Annyi mindent elmondott és még többet megélt - Nyerges Attila (Ismerős Arcok) portré - PestiTV

Annyi mindent elmondott és még többet megélt - Nyerges Attila (Ismerős Arcok) portré - PestiTV

Ki ne hallotta volna a Nélküled című dalt? A Kárpát-medencei magyarság legmegindítóbb szerzeményét. Az Ismerős Arcok slágerét majdnem 50 millióan tekintették meg eddig a legnagyobb videómegosztó portálon. A dunaszerdahelyi DAC labdarúgó csapata himnuszaként énekli. Nyerges Attila szövegeinek minden sora a hazaszeretetről szól. A sikeres zenész mégsem tud igazán boldog lenni, fiatal korában egy szörnyű tragédia törte ketté az életet. Kisgyermek volt még a fia, amikor életét vesztette. Nyerges Attila őszintén vallott élete nehézségeiről. A példaképpel Bohár Dániel beszélgetett. Mi vagyunk a magyarok.

Újra keresi a rendőrség a romagyilkosságok felbujtóit – A halálbrigád vezetője állítja: jobbikos körök támogatták őket – PestiSrácok

Újra keresi a rendőrség a romagyilkosságok felbujtóit – A halálbrigád vezetője állítja: jobbikos körök támogatták őket – PestiSrácok: Újra nyomozást rendelt el a rendőrség a romagyilkosságok elvarratlan szálai ügyében, a PestiSrácok.hu információi szerint ebben az eljárásban az esetleges felbujtókat, finanszírozókat és tettestársakat keresik. Úgy tudjuk, a nyomozás megindítása összefüggésben áll azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elítéltje, Kiss Árpád több információval segíthette a hatóságokat. A férfi egyébként szerdán levelet is küldött portálunknak. Ebben arról ír, hogy a […] 

 

Újra keresi a rendőrség a romagyilkosságok felbujtóit – A halálbrigád vezetője állítja: jobbikos körök támogatták őket 

 

Forrás: https://pestisracok.hu/ujra-keresi-a-rendorseg-a-romagyilkossagok-felbujtoit-a-halalbrigad-vezetoje-allitja-jobbikos-korok-tamogattak-oket/ 

 

 

Kiss István és Kiss Árpád érkezik a romagyilkosságok tárgyalására. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu AZ ALVILÁG TITKAI 

2020-05-20 

PÁMER DÁVID 

Újra nyomozást rendelt el a rendőrség a romagyilkosságok elvarratlan szálai ügyében, a PestiSrácok.hu információi szerint ebben az eljárásban az esetleges felbujtókat, finanszírozókat és tettestársakat keresik. Úgy tudjuk, a nyomozás megindítása összefüggésben áll azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elítéltje, Kiss Árpád több információval segíthette a hatóságokat. A férfi egyébként szerdán levelet is küldött portálunknak. Ebben arról ír, hogy a Jobbikhoz közel álló körök tippekkel és anyagi támogatással segítették a halálbrigádot. Nem ez az első, amikor Kiss a politikát is belekeverte a hat áldozat halálával végződött bűntettbe. Emlékezetes, korábban arról számolt be, hogy a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban. 

A cigánygyilkosságok elvarratlan szálai ügyében, a Pest Megyei Főügyészség felügyeletével folytat nyílt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismeretlen tettesek ellen – tudta meg a PestiSrácok.hu. A hatóságok információink szerint ebben az eljárásban az esetleges felbujtók, finanszírozók és tettestársak után kutatnak. Úgy tudjuk, a halálbrigád vezetőjének tartott Kiss Árpádnak eredhetett meg a nyelve, aki szerdán még levelet is küldött portálunknak, de erről később. 

Frissítés! Megkeresésünkre a Pest Megyei Főügyészség megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomoz a romagyilkosságokkal összefüggésben. Hangsúlyozták, hogy az eljárás jelenleg felderítési szakban van, azaz az ügynek még nincsenek gyanúsítottjai. 

 

A ROMAGYILKOSSÁGOK 

 

Ismert, a romagyilkosságok ügyében született vádirat szerint Kiss Árpád első-, Kiss István másod- és Pető Zsolt harmadrendű vádlott 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a „rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre romák lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti „problémára”. Többször tartottak lőgyakorlatot, majd az elsőrendű vádlott 2008. július 2-án két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára. Ugyanazon év július 21-én késő este az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott Galgagyörkön sörétes és golyós fegyvereikből tüzet nyitottak az általuk kiválasztott házra, de sérülést senkinek sem okoztak. A piricsei támadást szintén a három vádlott követte el 2008. augusztus 8-án. 

 

APÁT ÉS FIÁT IS MEGGYILKOLTÁK 

 

Ezen a helyszínen a fegyvereken kívül Molotov-koktélt is használtak. Az egyik égő épületből menekülő sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A támadássorozat 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán folytatódott, itt Kiss Árpád lőtt a kiszemelt, romák lakta házra; senki sem sérült meg. Szeptember 29-én a három főből álló csapat Tarnabodon lőtt rá egy romák lakta utcában lévő több házra, de senkit sem sebesítettek meg. A félresikerült akció után alig egy hónappal Nagycsécsen, a község szélén álló házakra dobtak Molotov-koktélt, majd sörétes fegyvereikből lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban ketten meghaltak, egy ember nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az első- és a másodrendű vádlott Alsózsolcán folytatta a támadásokat; itt nem éjjel, hanem késő délután, a Sajó túlpartjáról lőttek, életveszélyesen megsebesítve egy férfit. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön dobtak Molotov-koktélt a kiszemelt ház padlására és egyik szobájába. Az égő épületből menekülő apára és két gyermekére a másodrendű vádlott nyitott tüzet. A férfi és négy és fél éves kisfia meghalt, a másik gyermek súlyosan megsérült. 

 

A gyilkosságok végrehajtói súlyos büntetéseket kaptak, de a felbujtók és a tettestársak eddig homályban maradtak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu 

 

A következő, tiszalöki támadásba sofőrként Csontos István negyedrendű vádlottat is bevonták, mert úgy vélték: négyen még eredményesebbek lehetnek. 2009. április 22-én a házából kilépő roma férfit az elsőfokú ítélet szerint szerint Kiss Árpád lőtte mellkason. 2009. augusztus 7-én Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol a golyóval átlyukasztott ajtó mögött egy gyermeket sebesítettek meg, míg anyját az ágyában lőtték agyon. 

