Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utassyjózsef. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utassyjózsef. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. augusztus 27., péntek

Műsorajánló +Gyászhír: Elhunyt Utassy József költő

A rossz idő ellenére is lesz családi nap a Millenárison


Nem marad el a Magyar Nemzet, Hír Televízió és a Lánchíd Rádió által szombatra tervezett családi nap. A rendezvény helyszíne a Millenáris B épületében lesz, a kezdési időpont délelőtt 10 óra.

A rossz idő ellenére sem marad el a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió szombati családi napja. A korábbi tervekkel szemben a rendezvény fedett helyen a Millenáris B épületében lesz.

A családi nap szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik és este kilencig tart. Többek között fellép a Tátrai-Szűcs Latin duó és Ghymes együttes is.

(MNO)


KETTESBEN - Péntek 23.05-23.55 Műsorajánló


http://www.lanchidradio.hu/musorajanlok/kettesben_pentek_23052355_musorajanlo_20100827

Balassa László építész, nyugalmazott műemlékes szakmérnök, Veszprém város egykori főépítésze és az Országos Műemléki Felügyelőség volt Veszprém megyei területi felügyelője a ma esti Kettesben vendége.

KETTESBEN: 2010. augusztus 27-én 23.05-23.55 - Műsorajánló
Ismétlés: hétfő este 7 órakor.

Szerkesztő-műsorvezető: Ludwig Emil

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

A most nyolcvan esztendős szakember nagy idők, válságos korszakok élő tanúja, kamasz gyermekként átélte Drezda bombázását, az 1950-es és 60-as években a régi Veszprém elpusztítását, Pap János párttitkár-tanácselnök uralmát; és megérte a püspöki város megújulását az 1990-as évek elejétől fogva. Eseményekben gazdag életéről mesél a Kettesben péntek este 23 óra 5 perckor kezdődő műsorában.

Az Éjszakával elkezdődött, negyedik éve tartó beszélgető sorozat századik vendégével várja a kedves Hallgatót a pénteken 23 óra 5 perckor kezdődő műsorban Ludwig Emil.



69 éves korában meghalt Utassy József Kossuth-díjas költő


Utassy József Augusztus 27-én, a reggeli órákban a zalaegerszegi kórházban elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költő.

Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon. Élete első 14 évét Bükkszenterzsébeten töltötte. Édesapja, Utassy József az ózdi vasgyárban, bányákban dolgozott segédmunkásként, közben három évet Németországban volt mezőgazdasági munkás. Fia születése után behívták katonának, a doni visszavonuláskor szerzett sérülésébe halt bele. Édesanyja Kiss Margit, egy évet ő is dolgozott Németországban. Megözvegyülve Kovách Ferenc cipész lett a társa, fiának nevelőapja.

1955–1959 között az egri Dobó István Gimnáziumba járt, reálosztályban érettségizett. Az ELTE BTK magyar–népművelés szakpárját 1961–1967 között végezte el. Közben egy fél évig a borsodnádasdi hengerműben dolgozott. A végzés után néhány hónapig könyvtáros volt, majd 1972-ig nevelőtanár lett egy szakmunkásképző intézet kollégiumában. Azóta szabadfoglalkozású író volt. 1968-ban megnősült, felesége Horváth Erzsébet, aki ugyancsak bölcsészkart végzett. Tanárként, majd iskolaigazgatóként dolgozott. Egy fiuk született, József (1969–1989), aki gyógyíthatatlan betegségben hunyt el.

Diáklapok után első versei 1965 decemberében jelentek meg a Kortársban. Ezidőben szerveződött a bölcsészkaron a Kilencek költőcsoportja. Antológiájuk, az Elérhetetlen föld Juhász Ferenc, Kormos István, Nagy László, Váci Mihály ajánlásával sem jelenhetett meg, magánkiadásban sem. Végül az Írószövetség elnöke, Darvas József tette lehetővé a kiadást. 1969 karácsonyára jelent meg Nagy László ajánlásával a kötet. Pár héttel korábbi Utassy József első önálló verseskönyve, a Tüzem, lobogóm!, amely – akárcsak az antológia – komoly sikert aratott a fiatalok körében, ugyanakkor felkeltette a hatalom gyanakvását a versekben megnyilvánuló társadalomkritika, a Petőfit idéző szabadságvágy és indulat.

Második kötetének – Csillagok árvája (1977) – azért kellett évekig hevernie a kiadóban, mert számos verset ki akartak vele hagyatni, s ő ebbe nem egyezett bele. A megpróbáltatások súlyos idegbetegséget idéztek elő, hatásuk hosszú évekig tartott. Ezt idézi fel a Kálvária-ének (1995). A nyolcvanas évektől folyamatosan kiadták felnőtt-és gyermekvers-köteteit, köztük 1984-ben, 1988-ban és 2001-ben összegyűjtött verseit. A hetvenes évektől többször járt Bulgáriában. Tanulta a nyelvet, költőket fordított. A Kilencek önszerveződésű csoportja 1969 után nem bomlott fel, bár kibontakozásukat gátolta az irodalompolitika. 1982-ben és 1994-ben – azonos címmel – újabb antológiáik jelentek meg.

2005 óta élt Zala megyében, Rédicsen, ahol súlyos betegségéből felépülve még öt alkotó év adatott meg neki. Visszatért életkedvének köszönhetően két önálló kötete jelent meg ebben az időszakában Farkasordító és Ezüst rablánc címmel. Sőt író-olvasó találkozókon vett részt, pódiumműsort szerkesztett a verseiből, amelyet a környező városokban, településeken adtak elő. Munkásságát 2008-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 2009-ben Bethlen Gábor-díjat kapott a Kilencek költői csoportjával együtt.

1974 óta tartó betegsége ellenére megkerülhetetlen lírai életművet hozott létre, amelyet az egyetemes magyar irodalom és az olvasóközönség egyaránt kiemelkedő értéknek tekint. Az utóbbi időben kiújult súlyos betegsége megtörte az életerejét, 69 éves korában távozott közülünk. A Magyar Írószövetség és a Pannon Írók Társasága saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

(Forrás: pim.hu, MNO)