2008. október 24. 21:18
Megmondom én azt előre, botcsinálta Albán Úr, hogy nem szeretem a munkaszüneti napokat. Kérem, engem félelemmel tölt el, hogy egy egész napig senki nem dolgozik, mert ennek a nyugdíjam láthatja kárát. Ráadásul ilyen marhaságok miatt, szégyelljék magukat ezek az úgynevezett ünnepek. Ünnep. Mint ez a mostani, ugye? Ez milyen ünnep, aranyos Albán Úr? Hogy a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Úr egyedül tekereg a vasrácsok között, mert a tisztelt társadalom lusta odatolni a képét, hogy a Gyurcsány Úr intő szózatait figyelembe vegye. Hiszen nem volt egy lélek ezen az ünnepen, amikor párat elvittek meg hazaküldtek, kiderült, hogy nem is maradt senki, hogy méltósággal emlékezzen a hősökre, akik. Szóval, ezt az ünnepet be kell zárni, már csak humánus okokból is, szegény Dobrev Klárának milyen kínos lehet végigcsinálni az egész cirkuszt ott a kordon-közben, hiszen a nagypapa jelentős szerepet vállalt az egyik oldalon, ugyebár, és pluszban még a kutya sem megy ki, hogy a mártírokra tisztelettel valamint közösen. Bezzeg a munkaszüneti napot azt elfogadják a nagy magyarkodók, senki nem megy oda, hogy kérem, én nem ünnepelek ezzel a Gyurcsánnyal, adják ide a kalapácsot, majd dolgozok helyette serényen. Nem, inkább lófrálnak, meg az ellenzéki provokációkra mennek oda hallgatni, vagy egyszerűen otthon maradnak. De akkor mondja meg, kellemes kis Albán Úr, hogy mire fel van az egész? Hát a magyarkodásra. Amit én nem szeretek, emiatt vagyok afféle műkedvelő történészeti kutató. Tavaly például bebizonyítottam, hogy a régebbi magyarok nem is tudtak a lovon hátrafelé nyilazni. Egy felsőbbségi legendával kevesebb, drága Albán Úr, igen, egy felsőbbségi legendával kevesebb, legalább nem nézzük le a többi, csak úgy simán előre nyilazó népet, mert nincs is rá okunk, amint én azt bebizonyítottam, tehát legalább ezen a területen vége a magyarkodásnak. Tavaly ugyanis próbaképpen hátrafelé meszeltem pár tempót a kettes létrán, és hatalmasat estem, aranyos Albán Úr, és nyilazni meg még sokkal nehezebb lenne, ez az egyik pillér, amin érvelek. A másik pillér meg, hogy hát ki az a marha, aki hátrafelé nyilaz, hiszen ott nincs semmi, ugyanis éppen ő jön onnan, a nyilazós. Ez mondhatni, halálos döfés, logikai szemszögből értve, nem igaz, dermedt kis Albán Úr? Hát el fogok én bánni ezzel az októberi dologgal is, mert semmi ünnepi nincs benne, semmi összefogás, amivel el lehetne morzsolni egy könnycseppet, miközben megrendülten a szabadságharcosokra, akik az életüket adták, azért, hogy. Pont ez nincs benne, hanem jön az ellenzék, hogy így meg úgy, a forint árfolyama meg zuhan, mintha munkás hétköznap lenne. Felesleges dolog az egész, kérem, drága Albán Úr, jó hosszú ideig nem volt ez a tegnapi munkaszüneti nap, és?, zavart valakit?, dehogy zavart, csak jönnek be ezek a bolond divatok, hogy mindent meg kell ünnepelni, meg szidni szegény Kádár Urat, hogy behívta az oroszokat, ugyan már, kérem, mindenki hívott mindenkit, az egyik ezt, a másik azt, hát az oroszok hallották meg előbb, ők jöttek, és akkor mi van? Semmi nincs, de megint rá lehet fogni valamit a baloldalra, kicsit unalmas, hogy mindenért a baloldal a hibás, az ország meg éppen tönkremegy, talán az Orbán Viktor dolgozzon egy kicsit, ne csuklyában ugráljon az utcán a rendőrök ellen, na, ez meg a másik, amiért nem kell ez az ünnep.
Lejegyezte: Csermely Péter
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése