Blogarchívum
2011. december 14., szerda
2011. december 4., vasárnap
Uniós petíciót írt két bíró Bakáék ellen
Ravasz és Szepesházi megelégelte a retorziókat
2011. október 4., kedd
FOME | Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
http://www.fome.hu/hazai_szakmai/
2011. augusztus 2., kedd
A példa okán:
Cini és a börtönőr
Zalatnay Cini (...) tiszta lappal nehezen tudja újrakezdeni a dolgait. Máig vannak ugyanis olyan károsultak, akik - ahogyan az énekesnő ügyvédje fogalmazott - jogos vagy annak vélt eljárásokat indítanak ellene.
A sztár jogi képviselője szerint vélhetően arról van szó, hogy a károsultak lassúnak találják a bíróság által meghatározott folyamatot, ahogyan Zalatnaytól pénzt lehetne szerezni.
Az énekesnő 2004 őszén vonult börtönbe. Összesen 120 millió forint kárt okozó, többrendbeli, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek őt a bíróság.
http://www.zalatnay.netau.net/index.php?news&nid=40
Újabb bűncselekmény gyanúsítottja lett a korábban csalásért bebörtönzött Zalatnay Sarolta. A Blikk úgy tudja, az énekesnőt hónapokkal ezelőtt jelentette fel az egyik hitelezője, aki megunta az ígérgetéseket, és a nyilvánosság előtt zajló, szerinte dőzsölő életmódját. Zalatnay csütörtökön reggel megjelent ügyvédjével az érdi rendőrkapitányság gazdaságrendészeti osztályán, ahol rabosították - ujjlenyomatot vettek tőle és lefotózták -, majd tájékoztatták arról, hogy gyanúsítottként fogják kihallgatni. A Blikk információit a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is megerősítette. A lap úgy tudja, a magánszemély által tett feljelentés óta több tanút meghallgattak az ügyben, és tárgyi bizonyítékokat is beszereztek. Amennyiben az ügy bíróságra kerül, és az énekesnőt jogerősen elítélik, visszaesőként ismét börtönbe kerülhet néhány évre.
http://www.rtlklub.hu/musorok/reggeli/videok/90817
2011. augusztus 1., hétfő
Strasbourghoz fordulnak Budaházyék - LÁNCHÍD RÁDIÓ FM 100.3
Szikinger István a terrorcselekménnyel vádolt férfi családtagjaival közösen tartott sajtótájékoztatót a Kozma utcai börtönnél. Budaházy édesanyja azt állította, hogy fiának nem adják oda a beküldött vitaminokat. A védő pedig arról beszélt, hogy az apahiány Budaházy György kislányának bizonyíthatóan pszichikai károsodást okozott.
Szikinger István bejelentette: a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, hogy érvényt szerezzen a tisztességes eljáráshoz való jognak. „Ez a letartóztatás is, – azt gondoljuk – teljesen indokolatlan. Ennek a letartóztatásnak a fenntartása is kapcsolódik az eljárás nem tisztességes voltához. Abban a tekintetben mindenféleképpen, hogy Budaházy Györgyre azt mondták, hogy fennáll nála a szökés és a bűnismétlés veszélye. Az első letartóztatási végzésben megállapították, hogy nem áll fenn a szökés veszélye” – fogalmazott a védő.
Budaházy György 2009 júniusa óta van előzetes letartóztatásban. Az ügyészség szerint ő volt az egyik vezetője a Hunnia Mozgalomnak, amely az előző ciklusban Molotov-koktélokat dobott balliberális országgyűlési képviselők otthonaira.
(hírTV)
Letették az óvadékot, házi őrizetbe kerülhet a volt gazdasági főigazgató - LÁNCHÍR RÁDIÓ FM 100.3
LinkKifizették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetési ügyben érintett volt gazdasági főigazgatójának 30 millió forintos óvadékát hétfőn, így házi őrizetbe kerülhet.A Pécsi Ítélőtábla 30 millió forintos óvadék ellenében csütörtökön megszüntette a volt egyetemi vezető előzetes letartóztatását, egyben házi őrizetét rendelte el. Az óvadékot hétfőn fizették ki. Az MTI úgy tudja, hogy az egykori főigazgatót már hétfőn délután hazaengedik. Tóth Sándor, a táblabíróság szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében a szabadlábra helyezésről szóló döntést azzal indokolta, hogy a rendezett családi körülmények között élő középkorú férfit családi, rokoni kapcsolatain túl üzleti érdekeltségei is Pécshez kötik. Hosszabb időt töltött már előzetes letartóztatásban, így a nagy összegű óvadék kellő biztosítékot nyújt arra, hogy az eljárási cselekményeken megjelenjen. Az óvadék abban az esetben jár vissza, ha a gyanúsított nem vonja ki magát az eljárás hatálya alól, nem szökik meg.
A szóvivő utalt rá, hogy a gyanúsított június végén kérelmezte előzetes letartóztatásának megszüntetését óvadék ellenében, de indítványát a Baranya Megyei Bíróság július 12-én elutasította. Az ügy fellebbezés után a Pécsi Ítélőtáblára került, és az csütörtökön megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly április óta folytat nyomozást a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Több mint húsz ember ellen indult eljárás. Az ügyben az egyetem volt gazdasági főigazgatója mellett érintett az intézmény informatikai igazgatója, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója és a PTE három, informatikai termékekkel, irodaszerekkel foglalkozó beszállító cégének több képviselője is.
Tavaly június óta tizenegyen kerültek előzetes letartóztatásba, de ma már senki sincs ezen intézkedés hatálya alatt. Az NNI titkos információszerzésen is alapuló feltételezései szerint az egyetemi alkalmazottak különböző beszerzések során pénzért jogtalan előnyhöz juttatták a három vállalkozást.
(MTI)
2011. május 19., csütörtök
Fehér Kéményseprők: Mit jelent a "deviza alapu" hitel?
|
| ||
"Fehér Kéményseprők" Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége |
2011. március 30., szerda
Index - Gazdaság - Elítélték a bankok ellen háborúzó VÉSZ-elnököt
Index,MTI
Tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a bíróság Éliás Ádámot, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnökét, amiért 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához. Az ítélet nem jogerős.
Emlékezetes, Éliás Ádám tavaly júliusban ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához, amiben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal.
A vádirat szerint a Éliás egyúttal felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben összeállít egy banki feketelistát, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.
A bankok a követelésnek nem tettek eleget, de annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött.
A bíróság álláspontja szerint ezzel négyrendbeli kényszerítés kísérletének bűntettét követte el a vádlott. A döntés nem jogerős, mert bár a vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.
Az eljárás során a bíróság több bank vezetőjét is meghallgatta, korábban Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is tanúként hallgatták meg. Valamennyien azt mondták, hogy komolyan kellett venniük a fenyegetést. A per szerdai tárgyalásán Király Gábor, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy demonstrációktól, tüntetésektől tartottak a felszólítást követően.
- Címkék:
- vész,
- éliás ádám,
- bankháború
Előzmény:
Kész a feketelista, indul a bankháború
Kilenc bank és tíz egyéb pénzügyi vállalkozás neve szerepel azon a feketelistán, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet "széles társadalmi ellenállásra" szólított fel a listán szereplő bankokkal szemben. A VÉSZ emellett több javaslatot megfogalmazott a hazai kkv-szektor helyzetének javítására, többek között módosítanák az adófizetéssel kapcsolatos szabályokat és konszolidációs hivatalt hoznának létre.
Mi az a VÉSZ?
