Blogarchívum
2019. november 24., vasárnap
2014. március 25., kedd
Tőkés László felhívása a nagyváradi civiltársadalomhoz
'via Blog this'
Tőkés László felhívása a nagyváradi civiltársadalomhoz
A demokratikus nyilvánosság igénybevételével, ezúton intézek felhívást a nagyváradi magyar civiltársadalom közszereplőihez és szervezeteihez, hogy a törvényesség eszközeivel állják útját a városi tanács vonatkozó obskurus határozata végrehajtásának.2012. július 28., szombat
Orbán: Európa válsága Brüsszel válsága
Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket – mondta.Orbán Viktor teljes tusnádfürdői előadását a 22 órai hírek után megismétli a Hír TV.
Orbán Viktor és Tőkés László péntek esti találkozóján
ismételten kiállt Traian Basescu államfő mellett, a vasárnapi népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot.
Ha választást nyerünk, középen ülhetek, ha nem, akkor Tőkés László ül középen, én pedig a szélén, valahogy mindig így van ez – kezdte beszédét a miniszterelnök a XXIII. Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában. Orbán Viktor a Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon szólalt fel, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is előadást tartott. A moderátori szerepkört Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára látta el.
– A politika sok mindenről szól; az egyik oka, ami miatt az értelmiségi világból érkeztünk ide, az az, hogy a politika a valóságértelmezés „csiklandozó” terepe. De mégis miben vagyunk, mi történik? Izgalmas időszakot élünk, ami nem öncélú szellemi izgalom, döntő módon határozza meg Magyarország sorsát – mondta Orbán. – Ha önök bekapcsolják a rádiót, televíziót, kinyitják az újságot, vagy az interneten ügyeskednek, a leggyakrabban a válság kifejezéssel találkoznak. Halljuk, válság van az európai társadalomban, a keresztény társadalomban, ez már közhelynek tűnik. Nemrégiben tízegynéhány közgazdász a brutalitás egyértelműségével fogalmazott arról, hogy mi zajlik az európai életben: ha nem sikerül radikális döntéseket hozni, Európa saját holdkóros vesztébe tántorog. Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni. Új állítások új valóságértelmezéseket adnak ki – tette hozzá.
Orbán Viktor teljes tusnádfürdői előadását a 22 órai hírek után megismétli a Hír TV. |
Európa válsága szerinte hosszabb és mélyebb, mint kezdetben gondolhattuk. A válság nem világválság, mert Ázsia és Dél-Amerika virágzik, Afrika fölfelé lépked; valami a nyugati világban romlott el.
Az európai egység furkósbottá válik
A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ma a legfőbb felelősöknek a nemzetállamok ambíciói vannak kikiáltva. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik – folytatta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„Európa ma nemzeti reneszánszát éli” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a tagállamok nem akarnak összeolvadni, hiszen a területi válságra nincsen egyetlen megoldás. Minden ország problémáját önállóan kell orvosolni – hívta fel a figyelmet.
Nem lehet lenézni a kétkezi munkát
– Minden gazdasági fejlődés mögött munkának kell állnia. Angela Merkel ezt úgy mondja: minden márkáért, amit elköltünk, előbb vagy utóbb meg kell dolgoznunk. Mivel sokan nem látják ezt be, hitelmámorba esnek – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint a márkára érvényes igazság a forintra is áll. Ha valaki – folytatta – azt hiszi, az európai válság megoldható egy ügyes húzással, egy ügyes banki konstrukcióval, az félreérti a válság természetét. Orbán azt gondolja, a Nyugatnak egy erkölcsi fordulatot is végre kell hajtania, nem nézheti le Európa keleti felét. „Nem lehet lenézni a kétkezi munkát. Ha ezt Európa nem érti meg, a mainál is súlyosabb bajba kerülhet” – jelentette ki a kormányfő.
Közép- és Nyugat-Európa viszonyát boncolgatva elmondta még: a Nyugathoz ilyen értelemben azok tartoznak, akiknek gyarmataik voltak, a Közép meg az, amelynek sosem volt gyarmata. Németországé ezért furcsa helyzet, mert ők a határon helyezkednek el. „A 20. században Nyugat-Európa szemében Közép-Európa nemcsak vesztes volt, hanem bűnbak is, úgy gondolkodnak, hogy a bűnökért a közép-európai népek felelnek. Ez nem így van” – tette egyértelművé Orbán Viktor.
A döntéseket az emberek hozzák
– Talán kellene vennie Európának egy nagy levegőt. A történelmi döntéseket mindig emberek és személyek hozzák, erre kéne összpontosítani – mondta el a miniszterelnök. Ezen döntésekre példának Orbán Viktor a második világháborút, a kommunista diktatúrát és 1956-ot hozta fel. Az olajválságot is emberi döntések váltották ki – fűzte hozzá. A bankrendszer által előidézett válság mögött is emberi döntések állnak, amelyek mögött bankárok, bürokraták és megnevezhető személyek húzódnak – szögezte le Orbán Viktor.
„Küzdünk ellene, mintha az ördög bocsátotta volna le ide az életünkbe, nem értjük, mi is folyik valójában” – mondta Orbán Viktor az egész Európát érintő válsággal kapcsolatban. Ennek lélektani következménye, hogy nő a harag, kiéleződik a helyzet magával az unióval szemben – emelte ki.
– Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket. „Csak indulattal reagálnak, és a középpontban Brüsszel áll” – folytatta a miniszterelnök. A válságkezelés nem áll másból, hogy az adófizetők pénzéből százmilliárdos feltőkésítésért állnak sorba. Ennek nem lesz jó vége, sőt nincsen jó közepe sem – hívta rá fel a figyelmet Orbán Viktor.
Ördögi körben a Nyugat
– Brüsszel arról beszél, az állam ne avatkozzon be a piac működésébe, miközben azt is előírják, merre kell az uborkának kunkorodni – a Nyugat ma egy ördögi körben forgolódik, lassan ki kell mondanunk, Európa válsága ma valójában Brüsszel válsága. Ha az abszurditások nem tűnnek el, esélyünk sincs, hogy a komoly kérdésekre megtaláljuk a választ – mutatott rá a kormányfő. Mivel magyarázható ez? Először is: a közép-európai országok nem követték el, amit Spanyolország, Franciaország, Olaszország a válság kirobbanása után elkövetett, vagyis hogy további adósságokba verjék magukat. – 2008 után mi is bajba kerültünk, 80 százalék fölé került az államadósság, most már az alatt van. Nyugaton 90 környékén, amiről sokan úgy tartják, önerőből innen nincs visszaút – érzékeltette.
– Szerintem a hatalom személyes természetét illetően még jobb ösztönökkel rendelkezik Közép-Európa, mint a nyugatiak, mert nem éltük át azt a jóléti társadalmat, mint a Nyugat. Az más kérdés, hogy kormányok jöttek és mentek. Hogy vágányokat kellett állítani, az Nyugaton nem volt eddig szükséges, elkényelmesedés volt. Nálunk nem alakult ki az a gondolat, hogy mindegy, hogy melyik elit irányít. De sorsdöntő jelentősége van, hogy kik kormányoznak, a felelősség kérdése nálunk még mindig nem tűnt el – mondta Orbán.
„Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk”
1990-ben sokkal könnyebb volt a helyzet, mint most. Szükségszerűnek látszó gondolat volt ugyanis az, hogy ha sikerül mindent úgy csinálni, mint a Nyugatnak, az jó. Azon versenyeztünk, hogy ki tud „nyugatosabb” gazdaságpolitikát megvalósítani. A pillanatnyi helyzet ezt a kényelmet középpontba helyező intellektuális ösvényt eltörli – mondta el Orbán Viktor.
„Nincs sikerrecept, nekünk kell kigondolni, hogy mi a bajunk, nekünk kell beazonosítani a gondjainkat” – tette hozzá. A többiek tapasztalatát beépíthetjük, de nem gondolhatjuk úgy, hogy magától megoldódnak a bajok – hangsúlyozta. A miniszterelnök ezt nagy intellektuális szabadságnak nevezte beszédében. Kiemelte: ha alkalmasak vagyunk megérteni a folyamatokat, amiben élünk, ha kidolgozzuk a jobb életet hozó megoldásokat, akkor az az előnyünk, ami a Nyugattal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad.
Másolás helyett a saját gazdasági rendszerünket kell kiépíteni – a képet, amit a Nyugatról őrzünk, érdemes átalakítanunk. „Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk, ezt azért ne felejtsük el” – húzta alá beszédében a miniszterelnök.
Nem kívánatos Európa szétesése
Ha azt hallom, hogy nekünk kívánatos Európa szétesése, azt kell mondjam: ez egy téves gondolat. Nekünk az az érdekünk, hogy egész Európa kilábaljon a bajból, elfogadva a tagállamok közötti különbségeket – fogalmazott.
Amerikára kitérve Orbán Viktor azt mondta, furcsa, fájdalmas, de nem tagadható, hogy a válság mögött rejtett amerikai konfliktusok is állnak. Kiemelte, az amerikai kérdés előhozza Oroszország kérdését is. Szerinte Európa számára olyan együttműködésre van szükség az orosz térséggel, ami jól átlátható. Példaként a történelemből merített Orbán, „ha emlékeznek még a huszadik századra, nem jártunk olyan jól az oroszokkal” – fogalmazott a miniszterelnök. Közösen kell megteremteni a biztonságot, az energia biztonságát, a katonai biztonságot. Az elkövetkező 20-25 év sikere függ ettől – szögezte le.
A leszakadás ellen kell küzdeni
Orbán Viktor szerint van két ország, amely azért küzd, hogy bekerülhessen a közép-európai sikerzónába, ez Magyarország és Románia. Jelenleg viszont még azért is küzdeni kell, hogy ne szakadjunk le Nyugat-Európától. Románia elmúlt 7-8 éve – mint mondta – kifejezetten sikeres volt, óriási fájdalmak árán ellenőrzése alá vonta saját költségvetését. – Románia most már „ránk úszott”, Szlovákia viszont el is ment mellettünk. Most kicsit mintha kockára tennék az eredményeket a románok – utalt a román belpolitikai válságra, amit a „bicskázás” szóval írt le.
– Természetesen nem akarunk beavatkozni az itteni folyamatokba, de az itteni magyaroknak érezniük kell a felelősségüket, hogy Románia sorsa hamarosan 1-2 évtizedre eldőlhet – ahogy Magyarország sorsa is eldőlt pozitív irányban 2010-ben. A miniszterelnök a vasárnapi népszavazásra utalva azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, „például úgy, hogy nem hoznak döntést, ez egy lehetőség itt”. Aztán – mint hozzátette – a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.
A Tusványos ötnapos rendezvénysorozata szombat este koncerttel – a Transylmania, a Jóvilágvan és Rúzsa Magdi fellépésével – ér véget.
Kapcsolódó:
Klaus: A válságkezelés jelenlegi eszköze már-már kommunista módszer
Csak az integráció megállításával és megfordításával lehet kezelni a gazdasági válságot az Európai Unióban a cseh elnök szerint.Václáv Klaus a Handlesblatt című német üzleti lapban pénteken megjelent vendégkommentárban kifejtette: a válságkezelés jelenlegi eszköze az integráció elmélyítése, a nemzeti hatáskörök áthelyezése a nemzetek feletti szintre, ami „már-már kommunista módszer”, és kudarcra van ítélve....
- Tovább>> http://mno.hu/kulfold/klaus-a-valsagkezeles-jelenlegi-eszkoze-mar-mar-kommunista-modszer-1095068
2012. június 30., szombat
Krónika.ro - Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Mikó-per vádlottjait
A buzaui
bíróság honlapján pénteken olvasható első fokú ítélet szerint hivatali visszaélés miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a per három vádlottját: Markó Attila államtitkárt, Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját, valamint Silviu Climet, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját.A magyar politikai szervezetek szerint a Mikó-per veszélyes precedenst teremthet az egyházi ingatlanok esetleges visszaállamosítása szempontjából.A bírói ítélet teljes egészében érvénytelennek nyilvánította a visszaszolgáltatási iratot, és elrendelte, hogy töröljék az Erdélyi Református Egyházkerületet, mint tulajdonost a telekkönyvből.
A három vádlott tagja volt annak a restitúciós bizottságnak, amely 2002-ben a református egyháznak szolgáltatta vissza az erdélyi város leghíresebb iskolájának otthont adó épületet.
Amint arról korábban beszámoltunk, a korrupcióellenes ügyészségnél két sepsiszentgyörgyi család jelentette fel a visszaszolgáltató bizottság tagjait. A két család a kommunizmusban bérelte, majd a rendszerváltás után megvásárolta a kollégiumhoz tartozó, államosított tanári lakásokat. Amikor kiderült, hogy a házukra igényt tart a református egyház, bűnvádi feljelentést tettek, arra hivatkozva, hogy még az iskolaépület sem lehet az egyházé, mert szerintük az ingatlanok közadakozásból épültek. Ha felmentő ítéletet hoz a bíróság, az egyház folytathatja a tanári lakásokért indított polgári pert, melyet éppen a bűnvádi eljárás miatt állítottak le.
A korrupcióellenes ügyészség nagy értékre elkövetett hivatali visszaélés címén emelt vádat. A vádirat szerint a restitúciós bizottság tagjai érvénytelen dokumentumok alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak, s 1,3 millió lej kárt okoztak az államnak.
A bírósági ítélet megállapítja, hogy a vádlottak a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt károsították meg, holott a per folyamán a hivatal jelezte: ők nem tartanak igényt az épületre, mert az a református egyházé volt. Antal Árpád polgármester május elején olyan dokumentumot mutatott be a sajtónak, amely szerinte alátámasztja, hogy az iskola az egyházé volt.
Benedek Levente, a vádiratban megjelölt egyik feljelentő szerint a református egyház a Székely Mikó Kollégium megépítésére csak a szükséges összeg töredékét adta, a többi közadakozásból gyűlt össze, így az ő értelmezése szerint az ingatlan a nép, vagyis az állam tulajdona, s nem az egyházé.
Markó Attila álláspontja szerint semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Mint korábban hangsúlyozta, a DNA vádjai alaptalanok, mivel a visszaszolgáltatási döntés a 199/83-as sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése révén történt, a jogszabály ugyanis név szerint felsorolja a visszaszolgáltatásra kerülő ingatlanokat, köztük a Székely Mikó Kollégiumot is.
A három vádlottat védelmébe vette a református egyház és az RMDSZ is. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Viviane Reding EU-biztos figyelmét is felhívta korábban a Mikó-kollégium kapcsán kialakult helyzetre. Tőkés szerint a Mikó-per az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérlet.
Az ügy felkeltette az amerikai törvényhozás figyelmét is. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére Jean Schmidt Ohio állambeli republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kövesse figyelemmel a pert.
2012. február 1., szerda
Erdély.ma: Tőkés folytatná az egyházi átvilágítást
Az EMNT elnöke kedden Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy 22 évvel a rendszerváltás után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata.
Mint mondta, nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós eset merül fel, majd hozzátette, hogy ezek kivizsgálásában a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Ezt az épületet a Mecénás Alapítvány építette abból a pénzből, amit az első Orbán-kormány eredetileg az akkor még Tőkés által irányított Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélt meg, de a Medgyessy-kormány a támogatást hivatalba lépése után az alapítványnak ítélte.
Tőkés szerint az alapítvány 320 millió forintot kapott, és a lényegesen alacsonyabb eladási ár „okkal ébreszt gyanút" a pályázati pénz felhasználása iránt. Megállapította, hogy a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatásának ügye nem halad előre.
Tőkés ismét szorgalmazta az RMDSZ pénzügyi monopóliumának megtörését, hogy ne csak ők rendelkezzenek a romániai magyarságnak biztosított román állami támogatás felett.
MTI
2011. december 14., szerda
2011. november 27., vasárnap
"Egy egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet"
Tőkés László a sajtótájékoztatón felidézte az Ady Endre-szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg. "Nagyralátó terv volt. Azt gondoltam, hogy ha van egy Goethe-intézet Weimarban, nekünk is vannak olyan nagyságaink, akik megérdemelnének egy önálló, intézeti hátteret, zarándokhelyet. És mivel az adottságok megvannak, egy termálfürdőt is oda terveztünk" – mondta politikus, aki emlékeztetett, hogy a projektet az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki.
