Magyar holokauszt

Feltöltés: 2011. nov. 28.

Ez egy olyan népírtás volt amiről nem szokás beszélni. A cionizmus magyar áldozatai

"Mi zsidók érzelmi alapon tartozunk a szerbeknek, akik a zsidók mellé álltak a náci időkben, míg a horvátok a zsidókat mészárolták." Tomi Lapid

http://nol.hu/viewattachment/view/389...
Csurog, Zsablya, 1944. október 23.-

A Délvidék, 1944 végétől '45 elejéig tartó etnikai tisztogatásának, mintegy 40.000 magyar civil esett áldozatául.

Csurogon elsőként egy csoport, Makóról véletlenül ott tartózkodó leventét végeztek ki, majd nem sokkal utána azokat a munkásokat -mintegy 15 személyt-, akikkel a kivégzésüket megelőzően a sintérgödör közelében több nagy méretű gödröt kiásattak. A gödrökbe dobálták őket magukat is, később pedig a községházán kivégzetteket.

http://www.geocities.com/ihunsor/delv...

Irv Weizmann new yorki rabbi 1942-ben így nyilatkozott:
"Some people call it Communism - I call it Judaism!"
(Néhányan kommunizmusnak hívják, én judaizmusnak hívom!)
http://www.hazankert.com/04dec1.html
http://holhome.stormpages.com/kiscikk...

A szerb állam élén ekkor Josip-Broz Tito és főideológusa Moshe (Moise, Moses) Pijade állt.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia...

Moshe Pijade: parancsnok a jugoszláv kommunista Néphadseregben. Tito fõ mészárosa, horvát keresztények százezreit végezte ki. Pijade késõbb a Jugoszláv kommunista parlament elnöke volt. A jugoszláv kommunista néphadseregben legalább tizennyolc tábornok volt zsidó. A jugoszláv kommunista párt erõteljesen támogatta a zsidó harcosok palesztinai fegyverszállításait az 1940-es években.

"[...] Őszintén megmondom, úgy éreztem, hogy a szerbek filoszemiták. Mi ezt akkoriban lépten-nyomon éreztük. A cionista mozgalom teljesen szabad volt. Én akkoriban a Betárban voltam, amely egy radikális jobboldali szervezet volt, és harccal akarta visszafoglalni Erec Jiszráelt (Nagy Izraelt). Ezt meg is mondtuk: ki akarunk vándorolni Izraelbe, és harcolni akarunk a földünkért. Semmi akadálya nem volt: a szerb hadseregtől kaptunk fegyvert, hogy gyakorlatozzunk, még segítettek is. Ugyanakkor Szlavóniában, ahol táboroztunk egyszer volt összeütközésünk a horvát ifjúsággal. Amikor megtudták, hogy zsidók vagyunk - mert természetesen mi fölhúztuk a zsidó lobogót - a horvátok kövekkel támadtak ránk és verekedések is voltak. Szabadkán voltak összetűzéseink a magyar fiatalsággal is, mert a szerbek elnyomták a magyarokat, velünk viszont toleránsak voltak. Így a magyarok úgy tekintettek ránk, mint a szerbeket pártoló kisebbségre. Amikor a magyarok bejöttek és kezdődtek a zsidótörvények, az együttműködés a szerbekkel tovább folytatódott. Mi akkor a legnagyobb egyetértésben éltünk. [...]"

(Smuél Mihaeli, Szombat folyóirat, 1992/március)

Eredeti feltöltő yt csatornája:

http://www.youtube.com/user/GoyimPrid...

• Kategória

  • Oktatás

• Licenc

  • Normál YouTube-licenc
  • • 
      

"Érdëkës embërëk vótak" - Könyvajánló

"Érdëkës embërëk vótak":

'via Blog this'

További cikkek a kategóriában: Kultúra rovat

2013. szeptember 15.

Kabdebó Lóránt     Érdekes munkát jelentetett meg a Nap Kiadó, olyan könyvet, amit mindenkinek olvasni kellene. Nem szépirodalom, nem is visszaemlékezés, még csak nem is néprajz. Szövegekkel próbált rekonstruálni történelmi tablót egy kisváros élete alapján egy tudós orvos, visszatekintve az elmúlt évtizedekre. A Délvidék vérzivataros huszadik századára. Évekig várta, hogy valahonnan támogatásra találjon a Nap Kiadó ehhez a sajátos könyvhöz. És most, amint tehette, nem várva könyvünnepi alkalomra, gyorsan megjelentette. És szétküldte, akinek csak tudta. Nyaralásomból hazatérve, a postámban találtam. Rákérdeztem: mi ez a vastag kétkötetes valami? Olvasd csak el, és meglátod! Megláttam. És mindenkinek szeretném felhívni rá a figyelmét. Olvassa csak el. Arányos történelemkép. Szerzője nem maga dicsőségére alkotta meg. Végrendeletileg küldte a kiadónak: tanúságként és tanulságul a jövő nemzedékeknek. A cikkre kattintva olvasható méretet kapunk A Heti Válasz 2013. szeptember 12-i számának 59. oldalán hívtam fel rá a figyelmet, és most, Hon-Lapunkon szeretném továbbküldeni, remélve, hogy újabb olvasóknak tudom tudomására hozni a könyv létezését. Olvasságot szeretettel, fogadjátok megértéssel ezeknek az érdëkës embërëknek a történetét. "Érdëkës embërëk vótak" Burány Béla: Így éltünk a Délvidéken. Hagyaték. – Első könyv. Második és harmadik könyv. Nap Kiadó, Budapest, 2013, 3500 Ft Rálátni az elmúló időre? A Zentán felnőtt Burány Béla, újvidéki egyetem orvos tanára, szakképzett néprajzos maga köré gyűjtötte környezete szakadozott mondatait és önmaga (önmegszólító, kurzívval szedett) emlékezésébe illesztve elővarázsolta a hatalmi és nemzetiségi változások eddig végzetesen elhallgatott korát. Az oda-vissza erőszak lélektanát. Egy család és a „közös iskolapadból szertegurult világ” emlékeit faggatva az ittmegmaradás nézőpontjáról ugranak be különböző időbeli jelenetek – egyik idézi fel a másikat a történelem kiegyenlítést kereső logikája szerinti forgatagban. Elkezdődik egy jelenet a szerb iskolában, aztán máris dolgozatot írnak a kisdiákok „életem legboldogabb napja” címmel, és mintha összebeszéltek volna, mindegyik 1941 nagyszombatját jeleníti meg, amikor „– Gyün- /nek a /magya-/rok!...” („Hány pesti fiatal értené azt meg máma, hogy mit tudott jelenteni egyszer, a világnak ezen a táján az a rövid mondat”), aztán meg – mintha egyperces novellát írna – mutatja be a megmaradt hazából érkezett, magára maradt „ejtőernyős” tanárnő menekülését nehéz kofferjaival, hogy 1944-ben elérje még a ki tudja merre induló utolsó vonatot. Majd megjönnek a „ruszkik”, akikkel a tizenhárom éves gyermek győztes sakkcsatákat vív, míg hazatérő apja okos, szelíd, de szigorú szavával le nem állítja: „akkor most szépen elveszíted ezt a partit”. És látja, a tiltás mögött „ott vannak a megkívánás szerint elvihető holmik a házban, a kiürített kamrák, hordók, demizsonok, sőt kölnis üvegek, a feletetett kocsi kukoricák, a legbizarrabb helyen bujkáló lányok, s hátul, a kiskonyhában a nagymamának álcázott fiatal” anya. Miként visszatekintve maga is bölcsen láttatja: „Úgy ültél ott, combjaid közé szorított kézzel, ijedten, sarkig nyitott szemmel meredve a tábla fölé a semmibe, mint aki fölül épp most adták el a házat!... Aki lába alól újra kihúztak egy anyaföldet, vagy aki feje fölül épp most lopták el a csillagos eget.” Lehet túlélni az erőszakot? Kell! A jelenetek mesteri módon kulcsszavakra futnak ki, bármely táján a világnak megérthetők. Burány szerint kivéve az esetleges „angol urat”, aki „hasonlót képzeletben sem élt végig”. Aki nem ismeri a százéves háború és a rózsák harca mindennapjait – teszem hozzá –, avagy elfeledte Coventry és Drezda romjait. A szövegre  kattintva olvasható méretet kapunk

Váralja Szövetség: Helyzetjelentés Szabadkáról

!

http://varaljaszovetseg.hu/h163.html

Helyzetjelentés Szabadkáról

2011. november 22.

