 | Vérszerződés | for everyone |
8. évfolyam 46. szám, 2008.11.13
Köszönet illeti érte Anyuscht.
"Heves István, a tisztiorvosi hivatal projektmenedzsere lapunknak nyilatkozva nagy eredményként értékelte, hogy 48 millió forintért eladták a veszteséges céget" - olvasható a Népszabadság 2006. március 28-i számában. A "nagy eredmény" a tisztiorvosi hivatal 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratóriumból álló hálózatának magánosítása. Az ÁNTSZ Laboratórium Kft. már az átvétel évében 1,6 milliárd forintos árbevételt ért el, nem csoda tehát, hogy a privatizációtól eredetileg egymilliárd forintot várhatott az eladó - ám végül csak soványka 48 millió forint folyt be, az is úgy, hogy a harmada szakértői díjként korábban már "kifolyt" a tisztiorvosi hivataltól.
A jutányos ár könnyen érthető lesz, ha megismerkedünk a történet szereplőivel. Heves István projektmenedzser a HospInvest egyik mai tulajdonosa. Őt Bujdosó László akkori országos tisztifőorvos szerződtette szakértőként a laborhálózat privatizálására. Érdemes megjegyezni a neveket, mindkettő szerepel majd a HospInvest legutóbbi egri ügyleténél is.
A magánvállalkozók anno arra figyeltek fel, hogy a laboratóriumoknál az utóbbi évtizedben technológiai váltás következett be; olcsóbbak lettek a nagy teljesítményű laborberendezések. Nem volt már értelme minden kisebb-nagyobb városban külön hatósági labort fenntartani, ehelyett elég beszedni a mintákat, és egy nagy központban elvégezni a műveleteket. Ettől persze még nem kellett volna az államnak kiszállnia, a tisztiorvos javaslatára a kormány mégis így döntött. Jó pénzért szakértőket szerződtetett, akik megmondták a "tutit", vagyis hogy a laboratóriumokat kft.-be kell szervezni, a köztisztviselők jelentős részét elbocsátani, majd az egészet eladni - saját üzleti köreiknek.
Eleinte a laborok - a szigorú feltételek miatt - a kutyának sem kellettek. Aztán egy jogszabályváltozásnak köszönhetően már a vállalkozó diktált. Az egyetlen jelentkező nem vállalta a kirúgott köztisztviselők végkielégítésének kifizetését, és két részletben csak 48 millió forintot volt hajlandó fizetni. Az állam már a laborhálózat tulajdonában levő - áron alul - eladott eszközökön is bukott, és akkor a cég értékéről még nem is beszéltünk. Ugyancsak az államnak kellett a 750 dolgozó közül első körben elküldött háromszáz alkalmazott végkielégítését kifizetnie. Erre újabb 224 millió közforintot szántak, és akkor még mindig nem értünk az állami kiadások végére.
A projektmenedzser Heves István tehát sikerként könyvelte el az ügyletet - és erre volt is oka. Sikerült ugyanis meggyőznie felesége családtagját, Hampó Eleonórát, hogy vegye meg az állami kft.-t. Persze nem egyedül, hanem egy üzlettárssal, akit azon a napon, amikor bejegyezték a laborcég tulajdonosváltását, már le is cserélt Heves régi üzlettársa, a jelenlegi HospInvest-alvezér, Deák Gábor. Ha jobban utánanézünk az ügyletnek, az is kiderül, hogy az állam még 48 millió forintot sem kaszszírozott. A cégbírósági iratok szerint a tisztiorvosi hivatal még 2006-ban, vagyis a privatizáció évében 60 millió forint hitelt nyújtott a magáncégnek. A Heti Válasz szerette volna megtudni, milyen jogszabályok alapján adhatnak állami hatóságok magánvállalkozásoknak hitelt, de kérdésünkre lapzártánkig nem válaszolt a tisztiorvosi hivatal. (Igaz, a kölcsön valójában nem is kölcsön volt, hiszen később a teljes összegét elengedte a tisztiorvosi hivatal, amit aztán a mérlegbe rendkívüli bevételként könyvelt el a vállalkozás.)