 

Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg a tiszalöki és kislétai gyilkosságnál sofőrként segédkező Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket. 

 

KIPAKOLT AZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT 

 

A több éve jogerősen lezárult romagyilkosságok ügyében, már a vádlottak elfogása után is felvetődött: a négy férfinek több segítője is lehetett. A nyomozás és a tárgyalássorozat azonban nem adott választ a rejtélyre, így csupán találgatások láttak napvilágot. Erre adhat választ a nemrég elrendelt rendőrségi nyomozás, igaz, a gyilkosság-sorozat további, eddig meg nem válaszolt kérdései tekintetében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyszer már végzett titkos vizsgálódást, ám akkor nem került sor nyílt nyomozás elrendelésére. Csupán a besenyszögi fegyverrablásban folyt a romagyilkosok ismeretlen társai ellen hajsza, de már azt az eljárást is megszüntették. 

 

A vádlottaktól lefoglalt egyik besenyszögi vadászfegyver. Fotó: Police.hu 

 

Az elsőrendű elítélt ügyvédje – Józsa Edina – útján levelet küldött portálunknak, amelyben többek között arról írt, hogy szerinte a szerepek máig nem tisztázódtak és az igazán kényes kérdések eddig nem kerültek terítékre. Úgy tudjuk, a férfi több tanúvallomást is tett a tippadókról és a finanszírozókról, valamint arról, hogy a tatárszentgyörgyi gyilkosságnál másik személy volt az elkövető. Mindezek hitelességét a hatóságoknak kell majd természetesen ellenőrizniük. Kiss Árpád szerint a felbujtók, akik megúszták a felelősségre vonást, „önkormányzati tisztséget kaptak és vidéken lapulnak”. 

Mint írta, 

“az alapeljárás során egyértelműen körvonalazódott a fajgyűlölő propaganda és a bűncselekmény sorozat közötti konkrét összefüggés. A fajvédő propaganda a Jobbik politikai terméke. Aki előállította és terjesztette, azt büntetőjogi felelősség terheli. A problémás kistelepülések a gyűlöletbeszéd és a Magyar Gárda felvonulások által lettek célponttá”. 

Hozzátette azt is, hogy 

a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultra radikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Laborc Sándor, később Ficsor Ádám irányítása alá rendelt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta – 

 írta levelében Kiss Árpád. 

Az NBH-val kapcsolatban az elsőrendű elítélt azt is megjegyezte, hogy szerinte visszafogták az ismert radikálisok szoros ellenőrzését. 

Ebbe a sorba illeszkedik az a manipuláció is, hogy megtiltották Kiss István elítélt telefonbeszélgetéseinek a lehallgatását 

– tette hozzá Kiss Árpád, aki utalt arra a már nyilvánosságra került botrányra, hogy  a 2004 óta ellenőrzés alatt álló Kiss István megfigyelését éppen akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor fegyverbeszerzésre készült. Ez, az elsőrendű elitélt szerint az akkori szocialista kormányzat utasítására történt. A „szakmai” hibát még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte és elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket. Kiss Árpád az ügy kulcsmomentumának nevezte levelében, hogy Gyurcsány Ferenc és politikus-társai megjelentek a sorozatgyilkosság egyik tárgyalásán.  A látogatás azért is különös volt, mert az előzetes tervek szerint aznap kellett volna folytatnia a vallomását Csontos István negyedrendű vádlottnak, ám a férfi pont aznap, a volt kormányfő jelenlétében jött rá, hogy nincs több mondanivalója.  

 

Csontos István valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte Fotó: PestiSrácok.hu 

 

A NEGYEDRENDŰ A KBH EMBERE VOLT 

Csontos Istvánról tudni kell, hogy valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Noha a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel a romagyilkosságok ügyében, mégsem adott át semmilyen általa tudott információt Csontosról a nyomozó hatóságnak. A kapcsolatot a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is tagadta: a Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elől is eltitkolták. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felveti a KBH korábbi vezetőinek felelősségét. Mivel a romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és egyik tanúként meghallgatott munkatársa, ezért büntetőeljárás indult. A bűncselekményben az elhárítótiszt akkori főnökei is közreműködhettek. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt egyébként végül vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség négy katonai titkosszolgával szemben, de a zárt ajtók mögött zajló ügyben végül mindenkit jogerősen felmentettek. 

 

Az elsőrendű vádlott szerint a Gyurcsány-kormány a káoszban volt érdekelt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu 

A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy Kiss Árpád perújítást is kezdeményez, és abban a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig – saját hatalmának megtartása reményében – csaknem polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. A PestiSrácok.hu információi szerint a perújítási indítványban több új bizonyítékot is megnevez Kiss és jogi képviselője, Józsa Edina. Erre egyébként szükség is, van, mert perújítást csak akkor rendel el a bíróság, ha az előkerült új bizonyítékok érdemben változtathatják meg a jogerős ítéletet. Azt persze meg kell jegyeznünk, hogy gyakran előfordul, hogy jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek keresik meg a nyomozó hatóságokat különböző indokokkal, ám ebben az esetben értesülésünk szerint Kiss Árpád releváns információkkal is tudta segíteni a nyomozókat.  

A Kiss Árpáddal készült korábbi interjúnkat itt elolvashatják. 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

Mensáros László színészlegendánk felemelő története

Előbb Rákosiék, aztán Kádárék zárták börtönbe – 

Forrás: http://pestisracok.hu/elobb-rakosiek-aztan-kadarek-zartak-bortonbe-mensaros-laszlo-szineszlegendank-felemelo-tortenete/

„Az ügyvédem szerint valószinüleg vissza kell még ülnöm egy pár hónapot, node nem érdekes a dolog inkább a börtön, mint egy";Kaméliás hölgy" előadás" – mondja és nevet” – jelentette Szabó „Képesi” István Mensáros Lászlóról 1959 tavaszán. A színészt ekkoriban ítélte 2 év 2 hónapra a bíróság az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepe miatt. Mensáros László biztosan nem volt boldog, fiának írt visszaemlékezése szerint félt, és már saját tehetségében sem volt biztos. Emberségét viszont végig megőrizte, hitét a börtönben találta meg, ahol – saját és Tolnay Klári visszaemlékezése szerint is – jobb emberré vált. A sok ügynök, vérbíró, ávéhás és munkásőr, hamis és valódi forradalmár mellett szükségünk van valódi, emberi, nem hamis hérosszá dagasztott hősökre is. Ilyennek érzem Mensáros Lászlót. „Augusztus 4. Fiacskám! Megszakítom a fentieket. Ma inkább panaszkodni vágyom, mint gondolkozni. […] Úgy érzem, mintha a tétlenség üres órái kiszívnák minden gondolatomat, érzésemet, képességeimet.

Néha csak álomnak tűnik, hogy valamikor állítólag jó színész voltam, és azontúl voltak elképzeléseim mindenről, ami a színházat illette.

Ma semmim sincs, úgy érzem, ha arra kerülne a sor, hogy megint valami jót játsszak, nem tudnám eljátszani. Mintha nem is én lettem volna az, aki Debrecenben annyit dolgozott, tanult, tervezgetett. […]

Hiába járok és élek egyre óvatosabban, egyre növekvőbb félelemben, mintha csak állandóan figyelnének.

[…] Súlyosbította helyzetemet rendőrségi ügyem is. Beláthatod, az ilyesmi nem egyszerű dolog. Az ember idegrendszerét az ilyen megpróbáltatás olyan mértékben igénybe veszi, hogy bármennyire is sikerül egy ideig lelki fölényét és nyugalmát megtartania, előbb-utóbb engednie kell idegrendszer túlfeszítettségének. Azt az ilyen összeomlás után az ember újból regenerálódik. Úgy ébred fel belőle, mint egy gennyes fekély felfakadása után.” (Részlet Mensáros László: Intelmei fiához, Péterhez című írásából).

Latinovits Zoltán, Mensáros László és Gózon Gyula színművészek az Aranysárkány című film forgatásán / Fotó: Fortepan.hu

A fenti bejegyzést legendás színészünk 1958 nyarán jegyezte le, alig több mint két héttel ezután, augusztus 22-én tartóztatták le Budapesten, a testvére lakásán. A családja e borzasztóan nehéz időszakban Debrecenben élt. A visszaemlékezések szerint ezt megelőző kihallgatására barátja, pályatársa, Tolnay Klári kísérte be a Markó utcába.
Nem véletlenül idézték be: Mensáros László kiemelkedő szerepet játszott Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban (és utána is), tagja volt a városi forradalmi bizottmánynak, és kulcsszerepe volt abban, hogy színházban nem fajultak el az események. Ezt még a vele szemben elfogult bírósági ítéletben is elismerték.

 Mensáros a Gyűjtőfogházban összekerült a zseniális Darvas Ivánnal, akivel színházi esteket szerveztek. Nem sokáig. „A fővárosból vonaton szállították Debrecenbe. A kísérő őr – szabályellenesen – nem bilincseli meg a művészt, az utasok előtt nem akarja nehéz helyzetbe hozni, Mensáros pedig becsületszavát adja, hogy nem szökik meg. A debreceni börtönbe 1958. augusztus 26-án fogadják be. A 497-189 törzsszámot kapja” –írták arra az 1990-es interjúra alapozva, amit Ablonczy László, Mensáros életének, ’56-os szerepének avatott kutatója készített a színészlegendával.

Tüntetők az Alföld palota előtt / Forrás:Debreceni Városi Könyvtár

Látjuk, hogy a színészt viszonylag későn érte el a megtorlás, de nem véletlenül. Meg volt tervezve az egész, lépésről-lépésre: „1958. június 16-án, amikor Nagy Imrét kivégezték, őrületes döbbenet ült rám, de fel nem merült bennem, hogy a dolgok csak most kezdődnek– mondta az előbb említett Ablonczy Lászlónak már 1990-ben (forrás Arcanum.hu). – Ma már tudjuk, az országos közhangulatra vártak.” Ablonczy: „És Kádárék megnyugodtak: elkezdhetik a bosszúhadjáratot”. Mensáros:
„Igen, most már úgy látták, bátran előszedhetik az összes kis csirketolvajt is.”CSIRKETOLVAJOKAT ÖSSZEGYŰJTENI, HORTHYSTÁKAT KIVÉGEZNICsirketolvaj. (Nagyjából egy évvel ezelőtt követte el Kádár János emlékezetes kirohanását az Ideiglenes Intéző Bizottságon:„körmenetben kell [a volt „horthystákat”] bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni.”). Mensáros körül már 1958 tavaszától szorult a hurok. Ablonczy remek tanulmányához (és az abban idézett korabeli iratokhoz) fordulok: „1958. március 29-én […]Debrecenben >Összefoglaló-jelentés< készült >Mensáros László ügyében<. Az iratból kitűnik: a debreceni forradalmi bizottmány más tagjai ellen folytatott korábbi nyomozásban többen >Mensárosra mint hangadóra hivatkoztak<.Formálódott a rágalom-dramaturgia, mert a jelentés megállapítja: >… cselekménye bizonyítható, így a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel büntetési tétele 5–15 évig terjedhető börtön<. Egy megjegyzés is olvasható az irat végén:Mensárost már őrizetbe kellett volna venni, de: >készülő magyar filmben szerepet játszott, így az őrizetbe vételből kimaradt. […] <”.A Fortepan.hu-nak hála láthatjuk azokat a fotókat, amelyek 1957-ben, Fábry Zoltán: Bolond április című filmjének forgatásán készültek.

Felirat hozzáadása

Kép a filmforgatásról / Fotó: Fortepan.hu

A képen túllépve, az időben visszalépve, megállapíthatjuk, hogy Mensáros Lászlót ’56 előtt sem hordta tenyerén a kommunista diktatúra. Bár a tehetséges fiatalember már 1946-tól színészetet tanult – közben a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház ösztöndíjasa lett –, hiába került „polgári származásával”éppen Várkonyi segítségével a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, onnan 1949-ben politikai okokra hivatkozva eltávolították.
Ezután 1949. november 17-én Körmendnél tiltott határátlépést kísérelt meg, de letartóztatták, és 13 hónap börtönbüntetést kapott. Szombathelyen, majd a kaposvári börtönben raboskodott, kisfia és felesége közben otthon várták.A tehetséget így sem lehetett elnyomni, 1952-ben Debrecenbe került, ahol 1957 szeptemberéig Csokonai Színház tagja volt. A debreceni forradalmi napokról Fülep Tibor újságíró írt hiánypótló munkát (tényleg, valahogy így kell elképzelni egy főszereplőket megszólaltató, bátor, ugyanakkor nem elfogultművet) ebből világosan megismerhetjük az eseményeket. Természetesen a bírósági iratokat is mankóként használhatjuk, ezeket az ÁBTL egyik dossziéjában találtam, amikor teljesen más kerestem, de világosan kiderül a sorokból Mensáros szerepe:
„A vádlottnak a debreceni >Forradalmi Bizottmány< ülésein több felszólalása hangzott el. – Azt, hogy pontosan mikor szólalt fel megállapitani nem lehet, csak azt nagyjából, hogy milyen kijelentések voltak.Felszólalásai feltétlen uszitóak voltak, amelyeken hangoztatta, hogy >a szovjet csapatok azonnal hagyják el Magyarország területét, a Forradalmi Bizottmány addig ne ismerje el Nagy Imre kormányát, amíg szovjet csapatok vannak Magyarország területén. Beszédében utalt arra: >hogy a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok Budapesten tüzet nyitottak a szabadságharcosokra.”Mensáros azt is hangoztatta, hogy „Magyarországról anyagi javakat, élelmet, gépeket, urániumot szállitottak ki ellenszolgáltatás nélkül, vagy csekély értékü ellenszolgáltatásért. A volt magyar kormány a szovjet kormány utasitására elzárta az utat a fejlett nyugati kultúra elől, az MDP. alá volt rendelve az SZKP.-nak. Követelte a varsói szerződés felbontását, –”.

Mensáros László / Fotó: Mensaros.hu

Azt hiszem egyet érthetünk abban, hogy a színész még a bírósági irat szerint is csak az igazat mondta el. „[…] követelte vádlott, szinte szinészi mozdulatokkal hangsulyozva mondókáját, hogy az Államvédelmi Hatóság tisztjeivel és sorkatonáival szemben egyaránt radikálisan járjanak el és kijelentette, hogy>itt valami sötét aknamunka folyik, mert az ÁVH.-ok nemzeti szinü szalaggal takarják el a kék szint a sapkájukon és géppisztolyosan, oldalkocsis-motorkerékpárral járöröznek az utcákon. Addig nem lesz békesség, míg ezek fegyveresen járkálnak az utcán. […] <”.KIRAKTÁK A TÉESZCSÉS SZERELEM DALNOKÁTVoltak egyéb bűnei is: „A szinházi >Forradalmi Bizottmány] 1956. november 1.-én határozatot hozott Péteri Lajos függetlenitett szakszervezeti funkcioniárus elbocsátására kommunista magatartása miatt. […]”. Ne restelljük leírni, hogy az eltávolított elvtársban egy elfelejtett nagy költőt, ködlovagot tisztelhetünk, erre a versre az Arcanum varázslatos folyóirat-adatbázisában találtam rá:
„Tszcs-ben arattunk tegnap, Tűzkévéket szórt a meleg nap Ránk s a forró eltikkadt tájra – Gondoltam rád kis, szőke lányka.”Péteri Lajos rímfaragó funkcionárius verse az Építünk debreceni folyóiratban jelent meg, 1952-ben, de nyilván nem „kultúrarombolásért” távolították el Mensáros Lászlóék.

 A művész a tárgyaláson szembesült azzal, hogy mennyien (köztük sok színész) vallottak ellene. „Elmondhatom: sok kolléga vallomása meglepett – mondta erről a már idézett 1990-es interjúban. – Valószínűleg nem tudták, hogy ez valamikor az én kezembe juthat. A későbbiekben senkinek nem tettem ezért szemrehányást.De fönntartottam magamnak azt a jogot, hogy akik megérdemlik, azoknak majd nem fogok köszönni.És nagyon csodálkoztak ezen, amint visszahallottam.” Ablonczy: „Hosszú volt a lista?” „Hosszú. De egyébként nem foglalkoztam velük, semmiféle bosszú nem élt bennem. Én úgy fogtam fel, hogy a Jóisten ezt így akarta, ezen az úton nekem végig kell menni, és én ezt nem akartam feszegetni”.TÖBB SZÍNÉSZ VALLOTT ELLENE
A bírósági iratok szerint Csorba László alezredes, Mervó Zoltán, Zeke László és Pogány Árpád is terhelő adatokat mondott Mensárosra, de a legszélsőségesebb vallomást az iratokban kommunistaként ismertetett Angyal Sándor és Siménfalvi Lajos művészek tették. Tény, hogy – ha minden igaz – a hajuk szála sem görbült. Igazságot nem tehetünk, az mindenesetre különös, hogy a többiek közül a debreceni „események” sűrűjébe keveredő Mervó Zoltán 1958. október 6-án jogerősen egy év nyolc hónap börtönbüntetést kapott, de már 1958. november 3-án szabadult. Tehát egy hónapot sem volt bent. Lehet, hogy más oka volt, első látásra mindenesetre furcsa.