Lebontás alatt álló házsor Szabadka történelmi belvárosának peremén - ilyen és hasonló képek sokkolták a Váralja Szövetség és az FME csapatát szakmai kirándulásán, amelynek legfőbb küldetése egy helyzetjelentés és a teljes szabadkai örökségvédelmi regiszter elkészítése volt. Szerencsére nem csak rosszat láttunk: a helyi magyarok nagyon kedvesek és van még bőven menthető érték Szabadkán.

---

ovember 19-én indultunk a hajnali órákban Budapestről Szabadkára azzal a céllal, hogy szakmai szemmel is megismerjük az utóbbi időben a bontásokról elhíresült délvidéki várost. Bebizonyosodott, hogy a szabadkai városrombolás "legendája" valóság, csupán árnyaltabb, mint ahogyan azt elképzeltük. Petíciónk és fellépésünk indokolt és jogos volt, így a folytatás mellett döntöttünk.

(Egy lerombolt szecessziós épület a Városházától nem messze)

Bár végig borongós volt az időnk, kivételes mennyiségű felvételt készítettünk a város régi épületeiről. A több ezer fotó feldolgozása zajlik jelenleg - néhány héten belül elkészítjük a város digitális örökségvédelmi regiszterét, amit az internetre is fel kívánunk tölteni. (Kép lent: egy lebontott régi ház helyére tervezett - még meg nem épült - tömb. Háttérben a városháza tornya.)

Szerb sovinizmus és magyar korrupció

A helyi lakossággal való személyes találkozás mellett tárgyalást folytattunk a délvidéki magyarság egyik érdekképviseletével, a VMDP (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) helyi vezetőivel és alelnökével, Sepsey Csabával. A találkozó során a VMDP képviselői rávilágítottak arra, hogy a városrombolás nem új jelenség Szabadkán, hanem egy évtizedek óta zajló folyamat, amely jelenleg a válság miatt ideiglenesen szünetel. Sepsey Csaba a hibák legfőbb felelősének Kasza Józsefet, Szabadka korábbi magyar polgármesterét nevezte meg. "A szerb sovinizmus és a korrupt magyar városvezetés kapzsisága találkozott, gátlástalan maffia és az ingatlanbefektetői lobbi kíséretében" - jelentette ki az alelnök, majd hozzátette: a legnagyobb veszélyben a Zsolnay kerámiás szökőkút van, amit a városvezetés le kíván bontani. Ebben a mi segítségünkre is számítanak.

Több száz lakatlan épület

Látogatásunk során a teljes 1920 előtt kialakult városterületet bejártuk. Itt nemcsak már lebontott, ill. éppen bontás alatt lévő házakkal találkoztunk, hanem százas nagyságrendben találtunk lakatlan, többnyire földszintes, a szabadkai városkép szempontjából pótolhatatlan régi épületeket. Ezekre általában a tapasztalat szerint a bontás vár.

A rossz állapotú házak legtöbbje a szűken vett belváros közvetlen környezetében, műemlék jellegű területen található. Sajnos ezeket az épületeket semmi sem védi.

Lakóparkok és megalománia

Az a feltételezés is kiállta a valóság próbáját, miszerint a szabadkai városrombolás etnikai vonzattal is bír egyben. A már felépített balkánias ízlésű, a városképtől idegen, öt-hatemeletes lakóparkok létrejötte a szerb nemzetiségű lakosság számarányának növekedését mozdította el az utóbbi évtizedekben.

Ez a megalomán építkezési láz - amely most a válság miatt őrlángon várja a konjunktúrát - nem csupán nemzetiségi problémákat vet fel, hanem eleve a város léptékeitől teljesen idegen. A szabadkai városrombolás tényét bizonyítja, hogy idén épült lakóparkokkal is találkoztunk. (Képünkön lent: a Raichle Ferenc egyik korai szecessziós alkotása helyére épített ötemeletes tömb homlokzatán az évszám: 2011.)

A panamák királya: a Népszínház

Magyarország második legrégebbi színháza volt a szabadkai. Százötven évet megélt, mire a korábbi (magyar) városvezetés a lerombolása mellett döntött. A régi színház lerombolása sem volt botrányoktól mentes, az új - hatalmas - üvegpalota pedig már soha sem lesz kész: betontorzóként éktelenkedik a szecessziós városháza szomszédságában. Jelenleg az átterveztetésével foglalkoznak a városvezetők.

A Népszínház sorsára juthat a Zsolnay szökőkút is. A jelenlegi városvezetés beázásra hivatkozva bontaná el a műemléki értékű építményt. A Váralja Szövetség - a VMDP kérésére - elsődleges prioritásnak tekinti a szökőkút megmentését.

Szabadka hemzseg az örökségvédelmi értékektől

Tájékoztatásunkhoz az is hozzátartozik, hogy nem csak az egykori épületek hűlt helyét, az éppen zajló rombolásokat és a kiürített házakat láttuk, hanem megállapítottuk a belváros igen nagy kiterjedését és az ott fellelhető értékek nagy számát és hihetetlen formagazdagságát is.

A budapesti Andrássy út kicsinyített mása, a világhírre méltó városháza, a templomok, a szecessziós paloták és megannyi épület bizonyítja, hogy van még védendő érték a városban.

Incidens nem volt, de nem is adtunk rá okot

Felröppentek információk arra vonatkozólag, hogy "érdekeket sérthet" a Váralja Szövetség hivatalos szabadkai látogatása, ezért kirándulásunkat tudatosan nem jelentettük be előre a nagynyilvánosság előtt. Szállásunk a 80%-ban magyar nemzetiségű Zentán volt, ezzel is kizárva a lehetséges feszültségek keletkezését. A városban mindenütt nyugodt légkörrel találkoztunk, a helyi lakosok kifejezetten üdvözölték fellépésünket.

Etnikai jellegű incidenseink egyáltalán nem voltak - ebből is látszik, hogy Szabadkán nem a Váralja Szövetség szítja az ellentéteket, hanem azokat a helyi botrányok korbácsolják fel. Más kérdés, a rendőrséggel több kellemetlen találkozásunk is volt, de ezek is rendre megoldódtak.

A szabadkaiak egyetértenek velünk

Kétnapos kirándulásunk második napján a város főterén a járókelőket arról kérdeztük, hogy mi a véleményük a történelmi belváros megőrzéséről, a Népszínház lebontásáról és a szabadkai városrombolásról.

Közvélemény-kutatásunk során a válaszadók több mint négyötöde értett egyet azzal, hogy Szabadka történelmi belvárosa megőrizendő. A szabadkaiak többsége emellett úgy érzi, hogy a város öröksége veszélyben van. Abban a kérdésben, hogy a városrombolásért ki a felelős, már jobban megoszlottak a válaszok. A legtöbben a volt magyar polgármester személyét hibáztatták, de sokan tették felelőssé a jelenlegi szerb városvezetést és általánosságban a szerbséget is.

Szabadkát meg kell védeni

A Váralja Szövetség november 25-én fog határozni a konkrét cselekvés további lépéseiről, ám annyi már most biztos, hogy a folytatás mellett fogunk dönteni. A látottak kétséget nem hagyva győztek meg minket arról, hogy petíciónk megfogalmazása indokolt és felelős lépés volt.