Ezzel még mindig nem ért véget a történet. Heves István nem ingyen - vagyis nem a családtagnak juttatott cégért cserébe - dolgozott a tisztiorvosi hivatalnak. A laborprivatizáció megszervezéséért két vállalkozáson keresztül nettó 18 millió forint tanácsadási díjat utalt ki neki a hivatal. Hogy Heves vagy további tulajdonostársai is osztoztak-e a szakértői pénzeken, nem tudható. Mindenesetre mindkét "szakértő" vállalkozás nevét megtalálhatjuk ma a HospInvest tulajdonosi listáján is. A történet egyébként is bővelkedik a rejtélyekben; az egészségügyi hatósággal kötött privatizációs szerződést - üzleti titokra hivatkozva - az új tulajdonos még a cégbíróság kérésére sem adta ki. Az viszont bizonyos, hogy az ügylet létrejöttekor a háttérben már ott volt a "nagy csapat"; a laborcég leányvállalatainak székhelye a HospInvest budapesti, Megyeri úti irodaházában található, s itt működik a fővárosi laboratórium is. A laborcéggel közös irányítású Hotel Yacht Club Kft.-ben pedig "együtt vitorlázott" a jelenlegi Hosp Invest több tulajdonosa: Kollányi Gábor vezér, a labort privatizáló Deák Gábor családja, valamint az egykori projektmenedzser Heves István.
Köztudomású, hogy a HospInvest az MSZP-s többségű Heves megyei közgyűlés és a kormány segítségével megszerezte az egri kórházat. Noha több mint hatszáz olyan dolgozó volt, aki nem írta alá a céggel a munkaszerződést, a tisztiorvosi hivatal mégis kiállította a működési engedélyt.
Mintha a korábbi, laboros történetbe csöppentünk volna bele. Régi ismerősök találkoztak: a döntés itt is, ott is Bujdosó László kezében volt. Csak éppen Bujdosó azóta családi okokra hivatkozva otthagyta az országos hivatalt, és visszatért Veszprémbe, a regio nális tisztiorvosi székbe. S miután az Egerben területileg illetékes tisztiorvos többször is visszadobta hiánypótlásra a HospInvest engedélykérelmét, az irat egyszer csak Bujdosó veszprémi asztalán landolt. Ő pedig megadta az engedélyt, s a HospInvest bevehette Egert. Igaz, Kosztura László, a HospInvest regionális igazgatója azóta folyamatosan cáfolni kényszerül az orvoshiány miatti betegpanaszokat. Koszturának aligha lehetnek ideológiai vitái a privatizációt keresztülnyomó Heves megyei MSZP-frakcióval, mivel személyében a hatvani önkormányzat egészségügyi bizottságának szocialista elnökét is tisztelhetjük.
Pesti: "A HospInvest fideszes cég volt"
A lapunk birtokában levő, Bujdosó László-féle tisztiorvosi engedély szerint a HospInvest - jobb híján - Egertől akár több száz kilométerre működő egészségügyi alvállalkozókkal szerződött, miután a kórházvédők nem voltak hajlandók munkába állni.
Az ügy pikantériája, hogy egy olyan cég is szerepel a HospInvest egri alvállalkozóinak listáján, melynek orvosigazgatóját, Kabella Pétert a minap Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa javasolta a XI. kerület egészségügyi szolgálatának élére. Pesti jelöltje korábban rövid ideig egy, a jelenlegi HospInvest-tulajdonosok által birtokolt cégnél is dolgozott. A XI. kerületi Fidesz frakcióülésén ennek kapcsán izgalmas szócsata alakult ki, Pesti ugyanis ezt nem tartotta kizáró oknak. A frakciótagok szerint az országgyűlési képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy "2004-ben a HospInvest nagyon erős Fidesz-támogatásban részesült, a helyzet 2006 után vált tarthatatlanná". Pesti több tanú szerint azt mondta: nem lehet valakit azért támadni, mert egy cég két évvel később olyan útra tért, amely elfogadhatatlan a számunkra.
