Erdélyiek figyelem: őszig kérjék a magyar állampolgárságot, akik szavazni akarnak 2022-ben! – EMNT

Erdélyiek figyelem: őszig kérjék a magyar állampolgárságot, akik szavazni akarnak 2022-ben! – EMNT

ERDÉLYIEK FIGYELEM: ŐSZIG KÉRJÉK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT, AKIK SZAVAZNI AKARNAK 2022-BEN!

1989 Romániai "forradalom" - ártatlanul elítéltek

Panoráma  külpolitikai magazin 1993. Chrudinák Alajos műsora

Vettél ma már Csíki Sört?

Igazi Csíki Sör Magyarország – Csiki Sör

Gyalogosan Párizsba a falurombolás ellen - Erdélyi Napló

Gyalogosan Párizsba a falurombolás ellen - Erdélyi Napló

Indulás Budapestről, a Kossuth térről (Archív fotó)

Nicolae Ceauşescu román államfő és kommunista pártfőtitkár 1988. április 29-én jelentette be az úgynevezett településszisztematizálási tervét, amelynek során országszerte „agráripari centrumokat” hoztak volna létre. A grandiózus falurombolási forgatókönyv szerint 2000-ig Románia mintegy tizenháromezer falujának a felét akarták eltüntetni, zömében a 2000 lakosnál kevesebb lélekszámmal rendelkező településeket. Nem volt nehéz kitalálni, hogy a kommunista diktátor ördögi terve elsősorban az erdélyi magyar és szász településeknek a térképről történő leradírozását célozta meg. A tiltakozási hullám egyik első nagy európai sajtóvisszhangja két erdélyi fiatalembernek, a székelyhídi Juhos Gábornak és a kalotaszentkirályi Okos Mártonnak köszönhető, akik 1989. június negyedikén indultak el gyalogosan Budapestről Párizsba, hogy tettükkel a falurombolásra hívják fel az európai közvélemény figyelmét. A Budapesten élő, de Erdélybe rendszeresen hazajáró Okos Mártonnal (képünkön) huszonöt év távlatából vettük számba a három hónapig tartó, mintegy 1600 kilométeres gyalogút történetét.

– A diktatúra idején nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy egy erdélyi fiatalemberben megszülethessen egy ilyen ötlet. Melyek voltak ennek előzményei?

– Többszöri próbálkozásra 1988-ban kaptam útlevelet Magyarországra. Akkorra már nagyon sok csalódás ért. A faipari vállalatnál, ahol dolgoztam, egyik munkatársam suttogva megjegyezte, hogy vigyázzak, mert érdeklődik utánam a bánffyhunyadi Szekuritáté. Eldöntöttem, hogy elmegyek Erdélyből. Amikor már a zsebemben volt az útlevél, akkor sem mondtam semmi bizonyosat a szüleimnek arról, hogy nem szeretnék hazatérni. Abban az időben Magyarországon is a teljes bizonytalanság fogadott, mert hetente kellett meghosszabbítani az ott-tartózkodási engedélyt. Rémhírek keringtek erdélyiekről, akiket a magyar hatóságok visszaadtak a románoknak. Bizonyosat nem lehetett tudni. Ez is táplálta bennem az elhatározást, hogy csak azért is meg kell mutatni erdélyiségünket, és tenni kell valamit az otthon maradottakért.

– Hogyan hozta össze a sors Juhos Gáborral?

– Rendszeresen eljártam erdélyieket tömörítő szervezetekbe, rendezvényekre. Gáborral a Kálvin téri reformátusoknál ismerkedtem meg. Őt akkoriban már felkapta a sajtónyilvánosság, mert miután kiszökött Magyarországra, a zöldhatáron tért vissza a gyerekéért. Ez a nagyon bátor, de életveszélyes tette nagy visszhangot kapott a tévében, róla beszélt az ország, még inkább ráirányítva a magyarországi közvélemény figyelmét az erdélyi állapotokra. Hamar összebarátkoztunk, és mindkettőnkben megszületett az elhatározás, hogy kitaláljunk egy közös akciót Erdély érdekében. Kiderült, hogy a nagy francia forradalom kétszáz éves évfordulója alkalmából, 1989. augusztus 26-án, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának bicentenáriumán, Párizsban nagyszabású ünnepséget szerveznek. Akkor határoztuk el, hogy a Párizsig tartó 1600 km-es távot a romániai falurombolás elleni tiltakozásként gyalogosan fogjuk megtenni.

– Honnan sikerült előteremteni az induláshoz szükséges pénzt?

– Több hónapig egy cserépgyárban vállaltam nehéz fizikai munkát, és a keresetem zömét félretettem erre a célra. Anyagi segítséget igazából nem kaptunk. A rákosszentmihályi református gyülekezet ajánlotta fel, hogy a beérkezett segélycsomagokból cipőt és bakancsot választhatunk, és végül kölcsönbe kapott hátizsákkal és hálózsákkal állt össze az induláshoz szükséges poggyász. A legnagyobb gondnak mégsem az út anyagi vonzata, hanem a szükséges vízumok beszerzése bizonyult. Igazából kevesen hitték el, hogy mire akarunk vállalkozni. Arra gondoltak, hogy ilyen úton-módon próbálunk kijutni Nyugat-Európába. Csoóri Sándor és Éva Maria Barki lépett közbe annak érdekében, hogy megkaphassuk az osztrák és a francia vízumot. Közben mások is segítettek, mert a készülődés hosszú hónapjai alatt sikerült meggyőznünk sok embert, hogy egy ilyen akció lehet a leghatékonyabb figyelemfelkeltési módszer.

– 1998-ban az útról megjelent első, majd tavaly ősszel a második, kibővített könyvében írja, hogy a magyarországi indulás csendben, visszafogottan történt. Miért nem szántak neki nagyobb hírverést?