A közeljövőben össze fogjuk állítani Szabadka teljes örökségvédelmi regiszterét, amit részben az internetre is fel fogunk tölteni és terveink szerint CD-ken fogjuk a nyilvánosság számára elérhetővé tenni. Eközben már készülnek a helyzetjelentés beszámolói, és egy olyan elemzés elkészítésére is vállalkozunk, amely rekonstruálja a városromboláshoz vezető eseményeket. Ezzel áttekinthetőbb és érthetőbb lesz a szabadkai helyzet a nyilvánosság számára.

A Váralja Szövetség és az FME kirándulása november 19-20-án zajlott a délvidéki Szabadkán. A város dokumentálásán kívül megtekintettük Csantavért, Magyarkanizsát, Palicsot és Zentát, ahol az 1697-ben vívott zentai csata emlékére koszorúztunk. A szabadkai városrombolás megakadályozása céljából indított petíciónkat eddig mintegy 35 ezren írták alá - amint az ígért anyagokkal elkészülünk, a kampányt tovább folytatjuk az örökség védelmében.

---

[Vissza a lap tetejére]

Műsorajánló - Kulissza 18.30-tól Délvidék 1944-45 -ös magyar áldozatokról

Cseresnyés Kis Magdolna és Teleki Júlia beszélget Verebes Károllyal.

Interneten: http://mno.hu/lanchidradio/

és  http://www.radiostat.hu/index.php?p=r&i=483

Adás:

Hétfőtől péntekig 12.30-tól, ismétlés 18.30-tól,
szombaton 12.30-tól.

Tények, titkok, történések.

Minden, ami a hírek mögött van. A napi aktualitások kifejtése. Napi hírháttérműsor.

Szerkesztők-műsorvezetők: Bóna Judit, Halász-Szabó Miklós, Hegedüs Szabolcs, Kocsis Éva, Kovács Anita, Pál Amanda, Póka Zalán, Szépvölgyi István
E-mail cím: kulissza@lanchidradio.hu

Elhunyt Deák Ferenc

• http://mno.hu/hatarontul/elhunyt-deak-ferenc-900304

Hosszú, súlyos betegség után elhunyt Deák Ferenc vajdasági író, drámaíró és költő Szabadkán.

Az alkotót életének 74. évében érte a halál, búcsúztatásáról később intézkednek. Deák Ferenc paraszt szülők negyedik gyermekeként 1938. január elsején született a bánáti Magyarittabén. Iparművészeti diplomával a zsebében 1960-ban az újvidéki Forum kiadóházban előbb a Képes Sport című hetilapnál, majd az Ifjúságnál, később a Képes Ifjúságnál riporterként, azután főszerkesztő-helyettesként dolgozott. Az Újvidéki Rádióban 1969-ben dramaturgként alkalmazták.

Főszerkesztője volt az Újvidéki Rádió öt nyelven sugárzott hangjátékműsorainak, vezette a rádió M Stúdió néven ismert irodalmi színpadát. 1982 és 1986 között Jugoszlávia guineai nagykövete volt. Az Újvidéki Televízióban a drámaműsorok főszerkesztőjeként, utóbb szerkesztőjeként dolgozott 1999-ig, nyugdíjazásáig – olvasható a Deák Ferenc életpályáját bemutató írásokban.

A Vajdaság irodalmi polihisztora volt, nemzedékek élvezték műveit, a fiatalok benne látták mintaképüket. A líra, a próza, a dráma és a filmforgatókönyv területén egyaránt otthonosan mozgott. 1968-ban megírta az Áfonyák című drámáját, amely 1969-ben a jugoszláviai hivatásos színházak országos fesztiválján nagydíjat (Sterija-díjat) érdemelt ki. Következő színpadi művével, a Légszomjjal (1971) magára haragította az akkori rezsimet, a darabot betiltották, a könyvváltozatot bezúzták. Ez idő tájt semmisítették meg az első forgatókönyve alapján készült Teher című nagyjátékfilm szinte egész anyagát. Csak a megcsonkított, rövid tévéváltozat maradt meg.

Nagyjátékfilm-forgatókönyvei közül néhány cím: Parlag, Trófea (Vicsek Károllyal közösen), Határ, Bolygótűz, Ha nem lenne szerelem… Egyik legsikerültebb drámáját, a Határtalanult 1997-ben mutatták be a szabadkai Népszínházban. A mű Kisvárdán, a határon túli magyar színházak fesztiválján is elsöprő sikert aratott. Deák Ferenc a jelen krónikásaként az első volt, aki ebben a drámájában foglalkozott a balkáni háborúval és kiváltó okával: a mindent elárasztó, tragédiába és népirtásba torkolló szerb nacionalizmussal. Deák Ferenc több mint 60 hazai és nemzetközi díjat kapott. 2010-ben Szabadka város díszpolgári címével tüntették ki.

Címkék

író, betiltás, Vajdaság

Mentsük meg Szabadka belvárosát!

Mentsük meg Szabadka belvárosát!

(2513 aláírás jelenleg)

Petíció
Szabadka történelmi belvárosának lerombolása ellen

(Az oldal legalján lehet aláírni)

Címzettek:
Boris Tadić, a Szerb Köztársaság elnöke
Saša Vučinić, Szabadka polgármestere
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke
Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója

Tisztelt Címzettek!
Tisztelt Közvélemény!

Mi, ezen petíció aláírói tiltakozásunkat fejezzük ki Szabadka város nemrégiben nyilvánosságra került – óvárost érintő – fejlesztési koncepciója ellen.

A tervek megvalósulása esetén lényegében megsemmisülne az építészeti értékei miatt Európa-szerte számon tartott Szabadka kulturális belvárosa. A történelmi műemléképületek lerombolásán, az évszázadok alatt kialakult városkép elpusztításán túlmenően a beruházás a belvárosi lakosság mintegy megduplázásával a fennálló etnikai arányok egyensúly-eltolódását eredményezné.

Úgy véljük, ez  a mentalitás elfogadhatatlan egy Európai Unióba igyekvő állam részéről.

A kulturális örökség védelme és a nemzetek közti együttműködés szellemében kérjük címzettek közbenjárását a már megindult városrombolás leállítására, Szabadka történelmi belvárosának védelme érdekében.

Egy olyan ország nem lehet az Európai Unió tagállama, amelyik hagyja kulturális örökségét elpusztítani, továbbá többnemzetiségű városainak etnikai összetételét erőszakosan megváltoztatja!

2011. október 16.

Váralja Szövetség

(FIGYELMEZTETÉS. HITELESSÉGI OKOKBÓL KÉRJÜK MINDEN SZEMÉLY CSAK EGYSZER ÍRJA ALÁ! TEKINTETTEL AZ ALÁÍRÁSOK MENNYISÉGÉRE, KÉRJÜK, REGISZTRÁLJA CSALÁDTAGJAIT, ROKONAIT IS! KÖSZÖNJÜK.)

A PETÍCIÓT AZ OLDAL LEGALJÁN KELL ALÁÍRNI!

http://www.varaljaszovetseg.hu/02/index.php?option=com_petitions&view=petition&id=4

Lerombolnák Szabadka belvárosát!

http://varaljaszovetseg.hu/h152.html

Lerombolnák Szabadka belvárosát! Tiltakozzunk!
2011. október 18.

Ön emlékszik még az erdélyi falurombolásra? Ceauşescura? A történelem újra kísért, ezúttal Szabadkán...

Nemrégiben nagy visszhangot kapott Magyarországon az a városrendezési terv, amelyet Szabadka városvezetése 2010 elején fogadott el. Ennek állítólag mintegy 200 (!) városképi jelentőségű épület eshet áldozatul – néhány házat leszámítva a teljes belváros. Eddig 16 műemlék jellegű épület – köztük a klasszicista Népszínház – látta kárát a megkezdődött rekonstrukciónak. A gigaberuházás jelenleg – a válság és a jövőre esedékes választások miatt – áll. Ezt az időt próbálja kihasználni a Váralja Szövetség a városrombolás megakadályozása érdekében - hamarosan aláírásgyűjtéssel jelentkezünk!

