A nagy nyugdíjátverés! Nem a fiatalok tartják el a nyugdíjasokat!! - MindenegybenBlog
 |
| Kattintással kinagyítható |
https://drive.google.com/file/d/0B2oBUNY1-CBBSHlnMXNDS3NSSFU/view?usp=sharing
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyugdíj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyugdíj. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. május 26., csütörtök
A nagy nyugdíjátverés! Nem a fiatalok tartják el a nyugdíjasokat!! - MindenegybenBlog
https://drive.google.com/file/d/0B2oBUNY1-CBBSHlnMXNDS3NSSFU/view?usp=sharing
2011. november 22., kedd
Átalakítják a rokkantnyugdíjakat
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.
A Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter által jegyzett törvény rögzítené, hogy 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
A javaslat szerint a jövő évtől az lenne jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy attól kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a jelenlegi rendszer szerinti legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnének jogosultságot - derül ki az indítvány részletes indoklásából.
A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lennének megállapíthatók, ha az érintett az állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább 1.095 napon át volt társadalombiztosítása. Utóbbi azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.
A megváltozott munkaképességű emberek 2012-től két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Előbbiben azok részesülhetnének - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek,
utóbbit pedig azok kaphatnák, akiknek a rehabilitációja nem javasolható. A jogszabály kimondaná, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - amelynek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozogna -, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed például az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.
A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig a 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kellene szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehetne keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát.
Soltész Miklós szociális államtitkár néhány nappal ezelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón kifejtette: azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - 110 ezren -, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülőkre, akik 84 ezren vannak.
Közölte azt is, hogy az átalakítás nem érinti azt a 384 ezer embert, akik a nyugdíjkorhatár felett vannak, továbbá azokat sem, akik rokkantsági ellátásban részesülnek I-es és II-es csoportba besorolva. Azokat sem érinti - folytatta -, akik jelenleg átmeneti járadékban részesülnek, illetve akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak. Ők is ugyanazt az összeget kapják majd, mint eddig, rokkantsági ellátás néven - tette hozzá az államtitkár.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban - a beterjesztett javaslat alapján - bevezetnék az akkreditált munkáltató intézményét, felváltva ezzel "az oly sok kritikát kiváltó és esetenként egymásnak feszülő védett foglalkoztatók és akkreditált foglalkoztatók eddigi rendszerét" - olvasható az indoklásban.
Bevezetnék a rehabilitációs kártyát, amely - illeszkedve a Start-kártya rendszerébe - mentességet adna a munkabért terhelő munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól. A bányászokkal kapcsolatban a törvény úgy rendelkezne, hogy azok, akik 2011. december 31-én a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesültek, jövő év január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 1991-es kormányrendelet alapján járó bányászok egészségkárosodási járadékára lennének jogosultak.
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszer rokkantsági segélyben részesülők a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a továbbiakban is jogosultak lennének az ellátásra.
Kapcsolódó:
A Hír TV hírei
190 ezer rokkantnyugdíjas kap levelet
BL
Forrás: hírTV
2011. november 15., kedd 10:40
2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam a rokkantnyugdíj-rendszer átalakításával – mondta a Hír TV hétfő esti, Rájátszás című műsorában Soltész Miklós.
http://apps4.trilobita.hu/mch3_media/static/01/player/MediaPlayer.swf?code=0btx3p
http://www.jogiforum.hu/forum/16/4752
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16506&articleID=42130&ctag=articlelist&iid=1
2011. január 12., szerda
NYUGDÍJÜGYEK
Kik nyernek a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségével?
2011.01.11 19:20A kormány számításai szerint a következő években maximum 20-25 ezren tudnak élni a tavaly év végén elfogadott nyugdíjba meneteli kedvezményekkel - mondta az InfoRádiónak a Portfolio.hu elemzője. Szabics Zsolt szerint a 40 szolgálati év utáni nyugdíjazás azoknak jó, akik 18 éves koruk óta dolgoznak, gyakorlatilag megszakítás nélkül, ami alól legfeljebb a gyermeknevelési időszak a kivétel, ezt ugyanis honorálja a jogszabály.
2011-től nyugdíjba vonulhatnak azok a nők, akiknek van negyven év szolgálati idejük. A kormányzati számítások szerint ez komoly kiadásnövekedést jelenthet a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, amelynek a fedezetét a 0,5 százalékpontos járulékemelés teremti meg.
A jogszabály szerint legalább 32 év munkaviszony szükséges ahhoz, hogy igénybe lehessen venni ezt a kedvezményt, és emellé a gyermekek után maximum nyolc év járhat. Összesen kell a 40 évnek meglennie.