– Társam, Juhos Gábor kérésére történt. Igazság szerint féltünk a román Szekuritáté megtorlásától. Az egész út szempontjából ez jelentette a legnagyobb kihívást és veszélyt, hiszen azt már PacepaVörös horizontok című, óriási nemzetközi visszhangot keltett könyvéből tudtuk, milyen módszerekkel dolgozik Ceauşescu titkosszolgálata. Meg voltunk győződve, hogy útközben levadásznak. Az út előkészülete nagyon alapos forgatókönyv szerint történt: átlagosan napi 30 km-es távokat terveztünk, és ahol erre lehetőség volt, magyar szervezeteknél és egyházaknál jelentkeztünk be szállás céljából. Úgy indultunk el, hogy az első nagyobb sajtóértekezletre Bécsben kerül sor Éva Maria Barki szervezésében.

– Ma már tudjuk, hogy ép bőrrel megúszták. Akkor mi adta a hitet az induláshoz?

– Mindketten keresztény emberként vágtunk neki az útnak: meg voltunk győződve az isteni gondviselés erejéről. A II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem által vezetett szabadságharc jelszavával indultunk el: Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és szabadságért!). Jelképesen is a magyar parlament elől, a Rákóczi-szobortól indultunk útnak 1989. június 4-én a tízhetes útra.

– Milyen volt a nyugat-európai fogadtatás?

– Az osztrák sajtóval való találkozás első „tűzpróbáját” Éva Maria Barki szervezésében Bécsben sikerrel vettük, a nagyobb sajtónyilvánosság mégis elmaradt, mert éppen akkor került sor Nagy Imre budapesti újratemetésére, így a sajtó elsősorban erről írt. De mi is helyet kaptunk a lapokban. Ahogyan nőtt mögöttünk a távolság, a nagyobb nyugati városokban egyre többen fogadtak. Terjedt a hír, hogy mit képviselünk, és amikor egy-egy helyi lap írt rólunk, a mellettünk elhaladó kocsikból kiszóltak az emberek és gratuláltak. Sokan megálltak, hogy üljünk fel, de az ajánlatot nem fogadtuk el: mindig elmagyaráztuk, hogy a teljes távolságot csak gyalogosan tesszük meg. Ehhez annyira ragaszkodtunk, hogy amikor egy-egy településen szállás akadt, és vendéglátónk kocsival értünk jött, ragaszkodtunk hozzá, hogy reggel ugyanoda vigyen vissza, hogy gyalog folytathassuk az utat.

– Hány újságcikk jelent meg azútról?

– Ezt nehéz megsaccolni, mert sok lap nem jutott el hozzánk, és akkoriban még nem volt internet. A nagyobb városokban rendszeresen megkerestek a sajtó képviselői. Münchenben a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztősége készített velünk egy hosszabb beszélgetést, de az út alatt nyilvános telefontól többször is felvettük velük a kapcsolatot, és ők visszahívtak újabb és újabb interjúkra. Odahaza, Kalotaszentkirályon édesanyám is így értesült „világjáró” fia Párizsba tartó gyalogútjáról. Nem mertem neki levélben beszámolni a velem történtekről, mert attól tartottam, hogy a Szekuritáté meghurcolja. A német sajtó után még nagyobb lett a visszhang, így a francia sajtó is élénken érdeklődött felőlünk.

– Sikerült-e politikusokkal találkozniuk?

– Az Európa Tanács strasbourgi épületében egy ifjúsági konferenciára hívtak meg, ahol kollégám felolvasta utunk kiáltványát, amelyben a falurombolás veszélyeire hívtuk fel a világ figyelmét. A határ menti franciaországi városban több napot tartózkodtunk. Meghívtak a frissen megválasztott polgármesterasszony állófogadására is, ahol számos politikusnak és diplomatának bemutattak. A város egyik önkormányzati képviselője segített abban, hogy a franciaországi útszakaszt könnyebbé tegye: felvette a kapcsolatot az útközben elérhető polgármesteri hivatalokkal, így sok helyen vendégként fogadtak.

– Hogyan fogadták a két erdélyi fiatalembert a célállomáson, Párizsban?

– Az augusztus 26-i rendezvényre végül is nem jutottunk be. Ebben ludas volt a magyar külügy is, mert Magyarországot az egykor kivégzett kommunista miniszter, Rajk László fia képviselte, aki úgy döntött, hogy magyar részről csak ő fog felszólalni. A nagy nemzetközi részvétellel megtartott párizsi ünnepségen nem mondhattuk el az előre eltervezett beszédet az erdélyi falurombolásról. Szerencsére román részről a kolozsvári ellenálló tanárnő, Doina Cornea Párizsban élő lánya szólalt fel, aki némileg ecsetelte mindazt, ami akkoriban Romániában történt. Tervünk azonban megvalósult: gyalogosan értük el a párizsi Notre Dame előtti teret, amit nemcsak a saját fényképezőgépünk, hanem a francia sajtó is megörökített.

– Hogyan érzi, mennyire volt sikeres ez a vállalkozásuk?

– Ha a sajtóvisszhangok alapján mérlegelek, egyértelműen felfigyelt ránk a világ. Az akciónk során mindenkit arra kértünk, hogy három hónapig, amíg az út tart, minden este kilenc órakor imádkozzon velünk azért, hogy a Ceauşescu-rendszer megbukjon. Télire a kommunista rendszer valóban megbukott Romániában. Ez egy olyan csoda volt, amit csak hívő ember érthet meg. A három hónapos ott-tartózkodásunk alatt azonban az is nyilvánvalóvá vált, miként viszonyul a nyugati társadalom a kelet-európai gondokhoz, bajokhoz. Elég sokan szkeptikusak voltak, és sokszor ugyanazt éreztük, mint amit a magyarok élhettek át az 1956-os forradalom idején, amikor Nyugat-Európa cserbenhagyta őket.

– Huszonöt év távlatából hogyan tekint vissza az akkori eseményekre?

– Jól jellemzi a rendszerváltás utáni állapotokat, hogy az útról, az akkori törekvéseinkről íródott könyvem kézirata tíz évig hányódott kiadókban, amíg megjelent. Mivel nem tartozom egyik szekértáborhoz sem, a rendszerváltás előtti kiállásunkra senki nem volt kíváncsi. Nem lettem politikus, vagy más közéleti személy, így ez az akció is kikopott az emlékezetből. Tavalyelőtt jelent meg a könyvem bővített, újabb kiadása. , Winkler Gyula EP-képviselő meghívott Strasbourgba, ahol több Kárpát-medencei magyar politikussal emlékeztünk a negyedszázaddal ezelőtti falurombolás elleni tiltakozásunkra.

*************************************************************
KAPCSOLÓDÓ TÉMAKÖR:

Lelkiismeret ’88 

A Lelkiismeret ’88 Csoport egy Magyarországon 2002. június 4. óta bejegyzett egyesületként működő radikális jobboldaliszervezet. A csoport önmagát az erdélyi falurombolások elleni 1988-as tiltakozások során kialakult szerveződésként jellemzi, amely a rendszerváltozás után ugyan vesztett lendületéből, de 2002 áprilisában Kocsis Imre újjászervezte[1] és ettől fogva újrakezdte a tiltakozó akciók szervezését.
A csoport tagjai részt vettek a 2002-ben az Erzsébet híd blokádjában, 2006-ban pedig a második Gyurcsány-kormány elleni őszi tiltakozásokban.

 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! (2006 októberéből)

Bűnszövetség közvetít az autonómia ügyében!

Bűnszövetség közvetít az autonómia ügyében!:

'via Blog this'

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke sajtótájékoztatón nyilatkozott arról, hogy a Friends of the Proiect on Ethnic Relations nevezetű „amerikai" civil szervezet kezdeményezésére és közvetítésével kerekasztal megbeszéléseken képviselték a Székelyföld autonómia ügyét.

Tamás Sándor többek közt azt is elmondta, hogy a meghívottakat az amerikaiak választották ki, a résztvevők az RMDSZ elnökének tudtával és felhatalmazásával vettek részt a találkozókon. A román-magyar párbeszéd kapcsán fontosnak tartják a teljes átláthatóságot, tette még hozzá.

A teljes átláthatóság érdekében fontosnak tartjuk az alábbiakat a nyilvánosság elé tárni:

1. a Friends of the Proiect on Ethnic Relations nem amerikai, hanem román civil szervezet, egyesület, amelyet nem olyan rég, 2014. június 5.-én jegyeztek be a bukaresti bíróságon (bejegyzési szám: 89);

2. alapítótagjai: Nicolae Mergeani, Victor Adrian Prodan, Constantin Beiu, cenzor: Carmen Elisabeta Dragoi

3. a felsorolt személyek az október 23.-án őrizetbe vett Andrei Hrebenciuc által létrehozott bűnszövetség tagjai, ügyvédek, akik ellen a Korrupcióellenes bizottság jelenleg vizsgálatot folytat pénzmosás és befolyásolás miatt, a nagy port kavart törvénytelen erdő visszaszolgáltatások ügyében.

Kérjük az érintett politikusok felelősségre vonását, hogy a számunkra nagyon fontos autonómiaügyet kompromittálták és megtévesztették a közösséget a hazugságaikkal! Egyben kérünk nyilvános magyarázatot arra, hogy milyen kapcsolatban állnak a fent említett bűnszövetkezettel.

Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport

2014.10.28.

A közleményben állításokat igazoló dokumentumok, hivatkozások:

Registrul National ONGhttp://www.just.ro/MinisterulJusti%C8%9Biei/RegistrulNa%C5%A3ionalONG/tabid/91/Default.aspx

Ezt a sort kell nézni: Indexul persoanelor juridice fără scop patrimonial – asociatii - partea a II-a

Nr. crt. 42601 (a szám alapján kell keresni a pdf dokumentumban)

Denumire: ASOCIAŢIA FRIENDS OF THE PROJECT ON ETHNIC RELATIONS

Numar inreg National: 17196/A/2014

Numar inreg instata: 89

Data inreg instanta: 05/06/2014

Data incheiere: 21/05/2014

Judet: BUCURESTI

Asociati/Fondatori: Nicolae Mergeani, Victor Adrian Prodan, Constantin Beiu

Scop: Asociatia are drept scop dezvoltarea multiculturalismului civic, lingvistic, confesional prin sustinerea pacii, convietuirii interetnice si cultivarea valorilor comune.

Consiliul Director este organul executiv numit pentru o perioada se 5 ani fiind format din 3 membri: Nicolae Mergeani, in calitate de Presedinte, Victor Adrian Prodan, Constantin BeiuCenzorul va realiza controlul activitatii economic-financiare si este desemnat in persoana doamnei Carmen Elisabeta Dragoi.

DNA

http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=5431

23 octombrie 2014

Nr. 1500/VIII/3

COMUNICAT

Procurorii din cadrul Direcţiei Naţionale Anticorupţie – Serviciul teritorial Braşov au dispus punerea în mișcare a acțiunii penale și reținerea pentru 24 de ore, începând cu data de 23.10.2014, a inculpatului ANDREI HREBENCIUC, în sarcina căruia s-au reținut infracțiunile de:

- constituirea unui grup infracțional organizat,

- complicitate la trafic de influență

- spălare de bani

De asemenea, în cauză, s-a dispus extinderea și efectuarea în continuare a urmăririi penale faţă de:

MERGEANI NICOLAE, avocat,

PRODAN VICTOR ADRIAN, avocat

DRĂGOI CARMEN ELISABETA, asociat şi administrator al societăţii comerciale Reședința Vârstnicilor SRL,

toți pentru săvârșirea infracțiunii de spălare de bani,

În ordonanţele procurorilor există date şi indicii din care rezultă suspiciunea rezonabilă ce conturează următoarea stare de fapt:

Începând cu data de 24 iunie 2013, împreună cu inculpaţii Paltin Gheorghe Sturdza, Hrebenciuc Viorel, Adam Ioan şi Bengescu Dan Costin, inculpatul Hrebenciuc Andrei a constituit un grup (la care au aderat/sprijinit ulterior și alte persoane), ce urmărea să obțină venituri prin oferire de mită, cumpărare de influență sau folosirea nelegală a influenței (art. 13 din Legea nr. 78/2000) cu scopul de a urgenta punerea în posesie și eliberarea titlului de proprietate, precum și o cât mai rapidă vânzare a terenului forestier în suprafață de 43.227 ha dobândit prin hotărârea judecătorească nr. 231/R/2012 a Tribunalului Covasna, emisă în mod presupus fraudulos.

În baza unei înțelegeri prealabile cu inculpații Bengescu Dan Costin, Viorel Hrebenciu și cu suspecții Prodan Victor Adrian, Mergeani Nicolae, inculpatul Hrebenciuc Andrei a determinat-o pe suspecta Drăgoi Carmen Elisabeta, administrator al SC RESEDINTA VARSTNICILOR SRL, să încheie un contract cu Paltin Gheorghe Sturdza, prin care societatea a dobândit calitatea de promitent cumpărător alături de Bengescu Dan Sorin pentru suprafața de 43.277 ha, dobândită prin decizia civilă nr. 231/R/2012 a Tribunalului Covasna, la prețul de 2.500 de euro/ha. Preţul tranzacţiei, de 2.500 euro/hectar, a fost de aproximativ 3 ori mai mic decât valoarea de piaţă, întrucât contractul masca, în cuprinsul său, și cumpărarea de influență de la autoritățile din județul Bacău.

SC RESEDINTA VARSTNICILOR SRL are ca asociat unic pe MAJURA LIMITED (cu sediu social în Cipru), persoană juridică cipriotă al cărei asociat real este Hrebenciuc Andrei. Prin disimularea adevăratei naturi a provenienței folosului primit de Viorel Hrebenciuc (dobândirea anumitor drepturi), Andrei Hrebenciuc l-a ajutat pe acesta din urmă să comită infracțiunea de trafic de influență.

Toate persoanele implicate (Hrebenciuc Andrei, Hrebenciuc Viorel, Paltin Gheorghe Sturdza, Bengescu Dan Costin, Adam Ioan) cunoșteau faptul că s-a stabilit un preț mult mai mic decât cel real, deoarece diferența de preț ce urma să fie obținută din vânzarea pădurii reprezenta folosul lui Hrebenciuc Viorel și al lui Bengescu Dan Costin în schimbul exercitării de influențe față de funcționarii cu atribuții privind punerea în executare a deciziei nr. 231/R/2012.

Inculpatului și suspecților li s-au adus la cunoştinţă calitatea procesuală şi acuzaţiile, în conformitate cu prevederile art. 309 și respectiv 307 Cod de procedură penală.

Dosarul va fi înaintat la data de 23 octombrie 2014 către Înalta Curte de Casație și Justiție, cu propunere de arestare preventivă faţă de inculpatul ANDREI HREBENCIUC.

Facem precizarea că efectuarea urmăririi penale și punerea în mișcare a acțiunii penale sunt etape ale procesului penal reglementate de Codul de procedură penală, activități care nu pot, în nici o situaţie, să înfrângă principiul prezumţiei de nevinovăţie.

Bacauinfo.ro / 23 Octombrie 2014.

Nicolae Mergeani, cel care ar deţine 48% din Fresh din Mere de Iteşti, urmărit penal în Dosarul Retrocedărilor

http://bacauinfo.ro/toate-stirile/altele/nicolae-mergeani-cel-care-ar-detine-48-din-fresh-din-mere-de-itesti-urmarit-penal-in-dosarul-retrocedarilor.html

Odată cu reţinerea lui Andrei Hrebenciuc pentru constituirea unui grup infracțional organizat, complicitate la trafic de influență şi spălare de bani, procurorii Direcţiei Naţionale Anticorupţie (D.N.A) au dispus în cauză „extinderea şi efectuarea în continuare a urmăririi penale” faţă de avocaţii Nicolae Mergeani, Adrian Victor Prodan şi Carmen Elisabeta Drăgoi - asociat şi administrator al societăţii comerciale Reședința Vârstnicilor SRL, toți pentru săvârșirea infracțiunii de spălare de bani.

Nicolae Mergeani ar avea 48% din societatea care deține Fresh din Mere de Iteşti, reprezentându-l pe Viorel Hrebenciuc și în procesul „Eterna și fascinanta Românie”. Mai multe, aici.

„Facem precizarea că efectuarea urmăririi penale și punerea în mișcare a acțiunii penale sunt etape ale procesului penal reglementate de Codul de procedură penală, activități care nu pot, în nici o situaţie, să înfrângă principiul prezumţiei de nevinovăţie” –DNA.

Comunicatul DNA, mai jos:

Procurorii din cadrul Direcţiei Naţionale Anticorupţie – Serviciul teritorial Braşov au dispus punerea în mișcare a acțiunii penale și reținerea pentru 24 de ore, începând cu data de 23.10.2014, a inculpatului ANDREI HREBENCIUC, în sarcina căruia s-au reținut infracțiunile de:

- constituirea unui grup infracțional organizat,

- complicitate la trafic de influență

- spălare de bani

De asemenea, în cauză, s-a dispus extinderea și efectuarea în continuare a urmăririi penale faţă de :

MERGEANI NICOLAE, avocat

PRODAN VICTOR ADRIAN, avocat

DRĂGOI CARMEN ELISABETA, asociat şi administrator al societăţii comerciale Reședința Vârstnicilor SRL,

toți pentru săvârșirea infracțiunii de spălare de bani,

În ordonanţele procurorilor există date şi indicii din care rezultă suspiciunea rezonabilă ce conturează următoarea stare de fapt:

Începând cu luna data de 24 iunie 2013, împreună cu inculpaţii Paltin Gheorghe Sturdza, Hrebenciuc Viorel, Adam Ioan şi Bengescu Dan Costin, inculpatul Hrebenciuc Andrei a constituit un grup (la care au aderat/sprijinit ulterior și alte persoane), ce urmărea să obțină venituri prin oferire de mită, cumpărare de influență sau folosirea nelegală a influenței (art. 13 din Legea nr. 78/2000) cu scopul de a urgenta punerea în posesie și eliberarea titlului de proprietate, precum și o cât mai rapidă vânzare a terenului forestier în suprafață de 43.227 ha dobândit prin hotărârea judecătorească nr. 231/R/2012 a Tribunalului Covasna, emisă în mod presupus fraudulos.

