A következő címkéjű bejegyzések mutatása: purisaca. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: purisaca. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. december 4., vasárnap
2011. augusztus 15., hétfő
And There Are Drums
A song that tells it how it was for the American Indians back in 50s and 60s and this is my tribute to not forget who you are
Drums - Floyd RedCrow Westermen
Originally done by the Man In Black
2011. május 11., szerda
Ágnes Golenya Purisaca-Peru 2. - VIMEO
by vala
Kettesben: Tuba Mariann beszélget Ágnes Golenya Purisacaval a Lánchíd rádióban.
aranykapu.lapunk.hu/
Kettesben: Tuba Mariann beszélget Ágnes Golenya Purisacaval a Lánchíd rádióban.
aranykapu.lapunk.hu/
Ágnes Golenya Purisaca-Peru 2. from vala on Vimeo.
Ágnes Golenya Purisaca Az Aranykapu - VIMEO
Cseresnyés Tünde beszélget Ágnes Golenya Purisacával a Muravidéki Magyar Rádió-ban
aranykapu.lapunk.hu/
Ágnes Golenya Purisaca Az Aranykapu from vala on Vimeo.
Ágnes kutatja a perui aranybarlang titkait
Blikk.hu 2008-07-27 06:00:24
PERU – Valóra vált álom. Így jellemezhetnénk Ágnes Golenya Purisaca életét. Miután tönkrement a cége, a házassága is befuccsolt, úgy döntött, kilátástalan helyzetében megteszi azt, amire mindig is vágyott: könyvet ír Peruról, és az Andok alatt húzódó hihetetlen labirintusrendszerről, amelyet egy magyar aranybánya-tulajdonos fedezett fel. Ő lepődött meg a legjobban, amikor néhány hónap múlva ott állt regénye helyszínén, a barlang bejáratánál
Miután elkészült a könyv, Az aranyasszony útja, Ági azon töprengett, mostantól miről fog szólni az élete.
„Feltettem magamnak a kérdést, mit akarok?” – kezdi mesélni történetét. „Azt, amit a főhősnőm, Éva, ki akarok menni Peruba. Erre persze nem volt lehetőségem.”
Ági interneten levelezgetett különböző nemzetközi társkereső oldalakon, nem sok sikerrel. Éppen fel akarta adni, amikor egy szombati napon e-mailt kapott egy perui férfitól.
„Nem csak jól nézett ki, nagyon érdekes, okos embert ismertem meg benne. Megírtam neki, négy napja döntöttem el, ki akarok menni. Rövid válasz érkezett:
gyere! Mindenki féltett, de én repülőre ültem. Ott állt a reptéren, és pont olyan volt, amilyennek elképzeltem, amilyen férfiba már a levelezés alatt beleszerettem.”
Amikor a férfi, Edgar Purisaca Quesquen megtudta, hogy Ági a Móricz János által felfedezett barlangokról írt, közölte, pontosan ismeri a helyet, a perui–ecuadori háború idején onnan tudósított.
„Egy hétre rá, hogy leszálltam Limában, a labirintus egyik észak-perui bejáratánál találtam magam. Ez a hatalmas, megfejthetetlen, mesterséges labirintusrendszer Kolumbia, Ecuador, Peru, Argentína, Chile és Brazília alatt húzódik az Andokban. A magyar származású ecuadori aranybánya-tulajdonos, Móricz János jóvoltából figyelt fel rá a világ. 1976-ban expedíció is járt lent, az űrhajós, Neil Armstrong vezetésével.
Több tudós állítása szerint ez a hely egy előző civilizáció hagyatéka. Ők mondták azt is, szomorú, hogy pont a magyarok nem tudnak erről a helyről.”
Ágnes csillogó szemmel mesél a barlang elképesztő titkairól, amiket Móricz fedezett fel. Egy arany könyvtárteremről, amely több ezer, egyenként húszkilós arany és rézlapokat rejt. A lemezekre furcsa jeleket véstek, és már Móricz is úgy vélte, ez egy ősi civilizáció üzenete. Talált arany állatfigurákat, amelyek a világ összes állatát mintázzák. Nem véletlen, hogy nem rabolták még ki a labirintust, ugyanis a bejáratát egy Béla nevű törzs őrzi.
