Rendőri túlkapások: „ügyek százaiban kellene kimondani a semmissége

Rendőri túlkapások: „ügyek százaiban kellene kimondani a semmissége:

'via Blog this'
Nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírákat, akik hamis rendőri jelentések alapján vádoltak meg, illetve ítéltek el a 2006. őszi eseményeket követően olyan személyeket, akiket valójában az egyenruhások bántalmaztak – ezt a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezető bírája közölte a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

Völgyesi Miklós azt mondta: az ügyeket vizsgáló igazságszolgáltatási szervek nem látnak okot arra, hogy perek induljanak ezekben az esetekben. A szakértő szerint ugyanakkor több száz olyan ügyben kellene kimondani a semmisséget, amikor rendőri túlkapások történtek és mégis a sértetteket vonták felelősségre.

„Az Alkotmánybíróságon két és fél évig tartó eljárás eredményeképp, és most már a harmadik tárgyalás eredményeképp született meg a döntés, ennek pedig az a lényege, hogy azt a több szerv és bírák által a törvény alkotmányellenességét állító panaszokat az alkotmánybíróság megtárgyalta és 11:3 arányban elutasította, azaz azt állapította meg, hogy a semmisségi törvény alkotmányos” – fogalmazott Völgyesi Miklós.

„Ügyek százaiban kellene kimondani a semmiséget”

• facebook
• twitter
• link
• embed

A volt tanácsvezetővel készült teljes beszélgetés itt tekinthető meg.

2006-os események: ismét tárgyalni fogják

Két hét múlva újraindulhatnak a 2006. őszi semmisségi ügyek a bíróságokon. A Hír Televízió információi szerint ugyanis az alkotmánybírák nem találták alaptörvénybe ütközőnek a semmisségi törvényt. Közben több mint 3 millió forint kártérítést ítélt meg jogerősen a bíróság egy 73 éves férfinak. Az ítélet szerint 2006. október 23-án jogtalanul tartották fogva és bántalmazták a rendőrök.

 Címkék

Völgyesi Miklós, semmiségi törvény, Magyarország élőben

IMF-törvény, avagy az alkotmányellenesség utólagos megállapítása

IMF

"Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza alapján, az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében).

A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon.

A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon.

A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban. A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon;

A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon."

AGRIA Ba-Mat Kft. "fa" tulajdonosai
PEPSZOLG KFT. TULAJDONOSAI
ECOPREVENT Gazdasági Szolgáltató Kft.

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére
Budapest, 2011.december 29.
Tárgy: Alkotmányjogi panasz

Tisztelt Alkotmánybíróság!

A tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. tv-re is hivatkozással, az 1989. évi 32. tv. (Abtv.) 1. § d) pontja és a 37. §-a szerinti rendelkezések alapján alulírottak tisztelettel nyújtunk be

alkotmányjogi panasz

-t, a Magyar Népköztársaság által 1982. május 06. napján hazánkban kihirdetett 1982. évi 6. törvényerejű rendelet Alkotmányban és további törvényekben biztosított jogokat is sértő volta miatt.

Az Abtv. 37. §-ában rögzítettekre figyelemmel az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványunk útján javasoljuk az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet és az arra alapuló állami irányítás egyéb jogi eszközének teljes megsemmisítését.

Előzmények:

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valutalap (továbbiakban: NVA /IMF/) 1945.12.27. napján hatályba lépett - 1969.07.28-i, 1978.04.01-i hatállyal módosított - alapokmányát hirdette ki hazánkban, amely alapokmány elfogadásáról szóló okirat a tvr-ben nevesített Magyar Népköztársaság részéről az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál került letétbe helyezésére 1982. május 6-án.

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakasza rögzíti a NVA jogállását, miszerint
"Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik,
  hogy:
(i) szerződéseket köt;
(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;
(iii) bírói eljárást kezdeményez."

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikke rögzíti továbbá a NVA mentességeit és kiváltságait. Ezek értelmében a NVA mentes
- a Bírói eljárás alól,
- az egyéb hatósági intézkedés alól,
- az Irattárak létesítése alól,
- a Vagyontárgyak korlátozásai alól,
- az Adó alól.

