DULAI SÁNDOR
Egy napra beköltözött a tanyavilág a Parlamentbe. November 15-én a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete és a Nemzeti Fórum Egyesület szervezésében tanyai tanácskozás, nyílt nap helyszíne volt az Országház.
Hogy idáig eljutottunk, abban egyetemünknek nem kis szerepe volt. Hat évvel ezelőtt a Szent István Egyetem negyven tanárának és százhúsz hallgatójának részvételével kezdődtek a kiskunsági Tanyakollégium kutatásai. Huszonnégy Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéki település több mint nyolcszáz tanyáján készültek kérdőíves felmérések, majd az ezek közül kiválasztott mintegy kétszázötven tanyán mélyinterjúk. A Lakiteleki Népfőiskolán, 2003 szeptemberében rendezett zárókonferencián a Tanyakollégium résztvevői nyilatkozatot és ajánlásokat fogalmaztak meg - tizenhat pontban - a kormányzat és más döntéshozók számára. Ez a nyilatkozat és az ajánlássor most a Parlamentben ott volt a tanyák népének küldöttei előtt.
A Tanyakollégium zárása óta persze történt egy és más. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete - az Országos Területfejlesztési Hivatal támogatásával - a kollégium kutatásait kiterjesztette a kiskunsági Homokhátság valamennyi, vagyis több mint száz tanyás településére. A tanyákról, amelyekről ezt megelőzően utoljára 1964-ben készült nagyobb szabású felmérés, most már sokkal többet tudunk. Sajnos mindez nem volt elég ahhoz, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban a szükséges pénz is meglegyen az olyan fontos célok megvalósításához, mint a tanyai villamoshálózat fejlesztése, az úthálózat bővítése, a közbiztonság erősítése, a vízpótlás javítása vagy a tanyai közösségi házak, tudásközpontok kialakítása.
Hogy ebben a helyzetben változás állhasson be, négy ellenzéki országgyűlési képviselő - Lezsák Sándor, Balogh József, Fülöp István és dr. Ángyán József - határozattervezetet készített elő a tanyák védelméről. Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, Balogh József hazánk egyetlen tanyán (Fülöpházán) lakó parlamenti képviselője, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke, Fülöp István Mátészalka polgármestere, Ángyán József professzor pedig - mint közismert - egyetemünk Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója. Azé az intézeté, melynek hallgatói a legnagyobb számban vettek részt a 2002-2003-as Tanyakollégium munkájában, s melynek keretében az elmúlt tanévben, nappali és levelező tagozaton egyaránt, megkezdődött A tanya című tárgy oktatása (a tantárgy felelőse e sorok írója).
A határozattervezet a tanyák fennmaradása és védelme, a tanyavilágban meglévő nemzeti értékeink megőrzése és a tanyákon élők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében négy pontban foglalja össze a Magyar Országgyűlés tennivalóit:
-
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, sajátos „hungarikum", amelynek fennmaradása, új életre keltése, fejlesztése nemzeti érdek.
-
Felkéri a kormányt, hogy 2009. június 30-ig készítsen átfogó jelentést a hazai tanyák helyzetéről.
-
Felkéri a kormányt, hogy a 2010. évre vonatkozó központi költségvetésben és adótörvényekben kiemelten kezelje a tanyák fejlesztését és az ott élők esélyegyenlőségét.
-
Felkéri a kormányt, hogy kétévente számoljon be a Magyar Országgyűlésnek a tanyák helyzetének változásáról, valamint a tanyán élők támogatásának érvényesüléséről.
A határozattervezet készítői szeretnék, ha tervezetüket az Országgyűlés még ez év decemberében tárgyalná.
A parlamenti nyílt nap után egy héttel megtartott lakiteleki tanácskozáson Lezsák Sándor bejelentette: a jövő év májusában a szervezők szándékai szerint - egyetemünk hallgatóinak és oktatóinak részvételével - újraindulhat a Tanyakollégium, melynek fontos szerepe lehet a majdani Tanyatörvény előkészítésében.