În baza unei înțelegeri prealabile cu inculpații Bengescu Dan Costin, Viorel Hrebenciu și cu suspecții Prodan Victor Adrian, Mergeani Nicolae, inculpatul Hrebenciuc Andrei a determinat-o pe suspecta Drăgoi Carmen Elisabeta, administrator al SC RESEDINTA VARSTNICILOR SRL, să încheie un contract cu Paltin Gheorghe Sturdza, prin care societatea a dobândit calitatea de promitent cumpărător alături de Bengescu Dan Sorin pentru suprafața de 43.277 ha, dobândită prin decizia civilă nr. 231/R/2012 a Tribunalului Covasna, la prețul de 2.500 de euro/ha. Preţul tranzacţiei, de 2.500 euro/hectar, a fost de aproximativ 3 ori mai mic decât valoarea de piaţă, întrucât contractul masca, în cuprinsul său, și cumpărarea de influență de la autoritățile din județul Bacău.

SC RESEDINTA VARSTNICILOR SRL are ca asociat unic pe MAJURA LIMITED (cu sediu social în Cipru), persoană juridică cipriotă al cărei asociat real este Hrebenciuc Andrei.

Prin disimularea adevăratei naturi a provenienței folosului primit de Viorel Hrebenciuc (dobândirea anumitor drepturi), Andrei Hrebenciuc l-a ajutat pe acesta din urmă să comită infracțiunea de trafic de influență.

Toate persoanele implicate (Hrebenciuc Andrei, Hrebenciuc Viorel, Paltin Gheorghe Sturdza, Bengescu Dan Costin, Adam Ioan) cunoșteau faptul că s-a stabilit un preț mult mai mic decât cel real, deoarece diferența de preț ce urma să fie obținută din vânzarea pădurii reprezenta folosul lui Hrebenciuc Viorel și al lui Bengescu Dan Costin în schimbul exercitării de influențe față de funcționarii cu atribuții privind punerea în executare a deciziei nr. 231/R/2012.

Inculpatului și suspecților li s-au adus la cunoştinţă calitatea procesuală şi acuzaţiile, în conformitate cu prevederile art. 309 și respectiv 307 Cod de procedură penală.

Dosarul va fi înaintat la data de 23 octombrie 2014 către Înalta Curte de Casație și Justiție, cu propunere de arestare preventivă faţă de inculpatul ANDREI HREBENCIUC.

Facem precizarea că efectuarea urmăririi penale și punerea în mișcare a acțiunii penale sunt etape ale procesului penal reglementate de Codul de procedură penală, activități care nu pot, în nici o situaţie, să înfrângă principiul prezumţiei de nevinovăţie.

A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda

A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda:

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=108649

'via Blog this'

Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész
A képzőművész jó esetben megtalálja a technikát, amelyik alkalmassá válik mondandója kifejezésére, esetleg a technika találja meg őt, de a lényeg, hogy ami elkészül, az egyedi és művészi legyen. Kubinyi Anna konokan és kitartóan készíti térhatású munkáit, amelyeket megcsodálnak itthon, Erdélyben és Delhiben is. A Kossuth-díjas művésszel Nagy Katalin beszélget szeptember 24-én, szerdán 19 óra 5 perckor és az ismétlésben 23 óra után.

Szegedről indulva, Budapesten át a francia tengerpartig, majd a honvágy hatására szinte meg sem állt Csíksomlyóig, hogy onnan Kőrösi Csoma Sándor síremlékének felújítása érdekében Delhibe vigye a sorsa. 3D-ben, azaz térben szőtt textilműveivel egyedülálló a világban. Kubinyi Anna szíve valahogy fokozatosan, napról-napra aranyozódik be a megélt események hatására.

A románok bosszúja: Baltával lefejezett Székelyek - YouTube

A románok bosszúja: Baltával lefejezett Székelyek - YouTube:

'via Blog this'

Román MANIU gárdisták véres bosszúval torolták meg a 2. Bécsi döntést, ami alapján Észak-Erdély visszakerült az Anyaországhoz...
Baltával és fűrésszel fejeztek le több, ártatlan magyar embert. Céljuk ezzel az volt, hogy elűzzék az őslakos Székelyeket szülőföldjükről...
A Magyar Televízió összeállítása a túlélők beszámolóival.

Skót népszavazás - Székelyföldig érhet a láncreakció + Lesz autonómia!