A történtekre másként emlékszik Pesti Imre és a frakció tagjai. Pesti azt állítja, hogy ő sosem mondta, hogy 2004-ig a HospInvest fideszes támogatást élvezett volna, és azt sem, hogy 2006-tól vált szocialista kötődésűvé. A frakció tagjai szerint viszont Pesti egyértelműen azt kérte tőlük, ne mossák össze a 2004-es, fideszes céget egy olyan HospInvesttel, akit maga is a piac szélére igyekszik szorítani. Szerintük Pesti úgy fogalmazott: ne képzeljék róla, hogy "felköp a levegőbe és alááll", vagyis olyan jelöltet hoz ide, aki valóban kötődik a HospInvesthez.
A jutányos ár könnyen érthető lesz, ha megismerkedünk a történet szereplőivel. Heves István projektmenedzser a HospInvest egyik mai tulajdonosa. Őt Bujdosó László akkori országos tisztifőorvos szerződtette szakértőként a laborhálózat privatizálására. Érdemes megjegyezni a neveket, mindkettő szerepel majd a HospInvest legutóbbi egri ügyleténél is.
A magánvállalkozók anno arra figyeltek fel, hogy a laboratóriumoknál az utóbbi évtizedben technológiai váltás következett be; olcsóbbak lettek a nagy teljesítményű laborberendezések. Nem volt már értelme minden kisebb-nagyobb városban külön hatósági labort fenntartani, ehelyett elég beszedni a mintákat, és egy nagy központban elvégezni a műveleteket. Ettől persze még nem kellett volna az államnak kiszállnia, a tisztiorvos javaslatára a kormány mégis így döntött. Jó pénzért szakértőket szerződtetett, akik megmondták a "tutit", vagyis hogy a laboratóriumokat kft.-be kell szervezni, a köztisztviselők jelentős részét elbocsátani, majd az egészet eladni - saját üzleti köreiknek.
Eleinte a laborok - a szigorú feltételek miatt - a kutyának sem kellettek. Aztán egy jogszabályváltozásnak köszönhetően már a vállalkozó diktált. Az egyetlen jelentkező nem vállalta a kirúgott köztisztviselők végkielégítésének kifizetését, és két részletben csak 48 millió forintot volt hajlandó fizetni. Az állam már a laborhálózat tulajdonában levő - áron alul - eladott eszközökön is bukott, és akkor a cég értékéről még nem is beszéltünk. Ugyancsak az államnak kellett a 750 dolgozó közül első körben elküldött háromszáz alkalmazott végkielégítését kifizetnie. Erre újabb 224 millió közforintot szántak, és akkor még mindig nem értünk az állami kiadások végére.
A projektmenedzser Heves István tehát sikerként könyvelte el az ügyletet - és erre volt is oka. Sikerült ugyanis meggyőznie felesége családtagját, Hampó Eleonórát, hogy vegye meg az állami kft.-t. Persze nem egyedül, hanem egy üzlettárssal, akit azon a napon, amikor bejegyezték a laborcég tulajdonosváltását, már le is cserélt Heves régi üzlettársa, a jelenlegi HospInvest-alvezér, Deák Gábor. Ha jobban utánanézünk az ügyletnek, az is kiderül, hogy az állam még 48 millió forintot sem kaszszírozott. A cégbírósági iratok szerint a tisztiorvosi hivatal még 2006-ban, vagyis a privatizáció évében 60 millió forint hitelt nyújtott a magáncégnek. A Heti Válasz szerette volna megtudni, milyen jogszabályok alapján adhatnak állami hatóságok magánvállalkozásoknak hitelt, de kérdésünkre lapzártánkig nem válaszolt a tisztiorvosi hivatal. (Igaz, a kölcsön valójában nem is kölcsön volt, hiszen később a teljes összegét elengedte a tisztiorvosi hivatal, amit aztán a mérlegbe rendkívüli bevételként könyvelt el a vállalkozás.)
Ezzel még mindig nem ért véget a történet. Heves István nem ingyen - vagyis nem a családtagnak juttatott cégért cserébe - dolgozott a tisztiorvosi hivatalnak. A laborprivatizáció megszervezéséért két vállalkozáson keresztül nettó 18 millió forint tanácsadási díjat utalt ki neki a hivatal. Hogy Heves vagy további tulajdonostársai is osztoztak-e a szakértői pénzeken, nem tudható. Mindenesetre mindkét "szakértő" vállalkozás nevét megtalálhatjuk ma a HospInvest tulajdonosi listáján is. A történet egyébként is bővelkedik a rejtélyekben; az egészségügyi hatósággal kötött privatizációs szerződést - üzleti titokra hivatkozva - az új tulajdonos még a cégbíróság kérésére sem adta ki. Az viszont bizonyos, hogy az ügylet létrejöttekor a háttérben már ott volt a "nagy csapat"; a laborcég leányvállalatainak székhelye a HospInvest budapesti, Megyeri úti irodaházában található, s itt működik a fővárosi laboratórium is. A laborcéggel közös irányítású Hotel Yacht Club Kft.-ben pedig "együtt vitorlázott" a jelenlegi Hosp Invest több tulajdonosa: Kollányi Gábor vezér, a labort privatizáló Deák Gábor családja, valamint az egykori projektmenedzser Heves István.
Köztudomású, hogy a HospInvest az MSZP-s többségű Heves megyei közgyűlés és a kormány segítségével megszerezte az egri kórházat. Noha több mint hatszáz olyan dolgozó volt, aki nem írta alá a céggel a munkaszerződést, a tisztiorvosi hivatal mégis kiállította a működési engedélyt.
Mintha a korábbi, laboros történetbe csöppentünk volna bele. Régi ismerősök találkoztak: a döntés itt is, ott is Bujdosó László kezében volt. Csak éppen Bujdosó azóta családi okokra hivatkozva otthagyta az országos hivatalt, és visszatért Veszprémbe, a regio nális tisztiorvosi székbe. S miután az Egerben területileg illetékes tisztiorvos többször is visszadobta hiánypótlásra a HospInvest engedélykérelmét, az irat egyszer csak Bujdosó veszprémi asztalán landolt. Ő pedig megadta az engedélyt, s a HospInvest bevehette Egert. Igaz, Kosztura László, a HospInvest regionális igazgatója azóta folyamatosan cáfolni kényszerül az orvoshiány miatti betegpanaszokat. Koszturának aligha lehetnek ideológiai vitái a privatizációt keresztülnyomó Heves megyei MSZP-frakcióval, mivel személyében a hatvani önkormányzat egészségügyi bizottságának szocialista elnökét is tisztelhetjük.
Pesti: "A HospInvest fideszes cég volt"
A lapunk birtokában levő, Bujdosó László-féle tisztiorvosi engedély szerint a HospInvest - jobb híján - Egertől akár több száz kilométerre működő egészségügyi alvállalkozókkal szerződött, miután a kórházvédők nem voltak hajlandók munkába állni.
Az ügy pikantériája, hogy egy olyan cég is szerepel a HospInvest egri alvállalkozóinak listáján, melynek orvosigazgatóját, Kabella Pétert a minap Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa javasolta a XI. kerület egészségügyi szolgálatának élére. Pesti jelöltje korábban rövid ideig egy, a jelenlegi HospInvest-tulajdonosok által birtokolt cégnél is dolgozott. A XI. kerületi Fidesz frakcióülésén ennek kapcsán izgalmas szócsata alakult ki, Pesti ugyanis ezt nem tartotta kizáró oknak. A frakciótagok szerint az országgyűlési képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy "2004-ben a HospInvest nagyon erős Fidesz-támogatásban részesült, a helyzet 2006 után vált tarthatatlanná". Pesti több tanú szerint azt mondta: nem lehet valakit azért támadni, mert egy cég két évvel később olyan útra tért, amely elfogadhatatlan a számunkra.
A történtekre másként emlékszik Pesti Imre és a frakció tagjai. Pesti azt állítja, hogy ő sosem mondta, hogy 2004-ig a HospInvest fideszes támogatást élvezett volna, és azt sem, hogy 2006-tól vált szocialista kötődésűvé. A frakció tagjai szerint viszont Pesti egyértelműen azt kérte tőlük, ne mossák össze a 2004-es, fideszes céget egy olyan HospInvesttel, akit maga is a piac szélére igyekszik szorítani. Szerintük Pesti úgy fogalmazott: ne képzeljék róla, hogy "felköp a levegőbe és alááll", vagyis olyan jelöltet hoz ide, aki valóban kötődik a HospInvesthez.
Élő Anita, itthon@hetivalasz.hu
Kapcsolódó:
