2008. augusztus 15. 00:00
Itthon heverek, szilaj kis Albán Úr, és rosszul érzem magam, már-már mintha másnapos lennék, holott arról nem lehet szó, mert bírom én az italt, nagyon megtanultam ezt a mesterséget még annak idején a munkahelyemen. Miután ezt kizártam, elkezdtem tudományos szempontból vizsgálni az egészségemi állapotomat, és arra jutottam, ahogy nézem itt a sok poharat, palackot és sörösdobozt, hogy ez lehet a baj, az alakjuk, szóval alighanem hengeribeteg vagyok. De hogy miért, ez a lényeg, drága Albán Úr, és ha megkérhetem, ne vihogjon, amikor egy ország sorsa forog kockán! Milyen ország? Hát ez itt, amiben fekszem én is. Azért fekszem ilyen ernyedten, mert elégedetlen vagyok az olimpiával. Ezt a sok naplopó magyar sportolót azonnal haza kell zavarni, és tessék menni dolgozni. Hát milyen pofátlanság ez, hogy sorra esnek ki mindenhonnan? Ezek direkt csinálják, hogy a sorsdöntő pillanatban nem gondolnak a Miniszterelnök Úrra meg a reformpárti haladó baloldalra, hanem ki tudja, mi jár a fejükben, aztán persze veszít is mindegyik. Na, csak jöjjenek vissza, már megy is hozzájuk az APEH, legalábbis ezt remélem én, így fekve. És akkor jönnek ezekkel a nevetséges szövegekkel, hogy de csak tíz centi volt a különbség, meg ilyenek. Hát éppen ez az, aranyos Albán Úr, hogy pont az a tíz centi a lényeg! Nem olyan nehéz ezt belátni. Ha például Jézus Krisztust nem a keresztre szögezik fel, hanem tíz centivel arrébb, akkor soha nem lesz belőle Isten, mert ugyanis akkor leesik és elszalad. Vannak fontos centik, viharként tomboló Albán Úr, amelyek nem olyanok, mint a többi, közönséges centi. Én ugyan nem vagyok részrehajlás ember, de amit a Schmitt Pál csinál, az nehezen tűrhetetlen tovább. Ez az ember szerintem titokban győzköd mindenkit, hogy ne nyerjen. És mivel nem szeretem az összeesküvő elméleteket, azt is kimondom nyíltan, hogy teszi mindezt az Orbán Viktor megbízásából, mégpedig a romló közhangulat végett. Az Egerszegi Krisztina, az bezzeg tudott nyerni, mert ott állt az Orbán mellett az emelvényen. Csak baloldali szemlélet nincsen, kedves Albán Úr, hát számon kell majd kérni tehát, amikor a sok tróger hazatér. Vége lesz az aranyéletnek! Ebben fekve is tudok bízni. A szegény Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak kellett személyesen kimennie, mert a szép szó nem használ, hogy szóljon nekik, hogy tessék már rendesen csinálni, ha már ki lettek utaztatva a sikerek érdekében. Viszont azonban, hiteles Albán Úr, talán mégis sikerül valami jót kihozni ebből az egészből. Az én ötletemre gondolok. Mindenki látja, hogy itt ez az új találmány, a cáparuha, amiben a nyertes úszók úsznak. Rengeteg előnyt jelent, minden győztes ilyet visel. És itt jön a szikra, amit pedig betegen találtam ki. Kellene egy ilyen cáparuhát varratni a Miniszterelnök Úrnak, hogy abban tudjon politizálni. Meg még pluszban egy nyakkendőt, ami az úszóknak nem kell, de neki igen, a politika során. Úgy néz ki, hogy egy ilyen ruhában még tudna nyerni. Erre nem szabad sajnálni a pénzt, drága Albán Úr, minden esélyt meg kell ragadni, és nagyon úgy néz ki a dolog, hogy ez az utolsó.
Lejegyezte: Csermely Péter
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése