Így fonódott össze a baloldali média a maffiával - 888.hu

Így fonódott össze a baloldali média a maffiával - 888.hu: 

Oláh Gellért
A rendszerváltás korai időszakában a baloldali establishment kéz a kézben járt a zavarosban halászni próbáló, olajozós maffiával. Ezek a bűnszervezetek egyre nagyobb vagyonra, így egyre nagyobb politikai befolyásra tettek szert. A 90-es évek derekán az MSZMP és szellemi holdudvara tűnt az egyetlen potens politikai szereplőnek, így az utolsó stricitől az igazán nagyhalig mindenki velük alakított ki valamilyen relációt.

Kereszty András a kilencvenes években annak a Fenyő Jánosnak volt a beosztottja, akit aztán ellenlábasai agyonlőttek.

Kereszty a Népszava főszerkesztőjeként közvetlen munkakapcsolatban állt Fenyővel, igaz – saját bevallása szerint – igyekezett a lapot megkímélni az akkori hercehurcáktól, de esete így is jól érzékelteti a baloldal, a média és a szervezett bűnözés kapcsolatát.

Az exújságíró bejegyzést tett közzé, amelyben felsejlik, hogy

1. 1. a baloldali establishment miként szolgálta ki a bűnözők érdekeit,
2. 2. a baloldali szellemi holdudvar miként uralta a magyar nyilvánosságot,
3. 3. a szoci kormány miként játszotta át a költségvetési forrásokat maffiaszerű vállalkozóknak.

A képen balról Fenyő János, Bak Mihály, Szabadi Béla, Torgyán József, Kereszty András a szerkesztőségben

A Népszava volt főszerkesztője így kezdi:

"1997 októberében tisztázott a MUOSZ etikai bizottsága. A 7. számú eljáró tanács megállapította, hogy jogtalan az eljárást kezdeményező Gyárfás Tamás panasza a Népszava ellen és ellenem, a Népszava volt főszerkesztője ellen. Egyetlen porcikám se kívánta ezt a felmentő határozatot. Akkor már elegem volt ugyanis abból, ami körülöttem, Gyárfás Tamás, az úszószövetség, a Nap TV, a Napkelte, a VICO körül kavargott, illetve abból, amit az ügy másik főszereplője, Fenyő János kavart."

A szakmaiság leple alatt kiszolgálni a maffiát

Kereszty András bejegyzésében kifejti, hogy Fenyő János óriási fizetést ajánlott neki azért, hogy sikerre vigye a Népszavát, amely egyben az ő érdekeit és a szocialisták érdekeit is kiszolgálta. Persze a tulajdonos "üzleti hátterére" nem nagyon kérdeztek rá ezek a remek, már akkor függetlenobjektív újságírók.

Fenyő János

" . . .  Négy éven át voltam a Népszava főszerkesztője. Fenyő János hívott oda, mert úgy ítélte meg (korábbi népszabadságos felelős szerkesztői munkám alapján), hogy én vagyok a legalkalmasabb ember arra, hogy frissen vásárolt napilapját sikerre vigyem. Elképesztő fizetést ajánlott (havi félmillió forintot) és ígérete szerint tökéletesen szabad kezet. Éveken át jól megvoltunk. János erőszakos, kőkemény ember volt. Szakmailag azonban jól megértettük egymást, néha egy kicsit ordibáltunk, de sose éreztette azt, hogy ő a góré. Elfogadta azt, hogy a lapból olyan orgánum készül, amely egyszerre megfelel Kuncze Gábornak és Habsburg Ottónak. Vagyis egy normális, kiegyensúlyozott napilap."