Angyal Sándor / Fotó: Operett.network.hu/

 Ha őket megemlítettük, feltétlenül ki kell emelnünk Kerekes Gábor (a debreceni opera művésze) szerepét is. Ő kifejezetten védte Mensárost: „Kerekes tanu hangsulyozottan emelte ki a vádlott >baloldali< magatartását. Ez az állitás csupán a tanú nem tisztánlátására és elfogultságára jellemző” – söpörte le a bíróság:„Nem csupán fasiszták fáradoznak a népi demokratikus rend megváltoztatásán, de azon fáradozik a munkáshatalom mindenrendű és rangu ellensége.”MENSÁROS: CSÖNDESÍTENI A SZÉLSŐSÉGEKETAz világos, hogy a színész mindkét szélsőség ellen fellépett, 1990-ben erről is szimpatikus önkritikával beszélt: „Voltak, akik a rendszer teljes fölbomlását ajánlották, nagyon komoly fölszólalások hangzottak el. Három embert tudok, aki él, vezető pozícióban van, aki ezeken jelen volt, s aztán a tárgyaláson is tanúsította, hogy hogyan történtek a dolgok.Ma szégyellem, de a jó ég tudja, mitől, valóban hittem, hogy népi demokrácia. Én mindig amellett álltam, hogy ez a rendszer életképes. Hogy ez a rendszer teljesen életképtelen, arra később jöttem rá.Abban a helyzetben úgy éreztem szükségét, hogy csöndesíteni kell a szélsőségeket. Legalább színházon belül.”A bírósági ítéletetben erről ezt írták: „A debreceni Csokonai Szinházban az ellenforradalom idején különféle csoportosulások voltak. Volt egy baloldali csoport, idetartoznak a kommunisták, volt egy szélsőséges jobboldali csoport. [Nyilván az ő értelmezésükben szélsőséges – szerk.] Görbe Jánossal az élen és volt a vádlotték [Mensáros Lászlóék] csoportja, amelyik bár egyetértett a rendszerváltozással, de elitélte a szélső jobboldali csoport fasiszta izü kirohanásait és törekvéseit.”

Görbe János / Fotó: Manda.hu
De nem adják föl a harcot, csak nem olyan eszközökkel folytatják, mint addig. Arról teljes mértékben letesznek, mondta, hogy vezető szerepet játsszanak a magyar politikában. Le kell vonniuk a tanulságot.”

MUNKÁSTANÁCS ÉS SZTRÁJK

A művész azok közé tartozott, akik a szovjet hadsereg bevonulása után sem adták fel a küzdelmet. Ítéletében kulcsszerepet játszott, hogy részt vett a debreceni munkástanács „szervezkedésben”. „Rövid idő múlva meghallottam, hogy Pesten a munkástanácsokat kezdik szervezni, éppen Kádár intenciójára. Akkor én ezt saját felelősségemre elkezdtem Debrecenben, úgy, hogy elmentem az embereket megkérdezni, hogyan indítsuk meg a munkástanácsokat. Vass Imrével [ Vass Imre MÁV ellenőr 5 év börtönt kapott – MG] beszéltünk erről.

A színész tagja volt annak a küldöttségnek is, amelyik a forradalmi napokban Budapestre ment. „Mentünk a Parlamentbe, de Nagy Imrével nem sikerült beszélni – mondta ugyanebben az interjúban. – Nagy Imrét láttuk, amint szép lassan, komótosan bejött, odamentek hozzá emberek, beszélgetett velük; aztán láttuk Maléter Pált. Losonczy Géza fogadott bennünket. Arra határozottan emlékszem, milyen megnyugtatóan beszélt.

Elmondta: ők, kommunisták, belátják, hogy nem sikerült az országot vezetniük. Nem érett meg a helyzet arra, hogy a kommunisták átvegyék az uralmat. Elrontották a dolgot, ezt be kell látniuk, már megoldás nincs, mint egy kisebbségbe visszavonulni, mint ahogy mindig is voltak, és átadják a terepet.

Nagyon sok helyen jártunk, Kiss Tamásra emlékszem, Nagy Jánosra, Kulinékra [Kulin László]. Nem tudom, hogy honnan szedtük a neveket, címeket. Iskolákba mentünk.

A pesti munkástanácsokat szervezni kezdték, így az embernek az volt az érzése, hogy valamiféle változás fog történni. Ez decemberig tartott” – emlékezett az interjúban.
Ez és a sztrájk súlyos ítéletében is kiemelt szerepet kapott. Az iratok szerint Szedő Lajos színész lakásán „szervezkedtek”, ott találták ki, hogyan fognak sztrájkolni.

KÉT ÍTÉLET KÖZÖTT bUDAPESTEN

Mensáros Lászlót ekkor 2 év hat hónapra ítélték, de ügyét 1958 decemberében a feljebbviteli tárgyaláson visszatették első fokra, ezután szabadlábon védekezhetett, és visszatért Budapestre. Tavasszal, 1959. április 9-én a debreceni megyei bíróság – a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében –négy hónappal mérsékelte korábbi büntetését, és 2 év 2 hónap börtönre ítélte. Ezután a Legfelsőbb Bíróság döntésére vártak.

Korábbi kutatásomból tudom, hogy ekkoriban találkozhatott Szabó „Képesi” István filmrendezővel, akit nem sokkal korábban szervezett be az állambiztonság. A múltjával nyilvánosan soha szembe nem néző Oscar-díjas rendező ezt jelentette:

„Mensáros László szinész – aki az ellenforradalommal kapcsolatos politika bünügyben vád alatt áll, szabadlábon védekezik. Jelenleg Budapesten tartózkodik, testvére – akivel nyáron egy nyaralóhelyen voltam – bemutatott neki az Egyetem espressoban. Filmekről szóló semleges beszélgetés után kijelentette, hogy nem játszott szivesen Pesten. Egy kedves szerepe volt csak, az >Anna Frank< Pétere, a többi csak olyan, hogy szivesebben ült börtönben, mint játszott. Kérdésemre, hogy mit vár a tárgyalástól, azt válaszolta:

Az ügyvédem szerint valószinüleg vissza kell még ülnöm egy pár hónapot, node nem érdekes a dolog inkább a börtön, mint egy >>Kaméliás hölgy<< előadás< – mondja és nevet. Nagyon jó a hangulata.

Megjelent a főiskola Lumpácius Vagabundusz főpróbáján és nagyon vidáman viselkedett. Egy régi ismerőse ment el mellette, s csak hüvösen köszönt. Mensáros gúnyosan megjegyezte: ;Fél idejönni hozzám”. 