"A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru" – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt, a nagyváradi Lotus Pláza építéséhez például állami támogatást is kapott. "Ő hozta létre Kis Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen" – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök "jóhiszeműségből" támogatta ezt.
Tőkés László felidézte: a projekt végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti terveknek megfelelően, hiszen csupán egy konferenciaközpont épült meg. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el. A politikus kifogásolta azt is, hogy 2011-ben összesen mintegy 32 millió forint támogatást kapott az a médiabirodalom, ami mögött szerinte a Mecénás Alapítvány-köre, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségi köre áll. "Még a magyarországi leleplezésekhez viszonyítva is megrendítő esettel állunk szemben" – tette hozzá.
Leszögezte: kettős elszámoltatásra lenne szükség, azaz a hazai támogatások felhasználása mellett a határon túli magyaroknak juttatott pénzek felhasználását is ellenőriznie kellene a kormányzatnak. Erről már tárgyaltunk Budai Gyulával és Orbán Viktor miniszterelnökkel is – emelte ki, majd hozzátette, ehhez szorosan hozzátartozna a közszereplők titkosszolgálati átvilágítása is.
"Örömmel mondhatom el, hogy Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNP) kezdeményezésére megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpáddal és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából és a régió felemelése érdekében" – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken.
Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-projekttel kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a "kivizsgálás szakaszában" járnak, de tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. "Egy egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet" – emelte ki. Tőkés László szintén az MTI kérdésére elmondta: bár a projekt "zátonyra futott", de nem mondtak le róla, keresik a "jóvátétel lehetőségét". Ugyanakkor leszögezte: tisztában vannak Magyarország nehéz gazdasági helyzetével, de örömmel vették tudomásul, hogy a kormányzati szándék megvan az Ady-projekt megvalósítására. Szerinte jelenleg újra kell gondolni a beruházást.
2010. december 4., szombat
Frigyesy Ágnes: Felhívás Tőkés László védelmében - Tiltakozunk!
Kedves Barátaim,
amennyiben egyetértesz velünk, kérlek írd alá az alábbi felhívást! Elég, ha nekem a megfelelő adatokat átküldöd! (Név, szül. hely, foglalkozás). Személyi számot nem kérünk adatvédelmi okokból!!! Ha továbbküldöd, kérlek, jelezd, hogy a frigyesy@gmail.com címre várjuk az aláírók jelentkezését!
Köszönettel: Frigyesy Ágnes újságíró
Felhívás Tőkés László védelmében az Európai Unió demokratikus intézményeihez
Most érkezett a hír, hogy egy romániai náci szenátor (lásd liberális sic.) saját EU képviselőjét akarja kitiltatni Románia városaiból. Éppen azt a képviselőjét, aki az Európai Parlament egyik legmegbecsültebb vezető tisztségviselője.
Erre a felhívásra az kínált ürügyet e szenátornak, (neve említést sem érdemel), hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozatában kijelentette azt a tényt, mely szerint a magyarok számára gyásznap december elseje.
Erre a szomorú napra esik ugyanis, egy románok által Erdélyben megfogalmazott kiáltvány, amelyben Erdélyt a románon románnak kiáltják ki, és e nap Romániában nemzeti ünnepnek minősül.
A román politikában szerepet játszó szélsőséges, kirekesztő, nacionalista politikus a legdurvább kirohanásaival sérti meg azt a személyiséget, akinek Románia oly sokat köszönhet a szocialista diktatúra, az elnyomó rendszer lebontásában. Temesvár hős püspöke, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem csupán Románia lakosságának példaképe és tisztelt vezető politikusa, de az egész Európai Unióban is az. Nem kis mértékben neki köszönheti Románia, hogy egyáltalán felvételt nyert az Unióba, miközben számos területen nem felel meg a demokratikus normáknak és az európai tagság követelményeinek.
Tőkés László nekünk, magyaroknak és a világnak azt jelenti, amit a lengyelek II. János Pál pápával vagy Lech Walesaval adtak a világnak, ezért nyomatékosan felszólítjuk Romániát, hogy hivatalosan kövesse meg Elnök urat és mindazon közösségeket, akiket képvisel, s ezáltal durva sérelemként élik meg a Tőkés Lászlóval szembeni támadást.
Egyúttal felhívással fordulunk az Európai Unió vezető intézményeihez, vizsgálják felül a román fél magatartását: egy uniós országban miként történhet meg ez a botrányos, az egész európai közösségre, annak intézményes vezetőjére nézve durva támadás.
Tesszük ezt minden anyaországi és erdélyi, valamint Erdélyből elszármazott magyar-, és minden demokratikusan gondolkodó jóérzésű polgár nevében, beleértve román barátainkat és partnereinket is.
Budapest- Pilisvörösvár, 2010. december 4-én
Kezdeményezők: Frigyesy Ágnes újságíró és Dobó Attila tanár
Amennyiben egyetért velünk, támogassa aláírásával felhívásunkat!
Név Születési hely Foglalkozás
1. Dobó Attila Kolozsvár tanár
2. Frigyesy Ágnes Kecskemét újságíró
3. Soóky Péter Esztergom
4. Dr. Hantó Zsuzsa Cham –(Németország) történész
5. Kiss Sándor Kolozsvár
6. Prekrit Judit Székesfehérvár
7. Doma-Mikó István Tokió Királyi udvari festőművész
Közéletünk
„Tőkés Lászlót nyilvánítsák nemkívánatos személlyé...”