A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége 2008 szeptemberében bejegyzett szervezet, amely az elmúlt hónapokban leginkább azzal vált ismertté, hogy tagjai kibontották már kész épületekből – többek között már működő szállodából is – a nekik ki nem fizetett anyagokat. A szervezetnek több mint száz cég a tagja, Éliás Ádám szerint sajátos, de jogilag eddig támadhatatlannak tűnő technikájukkal 100-150 millió forintot sikerült eddig megszerezniük a nem fizető megrendelőktől.
Hat pénzintézet, közülük mindössze két lakossági bank, az OTP és a Takarékbank reagált érdemben a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége augusztus eleji moratóriumfelhívására, hogy függesszék fel a kilakoltatásokat – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke. A szervezet ezért most totális bankháborút hirdet: elkészítették és nyilvánosságra hozták az, ahogyan Éliás fogalmazott, "a lakosságra legveszélyesebb bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások feketelistáját".
Totális megsemmisítést ígér
A listán szereplő pénzintézeteket és vállalkozásokat a VÉSZ szakértői a következő hónapokban megfigyelik. Ezt követően, a következő két hónapos tevékenységüket látva "nyilvánosságra hozzuk, mely bank és cég volt a legsikeresebb a rablásban, és azokat meg fogjuk semmisíteni" – mondta Éliás. A feketelistán lévő bankok névsora abc-sorrendben: Axa Bank, Budapest Bank, CIB, Erste, FHB, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen és Unicredit. A lajstrom tizedik szereplője az OTP Jelzálogbank lenne, ám a VÉSZ az OTP Bank, a jelzálogbank anyavállalata moratóriummal felérő pozitív reagálása miatt ezt a hitelintézetet annak ellenére nem vette fel a listára, hogy nagyon sok panasz érkezett ellene.
Az egyéb pénzügyi vállalkozások közül az Aegon Hitel Zrt., az Argenta Zrt., a Credit House Zrt., a Creditexpress Zrt., az Intrum Justitia Zrt., a Korona Kredit Zrt., a Lánchíd Hitel Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Provident Zrt., valamint a Vin-Faktor Zrt. került a listára. Közülük Éliás kiemelte az Aegont, amely ellen, mint mondta, azonnali támadás szükséges. "Annyi van a rovásán, hogy ha nem változtat a gyakorlatán, akkor nagyon súlyos támadás várható ellene, én magam találkoztam hat-nyolc nagyon vérlázító esettel, ruhásszekrény méretű figurák rúgják rá családokra az ajtókat" – fogalmazott Éliás Ádám.
Az Aegon jogi lépéseket tesz
Az Aegon Hitel Zrt. követeléskezelése minden tekintetben megfelel a jogszabályi követelményeknek. Társaságunk egyik együttműködő partnerének sem adott a cikkben említett módon kilakoltatásra vonatkozó utasítást – olvasható az Aegon közleményében, amelyet a VÉSZ sajtótájékoztatójára reagálva adtak ki. "A közhiedelemmel ellentétben egyik hitelintézeteknek, így az Aegonnak sem érdeke a hitelszerződések felmondása és az ingatlanok értékesítése – olvasható a közleményben. Az elmúlt hónapokban különböző megoldásokat dolgoztak ki a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak. Az árverezés csak a legutolsó lépés, de akkor sem a cikkben említett módszerekkel történik – olvasható az Aegon közleményében, amelyben arról is tájékoztatást adnak, hogy az Aegon jogi lépéseket tesz a VÉSZ elnökének a cég érdekeit sértő megjegyzései miatt.
Arról, hogy milyen eszközökkel tudnának fellépni a bankok ellen, a VÉSZ elnöke az augusztus közepén az Indexnek adott interjúban beszélt. Akkor azt mondta, tudják, milyen eszközzel kell fellépniük, de részleteket nem árult el. Utalt viszont egy lehetséges támadási módra, amikor azt mondta: "ötszörös blokád alá tudunk helyezni egy bankot, és ha oda bemenne kétezer csákányos ember, csak érdeklődni, hogy mi a helyzet, akkor a háborút már más pozícióból vívjuk".
A VÉSZ követeli annak a 2003-as kormányrendeletnek a megsemmisítését, amely szabad kezet adott a közvetlen banki értékesítéseknek, és a kilakoltatások elbírálását a bíróságok elé vinné, hogy "ne titkolhassák a bankok, miért nőttek meg a törlesztőrészletek, miért kell 90 százalékkal több törlesztőt fizetni, amikor csak 20 százalékkal gyengült a forint". Éliás szerint "amíg ez nem történik meg, a társadalomnak közvetlenül saját magát kell megvédenie". Ezért azt kérte: induljon minél szélesebb társadalmi ellenállás a listán lévő bankokkal szemben. A magánszemélyek, vállalkozások és intézmények kezdjék el kivonni betéteiket ezekből a bankokból, és szüntessék meg a feketelistán lévő pénzintézetekben vezetett számláikat - szólított fel a VÉSZ elnöke.
Fellépés a kkv-kért
A szervezet vezetői ismertették emellett a kis- és középvállalkozások helyzetét megszilárdító koncepciójukat is. A szövetség kezdeményezi egyebek mellett az adószabályok módosítását: mint azt Éliás Ádám korábban az Indexnek adott interjúban is elmondta, azt szeretnék elérni, hogy csak a realizált árbevételre jutó adófizetési kötelezettségeket kelljen teljesíteni. Ha például egy elvégzett munkát a megrendelő elfogad - az esetek egy részében tovább is értékesít -, de annak árát nem fizeti meg, akkor az adót ne a számlát kibocsátó cégnek, hanem a megrendelőnek kelljen kifizetni.
A szakmai szövetség emellett javasolja egy kkv-k konszolidációját szolgáló, hatósági jogkörrel működő hivatal létrehozását. Kezdeményezik, hogy a magyar jogban jelenjen meg a vétlen csőd intézménye, ebbe a kategóriába azok a vállalkozások tartoznának, amelyek a megrendelők által ki nem fizetett számláik miatt kerültek fizetésképtelen helyzetbe. A vétlen csődbe került kkv-k védelme érdekében az adófizetési kötelezettséget felfüggesztenék, míg azt ezt okozó megrendelők ellen akár büntetőjogi feljelentést is lehessen tenni, például ha a megrendelő nem fizet, de tovább értékesíti a neki nyújtott teljesítést.
- Címkék:
- vész,
- feketelista,
- bank,
- éliás ádám
2011. március 6., vasárnap
Tasnádi szerint a hatóságok elfogultak vele szemben
Tasnádi Pétert a bíróság bűnösnek mondta ki visszaesőként elkövetett, kétrendbeli emberölés előkészületében és felbujtóként elkövetett, kétrendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettében.
A nem jogerős ítélet szerint a vállalkozó ezek mellett bűnös: felbujtóként elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, közveszéllyel fenyegetés, rongálás, sikkasztás, csalás, magánokirat-hamisítás, garázdaság, közveszély okozás, zsarolás, súlyos testi sértés kísérlete és lopás elkövetése miatt. A bűncselekmények nagy részét Tasnádi Péter felbujtóként követte el.
Az elsőfokú bíróság a vádlottak közül összesen kettőt mentett fel teljesen, köztük Tasnádi Tamást, a vállalkozó fiát. Az akkori döntés ellen az ügyész és a vádlottak védői is fellebbeztek.
Tasnádi Péter ügyvédje még az előző tárgyalási napon eljárási hibákra hivatkozva indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését, és kérte, hogy az ítélőtábla utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Tuza Péter a hatályon kívül helyezési okok között említette, egyebek mellett, hogy az eljárás során több tanú esetében elmaradt a jogaikra való figyelmeztetés, titoktartási kötelezettség miatt nem használhattak volna fel tanúvallomást bizonyítékként, valamint - szerinte - néhány ponton a bíróság megszegte az indokolási kötelezettségét.