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Skót népszavazás - Székelyföldig érhet a láncreakció K. S. 2014-08-18 12:20 szekelyfold.ma Szeptember 18-a az izgalmak időszaka lesz Európában az összes olyan helyen, ahol valamilyen nemzeti kisebbség önállóságra vagy autonómiára vágyik: ekkor tartják ugyanis a skótok az Angliától való függetlenségről szóló népszavazást. Vajon hogyan érinti ez az ügy a székelyeket? Mire tanít Koszovó? "Eljön az aranykor, ha Skócia függetlenné válik, mert akkor teljesen miénk lesz az északi-tengeri olajmező" - mondta nemrég Alex Salmond skót miniszterelnök. A 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt vezetője két éve hirdette meg, hogy az országrész idén szeptember 18-án népszavazást tart függetlenségéről. A közvélemény-kutatások szerint az elszakadáspár­tiak és az Angliával való unió fenntartásának hívei fej fej mellett haladnak. Az elszakadás ellenzői azzal érvelnek, hogy a skót vállalatok harmada - főleg azok, amelyek a globális piacra termelnek - elköltözik majd Ang­liába, és London nem fogja engedni, hogy Skócia megőrizze a fontot mint fizetőeszközt. Tehát az ígért gazdagság helyett a szegénység vár a dudások országára, ha háromszáz év után hátat fordítanak eddigi hazájuknak. A skótokon kívül Európában még két "forró" esetet tartunk számon: a katalánok és a flamandok is "válni" készülnek. Kelet-európai folklór? Az elmúlt évtizedekben a nemzetiségi kérdést kelet-európai "folklórnak" tekintették a földrész gazdagabbik felén. Olyannyira kiesett az európaiak látóköréből az őshonos lakosság kisebbségi problémája, hogy a kifejezés is átértelmeződött: a kisebbség fogalma leginkább a muzulmán bevándorlók megjelölésére szolgál Nyugat-Európában. Az évtized elején aztán a gazdag Nyugatnak szembe kellett néznie a valósággal: az őshonos nemzeti kisebbségeknek nem elég a belső önállóság, hanem többen nemzetállamot akarnak. Mindaddig ugyanis a bőséges szociális juttatások, a munkanélküliek alacsony száma, a magas életszínvonal és nem utolsósorban az őshonos nemzetiségekkel rendelkező országok közigazgatási átszervezése - Katalónia, Skócia, Flandria nagyarányú autonómiát kapott - okafogyottá tette az évszázadokra visszanyúló nemzetiségi ellentéteket. Az etnikai feszültségek fellángolása a 2008-as gazdasági válság következményeivel magyarázható. A szűkölködés megkérdőjelezte annak létjogosultságát, hogy az iparilag fejlett Katalónia, a pénzügyi szektorban sikeres Flandria és az olajban gazdag Skócia a jelenlegi államszervezet keretei között éljen tovább. Az elszakadás híveinek népszerűsége ennek megfelelően emelkedni kezdett: Katalóniában a 2010-es választásokon a Konvergencia és Unió, a belga szövetségi erőpróbán az Új Flamand Szövetség szerezte meg a legtöbb mandátumot, Skóciában pedig 2011-ben a Skót Nemzeti Párt diadalmaskodott. Mindhárom alakulat egyet akart: kiszakítani az általa képviselt etnikumot az eddigi államszerkezetből. Hűtik a nacionalizmust Katalóniában novemberre tűzték ki a függetlenségi népszavazást, de nem biztos, hogy az időpont tartható. A tartomány hét és fél milliós lélekszáma a 40 milliós Spa­nyolországban a nemzeti össztermék 20 százalékát állítja elő, viszont a központi költségvetésbe a lakosság részarányánál nagyobb összeget kell befizetnie, ami tavaly kilencmilliárd eurós lyukat ütött az országrész büdzséjén. Skóciában is hasonló a helyzet: a helyi kormány szerint az elszakadás egy pénzügyi évre ötmilliárd font nettó GDP-pluszt eredményezhet az olajbevételek révén. A takarékosságukról elhíresült flamandok is pénzük elvétele miatt háborognak. A posztindusztriális gazdaság korszakában Flandria felvirágzott, a hanyatló nehézipar viszont magával rántotta Vallóniát. Most a flamandok adótöbbletéből finanszírozzák a vallonok magasabb életszínvonalát. A másik figyelemre méltó tendencia, hogy miközben Nyugat-Európában fellángolt, a földrész keleti felén alábbhagyott a kisebbségek nemzeti hevülete. Egy-két évtizede még mást sem lehetett hallani a térségben, mint hogy a szerbek és a horvátok ki akarnak szakadni Boszniából és anyaországukhoz csatlakozni, s a 30 százaléknyi albán lakosság is búcsút mondana Mace­dóniának. Mára a Balkánon e tekintetben kisebb a turbulencia. Ennek oka, hogy Horvátország tavaly vált az EU tagjává, Szerbia pedig tagjelölt lett, sőt, Brüsszel Macedónia előtt is meglebegtette a csatlakozás lehetőségét, ha a névvitában dűlőre jut Görögországgal. (Athén ellenzi, hogy szomszédja nevében a macedón kifejezés szerepeljen, mert az szerinte csak az északgörög tartományt illeti meg.) Az EU nem akar nemzetiségi ellentéteket látni határain belül, ezért folyamatosan hűti a délkelet-európaiakat. Az unió vezetőinek egyik feltétele Zágráb számára a belépés előtt az volt, hogy a horvátok szorítsák vissza a nacionalistákat. Zoran Milanović kormányfő népszavazáson szerzett felhatalmazást a közösséghez való csatlakozásra: a horvátok 66 százaléka támogatta az uniós tagságot. A dolog szépséghibája, hogy a választásra jogosultaknak csak 44 százaléka ment el voksolni, ami azt is jelenti, hogy a horvátok többsége nem szívesen ment bele a nemzeti ambíciók feladásába. Egy éve Brüsszelben megmondták Ivica Dačić akkori szerb miniszterelnöknek is: Belgrád hagyjon fel a nacionalista húrok pengetésével, ha az EU tagja akar lenni, és rendezze viszonyát egykori tartományával, a többségében albánok lakta és 2008-ban függetlenné vált Koszovóval. Koszovó ügye viszont fordulópont volt az európai kisebbségek függetlenségi törekvéseinek ügyében. A kelet-európai rendszerváltás hajnalán az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió Máltán megállapodott, hogy a bukott kelet-európai kommunista rendszerek föderációs berendezkedésű országainak tagállamai kiválhatnak az addigi formációból. A két szuperhatalom ugyanakkor feltételül szabta, hogy az elszakadás nem érintheti az egyes országok külső határait, vagyis területrablásról szó sem lehet. Koszovó ellenben Szerbia része volt, nem tagállami, hanem tartományi státusban. Függetlenné válása így megváltoztatta Európa egyik országának külső határait. A nemzetiségi kisebbség kérdésében forrón érintett EU-tagállamok egy része - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus - nem is ismerte el a volt szerbiai tartomány függetlenségét. Mi lesz Erdéllyel? De Koszovó, ha nem volt is tagállam, mégiscsak körülhatárolható közigazgatási egységként létezett Szerbiában, olyan területként, amely a nemzeti önrendelkezés alapján vált ki az "anyaországából". Románia regionális átszervezésének térképvázlatain sokféle terv megjelent már, de a leendő uniós fejlesztési régiók határait mindegyiken úgy húzták meg, hogy az új egységeken belül a magyar lakosság sehol ne kerüljön többségbe. Bukarestben zsigeri félelem él a koszovói függetlenség után, hogy ha Székelyföld bármilyen szintű közigazgatási besorolást kap, akkor ez Ro­má­nia széteséséhez vezethet. A skót és katalán függetlenségi törekvések első ránézésre nem segítik a székelyföldi autonómia ügyét. Máris felhangzott ugyanis a román nacionalista kórus: az autonómia az első lépés a kiválás útján. Koszovónak a szerb alkotmány ellenében való elszakadása ugyanakkor láncreakciót indított el. A most márciusban a Krímben tartott elszakadási népszavazást Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal is indokolta: ha ugyanezt a volt szerb tartományban élő albánok megtehették, akkor a félsziget orosz lakosságától sem lehet megtagadni. A román közvélemény is elkezdte feldolgozni a megváltozott közhangulatot. Egy felmérés szerint Koszovó kiválása után a románok harmada úgy vélte, az ország határai változni fognak, fel kell készülni a területvesztésre. A területi átalakulások olyan légkört teremthetnek Európában, melynek alapján Szilágyi István, a Pécsi Tudomány­egyetem professzora állítja: ha Skócia és Katalónia válik, akkor nem lehet megakadályozni Székelyföld autonómiáját sem. szerző: G. Fehér Péter forrás: erdely.ma, valasz.hu *** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *** Lesz autonómia!         A Székely Nemzeti Tanács nem egyszer nyilvánvalóvá tette, hogy az autonómiaküzdelem sikerének a kulcsa magának a székely közösségnek a kezében van. Ez azt jelenti, hogy nem azért lesz autonómia Székelyföldön, mert néhány politikus akarja, hanem azért, mert ez a közösség kinyilvánított akarata. Ezért volt kiemelt jelentősége a 2006 és 2008 között lebonyolított népszavazásnak vagy a tavaly októberben a Székelyek Nagy Menetelésének.         Ilyen téren még nagyobb jelentősége van minden olyan alulról jövő kezdeményezésnek, mint amilyen a napokban lebonyolított Székely lovasok Székelyföldért staféta volt. Hasonlóképpen fontos esemény zajlott a hét végén Székelyudvarhelyen, ahol első hazai mérkőzését játszotta Székelyföld labdarúgó válogatottja. Ezek az események ugyanis nyilvánvalóvá teszik mindenki a számára, hogy az autonómia gondolata milyen mélyen gyökerezik népünk lelkében. Ha bárkiben vannak is még kételyek, azt az ilyen kezdeményezések meg fogják győzni, hogy igenis lesz autonómia!         Köszönet ezért a staféta kezdeményezőinek és minden résztvevőjének, valamit a Székelyföld labdarúgó válogatottja vezetőinek és játékosainak. Marosvásárhely, 2014. augusztus 19. Izsák Balázs A Székely Nemzeti Tanács elnöke Készülnek a lovasok Székelyföld megkerülésére - erdelyilovas.ro