Móricz 1991-ben rejtélyes körülmények közt meghalt. A kutató élete utolsó éveiben már fegyvert hordott, megérezhette a veszélyt.
„A legmegdöbbentőbb lelet, amit kihoztak, és Buenos Airesbe vittek, egy hétméteres múmia” – mondja, és megmosolyogja a döbbenettől tátott szájú hallgatóságát. – „Találtak egy hatalmas asztalt hét székkel, egy arany szarkofágot drága- és féldrágakövekkel telirakva. Fényképeztem a barlangban, de lent a gépek valami miatt nem működtek tökéletesen.
Az ecuadori kormány radioaktív sugárzásra hivatkozva egy időre lezárta a bejáratot, de ez persze nem igaz. Az viszont biztos, hogy valami megzavarja a kamerákat. Izgultam, hogy mindent fel tudok-e vállalni, amit Dél-Amerikáról látatlanban írtam, és igen, mintha ott jártam volna.”
Az írónő hazautazott a könyve bemutatójára, és azért, hogy két gyermekével is együtt legyen, de egy hónap múlva már visszautazik.
Fái Zuzsa
Perui misztikus utazás – Ágnes Golenya Purisaca
Forrás: belső barlang ezoterikus műhely 2010.
Az előadás témája:
“A világ nem olyan, mint amilyennek látszik (hisszük). Perut nagyon másnak hisszük, mint amilyen valójában. És ebből adódóan az egész világ, mi magunk és Isten is MÁS. Az utazó nem (csak )a világot, hanem önmagát ismeri meg”.
1. perui diavetítés zenével;
2. Perui és dél-amerikai megdöbbentő leletek:
– Móricz János: Táltosok Barlangja (Dél-Ecuador; saját utam egy észak-perui barlangba, ami kapcsolódik a hatalmas, egész Dél-Amerika alatt húzódó labirintus rendszerhez);
– Crespi atya gyűjteménye (szárnyas Nimrud-szobor, aranylemezek, Ecuador, Cuenca, filmrészlet Crespi atya által forgatott 1927-es filmből)
– Caral (6 piramis, érzékelhető elektromagnetikus erőtérrel- a régészet nem tud és nem akar mit kezdeni ezzel -sem)
– arany-repülőgép-modellek (megemlítve és bemutatva az indiai Vimanákat is, a német Zeppelinek prototípusát)
– Akakor (a rejtélyes amazonas-i “törzs” és város, 13.500 éves írott krónikája van, “isteneiknek” 6 ujja van!)
– Tiahuanacu – a világ legősibb romvárosa, elképesztő építési szerkezettel és technológiával
Ezen kívül felolvasok új könyvemből, Az Aranykapuból.
Meghívott vendégem Victor Medina itt élő perui közgazdász, műfordító, aki az előadás végén a mai Peruról mesél és válaszolja meg a kérdéseket.
Szeretettel várunk minden “szellemi kalandort”, akit érdekelnek a meghökkentő régészeti leletek, az újszerű gondolatok történelmünkről, aki már feltette magában a kérdést: mi végre vagyunk e világon?
(Az előadás 2010-ben volt.)
***
Az Aranyasszony Útja és az Aranykapu könyvek ismertetője is egyben
a Felébredés Csarnoka, a Tudás Csarnoka, az Igazság Csarnoka
Golenya Ágnes
akik szeretnének többet tudni a mostani Perui útról
1 levél
DÉL-AMERIKAI UTAZÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN
Az utazók:
Agnes Golenya Purisaca író valamint
Istenes Győző és Halmos Géza született világjárók
Kedves Olvasó!
Nagy szeretettel küldjük Hírlevelünk 1. számát Guayaquilből, Ecaudorból.
2010. október 20-tól terveink szerint 2011. március 2-ig bejárunk 3 dél-amerikai országot, Ecuadort, Perut és Bolíviát, illetve ezen országoknak egyes részeit.
Utazásunk célja többrétű.
Ecuadorban elsősorban Móricz János nyomdokain haladva szeretnénk minél több értékes információt dokumentálni, és eljutni azokra a helyekre, amiket levelezéseiben, híradásaiban említ. A hatvanas években ő volt az, akitől a nemzetközi média útján elsőként értesülhetett a 20. századi embersiég a megdöbbentő méretű földalatti labirintusrendszerről Dél-Amerikában, ahol ősi, még ismeretlen civilizáció nyomaira bukkant. Az ő információiból, lelet-és képanyagából írta Erich Von Daniken Az Istenek aranya című bestseller könyvét; az ő forrásaira támaszkodva állt össze az 1976-os brit-ecuadori nemzetközi expedíció Neil Armstrong vezetésével, Stan Hall szervezésében; és rá emlékezve, az ő leírásait kutatva indulnak azóta is újabb-és újabb kutatók a labirintusba (pl egy japán kutatócsoport).
Móricz János neve a legismertebb a mai napig mind Ecuadorban, mind a nagyvilágban a Cueva de los Tayos barlang vonatkozásában, melyet ő keresztelt 1969-ben Táltosok Barlangjára, és itt azóta is így említik a legtöbben.
Mióta Ecuadorban tartózkodunk, most szombaton , azaz holnap, (2010. november 13-án) a második TV programot nézhetjük meg, melyben Móricz János is megszólal az archív felvételeken. Elképesztő, hogy erről az egyedülálló hazánkfiáról épp Magyarosrszágon nem tudnak és gyakorlatilag tilos is róla beszélni. Vajon miért?
Elég elméleteire egy pillantást vetni, hogy ezt minden gondolkodó ember megértse.
Most csak dióhéjban:
Állítása szerint a “mi” Kara törzsünk legelső nyomai itt vannak. Élnek még, ha igen elvétve is, olyanok, akik legalább morzsáiban beszélik azt az ősi nyelvet, amelynek nagyrészét a mi magyar nyelvünk még ma is őrzi!
Bevallom, én voltam nyelvi elméletének legnagyobb kritikusa. (úgy értem, tudtam, hogy igaz, de az érvrendszer aránylag gyenge kidoglozottsága miatt voltak komoly fenntartásaim) Azt is bevallom, már a mai napon megdöbbentő bizonyítékaink vannak mindezek igazolására! A minap találkoztunk kettő (!) itteni nyelvész professzorral, akiknek döbbenetes és professzionális bizonyítékai vannak! Kezünkbe vehettük az első magyar- tsafique (a Kara-leszármazott “Los Colorados” nép egyik dialektusa) szótárat és nyelvi korreszpondencia-gyűjteményt! Egyikük már több, mint 90 éves, de a fiatal M. Palacios-t meghívtuk Magyarországra, abban a reményben, hogy sikerül végre megalakítani egy magyar-ecuadori szakmai együttműködést.
(Ő is hatalmas reményekkel van a magyar nyelvészekkel, néprajzkutatókkal, történészekkel való együttműködést illetően . Aki bármiben segíteni óhajt és tud e nagyszerű és a magyarok iránt elkötelezett kutató utaztatásában, kérem a honlapon jelezze majd (anyaországi és nagy-magyarországi utazás ). A szakmai kör létrehozásához elképzelhető, hogy szükség lesz egy alapítványra. Aki ehhez a nagy munkhoz elkötelezettséget, indíttatást érez, kérem szintén jelezze. Ecuadorban már most többen jelezték támogatásukat.)
A Táltosok Barlangjával (ami egy többezer kilométeren országokat összekötő labirintusrendszer egyik terme illetve az ehhez a teremhez – a Metál Könyvtárhoz – vezető bejárat elnevezése) nem érdemes és nem szabad csak “fizikai” szinten közelíteni. Elméletben sem, a valóságban pedig pláne! Tőlem sokan kérdezték már, hogy valóságosak-e azok a dolgok, amikről könyveimben írok ( Az Aranyasszony útja, Az Aranykapu) és előadásaimban beszélek. Nos, én jobb híján vissza szoktam először kérdezni: Önnek Isten valóságos?