A törvény szerint a felsőoktatási tanulmányok, illetve a szakképzéssel eltöltött idő nem számít bele a 40 évbe, de a nyugdíj megállapításakor az 1998 előtt végzetteknél már számba veszik a nappali tagozaton eltöltött időt.
A Portfolio.hu elemzője azt mondta: átlagosan akár 5-6 éves kedvezmény is elérhető. Szabics Zsolt hozzátette: a kormány 25 ezer főt kalkulált, míg a Költségvetési Tanács 10 ezret, ugyanakkor a korábbi jogszabályok alapján is lehettek, lehetnek olyanok, akik a korhatár előtt igényelhetnek teljes jogú nyugdíjat.
Az elemző szerint azok, akik 18 éves koruk óta folyamatosan munkaviszonyban voltak és gyermekesek, biztosan nyernek az új jogszabállyal pár évet, ugyanakkor a diplomások elveszítenek a jogviszonyból négyet-ötöt.
A kormányzat egyébként mintegy 35-40 milliárd forintos plusz költséggel számolt a törvény kapcsán idén.
http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-405666
Kapcsolódó cikkek:
>>Hatalmas csalódás: csak ennyit fizetnek a nyugdíjpénztárak
- Megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása - http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-402927
- Negyven év munka után nyugdíjba mehetnek a nők - http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-401280
- Így csökkentenék a rokkantnyugdíjasok számát - http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-400321
2010. december 30., csütörtök
parlament törvény médiatörvény törvényhozás
>>MR1 - KOSSUTH RÁDIÓ - Krónika Bálint István MTI - 2010.12.21. 06:33<<
Részletekért kattints a címre.
Alább összefoglaló, címszavakban:
Részletekért kattints a címre.
Alább összefoglaló, címszavakban:
- Elfogadták a médiatörvényt
- Napirend előtt a benzinárról
- Szigorodnak a polgármesterek összeférhetetlenségi szabályai
- Elfogadta a Ház a Fidesz nyugdíjügyi politikai nyilatkozatát
- Új tartalékos haderő jön létre
- Megszűnik Kopits György megbízatása
- Az alkotmányba kerül az NMHH-elnök rendeletalkotási joga
- Negyven év munka után nyugdíjba mehetnek a nők
- Költségvetés: elfogadták a második körös módosító indítványokat
- Súlyponti kórházak, patikaalapítás
- Módosult a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény
- KRESZ-tanfolyam az interneten
- Újabb három hónappal meghosszabbítható a veszélyhelyzet
- Agrártörvények módosításáról döntött a Ház
- Nem tárgyalják újra a nyugdíjkorhatár emelését
2010. december 20., hétfő
Portfolio.hu: Morales elnök követi Orbán Viktorékat (?)
2010. december 16
Bolívia is azon országok sorába lépett, amelyek államosítják a tőkefedezeti nyugdíjrendszert. A lakosság nagy része ünnepli Evo Morales elnök bejelentését, amely az államosításért cserébe a nyugdíjazás jelentős kiterjesztését ígéri, és csökkentenék a nyugdíjkorhatárt is. A hivatalos állami nyugdíjrendszer 13 éve már egyszer már összeomlott a dél-amerikai országban, ekkor hozták létre a tőkefedezeti rendszert.
Evo Morales is csatlakozik a szerencsétlen nemzetközi trendhez – írja a bolíviai lépésről a Financial Times. Az elnök pár napja tett bejelentése szerint a 13 év alatt felhalmozott 4,5 milliárd dollárnyi nyugdíjvagyont teljes egészében államosítják, hasonlóan ahhoz, amit most a magyar kormány és két évvel ezelőtt Argentína is tett. A bolíviai pénztári eszközöket egy argentin és egy zürichi alapkezelő kezelte.
Egy másik trendnek viszont ellenszegül Evo Morales, ugyanis jelentősen csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, a férfiaknál 65 évről 60 évre, a nők számára 58 évre, egyes munkakörök esetében ugyancsak korkedvezményeket vezetnek be, például a bányászoknál.
A növekvő várható élettartam és a csökkenő termékenység a fejlett országokban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését kívánja meg, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatósága érdekében. A lakosság heves tiltakozása mellett a korhatár emeléséről döntöttek nemrég például Franciaországban is.
Emellett Morales megígérte azt is, hogy a nyugdíjjogosultságot kiterjesztik a lakosság 60 százalékára. Most először kapnának nyugdíjat például a taxisofőrök és a piaci kereskedők.
Bolívia helyzete azért nagyban különbözik a Magyarországitól, mutat rá az FT cikkírója. Bolívia jóval kevésbé támaszkodik a külföldi befektetőkre, ami a finanszírozást illeti, így kevésbé kell aggódnia attól, hogy külföldön mit szólnak a kormányzat lépéseihez.