Tuza Péter akkor azt mondta, ha az ítélőtábla nem helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, akkor azt változtassa meg úgy, hogy védencét több vádpont alól felmenti, a kiszabott büntetést lényegesen enyhíti.
Tasnádi Péter pénteken arról beszélt a tárgyaláson, hogy a hatóságok "elfogultak" vele szemben, és el akarják lehetetleníteni. Példaként említette, több olyan eset is előfordult, hogy orvosok nem akarták fogadni, mert - mint mondta - arra hivatkoztak: nem akarják a hatalom "nemtetszését kivívni". Továbbá az általa felkeresett bankok valamilyen oknál fogva visszautasították azt, hogy számlát nyithasson náluk - közölte Tasnádi Péter.
A tárgyalás március 23-án további perbeszédekkel folytatódik. Mint a bíró közölte, a táblabíróság várhatóan március 25-én hoz ítéletet az ügyben.
(MTI)
Kapcsolódó téma:
http://belvaros.blogspot.com/2011/01/tasnadi-peter-szemlohegy-uti-villaja.html
2011. március 4., péntek
Kivonatok a Polgári Törvénykönyvből
www.dura.hu/jogkereso/ptk.html
Alaptalannak nevezte a feljelentést... - Nem ismerte el bűnösségét...
Alaptalannak nevezte a feljelentéseket a nyugalmazott püspök
A volt pécsi megyéspüspök nem vonult volna nyugdíjba januárban, ha nem indul ellene a médiában lejárató kampány. Mayer Mihály a Hír TV Célpont című műsorának adott interjújában arról beszélt: túlságosan következetesen képviselte a keresztény értékeket, ezért lehetetlenítették el „liberális ideológusok”.
Október óta a rendőrség a pécsi egyházmegye gazdálkodásával összefüggésben közel negyven ügyben folytat nyomozást, de a püspök szerint a feljelentéseknek nincs alapja. A Célpontnak a nyugalmazott főpásztor úgy fogalmazott: nincs tudomása arról, hogy beosztottjai munkájuk során bármilyen bűncselekményt elkövettek volna.
Soha nem vettem észre, hogy Wolf Gyula az egyházmegye pénzét saját célra használta volna fel, vagy eltette volna. A gazdálkodásban jelentkező esetleges problémákra a vizsgálatok során fény fog derülni – mondta a Célpontnak Mayer Mihály, a pécsi egyházmegye nyugalmazott főpásztora.
A riportból az is kiderül, ki és mikor poloskáztatta be a pécsi püspökséget. A Mayer Mihállyal készült exkluzív interjút teljes terjedelmében péntek este 21.30-tól sugározza a Hír Televízió.
(hírTV)
Nem ismerte el bűnösségét az Új Magyar Gárda fővárosi kapitánya a pénteken kezdődött büntetőperében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A büntetlen előéletű férfit az egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják, amiért egy év szabadságvesztés büntetés is kiszabható.
Az ügyészség pénteken ismertetett vádirata szerint a vádlott a Magyar Gárda Mozgalom tagja és vezető tisztségviselője volt. Néhány nappal azután, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megszüntette a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, 2009. július 11-én megalakult az Új Magyar Gárda, amely az ügyészség álláspontja szerint a feloszlatott szervezettel azonos célokkal és felépítéssel, hasonló elvi alapokon folytatta tevékenységét, tehát gyakorlatilag az ügyészség szerint azonos a feloszlatott szervezettel.
A vádlott az Új Magyar Gárda budapesti kapitányaként 2009. november 5-én egy kőbányai sörözőben Magyar Gárda egyenruhában tagtoborzó gyűlést tartott - írja a vádirat. Amikor beszéde közben a rendőrök igazoltatták, Magyar Gárda adatfelvételi lapokat és pártoló tagsági adatfelvételi lapokat találtak nála, amelyeket lefoglaltak, őt pedig előállították. A kapitány 2009. november 20-án egy XXI. kerületi sörözőben tartott beszédet, ahonnan a rendőrök újfent előállították. 2009. november 22-én egy Magyar Gárda egyenruhát viselő csoport a budapesti gárdakapitány vezénylése alatt alakzatban vonult a budai Bartók Béla úton. Itt a vádlottat a rendőrök ismét igazoltatták és előállították. Mindezek alapján vádolja őt az ügyészség az egyesülési joggal való visszaélés vétségével.
A PKKB-n pénteken megkezdődött tárgyaláson a vádlott, aki büntetlen előéletű és közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel az Országgyűlés Hivatalának hivatalsegédje, bűnösségét, illetve felelősségét nem ismerte el. A negyvenes évei elején járó férfi az Új Magyar Gárdát baráti közösségnek nevezte és a régebbi szerveződéstől megkülönböztető külsőségeket sorolt fel, így például azt mondta: a korábban többek által kifogásolt árpádsávos pajzs helyett a nemzeti színekkel díszített pajzsot hordanak. Azt is mondta: minden baráti körben elneveznek valahogy mindenkit, őt kapitánynak hívják. Teljesen egyenrangúak vagyunk, segítjük egymást – hangoztatta, majd hozzátette, az Új Magyar Gárdában nincsenek tisztségek. Tagadta, hogy bárhol alakzatban vonultak volna, a kérdést firtató bírónőnek azt mondta, az óvodában is hasonló sorokba rendeződve mentek sétálni.
A pénteken meghallgatott tanúk között egy olyan is akadt, aki azt mondta, az Új Magyar Gárda mozgalom, amire interneten lehetett jelentkezni, de a tanúk többsége azt hangoztatta, hogy összejöveteleik csupán baráti beszélgetések voltak, és tagtoborzásról nem is hallottak.
A pert május 31-én újabb tanúk meghallgatásával folytatja Németh Leone bírónő. Június 2-án ítélet is lehetséges az ügyben.
(FH)
2011. március 2., szerda
Budaházy előzetesben marad
A Központi Nyomozó Főügyészség Horváth László ügyész által ismertetett vádirata szerint Budaházy György és Toroczkai László 2007. április 21-én a Hősök terén tartott rendezvényen indították útnak a Hunnia-Párhuzamos Magyarország elnevezésű mozgalmat, amelynek az ügyészség szerint az volt a célja, hogy árnyékkormányt hozzon létre, amely átveheti majd az irányítást Gyurcsány Ferenc kormányától. A vád szerint Budaházynak az volt a terve, hogy létrehoz egy, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot, amely az országgyűlési képviselők megfélemlítésével befolyásolhatta volna a parlamenti döntéseket. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után – írja a vádirat – Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg néven tettek közzé az interneten felelősségvállaló nyilatkozatokat. A vád szerint megtámadták például Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők, miniszterek lakását. A támadásokkal egyidőben internetes közleményben figyelmeztették az országgyűlési képviselőket, hogy bárki utolérhető lehet. A vád szerint amikor Csintalan Sándor a Hír Televízióban a Hunnia mozgalom embereit huligánoknak és provokátoroknak nevezte, elhatározták megleckéztetését. Csintalan a bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az ügyészség szerint ugyancsak Budaházy utasítására a csoport 2008 elején Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen és Sarudon hajtott végre Molotov-koktélos támadásokat országgyűlési képviselők házai ellen. 2009 áprilisában a vád szerint egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál akartak futball-labdába rejtett pokolgépeket elhelyezni, de azok felrobbantását már a rendőrség megakadályozta. A vádiratban olvasható még az SZDSZ XI. kerületi székháza, az MSZP kispesti és kőbányai irodája, a Broadway Jegyiroda és Szilvásy György nyaralója ellen intézett támadás is.
A Központi Nyomozó Főügyészség Budaházy Györgyöt terrorbűncselekmény bűntettével és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja, mint felbujtót. Az ügyészség szerint Budaházy 16 vádlott-társa követte el a bűncselekményeket.
Csak észrevételeket fűzött a perhez
A bíróságon Budaházy György kijelentette, egyelőre nem kíván vallomást tenni és kérdésekre sem óhajt válaszolni, de észrevételeket fűzött a perhez. Budaházy György szerdán késő délután azt mondta a Fővárosi Bíróságon, hogy több mint 50 éve nem volt nálunk ilyen kirakatper, amit – szerinte – politikai okokból indítottak. Ehhez a koncepciós eljáráshoz tartozik szerinte a rendkívül felfokozott médiaérdeklődés, a mai bombariadó és az is, hogy őt símaszkos kommandósok őrzik. Jellemzőnek érzi azt is, hogy a bombariadó miatti kényszerű várakozás alatt a többi vádlott a családjával, barátaival beszélgethetett, ő pedig – úgymond – egy koszos, büdös lyukban üldögélt. Budaházy hangsúlyozta, pofátlanságnak érzi a vádakat. Végül hangsúlyozta: én nem vagyok bűnöző, én embereket soha nem károsítottam meg, amit tettem, mint például a szovjet emlékműnél, azt politikai okból cselekedtem.
Szikinger István, Budaházy György vezető védője azt mondta, politikailag távol állnak egymástól a védencével, de a közhatalom magatartásának megítélésében egyetértenek. Kérte, hogy a bíróság vizsgálja meg a Budaházy Györggyel kapcsolatos büntetőeljárást jellemző jogsértéseket és védence szabadlábra helyezését indítványozta.
A bíróság folytatta a vádlottak meghallgatását, de a másodrendű vádlott sem kívánt szerdán semmit mondani, csupán azt hangsúlyozta, nem ismeri el a bűnösségét.
A bíróság Budaházy Györgynek illetve a harmadrendű vádlottnak előzetes letartóztatásának megszüntetését kérő indítványt érdemi indoklás nélkül elutasította. A másodrendű vádlott részére azonban engedélyezte, hogy házi őrizetének ideje alatt délelőttönként kettő órára elhagyja a lakást.
A tárgyalás a vádlottak további meghallgatásával március 9-én folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
(FH)
2011. február 25., péntek
Budaházy: szerda
Lánchíd Rádió
Március 2-án kezdődik a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és 16 vádlott-társa büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A Magyarok Nyilai névvel elhíresült ügyben 2010 szeptemberében nyújtotta be 34 oldalas vádiratát és az azt kísérő 24 ezer oldalnyi nyomozati iratot az ügyészség a Fővárosi Bíróságnak. A Magyarok Nyilai elnevezésű csoport tagjai a vád szerint Molotov-koktélokat robbantottak politikusok házainál, de egyikük lőtt rá Hiller István családi házára is. A vádban szereplő esetek között van fővárosi meleg szórakozóhelyek elleni támadás, Csintalan Sándor megverése, és pártirodák elleni támadások is. Az ügyet Kenéz Andrea bírónő vezetésével öt tagú bírói tanács tárgyalja majd.
A Központi Nyomozó Főügyészség Budaházy Györgyöt terrorcselekmény bűntettével és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja mint felbujtót. Az ügyészség szerint a vádlottak a terhükre rótt bűncselekményeket, amelyek között a terrorcselekmény és a súlyos testi sértés bűntette mellett a kifosztás bűntette is szerepel, a Budaházy György vezette bűnszervezet tagjaként követték el. A vád szerint a Magyarok Nyilai elnevezésű szervezetnek az volt a célja, hogy országgyűlési képviselőket félemlítsen meg, így is befolyásolva politikai döntéseket. A vádirat szerint Budaházy 2007 elején hozta létre az akkor Hunnia Mozgalomnak nevezett csoportját és még ebben az évben megtámadták Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők lakását. A támadásokkal egyidőben internetes közleményben figyelmeztették az országgyűlési képviselőket, hogy bárki utolérhető lehet. A vád szerint Budaházy György utasítására a csoport 2008 elején Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen és Sarudon hajtott végre Molotov-koktélos támadásokat országgyűlési képviselők házai ellen. Az ügyészség szerint 2009 áprilisában egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál akartak futball-labdába rejtett pokolgépeket elhelyezni, de a bombákat már nem tudták felrobbantani, mert az a rendőrség megakadályozta. A vádiratban olvasható még az SZDSZ XI. kerületi székháza, az MSZP kispesti és kőbányai irodái, a Brodway Jegyiroda és Szilvásy György nyaralója ellen intézett támadást is.
Budaházy György már több mint másfél éve előzetes letartóztatásban van.
(FH)
2010. november 27., szombat
A hazugság jogfolytonossága – néhány gondolat a kedves és a címzetes nyugdíjasokhoz
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!
Sokadjára vagyok kénytelen emlékeztetni egy húsz esztendővel ezelőtti tolvajlásra. Nyíltan tették, akár egy útszéli rabló. Nem Robin Hood, vagy Rinaldo Rinaldini módjára. Nem. Tarvágást hajtottak végre a pénzkezelő alapok között.
1989 decemberében a parlamentben szólásra emelkedett Németh Miklós, az akkori miniszterelnök. Szeme sem rebbent, amikor közölte a költségvetési vita kellős közepén, hogy a következő esztendőben, vagyis 1990-ben a költségvetés fog rendelkezni a nyugdíjkassza felett. Nemes egyszerűséggel beolvasztották sok millió magyar ember keserves izzadságából származó, és eladdig is az állam hasznára kamatozó kádári kevéskéjét.
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!
Ha mindenki jól meggondolja a fentieket, akkor világos, hogy ebben az országban nem csupán a közösből lopott az állam, amit a későbbiek is szentesítettek, hanem a magán emberek zsebében is vájkált. Megtették. Tény, és pont.
Tettük indoka a szerintük kezelhetetlen költségvetési hiány volt, ami államcsőddel fenyegette az országot akkor (nem mintha most nem ugyanaz a kísértés járná be az aranyozott oszlopok tövét a cifra falak mentén!). Mindössze szellemi képességeiket minősítették, ami – pénzügyes szakzsargonban kifejezve – amúgy régen elinflálódott.
Ebből egyetlen következtetés adódik. S mert a számok makacs dolgok, jó, ha minden magyar a tudatába vési a következőt.
Aljas ideológiai szemfényvesztés, hogy a következő nemzedéknek kell létrehozni azt az értéket, amiből a mindenkori nyugdíjakat az állami garancia mentén a magyar állam havonta köteles kifizetni. Nem, azt a pénzt húsz éve ellopták a televízió nyilvánossága előtt. A sok poshadt agyú szénvegyület pedig igent nyomott erre a gazemberségre.
Önöket egytől egyig meglopták!
Igaz, nem először, de ott és akkor végleg, teljesen kiforgatták az utolsó fillérig. És itt következik az ördögi része az aljasságnak. Nevezetesen ettől kezdve a költségvetést úgy firkantották – nem tervezték!, mit nekik tervezés? csak bivalybőr legyen – hogy eszükbe sem jutott annak az összegnek egyetlen fillérjét valaha is törleszteni, és a kamatokról nem is szóltunk.
Igaza volt Wöeres Sándornak a „Jóslás a trágyaözönről” című írásában, amikor azt fejtegette, hogy a ganajnak nincs hová elfolyni, ezért csak egyik helyről a másikra tologatják az emberek a bűzös kupacot és hordják és hordják egyik rakást a másikra.
Így vagyunk ezzel a pénzügyek dolgában. Ezért nálunk a pénznek mégis van szaga. Méghozzá nem is nyomdai szaga! Telemocskolták a munkánk értékét!!!
Állandóan és folyamatosan szajkózva hazudják, azért kell ezt vagy azt megszorítani, hogy jövőre is legyen nyugdíjra pénz.