Mellékletek terület

YouTube-videó (NYÍRKAI JÓSLAT - teljes) előnézete

NYÍRKAI JÓSLAT - teljes

Az Európai Bizottság különös ultimátuma

Az Európai Bizottság különös ultimátuma  Az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött, amelyben Izsák Balázst és Dabis Attilát felszólítja, hogy távolítsák el a polgári kezdeményezésük honlapjáról és "minden más honlapról" az Európai Unió Bíróságához benyújtott keresetlevelüket és az Európai Bizottság ellenkérelmét,"továbbá gondoskodjanak arról, hogy azok ne legyenek hozzáférhetőek a nyilvánosság számára." Az Európai Bizottság ultimátuma leszögezi: "a dokumentumok eltávolításának azonnali hatállyal meg kell történnie, de legkésőbb e levél kézhezvételét követő 3 napon belül." A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést 2013. júniusában fogadta el egy tizenkét tagú polgári bizottság, amelynek tagjai: Boldoghy Olivér és Őry Péter - Szlovákia/Felvidék, Dabis Attila - Magyarország, Roland Rolf Dudda - Ausztria, Pierre Joseph Gillet - Belgium, Izsák Balázs Árpád és Korodi Attila - Románia/Székelyföld, Drs. Franciscus Albert Bernardus Jeursen - Hollandia, Miren Martiarena Barcaiztegui - Spanyolország/Baszkföld, Anton Publik - Svédország, Jordi Xucla Costa - Spanyolország/Katalónia, Andreas Schmalcz - Németország. Azt követően, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezés bejegyzését elutasította, Izsák Balázs, a kezdeményezők képviselője és helyettese Dabis Attila az Európai Bírósághoz fordult, kérve az elutasító határozat érvénytelenítését és az Európai Bizottság kötelezését a kezdeményezés bejegyzésére. A per iratanyagainak egy része elérhető a polgári kezdeményezés honlapján: ahttp://www.nemzetiregiok.eu/hirek.php címen. A fentiekkel kapcsolatban szükségesnek tartom leszögezni: megalapozatlan és hibás az Európai Bizottságnak azon állítása, melynek megfelelően "nincs olyan jogalap, amely biztosítaná egyik fél számára, hogy közzétegye a saját beadványát a bírósági eljárás befejezése előtt". Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke ugyanis kimondja: "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül." Ezért a jelzett honlapokról nem kerül eltávolításra egyetlen dokumentum sem, és fel fogjuk szólítani az Európai Bizottságot, hogy az Alapjogi Charta 51. pontjának megfelelően tartsa tiszteletben a Chartában foglalt jogokat, az abban foglalt elveket és mozdítsa elő azok alkalmazását. Izsák Balázs A Székely Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhely, 2014-07-21

Vonalban levők száma 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Kereszthegy – Dokufilm a székely határvadászokról

Kereszthegy – Dokufilm a székely határvadászokról:

'via Blog this'

2014. május 16., péntek 08:23, frissítve: péntek 10:02 , szerző: Szathmáry István Pál

Kereszthegy – több mint földrajzi fogalom: a hazafias helytállás, a bajtársiasság és a fényesen kiállt bátorságpróba szimbólumává vált a hely. A hasonló című dokumentumfilm méltó emléket állít a 65. székely honvéd határvadászcsoport történetének. Korszerű képiség, tárgyilagosság és jó arányérzék.