A külföldi tőke hiánya egyben jobban ráutalja Bolíviát a hazai megtakarításokra, amit eddig például a nyugdíj megtakarítások alkottak, így ezek a pénztárak adták a finanszírozást a vállalati oldalon jelentkező forrásigényre. Ráadásul Bolívia hivatalos állami nyugdíjrendszere egyszer, 13 éve már összeomlott. Akkor hozták létre a tőkefedezeti rendszert, kitaposva a magánpénztárak útját.
A növekvő várható élettartam és a csökkenő termékenység a fejlett országokban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését kívánja meg, a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatósága érdekében. A lakosság heves tiltakozása mellett a korhatár emeléséről döntöttek nemrég például Franciaországban is.
Emellett Morales megígérte azt is, hogy a nyugdíjjogosultságot kiterjesztik a lakosság 60 százalékára. Most először kapnának nyugdíjat például a taxisofőrök és a piaci kereskedők.
Bolívia helyzete azért nagyban különbözik a Magyarországitól, mutat rá az FT cikkírója. Bolívia jóval kevésbé támaszkodik a külföldi befektetőkre, ami a finanszírozást illeti, így kevésbé kell aggódnia attól, hogy külföldön mit szólnak a kormányzat lépéseihez.
A külföldi tőke hiánya egyben jobban ráutalja Bolíviát a hazai megtakarításokra, amit eddig például a nyugdíj megtakarítások alkottak, így ezek a pénztárak adták a finanszírozást a vállalati oldalon jelentkező forrásigényre. Ráadásul Bolívia hivatalos állami nyugdíjrendszere egyszer, 13 éve már összeomlott. Akkor hozták létre a tőkefedezeti rendszert, kitaposva a magánpénztárak útját.
- Címkék:
- bolívia,
- nyugdíjreform,
- nyugdíjpénztár
2010. november 27., szombat
A hazugság jogfolytonossága – néhány gondolat a kedves és a címzetes nyugdíjasokhoz
Köszönettel tartozom a cikkért: Anyusch-nak
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!
Sokadjára vagyok kénytelen emlékeztetni egy húsz esztendővel ezelőtti tolvajlásra. Nyíltan tették, akár egy útszéli rabló. Nem Robin Hood, vagy Rinaldo Rinaldini módjára. Nem. Tarvágást hajtottak végre a pénzkezelő alapok között.
1989 decemberében a parlamentben szólásra emelkedett Németh Miklós, az akkori miniszterelnök. Szeme sem rebbent, amikor közölte a költségvetési vita kellős közepén, hogy a következő esztendőben, vagyis 1990-ben a költségvetés fog rendelkezni a nyugdíjkassza felett. Nemes egyszerűséggel beolvasztották sok millió magyar ember keserves izzadságából származó, és eladdig is az állam hasznára kamatozó kádári kevéskéjét.
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!
Ha mindenki jól meggondolja a fentieket, akkor világos, hogy ebben az országban nem csupán a közösből lopott az állam, amit a későbbiek is szentesítettek, hanem a magán emberek zsebében is vájkált. Megtették. Tény, és pont.
Tettük indoka a szerintük kezelhetetlen költségvetési hiány volt, ami államcsőddel fenyegette az országot akkor (nem mintha most nem ugyanaz a kísértés járná be az aranyozott oszlopok tövét a cifra falak mentén!). Mindössze szellemi képességeiket minősítették, ami – pénzügyes szakzsargonban kifejezve – amúgy régen elinflálódott.
Ebből egyetlen következtetés adódik. S mert a számok makacs dolgok, jó, ha minden magyar a tudatába vési a következőt.
Aljas ideológiai szemfényvesztés, hogy a következő nemzedéknek kell létrehozni azt az értéket, amiből a mindenkori nyugdíjakat az állami garancia mentén a magyar állam havonta köteles kifizetni. Nem, azt a pénzt húsz éve ellopták a televízió nyilvánossága előtt. A sok poshadt agyú szénvegyület pedig igent nyomott erre a gazemberségre.
Önöket egytől egyig meglopták!
Igaz, nem először, de ott és akkor végleg, teljesen kiforgatták az utolsó fillérig. És itt következik az ördögi része az aljasságnak. Nevezetesen ettől kezdve a költségvetést úgy firkantották – nem tervezték!, mit nekik tervezés? csak bivalybőr legyen – hogy eszükbe sem jutott annak az összegnek egyetlen fillérjét valaha is törleszteni, és a kamatokról nem is szóltunk.
Igaza volt Wöeres Sándornak a „Jóslás a trágyaözönről” című írásában, amikor azt fejtegette, hogy a ganajnak nincs hová elfolyni, ezért csak egyik helyről a másikra tologatják az emberek a bűzös kupacot és hordják és hordják egyik rakást a másikra.
Így vagyunk ezzel a pénzügyek dolgában. Ezért nálunk a pénznek mégis van szaga. Méghozzá nem is nyomdai szaga! Telemocskolták a munkánk értékét!!!
Állandóan és folyamatosan szajkózva hazudják, azért kell ezt vagy azt megszorítani, hogy jövőre is legyen nyugdíjra pénz.
Már elég régóta hazudják. Ez a hazugság jogfolytonossága. Kétezer év után új jogfilozófiát szült a magyar parlament. Itt a törvénytelenség mégis szül jogot.
Lopni és lopni hagyni. Klasszikus, nem? Ismerős? Mi az hogy? Nagyon is!
Egyébként pedig változatlanul az a véleményem, hogy minden állami tolvaj bitorlónak, csalónak behegesztett rács mögött a helye.
Ferencváros, 2010. november 25.
Lengyel Károly
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!
Sokadjára vagyok kénytelen emlékeztetni egy húsz esztendővel ezelőtti tolvajlásra. Nyíltan tették, akár egy útszéli rabló. Nem Robin Hood, vagy Rinaldo Rinaldini módjára. Nem. Tarvágást hajtottak végre a pénzkezelő alapok között.
1989 decemberében a parlamentben szólásra emelkedett Németh Miklós, az akkori miniszterelnök. Szeme sem rebbent, amikor közölte a költségvetési vita kellős közepén, hogy a következő esztendőben, vagyis 1990-ben a költségvetés fog rendelkezni a nyugdíjkassza felett. Nemes egyszerűséggel beolvasztották sok millió magyar ember keserves izzadságából származó, és eladdig is az állam hasznára kamatozó kádári kevéskéjét.
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!
Ha mindenki jól meggondolja a fentieket, akkor világos, hogy ebben az országban nem csupán a közösből lopott az állam, amit a későbbiek is szentesítettek, hanem a magán emberek zsebében is vájkált. Megtették. Tény, és pont.
Tettük indoka a szerintük kezelhetetlen költségvetési hiány volt, ami államcsőddel fenyegette az országot akkor (nem mintha most nem ugyanaz a kísértés járná be az aranyozott oszlopok tövét a cifra falak mentén!). Mindössze szellemi képességeiket minősítették, ami – pénzügyes szakzsargonban kifejezve – amúgy régen elinflálódott.
Ebből egyetlen következtetés adódik. S mert a számok makacs dolgok, jó, ha minden magyar a tudatába vési a következőt.
Aljas ideológiai szemfényvesztés, hogy a következő nemzedéknek kell létrehozni azt az értéket, amiből a mindenkori nyugdíjakat az állami garancia mentén a magyar állam havonta köteles kifizetni. Nem, azt a pénzt húsz éve ellopták a televízió nyilvánossága előtt. A sok poshadt agyú szénvegyület pedig igent nyomott erre a gazemberségre.
Önöket egytől egyig meglopták!
Igaz, nem először, de ott és akkor végleg, teljesen kiforgatták az utolsó fillérig. És itt következik az ördögi része az aljasságnak. Nevezetesen ettől kezdve a költségvetést úgy firkantották – nem tervezték!, mit nekik tervezés? csak bivalybőr legyen – hogy eszükbe sem jutott annak az összegnek egyetlen fillérjét valaha is törleszteni, és a kamatokról nem is szóltunk.
Igaza volt Wöeres Sándornak a „Jóslás a trágyaözönről” című írásában, amikor azt fejtegette, hogy a ganajnak nincs hová elfolyni, ezért csak egyik helyről a másikra tologatják az emberek a bűzös kupacot és hordják és hordják egyik rakást a másikra.
Így vagyunk ezzel a pénzügyek dolgában. Ezért nálunk a pénznek mégis van szaga. Méghozzá nem is nyomdai szaga! Telemocskolták a munkánk értékét!!!
Állandóan és folyamatosan szajkózva hazudják, azért kell ezt vagy azt megszorítani, hogy jövőre is legyen nyugdíjra pénz.
Már elég régóta hazudják. Ez a hazugság jogfolytonossága. Kétezer év után új jogfilozófiát szült a magyar parlament. Itt a törvénytelenség mégis szül jogot.
Lopni és lopni hagyni. Klasszikus, nem? Ismerős? Mi az hogy? Nagyon is!
Egyébként pedig változatlanul az a véleményem, hogy minden állami tolvaj bitorlónak, csalónak behegesztett rács mögött a helye.
Ferencváros, 2010. november 25.
Lengyel Károly
Nemzeti InternetFigyelő
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)