Már elég régóta hazudják. Ez a hazugság jogfolytonossága. Kétezer év után új jogfilozófiát szült a magyar parlament. Itt a törvénytelenség mégis szül jogot.
Lopni és lopni hagyni. Klasszikus, nem? Ismerős? Mi az hogy? Nagyon is!
Egyébként pedig változatlanul az a véleményem, hogy minden állami tolvaj bitorlónak, csalónak behegesztett rács mögött a helye.
Ferencváros, 2010. november 25.
Lengyel Károly
Nemzeti InternetFigyelő
2010. október 17., vasárnap
Megszüntették a nyomozást Vona Gáborral szemben
MR1 KOSSUTH - MTI 2010.10.17. 18:37
Bűncselekmény hiánya miatt megszüntette Vona Gáborral szemben a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség - közölte a Jobbik
Magyarországért Mozgalom. A Jobbik elnökével szemben egyesülési joggal visszaélés vétsége miatt indítottak eljárást. A gyanúsítás szerint 2009. augusztus 22-én Szentendrén, a magánterületen megtartott Új Magyar Gárda Mozgalom rendezvényen Vona Gábor a Gárda vezetőjeként vett részt. Az ügyben Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője járt el védőként - emlékeztettek a közleményben.
A megszüntető határozat indokolása szerint nem igazolta semmi, hogy a szentendrei rendezvényen - ahol gárdaavatásra is sor került - Vona Gábor az Új Magyar Gárda vezetőjeként vett volna részt - írták.
A Jobbik üdvözli a nyomozást megszüntető határozatot, de az
indokolás azon részét nem tartja elfogadhatónak, amely szerint az Új
Magyar Gárda Mozgalom és a feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom
lényegükben azonosak - közölte a párt.
2010. október 11., hétfő
ORBÁN VIKTOR BESZÉDE 13:00 ÓRÁTÓL
>>ONLINE ADÁS ITT<<
Vörösiszap-katasztrófa – folyamatosan tudósítunk
A Lánchíd Rádió tudósítói folyamatosan beszámolnak a vörösiszap-katasztrófáról Kolontár, Devecser és Ajka környékéről! Kármentő alapra pénzadomány küldhető: belföldi utalásnál: 11794022 22222222 · külföldi utalásnál: HU 28117940 2222222222 00000002010. szeptember 30., csütörtök
Vizsgálóbizottsági eljárás kezdeményezése, közérdekű bejelentés
Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt FIDESZ!
Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, miniszter úr és dr. Répássy Róbert államtitkár úr csatolt 2010. júliusi részünkre írt levele alapján került sor 2010.08.04. napján a Navracsics miniszter úr által vezetett hivatalban képviselőink személyes meghallgatására. A szóban is megtett közérdekű bejelentésről a csatolt CD-n lévő - és a meghallgatást tartott Főosztályvezetőnek is benyújtott - hangjegyzőkönyv készült. ( http://www.radioszerver.hu:8060/listen.pls )
A Főosztályvezető Asszony kérésének megfelelően a meghallgatáson általunk feltárt, a hazai közhiteles cégnyilvántartás törvénysértő és valótlan tartalmát is eredményező rendkívül súlyos - és az arra épülő hatósági eljárások okán is beláthatatlan következményű - igazságszolgáltatási tévedések, törvénysértések kezelésére vonatozó javaslatunkat benyújtottuk, amely az önakaratunkon kívüli közel két évtizedes bírósági gyakorlatból származó napi bírói és közigazgatási gyakorlat érdemi ismeretén nyugszik.
A hangjegyzőkönyvet megismert szakemberekkel történt konzultáció alapján - és az egybehangzó javaslatoknak is megfelelőn - döntöttünk úgy, hogy az igazságügyi tárca hivatalos helyiségében hézagmentesen dokumentált módon bemutatott, esetenként közvádra hivatalból üldözendő súlyos törvénysértések miatt előállt, és azok tendenciát mutató jogon kívüli kezelése miatt fennálló jogellenes állapot olyan mértékben sérttette meg és sérti a Magyar Köztársaság hatályos jogrendjét, hogy a köztudottan nagyon súlyos gondokkal küszködő hazai gazdaság teljes egészét, és a kibontakozás mikénti alakulását érintő láncolatosan egymásra épülő folyó törvénysértés-sorozat kapcsán nem mellőzhető a megfelelő vizsgálóbizottság(ok) létrehozása a törvényhozás részéről, a korrupcióért felelős kormánybiztos úr bevonása mellett, továbbá a tényfeltárás után a szükséges intézkedések hivatalból is történő foganatosítása.
A vizsgálóbizottság(ok) létrehozása, az átfogó vizsgálatok időkésedelem nélküli megindítása azért sem tűr halasztást, mivel dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész úrnak személyes kérése nyomán 2010. júniusban, majd pedig kabinetfőnöke dr. Dávid Tamás úrnak 2010. szeptemberben benyújtott súlyos törvénysértéseket feltáró hivatalos intézkedést involváló és indítványozó csatolt közérdekű bejelentéseinkből a címzett hivatalos személyek (Btk. 137. § /1/ bek. e/) bizonyított tudomásra jutott törvénysértések kapcsán véglegesnek tekinthető módon tértek ki a Magyar Köztársaság Országgyűlése által alkotott 1972. évi V. tv. (Ütv.) alapján az Ügyész Urakra és a szervezetükre háruló hivatali kötelezettség teljesítése elől.
Álláspontunk szerint fenti tény és körülmény elfogadható módon az érintett hivatalos személyek részéről semmivel nem magyarázható, hivatali magatartásuk elfogadhatatlan, törvénysértő.
A feltárt és hatásában fennálló évülési időn belüli alapvető törvénysértések a közhitelesség törvényi és hétköznapi fogalmát is teljeséggel megsemmisítik, így erre is hangsúlyos figyelemmel a
-t elengedhetetlennek tartjuk, ezért tisztelettel kérjük a többi parlamenti párt és a korrupcióellenes kormánybiztos bevonásával annak megtartását, az időpontról való tájékoztatást.
Tisztelettel:
Borbély József elnök
kapja:
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök
Dr. Kövér László házelnök
Vona Gábor pártelnök, frakcióvezető
Dr. Schiffer András frakcióvezető
Mesterházy Attila pártelnök
*** www.nemzetihirhalo.hu ***
2010. szeptember 12., vasárnap
A 2006-os vérengzésekért felelős politikusok arcátlanul üzengetnek...
Kuruc.info 2010-09-12. 09:35
Már eleve az megdöbbentő, hogy egy ilyen ítélethozatalra került sor, ráadásul a vádirat elkészítését követő 2 és fél évvel, a tragikus esemény után közel 4 évvel.
Az ügy sértettje, Attila egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton 2006. szeptember 19-én éjfél körül, amikor az őszödi hazugságbeszéd miatt felbőszült tüntetők ellen utcára kivezényelt, az MTV székházostrom elvesztése miatt felajzott és bosszúvágytól fűtött rendőri erők sorfalába ütköztek.
Annak ellenére, hogy Attila semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított (csupán a közelben található lakásához való jutás lehetősége felől érdeklődött), a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül rátámadtak, a földre teperték, majd tonfával és rúgásokkal brutálisan bántalmazták, amelynek következtében - a számos felületi zúzódás és sérülés mellett - bordatörést szenvedett.
A sértettet ügyvédként képviseltem ebben a bírósági eljárásban (az MTI-nek ez nem volt hírértékű), csakúgy mint számos más károsultat és koncepciós eljárásban meghurcoltat, akik szintén a 2006 őszi rendőrterror áldozatai lettek.
