Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: demszky. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: demszky. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 16., hétfő

Metró ügyletek - Demszky Gábor -

Demszky Gábor -> http://mno.hu/tag/demszky-gabor-8369

OLAF-JELENTÉS

Még nagyobb mértékű a korrupció a 4-es metrónál

Volt fővárosi politikus, volt MÁV- és BKV-vezérigazgató is szerepel az uniós eljárás érintettjei között

Szabó Zsolt, 2017. január 16., hétfő 18:37, frissítve: hétfő 18:50

Próbaútra induló  Alstom metrószerelvény 2013 január 14-én Budapesten, a BKK kelenföldi járműtelepén
 Próbaútra induló Alstom metrószerelvény 2013 január 14-én Budapesten, a BKK kelenföldi járműtelepén
MN-archív
Eddig összesen 167 milliárd forintos károkozást követtek el a Demszky-korszakban a 4-es metró 500 milliárd forinthoz közelítő beruházásánál. Az OLAF-jelentés részletein túl a Miniszterelnökség neveket is említett, s a dokumentum nyilvánosságra hozását tervezi.
Magyarország tizenhárom éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése, egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt a 4-es metró szerződés szerinti 452,5 milliárd forint összköltségű beruházása, ez a korábbi szocialista és liberális kormányok és az ugyanilyen színű budapesti városvezetés „mérlege” Brüsszelből nézve – ismertette hétfőn Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésének lényegét. A négy évig tartó uniós nyomozással kapcsolatban a kormánypárti politikus konkrét számadatokat, cég-, illetve személyneveket is említett: „A korrupcióval és szabálytalanságokkal érintett szerződések összege az OLAF nyomozati anyaga szerint 272,8 milliárd forint; Brüsszel azt állítja: 166,9 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint, amit uniós fejlesztésként fizettek ki hazánknak, amelyet az EB visszakövetelhet, a különbözetet a magyar központi és fővárosi költségvetés, illetve a kormánygaranciával felvett hitelek fedezik.”
hirdetés
Csepreghy az érintett társaságok közé sorolta a DBR Metró Projektigazgatóságot, a ,.-t, a Strabagot, a Siemenst, az Alstomot, a Hídépítő Zrt.-t, a Swietelskyt, az alagútfúrást végző Bamco konzorciumot és a Media Magnet Kft.-t is. „Az állomások belsőépítészetére kötött szerződések értéke elérte a 40 milliárd forintot. A vizsgálati dokumentum két személyt említ folyamatosan: Budapest 2010 előtti főpolgármester-helyettesét és A. A.-t, a BKV korábbi vezérigazgatóját” – mondta a miniszterhelyettes.
A metróberuházásért felelős főpolgármester-helyettes a 2010 előtti ciklusban nem más volt, mint a BKV-ügyben nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, volt MSZP-s Hagyó Miklós, a BKV vezérigazgatója A. A. monogrammal az elsőfokú büntetőperben másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott Antal Attila volt.
„A 4-es metró elektromosáram-ellátása kapcsán a szerződés összege 32 milliárd forint volt, s akiket ezzel kapcsolatban az OLAF megnevezett: P. L., a Media Magnet Kft. feltételezett tulajdonosa, T. I. volt MÁV-elnök és Sz. L., a Eurometro akkori vezető munkatársa” – fogalmazott Csepreghy.
A Hagyó-per tárgyalásain elhangzott vádlotti és tanúvallomások szerint a Media Magnet Puch László, az MSZP egykori pártpénztárnoka érdekeltségébe tartozott, T. I. monogrammal pedig a volt szocialista Tömpe István korábbi MÁV-elnököt jelölik, viszont ő 1997 és 1998 között töltötte be ezt a pozíciót. 
