azonban sajnálom, akik alkotó életkoruk teljében szenvednek hajótörést. Legnagyobb kára a Soros akarat diadalra jutásából azonban annak a magyar keresztény középosztálynak lesz, amelyik eddig csak csendesen figyelte a fejleményeket és most keserűen kell majd tudomásul vennie, hogy "fülke forradalom", kétharmados többség, új alkotmány ellenére, nem ő a hatalom igazi birtokosa, hanem Soros György és az a hatszáz magyarellenes, akit szívem joga, hogy Ascher Cafénak, vagy Soros különítménynek nevezzek. Törvényt ezzel nem sértek. Soros egyébként éppen ezt a nemzeti keresztyén kiábrándulást szeretné elérni a főpolgármester terrorizálásával. Nem engem, nem Tarlóst, nem Dörnert akarja megbuktatni, hanem a kormányt és a magyar függetlenséget. Ezt azért jó lenne figyelembe venni mindenkinek. Solymár, 2011. december 15. Csurka István

2011.12.16. Havonta félmillió virtuális szórólap! Az Ön reklámhelye Hívjon: +36-70/223-8667 vagy írjon IDE: admin@nemzetihirhalo.hu

Tarlós István lezárta a Dörner-ügyet

Tarlós István: agresszív a színházigazgatók hozzáállása

A főpolgármester lezártnak tekinti "a fővárosi színházigazgatók kinevezése körül kialakult vitát".

_{2011.10.08 16:36}MTI

Szűcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója elmondta: a városvezetés azt tartja elfogadhatatlannak, hogy a "legkisebb változás is ilyen agresszív hozzáállást vált ki a színházigazgatókból". A kommunikációs igazgató arra a nyílt levélre reagált, amelyet kilenc fővárosi színházigazgató írt a főpolgármesternek.

A színidirektorok azután írtak levelet, hogy Dörner György színművész lett az Új Színház igazgatója, az intézmény élén 13 évig álló Márta István helyett.

A levél aláírói úgy fogalmaznak: "megismerve a győztes pályázatot, az a véleményünk, hogy az szakmai program helyett szélsőségesen radikális manifesztum, amelynek felháborító tartalma 2011-ben Európában elfogadhatatlan".

A színházigazgatók szerint a fővárosi színházi élet az elmúlt évtizedekben, több mély társadalmi változás közepette "őrizte meg nézőit, minőségét és nemzeti elkötelezettségét", ennek oka mindvégig a megalapozott szakmaiság volt. "Nézőink és színházi műhelyeink megtartása közös felelősségünk" - zárják a levelet, amelyet Bálint András (Radnóti Színház), Eszenyi Enikő (Vígszínház), Mácsai Pál (Örkény Színház), Máté Gábor (Katona József Színház), Meczner János ( Budapesti Bábszínház), Puskás Tamás (Centrál Színház), Szabó György (Trafó - Kortárs Művészetek Háza), Szirtes Tamás (Madách Színház) és Zimányi Zsófia (Thália Színház)írt alá.

A Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön tájékoztatta az MTI-t, hogy Dörner György színművész lett az Új Színház igazgatója, míg a Madách Színházat továbbra is Szirtes Tamás vezetheti.

Kapcsolódó írások:

• Betámadták a Dörner-kinevezést
• Ascher Tamás rendező szerint szégyen Dörner kinevezése
• Mi áll Dörner György színházigazgatói kinevezése mögött?
• Új feje lett az Új Színháznak - Márta István megdöbbent
• Dörner György az Új Színház igazgatója

Gyurcsányról is darabot íratna a Hátország Színház

A magyar drámákra helyezné hangsúlyt Csurka István író, dramaturg, a Hátország Színház leendő intendánsa, aki együtt írta Dörner Györggyel az Új Színház igazgatói posztjára beadott győztes pályázatot. A Magyar Színházi Társaság tiltakozó levelet írt a főpolgármesternek, amiért a Fővárosi Önkormányzat a többségi szakmai javaslat ellenére döntött az Új Színház igazgatói kinevezése ügyében.