"A dolog akkor kezdett megváltozni, amikor a jövedelmező magazinok (pl. Nők Lapja), az élre törő napilap (a Népszava) után Fenyő úgy vélte, hogy egy televízióra is szüksége van. Megvásárolta a Stáb Rt. nevezetű társaságot, amelynek résztulajdona volt a Nap TV-ben. Abban a Gyárfás gründolta vállalkozásban, amely több órás reggeli műsorsávot kapott a közszolgálati televízióban. Gyárfásnak sok évi munkája feküdt ebben a vállalkozásban. De végső soron ő is, és Fenyő is azért küzdött a kis Nap tévéért, hogy ott legyenek, amikor a nagy falat kerül szétosztásra, amikor privatizálják a közszolgálati médiumot. Fenyő ekkor kezdett beleavatkozni az újság munkájába. Folyamatosan hozott „füleseket”, ezt csinálta Gyárfás, azt csinálta Gyárfás. Ilyen per van ellene. Olyan botrány van körülötte. Ez az újságban nem látszott. Sikerült minden alkalommal meggyőzni, hogy meg nem alapozott információkat rendes lap nem közöl. Így aztán az lett a szólása. „Akkor beteszem az asztalfiókba, de azért szólok a barátaimnak.” Nem nevezte meg barátait. De nyilván feljelentgette vetélytársát fontos embereknél. Egy ilyen esetre emlékszem, János hozott olyan dokumentumot, amely szerint Zemplényi György ez a fura, gyanús figura Gyárfással együtt akar pályázni tévécsatornára. Megállapodtam vele, hogy csak rövid hírként szólunk az ügyről, nem kavarunk belőle komolyabb kázust. Az ilyen apróbb viták jó kapcsolatunkat nem zavarták meg.

A sportrovat közben, 1997 májusában előásott egy ügyet. Ezzel – egy évvel korábban – már foglalkozott a Mai Nap. Az úszószövetség rendezett egy olyan versenyt, amely csak papíron létezett. Gyönyörű jegyzőkönyvet gyártottak. A Komjádi uszodában rajthoz állt a teljes élvonal és tucatnyi tehetséges fiatal. A rendkívül tehetséges ifjak olyan időket úsztak, hogy azonnal kvalifikálták magukat az 1996-os atlantai olimpiára. A sportrovat megszerezte a jegyzőkönyvet, beszélt az úszókkal, kiderült a csalás. Emiatt Gyárfás lemondott a szövetség elnöki tisztéről. Ezt nyilatkozta. „Nem akarom kisebbíteni a dolgot, de mivel a hamis jegyzőkönyv ügye már több hónapja közismert, úgy érzem, hogy a hamisítás felmelegítése inkább csak ürügy: egy tudatosan megszervezett lejáratási kampány folyik ellenem a Magyar Televízióban való érdekeltségeim miatt.” Volt tehát lejárató kampány? Volt. De ez inkább a színfalak mögött folyt, mint a lap hasábjain."

Amikor az egész magyar média együtt nyaral a bűnszervezettel! Éljen a párt!

A főszerkesztő azt is leírja, hogy az átláthatóság, a függetlenség jegyében együtt nyaraltak Gyárfással és más közismert, a baloldali médiavilágban nagy befolyással rendelkező "érdekes" alakokkal. Tették mindezt közpénzen az újságírói szövetség széplaki üdülőjében.

Erről így ír:

Aztán eljött a nyár. Feleségemmel elutaztunk két hétre az újságíró szövetség széplaki üdülőjébe. Ott nyaralt Gyárfás is. Nem voltunk barátok. Csak köszöngettünk egymásnak reggelenként. Indulás előtt viszont megmutatott Fenyő egy tervezett cikket, a belpolitikai rovat egyik munkatársa írta arról, hogy a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság egy közel háromszázmillió forintos áfacsalási bűnügyben gyanúsítottként ki akarja hallgatni Gyárfást. Kértem, nézzünk a dolognak alaposan utána. Felhívtam egy kaposvári kollégát, aki azt mondta, hogy a rendőrség megszüntette a Nap TV elnöke ellen az eljárást. Igaz, még nem volt tisztázott, hogy az eljárást bűncselekmény hiányában vagy bizonyítottság hiányában szüntették-e meg. Beszéltem Fenyővel, mondtam neki, két hét múlva, amikor visszajövök Széplakról, újra ellenőrizzük a  hírt. Ordított egy nagyot, mit kell egy rendőrségi közlést ellenőrizni? Gyárfás egy csaló. Ki kell nyírni. (Pontosan ezt a kifejezést használta). De látszatra belenyugodott a dologba.

A hűséges fegyverhordozó elárulta a gazdáját

Kereszty egy váratlan pillanatban aztán elárulta Fenyőt. A többi már történelem.

"Aztán egy nap, Széplakon olvasom a Népszavában a cikket, amit ellenőrzés nélkül nem engedtem volna közölni. Visszautaztunk Pestre. Fenyő azzal fogadott, hogy nagy sikere volt az írásnak. Gyárfás őrjöng. Televíziós vitára hívta ki az ügyben. De most „kitöri a nyakát”. A vitára – mondta – természetesen nem én megyek, hanem te. Te vagy a főszerkesztő. Elmentem. Gyárfás megszervezte, hogy a műsor közben Kaposvárról bejelentkezzen egy rendőrségi szóvivő, és cáfolja a Népszava információját. Kimentünk a stúdióból a Szabadság térre. Gyárfás hozzám fordult: „Sokkal jobban tennéd, ha velem tartanál. Fenyőnek nincs jövője. Ahogy most viselkedik, kinyírja magát”. Ő is ezt a szót használta. Én meg írtam egy levelet Fenyőnek, amelyben közöltem, nem tudom vállalni a felelősséget, ha a hátam mögött beerőszakol cikkeket a lapba. Ezért lemondok. János mosolygott: – Rendben. A terepjáródat megtarthatod. Barátságos volt, mint mindig."

Kereszty András a Haza nevet viselő blogján osztotta meg ezt a történetet, mely rávilágít a média, a maffia és a kilencvenes évek zavaros időszakainak visszásságaira.

iqdepo // Széchy Tamás furcsa vallomása (Dimenzió #11) +Zemplényi Györgyről

iqdepo // Széchy Tamás furcsa vallomása (Dimenzió #11) 

<div id="cikk"><pre> Békés Megyei Hírlap, 1992. 10. 12.

 "Zemplényi György csak azújságírók szerint homoszexuális." Széchy Tamás furcsa vallomása 

Az elmúlt két hónap során megannyi cikk jelent meg Zemplényi Györgyről, a sokáig csak Gyuri bácsiként emlegetett úszószövetségi elnökről. A nagyhatalmú menedzser a sikeres olimpiai szerepléssel egyidőben tűnt el, illetve szerepelt le. Azóta mindenféle mendemonda kering róla. Ki itt látta, kiott, felröppent a hír: Mexikóban bujkál; Dél-Afrikába menekült,: lefogta a New York-i rendőrség. Egy biztos, a fél világ keresi, az Interpool körözi, de élő ember még nem láttaaugusztus közepe óta. Legalábbis olyan nem, aki vallomást is tett volna. Hogy hová tűnt, kitudja? Véleményeket azonban mindenki formál róla. Korábbi tevékenységéről, esetleg hollétéről. Az alábbi rendhagyó írást - amelyben a hazai úszósport legnagyobb egyénisége, a mágus, azaz Széchy Tamás mesteredző szólal meg - a Pesti Riport közölte; de alighanemmegyénkben is érdeklődésre tarthat számot. Csak akkor vagyok hajlandó nyilatkozni, hamegígéri, hogy az igazsághoz hűen írja le a történteket. - Természetesen megígérem, ésmegkérdem: milyen a közérzete mostanában Széchy Tamásnak? - Ilyen olimpiai szerepléstkövetően? Remek! - Igen, de az olimpia után történt egy és más, fogalmazzunk úgy: alaposanmeghurcolták a magyar úszósportot. - Nem igaz, hogy a sportágunkat meghurcolták. Legfeljebb becsapták. Pontosabban: pénzügyileg átráztak bennünket. Még precízebben: a soknagy ember által ajánlott Zemplényi nevű menedzser a szövetség számlájáról mintegy 35millió forintot sikkasztott! Igaz, napjaink formálódó társadalmának anarchiájába,törvénytelenségeibe mindez belefér, hiszen egyelőre sajnos tömegével nyüzsögnek közöttünka hozzá hasonló alakok. - Az ember csak kapkodja a fejét az ilyen horribilis összegekhallatán. - Ne vicceljen! Ez nem pénz ahhoz viszonyítva, amit egyesek Zemplényi számlájáraírnak! A legóvatosabb becslések szerint másfél és kétmilliárd között van az az összeg, aminek az elsikkasztása a lelkén szárad. A kevésbé óvatosak pedig azt állítják, hogy ez aszám elérheti akár a húszmilliárdot is! - Jól értettem? Milliárdokat? Hihetetlen! Egyébként, miről beszélgetett tanítványaival az olimpia utáni első edzés előtt? - Nagy dumapartira nemkerítettünk sort, de letámadtam őket, hogy mennyire meghíztak. Természetesen dicséretet iskaptak, hogy milyen szépen lebarnultak a nyáron. "Nem volt az úszószövetség menedzsere" - Féfreértett. Engem az érdekel, mit mondott Czenének, Darnyinak, és miről diskuráltakRózsával? - Ha arra gondol, hogy a parlamenti fogadásra nem jöttek el, akkor elmondom, eztaz ügyet már jóval korábban tisztáztuk. Egyértelműen kiderült, hogy nem kaptak meghívót. Azt csak mellesleg jegyzem meg: én sem. Szóltam nekik, kérjenek egy időpontot alegnagyobb közjogi méltóságoktól, jelenjenek meg a Parlamentben, hogy utólag átvehessékaz őket megillető kitüntetéseket. Erre sor került, és természetesen bocsánatot is kérnek, hogyrajtuk kívülálló okok miatt nem tudtak a többiekkel együtt ott lenni a fogadáson. - Hogyanviszonyultak az úszók a Zemplényi-ügyhöz? Gondolom, a történtek alaposan megviseltékőket. - Miért? Nem volt sok közük Zemplényihez, ő nem élt az úszók között. Menedzser volt,aki egyéni szerződéseket kötött az egyes versenyzőkkel. Tehát ilyen megközelítésben ősohasem volt az úszószövetség menedzsere. - Rózsa Norberthez is csak menedzseri kapcsolatfűzte? - Erre egy kis történettel válaszolok. Valamelyik lap nagy titokzatosan azt írta azolimpiát követően: Zemplényi az egyik úszóval Mauritius szigetére ment, hogy ottmegtartsák az esküvőjüket. Mi alaposan meghökkentünk, és találgattunk: kivel utazhatott?Egerszegivel, esetleg Szabó Tündével, netán Csépe Gabival? Aztán rájöttünk, hogy ez többokból sem stimmel. Először is ott már korábban járt, és nem rendezte a számláit, másodszorarrafelé csupán a mohamedán vallás követőit adják össze. És még annyit: Rózsa nagyszerűenmegvan Ágival, akivel hosszabb ideje együtt él. - Már elnézést kérek, de Rózsát azzalgyanusították, hogy pénzért igyekezett Zemplényi kedvében járni. - Nem rossz! De én csakannyit mondok, hogy a pénzt Rózsa adta, és éppen őt könnyítette meg Zemplényi 17 millióforinttal. Most miért néz így rám? - Erről még nem hallottam. - Hát persze, hogy nem. Azújságokban csak az jelenhet meg, amit az újságírók le akarnak írni. Én már korábbanelmondtam, amit a lányoktól hallottam, de az nem került a lapokba: Rózsa egy igazibikatípus! De megmondom őszintén: Zemplényiről is csak a tollforgatók kezdték terjeszteni,hogy homokos. Ráadásul csak most, hogy nyoma veszett. Korábban mindenki csak szeretteés tisztelte, és senki sem gyanúsította őt homoszexualitással. Pedig bizalmas, kimondottan jókapcsolatban volt a legmagasabb szintű sportvezetőkkel, az igazán nem szívbajosújságírókkal. Ennyi embert nem lehet hosszú időn keresztül félrevezetni. Ha pedig mégistudtak ferde hajlamairól, miért