[ 2010. december 04., 08:45 ] [96]
Mario Ovidiu Oprea
Mario Ovidiu Oprea liberális szenátor javasolja a PNL vezetőségének, hogy a megyeszékhelyeken az alakulat tanácstagjai kezdeményezzenek határozattervezetet, amelyben Tőkés Lászlót nyilvánítsák nemkívánatos személlyé, így nem lenne joga azokra a településekre látogatni.
Mario Ovidiu Oprea liberális honatya szerint Tőkés László nyilatkozata, mely szerint december elseje a magyarok számára gyásznap, beárnyékolta Románia Nemzeti Ünnepét.
„Beárnyékolta Románia Nemzeti Ünnepét Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata, mely szerint a magyarok számára gyásznap december elseje. Más szavakkal alkalmatlannak véli a december elsejei ünnepet, mert ők is itt vannak, Romániában” – nyilatkozta pénteki sajtótájékoztatóján Mario Ovidiu Oprea.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora bejelentette: javasolni fogja az alakulat vezetőségének, hogy a megyeszékhelyeken a liberális tanácstagok kezdeményezzenek olyan határozattervezetet, amelyben nemkívánatos személlyé nyilvánítják Tőkés Lászlót.
Forrás: www.erdely.ma
2010. november 8., hétfő
MŰSORAJÁNLÓ - A NAC 1944-ben sporttörténelmet írt...
ÉLŐ ADÁS : http://lanchidradio.hu/%C3%A9l%C5%91_ad%C3%A1s_hallgat%C3%A1sa
100 esztendővel ezelőtt alapították a Nagyváradi Atlétikai Clubot.
A legendás sportegyesület a román kommunista diktatúra ideje alatt 1963-ban megszűnt.
A 100 éves NAC tiszteletére és nem titkoltan a nagyváradi sportélet, benne a labdarúgás felélesztésére,
TACCSVONAL: 2010. november 8-án, 22.05-22.55-ig - Ismétlés
A NAC 1944-ben sporttörténelmet írt azzal, hogy első vidéki csapatként megnyerte a magyar labdarúgó-bajnokságot. Az együttesben olyan nagyságok szerepeltek, mint Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje vagy Bodola Gyula, aki 48-szoros román, illetve 13-szoros magyar válogatott volt, és akinek nevét viseli a nagyváradi stadion. A NAC ellen játszotta első élvonalbeli meccsét Puskás Ferenc.
Műsorunkban megszólalnak a főszereplők, a szervezők, Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő; fia, Máté, a Partium FC elnöke, Buzánszky Jenő, a magyarországi öregfiúk válogatott tiszteletbeli szövetségi kapitánya, Kardos József csapatkapitány, Jenei Imre, az erdélyiek vezetője és Papp László egykori nagyváradi focista, aki az egyesület történetéről is mesél.
Szerkesztő-műsorvezető: Fejér Balázs
Telefonszámunk: +36-1-814-8755
SMS-számunk: +36-30-749-67-20
E-mail címünk: taccsvonal@lanchidradio.hu
2010. április 18., vasárnap
A Dalai Láma elfogadta Tőkés László meghívását
[ 2010. április 18., 18:15 ] [16]
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke 2010. április 17-én részt vett a Körösi Csoma Sándor Napok XXI. kiadásának zárórendezvényein. A többnapos rendezvénysorozat deklarált célja nemzetközi szinten megjeleníteni Körösi Csoma Sándor tudós és nyelvkutató életét, munkásságát, példaként állítva a különböző kultúrák és vallások közötti párbeszéd erősítésére. Ennek szellemében került sor szombaton az ünnepi istentiszteletre, amelyen igét hirdetett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület leköszönt püspöke. Körösi Csoma Sándor egyetemes és nemzetpolitikai fontosságát hangsúlyozva Tőkés László örömmel jelentette be a zsúfolásig megtelt templomban, hogy nemrég megérkezett a hivatalos visszajelzés, miszerint a Dalai Láma elfogadta a meghívását, és az idén szeptemberben két napra Erdélybe is ellátogat.
Tőkés László 2008. december 3-án találkozott a Dalai Lámával – polgári nevén: Tenzin Gyatsoval –, Tibet indiai száműzetésben élő vallási és politikai vezetőjével. Az EMNT elnöke a tibetiek ügye iránt elkötelezett EP-képviselőként többször is felszólalt az Európai Parlamentben, és csatlakozott a kínai hatóságok által üldözött tibetiek védelmére szerveződött frakcióközi munkacsoporthoz is. A Tibeti Intergroup Brüsszelben, az Európai Parlament székházában 2008. december 3-án szervezett bensőséges fórumot a hivatalos látogatáson résztvevő Dalai Lámával, a püspök élőszóban és írásban ekkor hívta meg Őszentségét Erdélybe, ahol Körösi Csoma Sándor, a tibeti tudományosság megalapítója, az első tibeti-angol szótár megalkotója született. A 2009-es év folyamán folytak az egyeztetések a Dalai Láma kabinetjével Őszentsége lehetséges programjáról, a levél formájában megküldött hivatalos visszajelzés értelmében szeptemberben a Dalai Láma Csomakörösre, Körösi Csoma Sándor szülőfalujába utazik, ahol megkoszorúzza az első európai bódhiszattva (buddhista szent) szobrát, majd Sepsiszentgyörgyön tart nyilvános előadást.
