HunHír.Hu-információ
A XIII. ZSINAT 2009.március 11-i második ülésén a „Beszámoló az Elnökség intézkedéseiről” 8. tárgysorozati pontja tárgyalásakor, mint a ZSINAT rendes tagja szereztem tudomást arról, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége ( Főtiszteletű Dr. Bölcskei Gusztáv lelkészi és Dr. Nagy Sándor világi elnök) a Vértesaljai Református Egyházmegye Bírósága 3/2008. számú határozata ellen – mely határozatával az Egyházmegyei Bíróság Nt. ifj. Hegedűs Loránt lelkipásztor urat a fegyelmi vétség alól felmenti – fellebbezéssel élt.
Ugyanekkor szereztem tudomást arról, hogy a Zsinat Elnökségének fellebbezését a Dunamelléki Református Egyházkerületi Bíróság Elnöksége el is bírálta és a 2009. február 27-én kelt határozatával az Egyházmegyei Bíróság 3/2008. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás megismétlésére utasította.
2009. március 11-én a zsinati ülésen tudtam meg azt is, hogy a Zsinat Elnöksége nem csak fellebbezéssel támadta a Vértesaljai Református Egyházmegye Bírósága 3/2008. sz. határozatát, hanem az ellen felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett a Zsinati Bíróságnál.
Amint a fentiekről tudomást szereztem, nyilvánvalóvá vált előttem, hogy ifj. Hegedűs Loránt lelkipásztor fegyelmi ügyében az Egyházmegyei Bíróság felmentő határozatának meghozatalát követően a törvénysértések egész sorát követték el.
1.)Kiemelésre kívánkozik, hogy az Egyházmegyei Bíróság határozata ellen – az ügy érdemét illetően – csak a Vértesaljai Egyházmegye Jogtanácsosa valamint ifj. Hegedűs Loránt panaszlott és jogi képviselője Dr. Nemes Árpád ügyvéd jelenthetett volna be fellebbezést.
Miután az Egyházmegyei Bíróság határozatát, annak kihirdetését követően úgy az egyházmegyei jogtanácsos, mint a panaszlott és jogi képviselője tudomásul vették és a fellebbezési jogukról lemondtak, az ügy érdemét – azaz ifj. Hegedűs Loránt felmentését – illetően az Egyházmegyei Bíróság 3/2008. számú határozata nyomban jogerőre emelkedett.
Az MRE Zsinatának Elnöksége csak a határozat azon része ellen volt jogosult fellebbezni, mellyel Őt az elsőfokú bíróság az eljárással felmerült költségek megfizetésére kötelezte.
Az MRE Zsinatának Elnöksége ennek megfelelően csak az iránt nyújtott be fellebbezést, hogy a bíróság mentesítse Őt az eljárási költségek megfizetése alól.
Tény az, hogy az MRE Zsinatának Elnöksége fellebbezésében hivatkozik arra is, hogy álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban több olyan eljárási szabálysértés is megállapítható, melyek az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indokolják. Többek között arra hivatkoztak, hogy a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, ugyanis az eljáró bírósági tanács elnöke más tisztséget is betölt, márpedig az egyházi bíráskodásról szóló törvény rendelkezése szerint a bíróság tagja nem választható további tisztségre.
Az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége az MRE Zsinatának Elnöksége által benyújtott fellebbezést – anélkül, hogy a fellebbezésről akár az egyházmegyei jogtanácsot, akár a panaszlottat és/vagy jogi képviselőjét értesítette volna – saját hatáskörében elbírálta és 2-1/2009. Bír. Számú határozatával az elsőfokú határozatot –amely az érdemét tekintve kihirdetését követően nyomban jogerőre emelkedett – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége határozatát azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, mivel az egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I.tv. 2. §. (4) bekezdése értelmében „ Akit bírói tisztség betöltésére megválasztottak, más újabb egyházi tisztségre nem választható.” Márpedig az első fokú bíróság elnöke egyházmegyei jegyzői és egyházkerületi tanácsosi tisztséget is betöltött.
Miben nevesíthetők a törvénysértések?
a.)Az egyházmegyei bíróság határozatát csak a fellebbezési bíróság ( azaz az egyházkerületi bíróság ) – nem pedig az egyházkerületi bíróság elnöksége – jogosult fellebbezés esetén elbírálni.
Az egyházi bíráskodásról szóló tv. 10. §. (4) bek rendelkezése szerint fellebbezési ügyben az eljáró bírósági tanács öt tagból áll. Az (5) bek. értelmében az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki. A (6) bekezdés kifejezetten megtiltja, hogy az elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában részt vegyenek.
Megállapítható tehát, hogy az egyházkerületi bíróság elnöksége a fellebbezést illetően csak annyit tehetett volna, hogy kijelöli az eljáró bírói tanács tagjait. Ennek megfelelően megállapítható az is, hogy az egyházkerületi bíróság elnöksége hatáskörét túllépve, a törvény kifejezett tiltása ellenére bírálta el a fellebbezést és hozott határozatot. A 10.§.(6) bekezdés cogens rendelkezése szerint, az elnökség nem hogy maga nem hozhat határozatot, de az elnökség tagjai még az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában sem vehetnek részt.
b.)Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság felmentő határozat a kihirdetését követően nyomban jogerőre emelkedett, azt rendes jogorvoslat keretében az ügy érdemét illetően az egyházkerületi bíróság sem változtathatta volna meg.
c.)Téves úgy a fellebbezést benyújtó Zsinat Elnökségének, mint a fellebbezést hatáskörének hiányában jogellenesen elbíráló Egyházkerületi Bíróság Elnökségének az az álláspontja, hogy az egyházmegyei bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, mivel abban olyan bíró vett részt aki a bírói tisztség mellett egyházmegyei jegyzői és egyházkerületi tanácsosi tisztséget is betöltött. E körben mindkét elnökség tévesen értelmezi az egyházi bíráskodásról szóló törvény 2. §. (4) bekezdésének rendelkezését.
A hivatkozott törvényhely ugyanis akként rendelkezik, hogy „ Akit bírói tisztség betöltésére megválasztottak, más újabb tisztségre nem választható. Márpedig nem vitásan Dr. Bakó Bélát az eljáró bírósági tanács elnökét azt követően, hogy bírói tisztségre megválasztották, más, újabb tisztségre nem választották meg.
.
d.)Feltéve de meg nem engedve, hogy az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva az egyházi bíráskodásról szóló törvény 60. §. (1) bekezdésének rendelkezése értelmében az első fokú határozat hatályon kívül helyezésére csak a fellebbezési bíróság (nem pedig a bíróság elnöksége) lenne jogosult.
.
e.)Ugyancsak feltéve de meg nem engedve, hogy az a körülmény, hogy Dr. Bakó Bélát a bírói tisztségre történő megválasztását megelőzően olyan tisztségre is megválasztották, amely összeférhetetlen a bírói tisztségre, nyilvánvalóan nem a bírói tisztségre történő megválasztását tenné ab ovo érvénytelenné.
Elvi éllel kell leszögeznünk azt, hogy – hangsúlyozom feltéve de meg nem engedve – amennyiben törvénysértő volt a kerületi közgyűlés bíróválasztása, annak konzekvenciáját nem egy konkrét ügyben a bíró kizárásával illetve nem annak megállapításával lehet orvosolni, hogy a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, hanem azt az egyházkerületi közgyűlés bíróválasztással kapcsolatos határozatának megváltoztatásával lehetne kiküszöbölni.
2.)Az MRE Zsinatának Elnöksége a 2008. december 19-én kelt fellebbezésén túlmenően – még mielőtt a fellebbezését elbírálták volna – felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett, arra hivatkozással, hogy a határozat érdemi döntése ellen nekik mint panasztevőknek rendes jogorvoslati lehetősége nem volt.
E körben mit tekintünk törvénysértőnek?
a.)A Zsinat Elnöksége úgy rendes mint rendkívüli jogorvoslattal csak a határozat rá vonatkozó rendelkezése tekintetében élhet.
Az egyházi bíráskodásról szóló törvény 53. §. (1) és 70. §. (1) bekezdése azonosan határozza meg a jogorvoslatra jogosultak körét.
b.)Az elsőfokú határozat csak az érdemi részét illetően vált jogerőssé, abban a részében, amelyben az MRE Zsinatának Elnöksége fellebbezéssel élhetett, nem vált jogerőssé, márpedig az egyházi bíráskodásról szóló törvény 69. §.-a értelmében felülvizsgálatnak csak jogerős ügydöntő határozat ellen van helye.
c.)Különös pikantériája az ügynek, hogy a kerületi bíróság elnökségének hatáskör hiányában, jogellenesen hozott határozata, hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amely ellen az MRE Zsinatának Elnöksége felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
3.)Nem lehet elmenni szó nélkül azon anomália mellett, amely az MRE Zsinata Elnökségének és egyben a Zsinati Bíróság Elnökségének „szereptévesztéséből” adódik.
hogy lehet a Zsinat Elnöksége fegyelmi ügyben panaszos, mint a legfőbb törvényhozó szerv elnöksége, és mint a legfelsőbb bíróság a Zsinati Bíróság Elnöksége, ugyanezen minőségeiben hogyan lehetne jogorvoslat előterjesztésére jogosult.
Nyilvánvaló, hogy a Zsinat Elnöksége és egyben a Zsinati Bíróság elnöksége kezdeményezésére indult eljárás csak hivatalból indult eljárás lehet. Márpedig ha ez így van elvileg nem kerülhetett volna az Elnökség olyan helyzetbe, hogy a határozat rá nézve rendelkezést tartalmazzon és ezáltal akár rendes, akár rendkívüli jogorvoslat benyújtására jogosult legyen.
Utalok arra, hogy a Zsinat és egyben a Zsinati Bíróság elnöksége nem volt jogosult a Vértesaljai Egyházmegyei Bíróság Elnökségének eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslattal élni.
4.)Dr. Bölcskei Gusztáv püspök a Zsinat lelkészi elnöke és Dr. Nagy Sándor főgondnok a Zsinat világi elnöke sérelmezik azt is, hogy a fegyelmi ügynek nem volt tárgya az ifj. Hegedűs Loránt lelkész 2007. október 23-án mondott beszéde kapcsán előterjesztett panaszuk. Ezzel kapcsolatban – annak megállapítása mellett, hogy ezen beszédével ifj. Hegedűs Loránt semmiféle fegyelmi vétséget nem követett el – utalnom kell arra, hogy ez ügyben fegyelmi eljárás már csak elévülés okán sem lenne indítható, ugyanis az egyházi bíráskodásról szóló törvény 87. §.(1) bekezdése akként rendelkezik, hogy „Fegyelmi eljárást a vétségnek az illetékes fegyelmi hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon belül lehet megindítani. „
Szekszárd, 2009. március 12.
Dr. Nemes Árpád
ügyvéd