 A színész nyilván szerepet játszott. Nem hinnénk, hogy annyira jó volt a hangulata akkor, amikor már minden menthetetlennek tűnt, amikor százával akasztották fel a forradalmárokat, legyenek azok „fasiszták”vagy „kommunisták”. Ettől függetlenül jellemző Szabó István tartótisztjének értékelése: „Ugy látszik Mensáros biztos az enyhe itéletben, ezért viselkedik ilyen arcátlanul.” (Jelentés Budapest, 1959. május 5.). Enyhe ítéletről szó sem volt: a 2 év 2 hónapot 1959. szeptember 15-én a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa helyben hagyta. Az előzetesben töltött hónapokat beszámítva, a művész végül 1960. július 20-án szabadult Márianosztráról.

 Kiegészíti ezt a hullámzó élettörténetet, hogy Mensáros László a fogságban „tért meg”. Addig sem volt ateista, de bent minden megváltozott, Tolnay Klári szerint is jobb emberré vált. Mensáros maga így írt erről: „És akkor, 1958 őszén a debreceni börtönben, ahol az egyik cellából a másikba helyezgették át az embert, egyszer csak összekerültem egy katolikus plébánossal. Sokat beszélgettünk és vitatkoztunk egymással. A keresztény hit igaz megértéséhez és átéléséhez ekkor még nem volt igazi affinitásom. Ez a pap minden reggel titokban misézett a cellában, felhasználva az édesanyja által küldött szőlőt és kovásztalan kenyeret, amit élelmiszercsomagban kapott. Egyik nap így szólt hozzám: – Holnap reggel az utolsó misémet mondom, mert megvonták a csomagkedvezményemet, holnapra marad még egy szőlőszem és egy kovásztalan kenyérdarabocskám. Ha részt akarsz venni ezen a misén, előtte meggyóntatlak.

Ez a felszólítás olyan volt számomra, mintha maga Jézus kínálná fel nekem a lehetőséget. Megrendítő hatással volt ez a nyilvánvalóan nem véletlenül kialakult helyzet. Döntenem kellett.
És akkor rájöttem, hogy nem filozofálgatni és okoskodni kell, vannak titkok, amelyeket el kell fogadni. Jézust nem logikával, hanem feltétlenül odaadással és szeretettel kell követni.Gyóntam, megáldoztam. […] Ez az utolsó mise az én utolsó lehetőségem is volt arra, hogy visszatérjek és segítségével megváltozzam.”(Részlet a „Lázadó voltam” című írásból).

 Kint a többi ötvenhatossal együtt sokáig a kitaszítottak életét élte. Mégis megtalálta az útját. Újabb részlet Ablonczy László 1990-es interjújából: Ablonczy: „Amikor kijöttél, a kollégák hogy viselkedtek?” Mensáros:„Sehogy, mert nem találkoztunk.

Amikor a Lónyai utcában dolgoztam, senki sem keresett meg, kivéve Latinovitsot.

Én se kerestem senkit, tudomásul vettem a helyzetemet, nem érintkeztem senkivel.”Ablonczy: „Az emberek befogadtak a börtön után?” Mensáros: „A Lónyai utcában írni-olvasni nem tudó emberekkel dolgoztam a pincében, ahol patkányok szaladgáltak. Ennél mélyebb már nincs. Ott is visszahúzódtam. Könyveket vittem, és olvastam. Borzasztó diskurzusok folytak körülöttem. Két hónap múlva, egy téli napon, egyszer csak megszólal valaki:Mondd meg már, mit olvasol, baszd meg. Olyan jó ez? Mi ez? Olvass már föl valamit!És elkezdődött az, hogy rendszeresen föl kellett olvasnom. Készültem mindennap, mint az előadóestre, Shakespeare-darabokkal, Arany János-, József Attila-, Szabó Lőrinc-versekkel, Shaw-darabokat olvastam fel, aztán az Oidipuszt és az Élektrát – elképesztő hatással!Mindegyiket egy kicsit magyaráztam. Ha én ezekén nem megyek keresztül, nem hiszem, hogy ez az átalakulás létrejött volna.”

 Mensáros Lászlót hosszú vezeklés után visszafogadta a “szakma”, még megélhette a rendszerváltást, emlékezetes szerepet kapott Nagy Imréék újratemetésén. Utólag olvasva különösen visszatetsző, hogy a Népszava Démon és angyal volt című cikkel emlékezettnagy színészünkre. Mácsai Pál színész-rendezőt idézték: „Mácsai szerint démoni és angyali alak volt egy személyben. Nem vált el benne a sötét és a világos lélek”.

Írták, mondták ezt Mensáros Lászlóról abban a közegben, ahol egy Major Tamást, egy Kardos Györgyöt csupán „ellentmondásos” emberként jellemeznek.Ha arra gondolunk, hogy Mensáros Lászlót nem lehetett sem szélsőjobboldalisággal, sem társutassággal vádolni, talán megértjük, honnan jöttek ezek a jelzők. Hadd zárjam soraival a cikket: „A szeretet mindenki számára kötelező, kemény gyakorlat naponta, minden olyan órában, amikor az ember mások megértésével, meghallgatásával, figyelmességgel, tapintattal, alkalmazkodással, megbocsátással és végső fokon önzetlen segítséggel kerül szembe. Ez a küzdelem idestova harminc éve tart bennem, kisebb-nagyobb eredményekkel.” (Részlet a Lázadó voltamból).

Lejáratás és bomlasztás - Film - A Hálózat – …egy újabb PestiSrácok.hu Multiszájt honlap…

Lejáratás és bomlasztás

Ügynöknek bélyegzett ellenzékiek, ellenzékieknek tűnő ügynökök.
Huth Gergely és Kerekes András filmje a kommunista állambiztonság aljas, máig kiható módszereiről…

A Hálózat – …egy újabb PestiSrácok.hu Multiszájt honlap…

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Százmilliárdok, ingatlanok százai tűntek el a rendszerváltás zűrzavarában, az MSZ(M)P-t akkor és azóta sem kérte számon senki. A nagy játékosoknak meglett a jutalmuk: az MSZ(M)P-vagyon kijátszásában kulcsszerepet játszó Hován Gábor a kétezres években a Főtáv vezérigazgató-helyetteseként tündökölt, s végül az összes kétes ügy felmentéssel zárult. S bár a hírhedt Next2000-botrány miatt 1989-ben nem tudták kiszervezni a balatoni üdülőkomplexumokat, a Gyurcsány-kormány alatt sikerült elkótyavetyélni a híres balatonaligai ingatlanegyüttest. Megvizsgáljuk a szocialista evolúciót: avagy hogyan váltak profivá az amatőrök… 