---

A világörökségi értékű belváros és a magyar kisebbség megmaradása a tét A beruházások megvalósulása esetén eltűnne Szabadka belvárosa – egy olyan történelmi egység, amelyik világörökségi értékkel is rendelkezhet. Szabadkát a magyar (vagy alföldi) szecesszió fővárosaként tartják számon, s így méltán helyet foglalhatna a világörökségi helyszínek listáján. Ám úgy látszik, a nemrégiben – a magyarság elvándorlása révén – megválasztott új (ezúttal szerb nemzetiségű) polgármestert ez nem motiválja. A kereskedelmi egységek és lakóparkok révén Szabadka, a délvidéki magyarság kulturális központja végleg elveszítené magyar jellegét. Kulturális genocídium A városrendezési terv 22, az abc betűivel jelölt blokkra osztja fel Szabadka történelmi belvárosát. „Az „A” blokkba sorolt, 1910-ben átadott, Zsolnay-díszítőelemekben gazdag műemlék jellegű Városháza tetőterét ettől függetlenül teljesen beépítik az önkormányzat irodái számára, akárcsak az épület átriumát, ahová kávéházakat, könyvesboltokat és éttermeket szeretnének kialakítani. Annak ellenére, hogy még ez a legértelmesebb javaslata a tervnek, Szabó Zsombor szerint érthetetlen, hogy a Városháza oldalában (Trg Slobode - Szabadság tér, korábban Csokonai tér) található Zsolnay kerámiákkal díszített 1985-ben átadott „Zöld-szökőkutat” - a Városháza pincerendszerének beázására hivatkozva - miért szeretné lebontatni a polgármester, hogy kortárs alkotók alkotta új szökőkutat építsenek fel a helyére, ha bontás helyett elegendő lenne a szigetelés is?” – írja a Falanszter.blog.hu. A Népszínház lebontása előtt és után A „B” részlegben – ahol a fogalommá vált Arany Bárány Szálló is található - csupán két épület maradna meg: a Vörös Házként is ismert Vojnics-palota és az 1927-ben épült Nićin-palota. Ez utóbbi a jugoszláv időkben került Szabadka főterére, ám megjelenésével jól illeszkedik a környék impozáns stílusú palotáihoz. Az Arany Bárányt lebontanák. A „C” blokkba tartozó Hajós Alfréd tervezte Magyar Állami Hitelbank épületét lényegében elbontanák, míg a helyére részben egy kisebb pláza kerülne. A legnagyobb csapást a „D” negyedre méri az új városvezetés – egyedül ezen a területen 23 monarchiabeli házat bontanának le. Sajnos itt a folyamat már előre is haladt, a régi eklektikus és szecessziós házak helyére ötemeletes lakótelepek épülnek. Az „E” blokk régi szecessziós épületeinek lebontását is megkezdte már a város vezetése. „A szerb kulturális minisztérium tiltakozása ellenére 15 millió euróért a városvezetés egy 11 000 négyzetméter nagyságú, „Atrium” elnevezésű bevásárlóközpontot is át fog adni, amely alatt 220 férőhelyes mélygarázs lesz. A pláza mellett tovább bővül majd pár éve átadott ám félig üresen álló Galéria Business Center mintegy 40 000 négyzetméternyi területtel. Ide ötemeletes irodaházat, további 8000 négyzetméteren pedig 5 darab éttermet, fürdő- és wellnessközpontot, valamint egy négycsillagos szállodát álmodtak meg” – írja a Falanszter.blog.hu. Az „F”, „G” és „H” blokkban útszélesítés címén rombolnának le 27 városképileg értékes épületet. Bár a városvezetés az „I” részleget „kulturális értékekben gazdagnak” nevezi, csupán itt 9 bérpalota bontását tervezik. A „K” blokk helyét egy az egyben egy bevásárló negyed venné át. „Az 1887-ben Koczka Gábor tervei alapján kivitelezett, a Korzó és a Đure Đakovića sarkán álló Prokes-palota („J” blokk) és az ezzel az épülettel szemben álló, Csáth Géza által korábban nagyon ünnepelt 1885-ben átadott Markovics Titusz tervezte Manojlović-palotához („M” blokk) egyelőre nem nyúlnak, de a fentiek tükrében előbb-utóbb biztos lesz a sorsuk” – zárja sorait a Falanszter.blog.hu. A városrombolás 2020-ra fejeződne be a városvezetők tervei szerint az utolsó épület lebontásával. Etnikai elözönlés A belvárost jelenleg 3700-an lakják, ez a szám – a jelenlegi lakosság jelentős részének kicserélődésével – 7500 főre emelkedne. Ennek megvalósulása esetén a ma még meghatározó szabadkai magyar közösség egy számban alig mérhető kisebbséggé válna. Úgy véljük, az etnikai elözönlés nem szerepelhet egy magát európaiként definiáló XXI. századi állam eszköztárában – ahogy a kulturális javak és az örökség megsemmisítése sem. Éppen ezért fordulunk petíciónkkal az Európai Unióhoz és a Magyar Kormányhoz is, hogy Szerbia a szabadkai városrombolás leállítására kényszerüljön, akár EU-tagsága érdekében is. Mindnyájan tudjuk ugyanis, hogy Magyarországnak jogában áll Szerbia EU-csatlakozását megvétózni. Régi utca Szabadkán - Fogjunk össze! Védjük meg az örökséget! A Váralja Szövetség a napokban indítja útjára petícióját. Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának összefogásunkhoz!

Hírek - röviden

Link

Demszky Gábor "fittyet hányt" a kerületek javaslataira

Egyhangúlag, vita nélkül elfogadták a 23 fővárosi kerület vezetői a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége(BÖSZ) elnökségének az önkormányzati törvényre vonatkozó koncepcióját az érdekképviselet szerdai közgyűlésén - tájékoztatta Riz Levente, a BÖSZ elnökségi tagja az MTI-t az ülés után.
(...)
Riz Levente tájékoztatása szerint hamarosan a normaszöveg kialakítása következik, mint mondta, úgy tudja, hogy a Belügyminisztérium a parlamenti frakciók véleményét is kikéri ezzel összefüggésben. Az elnökségi tag megerősítette, hogy nem lesz külön Budapest-törvény, hanem az önkormányzati törvény egyik fejezete Budapesttel foglalkozik majd.
(...)
Mint kifejtette, hogy a BÖSZ javaslata szerint a Fővárosi Közgyűlés tagja lenne 2014-től az összes megválasztott budapesti polgármester, valamint egy listán megválasztott további 11 ember, tehát a jelenlegi létszámot tartva, és nem növelve, 34 taggal működne a testület. A listán megválasztott képviselők közül választaná az Fővárosi Közgyűlés az elnökét, vagyis a főpolgármestert - ismertette Riz Levente, hozzátéve, nem biztos, hogy még az ősszel a parlament elé kerül a választási törvény, elképzelhető, hogy csak tavasszal.
(...)
a BÖSZ együttműködésre épülő politikai és közigazgatási rendszert szeretne Budapesten "azután a 20 év után, amikor gyakorlatilag a kerületek és a főváros között folyamatos konfliktusok voltak". Álláspontja szerint Demszky Gábor korábbi főpolgármester "fittyet hányt" a kerületek javaslataira, véleményére, ezért új alapokra kell helyezni a rendszert.
(...)
"ne egymásra várjon a főváros és a kerület" egy-egy városüzemeltetési feladat elvégzésével kapcsolatban, vagy ne kétszer végezze el ugyanazt, illetve "az egyik ne csinálja ötször drágábban mint a másik". Az önkormányzati érdekképviselet azt szeretné elérni, hogy az önkormányzati törvényben rögzítsék egyértelműen és világosan, kihez mi tartozik. Egy melléklet formájában szerepeljen például, hogy melyek a főváros által fenntartott főutak, hidak, közterületek - mondta, hozzáfűzve, "ami nem tartozik ide, az összes többi, az a kerületek hatáskörébe tartozó feladat lesz a jövőben"....