Tagja és alelnöke vagyok egyúttal a Jobbik országgyűlési képviselőjeként a 2002 és 2010 közötti időszakban, de különösen 2006 őszén az állami szervek által elkövetett alapjogsértéseket kivizsgáló országgyűlési albizottságnak (a munkában - Morvai Krisztina jogvédő, EP képviselő is aktívan részt vesz), ahol már hetek óta zajlanak a rengeteg meglepő részletre fényt derítő meghallgatások.
A következő meghallgatásra szeptember 17-én, az őszödi hazugságbeszéd kiszivárogtatásának 4. évfordulóján kerül sor: Bene László akkori országos rendőrfőkapitány és Such György volt rádió elnök kerültek ismételt idézésre, több más személy (két rendőrtiszt és egy kilőtt szemű áldozat) mellett.
A rendőröktől elszenvedett verés miatt szinte eszméletét vesztett sérültet a helyszínre érkező mentősök kiszabadították a készenléti rendőrök kezei közül, de őt sürgősségi ellátását követően a rendőrök kiráncigálták a mentőből. Ezután a sértettet az ismeretlen rendőr tettesek járőrkocsiba tuszkolták (ennek során további sérülést szenvedett), majd a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra szállították, ahol az udvaron több sorstársával együtt ismételten kegyetlen bántalmazásnak vetették alá, és ott közel 4 órán át orvosi ellátást sem kapott, bár tudtak a bordatöréséről.
Az ítélet ellenében megállapítható álláspontom szerint, hogy a büntetőeljárás során foganatosított sértetti és tanúmeghallgatások (két tanú egyértelműen beazonosította a vádlottakat) kétséget kizáró módon alátámasztották, hogy a vádlottak hosszú perceken át megütötték, pofozták, rugdosták a már súlyosan sérült áldozatukat, annak mellkasára térdelve, illetve meztelen lábfejét taposva órákon keresztül kínozták, emberi méltóságában megalázták. Az ügyben az áldozat bántalmazását végignéző sorstársai tettek feljelentést, hogy tanúvallomásukkal hozzájáruljanak az igazság feltárásához. Attila a rendőröket határozottan felismerte a nyomozás során és ma is határozottan emlékszik arcukra, mert mint mondta, soha nem felejti el bántalmazóinak ábrázatát. A vádlottak és meghallgatott rendőr tanúk ismét fedezték egymást, falaztak és több esetben egyértelműen hazudtak a bíróság előtt. A fogdaudvaron előállítottakat őrző rendőrök közül volt aki azt mondta: mindenki ülhetett, ezzel szemben a tárgyaláson jelen levő öt volt előállított (köztük az MTI egyik tudosítója) egybehangzóan állította: mindenkinek térdelni kellett a falnak fordulva műanyag gyorskötözővel hátrabilincselt kézzel, aki erre képtelen volt azt megverték, megrugdosták, falhoz lökték. Sértett a súlyos sérülése miatt nem tudta teljesíteni a kínzást megvalósító parancsot és orvosi ellátást követelt, ezért támadtak rá különön kegyetlenséggel a rendőrök. Az egykori előállítottak azt is cáfolták, hogy őket kérésre folyamatosan vitték volna ki vécére, ezzel szemben azt mondták nekik csináljanak maguk alá. Kijelentették: a rendőrök állításával ellentétben - bár kértek - vizet sem kaptak órákon át.
Orvosi ellátásra közel 20 előállított szorult, ennek ellenére azt számukra csak hosszú órák elteltével biztosították, ezért az őrzésüket ellátó rendőrök megalapozottan gyanúsíthatóak a Btk. 172. § (1) és (3) bekezdéseibe ütköző segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetésével. Többször kértem a tárgyaláson a bíróságot és az ügyészséget, hogy a nyilvánvaló bűncselekmény miatt haladéktalanul tegyenek feljelentést a rendőrökkel szemben, erre eddig tudomásom szerint nem került sor.
Az ítélet szomorúan példázza, hogy a 2006 őszi tömeges rendőri brutalitás felelőseinek számonkéréséhez alapvető szemléletváltásra van szükség az ügyészségek és bíróságok részéről, és egyúttal elementáris erővel veti fel az igényt az elmaradhatatlan igazságtétel és elszámoltatás iránt a 2002 és 2010 közötti időszakban az állami szervek, a karhatalmi erők által elkövetett törvénytelenségek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében.
A jogvédők és áldozatok erőfeszítései ellenére a több száz bűncselekmény miatt eddig csupán néhány kisrendőrt ítéltek el - csak egyet letöltendő börtönbüntetésre -, a vérengzésekért felelős rendőrparancsnokok és politikusok még szabadlábon vannak (sőt utóbbiak még arcátlan módon üzengetnek az eseményeket vizsgáló parlamenti albizottságnak és távollétükkel tüntetnek), a véres akciókat végrehajtó rendőri állomány, a 2006 szeptember 19-ét követően futószalagon 150 embert jogtalanul előzetes letartóztatásba helyező és számos koncepciós pert elítélésig végigfolytató bírók, a rendőrterror miatti felelősségre vonás érdekében mindent el nem követő, a jogtalan előzetesére indítványt tevő, illetve koncepciós perekben vádat képviselő ügyészek, az előzetesbe helyezett tüntetőket sanyargató fegyőrök pedig mai napig is helyükön vannak.
Amíg a 2006 őszi megtorlásokért felelősöket el nem számoltatják és felelősségre nem vonják, nem lehet érdemi változásról beszélni. Szégyenletes, hogy a testileg-lelkileg szinte megrokkant sértettnek a kegyetlen bántalmazás miatt eddig csupán 400 ezer forint kártérítést fizettek a rendőri szervek. Örömteli ugyanakkor, hogy a nemzeti jogvédők és a Jobbik által is szorgalmazott jóvátételről az Országgyűlés után nemrég a Kormány is határozott, ennek megfelelően az ilyen és ehhez hasonló sorsú károsultakat az állam saját vállalása szerint idén október 23-ig kártalanítja.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei korábban már számos 2006 őszi károsultnak csikartak ki kártérítést joggyakorlatot döntően befolyásoló jogerős ítéletek és egyezségkötés útján, illetve több tucat, megtorlások során büntető- és szabálysértési eljárás alá vont civil védelmét látták el sikeresen.
Budapest, 2010. szeptember 11.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
1. 09-13, 18:00 "Összefogás Budaházyért"- tüntetés a Kossuth téren
Valótlan kiadványokat terjeszt a Fidesz a Jobbikról (dokumentumokkal és videóval)
2010-09-10 16:27 barikád.hu
A Jobbik aktivistái kérdőre vonták azt az aktivistát, aki Felsőzsolca cigányok lakta részén osztogatott szórólapokat, amely a Jobbikról és a párt támogatta Tóth Lajos független polgármesterről állít valótlanságokat. Az aktivista elmondta, tevékenységét a Fidesz polgármesterjelöltje Orosz Csaba pénzelte. A szórólapterjesztő kijelentését írásba adta, amelyet eredeti formájába cikkünkben olvashat. Egyed Zsolt a Jobbik borsodi országgyűlési képviselője kijelentette, pártja feljelentést tett az ügy miatt. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz lejárató kampányt indított a radikális párttal szemben. Bírósági ügy indult egy korábban Kiskunlacházán és Gyálon terjesztett lejárató anyag miatt is.
Egyed Zsolt a Jobbik borsodi országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón jelentette, be hogy Felsőzsolca fideszes polgármesterjelöltje a radikális pártot és függetlenként induló támogatott polgármesterjelöltjüket Tóth Lajost lejárató szórólapok terjesztését pénzeli. A Jobbik politikusa elmondta, csütörtökön, Felsőzsolca cigányok lakta részén terjesztették a hazugságokat tartalmazó kiadványt.
Egyed Zsolt elmondta, a szórólapokon azt állították, hogy a Jobbik el szeretné üldözni a cigányokat, valamint szögesdróttal körbevett táborokba zárná a gyermekeiket. A politikus kijelentette, a Jobbik a Borsod megyei közgyűlésben éppen arra törekszik majd, hogy a társadalom megbecsült tagjaiként kezelje a becsülettel dolgozó, gyerekeiket iskolába járató cigány családokat. Ám a bűnözőkkel szemben a párt továbbra is kőkemény fellépést ígér. A Jobbik aktivistái kérdőre vonták a szórólapokat terjesztő hölgyet, aki írásban nyilatkozott arról, hogy tevékenységét Orosz Csaba fideszes polgármesterjelölt pénzelte. Utasításba kapta azt is, hogy a kiadványt a település kimondottan a cigányok lakta részein osztogassa. Egyed Zsolt hozzátette feljelentést tettek az eset miatt, emellett jelezte pártja ragaszkodik a becsületes úthoz, ajánlószelvényeit is tisztességesen gyűjtötte.
Az ügyben a barikad.hu megkereste Csöbör Katalint a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjét. Emlékezetes, hogy a képviselőasszony állította korábban Vona Gáborról, amikor a Jobbik pártelnöke a természeti csapások után az érintett településekre, többek között Felsőzsolcára is ellátogatott, hogy a radikális párt vezetője nem járt a helyszínen. Kijelentése derültséget okozott a parlamentbe és magát egyben nevetségessé tett, ugyanis fotók és a helyi beszámolók valamint videófelvételek is igazolták az országjárást. Csöbör Katalin eddig még nem nyilatkozott az ügyben. Szerettük volna megtudni, tudott-e a szórólapok terjesztéséről, adott-e ezekre megbízást, vagy indít-e etikai vizsgálatot Orosz Csaba ellen az ügy miatt.
Korábban Gyálon és Kiskunlacházán terjesztettek valótlanságokat állító kiadványt, amelynek ügyében a bírósági eljárás jelenleg is tart. A hazugságokat állító újságban, amelyet szintén a Fidesz aktivistái terjesztettek, azzal vádolták a pártot, hogy polgárháborúba sodorja az országot, azáltal, hogy a Gárda kezébe fegyvert ad.
Ezzel szemben köztudott, hogy a Gárdának nincsenek fegyverei, bűncselekményt sem követett el, ehelyett adományokat juttatott el rászorulóknak számtalan esetben és segített az árvízvédelmi munkákban.
A kiadvány egymillió munkahelyet, adócsökkentést vagy a radikálisok okozta értelmetlen veszekedést ajánlotta fel választható lehetőségként.
Mostanra kiderült az egymillió munkahely még jó ideig várat magára, az adócsökkentés sem úgy valósult meg, ahogy az az átlagemberek életkörülményeit jobbá teheti.
Ehelyett, viszont a Jobbik bebizonyította, hogy programját nem lehet megkerülni. Bizonyítja ezt a Trianon emléknap és a határon túli magyarságot érintő kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása. A Fidesz-szel szemben a Jobbik viszont megváltoztatná a pazarló segélyezési rendszert és a tényleges közbiztonság megteremtését követeli.
A kiadvány szól, hogy a Jobbik akadályozná az ország nyugalmának helyreállítását.
Ehelyett a Jobbik a nyugalom helyreállításáért dolgozik, éppen ezért követeli a szocialista-liberális kormányok országrontó politikáját folytató politikusainak felelősségre vonását. Köztük Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököket. Valamint elszámoltatást követel a 2006-ban elkövetett rendőrterror felelőseinek ügyében is.
A kiadvány miatt már korábban feljelentést tett a Jobbik a bíróságon az ügy jelenleg is folyamatban van.
2010. június 30., szerda
MŰSORAJÁNLÓ
KOR-KÓSTOLÓ: 2010. június 30-án, 22.05-22.55-ig - Ismétlés
Szinte észrevétlenül telt el húsz esztendő a sokak szerint máig vitatott rendszerváltás óta. Ritka mozgalmas két évtized, ennek megannyi eseménye már-már elfelejtődött. Politikai és közéleti szereplők tűntek fel és tűntek el, sokan már nem is élnek.
Szerkesztő-műsorvezető: Vass István Zoltán
Telefonszámunk: +36-1-8148-755
SMS-számunk: +36-30-749 6720
E-mail címünk: korkostolo@lanchidradio.hu
- 1990. június 30-án a két német gazdaság egyesül.
Ekkor még valahol messze a Távol-Keleten, egy bizonyos Hongkong nevű városállamban aránylag nyugodtan telnek a napok, de már azért számosan szorongva gondolnak arra, hogy nem egészen egy évtized, s Kínához, mégpedig a népi Kínához fognak tartozni.
- Aztán 1997. július elsejével ez be is következik!
- 1998. július 2. Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros Tamás.
- >> 1987. június végén aláírták a Hévízi-tó, Budapest gyógyforrásai, és a közép-dunántúli vizek halálos ítéletét.
- Dátumok, történések, amelyekről a Kor-Kóstoló műsorában beszélünk szerdán, 13 óra 5 perctől. Ismétlése: 2010. június 30-án, 22.05-22.55-ig
Kapcsolódó:
"Dr Balogh Zoltán volt hévízi tófürdő-igazgató tovább haknizik"
Forrás:"Ezen a portálon is és az elődjén is már többször előkerült Dr. Balogh Zoltán önfényezős és a hévízi tó „kálváriáját” napjainkban már oly büszkén feltáró történeteivel. Mivel még mindig tud embereket rászedni a mai postával kapott okosságához olyan sokat nincs is kedvem már hozzátenni, csak a két korábbi topic linkelése alá leközlöm az aktuális mostani nagy durranását.
Még a régi portálról: Polgár Gyula meztelen főigazgatójára? "
Erről a portálról: Balogh - Kondor Kati (rádió) – Hévíz
És az aktuális: A Hévízi tó története az utókor szemében.
A budapesti rádióban hallottam egy beszélgetést Dr. Balogh Zoltán nyugalmazott főorvossal. A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével című könyvének megjelenése alkalmából. Számomra ismert volt a tó körüli mesterkedés, de nem tudtam, hogy mi az oka.
Dr. Balogh Zoltán megadta a választ.
Tudvalevő az amerikaiak U2 kémrepülőinek a sorsa, melyek 21,000 m magasságban, 900 km/óra sebességgel haladtak. Ezeket az oroszok rakétákkal le tudták lőni. Erre az amerikaiak megalkották az SM 71 Black Bird nevű kémrepülőt, mely 26,000 m magasságban 3,200 km/ óra sebességgel repült. Ezt a magasságot már nem tudták elérni az oroszok, de abban a magasságban a nyomást csak a titán képes kibírni. (nem a nyomás itt a lényeg, hanem a könnyűség és erősség kellő összhangja.
A.) A Nyirád környéki bauxit, timföld tartalmazza ezt az oroszok részére stratégiailag fontos fémet. GILLEMOT László professzor 1949-1952 kidolgozta a technológiát, a titán oxidból fém titán előállítását, és 1954-ben elkezdték építeni az üzemet, mely arra lett volna hivatva, hogy 5 millió tonna titánoxidból, 4 millió tonna fém titánt termeljen ki. A titán akkori ára a londoni tőzsdén kilónként 10 dollár volt. Ez 40,000,000,000 dollárt tesz ki. Hatalmas kincs, ezért már érdemes beruházni, tehát elkezdtek építeni egy reaktort, laboratóriumot, és a hozzá tartozó üzemet. A tervek szerint, 1955. december 31-én kellett volna az üzemet átadni. Ebből nem lett semmi, mert hirtelen leállították az építést. Gillemot professzor 1957-ben megkapta a második Kossuth díját. A magyar nyersanyagból fémtitán előállítására.