Aki számára nem érzékelhető “ISTEN”, annak nem is folytatom a választ, felesleges.
Aki érzékeli, az meg fel sem teszi ezt a kérdést.
Csupán a 3 dimenzióban nem lehet és nem szabad a Táltosok Barlangjával és Móricz János személyével, kutatásaival foglalkozni. Pláne nem szoríthatóak be a “hivatalos” történelembe és közgondolkodásba. Ez épp annyira abszurd, mint mondjuk a kínai orvoslást kizárólag anatómiailag értelmezni.
Épp ezért Hírlevélben vagy egyéb írásban – egyelőre – nem fogunk erről mélyebben beszámolni. Rengeteg anyagot gyűjtöttünk, akit érdekel, 2011 tavaszától előadásaimon mindezt megismerheti.
Most egy kis utibeszámoló…
November 21-én kora reggel érkeztünk meg Quitoba Győzővel, Halmos Géza pedig (akit biztosan sokan ismernek arról, hogy 16 éve járja a világot kerékpárral) két nappal később érkezett ide Limából (Peru), ahol jó pár éve él családjával. Itt interjúkat készítettünk (részleteket érthető módon egyelőre nem közlünk) illetve az ecuadori Nemzeti Könyvtárban és a Banco Central könyvtárában (Nemzeti Bank) kutattunk.
Igen zsúfolt terv szerint kellett haladnunk, ezért egyelőre kevés idő jutott barangolásra, (de úgy néz ki, pár nap múlva elindulhatunk egy kis túrára). Egy Cuencá-ba szervezett találkozó miatt csak pár napunk maradt, hogy néhány észak-ecuadori helyre eljussunk.
Quitóból tehát előbb Cayambe-ba mentünk (Cayambe vulkán), majd tovább észak felé Otavalo-ba, ami az egyk legszebb kisváros (Mórciz János anyagaiból ismerős lehet sokaknak), az ittélő Otavalo népcsoport őrzi a leginkább a csángó-magyarhoz legközelebb álló népviseletet és népszokásokat.
Innen Cuenca felé megálltunk Ambato-ban (ahova kifejezetten nem szeretnék még egyszer eljutni, nemcsak azért mert kedvenc termo-mellényemet elveszítettem, hanem mert csúnya és igen rossz az aurája, de mindezek összefüggnek persze:)), majd az első pihenőnapunkat (bár nem volt teljes 24 óra) a híres fürdővárosban, Banos-ban töltöttük. Itt egy vízesés aljában a még most is füstölgő Tungurahua láva aljában, a vulkáni hó által felmegített termálvizes medencékben, éjjeli nyitvatartásban a csillagokat fürkészve pihenhettünk egy picit. A fürdő fillérekbe kerül (az éjjeli drágább jegy 3 dollár!)
Innen Cuenca-ba, egy nagyon szép és különleges városba mentünk, ami Azuay megye központja. Itt élt a legendás olasz szalézi pap, Crespi atya, akinek szentté avatása épp most van folyamatban. Meglátogattuk hajdani múzeumának a helyét (!) és sikerült interjút készítenünk a Szalézi Egyetemen Luis Alvarez-el, aki a Vatikánban intézi Crespi atya szentté avatását.
Ezután Guayaquilba, Móricz János hajdani “főhadiszállására” érkeztünk, ahol a hivatalos interjúsorozatot a tegnapi napon befejeztük!
“Jutalomként” az Égiek hihetetlen kutatókkal, professzorokkal és a legendás történet egyéb, még élő szereplőivel hoztak össze, akikkel a következő napokban indulunk tovább, elsőként a Móricz János által egyik legfontosabb “gyökérként” említett Los Colorados népcsoporthoz Santo Domingo-ba , majd onnan tovább a keleti részbe és az esőerdőbe.