"Magyar drámákat akarunk játszani, magyar drámákat szeretnénk íratni" - foglalta össze Csurka István Dörner Györggyel közös célkitűzéseiket. Mint fogalmazott, természetesen a saját műveit is szeretné műsorra tűzni, amelyeket egy kivétellel egyetlen színházban sem játszanak. "Méltatlan helyzetben van a magyar dráma" - szögezte le.

Mint kiemelte: aktuális témákra írnának ki drámapályázatot, példaként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök történetét, valamint a privatizáció történetét említette. "Függetlenül attól, hogy mi lesz az igazságügyi elemzése a dolognak, a magyar irodalomnak, művészetnek is el kell rendezni ezt a szélhámosságot" - tette hozzá.

Arra kérdésre, hogy ezek szerint sokkal politikusabb színházat szeretnének-e, Csurka István azt válaszolta, hogy a színház nem lehet meg író, az irodalom és politika nélkül. A társulat sorsáról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. "Februárig a mostani társulat működik, nyilvánvaló, hogy mindenfélét meg fognak majd próbálni. De ez engem egyáltalán nem érdekel" - fogalmazott, hozzátéve, jelenleg az alkalmas írókat keresik az új darabokhoz.

Saját szerepéről elmondta: 77 éves jelenleg, ezért nem kíván aktívan részt venni a színház munkájában. "Megírtam két drámát, amelyek azt hiszem nagy feltűnést fognak kelteni, ha valaki be meri mutatni. Eddig senki nem jelentkezett" - vélekedett. Elmondta: A hatodik koporsó című műve Trianonról, az Írószövetségek harca pedig az értelmiség mai állapotáról szól. A két dráma az idei könyvhétre jelent meg.

Dörner a liberális pesti vicchullám és pénzcsinálás ellen

Dörner György pályázatban, amely alapján a színház vezetőjének nevezték ki, úgy fogalmaz: "az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát".

"A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen".

Ebben az évadban két új bemutatót tervez, Németh László VII. Gergely című művét a mártír pápáról, illetve egy vígjátékot, amelyet egy magyar szerző írt álnéven. A pályázatban ismerteti azon művek listáját, amelyekből válogatva állítja össze a következő két évad bemutatóit. Mint írja, a jelenlegi társulati tagokra építene, kibővítve a csapatot. "Ez a szakmai program csak olyan tehetségű alkotókkal képzelhető el, akik ma is adják az Új Színház gerincét" - fogalmaz.

Mint írja, a műsorterv összeállításánál arra törekedett, hogy az ifjúsági korosztály felé nyisson a színház. Azok között a rendezők között, akikkel szívesen dolgozna megtalálható Jirzi Menzel, Bodolay Géza, Nagy Viktor, Vidnyánszky Attila és Csiszár Imre is.

Tovább>>
http://www.metropol.hu/kultura/cikk/790449

Tarlós: A BKV-ra is ráférne a konszolidáció

Megjósolhatatlan, mikorra rendeződhet Budapest anyagi helyzete, hiszen rengeteg összetevőtől függ ez a kérdés – mondta el Tarlós István. A budapesti főpolgármester támogatja a kormány fővárosi egészségügyi intézményeket illető elképzeléseit.

Tarlós István a nagyobbik kormánypárt internetes honlapjának adott interjújában elmondta, a szerdán nyilvánosságra hozott fehér könyvben szereplő ötven hibás döntés közül leginkább az adósságállomány alakulása és a négyes metró körüli hercehurca a legfelháborítóbb, és erre a dokumentumra leginkább azért volt szükség, hogy le lehessen zárni a múltat, de ez nem egyenlő a kiindulási pont eltörlésével.

A főpolgármester elmondta, hogy megjósolhatatlan, mikorra rendeződhet Budapest anyagi helyzete. Kiemelte: ezt olyan fontos dolgok fogják majd többek között meghatározni, mint az Alstom-ügy – amelyben, mint elmondta, már csak egy pontban kell megegyezni a francia céggel, de sok múlik a hatóság munkáján is – végkimenetele, a készülő önkormányzati törvény, a helyi adók kérdése vagy éppen a négyes metró helyzete.

Tarlós reagált az MSZP-s Horváth Csaba azon állítására is, miszerint a budapesti városvezetés eddig nem tett érdemi lépéseket. A főpolgármester hangsúlyozta: a sok szimbolikus lépés mellett új közszolgálati struktúrát hoztak létre, hozzányúltak a főváros alapstruktúrájához, szétválasztották a megrendelői, a végrehajtói és az ellenőrzői szerepköröket. Sokat tettek a hajléktalanokért és a racionalizálások következtében a közszolgáltató cégek is sok milliárdot takarítottak meg.

Kiemelte: vannak időszakok, mikor a szimbólumok változnak, így Budapest új zászlaja is a „kétséges működésű korábbi vezetéstől” való elszakadást is szimbolizálja.

A városvezetés szeretne egy fővárosi televíziós csatornát is indítani, erre ősszel kerülhetne sor.

BKV-ügyben kifejtette, hogy az állam eddig minden vállalását betartotta, de nem szabad elfeledkezni, hogy az előző városvezetés alatt a közlekedési vállalat hatalmas adósságokat szedett össze. Az állam átvállalhatná a közvetlen banki adósságállományt, de ezért valamit kérne is cserébe. Tarlós elmondta, ha a vasúttársaságot konszolidálják, akkor érdemes lenne a BKV-t is.

A főpolgármester úgy véli, a jelenlegi budapesti egészségügyi rendszer teljesen zavaros, nincs összehangolva, ezért célszerű lenne egységes felügyelet alá helyezni a fővárosi egészségügyi intézményeket, és támogatja a kormány ilyen irányú elképzeléseit.

Kapcsolódó:

Tarlós István: Fehérkönyv

TARLÓS NEM TÁMOGATJA A KERÜLETEK TELJES MEGSZÜNTETÉSÉT

A főpolgármester nem támogatja sem a fővárosi önkormányzat, sem pedig a kerületi önkormányzatok megszüntetését. Tarlós István (Fidesz-KDNP) pénteken egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: egy rossz önkormányzati törvénnyel a kormányzó pártok a következő választási eredményt kockáztatnák.

A városvezető azt hangoztatta: szélsőséges elképzeléseknek nem szabad érvényesülniük az önkormányzati rendszer fővárost is érintő átalakítása során.
Mint fogalmazott, a város majdnem azonnali tönkretételét jelentené, ha csak 23 "kiskirályság" (azaz kerület) lenne, fővárosi önkormányzat nélkül. Hozzátette: a kerületek teljes megszüntetését is szélsőséges álláspontnak tartja.

Elmondta, hogy személyes véleménye az: meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a város működőképesebb is legyen, de a politikai konszenzus is kialakuljon. Arról beszélt, nem szabad, hogy "tökéletes nyugtalanságba és feszültségbe torkolljon a dolog", mert annak komoly politikai, akár választási kockázatai lehetnek.

Kitért arra: tudomása szerint a parlamenti (Fidesz) frakció egy szegmensében van egy olyan - szerinte szélsőséges - "kerületi polgármesteri elképzelés, miszerint ide nekünk az oroszlánt, vágjuk 23-felé az utakat, a közműcégeket, meg a villamosvonalakat".

Tarlós István úgy véli, az őt támogató politikai közösségben van annyi józanság, hogy egy 2014-es választási eredményt azzal nem fognak kockáztatni, hogy bármilyen szélsőséges törvénymódosítást elfogadnak.
Ezzel összefüggésben jelezte azt is: ő a következő választás idején 65 éves lesz, és ha egy nagyon rossz törvényt fogadnak el, akkor legfeljebb otthon marad a felesége mellett.

Közölte, ő olyan ésszerű megoldást tart elfogadhatónak, ami "nem okoz brutális politikai feszültségeket az ellenzéknél" sem. Jelezte: ezt a kormány B-verziójában látja. (Ennek az a lényege, hogy mind a főváros, mind pedig a kerületek megmaradnának, de a hatásköröket és a feladatokat újragondolnák.)
Tállai András önkormányzati államtitkár szerdán sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy ősszel kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat; már elkészült a vitaanyag, és megkezdődtek az egyeztetések az új szabályozásról. A 44 oldalas munkaanyagot már elküldték a kormánypárti frakcióknak, a témában érintett hét érdekszövetségnek és a fővárosnak. A jövőben tárgyalnak erről az ellenzéki frakciókkal is - tette hozzá.

A fővárossal kapcsolatban az államtitkár azt közölte, hogy három "elvi lehetőséggel" számolnak, de mindegyik változtatna a jelenlegi kétszintű rendszeren. Az első szerint egységes fővárosi rendszert alakítanának ki, és a kerületeket elöljáróságok vezetnék. A másik verzió értelmében kétszintű maradna ugyan a budapesti önkormányzati rendszer, de új munkamegosztást és struktúrát alakítanának ki. A harmadik változat, a "city-koncepció" egy belső városmaggal és további két-három kerülettel számolna, s azt jelentené, hogy megszűnne a fővárosi önkormányzat. Az új rendszer elemeit a tervek szerint 2012 és 2014 között léptetnék életbe - fűzte hozzá az államtitkár.
MHO/MTI
Hozzászólások (17)

Kapcsolódó: 

Tarlós: brutális feszültséget hozhat a terv

A főváros 23 részre darabolását és a kerületek teljes megszüntetését is szélsőséges, elfogadhatatlan megoldásnak tartja Tarlós István. A főpolgármester a módosított struktúrával és feladatmegosztással működő, de a jelenlegihez hasonló, kétszintű rendszert támogatja...

12 villamosvonalon kezdődik felújítás a nyáron

BKV

2011.05.13. 14:58 - MTI

Tizenkét villamosvonalon kezd felújításokat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a nyáron; a fedezet a BKV-nak minden évben átutalt beruházási támogatás, amelyet az idén egymilliárddal forinttal növeltek, azaz összesen tizenegy milliárdra emeltek.

A BKK közleménye szerint, amellett, hogy megnövelték a csak felújításra költhető támogatás összegét, a prioritásokat is megváltoztatták: jelentősen több pénz jut a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére, így pályafelújításra, járműbeszerzésre és -felújításra is.

A felújítások a 2-es, a 18-as, a 19-es, a 28-as, a 37-es, a 41-es, az 50-es, az 51-es, az 52-es, az 59-es, a 62-es és a 69-es villamosvonalat érintik. A 2-es villamos vonalán a Boráros téri ívek, a 18-as, 19-es és 41-es villamos közös szakaszán a Szent Gellért rakparti vágányok, valamint a Farkasrétre közlekedő 59-es villamos rossz állapotú, Kiss János altábornagy utca – Márton Áron tér közötti szakaszának felújítása történik meg.

A felújítási program érinti a 18-as villamos krisztinavárosi, Alagút utca – Orvos lépcső, a 28-as és 37-es villamos kőbányai Éles sarok – Jászberényi út szakaszát, az 50-es villamos teljes vonalán a rossz állapotú útjárókat, az 52-es villamos egyes pesterzsébeti szakaszait, valamint a 62-és és 69-es villamos Kolozsvár utcai szakaszát.

A BKK hangsúlyozta, hogy a felújítással a sebességkorlátozások jelentős része megszűnhet, így gyorsabban juthatnak el az utasok céljukhoz. A BKK már kiírta a közbeszerzést a felújításokra, azok lezárultával indulhat a kivitelezés; jelenleg döntően az előkészítő munkák zajlanak.

Kitértek arra is, hogy az idén ugyanebből a támogatásból vásárolnak 15 használt MAN trolibuszt, amelyek a legrosszabb állapotú, átlagosan harmincéves orosz ZIU-9-esek helyett közlekednek majd, de jut pénz a használt autóbuszok rövidesen lezáruló beszerzésének finanszírozására, az utastájékoztatási rendszer fejlesztésére is.

Címkék:

• bkv,
• bkk,
• villamos

Heti Válasz Online - Döntött a Fővárosi Közgyűlés

Sch. M.  - itthon@hetivalasz.hu     2011.04.27. - 21:17

Sajátos intermezzóval kezdődött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése. A napirenden először a hajléktalanok bírságolása szerepelt, ám a vitát mintegy másfél órával el kellett halasztani, mivel a napirend megszavazása előtt A Város mindenkié elnevezésű, részben hajléktalanokból álló csoport tagjai sípokkal, dobokkal, jelszavakat skandálva megzavarták a közgyűlés munkáját.

A demonstrálók "A város mindenkié" feliratú molinót emeltek a magasba, illetve "a szegények nem bűnözők", valamint "börtön helyett lakhatást" mondatokat skandáltak. A tiltakozásnak végül rendőri igazoltatás vetett véget tíz óra előtt néhány perccel. A civilek ezt követően csendben hallgatták a rendeletről kezdődő vitát, majd szintén hang nélkül vették tudomásul a 18 igennel, 3 tartózkodás mellett 12 nem szavazattal elfogadott javaslatot. Ezt követően szabálysértésnek minősül, ha valaki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait a közterületen tárolja. A döntést követően a tiltakozók rendben elhagyták a termet.

A szabályozással Tarlós István főpolgármester nem büntetni akar, hanem azt szeretné elérni, hogy a hajléktalanok ne lakjanak az aluljárókban. A rendelet azokkal szemben nyújt lehetőséget a fellépésre, akik a felajánlott segítség ellenére is a közterületen maradnak.

Bene Géza, A Város mindenkié csoport hajléktalan tagja annyit mondott, hogy demonstrációjukkal azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés vegye le a kérdést a napirendről. Véleménye szerint jelenleg Budapesten több mint kétezer embernek nem jut szálláshely, ezért azt szeretnék elérni, hogy a városvezetés munkát, valamint szociális bérlakásokat biztosítson a számukra, és ne bűnözőként kezelje őket.

Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője felszólalásában embertelennek, megalapozatlannak és életidegennek nevezte a rendeletet. Losonczy Pál (Jobbik) azt jegyezte meg, hogy sok embernek az utcai zene jelenti az utolsó mentsvárat, ezért elfogadhatatlannak tartják az ez után történő díjszedést. Kaltenbach Jenő (LMP) végrehajthatatlannak minősítette a rendeletet, amely szerinte így nem lesz alkalmas a probléma megoldására.

A közgyűlés határozata értelmében a város a továbbiakban közterület-használati hozzájárulást kérhet a szórólapozóktól és az utcazenészektől is. Az utcai zenélés esetében eddig csak akkor volt szükség engedélyre, ha az illető hangosítót is használt zenei produktumához.

Döntés született huszonhat közterület átnevezéséről is, így a Moszkva tér a jövőben Széll Kálmán tér lesz, a Köztársaság térből II. János Pál pápa tér lesz, illetve kijelölik a Margit híd budai hídfőjétől nem messze az Elvis Presley parkot. Az Aranycsapat elhunyt tagjairól, írókról, színészekről is elneveznek közterületeket. Ebben a formában is megőrzik az emlékét mások mellett Illyés Gyulának, Wass Albertnek, Görgey Artúrnak, Sinkovits Imrének és Mansfeld Péternek is. A testület döntése értelmében javasolják a Földrajzinév-bizottságnak a Lágymányosi híd átnevezését Rákóczi hídra.

Horváth Csaba szerint a városvezetés ezzel a lépésével egyszerűen csak az eddigi népszerűtlen, forráselvonó lépéseiről kívánja elterelni a figyelmet. A Moszkva tér kapcsán kiemelte, hogy nem új névre, hanem teljes rendbetételre lenne szükség. A Közgyűlés előtt megtartott sajtótájékoztatóján Kaltenbach is pótcselekvésnek minősítette az átnevezéseket. Az LMP-s politikus szerint a „budapestiek gondjai között a századik helyen sem az van, hogy miként hívják az utcákat."

A képviselők megszavazták Budapest 2011 és 2014 közötti gazdasági tervét is, amelyben öt új adónem bevezetéséről is szó esik. Az előterjesztés szerint vizsgálják a dugódíj, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék és az ingatlan-értéknövekedési adó bevezetésének lehetőségét, illetve területfejlesztési alapot is létrehoznának.

Az előterjesztés szerint az új helyi adók kivetésének gazdaságfilozófiai alapja az, hogy ha egy gazdasági szereplőnek, vagy a lakosság bizonyos csoportjának kifejezetten a főváros pénzéből létrehozott és működtetett szolgáltatásból, adottságból származik valamilyen különleges előnye, akkor ebből Budapestnek is részesednie kell.

Tarlós István kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, az öt új adónem bevezetése egy új adórendszer részét képezi, nem a meglévők mellé kerülnének, hanem felváltanának egyes adófajtákat.

Elfogadták a képviselők a Budapest Közlekedési Központ (BKK) villamos-beszerzési projektjéről szóló előterjesztést is, így a BKK elkezdheti összesen 96 (35 és 54 méteres) villamos, illetve 93 trolibusz beszerzését 2014-ig, a második ütemben, 2016-ig további 37 villamos érkezhet Budapestre.

Tarlós István a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatóján a tervezett dugódíjjal kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy annak bevezetése csak 2013-2014-re várható, mivel előbb meg kell teremteni hozzá a szükséges feltételeket. A 2014-ig tartó, frissen elfogadott gazdasági programról úgy vélekedett, hogy annak megvalósulásához alapfeltétel, hogy az Országgyűlés változtasson a helyi adónemeken.

Kiszolgált politikusok a fővárosi cégekben

Kiszolgált politikusok a fővárosi cégekben

2011.03.21. 12:55 - Tenczer Gábor

Az Index birtokába került a fővárosi önkormányzat cégek felügyelőbizottsági tagjainak a listája, amelyen számos volt kerületi polgármester szerepel, de megtalálható rajta Gyenge Zsolt, aki régebben fideszesként, most jobbikosként az egyenruháival borzolta a közhangulatot, valamint Brecskáné Nagy Mária, az MSZP pártpénztárnoka is.

Tarlós István főpolgármester megválasztása után ígéretet tett, hogy a fővárosi önkormányzat cégeinek felügyelőbizottságaiban többségben lesznek az ellenzék által delegált képviselők. A sokak által jutalomállásnak tekintett, nem kis összeggel járó fb-pozíciókat tavaly év végén leosztották, s mint a listából kiderül, illusztris társaság jött össze.

Tarlós ígérete teljesült: a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójából mindössze három képviselő, Orbán Gyöngyi frakcióigazgató (BGYH Zrt. fb-elnök, FCSM Zrt. fb-tag), Szentkirályi Alexandra (FKF Zrt. fb-tag, BDK Kft fb-tag) és Szatmáryné Jähl Angéla (Vidám Park Zrt. fb-tag) kapott pozíciót. Rajtuk kívül a Jobbik delegálta két képviselőjét, Szabó Györgyöt a Temetkezési Intézet, Losonczy Pált pedig a Bp. Film Zrt. felügyelőbizottságába.

Az eredetileg a tulajdonos fővárosi önkormányzat tulajdonosi kontrollját megvalósító felügyelőbizottságokban több fővárosi önkormányzati képviselőt nem találtunk. Információink szerint Tarlós biankó helyeket kínált fel az ellenzéki pártoknak, amelyek maguk döntöttek, kit és hova delegáljanak külsős szakértőként.