Elismerésre méltó az a dokumentumfilm, melynek megtekintése után kérdések sora ébred az ember fejében, miközben nagyon sok kérdésre alapos és kimerítő választ is kapott.

Alapos és kimerítő választ kapunk többek között arra, hogyan volt lehetséges, hogy igencsak rövid idő alatt olyan határvadászcsoportot sikerült verbuválni zömében fiatal, a háborús keresztségen még át nem esett székely fiatalokból, amely a velük harcoló német katonák és a velük szemben álló orosz fegyveresek elismerését és félelmét is kivívta.

Milyen élmény lehetett egy fiatal falusi legénynek, hogy egyik nap még a kedvesét viszi táncba, hamarosan azonban már menetfelszerelésben kénytelen hadba vonulni, vagy korábban nem látott bonyolult fegyverek működésével megbarátkozni?

Gyergyóremetei fiatalok hazatérve a sorozásról (1940-es évek eleje)

És mindez egy nagyon sajátos történelmi helyzetben zajlott, hiszen ezek a székely fiúk – és nem ritkán édesapjuk is – a magyar hadsereg döntése értelmében igyekeztek „vérségi alapon” megszervezni a székely egységeket, ugyanakkor anyaországi tisztek parancsnoksága alatt szolgáltak.

A Kereszthegy részletesen mutatja be a bevonulás, a kiképzés, majd a véres és elkeseredett honvédő harc részleteit, mindezt úgy, hogy közben a történelmi háttér vonatkozásában is kielégítő mennyiségű információt nyújt.

Így készült a Kereszthegy

Az MNO a forgatáson járt, nézze meg videónkat itt.

Szerencsés döntés, hogy eredeti levelek és visszaemlékezések alapján szerveződik a narráció.

A néző örömmel nyugtázhatja, hogy a napjainkban leforgatott fiktív jelenetek és életképek szervesen illeszkednek az elbeszélésbe, és valóban képesek közelebb hozni és életszerűvé tenni azokat a visszaemlékezéseket, amik a túlélő veteránok szájából hangzanak el.

Persze nincs kétség: a film legnagyobb érdeme ezeknek az idős embereknek a megszólaltatása.

Részlet az Árpád-vonal borszéki völgyzárát bemutató 3D rekonstrukcióból

Fotó: Zrínyi Katonai Filmstúdió

Ám azt jól gondolták az alkotók, hogy pusztán beszélő fejekkel csorbulna valószínűleg az élmény, ezért a mai néző számára oly fontos vizuális köntös kimunkálását sem spórolták meg.

Már a kezdő képsoroknál szembetűnik ez a vizuális igényesség, a két- és háromdimenziós animációk és illusztrációk építő módon történő beillesztése, aminek köszönhetően a film bármelyik nemzetközi ismeretterjesztő csatorna kínálatában megállná a helyét.

Erénye még a Kereszthegynek, hogy nem kíván erőltetett módon állást foglalni a ma egyre inkább dúló emlékezetpolitika küzdelmeiben. A filmben minden szükségtelen érzelmi túlhabzás nélkül kerülnek elő az olyan kérdések, mint hazaszeretet, helytállás, miközben olyan kényesebb témákat sem kerültek meg az alkotók, mint az anyaországi magyarok és a székelyek között nemegyszer kialakuló súrlódások és ellentétek.

A Kereszthegy illusztrációinak főszereplője László G. Attila, és a kedvesét alakító Pál Emőke

Fotó: Zrínyi Katonai Filmstúdió

Talán ennek a tárgyilagosságnak is köszönhető, hogy helyenként a film kissé túlságosan is az ismeretterjesztést helyezi előtérbe, időnként bizony alapos figyelmet követel az egykori hadi események menetének követése.

De ez legyen a legnagyobb baj – mondhatnánk, hiszen sok ilyen igényesen elkészített történelmi dokumentumfilmet el tudnánk még viselni.

(Kereszthegy. A magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport története. Magyar dokumentumfilm, 75 perc, 2014, Zrínyi Katonai Filmstúdió. Rendezte: Nagy József, Bárány Krisztián, Wonke Rezső)

Hétvégén is vetítik az Urániában

Múlt héten az erdélyi díszbemutatón, Gyergyóremetén az egyik főszereplő, a 90 éves Sajgó István is megnézte családjával a filmet és a vetítés után megköszönték, hogy a fájó emléket méltó módon dolgozták fel az alkotók. Bárány Krisztián, a film társrendezője a legnagyobb elismerésként azt emelte ki, hogy az egyik veterán azt mondta: a film egyik illusztrált jelenetében magára ismert a lövészárokban. Az alkotók a filmhez külön Facebook-oldalt is indítottak, ahová mindazokat várják, akik a film és a második világháború székelyföldi története iránt érdeklődnek. A hétvégén az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorára tűzi a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilmet. Az érdeklődők szombaton, vasárnap és jövő csütörtökön is megtekinthetik az alkotást.

Témák

• Nagy József
 
• dokumentumfilm
 
• film-színház
• Kereszthegy
 
• Bárány Krisztián
 
• Wonke Rezső