Utunk Ecuadorból majd Peruba vezet decembertől, célunk szakrális és ősi helyek felkeresése, a hozzájuk kapcsolódó legendák, mítoszok összegyűjtése. Segítséget ígért néhány neves perui régész, így reményeink szerint olyan ásatásokra is bejutunk, amik egyelőre még nem nyilvánosak. Egyébként mindez Móricz Jánosnak azt az állítását fogja tovább bizonyítani, hogy az emberiség történelme egyáltalán nem olyan, mint ahogy a tankönyveink tanítják.
Mivel ismét egy jó darabig se időnk, se lehetőségünk nem lesz híradásokra, ezt a tömör és rövid beszámolót szerettük volna mielőbb eljuttatni Önnek, mert sokan jelezték, hogy nagyon várnak legalább egy kis információt tőlünk.
Nagyon kis költségvetésből, sokszor kifejezetten nehéz körülmények között tudjuk csak végezni ezt a munkát, ezért kérem, imádkozzon értünk, hogy legyen a továbbiakban is erőnk, testi-lelki-szellemi és anyagi tartalékunk beteljesíteni a vállalt feladatot.
Köszönettel és szeretettel: Agnes Golenya Purisaca
u.i.: A hírlevélhez tartozó képek: http://www.agnesgolenya.sokoldal.hu/galeria
2.levél
Peru előtti napsziasztok Kedveseink!
Na, van akivel (pl Ibolya), hosszan beszelgettem skype-n tegnap, es szeretnem is felajanlani elsosorban a vasarnapi napot, aki szeretne beszewlgetni velunk, mert akkor raerunk, itteni idoben reggel 7-17.00 kozott kijarasi tilalom lesz neposszeiras miatt. de nem baj, rank fer! persze mi mehetnenk, csak percenkent igazoltatnanak, hogy kik vagyunk es miert vagyunk az utcan.
es mivel ha minden igaz epp az uj lapotppal fogunk vacakolni, kell 1 nap itthon.Kedden reggel megyunk Peruba, amit en legalabbis rettentoen varok! Bar a csalad akinel lakunk, hianyozni fog! a no, nelly, egy angyal, de szo szerint! ugy latszik, gyujtom az angyalokat:)
Tegnap reggel elkpeszto infot kasptam az Egiektol! Elmondhatom,, meg fogom erteni del-amerika Ostortenetet!!! Egfyszeruen szo szerint meg a nterol is egy klikre olyan infokat szeretzem, amikre kb 2 eve hiaba vadaszok! elkepeszto!
Ehhez biztos kellett, hogy kedden kaptam egy ingyen 2,5 oras energia-terapiat egy holgytol, (Monika baratnomtol, aki amugy Miamiban el es praktizal gyogyitokent, aki szervezte az egesz kapcsolatrendszert itt), es ez ugy megtisztitott es megnyitotty, hogy ismet onlik az info! Csak tudjak igy maradni!!Ma lesz az utolso interjum egy itteni nyelvesszel, akit akarok Magyarorszagra hivni (ill hivtam, csak majd oda kell varazsdolni, mert itt se fizteik agyon a szellemi embereket), mert alapveto ELETFONTOSDSAGU kutatsa van!
vele veegeztunk a Los Colorados-oknal egy szertartast (en hoztam magyar foldet, azt szortuk el egy samanfa gyokereben, fderl van veve, fantasztiksu, ill az utorengezese, mert szo szerint renges lett!)
Reggel meg megyuink laptopot nezni, egy mar van kilatasban, de meg nezunk.Tergnap kaptunk egy irodat kolcson egesz napra, ugyhogy megvan az archivum! Majd gondosodom arrol, hogy barmi baj eseten ti hozzajussatok. Ez hatalmas megnyugvas nekem, folreg, hogy lathattam a felveteleket, rendben vannak, esmost mar biztos hgelyen! hatalmas munka volt archivalni IS!
De Peruban egy ket napos tengerparti laziatassal kezdunk, aztan megyunk a Chachapoysa videkre egy-ket hetre, az ottani regesszel meg van beszelve mar. Remelejuk a varhato esos ido kesik…
Nagy olelessel
Agi, Gyozo
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)