Az 1949. évi XX. tv. (Alkotm.) a 1982. évi 6. tvr. kihirdetésékor kimondta;
"A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek." (61. § /1/ bek.)

Az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint:

"Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a köztulajdon és a magántulajdon között.

Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, ..."
Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány 1989.10.23-ától hatályos szövege alapján tiltott mindennemű megkülönböztetés a személyek között bármely bírósági eljárásban.

Köztudomású tény, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben 2004-et megelőzően éveken át jogharmonizációs eljárás folyt, amely keretében egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról születtek döntések, törvények.

A Polgári Törvénykönyv 76. §-ának szövegét a 2004. január 27-én hatályba lépett 2003. évi CXXV. tv. 37. §-a alapján módosították, amely eredményeként a törvény mondja ki;
"A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, ..., valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése."

A Ptk. 76. §-át is módosító 2003. évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, miszerint

"Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás."

A törvény 8. §-a kimondja, miszerint
"Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt" tulajdonságai (a-t pontban felsoroltak szerint) "miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban."

A törvény 10. § (2) bekezdése kimondja, miszerint
"Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít."

A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdeti ki 1993.06.15-én. A törvénnyel kihirdetett 1950. évi Római Egyezmény 14. cikkelye rögzíti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, miszerint
"A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani."

Az 1982. évi 6. törvényerejű rendelet IX. cikkének 2. szakaszában rögzítettek szerint az NVA Alapokmányának hazánk általi elfogadása alapján 1982.05.06-ától biztosított az NVA részére hazánkban is szerződések kötése, ingatlan és ingó tulajdonok szerezése és az efölötti rendelkezés, továbbá a bírói eljárás kezdeményezése.

Ugyanakkor az NVA részére a támadott tvr. útján biztosított mentességek és kiváltságok szerinti mentességek - álláspontunk szerint azt eredményezik, hogy a Magyarországon kiváltságok és mentességek biztosítása mellett tevékenységet folytató NVA-val szemben sérül minden más személy Alkotmányban biztosított azon joga, hogy "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, ...". Megítélésünk szerint sérül azon Alkotmányos alapjog is, miszerint "Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."

Előzőekből következik véleményünk szerint a pontosan megjelölt NVA kiváltságaival és mentességeivel egyező jogok gyakorlásából kizárt, arra nem jogosult bármely hazánkban élő / működő személy tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése folytán a hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés tilalmának is a folyamatos megsértése.

Az Alkotmányjogi panaszunkban előadottak alapján tisztelettel indítványozzuk, hogy a T. Alkotmánybíróság a fent megfogalmazott indítványunknak adjon helyt.

Tisztelettel:
      TEMPO Párt
      Nagy Lajos
      Dr.Kazinczki Tibor
      Minda Zoltán
      Keller István
      Minda Zoltán több ezer sértett és károsult hitelező nevében a Ptk. 484. §-a alapján
      Tempo Párt megbízás nélküli ügyvivő

Csatlakozási lehetőség levélben itt (név, e-mail, település, foglalkozás):
admin@nemzetihirhalo.hu

Dr. Balsai István jelentése 2006. okt.23.-ról 04277.pdf (application/pdf objektum)

Link
http://www.parlament.hu/irom39/04277/04277.pdf


144 oldal.

Műsorajánló - Hírek

DÉLI KULISSZA – Csütörtök 12.30-12.55 Műsorajánló

http://www.lanchidradio.hu/musorajanlok/deli_kulissza_%E2%80%93_csutortok_12301255_musorajanlo_20110831

Arccal a bank felé! Új tartalmat kapott a szocialista vasútfejlesztésre kiadott jelszó. Fogát összeszorítva törleszt az állam, az állampolgár, a vállalkozás és az önkormányzat, holott annak idején annak a tudatában vették fel hiteleiket, hogy "nincs ingyenebéd".