MEZŐ GÁBOR – Hamvas Intézet

Sorozatunk előző részében felelevenítettük, hogyan próbálta az MSZ(M)P részvénytársaságokba kiszervezni a vagyonát. Többek között 2641 (!) ingatlanát. A párt 1989-es „újjáalakuló” kongresszusán (ekkor vedlett át MSZP-vé) egyértelműen fogalmaztak. „Ez évben – egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok formájában – különböző vállalkozásokba fogtunk, ami a vagyon üzleti célú hasznosítását jelenti a vállalkozásokra létrehozott gazdasági szervezetnél (pl. a Next 2000 KFT – amely afigyelem középpontjába került – létrehozásának módját a 7. sz. melléklet tartalmazza). A cél az volt, hogy pótlólagos anyagi forrást biztosítsunk a párt működési feltételeihez. Eznem jelent tulajdoni, illetve kezelő jogi változást!” – írták a Hamvas Intézet által felkutatott iratban. Nagy fájdalmukra azonban az egyik legfontosabb vállalkozásuk, a hírhedtté vált Next 2000 még abban az évben elbukott.

RÉGI IDŐK: AZ SZDSZ LEPLEZTE LE AZ MSZ(M)P-T

Nézzük az MSZMP finom megfogalmazása szerint „a figyelem középpontjába került” kft. sorsát. Akkora botrány tört ki a céggel kapcsolatban, amely az MSZMP vagyonmentését is megnehezítette. Az MSZMP ’89 közepén bukott le: az ekkor még valóban szabad madárnak tetsző SZDSZ – hol volt még a 1994-es „árulás”, majd azt követő agónia – augusztus 26-án gyűlést szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen hangoztatták, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát, Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza. Az SZDSZ – a jó ügy érdekében – valószínűleg kihasználta már akkor is erős sajtókapcsolatait, szinte az összes komoly napilap foglalkozott az MSZMP trükkjével(itt megtekinthető az összeállítás). A „modellváltásra” készülő pártnak védekeznie kellett.

SZÓ SINCS MAGÁNTULAJDONRÓL, KÉREM SZÉPEN!

A Next Kft. ügyvezető igazgatója, Járni János (aki az MSZMP Borsod megyei Bizottsága pártgazdasági szervezetének vezetője volt – tehát pártszinten egy „senki”, egy stróman, ennek megfelelően semmit sem lehet találni róla a világhálón) persze próbálta cáfolni a vádakat. „Szó sincs arról, hogy az MSZMP KB magántulajdonba akarja adni a közvagyont” – magyarázta. Párttársa, Hován Gábor(az MSZMP gazdálkodási osztályának helyettes vezetője) sajtótájékoztatón (itt meg lehet nézni a felvételt) utasította vissza, hogy bármilyen vagyonátmentésről lenne szó. Elmondása szerint nem is értette a felháborodást, mivelcsupán „a fenti vagyon használati jogának átengedéséről” volt szó, hiszen a párt „vagyontárgyai” állami tulajdonban vannak 1977 óta”. (Lábjegyzet helyett jegyezzük meg, hogy a közvélemény jelentős része csak Hován nyilatkozatából értesülhetett az MSZMP ’77-es lépéséről. A párt már akkor átíratta vagyonát az államra – ezzel azért megtartva saját magának –, valószínűleg azért, hogy kezelésének költségeit az államra hárítsák).

Ügyes trükk ’77-ből / Forrás: Hamvas Intézet

HOVÁN DIADALÚTJA: A NEXTTŐL A FŐTÁVIG

Hován komolyabb figura volt a sakktáblán Járninál, ennek megfelelően később sem engedték el a kezét. A kétezres években például a Főtáv vezérigazgató-helyettese voltMSZP-kormány alatt. (Ezen a felvételen az MSZP Mérnök-utcai székházában tart előadást a gázról). Felettese, Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgató jóval többet szerepelt ahírekben: 2010-ben – már a kormányváltás után –egyenesen a cégházból vitték el a rendőrök. Kovácsot száznyolcvan milliós hűtlen kezeléssel gyanúsították, s bár tavaly a bíróság minden vád alól felmentette (ez történetünkben visszatérő momentum), az ügyészség fellebbezett.

Felmentve /Fotó: Nava.hu

OTROMBA TRÜKK: NÉGYSZÁZSZOROS TŐKEEMELÉS

Visszatérve a Nexthez és 1989-hez. A társaságot 2,9 millió forintos alaptőkével hozta létre az MSZMP, de ezt az összeget néhány nappal később ennek négyszázszorosára, egészen pontosan 1 milliárd 165 millió 270 ezer forintraakarták emelni. Miért volt erre szükség? A társasági törvény előírása szerint a kft.-ék alapításakor a törzstőke jelentős részét készpénzben kellett befizetni, de mivel a milliárdos ingatlanvagyonhoz képest nem volt elég készpénze a pártnak (vagy nem akarták bevallani, kockáztatni), ezért kellett ehhez a trükkhöz nyúlnia. Sikertelenül.

MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet

NEM TUDTÁK KIJÁTSZANI AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNYT

A Next 2000 megalapításának időzítésével egyébként aföldtörvény tervezett módosítását akarták kijátszani, megelőzni. A vállalatot 1989. június 23-án hozták létre, majd június 28-án nyújtották be a tőkeemelési kérelmet. Éppen két nappal később, június harmincadikán hagyta jóváaz Országgyűlés a földtörvény módosítását, amely többek között kimondta, hogy társadalmi szervezet (például az MSZMP) nem ruházhatta át másra a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát. Végül az új törvénynek megfelelően – némileg mégis meglepő módon: jogszerűen– a budapesti cégbíróság július 14-én elutasította a Next tőkeemelési kérelmét a módosított földtörvényre hivatkozva.

RIADALOM AZ MSZMP-BEN, CSAK PEREKET NE!

Bár az MSZMP vezetői nyilván nem örültek a bukásnak, attól még jobban féltek, ha a Next 2000 ügye polgári peres eljárásban a bíróságra jut, az precedenst jelenthet, és akár még az is megtörténhet – azokban a “zűrzavaros időkben” – hogy a többi vállalatnak, társaságnak (azaz a vagyon jelentős részének) is búcsút mondhatnak. Erről egészennyíltan fogalmaztak az MSZMP elnökségének írt tájékoztatóban („a Next 2000 Kft. ellen indított polgári per esetleges következményeiről”): „Fentiek alapján pontosan körvonalazható, hogy az Ellenzék egyes csoportjai és a FJF(Független Jogász Fórum – a szerk.) meglehetősen demagóg módon próbálják a jelenlegi tények alapjántámadni az MSZMP vagyonát, ugyanis, ha fent kifejetett álláspontjuk jogerős bírói ítéletben nyerne megfogalmazást, az azt jelentené, hogy – függetlenül a NEXT 2000 kft-től – valamennyi MSZMP vállalkozás, társaság jogellenes… ez esetben természetes jogkövetkezmény még, hogy a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet vissza kell állítani”. Tehát túl sokat buknának az elvtársak. Éppen ezért gondoltak a jövőre is: ugyanebben az iratban már saját jogászcsoport felállítását tervezik, hogy azzal hatékonyan védekezzenek a támadások ellen. Kiváló jogászoknak azóta sincsenek híján…

Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet

A JÓ „KOMMUNISTÁK” NEM TUDTAK SEMMIRŐL SEM

A történet ismeretében nem meglepő, hogy a frissen megalakult – szeplőtlen fogant – MSZP elnöksége 1989. november huszonharmadikán úgy döntött, hogymegszünteti a Next 2000 Kft. működését, átadja az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet. Ezzel veszítettek kevesebbet. Novák Zoltán az interneten is elolvasható művének (Az MSZMP Budapesti Reformköre)hatodik részéből az is kiderül, hogyan próbálták magukatmosdatni az MSZMP reformerei, mondván: nem is tudtak erről az egészről, és amúgy sem kérték ki a véleményüket. Az iratok alapján Pozsgay Imréék persze többször ellentmondásba kerültek önmagukkal. (Ez sem ment meg minket attól, hogy az elmúlt években végignézzük aPozsgay, Szűrös Mátyás-féle társaság rehabilitálását. A konzervatív sajtó egy részének tálalásában ők lettek a „jó kommunisták”. Vagy ahogyan az utcán fogalmaznak keresetlen, ám találóbb kifejezéssel: díszkomcsik.)

HOVÁN: MIT NEKÜNK NEXT, VAN MÁSIK!

Novák könyvében Hován neve is felbukkan, az MSZMP egyik főgazdálkodója a Next 2000 bukása kapcsándicsekszik a többi vállalattal. „A Népszabadság az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakról megkérdezte Hován Gábornak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének a véleményét. Hován nemcsak a Next 2000 Kft. tevékenysége szervezésének a leállítását utasította el, hanem dicsekedve elmondta, hogy az első ilyen kft. nem Budapesten, hanemVeszprémben jött létre (az előző cikkünkben már bemutatott Cimbriana kft. épp veszprémi… – a szerk.) az ottani pártbizottság kezdeményezésére, és azt is jelezte, hogy ezek szervezése más megyékben is megtörtént, illetve több helyütt folyamatban van. Külön kiemelte, hogy az MSZMP balatonföldvári és tihanyi üdülőit már két éve fizetővendégekkel töltik meg”.

Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS

Hován magabiztossága bántó, ugyanakkor érthető. Bár aNext 2000 elbukott, a többi céget már nem sikerült elgáncsolni. Továbbra sem tudni pontosan, mi történt a több mint kétezer ingatlannal. Az Állami Számvevőszéknevetséges vizsgálatát már említettük, azóta sem történtsemmilyen lépés a számonkérés felé.

A GYURCSÁNY-VILLA ÉS BREZSNYEVÉK NYARA

Nézzük egyetlen ingatlan példáját, az egyik legismertebbesetet. Bár Gyurcsány Ferenc megúszta a balatonőszödi telepből kihasított „Gyurcsány-villa” ügyét (bővebben itt) is, az ex-miniszterelnök neve egy másik botrányos körülmények között értékesített üdülőkomplexum, abalatonaligai kapcsán is felmerült. Szimbolikus ingatlanegyüttesről van szó, hiszen a kommunizmus éveiben Balatonaligán gyűlt össze a szocialista-kommunista világválogatott (Brezsnyev, Castro és természetesen Rákosiék, Biszkuék, Kádárék is szívesen nyaraltak itt).

Télen is népszerű… /Fotó: Fortepan.hu

EVOLÚCIÓ: AZ MSZMP-NEK NEM, GYURCSÁNYNAK SIKERÜLT

A közel ötven hektáros vízparti ingatlan-komplexumot a Next 2000 Kft. 1989-ben 244 millióért vette át – áron alul – majd – mivel kötelezték rá – visszaadta az államnak. Ezután többször is sikertelenül próbálták eladni, ez végül aGyurcsány-kormány alatt sikerült. 2007-ben vette meg az izraeli érdekeltségű Pro-Mot Hungária Ingatlanhasznosító Kft., írd és mond: mindössze 4,5 milliárd (más források szerint ötmilliárd) forintért. A Nemzeti Nyomozó Iroda a sokakat felháborító ügyben (hosszabb cikk itt, rövidebb itt) 2010-ben hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot. A gyanú szerint a kincstári vagyonkezelő szervezet részben áron alul, részben engedély nélkül adta el az üdülőkomplexumot.

MINDENKI FELMENTVE, NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ

Az ügy lezárása nem meglepő: 2011-ben a rendőrségmegszüntette a Club Aliga privatizációja ügyében a nyomozást. A beszerzett szakértői vélemények alapján megállapították, hogy a mintegy ötmilliárd forintos vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár. S bár kiderült az is, hogy a Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda atermészet védelméről szóló törvényt megkerülve, azilletékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel, a rendőrség szerint ez csupán fegyelmi vétség. Nem az ő hatáskörük. Talán odaküldhették volna még azÁllami Számvevőszéket is. Írhattak volna egy újabb felettébb hasznos, százoldalas jelentést...