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön beszélt először a metrójelentésről, most beosztottja megerősítette: e hét csütörtökre elkészül a feljelentés, s az aktuális kormányinfón be is mutatják majd. „Az OLAF 2012. február 2-a és 2016. november 18-a között a magyar hatóságok által korábban összegyűjtött dokumentumokra, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal irataira is támaszkodva végezte el a munkát. A kabinet a nyomozati anyag angol nyelvű összefoglalóját tavaly december 14-én vette kézhez. Kiderült, a nyomozás során szorosan együttműködtek a hazai és más uniós tagállamok hatóságai, továbbá a Nemzeti Nyomozó Iroda az Egyesült Királyság felkérésére jogsegélyt is szolgáltatott. A nyomozás ideje alatt ötven személyt hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit, valamint figyelték az érintett magán- és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait. Az OLAF-jelentés összesen ötvenhét szerződésnél tárt fel szabálytalanságokat és vetette fel korrupciós bűncselekmények gyanúját, és közülük öthöz kapcsolódik az okozott csaknem 167 milliárdos kár 96 százaléka” – fejtette ki Csepreghy Nándor. Aláhúzta: „Huszonnyolc szerződés kizárólag uniós finanszírozású volt, huszonkilenc mögött a hazai és fővárosi költségvetések álltak az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitelek révén. A szabálytalanságok közé tartozik az Alstom metrókocsik beszerzése, amely részben a 2-es metró megújítását szolgálta. Ha Brüsszel később úgy dönt, hogy szankciókat alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor további tízmilliárdos tételekkel emelkedhet a magyar államnak és a fővárosnak okozott kár.”
A héten elkészül az OLAF-jelentés magyar fordítása, jogászok pedig vizsgálják a teljes körű nyilvánosságra hozásának a lehetőségét.
„Volt olyan, hogy belső információért, amely komoly ajánlattevőt segített a 4-es metró közbeszerzéseinél folytatott ajánlati eljárás során, pénzt kaptak az állam és a főváros nevében eljárók. Ez nem más, mint hivatali visszaélés és vesztegetés. Történt olyan kifizetés az állam részéről, amely mögött nem volt valós teljesítés, ez hűtlen kezelésnek minősül. Előfordult, hogy ugyanaz igazolta a teljesítést az állam képviseletében, aki egyben az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója volt. Utóbbi nemcsak összeférhetetlenséget, hanem hűtlen kezelést is jelent. Az sem volt ritka, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zártak ki a közbeszerzésből, miközben a nyertes igazolhatóan bennfentes információkhoz juthatott hozzá. Ezzel hivatali visszaélést és vesztegetést követhettek el. Közbeszerzésekkel vagy azok elhagyásával számos esetben baráti cégeket segítettek” – ecsetelte Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta, hogy Magyarország rendszerváltás óta eltelt huszonhat esztendeje legnagyobb korrupciós ügyének teljes körű feltárása össztársadalmi érdek, ezért azt tervezik, hogy a jelentést magyarra fordítás után nyilvánosságra hozzák. 
Lapunk érdeklődésére a miniszterhelyettes ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a hetedik éve zajló magyar nyomozásról, amelyet tavaly ősz óta már a Központ Nyomozó Főügyészség folytat, megkérdezik-e Polt Péter legfőbb ügyészt. Egyelőre még az sincs eldöntve, hogy ha fizetni kell, azt az eredeti metrószerződés – a magyar állam és a főváros között finanszírozás terén 79:21 százalékos – megosztása alapján terítik-e szét. Mindazonáltal a kormány tervei szerint ők csak megelőlegezhetik a büntetést, amelynek végül akár százmilliárd forintot is meghaladó összegét majd behajtják a felelősökön, de egyelőre még ennek a formája sem ismert.
Tarlós István főpolgármester (Fidesz–KDNP) péntekig alakítja ki az álláspontját az ügyben. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester a Magyar Nemzetnek korábban Lázár János elleni „jó hírnév megsértése” miatt indítandó perről beszélt. Tegnap viszont egy Facebook-bejegyzésben azt írta: „Az OLAF-jelentést, amelyre Lázárék a rágalmakat »alapozzák«, nyilvánossá kell tenni. Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik.” Szerinte „amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen, és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté.”

Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja szerint a Polt Péter vezette ügyészség megbukott, ezért pártja nevében európai szintű nyomozó- és vádhatóság felállítását szorgalmazta.

2016. október 7., péntek

Demszky vallhat az Alstomról | Magyar Idők

Demszky vallhat az Alstomról | Magyar Idők

http://magyaridok.hu/belfold/demszky-vallhat-az-alstomrol-1071670/
2016. OKTÓBER 7. PÉNTEK 07:30
Baranyai Gábor

BORBÉLY LÉNÁRD: MINTHA NEM A FŐVÁROS VÁSÁROLT VOLNA METRÓKAT, HANEM A GYÁRTÓ MEGRENDELŐT

Novemberben két külön, sajtónyilvános meghallgatáson beszélhet Demszky Gábor volt főpolgármester és Aba Botond, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatója az Alstom metrószerelvények 2006-os beszerzéséről. Az ezt vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság elnöke, Borbély Lénárd lapunknak úgy nyilatkozott: a pályázatot formáló tender- és bírálóbizottságoktól nem véletlenül tartották távol az akkor ellenzékben lévő Fidesz–KDNP képviselőit.

– Milyen szakértőket hallgattak meg a keddi ülésen?
– Annak az ügyvédi irodának a képviselőjét hallgattuk meg, amely 2010 után az Alstom metrókocsik beszerzési szerződéseinek felülvizsgálatával foglalkozott. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy egy olyan új szerződést sikerült kötni, amellyel a főváros és a BKV pozíciója jelentősen javult. Meghallgattuk a BKV jelenlegi vezérigazgatóját és a DBR Metró projektigazgatóságának vezetőjét, mivel a fellelhető iratanyag egy jelentős részét tőlük kaptuk.
– Kiket hívnak legközelebb a bizottság elé, és mire kíváncsiak?
– A korábbi vezetőket, illetve az akkori döntéshozó bizottságok elnökeit. Az egész beszerzést végül a BKV igazgatótanácsa hagyta jóvá papíron, de ezt megelőzően a tender- és a bírálóbizottságokban folyt a munka. Ezekbe delegáltak fővárosi hivatalnokokat, meghívtak szakértőket, illetve az akkori kormánypártok politikusait is. Hiába volt fontos nemzetgazdasági ügy, a bizottságokban nem volt ellenzéki, Fidesz–KDNP-s politikus. Holott ezekben dőlt el, hogy az Alstom lesz a nyertes.

– Mit jelent az, hogy túlértékeltek voltak a szubjektív szempontok a metrókocsi-pályázatban?
– 2006-ban sem volt szokványos, hogy a beszerzési ár a kiírt közbeszerzésben nem érte el az értékelési összes pontszám 50 százalékát. Ezenkívül szubjektív döntési szempontokkal tették tele a pályázati kiírás anyagát. Ilyen volt az esztétika kérdése is, amely önmagában annyi pluszpontot hozott az Alstomnak, hogy az 5,5 millió euróval drágább ajánlatuk nyert. Érdekes volt a zajszint pontozása is. 40 százalékot adtak a vezetőállásban mért zajbeszűrődés szintjére, és 60 százalékban számított az utastéri érték. Miért volt így? Hisz eleve vezető nélküli kocsikat terveztek beszerezni…
– A szerződés pénzügyi részletei­ről mit tudtak meg?
– Az előleg kérdése és annak kifizetése sem volt szokványos. A közbeszerzési eljárásban még 25 százalékos előleget határoztak meg. Ez egy fordulattal, amikor a szerződést megkötötték a nyertes Alstommal, felugrott 50 százalékra. Az első 25 százalékos részlet és a következő, egy évvel később esedékes ugyanekkora tétel kifizetéséhez semmilyen munkát nem kellett felmutatnia az Alstomnak az akkori szerződés szerint. Meg is kapta a pénzt a BKV-tól.
– Miről beszéltek még a meghívottak?
– A fentiek ismeretében kapnak jelentőséget azok a BKV-s visszaemlékezések, amelyek a tárgyalások során az Alstom túlzott magabiztosságáról számoltak be. Ezen akkor változtattak csak, amikor a BKV felbontotta velük a szerződést. Ezután került a főváros olyan tárgyalási pozícióba, amellyel már jobb szerződést sikerült megkötni. Nagy szerencséje volt egyébként a fővárosnak. A szerződést eleve úgy kötötték meg, hogy jogvita esetén nem magyar, hanem francia bíróság előtt kell a fővárosnak megvédenie az álláspontját, idegen jogi környezetben. Egy magyar közbeszerzésben, ahol magyar állami, önkormányzati pénz szerepel, kiengedték az akkori döntéshozók a magyar jogi eljárás lehetőségét. Sokszor úgy lehetett érezni, mintha nem a főváros vásárolt volna Alstom metrókocsikat, hanem az Alstom vett volna magának megrendelőt.
A vizsgálóbizottsági elnök minden körülményt fel kíván tárni
Forrás: Kurucz Árpád
A vizsgálóbizottsági elnök minden körülményt fel kíván tárni

– Értesítették már Demszky Gábort és Aba Botondot, hogy szeretnék őket meghallgatni?
– Kértem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársait, segítsenek, hogy ne csak a sajtón keresztül hívjam meg a volt főpolgármestert és a BKV akkori vezérigazgatóját. Először a Főpolgármesteri Hivatalban és a BKV-nál rendelkezésre álló címeken keressük őket. Illetve ha a kollégáink között van valakinek egyéb elérhetősége hozzájuk, azon keresztül is keressük őket. A hivatalos meghívót eljuttatjuk hozzájuk.
– Sajtónyilvános lesz a bizottsági meghallgatásuk?
– Novemberben két külön ülésen tervezzük Demszky Gábor és Aba Botond meghallgatását. A bizottsági meghallgatások sajtónyilvánosak lesznek.
– Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt is megkérik majd, beszéljen az Alstommal fenntartott kapcsolatáról?
– A vizsgálat jelen fázisában a bizottság szeretne tisztán látni, mennyire volt előkészítve a terep a későbbi nyertesnek. Ez után lehet feltenni a kérdést: kinek állt érdekében, ki részesülhetett az ügylet hasznából.
– Az Alstomot be lehet vonni a vizsgálatba?
– A céget már vizsgálják hazai és külföldi hatóságok is. A brit korrupcióellenes hivatal jelenleg is nyomoz az ügyeikkel kapcsolatban. A bizottság feladata az, hogy rámutasson a politikusok és az általuk vezetett bizottságok döntéseire. Az Alstom meghívását jelenleg nem tervezzük.
– Megkapták-e már az első bizottsági ülésen igényelt, a brit korrupcióellenes hivatal által küldött megkeresés hiteles fordítását?
– Még nem kaptuk meg. Az első tanácskozás után elküldtük a levelünket a legfőbb ügyésznek és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is. Lázár Jánostól azt kértük, hogy a bizottság minél előbb a birtokában lehessen a levél másolatának és hiteles fordításának. A legfőbb ügyésztől a nyomozás állásáról érdeklődtünk. A bizottság már megkapta Tarlós István főpolgármester 2011 januárjában a legfőbb ügyésznek tett bejelentésével kapcsolatos dokumentumokat.
– Mikor lesz a következő ülés?
– Elfogadtuk az üléstervet, hogy tartani tudjuk a Fővárosi Közgyűlés által december 31-ig megszadott határidőt. December elején szeretnénk előzetes állásfoglalást tenni, de lehet, hogy a közgyűléstől mandátumhosszabbítást kérünk. Következő ülésünk október második felében várható.