hallgattak eddig? Legalább valaki felemelte volna a telefont, sszólt volna: gyerekek, vigyázzatok a Zemplényivel! - Tehát kerek perec kijelenthetjük:minden híresztelés aljas rágalom, Zemplényi nem homoszexuális? - Én nem tudom. De nemtudom azt sem, hogyan lehet ezt megvizsgálni. Tököl nem igaz! - És a fiatalkorúak tökölibörtöne? Csak úgy, minden ellenszolgáltatás nélkül vitte oda milliókért az ajándékot, éshozta ki a neki tetsző srácokat? - Az ajándékosztás még nem bizonyíték egy ilyen súlyosvádra. Sőt, egy jó pont Zemplényinek, hogy ennyire gavallér volt a társadalom perifériájáraszorult fiatalokkal, az elesettekkel, akik között nem is egy a börtönben született. Beteg elme,amely azt állítja, hogy azért vitt félmillióért alkalmanként egy teherautónyi ajándékot, hogyaztán kiválasszon magának néhány fiatalembert. Nem akarom őket megbántani, de nemtudom elképzelni, hogy azok az ápolatlan, gondozatlan gyerekek bármilyen szexuálisgerjedelemnek is a tárgyai lehettek volna. Kérem szépen, annyi pénzért Zemplényi alegelegánsabb selyemfiút is megkaphatta volna. - Gondolom, valaki csak megkérdezteazokat, akiket kihozott a börtönből. Ők mit mondtak? - Tudomásom szerint senki semállította, hogy szexuális kapcsolatba került volna Zemplényivel. - Ha én ezt most leírom,kiröhög a fél világ, amiért beveszem a maszlagot! Magyarországon ugyanis axióma, hogyZemplényi buzi volt. - Nézze, én akkor sem tudok mást mondani. Most viszont én teszek felkérdést: hogyan fordulhat elő, hogy a mindentudó újságírók eddig még nem keresték felZemplényi bátyját, egykori feleségét vagy Verebes Jóskát, akit az MTK-val együtt hat évenkeresztül menedzselt. És gondolják, hogy ha a dörzsölt és szókimondó Verebes valamigyanúsat észlel, akkor nem hív fel engem, hogy Tamás, vigyázz azzal a fickóval! Vagy ittvannak Polgárék, a sakkozó család, akikkel ki tudja, milyen régi barátság köt össze. Ők semfigyelmeztettek. Amiről pedig nem szólnak, az nincs. Nem létezik. Való igaz, egy pletykahozzám is eljutott. Amikor már többször hallottam, hogy Barcelonában Rózsa Zemplényiveltöltötte az éjszakáit, hát reggel diszkréten benéztem hozzájuk. Egyértelműen kiderült, mindketten a saját szobájukban, a saját ágyukban aludtak. Mindenkit behálózott - Ezekszerint az sem igaz, hogy Zemplényi lakást és kocsit ajándékozott Rózsának? - RózsaNorbert kétszohás lakását még az Újpesti Dózsától kapta, majd minőségi csereként aBelügyminisztérium egy háromszobás szolgálatit biztosított a számára a Dráva utcában. Bármikor leellenőrizhető, hogy az nem is a saját tulajdona. - És a sárga Honda? - Rózsakocsija volt. - És mit keres most a Komjádi melletti üzletben? - Zemplényi azzal a trükkelcsalta ki tőle, hogy kap helyette egy jobb Audit. A Hondát elvette Rózsától, eladta, és béreltegy nullkilométeres Audit. Ezt ajándék gyanánt átadta Rózsának, amit az autókölcsönző azolimpiát követően természetesen azonnal visszakért. Így aztán Rózsának most se Hondája, seAudija nincs. De ne gondolja, hogy Rózsa az egyetlen, akit lóvá tett. Nem akarok mostneveket felsorolni, de iszonyatos összegeket vágott zsebre fűtől-fától. És mindenki hitt neki, bízott benne. - Széchy Tamás is? - Mondom, hogy mindenki. Akit én a világ legnagyobbzsiványának tartottam, annak is tízmilliói bánják. Zemplényi egy fantasztikus fickó volt, hatalálkozott volna vele, ön is bedőlt volna neki. Ellenállhatatlanul zseniális, tökéletesérvrendszerrel és vitakészséggel, határozott fellépéssel. Szóval egy igazi intellektuálisszélhámos. Talán már nem is él - Mint Osztap Bender, a nagy kombinátor. - Talán még rajtais túltett, hiszen Osztap Bender csak egy kolhozt, egy falut fosztogatott, Zemplényi viszont afél világot lóvá tette, mindenkiből komplett hülyét csinált. - Számos verzió látott márnapvilágot Zemplényi feltételezhető bujkálási helyéről. Ön szerint hol lehet? - A túlvilágon! - Talán öngyilkos lett, mert rájött, hogy szorul a hurok, vége kisded játékainak? - Nem! Énmásra gyanakszom. Aki ismerte, annak feltűnhetett, milyen különösen kezelte a pénzt. Óriásiösszegeket tartott magánál itthon és külföldün egyaránt, sőt, minden titkolózás nélkül pakoltakötetszám a százas címletű dollárokat is. Barcelonában mintegy hatszázezer dollárt vett felegy bankból. Na már most, ha ehhez hozzáteszem, hogy az olimpia alkalmával nemcsak avilág legjobb sportolói, hanem a gengsztervilág krémje is találkozót adott egymásnak... - És atestőrei? - Szerintem ott követett el nagy hibát, hogy már korábban gondosan hazaküldteőket. Hivatalos helyen hallottam nem hivatalosan, hogy óriási összegeket mosott tisztára. Aztmár megint én tészem hozzá: megbízói esetleg éppen ott, Barcelonában láthattákelérkezettnek az időt, hogy megszabaduljanak tőte. Ki tudja, hol lehet most? A tengermélyén? Betonba öntve? 

Gordon István pre>div>