Mit tegyen egy számlálóbiztos, ha megtámadják?

A különleges élethelyzetekre, egyebek mellett a konfliktusokra is felkészítik a számlálóbiztosokat a most országszerte, egységes tanterv szerint zajló képzéseken – közölte Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivője szerdán az MTI-vel.

• Tovább

Sosem dolgozott a csepeli gyilkosság gyanúsítottja

Családja évek óta nem látta a csepeli gyilkosságokkal gyanúsított Dragan Bajicsot. Utoljára akkor hallottak róla, amikor megszökött a nagybecskereki börtönből. Édesanyja szerint sosem dolgozott, lopásokból élt.

• Tovább

Gyilkosság a csepeli erdőben: Ausztriában fogtak el egy újabb gyanúsítottat

Újabb gyanúsítottat fogtak el a csepeli erdőben elásott emberek ügyéhez kapcsolódó gyilkossági ügyben szerdán; a férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tájékoztatása szerint Ausztriában, Bécsben fogták el.

• Tovább

Sírva magyarázkodott és visszavonta vallomását F.-né

Visszavonta az elsőrendű vádlottra vonatkozó, a nyomozati vallomása során tett terhelő vallomásainak jó részét szerdai tanúmeghallgatásán az az asszony, aki a romák elleni támadássorozat négy vádlottjának munkaadója volt; a büntetőügy koronatanújának számító nő, aki az elsőrendű vádlottal, Kiss Árpáddal korábban szerelmi kapcsolatban állt, sírva magyarázkodott a Pest Megyei Bíróságon.

• A negyedrendű vádlott édesanyjával és Csontos István volt menyasszonyával szembesítették a romák elleni támadássorozat büntetőügyében koronatanúnak számító asszonyt szerdán a Pest Megyei Bíróságon.

• A tanácsvezető bíró napközben, torokfájdalmai miatt, elhalasztotta a délutánra beidézett harmadik tanú meghallgatását; Miszori László megbetegedése miatt a péntekre kitűzött tárgyalás is elmarad.

• Tovább

Több mint 135 milliárd forintos bírságot szabtak ki a Mal Zrt.-re

Összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán a kormany.hu-n.

• Tovább

Sukoró: Császy szerint nem úgy van az

Egy ügyészségi határozat szerint megkérdőjelezhető az a szakértői értékbecslés, amely a Sukoró-ügyben az állam részéről 1,3 milliárd forintos vagyonvesztést feltételezett - tájékoztatta Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója az MTI-t szerdán. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt mondta, hogy az ügyészség a szakvélemény kiegészítésére hívta fel az ingatlanszakértőt.

• Tovább

Kapcsolódó hírek:

• Sukoró: felmentették Joav Blumot

Felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon; a szerdai tárgyaláson hozott ítélet nem jogerős, az ügyész a bűnösség megállapításáért fellebbezett.

(...)

A tárgyaláson Joav Blum nem vett részt, védője, Bánáti János ügyvéd képviselte. Veszeli Éva bírónő több tanút hallgatott meg, köztük Sukoró korábbi polgármesterét, a falu jegyzőjét, valamint a polgármesteri hivatalnak azt a munkatársát, aki Joav Blum lakcímének bejelentésekor az ügyintézői teendőket látta el.

(...)

Joav Blum olyan lakcímre jelentkezett be, ahol nem tartózkodott életvitelszerűen, ezáltal közreműködésével valótlan adat került a közhiteles lakcímnyilvántartásba - hangsúlyozta a tárgyalást vezető bírónő.
Az ítélet meghozatalánál a bíróság figyelembe vette, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a vádlott abban a téves feltevésben volt, hogy a tényleges beköltözés előtt bejelentkezhet az adott lakcímre.

Az indoklás szerint alappal bízhatott ugyanis abban, - jelen esetben tévesen, - hogy jogi végzettségű képviselője, valamint a lakcím bejelentkezéskor jelen levő jegyző és polgármester ismeri a vonatkozó jogszabályokat, s azok teljes ismeretében állítják, hogy a bejelentkezéshez szükségtelen a tényleges beköltözés.

MTI 4 órája

A King's City tulajdonosa új frontot nyitott a magyar állammal szemben

Miközben büntetőeljárás folyik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két korábbi vezetője ellen, a King's City projekt tulajdonosa nemzetközi választottbírósághoz fordult a magyar állammal szemben.

hvg.hu 2011. július 29., péntek, 13:05

A poligráf is előkerül a Budaházy-perben

A vád tanújának poligráfos vizsgálatát javasolta a védelem a zárt tárgyaláson folytatódó Budaházy-ügyben szerdán a Fővárosi Bíróságon.

A vád tanúját korábban meggyanúsították az ügyben, de a hatóságokkal való együttműködése, a társaira tett terhelő vallomásai nyomán vele szemben megszűnt az eljárás. A férfi meghallgatása júniusban nyilvánosan kezdődött el a bíróságon, ám még akkor, néhány óra elteltével az ügyész indítványára zárt tárgyaláson folytathatta a tanú a vallomástételt. Ilyen módon zajlik szerdán is a tárgyalás, amelynek kezdeti, nyilvános szakaszán a védők felvetették, indokolt lenne a vád tanújának hazugságvizsgálata is.

• Tovább

Korlátozzák a végtörlesztést igénybe vevő devizahitelesek körét

A kormány szerdai ülésén többek között arról is döntött, hogy azok a devizahitelesek, akik 180 illetve 250 forintos árfolyam felett vették fel svájci frank, illetve euró alapú hiteleiket, egyelőre kimaradnak abból a körből, amelyben igénybe lehet venni a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztés lehetőségét – tudta meg a Magyar Nemzet.

„Az Európai Unió ismerje el Kína piacgazdasági státusát”

Elérkezett az idő arra, hogy az Európai Unió elismerje Kína piacgazdasági státusát – fejezte ki Ven Csia-pao kínai miniszterelnök szerdán az északkelet-kínai Talienben, a világgazdasági fórumon, s így véli a Hszinhua hírügynökség is, amely kommentárt tett közzé ezzel a címmel nem sokkal a kormányfő kijelentését követően.

• Tovább

Fehéroroszország nem kér az IMF-ből

Fehéroroszország szerdán jelezte, hogy valószínűleg mégsem kér pénzügyi támogatást a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), miközben megszüntette a helyi rubel árfolyamrögzítését, szerdán először a devizapiaci kereslet-kínálat alakította a fehérorosz valuta árfolyamát.

• Tovább

Verespatak: előnytelen a beruházás a román állam számára?

Az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya körül a bányakoncessziós szerződés titkosítása, valamint a zagytározó földrengés elleni biztonságossága miatt folyik vita Romániában a beruházás támogatói és ellenzői között.

• Tovább

Délvidéken ünnepnappá nyilváníthatják a nemzeti összetartozás napját

Ünnepnappá nyilváníttatná a Délvidéken a nemzeti összetartozás napját (június 4-ét) Német László, a nagybecskereki egyházmegye püspöke, aki szerdán jelezte, hogy ebben a szellemben javaslatot terjeszt elő a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) pénteki szabadkai ülésén.

• Tovább

Médiastratégiát készítenek a vajdasági magyarok

k
észül a középtávú, 2011–2016 közötti időszakra szóló vajdasági magyar médiastratégia. A szakmai vitára bocsátott tervezet céljai között szerepel a Vajdaság egész területén fogható, 24 órás közszolgálati feladatokat ellátó rádió- és televízióadás elindítása is.

• Tovább

A világörökség küszöbén a csíksomlyói búcsú

A világörökség részévé válhat a csíksomlyói pünkösdi búcsú, miután a román kulturális minisztérium illetékes szakértői bizottsága megszavazta azt a javaslatot, hogy felterjesztik az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára ezt az évente megrendezett nagy eseményt.