Az ötvenes évek elején, az oroszok még sehol sem voltak a titán előállításának technológiája területén, ezért kellett Gillemot professzor, hogy átadja, és betanítsa a módszerét.
1958-ban az elhárítás megjelent, orosz kamionokra felrakták az egész laboratóriumot, és minden mozdíthatót, az összes dokumentációval, és orosz katonai kísérettel elszállították "ismeretlen helyre". Valójában oda, ahova Gillemot professzornak el kellett utaznia a Szovjetunióba, megtanítani, átadni a technológiát. Gillemot professzor tanítványa, Mihara Ferenc docens adott bővebb tájékoztatást a titán lényegéről, és 1962-ben Apró Antal aláírta, és Kádár János jóváhagyta a Timföld-alumíniumszerződést a Szovjetunióval. Ebből a szerződésből Apró Antal kihagyta a titán sorsát, ezt nagylelkűen oda ajándékozta az ezer kilométerre fekvő Volgográdnak, fizetni a szállítást, amely további iszonyú teherként jelentkezett. Ezek szerint, 6,000 tonna szállítását fizettük Volgográdig, az oroszok valószínűleg az egy tonna alumínium tömbök szállítását viselték visszafelé.(Csoda-e hogy éppen Gyurcsánynak a birtokába kerültek timföld bányák? - bauxitot bányásznak, timföldet nem. De gyf birtokában a timföld gyárak (!) vannak. A bauxitbányák jó része pedig az Orbán család tulajdona. Érdekes?! - A.)
Eddig a fémtörténet, de nézzük a vízügyet, ami még ennél is nagyobb katasztrófához vezethetett volna. Amikor a tó még bántatlan volt, a karszt víz magassága, az Adria vízszintjéhez képest 176 méter magasan volt. Akkor 116 méteres karsztvíz-oszlop préselte be a gyógyvizet a tóba, 550-600 litert másodpercenként. Ennek eredményeként, két nap alatt a tó vize kicserélődött, és nem tudott lehűlni. Amikor kipumpáltak 10 milliárd tonna kristály tiszta karszt vizet, melynek 60% ment a Dunába, a karszt vízoszlop lecsökkent 4 méterre. Ez a depressziós tölcsér nem állt meg, hanem haladt Budapest felé. Ott mindössze már csak két méteres volt a túlnyomást biztosító karszt vízoszlop.
Ekkor előjöttek egy őrült tervvel, hogy 32 centiméterrel csökkenteni kell a tó vízszintjét, és akkor a kisebb nyomás eredményeként továbbra is kellő mennyiségű lesz a melegvízhozam. Ez nem működött, mert a fürdőzők lábai felkavarták a fenéktalajt. Ekkor azt tanácsolták, hogy meg szívni a melegvíz-forrás kráterét, de a beomlás veszélye miatt Dr. Balogh ebbe nem egyezett bele. Ekkor a tótól néhány kilométerre fúrtak kutakat, és csövön szándékoztak elvezetni a gyógyvizet, hogy hozzá juthassanak a tó alatt fekvő titánhoz.
Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos akadályozta a tervet, ezért létrehozták 1987-ben a Tervgazdasági bizottságot, amely felettese lett a Faluvégi hivatalának. A Tervbizottság elnöke Medgyessy Péter a D209 ügynök lett.
Grósz Károly miniszterelnökkel, és párttitkárral kiegészült a rablóbanda, és az ügyet az iparügyi miniszter, és az Alumíniumipari Tröszt vezérigazgató hatáskörébe utalták.
1987. június végén aláírták a Hévízi tó, Budapest gyógyforrásai, és a közép-dunántúli vizek halálos ítéletét. Kapolyi László iparügyi miniszter személyesen, Az egészségügyi miniszter helyettese, az Országos Vízügyi Hivatal elnök helyettese, és a Budapesti Fővárosi Tanács elnökhelyettese látták el kézjegyükkel. Ez utóbbi ezzel lemondott a Budapesti gyógyvizekről!
Medgyessy jóváhagyta, de a Hévízi tó működését irányító dr. Balogh Zoltánnak is alá kellett volna íni. December 15-ére összehívták az értekezletet Budapestre, de már 14-én megérkezett a másnapi értekezlet szövege, határozata! Dr. Balogh magával vitt egy munkatársát, és vele olvastatta fel a tiltakozásukat. Ekkor magából kikelve odarohant Dósa Lajos az Alumínium tröszt elnöke, elragadta a mikrofont, és üvöltötte, hogy a projektet azok ellenzik, akik nem értenek hozzá, és ezt végre kell hajtani. Dr. Balogh Zoltánnak két lehetősége volt. Vagy lemond, és akkor tucatnyi ember kap az állásért, és aláírják, vagy szembefordul a Szovjet hadiipar igényeivel. Szót kért, és megtagadta az aláírást. Szerencsére, a Vízügyesek is mellé álltak, és Németh Miklós, aki időközben miniszterelnök lett, leállította az egész gyalázatos tervet.
Ha megvalósul, akkor a Duna vize befolyt volna az ivóvízbe az összes szutykával, nem lennének gyógyfürdők Budapesten, és nem lenne a Hévízi tó.
Rendszerváltáskor Dr. Balogh Zoltán reumatológus főorvos az újságokból értesült, hogy fegyelmi indult ellene, és kitiltották Hévízről. Két évig pereskedett, megnyerte a pert, visszahelyezték az állásába, de már belefáradt a küzdelembe. A kutatási eredménye a porckopásról ott nyugszik a fiókjában.
Most a harmadik köteten dolgozik, melynek a fő címe továbbra is ugyanaz, alcíme: Vádirat.
Ebben a kötetben megírja, hogy ki mit tett Magyarország érdekei ellen, dokumentumokat mellékelve megnevezi név szerint azokat, akik 1962 és 1989 között Magyarország kirablásában részt vettek.
Kapolyi László arról is híres, hogy orosz kutatókkal felfedeztek nagy mennyiségű szenet, ünnepélyesem megnyitották a bányát, amelybe előzőleg hordattak néhány kamion szenet.
Az első és utolsó csille kigördült a szénnel, az oroszok felvették a kutatásukért a búsás jövedelmet. A szén meg sehol.
Kérdem én: meddig kell várni, hogy ezek a csavargó oroszok szolgái bíróságra kerüljenek? Ma milliárdosok, és börtön helyett bársonyszéken ülnek. A klikk ma is együtt van, és továbbra is az ország érdekei ellen tevékenykednek, a saját zsebük javára. Egyedül álló ország vagyunk a világon, ilyen nyílt rablást, talán még az afrikai diktátorok sem vittek végbe. Vajon mit szólna ehhez a rabláshoz a hágai nemzetközi bíróság?
Dr. Balogh Zoltán kiállásával nagy szolgálatot tett a nemzetnek.
Információ: www.katradio.hu 2008. december 20, Műpártoló 0:30. Az archívumban meghallgatható.
Vinczer S. Péter
Ma 2010. június 30., szerda, Pál napja van
ESTI KULISSZA – Szerda 18.30–18.55 Műsorajánló
Pártsemleges, de nem értéksemleges köztársasági elnökséget ígért Schmitt Pál az Országgyűlésben. Azt is jelezte: nem ellensúly, hanem egyensúly, a pártpolitikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója szeretne lenni. A baloldali véleményformálók viszont már most kételkednek…
- 1990. június 30-án a két német gazdaság egyesül.
Ekkor még valahol messze a Távol-Keleten, egy bizonyos Hongkong nevű városállamban aránylag nyugodtan telnek a napok, de már azért számosan szorongva gondolnak arra, hogy nem egészen egy évtized, s Kínához, mégpedig a népi Kínához fognak tartozni.