Csomakörös, 2010. április 18.
Tőkés László
EP-képviselő sajtóirodája
2010. március 6., szombat
A „bővített keret" – Tőkés László 136-os szekuslistája – kétnyelvű
erdély.ma - Dokumentum
[ 2010. március 01., 21:59 ] [1458]
care au activat în urmărirea personelor din cadrul Bisericii Reformate şi a celor cu care aceştia au venit în contact
SZEKURITÁTÉS TISZTEK NÉVJEGYZÉKE
akik a Református Egyház szolgáinak, és a velük kapcsolatban álló személyek megfigyelésével foglalkoztak
Nr. | NUME/NÉV | GRAD/RANG | ANUL/ÉV | INSTITUŢIA/ INTÉZMÉNY | FUNCŢIA/ TISZTSÉG |
1. | Agache Aurel | maior | 1988 | M.I. – I.J. Covasna (Baraolt) | (Miliţie) |
2. | Agoston Alexandru | colonel | 1984 | M.I. – I.J. Mureş | Şef Securitate |
3. | Andras Dorel | căpitan | 1989 | M. I. – I. J. Covasna | Şef serv. I |
4. | Andrei Grijac | maior | 1985 | M. I. – I. J. Maramureş | Ofiţer operativ principal |
5. | Antal Ioan | lt. major | 1982 | U. M. 01244 – Contrainformatii | |
6. | Ardelean Aurel | colonel | 1975 | M.I. – I.J. Maramureş | Şef Securitate |
7. | Aristotel Stamatu | | 1989 | M.I. | Adjunct al ministrului de interne |
8. | Aulik Alexandru | colonel | 1975 | M. I. – I. J. Covasna | Şef Securitate |
9. | Baciu Gheorghe | căpitan | 1983 | M.I. – I.J. Mureş | |
10. | Băţaga Tiberiu | lt. colonel | 1983 | M.I. – I.J. Mureş | Şef serviciu |
11. | Batori O. Alexandru | | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | Ofiţer legătură |
12. | Beloia Se(a)u | locotenent | 1988 | M.I. – I.J. Timiş | |
13. | Beloie Ion | lt. major | 1989 | M.I. – I.J. Timiş | |
14. | Bibarţ .... | lt. major | 1982 | M. I. – I. J. Satu Mare | |
15. | Bica Nicolae | colonel | 1985 | M.I. – D.S.S. Dir. I. | Of. Spec. I. |
16. | Bocica Gheorghe | căpitan | 1980 | | |
17. | Borda Sabin | maior | 1989 | M.I. – I.J. Timiş | |
18. | Bordea Aron | general lt. | 1985 | M.I. – D.S.S. | Şef direcţie |
19. | Boricean C-tin | colonel | 1988 | M. I. – I. J. Covasna | Şef Securităţii Judetene |
20. | Bota Emil | căpita | 1988 | M.I. – I.J. Mureş | |
21. | Bota Gheorghe | maior | 1988 | M.I. – D.S.S. – Dir. I. | |
22. | Buciuman Ioan | sergent major | 1983 | M.I. – I.J. Sălaj | |
23. | Bucureştean Lucian | căpitan | 1984 | M.I. – I.J. Satu Mare | Ofiţer specialist III |
24. | Buliga | Lt. major | 1977 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | |
25. | Bunta Florian | colonel | 1986 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | Şeful securităţii |
26. | Butiri Valeriu | colonel | 1985 | M. I. – I. J. Sălaj | Şeful securităţii |
27. | Căprariu Aurel | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Bihor/Timiş | |
28. | Cerghizan Ştefan | colonel | 1975 | M I. – I.J. Covasna | Şef serv. I |
29. | Chirilă Mircea | maior | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | Şef Serv. I/B |
30. | Chitor Cornel | lt. colonel | 1975 | M.I. – I.J. Cluj | Ofiţer specialist II |
31. | Cociş Ioan | maior | 1975 | M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. | Ofiţer specialitate |
32. | Constantin Ioan | General lt. | 1975 | M.I. – I.J. Cluj | Şeful Inspectoratului |
33. | Cordiş Gheorghe | maior | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | Şef Serv. I/B |
34. | Cornel Medru | lt. colonel | 1985 | M. I. – I. J. Maramureş (Sighetu Marmaţiei) | Şef Securitate Municipală |
35. | Costin Gheorghe | locotenent | 1976 | M. I. – I. J. Satu Mare | |
36. | Crăciun Mihai | lt. colonel | 1988 | M.I. – D.S.S. – Dir. I. | Şef serviciu II. |
37. | Cristurean Cristian | locotenent | 1988 | M.I. – I.J. Arad | |
38. | Damian M. | colonel | 1983 | M.I. – I.J. Sălaj | |
39. | Darlaczi Francisc | lt. colonel | 1980 | M.I. – I.J. Satu Mare/Bihor | Ofiţer legătură |
40. | Dulama Mihai | căpitan | 1981 | M.I. – I.J. Bihor | |
41. | Ene Iordan | căpitan | 1988 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | Şef Birou 2 |
42. | Erdei Zoltan | plutonier | 1986 | M.I. – I.J. Satu Mare | |
43. | Farcău | maior | 1985 | M.I. – I.J. Sălaj | |
44. | Frunză Victor | lt. colonel | 1985 | M.I. – I.J. Târgu-Mureş | Ofiţer operativ |
45. | Gaidaci M. | Lt. major | 1982 | M.I. – I.J. Cluj | |