2014. október 27., hétfő

Vandalizmus a Fidesz székházánál

Vandalizmus a Fidesz székházánál:

2014. október 26., 19:00, frissítve: hétfő 08:02 , forrás: Hír TV, szerző: MNO
'via Blog this'


























Az internetadó elleni demonstráció végén elszabadultak az indulatok, a Hír TV munkatársait is megtámadták. Az eseményt a józsefvárosi MSZP volt alelnöke szervezte, aki pártsemleges demonstrációt és békés tüntetést ígért. A helyszínen ott volt André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ügyvivője is. Vasárnap este tizenegy órakor ért véget a rendzavarásba torkollott tüntetés.
Az este 6 órakor kezdődő tüntetés hivatalos végállomása a Hősök tere lett, ahol este 8 óra előtt pár perccel a szervezők hivatalosan lefújták a demonstrációt.
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 20 órakor
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 20 órakor
A tömeg egy része azonban a közeli Fidesz-székház elé vonult, és megrohamozták az épületet, számítástechnikai eszközökkel dobálták az ablakokat, felmásztak az erkélyekre, néhányan az udvarra is bemásztak. Körülbelül kétezren lehettek, sokan maszkkal takarták el az arcukat.
A demonstrálók a „Viktátor”, „demokráciát”, „Európa”, „áfacsalók” felkiáltásokkal és hangos éljenzéssel kísérték a dobálást, majd megjelent egy, „az alaptörvény érvénytelen” feliratú molinó is. A tüntetők a Fidesz-székház több ablakát is bedobták és több helyen a redőnyöket is megrongálták.
Gulyás Balázs, a rendezvény fő szervezője korábban azt ígérte, hogy békés demonstráció lesz.

Megtámadták a Hír TV munkatársait

Közben a Hír TV munkatársait is megtámadták, ráncigálták az operatőrt és a riportert is, akiket le is hazaárulóztak a magukból teljesen kikelt rendzavarók. A televízió adása is megszakadt az incidensek miatt. A Hír TV feljelentést tett a rendőrségen a stáb megtámadása miatt.
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.10-kor
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.10-kor
Császár Attila, a televízió riportere a helyszínről elmondta: túl vannak az incidensen, de képet sokáig nem tudtak adni, mert megrongálták a kamerájukat és rendőrök menekítették ki őket a tüntetők gyűrűjéből.
A rohamrendőrök, akik körülbelül kétszázan voltak, 20.30 körülmegkezdték a tüntetők kiszorítását a székház elöl. Közben patthelyzet alakult ki, a rendőrség többször felszólította a tömeget, hogy hagyják el a helyszínt, melyre füttyszóval válaszoltak. A rohamrendőrök 21 óra körül a székház előtti kerítésnél álltak, míg a tüntetők a Dózsa György út torkolatánál voltak.
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.15-kor
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.15-kor
A Hír TV tudósítója 21 óra után arról számolt be, hogy a rendőrök többedszerre is felszólították a tüntetőket, hogy hagyják el a helyszínt, mire a demonstrálók kormányellenes rigmusokkal és füttyszóval válaszoltak. A rendőrség a környékbéli utcákban nagy erővel volt jelen.
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.25-kor
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.25-kor
A televízió 21.50-es bejelentkezésekor elhangzott, hogy akkor körülbelül még háromszázan voltak a helyszínen. Ott volt Demszky Gábor volt főpolgármester, aki 15 méterre áll a rendőröktől egy kis társasággal és André Goodfriend, az Amerikai Nagykövetség ügyvivője is.
André Goodfriend, az USA nagykövetségének ügyvivője (Fotó: Facebook, Bencsik András profiloldala)
André Goodfriend, az USA nagykövetségének ügyvivője (Fotó: Facebook, Bencsik András profiloldala)
22.10-kor a Hír TV helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy a székház környékén már csak néhány tucat tüntető van jelen, így lassan véget érhet a demonstráció. Már a Dózsa György úton is zavartalan a közlekedés. Mivel a kerítés megrongálódott, így valószínűleg a rendőrök maradni fognak a helyszínen.
Kuczik János rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes a televíziónak 23 órakor azt nyilatkozta, hogy csoportos garázdaság miatt eddig öt személyt állítottak elő. A tudósítók arról számoltak be, hogy gyakorlatilag véget ért a rendzavarásba torkollott demonstráció, megkezdődött a helyszínelés, így a területet nem lehet megközelíteni. Az egyik irodát is megrongálták, így az épületen belül is helyszínelnek.
Egy irodát is tönkretettek (Fotó: Facebook)
Egy irodát is tönkretettek (Fotó: Facebook)

Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés 23 óra
Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés 23 óra

Ha a szurkolók ott lennének...

Amikor megjelentek a vandalizmusról szóló első hírek, az Index és a 444 fociultrákról kezdett el tudósítani. Az ATV ugyancsak azt közölte, hogy az ultrák is megjelentek a helyszínen, akik „mocskos zsidók” skandálásba kezdtek. Az Ultras Liberi nevű portálon keresztül a szurkolók viszont elhatárolódtak az eseményektől és azt üzenték: „Szurkolók nincsenek ott, ha mi lennénk ott, akkor már bent lennénk a székházban.” Császár Attila, a televízió riportere is megerősítette, hogy nem ultrák támadták meg őket, hanem egy 45-50 év körüli és egy valamivel fiatalabb férfi.

BRFK: Nem vettek őrizetbe senkit

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Police.hu oldalon vasárnap este fél tíz előtt néhány perccel megjelent közleményében hangsúlyozta: a rendőrség garantálja a közrendet, közbiztonságot. Közölték: a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz érkező demonstrálók közül néhány, arcát sállal, csuklyával takaró ember megrongálta a székház két nyílászáróját. Az ingatlan kerítését bedöntötték, felmásztak az erkélyre. A rendőrség felszólítására a csoport elhagyta az ingatlan területét. A Készenléti Rendőrség a személy- és vagyonbiztonság védelmében kettős sorfalban felállt az épület elé. A rendőrség és a tüntetés résztvevői között konfliktus nem alakult ki. A BRFK az MTI este 9 óra után feltett kérdésére közölte, hogy addig nem vettek őrizetbe senkit a demonstrálók közül; a tüntetők, illetve a rendőrök létszámáról nem adtak tájékoztatást.
Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés, 21 óra
Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés, 21 óra
Az erőszak elfogadhatatlan
A Fidesz  Magyar Polgári Szövetség barátsággal és türelemmel hallgatja meg azokat, akiknek bármilyen kérdésben ellenvéleményük van. Nyitottak vagyunk az érvekre, készen állunk arra, hogy a távközlési adókról szóló törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtsunk be. Javasoljuk egy adófizetési felső korlát bevezetését, ami az adó mértékét 700 forintban maximalizálja, valamint azt, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót a távközlési szolgáltató cégek fizessék, ne az előfizetők, ne a magánszemélyek. Az erőszak viszont teljes mértékben elfogadhatatlan. Döbbenettel tapasztaltuk, hogy az esti demonstráció vandalizmusba torkollott. Az erőszak semmire nem lehet megoldás, nem vandalizmusra, hanem békés párbeszédre van szükség. (Fidesz-frakció)

Gulyás: lesz felső korlátja az internetadónak
Az internetadót nem kell a most ismert formájában komolyan venni, annak lesz egy felső korlátja, ráadásul nem a Fidesz frakcióval egyeztetve nyújtották be. Ezt mondta az ATV Szabad Szemmel című műsorában
Gulyás Gergely, a parlament Törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke.

Ultimátum a kormánynak

Az internetadó elleni tüntetés MSZP-s fő szervezője 48 óra haladékot adott a kormánynak arra, hogy teljes egészében visszavonják a törvényt. Gulyás Balázs a 18 órakor kezdődő eseményen felszólította a tömeget: „Ha keddig nem törli el a kormány az internetadót, ugyanitt találkozunk.”
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 19 órakor
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 19 órakor
„Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz internetadó. (…) Azért tudjuk megakadályozni, mert ilyen hatalmas tömeg van itt” – közölte Gulyás. A Hír TV tudósítóját a szervezők arról tájékoztatták, hogy nagyjából 10-15 ezren lehettek a József nádor téren.
Gulyás szerint a kormány ezzel az adóval megsarcolja az állampolgárokat és becsapja saját szavazóit is. Mint fogalmazott: ugyanazt akarják, amit a Fidesz még 2008-ban, hogy ne legyen internetadó.
A személyeskedéstől sem mentes beszédben Gulyás Orbán Viktort „digitális analfabétának” nevezte, amire a tömeg „mondjon le!” skandálásba kezdett. Erre a felszólaló kijelentette: ez a tüntetés az internetadó ellen jött létre, de ha Orbán Viktor lemondana, tényleg nem lenne internetadó.
A Hír TV helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a Szolidaritás és a Gyurcsány-párt több aktivistája is a tömegben van, habár Gulyás Balázs fő szervező korábban arról beszélt, hogy pártsemleges lesz a rendezvény. Mellettük megjelent a megmozduláson az a krétakörös Gulyás Márton is, akiről kiderült: a Norvég Alap pénzén tüntetett a kormány ellen.
A beszéd végén Gulyás arra kérte a jelenlévőket, hogy mobiljukkal világítsák meg az eget, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy nem kérnek ebből a „sötét adóból” és nem kérnek a digitális középkorból. A tömeg ezután hosszan „nem hagyjuk és Orbán takarodj” rigmusokat kiabált.
Az internetadó ellen Budapest mellett több nagyvárosban  Pécsen mintegy négyszázan, Miskolcon néhány százan, Veszprémben többtucatnyian  is tüntettek.

Az MTI-hez korábban eljuttatott közlemények szerint a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közül támogatja a demonstrációt az LMP, az MSZP, az EgyüttPM, a DK és a Jobbik is. Ugyancsak részvételre buzdított az Európai Baloldal  Munkáspárt 2006. A kezdeményezés mellett állt ki a Liga Szakszervezetek. Az internetadó ellen felemelte szavát a Pedagógusok Szakszervezete is. Szakmai szervezetek szintén tiltakoztak az internetadó terve ellen, köztük a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, valamint a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület.
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 18 órakor
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 18 órakor

Volt MSZP-s alelnök a szervező

Mandiner korábbi beszámolója szerint Gulyás Balázs MSZP-s politikus szervezi az internetadó elleni tüntetést a Facebookon, aki a józsefvárosi MSZP alelnöke volt. Gulyás egyébként Gurmai Zita fia, ami a volt EP-képviselő egy korábbi vagyonnyilatkozatából is kiderül. Korábbi bloggertársa, az Egyenlítő blogot alapító Németh Gábor szerint Gulyás pártutasításra szervezheti a József nádor téri tüntetést. Közben a legnagyobb videómegosztó portálra is felkerült egy videó, ahol Gulyás maga beszél arról, hogy ő szervezi a demonstrációt. A Gulyás Balázzsal készült Hír TV interjút itt tekintheti meg.

Nem a netezők fizetik meg az adót

A nemzetgazdasági miniszter szerint nem az internetezők fogják megfizetni az új közterhet. Varga Mihály az m1 Az Este című műsorában korábban azt mondta, bízik benne, hogy megfelelő verseny van a szolgáltatók között, ezért azok nem tudják majd továbbhárítani a közterhet az ügyfeleikre.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is nyilatkozott az ügyben, az Indexszel azt közölte, hogy a törvényjavaslat még biztosan változni fog, a frakció például javasolni fogja, hogy legyen felső korlát a törvényben „a távközlési adó már bevett szabályaihoz hasonlóan”. Azt még nem döntötték el, hogy ez mekkora legyen, de „talán ezer forint” körül lehetne.
Blogbejegyzéseink a témában
Az internetadó csak a vesztesek számát emelné 
Bele a széles nagyvilágba






br>