DÉLI KULISSZA: 2011. szeptember 1-én, 12.30-12.55-ig - Műsorajánló
Ismétlés: este fél 7 után

A szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita

E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu

Az adósok azonban a korábban megszokott normál visszafizetésre gondoltak, azt nem kalkulálták bele, hogy hitelezőik úgy srófolják a tartozást, hogy az végeláthatatlanul dagadjon, adósrabszolgasággal fenyegetve még az unokákat is. A megfelelési kényszer hihetetlen dolgokat szül az adósok részéről: a futamidőhosszabbítás, árfolyamgát, átütemezés, kisegítő kölcsönök felvétele mellett már van olyan javaslat is, amely a cafeteria rendszer választékába betenné a devizalapú hitelek törleszthetőségét is. Az adósok tehát nagyon is tudják, hogy "nincs ingyenebéd".

De egyre többen vannak, akik még ezekkel a technikákkal sem bírják az iramot. És csatlakoznak a kétkedők táborához, ahhoz amely kétségbe vonja az egyre növekvő törlesztőrészletek korrektségét, amely eleve hibásnak ítélte a devizahitelek magyarországi elburjánzását. Megnyugodhatnak az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság kéthetente ülésező tényfeltáró munkájában, vagy az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak irott levelek erejében?

A stúdióban: Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetemen a Blackfriers Hall tanára.

***

Sukoró: Bajnai ismét tanúvallomást tett

Bajnai Gordon szerint a sukorói King’s City beruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, az egymilliárd dollárosra tervezett fejlesztés mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre közvetlenül a Velencei-tó partján, és évente több millió turistát vonzott volna Magyarországra. A volt kormányfő meggyőződése, hogy a magyar államot nem érheti kár a sukorói kaszinóberuházás miatt, a bíróság ugyanis vagy jogszerűnek ismeri el a telekcserét, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt.
(...)

A Népszava számolt be arról, hogy szerdán és csütörtökön ismét kihallgatja Bajnai Gordon volt miniszterelnököt a Sukoróra tervezett beruházással kapcsolatos, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség. Bajnait 2010 márciusában is kihallgatták, és egy 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvári termében tartott egyeztetésről kérdezték, amelyen Gyurcsány és Bajnai mellett a befektetők - többek között Joav Blum és Fred H. Langhammer - vettek részt.

(MTI)

***

Nagyobb megbecsülést ad az új közoktatási törvény

A jövőre életbe lépő közoktatási törvény egyik nagy erénye a pedagógusok becsületének visszaadása – jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a váci Cházár András Többcélú Közoktatási Intézményben szerdán tartott megyei tanévnyitó ünnepségen.

... ha az iskolákban rend, fegyelem és kemény munka tapasztalható, akkor Magyarország ismét dolgos, eredményes és virágzó ország lesz.

A kereszténydemokrata politikus aláhúzta: e cél jegyében látott hozzá a kormány tavaly nyáron az új közoktatási törvény kimunkálásához, majd bejelentette: szerda délelőtt elfogadták a törvény alapkoncepcióját.(...)

Egyebek mellett elmondta, hogy a jogszabály visszaadja az iskoláknak a nevelő funkciót, és ezt a célt a nevében is hordozza majd. Új nemzeti alaptanterv készül kevés választható tankönyvvel, megszűnik a tanárok megalázó helyzete, s nő a megbecsülésük a szakmai, jogszabályi és anyagi háttér megteremtésével. Az államtitkár azt mondta, hogy remélhetőleg ismét „gyémántcsiszolónak” érezhetik majd magukat az oktatók, míg a szülőket a nevelésben való partnerségre és a gyermekeikkel esténként folytatott nagy beszélgetésekre kérte....

• Tovább>>

(MTI)

***

Hatályba lép a módosítás, 15 alkotmánybíró lesz

Csütörtökön lép hatályba az az alkotmánymódosítás, amely az alaptörvény januári életbelépését megelőzően szükséges átmeneti rendelkezésként 15 tagúra növeli az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát.

Az Országgyűlés 2011. június 27-én választotta alkotmánybírává Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt betöltetlen volt. Az új alkotmánybírók mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól.

Tovább>>

***

Iránt megelőző csapás éri?

A francia elnök figyelmeztette Iránt, hogy megelőző csapás célpontjai lehetnek nukleáris létesítményei, mert egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az iszlám köztársaság katonai és nukleáris törekvései.

• Tovább

Románia állampolgárai kimenekítését tervezi Szíriából

Románia állampolgárai kimenekítését tervezi Szíriából - jelentette be szerdán Bukarestben az ország külügyminisztere.

• Tovább

Megalakult a szlovákiai magyar Fiatal Írók Köre

Megalakult a szlovákiai magyar Fiatal Írók Köre (FÍK), amely a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) mellett fog működni - közölték az MTI pozsonyi irodájával az alapítók szerdán.

• Tovább

Római kori szarkofágba botlottak Óbudán

Római kori szarkofágot tártak fel Óbudán, a Raktár utcában egy beruházást megelőző ásatások során az Aquincumi Múzeum archeológusai Anderkó Krisztián ásatásvezető régész irányításával: a lelet az elsődleges vizsgálatok szerint a IV. századból származik.

• Tovább

Szent István előtti palota nyomaira bukkantak Zalaváron

Valószínűleg a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori(?!)  kőpalotájának nyomaira bukkantak az idei ásatások során Zalavár-Várszigeten.

• Tovább

Hol a bányarém?

A legszebb bányamanót és bányarémet is keresik a 3. Bányarém Fesztiválon szombaton és vasárnap Salgótarjánban, a nógrádi megyeszékhelyen az egykori bányászvárosok képviselői csilleemelésben és csillekerék tartásban mérhetik össze erejüket.

• Tovább

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját hétfőn az Országgyűlés.

A képviselők titkos szavazással – szeptember 1-jei hatállyal – választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.

A voksolás eredménye szerint Dienes-Oehm Egon 268 igen és 78 nem, Balsai István 265 igen és 81 nem, Pokol Béla 298 igen és 50 nem, Szalay Péter 263 igen és 85 nem, Szívós Mária pedig 263 igen és 82 nem szavazatot kapott. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt.

Az MSZP már korábban közölte, nem támogatja az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt megválasztását. Az ellenzéki párt képviselői a voksolás eredményének ismertetésén sem vettek részt. A Jobbik – a párt alelnökének korábbi szavai szerint – egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta, a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem. A megválasztott alkotmánybíróknak Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelen lévő frakcióvezetők gratuláltak. Az LMP képviselői nem vettek részt az alkotmánybírák megválasztásában, a szavazólapokat sem vették fel, az eredmény ismertetésén azonban jelen voltak.

Az Ab elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn terjesztette a Ház elé az alkotmánybíró-jelöltek névsorát tartalmazó javaslatát. A testületben az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt kapta meg a szükséges támogatást. Közülük négyet a Fidesz jelölt, egyet, Dienes-Oehm Egont, a KDNP. A tizenöt tagú jelölőbizottságban – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kellett kapnia az alkotmánybíró-jelölteknek ahhoz, hogy a parlament szavazhasson róluk.

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen. Az új alkotmánybírók mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. Az Ab létszámbővítését kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-től.

„Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű – az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező – testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit” – írták korábban a fideszes előterjesztők.

Az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emiatt a most megválasztott alkotmánybírák közül Balsai Istvánnak le kell mondania országgyűlési képviselői posztjáról, s így Budapest II. kerületében – ahol a politikus tavaly áprilisban egyéni mandátumot szerzett – időközi választást kell majd tartani.

Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság múlt keddi üléséről, amelyen a testület meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket, akik előző nap a jelölőbizottságban megkapták a szükséges támogatást. A két ellenzéki párt képviselője – Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről – azzal indokolta a kivonulást, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölőbizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatta. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.

(Forrsás: MTI)

Kapcsolódó cikkek

• Az Ab függetlensége változatlanul garantált