46. | Gaido Gheorghe | lt. colonel | 1985 | M. I. – I. J. Maramureş | Şef Securitate Judeţană |
47. | Ghitea Florea | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | |
48. | Ghiţea Vasile | lt. colonel | 1982 | M.I. | |
49. | Gordan Aurel | locotenent | 1983 | M.I. – I.J. Bihor | Ofiţer operativ |
50. | Grab | locotenent | 1980 | | |
51. | Gui Ioan | colonel | 1987 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | Şef serviciu I |
52. | Hantău Ioan | colonel | 1984 | M.I. – I.J. Bihor | Adjunc Şef Securitate |
53. | Hoduţ Florian | plutonier | 1982 | Miliţie Santău, Jud. Bihor | Şef de post |
54. | Ienea Mihai | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F” | Şef serviciu |
55. | Igna Iosif | căpitan | 1983 | M.I. – I.J. Sălaj | Ofiţer legătură |
56. | Illi Ioan | maior | 1978 | M.I. – I.J. Satu-Mare | Ofiţer legătură |
57. | Iluţi Vasile | locotenent | 1987 | M.I. – I.J. Satu-Mare | Ofiţer legătură |
58. | Ioana Constantin | general maior | 1975 | M. I. – I. J. Braşov | |
59. | Ionescu Andrei | lt. colonel/colonel | 1982 | M.I. – I.J. Satu-Mare | Şeful securităţii judetene |
60. | Ioniţă Nicolae | colonel | 1986 | M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B | Şeful securităţii |
61. | Iulian Vlad | general colonel | 1986 | M.I. | Ministru de interne |
62. | Ivan Ioan | Lt. colonel | 1985 | M.I. – I.J. Sălaj | Şef serviciu |
63. | Jakab Dezső | maior | 1976 | M.I. – I.J. Satu Mare | |
64. | Jula Iulian | căpitan | 1983 | M.I. – I.J. Sălaj | |
65. | Juncu Mircea | colonel | 1989 | M. I. – I. J. Bihor | Şef Serviciu I/A |
66. | Könyves Lajos | maior | 1987 | M.I. – I.J. Harghita | |
67. | Lazar Mihai | Maior | 1988 | M.I. – I.J. Cluj | |
68. | Lehoczky Anton | lt. colonel | 1977 | M. I. – I. J. Maramureş | Ofiţer legătură |
69. | Lipovan T. | maior | 1975 | | Ofiţer legătură |
70. | Mânzat Ioan | colonel | 1983 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | Şef Securitate |
71. | Mărginean Gh. | Lt. lcolonel | 1975 | M. I. – I. J. Timiş | Şef serviciu I. |
72. | Marieş Gheorghe | căpitan | 1982 | M. I. – I. J. Satu- Mare | |
73. | Mastan Ioan | maior | 1977 | | Şef Dir. III. |
74. | Mate Alexandru | lt. colonel | 1978 | M. I. – I. J. Cluj | Ofiţer operativ |
75. | Mihuţ(a) Nicolae | lt. colonel | 1975 | M.I. – I.J. Bihor – Serv. I | Şef Serviciu I |
76. | Moldovan Sever | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Covasna | Şef securitate judetana |
77. | Muntean Laurenţiu | capitan | 1988 | M. I. – I. J. Cluj, Mun. Dej | Ofiţer opertaiv I |
78. | Nastau Ioan | lt. colonel | 1986 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | Şef Birou III. |
79. | Neaga Gheorghe | locotenent | 1989 | M.I. – I.J. Arad | Ofiţer legătură |
80. | Ochea | lt. major | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | Ofiţer legătură |
81. | Ogăşan Dumitru | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | Şeful securităţii judeţene |
82. | Olariu I. | lt. colonel | 1976 | M.I. – I.J. Braşov | |
83. | Oprea Dan | colonel | 1984 | M.I. – I.J. Cluj | Şeful securităţii judeţene |
84. | Oprea Florian | colonel | 1984 | M.I. – I.J. Cluj | Şef serviciu I/B |
85. | Oprea Ioan | colonel | 1984 | M.I. – I.J. Cluj | Şeful Securităţii |
86. | Oros Petru | locotenent | 1984 | M.I. – I.J. Bihor | |
87. | Păduraru Nicolae | lt. colonel | 1987 | M.I. – I.J. Cluj | |
88. | Pantea Elena | locotenent | 1986 | | |
89. | Paul Petru | lt. colonel | 1984 | M.I. – I.J. Mureş | |
90. | Pele Petru | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Timiş | Şef serviciu I/A |
91. | Perşa Andrei | căpitan | 1979 | M. I. – I. J. Maramureş | Ofiţer legătură |
92. | Pista Nicolae | căpitan | 1989 | M.I. – I.J. Timiş | |
93. | Pop Emil | lt. colonel | 1988 | M.I. – I. J. Cluj, Mun. Dej | Şef securităţii municipale |
94. | Pop Ioan | lt. colonel | 1988 | M.I. – I.J. Arad | |
95. | Pop Iosif | lt. colonel | 1978 | M. I. – I. J. Satu Mare | Ofiţer legătură |
96. | Pop Victor | colonel | 1975 | M. I. – I. J. Satu Mare | Şeful Securităţii |
97. | Popescu Bujor Vasile | lt. colonel | 1983 | M.I. – Dir. IV. | |
98. | Popescu Stelian | colonel | 1985 | M.I. – D.S.S. Dir. I. | Şef serviciu |