Ez elég érdekes helyzetet eredményezett, valószínűsíthető ugyanis, hogy többen - akik korábban jelentős posztokat töltöttek be, de mára úgyszólván munka nélkül maradtak a választások után -, egyfajta jutalomként vagy végkielégítésként kaptak pozíciót a testületekben.

Az MSZP pénztárnoka felügyeli Budapest vagyonát

Brecskáné Nagy Mária

A lista egyik legfurcsább tagja Brecskáné Nagy Mária, az MSZP pénztárnoka, korábban a párt főkönyvelője. Ő 2008-ban Puch Lászlót követte a pénztárnoki poszton, akit Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök államtitkárrá nevezett ki. Az MSZP pénztárnoka most a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-t felügyeli, díjazása havi 90 ezer forint.

A két legzsírosabb poszton, a Gázművek és a Vízművek fb-elnöki székében két volt, az utóbbi időkben azonban már független polgármester osztozik: Gegesy Ferenc korábbi ferencvárosi polgármester az előbbi cégben a szocialista Tüttő Katát váltotta tavaly, díjazása havi 372 ezer forint. Derce Tamás Újpest volt polgármestere pedig 299 ezer forintért vezeti a vízművek felügyelőbizottságát.

A Vízművek fb-jében tag még egyébként Kosztolányi Dénes volt fideszes parlamenti és fővárosi képviselő, valamint Kékesi Tibor, volt szocialista parlamenti és kerületi képviselő, aki ellen (13 társával együtt) vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az Andrássy út 47. szám alatti palota eladása miatt. Ők havonta 161 ezer forintot kapnak felügyelői munkájukért.

Szocialista polgármesterek, jobbikos egyenruhás

A listán sorjáznak a volt (és egy jelenlegi) MSZP-s kerületi polgármesterek és polgármester-jelöltek. A Vidám Park Zrt.-t például Gajda Péter kispesti szocialista polgármester felügyelheti, aki kerületében egyébként kisebbségben van a Fidesszel szemben.
Deviánszkiné dr. Molnár Katalin, volt XVII. kerületi szocilaista polgármester az FCSM felügyelőbizottságában ül, díjazása havi 181 ezer forint.

Ugyanitt tag Kőrös László XVIII. kerületi szocialista képviselő, Püspöki Gábor LMP szóvivő. Valamint itt felügyel Gyenge Zsolt is, akit 2009 végén a Jobbik VI. kerületi önkormányzati képviselőjeként előállítottak gárdaegyenruhája viselése miatt, és akiről korábban, 2006-ban még fideszes terézvárosi képviselőként fotók jelentek meg, melyeken SS-egyenruhában parádézott.

Tóth Mihály volt csepeli polgármester a közvilágítást szolgáltató BDK Kft. felügyelőbizottságában bukkant fel, de pártbéli ellenlábasának, Szenteczky Jánosnak (tavaly Csepel MSZP-s polgármester-jelöltje) is jutott hely, méghozzá a Fimüv Zrt. fb-jében.

Hagyó árnyéka elől nehéz elfutni

A BKV felügyelőbizottságában ül Gyurcsánszky János, volt XV. kerületi szocialista alpolgármester, akiről volt főnöke, Hajdú László MSZP-s polgármester azt nyilatkozta a Népszabadságnak egy interjúban: "annak idején Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes ültette be aláírási joggal felruházva a Főtáv Zrt. igazgatóságába, nem kevés pénzért".

Hagyó árnyéka rávetül még Czeglédy Gergőre, az MSZP óbudai elnökére is, aki a nevezetes főpolgármester-helyettes titkárságvezetője volt. Most a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. felügyelőbizottságának a tagja.

Gyászos eredmények, zsíros állások

Két, a tavalyi önkormányzati választáson elbukott szocialista polgármester-jelölt is vigasztalódhat biztos állással a fővárosnál: az újpesti Trippon Norbert a Budapesti Temetkezési Vállalat (BTI) felügyelőbizottságában gyászolhatja választási eredményét, a kőbányai Élő Norbert pedig a Főtáv testületében tarthatja melegen politikai ambícióit a nehéz időkben, havi 200 ezer forintért. (BTI fb-tag még egyébként Csomor Ervin, XVI. kerületi fideszes alpolgármester is.)

Az FKF Zrt. felügyelőbizottságának elnöke Hidvégi Gábor (az LMP delegáltjaként), akiről a Heti Válasz korábban azt írta: 2003 után a Budapest Airport SZDSZ-es hátterű vezérigazgatója volt (a BA igazgatóságának elnöke akkoriban Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska volt). Az FKF ellenőrző testületében kapott még helyet rajta kívül két volt fővárosi képviselő is: Szalkai István (MSZP) és Endrédy István (KDNP).

Gajda Péter, kispesti polgármester a cikkre úgy reagált, hogy a felügyelőbizottságban betöltött pozícióért havi nettó 50 000 forintot kap. Bár ez az összeg minden magyar családnak jelentős, különösen a mostani gazdasági helyzetben és a jelenlegi árszínvonal mellett, mégsem nevezném zsíros állásnak, tette hozzá.

A teljes lista:

	Felügyelő Bizottság tagjai
1. FŐGÁZ Zrt.	dr. Gegesy Ferenc elnök
	Emmerich Endresz
	Siklósi Csaba
	dr. Kövesdi Zoltán
	Kolozs András
	Gotthard Béla
2. Fővárosi Vízművek Zrt.	dr. Derce Tamás elnök
	dr. Szőke Ferenc
	Jászay Tamás
	dr. Kosztolányi Dénes
	Hrutka Zsolt
	dr. Kékesi Tibor
	dr. Fogarasi László
	Borsos Gábor
	Király Péter
	Hermann György
	Kelemen Sándorné
	Gottschal Erzsébet
3. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.	Dieter Ernst elnök
	Etienne Petit
	Devánszkiné dr. Molnár Katalin
	Kőrös Péter
	Orbán Gyöngyi
	Püspöki Gábor
	Magyar István
	Gyenge Zsolt
	Pirok Gyula
	Aranyosi Andrea
	Dancs Attila
	Tuba László
4. BDK Kft.	Molnár József elnök
	dr. Papp Miklós
	Mészáros János
	Szentkirályi Alexandra
	Tóth Mihály
	Kövesdi András
5. FŐTÁV Zrt.	Élő Norbert elnök
	Kovács Róbert
	Simon Gergely Ferenc
	Szuhai Erika
	Salamon Péter
	Koronczy Zsolt
6. BKV Zrt.	dr. Horváth Gábor elnök
	Szabó István
	Csuka Mária
	Schumacher Ferenc
	Katona Tamás
	Gyurcsánszky János
7. FKF Zrt.	Hidvégi Gábor elnök
	Fenyves János
	Esztergályos Gábor
	Szalkai István
	Endrédy István
	Szentkirályi Alexandra
8. Bp Gyógyf. és Hévízei Zrt.	Orbán Gyöngyi elnök
	Czeglédy Gergő
	Dr. Borbély Andrea
	Dankóné Hegedüs Jolán
	dr. Rátz Endre
	Sallai Lajos
9. Bp-i Temetkezési Intézet Zrt.	dr. Trippon Norbert elnök
	dr. Csomor Ervin
	Szabó György
	Kádár Tibor
	Széles Gyula
	Vidáné Béli Veronika
10. FŐKERT Zrt.	Szepessy Tamás elnök
	Bánsági György
	Visnyovszky András
	Sirály István
	Kolpaszky Tamásné
11. FIMŰV Zrt.	Szenteczky János elnök
	Dr. Kovács Gábor
	Ernyey László
12. Budapest Film Zrt.	Puskás Péter elnök
	Losonczy Pál
	Germánné dr. Vastag Györgyi
13. Budapesti Vidám Park Zrt.	Kovács Balázs elnök
	Gajda Péter
	Szatmáryné Jähl Angéla

Címkék:

• tarlós istván,
• fővárosi cégek,
• felügyelőbizottság