• Tovább

Egy euróért vették meg a zsinagógát

Jelképesen egy euróért megveszi a Pozsony Megyei Önkormányzat a szenci zsinagógát, amelyben a tervek szerint galériát rendeznének be.

• Tovább

Meg kell hallgatni!!! Műsorajánló - Lánchíd Rádió - FM 100.3 -

dr. Botlik József történészt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának docensét
tudományos körökben, és a könyveinek olvasói körében is úgy ismerik, mint a trianoni szerződés következében elszakított, kisebbségi sorba kényszerült magyarság sorsának és helyzetének szakértőjét, a történelmi források, tények és összefüggések kutatóját és közzétevőjét…

KETTESBEN: 2011. július 15-án 19.05-19.55 - Műsorajánló

Ismétlés: 23 óra után!
(Vagyis egy óra múlva)
Élő adás hallgatása ITT

Szerkesztő-műsorvezető: Ludwig Emil

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

…Számos közleménye és könyve látott napvilágot, a Kárpátalja hányatott történetétől a burgenlandi magyarok sorsáig, ez utóbbi feltűnést keltett újszerű felvetései által. Lassan egész életmű áll a tudós történész mögött, erről beszélgetünk ma este. A műsorvezető Ludwig Emil.

http://www.lanchidradio.hu/musorajanlok/kettesben_%E2%80%93_pentek_19051955_musorajanlo_20110712

http://www.radiostat.hu/index.php?p=r&i=483

Váralja Szövetség: Megkezdődtek a népszámlálások

http://varaljaszovetseg.hu/h122.html
2011. május 15.

Május 13-án megkezdődött a 2011-es népszámlálás Szlovákiában - ezzel kezdetét vette a tízévente előforduló nagy cenzus a Kárpát-medence államaiban. Ez számunkra azért is különösen fontos, ugyanis pontos számokat kapunk a magyarság lélekszámáról. Az előzetes becslések lesújtóak. A Váralja Szövetség is megkezdte kampányát: szervezetünk nyilatkozatban fordul a határon túli közösségekhez.

---

A népszámlálások tíz évre határozzák meg egy ország kisebbségpolitikáját: a kormányok és kutatások mindig a legfrissebb adatokkal számolnak. A rendszerváltás óta a Kárpát-medence országaiban az 1991-est és a 2001-est követően ez lesz a harmadik cenzus.   A szomszédos országok közül elsőként Szlovákiában kezdődik meg a 2011-es népszámlálás. Bár az adatrögzítés hivatalos napja május 21, az összeírás már május 13-án megkezdődött. A Váralja Szövetség ebből az alkalomból egy nyilatkozatot intézett elsősorban a felvidéki magyarsághoz, amelyben arra kéri határon túl élő testvéreinket, hogy vállalják identitásukat. Szervezetünk emlékeztet: a mostani népszámlálás tíz évig fogja meghatározni a határon túli magyarság sorsát úgy a politikában mint a kisebbségi jogok terén. A Felvidéken drasztikus fogyás várható Amíg Szlovákiában 1991-ben 567.296 fő vallotta magát magyarnak, addig 2001-ben már csak 520.528.  2011-ben további drasztikus csökkenéssel számolnak a népességkutatók. Minden jel arra utal, hogy a felvidéki magyarság lélekszáma a félmilliós lélektani határ alá fog csökkenni. A magyar népesség csökkenése nemzetvesztő erejű lehet: számos községben és városban veszítheti el a magyarság a többséget, vagy éppen a 20%-os kisebbségi jogokat is biztosító arányt. Emellett végleg felszívódhat olyan történelmi településeken a magyarság, mint Pozsonyban, Léván, Losoncon, Kassán. A Váralja Szövetség előjelzése alapján a leglátványosabb csökkenést Galántán, Révkomáromban és Rimaszombaton fogjuk elszenvedni, kisebb város, Zselíz és Ógyalla pedig szinte biztosan elveszíti magyar többségét. A népszámlálások során mindenütt a magyarság csökkenése, visszahúzódása, legjobb esetben stagnálása várható. Kárpátalján az elvándorlás és az asszimiláció jelenthet veszélyeket, a Délvidéken pedig a rengeteg koszovói és egyéb menekült (például Nyugat-Európából kitoloncolt cigányok) változtathatja meg az etnikai arányokat. A mai Szerbiában vélhetően Szabadkán lesz a legnyomasztóbb a magyarság visszaszorulása. Horvátországban számítunk a legkisebb csökkenésre, míg Szlovénia mintegy 8-10 ezer magyar lakosának várhatóan a fele sem fogja magát magyarnak vallani. Ausztria egyetlen máig magyar többségű települése, Alsóőr elveszítheti magyar többségét. Romániában is érezhető csökkenés várható, itt azonban nem ez lesz a legfőbb probléma: a román statisztikusok három részre osztják a magyarságot, így meglehetősen kevés esélye lesz a fennmaradásra. Mint ismeretes, a 2011-es népszámláláson egyszerre lesz magyar, székely és csángó nemzetiség. Az erdélyi magyarság összlétszáma ettől függetlenül várhatóan a jelenlegi 1,42 millióról 1,25 millióra fog csökkenni. Tekintettel azonban arra, hogy a román lakosság is jelentősen csökkent az utóbbi időben, az arányok itt nem fognak jelentősen megváltozni. Az idei cenzus az előzetes becslések szerint olyan városokban fog nagy veszteségekről hírt adni, ahol már a tíz évvel ezelőtti összeírás is nagy csökkenést mutatott. A magyar többségét tíz éve elvesztett, korábban mindig elsősorban magyarok által lakott Marosvásárhelyen például 40% alá eshet a magyarok aránya. Magyar, székely, csángó: a helyzet katasztrófát fog előidézni Hiába kéri szinte minden erdélyi magyar szervezet, hogy minden magyar egységesen magyarnak vallja magát: a székelyföldi magyarok jelentős része székelyként fogja magát feltüntetni az idei népszámláláson. A nyilvánvaló magyarellenes érdekek által vezérelt román statisztikusok célja ezzel teljesülhet: a magukat székely és csángó nemzetiségűnek valló magyarok miatt a magyarság hivatalos "létszáma" nagyon sok településen nem fogja elérni a 20%-ot, a kétnyelvűség határát. (Ez statisztikailag még Marosvásárhelyen, a Székelyföld fővárosában sem lenne jelenleg lehetetlen.) A Váralja Szövetség véleménye szerint a romániai gyakorlat egy XXI. századi jogtiprás ügyes előkészítése. Szervezetünk szégyenteljesnek tartja, hogy ez egyáltalán megtörténhet, ugyanakkor semmilyen lépésre nem határozzuk el magunkat, hiszen ez az erdélyi magyar képviselet és a magyar kormány feladata. [Vissza a lap tetejére] Váralja Szövetség ©

Borsod Online > Ma lesz az Égtájak évnyitó gálaestje a Vígszínházban

Hétfõn este tartják az Égtájak Iroda évnyitó gálaestjét a Vígszínházban. Goldschmied József programigazgató a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az iroda immár másfél évtizede épít kulturális kapcsolatot a határon túli magyarokkal. Hozzátette, hogy a hétfõi gálaest a zene, a tánc és az anyanyelv sokszínû egységével kísérletezik. Hét országból érkeznek táncosok, zenészek és színészek Magyarországra.

Az idei mûsor alapmotívuma a keresés: a tánc, a zene és a vers ritmusán keresztül való találkozás és a közös hang felfedezésének öröme- mondta Goldschmied József.
Az idei gálaest fellépõi között találjuk Markó Bélát, akit a legtöbben politikusként ismernek, de most költõként, saját költeményét adja majd elõ.
Hét országból jönnek mûvészek Budapestre. Fellép a húsz tagú Egyesített Kárpát-medencei nagyzenekar.
Több, mint 80 néptáncos jön a Kárpát-medencébõl: Vajdaságból, Horvátországból, Erdélybõl, Kárpátaljáról, Felvidékrõl és Muravidékrõl.