99. | Radu Liviu | căpitan | 1986 | M.I. – I.J. Bihor | Ofiţer legătură |
100. | Radu Tinu | maior | 1989 | M.I. – I.J. Timiş | |
101. | Raţ Ioan (Iosif) | maior | 1986 | M.I. – I.J. Bihor | Ofiţer operativ II |
102. | Raţiu Alexandru | maior/colonel | 1975 | M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. B2 M. I. – D.S.S. (Buc) | Ofiţer specialist |
103. | Ristea Gheorghe | gereneral lt. | 1977 | M. I. – I. J. Mureş | Şef Inspectorat |
104. | Rus .... | colonel | 1989 | M. I. – I. J. Bihor | |
105. | Sabău Dan | locotenent | 1989 | M.I. – I.J. Bihor | Ofiţer operativ |
106. | Sabău Nicolae | lt. major | 1978 | M. I. – I. J. Maramureş | Ofiţer legătură |
107. | Sălăgean Ioan | lt. colonel | 1985 | M.I. – I.J. Bihor | Şef serviciu I/B |
108. | Santa Grigoriu | maior | 1975 | M. I. –I. J. Satu Mare | |
109. | Scurtu Mircea | lt. major | 1979 | M.I. – I.J. Satu Mare | Ofiţer legătură |
110. | Şereş Ioan | lt. colonel | 1979 | M.I. – I.J. Bihor | |
111. | Socolan Ioan | locotenent | 1985 | M.I. – I.J. – Satu Mare | Ofiţer legătură |
112. | Stan Ştefan | plutonier | 1983 | M. I. – I. J. Mureş | |
113. | Stan Ştefan | plutonier | 1983 | M.I. – I.J. Mureş | |
114. | Strâmbu Emil | lt. colonel | 1984 | M. I. – I. J. Mureş | |
115. | Szabó Gyula | maior | 1981 | M.I. – I.J. Mureş | |
116. | Szabo Julius | maior | 1983 | M. I. – I. J. Mureş | |
117. | Székely Ioan | maior | 1988 | M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud | Inspector principal |
118. | Székely Ioan | maior | 1979 | M.I. – I.J. Cluj | |
119. | Tănăsescu Tudor | căpitan | 1988 | M. I. – D.S.S. | |
120. | Ţanc Ioan | maior | 1976 | M-I. Mureş | Of. Operativ pincipal |
121. | Tărău | lt. major | 1982 | M.I. – I.J. Sălaj | Ofiţer legătură |
122. | Ţarcă Angela | maior | 1985 | M. I. – I. J. Mureş | Şef birou |
123. | Tarta Ioan | căpitan | 1980 | M.I. – I.J. Sălaj | |
124. | Terziu Rusalin | colonel | 1975 | M. I. – I. J. Timiş | Şef securitate |
125. | Todoran Eugen | lt. colonel | 1988 | M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B | Adjunct şef securitate |
126. | Tóth Ioan | plutonier | 1985 | Militie, Bogdand | Şef de post |
127. | Trif Vasile | căpitan | 1983 | M.I. – I.J. Sălaj | Ofiţer legătură |
128. | Tripon I. | locotenent | 1975 | | |
129. | Tudor Ioan | colonel | 1987 | M.I. – I.J. Cluj – Dir. I. | |
130. | Ungvari Iosif | lt. colonel | 1989 | M.I. – I.J. Cluj | Serviciul „F” |
131. | Vereş Mihai | căpitan | 1986 | M. I. – I. J. Satu Mare | Ofiţer specialist III. |
132. | Voitila Ştefan | căpitan | 1988 | M.I. – I.J. Arad | |
133. | Vuşcă Alexandru | lt. major | 1980 | M. I. – I. J. Satu Mare | Ofiţer legătură |
134. | Zăpădeanu | maior | 1986 | M.I. – I.J. Cluj | |
135. | Zarcul Nicolae | maior | 1989 | | |
136. | Zetea A. | lt. colonel | 1976 | M. I. – I. J. Maramureş | Şef Serviciu I. |
NOTĂ:
• M.I. – I.J. : Ministerul de Interne, Inspectoratul Judeţean
• M. I. – D.S.S: Ministerul de Interne, Departamentul Securităţii Statului
• Datele provin din dosarele de urmărire al lui Tőkés László şi a familiei, începând din 1975.
• În total s-au identificat 205 de ofiţeri de securitate implicaţi în urmărirea şi racolarea ca informator al personalului Bisericii Reformate şi a celor care au venit în contact cu ei.
• Unii dintre cei care se regăsesc pe listă pot fi decedaţi.
• O mare parte dintre ei sunt pensionari, beneficiind de pensii speciale.
• Cu mare probabilitate mai mulţi ofiţeri din listă şi astăzi sunt activi în cadrul Serviciului Român de Informaţii.
MEGJEGYZÉS:
• M.I. – I.J. : Belügyminisztérium, Megyei Felügyelőség
• M.I. – D.S.S. : Belügyminisztérium, Állambiztonsági Ügyosztály
• Az adatok Tőkés László és családja megfigyelési dossziéjából származnak.
• Összesen 205 szekuritátés tisztet azonosítottunk, akik a Református Egyház szolgáit és a velük kapcsolatban álló személyeket figyelték meg illetve szervezték be.
• A listán szereplők némelyike időközben valószínűleg elhalálozott.
• Nagyrészük nyugdíjba vonult és kiemelt nyugdíjat élvez.
• Valószínű, hogy a listán szereplő tisztek egy része ma is aktív, és a Román Hírszerző Hivatal keretében tevékenykedik.