Március 26-ától május végéig különbözõ határon túli magyar színházak mutatkoznak be Budapesten, a Vígszínházban, a Merlin Színházban és a Pesti Magyar Színházban.

• A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy elõadást ad.
• A programsorozat nyitóelõadása Shakespeare III. Richárdja lesz.
• Március 27-én, a Színház Világnapján mutatják be a Visszaszületés címû produkciót.
• Március 28-án Varró Dániel - Presser Gábor: Túl A Maszat-hegyen címû zenés kalandjátékát adják elõ.
• A vendégjáték-sorozat márciusi zárásaként Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok címû produkcióját láthatják az érdeklõdõk.

Részletes program a www.egtajak.com oldalon található.

Műsorajánló

ESTI KULISSZA – Kedd 18.30-18.55 Műsorajánló

Lánchíd Rádió, h, 2010-02-01 21:40  >> ÉLŐ ADÁS <<

• Fontos hírek

Szerbia beismerése, még mindig megoldatlan ügyek, szeméttel borított sírok és be nem gyógyult sebek a keddi Kulisszában. Háborús bűnöket és ártatlan magyarok lemészárlását ismerte el a szerb bíróság. Forró Lajos másfél éve kérte az 1944-ben kivégzett nagyapja rehabilitálását…

Szerkesztő-műsorvezető: Kocsis Éva

E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu

…Az ítélet precedensértékű, mert először fordul elő, hogy az ugyanabban a községben kivégzetteket is megjelölik.

A keddi Kulisszában az elmúlt évtizedek egyik legkegyetlenebb népirtásáról és ártatlan magyarok tízezreiről lesz szó. A stúdióban itt lesz a rehabilitációt elindító Forró Lajos történész, aki nemrég Jelöletlen tömegsírok című filmjével állított emléket az áldozatoknak.

*********************************************************************************************************

„Akikért nem szólt a harang”

Köszönet érte Anyuschnak

Nov 27, '09 7:03 PM for everyone

Gondola 2009. november 27. 11:44     

Megemlékezés lesz a délvidéki véres események 65. évfordulóján, 2009. november 29-én 13 órakor a Szent István-bazilikában. A szentmisét bemutatja: Dr. Német László SVD, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke.

Mondjátok el gyermekeiteknek!


Előzmények

Folytatása itt>>  „Akikért nem szólt a harang”

December 19-től vízum nélkül jöhetnek a vajdasági magyarok

Ezentúl nem kell beutazási engedély az Európai Unióba a szerb, a macedón és a montenegrói állampolgároknak. A boszniaiak és az albánok kimaradtak a körből.
2009. november 27., péntek 13:57 

Vízum nélkül utazhatnak az Európai Unióba december 19-től Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai - erről fognak határozni hétfőn az EU belügyminiszterei uniós diplomaták közlése szerint.

A három érintett ország polgárai legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak uniós országokban vízum nélkül. A beutazási engedély kötelezettségének eltörlése a schengeni zónához tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vonatkozik.

Diplomáciai források szerint Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette a szükséges feltételeket, ezért egyelőre nem részesülnek vízummentességben.

Az uniós miniszterek az Európai Bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Olli Rehn bővítési biztos korábban azt mondta: a vízummentesség biztosítása elősegíti "a Nyugat-Balkán civil társadalmának további európaizálását".

Vannak politikusok, akik bírálják Bosznia-Hercegovina és Albánia kihagyását a vízummentesek köréből. Ők attól tartanak, hogy "az állampolgárok kétféle osztálya jöhet létre Délkelet-Európában az etnikai hovatartozás alapján".

Nagy Ferenc, Magyarország szabadkai főkonzulja közölte, idén az észak-vajdasági városban 60 ezer Magyarországra szóló vízumot adtak ki. Tavaly 130 ezer szerbiai állampolgár kapott beutazási engedélyt. A másik szerbiai konzulátuson, Belgrádban jelenleg 22 ezer vízumnál tartanak, és tavaly mintegy 34 ezret adtak ki.

Az optáns gátőr bosszúja

2009. szeptember 19. 09:25

Hol vannak a tömegsírok?-
1944 őszén a közép-bánáti magyarok sem voltak biztonságban –
Hat ember halálát már az örök homály fedi?

A tanyavilágban néha fegyvercsörrenés verte fel a csendet, a golyó süvítéséből pedig arra lehetett következtetni, hogy a fegyveresek haragja sokszor céltalan volt. A határban az emberek ilyenkor felkapták a fejüket, majd újra a munkájuk után néztek. Így teltek Bánátban a felszabadulás utáni első napok, amelyek csak látszólag voltak nyugalmasak.

A legsúlyosabb atrocitás Közép-Bánátban a muzslyai volt, amikor egy optáns (telepes, akiknek joga volt két állampolgárság között választani, a muzslyai optánsok valójában magyarországi szerbek voltak) gátőr bosszújának esett áldozatul a környékbeli tanyákon lakó több magyar. Erről fél évszázadon keresztül hallgatni kellett. Közben az áldozatok hozzátartozói és a hóhérok is meghaltak. A történtekről az első feljegyzéseket Karl Miklós történelemtanár készítette, de a falu monográfiájába ezek az adatok nem kerülhettek be. Egy évtizeddel ezelőtt – nyilván az utolsó pillanatban – Ispánovics István jegyezte le a hozzátartozók visszaemlékezéseit.

– Nem volt szándékomban történelmet írni, csupán a hozzátartozók és a tanúk visszaemlékezéseit jegyeztem le. Ezt is a teljesség igénye nélkül tettem. Ha a történteket és a visszaemlékezéseket sikerült megmenteni a feledés homályától, máris elértem a célt. Legalább ennyivel tartozunk az ártatlan áldozatoknak, azoknak, akik soha nem lettek kellőképpen elsiratva, és akikről soha nem derült ki, miért is kellett meghalniuk.

Muzslyán és a hozzá tartozó tanyavilágban 1944 októberében lezajlott vérengzésekben áldozatul esett: Budai József, Kanász Antal, Sörös Imre, Simon Dezső, Márton István és Kovács József. Ez utóbbi jegyző volt a muzslyai községházán. Feltételezett sírhelyük a régi écskai téglagyár gödreiben lehet. Hozzátartozóik nyilatkozataiból ítélve a történtek mögött egy Nikola nevű optáns gátőr személyes bosszúja áll, aki egy (úgyszintén) optáns tanító és egy névtelen partizán közreműködésével az écskai községházára vitt és ott halálra vert, illetve kivégzett több ártatlan embert. Az egyik áldozat, Budai József csősz ugyanis többször is figyelmeztette a gátőrt, amiért más földjén legeltette jószágát.

Ispánovics István lejegyezte az áldozatok hozzátartozóinak és a szemtanúknak a nyilatkozatait. A hitelesség kedvéért nyilatkozatait aláíratta velük, tanúként pedig vele volt Borsos István muzslyai órás is. A nyilatkozatot tevők egyike sincs már az élők között.

Farkas Katalin elbeszélése szerint a tragikus esemény azzal kezdődött, hogy Nikola, a szomszéd gátőr átment hozzájuk, majd férjét, Simon Dezsőt fegyverrel arra kényszeríttette, hogy fogja be a lovát és hajtson. Ekkor látta utoljára a férjét. Később megtudta, hogy útközben még két későbbi áldozatot vettek a kocsira, majd pedig betértek a Drago-féle tanyára. Dorbézolás és italozás kezdődött, miközben az áldozatok a szekér aljában ültek. A gazda menye kisurrant a foglyokhoz, és szökésre biztatta őket, mivel meghallotta, hogy hóhéraik mire készülnek. Mégsem akartak szökni, hiszen nem bántottak senkit, közben családjukat sem akarták a sorsra hagyni. Az écskai községházára vitték őket, ahol szörnyű kínzás után levetkőztették és agyonlőtték őket. Valahol az öreg téglagyár gödreiben cigányokkal földet szórattak rájuk. Azt mesélik, hogy egy idő után az eső lemosta a vékonyka földréteget, és kivillantak az áldozatok végtagjai. Később vastagabb földréteggel borították őket be, egyik-másik áldozat családtagjai pedig virágot vitt rájuk. De senki se merte áthelyeztetni a holttesteket, mivel ezek a családok már amúgy is meg lettek bélyegezve.

Budai József csősz volt a muzslyai határban. Munkáját felelősségtudattal, becsülettel végezte – nyilván azért kellett meghalnia. A hármas számú szivattyúnál élt egy gátőr, akinek jószága szinte rendszeresen felügyelet nélkül a szomszédok földjén legelt. A lelkiismeretes csősz pedig, mikor csak tehette, hazaterelte őket, és többször figyelmeztette a gátőrt, hogy ügyeljen a jószágaira, mert kárt tesznek a szomszédok termésében. Aztán 1944 októberében felfegyverzett emberivel megjelent a házánál ugyanaz a gátőr, köztük volt az optáns tanító is.

Sörös Antalt a tanyáról vitték el, öccsét pedig Muzslyáról kísérték Écskára. Tanyaszomszédságban lakott a hármas számú pumpánál dolgozó gátőrrel. Egy napon berontott hozzájuk a gátőr egy Stevo nevű fegyveres kíséretében. Mindkettőjüknél puska volt, derekukon kézigránátok: „Szebb jövőt!”– köszöntek, majd felforgatták az egész házat, fegyver és a partizánoktól elszedett holmi után kutatva. Ilyesmit persze nem találtak. A gátőr azt kiabálta: „...átmentetek a Tiszán Bácskába, és ott öldöstétek a szerbeket…”. Sörösék értetlenül néztek, hiszen ilyesmit soha nem tettek. Fegyverrel kituszkolták, majd a szomszédos gátőrház pincéjébe zárták, ahol már ott volt Kis-Kovács András. Ott tartották őket reggelig. Másnap a lerészegült házigazda fát vágatott velük. Megszökhettek volna, ehelyett hagyták, hogy Écskára vigyék őket, ahol már vagy húsz muzslyai volt. Öccse, Sörös Imre erős ember volt, aki egy ideig tűrte a verést, majd földre teperte három hóhérát. Az ablakon keresztül lőtte le a negyedik.

Négy muzslyait úgy vertek agyon, Kanász Antalnak a fülét is lehasították, két személyt pedig agyonlőttek. A verésből mindenkinek jutott, és a többieket az mentette meg, hogy megérkezett egy (orosz) tiszt, aki azzal állította le a további kivégzéseket, hogy a foglyok fontosabbak a kényszermunkán. A nagybecskereki Žitoproduktba szállították őket, ahonnan egy idő után eltűntek az őrök, és ezután mindenki hazament.

Az écskai eseménynek volt egy szerencsés túlélője is. Masa Mihályt felismerte az egyik őrt álló cigány, akinek korábban adott egy malacot, s odasúgta neki, hogy szökjön, ha kedves az élete. Miközben a cigány a levegőbe lőtt, Mihály az óécskai zsilipen átfutva eltűnt a biztonságot jelentő muzslyai határban.

Az áldozatokat utoljára a lukácsfalvi Szekeres István látta, aki gyerekként parasztszekeret pillantott meg, amelyet egy almásderes és egy fekete ló húzott. A kocsin három részeg ült. Kettő a levegőbe lövöldözött, néhány ember pedig a kocsi után vonszolta magát, kezük össze volt kötve és a kocsihoz erősítve. Öltözetük szakadt volt, az emberek pedig véresek. Köztük felismerte Simon Dezső bácsit. Écska felé vezették őket.

Nikola később bekerült Nagybecskerekre, megtébolyodva távozott az élők sorából. Azt mesélik, hogy utolsó útjára csak a felesége kísérte ki. Az optáns tanító és a vérengzésben részt vevő partizán pedig eltűnt a vidékről.

Az áldozatok pontos sírhelyét mindmáig nem találták meg, kegyhelyük sincs. Félő, hogy esetük feledésbe merül. Hallai Zoltán történelemtanár, muzslyai tanácselnök szerint, ezeknek az embereknek az egyetlen bűne az volt, hogy magyarok voltak, akik rossz pillanatban rossz helyen voltak. Egyikőjük sem akart szökni, pedig megtehette volna, ami arra utal, hogy nem is volt miért bűnhődniük. A háború minden ártatlan áldozata pedig kegyeletet és emberhez méltó nyugvóhelyet érdemel, bármilyen nemzetiségű is volt. Ezért módot kell találni arra, hogy az áldozatok hozzátartozói legalább évente egyszer elhelyezhessék a kegyelet virágait. Erre szüksége van minden muzslyainak is.

Hallai Zoltán szerint a temetőben kellene emléket állítani

Az écskai német községháza

Talán itt nyugszanak az áldozatok

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-09-19_Az_optans_gator_bosszuja.xhtml

Echo TV műsorajánló

ECHO TV :: Jelen-Időben:

http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=38&kapcsvid=y&musoraz=73

A TEMERINI FIÚK - HATVANEGY ÉV JOGERŐSEN
c. dokumentumfilm 2. részét
szeptember 12-én 23:00 h-kor mutatja be az ECHO Televízió.

M.Szabó Imre
A film opreartőr-rendezője
30 6 327 348

---

Az Éjjeli menedék a pátkai Molotov-koktélos ügy tárgyalásán járt

Három magyar polgárőrt bizonyíték híján, kizárólag cigány tanuk elmondása alapján 1 éve fogva tartanak különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletének vádjával. A tárgyalás újabb meghökkentő jeleneteket produkált. Erről számolnánk be, majd Dézsy Zoltán: Pincebörtönök c. filmjével illusztrálva egy gyermeksebész kezdeményezésére hívjuk fel a figyelmet, aki a Duna parti holokauszt cipők mintájára kezdeményezi, hogy a Képviselői Irodaház előtti részen pedig húsdarálókat állítsanak fel, annak emlékére, hogy a kommunisták által péppé vert embereket annak idején ledarálták, hogy még nyomuk se maradjon. A helyszín a mai Fehér Háznak nevezett Irodaház volt.

Menedék péntek este 22.30, ismétlés vasárnap 9.30 és hétfő 8.30

Katicabogár oldala - A temerini fiúk és a szerb igazságszolgáltatás

http://katicabog.multiply.com/journal/item/398/398
A temerini fiúk és a szerb igazságszolgáltatás
DR. VÖLGYESI MIKLÓS
A Legfelsőbb Bíróság
volt tanácsvezető bírája

A temerini fiúk és a szerb igazságszolgáltatás

Immár ötödik esztendeje raboskodik öt magyar fiatal Szerbiában

http://katicabog.multiply.com/journal/item/399/399
Immár ötödik esztendeje raboskodik öt magyar fiatal Szerbiában

SÓLYOM LÁSZLÓ
ÚRNAK
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK

Felhívás a délvidéki magyarsághoz

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Szavazz a rossz törvényjavaslat ellen!

Felhívás a délvidéki magyarsághoz
a Magyar Nemzeti Tanács ügyében

Alulírott civil szervezetek ellenezzük, hogy a Szerb Szkupstina elfogadja az augusztus 31-ére kitűzött szavazáson a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatot.

Felhívással fordulunk minden magyar egyesületünkhöz, civil szervezetünkhöz, politikai pártunkhoz, csatlakozzon hozzánk és a nyilvánosság előtt szólítsa fel a Magyar Koalíció támogatásával a parlamentbe jutott képviselőket, szavazáskor ellenezzék a törvény elfogadását.... Tovább itt>> Felhívás a délvidéki magyarsághoz